vállalkozó Archívum | Diplomátszerzek

PÉNZ7 2026 – Pénzügyi és vállalkozói tudatosság kezdőknek és haladóknak

A PÉNZ7 – Pénzügyi és Vállalkozói Témahét egy országos oktatási program, amelyet 2026. március 2. és 6. között rendeznek meg Magyarországon. Ez a kezdeményezés a European Money Week és a Global Money Week hazai része, amelyek célja, hogy a diákok — különösen középiskolások — gyakorlati, mindennapi életben is hasznosítható ismereteket szerezzenek a pénzről, a vállalkozásokról és a digitális biztonságról. A program a Belügyminisztérium projektvezetése mellett valósul meg több szakmai partnerrel — többek között a Magyar Bankszövetséggel, a Pénziránytű Alapítvánnyal és a Junior Achievement Magyarország Alapítvánnyal együttműködve.

A PÉNZ7 2026 immár a 12. alkalommal várja az iskolákat, pedagógusokat és diákokat — a tavalyi, 11. témahéten több mint ezernégyzáz iskola és 212 ezer diák vett részt, több mint 15 ezer rendhagyó órán. Ezekre a PÉNZ7 digitális tananyagai és webináriumai készítik fel a pedagógusokat.

Mit tanulhatsz a PÉNZ7 alatt?

Pénzügyi tudatosság

A pénzügyi rész legfőbb célja, hogy segítsen a diákoknak megérteni a pénz alapvető működését, a költségvetés tervezését, a megtakarítás és takarékosság fogalmait, és azt, hogyan lehet digitálisan is okosan bánni a pénzzel. A tananyagok nem pusztán elméletiek: céljuk, hogy a hétköznapi döntéseket, például a zsebpénz beosztását, a spórolást vagy a banki szolgáltatások használatát magabiztosabban tudd kezelni. Ehhez az idei központi témaként a biztosítások világát hozzák el a tantermekbe.

Vállalkozói alapismeretek – Gondolkozz és vállalkozz!

A PÉNZ7 vállalkozói témája a Gondolkozz és vállalkozz! – Fókuszban az erőforrások címet viseli, amely azt mutatja be, hogy milyen lépések vezetnek egy üzleti ötlettől egy működő vállalkozásig – beleértve az erőforrások meghatározását, a csapatépítést, és a stratégiai gondolkodást. Ez különösen hasznos lehet azoknak, akik már gimnázium alatt gondolkodnak azon, hogy saját vállalkozásba kezdjenek, vagy később gazdasági, menedzsment vagy startup témákban tanulnának tovább.

Közösség, tudás és lehetőségek találkozása a YUE Day-en

Digitális és kiberbiztonsági ismeretek

A pénzügyek mellett a PÉNZ7 kiberbiztonsági témát is beemeli programjába. Ez különösen fontos egy olyan korban, amikor a pénzügyi tranzakciók és vállalkozások egyre inkább digitális térben zajlanak. Nem csupán technikai tudást ad, hanem olyan készségeket is, amelyek a modern digitális élet minden területén – tanulás, munka, vásárlás – nélkülözhetetlenek. 2026-ban a mesterséges intelligencia hatása, használata és kockázatai lesznek a fókuszban.

Korábbi évek tananyagai

A program ideje alatt a korábbi tanévek minden tananyaga elérhető marad az online felületeken, így az iskolák és pedagógusok az igényeknek és a diákok felkészültségének megfelelően akár a családi költségvetés-készítés vagy a pénzügyi tervezés és takarékosság, az okos bankolás, a digitális biztonság és a hitelezés tananyagaiból is válogathatnak.

Hogyan zajlik a PÉNZ7?

A témahét nem csak hagyományos tanórákból áll. A szervezők interaktív, élményalapú tananyagokkal, webináriumokkal, mintaórákkal és versenyekkel készülnek, amelyek a pénzügyi, vállalkozói és kiberbiztonsági tudás gyakorlatias elsajátítását támogatják.

Fontos elemek:

  • webináriumok pedagógusok és önkéntesek számára a témák mélyebb megértéséhez
  • önkéntes szakemberek bevonása a tanórákba (pl. pénzügyi tanácsadók, vállalkozók, etikus hackerek)
  • versenyek és pályázatok, amelyek motiválják a diákokat a tanultak alkalmazására

A tanárok számára felkészítő videók, e-learning tananyagok és tanári segédletek is elérhetők, így még könnyebben bevonhatják az osztályokat a témák megvitatásába és gyakorlati feldolgozásába.

