Az okostelefonoktól az elektromos autókon át a mesterséges intelligenciáig szinte minden modern technológia működéséhez nélkülözhetetlenek a mikrochipek. A világ egyre több félvezetőipari szakembert keres, Magyarországon pedig most önálló mérnöki mesterképzés indul ezen a területen. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) új szakjának kidolgozásában olyan nemzetközi vállalatok is részt vettek, mint a Bosch, a Semilab és az Infineon. Az első hallgatók már 2027 februárjában megkezdhetik tanulmányaikat, a jelentkezés pedig megnyílt.

Egy mai okostelefonban akár 160 különböző chip is működhet, egy korszerű hibrid autóban pedig több ezer félvezető alkatrész dolgozhat egyszerre. Ezek irányítják többek között a kamerákat, az érzékelőket, az energiaellátást és a különféle elektronikus rendszereket. A chipek jelentősége a mesterséges intelligencia terjedésével tovább nő, miközben a fejlesztésükhöz és gyártásukhoz egyre speciálisabb mérnöki tudás szükséges. Erre az igényre reagál a BME új, félvezetőipari mérnöki mesterszakja, amelyet október 20-án, a „Chipek nélkül nincs digitális jövő” című szakmai rendezvényen mutattak be. A képzés a hazai felsőoktatási kínálatban újdonságnak számít: a hallgatók kifejezetten a chiptechnológiák tervezésére, fejlesztésére és vizsgálatára összpontosító mérnöki diplomát szerezhetnek.

Mit csinál egy chipmérnök?

A félvezetőipari mérnök munkája messze túlmutat a számítógépek processzorain. A szakemberek olyan apró elektronikai alkatrészek fejlesztésében vehetnek részt, amelyek például az önvezető járművek érzékelőiben, az orvosi berendezésekben vagy az ipari robotok vezérlőrendszereiben működnek.

A terület egyik legnagyobb kihívása, hogy a chipeknek egyszerre kell egyre gyorsabbá, kisebbé és energiatakarékosabbá válniuk. Ez különösen a mesterséges intelligenciát működtető rendszereknél fontos, ahol a számítási teljesítmény növelése jelentős energiaigénnyel jár. A mérnökök ezért nemcsak hagyományos áramkörökkel foglalkozhatnak, hanem olyan új megoldásokkal is, mint az emberi idegrendszer működéséből ihletet merítő neuromorfikus elektronika vagy a kvantumtechnológia.

Nemzetközi nagyvállalatok is bekapcsolódtak a képzésbe

Az új, Semiconductor Engineering MSc néven meghirdetett szakot a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara, valamint Természettudományi Kara közösen dolgozta ki. A program kialakításában a Bosch, a Semilab és az Infineon is közreműködött. A hallgatók négy félév alatt sajátíthatják el a félvezetőfizika, a mikroelektronika, a chiptervezés, a gyártástechnológia és a korszerű mérési eljárások alapjait. A számítógépes modellezés és a laboratóriumi munka szintén hangsúlyos része a tanulmányoknak.

Két specializáció közül lehet választani. Az integrált mikrorendszerekre összpontosító irány elsősorban az elektronikai rendszerek tervezésében kínál elmélyülési lehetőséget, míg a másik a korszerű félvezető eszközökre és azok precíziós vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. A megszerzett tudás az autóipartól az elektronikai gyártáson át a kutatás-fejlesztésig számos területen hasznosítható.

Európa saját chipipart akar építeni

A félvezetők jelentőségét jól mutatja, hogy az Európai Unió külön programot indított a chipipar fejlesztésére. Az úgynevezett európai chiprendelet egyik célja, hogy az EU részesedése a világ félvezetőpiacából 2030-ra elérje a 20 százalékot. Az európai ipar ugyanis számos kulcsfontosságú alkatrész beszerzésében külföldi gyártóktól függ. A 2020-ban kezdődő globális chiphiány idején ez különösen látványossá vált: egyes autógyáraknak azért kellett visszafogniuk a termelésüket, mert nem jutottak elegendő elektronikai alkatrészhez.

A beruházások mellett ugyanakkor megfelelően képzett szakemberekre is szükség van. A BME új mesterszakja ehhez teremthet utánpótlást Magyarországon, és lehetőséget adhat arra, hogy a hazai mérnökök a nemzetközi fejlesztésekben is nagyobb szerepet vállaljanak.

Már lehet jelentkezni az új mérnöki szakra

A négy féléves képzés 2027 februárjában indul, nappali tagozaton, angol nyelven. Állami ösztöndíjas és önköltséges helyeket egyaránt meghirdettek. A szak különlegessége, hogy többféle műszaki és természettudományos alapképzettséggel is elérhető. Villamosmérnökök, fizikusok és más természettudományos vagy mérnöki diplomával rendelkezők is jelentkezhetnek, amennyiben megfelelnek a szükséges előtanulmányi követelményeknek. Bizonyos hiányzó ismeretek a képzés során pótolhatók.

Az oktatás angol nyelven zajlik, de külön nyelvvizsga-bizonyítványt nem követelnek meg. A felvételin a szakmai előképzettség mellett a jelentkezők motivációját is vizsgálják, a korábbi kutatási vagy tudományos eredmények pedig előnyt jelenthetnek.

A jelentkezési határidő 2026. november 15. A felvételi a Felvi.hu rendszerében intézhető, a szak részletes követelményei pedig a BME képzési oldalán olvashatók.