Miért érdemes csatlakozni?

Valódi tudás a jövő pénzügyeiről

A PÉNZ7 nem csupán elméletet ad — olyan hasznos, konkrét ismereteket tanít, amelyeket már most, a mindennapi életben alkalmazhatsz (pl. spórolás, banki szolgáltatások, vállalkozásindítás, online biztonság).

Versenyelőny a továbbtanulásban és karrierben

Ha már most érdekelnek a pénzügyek, a vállalkozói világ vagy a digitális biztonság, a PÉNZ7 segít alapozni egy jövőbeli gazdasági vagy IT-pályára. Megismered a fontos fogalmakat, gyakorlatokat és a hozzájuk kapcsolódó legjobb gyakorlatokat.

Egy biztos jövő előszobája: a pénzügy és számvitel alapszak

Inspiráció és élmény

Az interaktív feladatok, versenyek és szakmai találkozók élménnyé teszik a tanulást, és rengeteg érdekes ötletet adnak ahhoz, hogyan gondolkodhatsz saját vállalkozásról vagy pénzügyi döntésekről.

A PÉNZ7 kiváló lehetőség arra, hogy akár már középiskolásként mélyebben megértsd a pénzügyek, a vállalkozások és a kiberbiztonság világát, miközben gyakorlatias, életközeli tudást szerzel. A program nem csak hasznos információkat ad, hanem ösztönöz arra, hogy tudatosabb, felkészültebb fiatal felnőtté válj a gyorsan változó gazdasági és digitális környezetben.

Hasznos tippek diákoknak

Kezdd kicsiben a pénzügyi tudatosságot!

Nem kell rögtön nagy összegekkel gondolkodni: már az is sokat számít, ha átlátod, mire megy el a zsebpénzed, és megpróbálsz havonta félretenni egy kisebb összeget. A tudatos pénzkezelés nem a jövedelem nagyságán, hanem a szokásokon múlik.

Gondolkodj projektekben!

Ha érdekel a vállalkozás világa, próbálj meg egy egyszerű ötletet végiggondolni: mit csinálnál, kinek, miből, és kikkel együtt? Ez a szemlélet segít abban, hogy később könnyebben értsd meg a gazdasági és üzleti összefüggéseket.

Merj kérdezni és vitázni!

A pénzügyi és vállalkozói témák ritkán fekete-fehérek. Használd ki a PÉNZ7 óráit arra, hogy kérdezz, véleményt formálj, és mások nézőpontját is meghallgasd – ez a gondolkodásmód később egyetemen és a munka világában is előnyt jelent.

Vedd komolyan a digitális biztonságot!

Erős jelszavak, kétlépcsős azonosítás, óvatosság az online vásárlásoknál: ezek nem technikai apróságok, hanem alapvető pénzügyi önvédelem. A digitális térben hozott rossz döntéseknek nagyon is valós következményei lehetnek.

Használd ki az élményalapú tanulást!

Versenyek, szimulációk, rendhagyó órák – ezek nem plusz, terhelő feladatok, hanem lehetőségek arra, hogy kockázat nélkül próbáld ki magad olyan helyzetekben, amelyekkel később a való életben is találkozhatsz.

Gondolkodj hosszabb távon!

Ha már most érdekel a pénzügy, a vállalkozás vagy a kiberbiztonság, az már önmagában iránytű lehet a továbbtanuláshoz. Nem kell mindent eldönteni, de érdemes figyelni arra, mi az, ami igazán leköt és motivál.

——

A kiemelt kép forrás: 123RF.

Közösség, tudás és lehetőségek találkozása a YUE Day-en

A GSEA köré szerveződő szakmai munka egyik kiemelt eseménye a kétévente megrendezett Youth & University Entrepreneurship Day (YUE Day), amelynek következő alkalma február 12-én várja az érdeklődőket. Az egész napos rendezvény középpontjában a fiatalok vállalkozóvá válásának kérdései állnak: az első lépésektől a növekedési dilemmákon át egészen a nemzetközi lehetőségekig.

Több mint konferencia: találkozási pont és közösségi tér

A Youth & University Entrepreneurship Day először 2024 februárjában valósult meg, hazai és nemzetközi előadók részvételével. Azóta egyértelművé vált, hogy hiánypótló szerepet tölt be: egyszerre ad teret inspiráló történeteknek, gyakorlati tudásmegosztásnak és valódi kapcsolatépítésnek. Az esemény azok számára is releváns, akik már aktívan vállalkoznak, és azoknak is, akik még csak gondolkodnak egy saját ötlet megvalósításán.

A Tech In The City a Regionális Tudásközponttal közösen szervezi a YUE Day-t, amely szorosan összekapcsolódik a Global Student Entrepreneur Awards hazai fordulójával. Ennek köszönhetően a rendezvény nemcsak szakmai fórum, hanem egyben versenyhelyszín is: a résztvevők élőben követhetik a GSEA Hungary döntőseit, akik a zsűri és a közönség előtt mutatják be vállalkozásukat.

Nem a cég, hanem a vállalkozó a fókuszban

A húszéves múltra visszatekintő Global Student Entrepreneur Awards különlegessége abban rejlik, hogy a figyelem középpontjába nem kizárólag az üzleti eredmények kerülnek. A program elsősorban a vállalkozót vizsgálja: a gondolkodásmódot, a tanulási folyamatot és az egyéni fejlődési ívet.

A jelentkezők a verseny során szakmai visszajelzéseket kapnak, tapasztalt mentorokkal és vállalkozókkal találkozhatnak, miközben prezentációs és kommunikációs készségeiket is fejleszthetik. A GSEA emellett nemzetközi kitekintést is kínál: a résztvevők bekapcsolódhatnak az Entrepreneurs’ Organization globális hálózatába, a hazai győztes pedig 2026 áprilisában Dublinban képviselheti Magyarországot a regionális döntőn.

Kiknek szól a YUEDAY és a GSEA?

Az események elsősorban hallgatóknak, fiatal vállalkozóknak és feltörekvő innovátoroknak szólnak, de azok számára is értékesek lehetnek, akik még csak ismerkednek a vállalkozásindítás világával. A résztvevők átfogó képet kaphatnak az aktuális üzleti és technológiai trendekről, a hazai és régiós startup ökoszisztéma működéséről, miközben személyes kapcsolatokat építhetnek az egyetemi, üzleti és innovációs szféra szereplőivel.

Fontos dátumok és információk

Jelentkezési határidő a GSEA Hungary versenyre: 2026. február 6.

Hazai döntő és Youth & University Entrepreneurship Day: 2026. február 12.

Regionális döntő: 2026. április, Dublin

Az esemény angol nyelven zajlik, a regisztrációhoz kedvezményes lehetőség is elérhető a YUEDAY kuponkód használatával.

További információk és jelentkezés az esemény hivatalos felületén érhetők el.

——

A kiemelt kép forrása: Tech In The City.

Üzleti lehetőség doktoranduszok számára

A program mentorálással és pénzügyileg is támogatja a kutatásalapú startupok megvalósítását, elősegíti a technológiatranszfert és annak hasznosítását a szellemi tulajdon, a licencelés, a termékfejlesztés és a piaci bevezetés megismertetésével, valamint a kutatási eredmények társadalmi és technikai alkalmazhatóságának vizsgálatával. Emellett a több részből álló projekt során a jelentkezők egy digitális tananyag segítségével, angol nyelven sajátíthatják el a vállalkozásalapítás, az innováció és a startup világ alapfogalmait és alapismereteit.

„A pályázatra a magyarországi egyetemeken PhD-képzésben részt vevő aktív hallgatók jelentkezését várják, akik 2016. szeptember 1-je után kezdték meg doktori tanulmányaikat, már abszolutóriumot szereztek, de még nem kapták meg a fokozatot” – ismertette Bódis László.

A helyettes államtitkár kiemelte: nem szükséges kész üzleti terv, elegendő egy innovatív, kutatáson alapuló ötlet, amelynek van társadalmi vagy gazdasági hasznosulási lehetősége.

A program első körben ötven doktorandusz számára teszi lehetővé a részvételt, számukra az első három hónapban havi 50 ezer forint ösztöndíj jár, majd azok a hallgatók, akik megtartják aktív doktoranduszi státuszukat, 150 ezer, a passzív hallgatói státusszal és abszolutóriummal rendelkezők, a vállalkozásukat építők pedig havi 400 ezer forint ösztöndíjat kaphatnak, emellett a projektek finanszírozására maximum egymillió forintot vehetnek igénybe.

A tesztév végén, 2026 nyarán a program egy befektetők előtt tartott prezentációval zárul, ahol már a kész fejlesztéseiket mutatják be a programban résztvevők.

„A cél, hogy az üzleti világ, az innováció, a startup világ alapfogalmainak megismerése, valamint a gyakorlati tudás megszerzése után ismereteiket olyan szintre juttassák, amellyel akár egy új vállalkozást is sikerrel elindíthatnak. Összességében a Pathway to Business egy híd az akadémiai kutatás és a piaci hasznosítás között” – fogalmazott Bódis László.

Molnár Dániel, a DOSZ elnöke (Fotó: Debreceni Egyetem)

1993-ban került vissza a felsőoktatási intézményekhez a doktori fokozat odaítélésének joga. A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) 1994 óta látja el a doktori képzésben résztvevők érdekképviseletét és érdekvédelmét, emellett az elmúlt több mint harminc év alatt alakítója volt a hazai doktori képzés rendszerének.

„A DOSZ 2022-ben kötött együttműködési megállapodást a Kulturális és Innovációs Minisztériummal. Ebben a stratégiai együttműködési megállapodásban lefektettük azokat a rövid- és hosszútávú célkitűzéseket, amelyekkel fejleszthető a doktori képzés. Az elmúlt egy évben intenzíven dolgoztunk azért, hogy a fiatal kutatók számára egy még vonzóbb, támogatóbb rendszert tudjunk kialakítani, ami hasznosulni tud a felsőoktatási rendszerben, a doktoranduszok mindennapjaiban és a tudomány világában egyaránt. A közös munka egyik eredménye a most induló program, amely úgy vélem, vonzó lehet valamennyi, a vállalkozás világa iránt érdeklődő doktorandusz számára” – mondta Molnár Dániel, a DOSZ elnöke.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja (Fotó: Debreceni Egyetem)

A sajtótájékoztatón Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja hangsúlyozta: olyan kutatókra van szükség, akik nem csupán saját szakterületükkel, hanem annak lehetséges gazdasági hasznosulásával, valamint a tudományos, innovációs eredmények gazdasági életbe való átültetésével egyaránt tisztában vannak.

„Mindez nem csupán azok számára érdekes, akik vállalkozóvá szeretnének válni, hanem azoknak is, akik valamilyen intézményben szeretnének elhelyezkedni, ezért az egyetemen is szeretnénk hasznosítani azokat a tudományos, innovációs eredményeket, amelyek megszületnek a doktoranduszok munkája nyomán. Úgy vélem, a tudományos és üzleti doktori képzések mellett a Kulturális és Innovációs Minisztérium által koordinált kiegészítő program hasznos lesz a jövő számára” – tette hozzá Bács Zoltán.
A Pathway to Business pályázatra 2025. szeptember 15-ig lehet jelentkezni.

A programról a Nemzeti Innovációs Ügynökség oldalán található bővebb információ.

——

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Mi magunk felelünk a saját motivációnkért – interjú Balogh Petyával

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

Mit gondolsz, kell egyetemi végzettség annak, aki vállalkozást indít?

Szerintem itt kettőn áll a vásár: ez azon is múlik, hogy a diáknak kell-e az egyetem és hogy milyen az az egyetem, ahova éppen jár. Annak idején én ezzel pórul jártam: egy olyan egyetemre kerültem, ahol nem azt kaptam, amit reméltem. Arra is rá kellett jöjjek, hogy én sokkal inkább vállalkozni akartam, mint elméletben tanulni dolgokról. A vállalkozósdihoz képest pedig az egyetemi oktatás rém unalmas volt. Céget építeni meg rém izgalmas, meg szoftvert fejleszteni is, úgyhogy engem egyszerűen nem tudott lekötni, nem tudott motiválni maga az egyetem, ezért aztán közösen úgy döntöttünk, hogy nem egymást keressük.

A dilemma, ami most az AI korában még inkább jelen van, szerintem az, hogy nagyon sok témában az egyetemen kívül gyakran több tudás van, mint azon belül. Vannak olyan egyetemek persze Magyarországon, amelyek tudnak élvonalban maradni, de az komoly küzdelem és nagy energiabefektetés mind az egyetem mind az oktatók részéről, hogy naprakészek maradjanak. Persze vannak olyan témák, ahol egyetemi diploma nélkül az ember labdába se rúghat. És nyilván vannak olyan egyetemek, ahol valós kutatás és valós élvonalbeli, tudományos projektekhez való hozzáférés van.

Mostanra itt az STRT-ben tartotok saját képzéseket szervezetten és egyetemekkel is együttműködtök.

A legnagyobb tanulság nekem az volt az életben, hogy nagyon szeretek tanulni. Amikor már kezdő vállalkozó voltam és aztán amikor sikeres vállalkozó lettem, akkor is rengeteget olvastam és tanultam. Mindig arról, ami épp izgatott, ami épp foglalkoztatott. Amikor pedig már angyalbefektető lettem, a több száz cégvezetőt személyesen mentorálva kialakultak azok a panelek, amikbe előbb-utóbb minden vállalkozóval belefutottunk.

Akkor kiderült, hogy ugyanarról a témáról nekik is el kell mondjak mindent. Amikor harmincadszor, negyvenedszer mondtam el a pénzügyi skálázás alapjait, vagy magyaráztam el a tőkebevonást, vagy a csapatépítésnek a fő vezérelveit, akkor rájöttem, hogy annyival egyszerűbb lenne az életem, hogyha ezt nem egyenként csinálnám, hanem egyszerre mondjuk 10 embernek. Azért kezdtem el oktatni, mert azt reméltem, hogy hasznosabb lesz az időm eltöltése így, és kiderült nagyon gyorsan, hogy erre hatalmas igény van. Végre vannak Magyarországon olyan cégvezetők, akik nem „mindent is” tudnak, hanem kíváncsiak, akiknek kérdései vannak és, akik akarnak tanulni. Ez az újabb generációja a vállalkozóknak.

Fotó: Balogh Petya

Elég sok egyetemi gazdasági képzés is felkészít a vállalkozósdira. Miben mások az általatok adott képzések, hova pozícionáljátok, amit ti tudtok nyújtani?

Szerintem mind amit csinálunk, mind a célközönségünk nagyon prémium. Ők javarészt vállalkozók, akik már pár éve vállalkoznak, van személyes tapasztalatuk, már csinálták és emiatt vannak kérdéseik. Ez azt is jelenti, hogy ők azok, akiknek nem lehet bármit mondani, és egyáltalán nem mindegy, hogy ki mondja. Én azt gondolom, hogy mi abban vagyunk talán a legjobbak a magyar piacon, hogy aki hozzánk jön tanulni, az utána hazamegy és változtat valamin. Nem elméleti tudást szerez itt, hanem gyakorlati változást tud vinni a cége életébe, és én azokat a sztorikat szeretem, amikor visszajönnek újabb és újabb tanfolyamra a cégvezetők hozzánk. Egy egyetemi képzésben pedig, ha a diák vissza tudja mondani a leadott tananyagot, az a siker, az engem nem érdekel.

Neked annak idején valaki segített abban, hogyan indulj el?

Amikor én indultam vállalkozóként, akkor nagyon-nagyon kevés tudás volt a vállalkozásról, és azok a vállalatvezetés tankönyvek, amikből néhány helyen még mindig oktatnak, azok már akkor is elavultak voltak, mert még egy másik rendszerben íródtak. Még nem léteztek annyira vállalkozói közösségek: az, hogy összejövünk és megbeszéljük, egymástól tanulunk, nem működött. Mindenből igyekeztünk tanulni, de inkább egy-egy jó kolléga tudott segíteni, akit felvettünk nagyobb tapasztalattal. A könyvelő tudott irányba állítani, hogy mit érdemes tenni, de főleg a könyvek, amiket olvastam, több százat. Rengeteg jó szakemberrel dolgoztam együtt és az is segített, hogy fantasztikus HR vezetőink és nagyon jó emberek voltak a csapatunkban.

Valahol a vége mindig ugyanaz volt: ahhoz, hogy a cég fejlődni tudjon, nekem kellett mindig valamit megtanulni, megérteni, nekem kellett változtatnom magamon. Ha én valamit már értettem, akkor azt már meg tudta a szervezet csinálni, akkor már tudtam abban támogatni. A másik fontos, hogy meg kellett tanulni a régi, elavult tudásokat elengedni, rájönni, hogy az már úgy nem működik. Egyre gyorsabban változik a tudás, így egyre több mindent kell megtanulnunk elfelejteni is. Arra nagyon büszke vagyok, hogy sikerült akkoriban az ország legjobb IT munkahelyét megalkotni.

Az előbb a csapatépítés alapelveit említetted. Milyen szempontok szerint vettétek fel a kollégákat?

Rá kellett jöjjek, hogy én nem vagyok nagyon jó a toborzásban egyedül, mert én mindenkiben a jót, a lehetőséget látom. Optimista vagyok és mindenkiben bízom. A fontos gondolat, ami nekem sokat segített, hogy minél többen veszünk részt a kiválasztásban, annál jobb embereket fogunk találni. Hamar kialakult az, hogy volt pár kulcsember a cégben, aki szinte minden interjúfolyamatban részt vett. Még akkor is, amikor egy év alatt már 11 ezer jelentkezőből, 2600 interjúból vettünk fel 250 embert.

És még akkor is ott volt az a néhány ember, aki mindenkivel beszélt, aki mindenkinek a szemébe nézett, és azt mondta, hogy ő illeni fog ide. Ha kulturálisan jól illeszkedik a jelölt a közegbe, akkor a szakmai dolgokat majd idővel megtanulja. Ha a fejükben és a szívükben rendben vannak az emberek, akkor a többibe bele lehet tanulni, viszont hiába jó szakember valaki, ha karcos, ha nem illeszkedik a szervezetbe, ha folyamatosan bizalmatlanságot épít maga köré, akkor egy ideig vihetjük magunkkal, de hosszú távon nem tudunk vele együttműködni.

Most hogyan választod ki a munkatársaidat?

Most is javarészt a csapatomra bízom; én továbbra sem abban vagyok a legjobb, hogy jól válasszak. Még egy dolog van viszont, ami nagyon fontos ebben: sokkal-sokkal jobban teljesít az a csapat, aki tudja, hogy miért csinálja, és nem csak azt, hogy mit csinál. Hogy mi a célunk, miért kell gürizni, miért éjszakázunk, vagy miért szakadunk bele néha. Ha értjük, mi a hatásunk a világra, akkor sokkal könnyebb nem csak a mai fiatalokat, hanem minden generációt megszólítani, megtartani, motiváltan tartani.

Ezek a gondolatok, ha ott vannak a csapat fejében, akkor egy kicsit könnyebb elviselniük a napi nehézségeket, mert tudják, hogy mi a célunk. Nem az emberben, hanem a folyamatban, a szervezetben kell bízni, és ha megbízok a szervezetben, ha tudom, hogy olyan embereim vannak, olyan csapatom van, akik jó embereket tudnak felvenni és nem engednek be maguk közé bitangot, és jól megnézték, és kiválasztották, és keblükre ölelték, akkor ha még sose találkoztam vele, akkor is tudom, hogy ő jó ember, és itt van a helye, mert különben nem lenne itt. És hogyha ez megvan, és együtt nő a bizalmunk a cégmérettel, akkor minden rendben lesz.

Fotó: Balogh Petya

Milyen a jó vállalkozó szerinted, aki maga is sok sikeres vállalkozónak segített már?

Azt gondolom, hogy a vállalkozói útnak, főleg a sikeres vállalkozónak az egyik érdekessége, hogy nem ugyanazok vagyunk az út elején, mint a végén. Merthogy az a Petya, aki egymagában csinált ingyenes kis játékokat, amit kirakott az internetre, az a Petya, akinek 25 fős csapata volt, és az a Petya, aki 850 fős céget irányított, egészen máshogy gondolkodott, működött, mások voltak a szabályai. Ugyanaz az ember voltam, ugyanaz a test és DNS, de a gondolatvilágom rengeteget változott, és emiatt azt gondolom, hogy a sikeres vállalkozóknak a közös pontja, hogy tudnak fejlődni, tudnak tanulni, és tudnak a helyzetekhez adaptálódni, és meg tudnak változni. A vállalkozósdihoz nagyon fontos, hogy legyen bennünk akarat és kitartás, és tűzön-vízen keresztül ezt akarjuk csinálni.

Te mire vagy a legbüszkébb, és hogy viseled ezt a rivaldafényt?

Az egyik, hogy hogyan kerültem ebbe az egészbe. Amikor már az NNG vezérigazgatójaként egy szemmel láthatóan jól működő céget irányítottam, akkor a marketingvezető azt mondta, hogy el kéne mennem egy prezentációs tréningre, egy médiatréningre, egy előadói tréningre, hogy megtanuljak beszélni mások előtt. Én meg mondtam, hogy kizárt, programozó vagyok, és én a számítógépekkel megértetem magam, ez elég. Végül a HR vezető mondott egy fontos gondolatot, hogy „gondolj bele, Petya, lesz olyan, hogy kiállsz emberek elé, és ha csak egy embert is inspirálsz egy előadásoddal arra, hogy elinduljon és sikeres vállalkozást építsen, akkor az nem érte meg?” És akkor azt gondoltam, hogy „végülis, de.”

A másik, amire büszke vagyok, hogy a tavalyi évben egy év alatt 3100 vezető és cégvezető volt a képzéseinken, és hogy ez mekkora poén, nem? És hogy utána őket tudtam inspirálni, és emiatt jobb céget építettek, vagy hamarabb reagáltak egy változásra a világban. Ennek szerintem kézzel fogható hatása van az ő életükben, és ez nagyon jó. És még egy: most értük el pár hete azt, hogy meglett a 100. befektetésünk. Fontos, hogy csak olyan cégekbe fektetünk, amelyeknek a vezetői azon dolgoznak, hogy valami jó dolog történjen. Nem fektetünk fegyverekbe, alkoholba, szerencsejátékba, és még egy csomó mindenbe, de amikbe befektetünk, azokra büszkék vagyunk, mert olyan dolgoknak adtunk esélyt, amikből szeretnénk, hogy több legyen. Szerintem az igazi büszkeség az, amikor olyan cégekben vagyunk benne, amelyek jelentős társadalmi hatással építenek egy céget.

A vállalkozók, akik jönnek, ők általában nem feltétlenül fiatalok, ugye?

Így van, de vannak olyan csapataink is, ahol egyetemisták kezdték a vállalkozást, persze van olyan is, ahol 50 fölöttiek. Magyarországon még jellemzőbb, hogy a startupokban általában fiatalabbak az alapítók. Amerikában, Angliában, Ausztráliában a világ körül a szakirodalom azt mutatja, hogy a sikeres startup alapítók legjellemzőbben 40-45 évesek. Azaz általában a sikeres startupokat azok alapítják, akiknek már van piaci tapasztalatuk, kapcsolatrendszerük, tudásuk, tőkéjük, ami amúgy elég logikus. Vannak itthon is idősebb szuperalapítók és vannak nagyon fiatalok is. Egy részük ott is hagyja az egyetemet, egy kisebb részük pedig befejezi.

A mostani fiatalokról mit gondolsz általában?

Szerencsére nem generációkkal dolgozunk, hanem emberekkel. Ilyen szempontból az, hogy a Föld átlaghőmérséklete nagyjából 15 fok, az semmit nem jelent az égvilágon, mert attól még lehet egy sivatagban melegünk és a sarkvidéken fázhatunk. Szerencsére egyre többen vallják ezt. Az biztos, hogy én a YOLO-t azt nagyon utálom, ez az Élj a mának! mozgalma a fiatalabb generáció körében. Ezt a gondolatot nem szeretem, mert szerintem akkor lesz szebb a jövőnk, hogyha teszünk érte.

Akkor lesz jobb a holnap, hogyha ma egy kicsit kevesebbet fogyasztunk, és mindig van olyan tevékenységünk, ami nem a máról, hanem a holnapról szól. Szerencsére vannak olyan fiatalok és korosztálytól függetlenül vannak fantasztikus emberek, akik ezt már tudják, akik akarnak a jobb jövőért ma tenni, és akik akarnak valamit építeni. És valószínűleg ez a belső ösztöne minden vállalkozónak, akit ismerek. Azért lettek vállalkozók, mert építeni akarnak valamit. Ilyen egyszerű. És ez megvan minden korosztályban, úgyhogy nem generációk, hanem emberek. Szerencsére vannak jó emberek még mindig.

Szerinted hogyan lehet a fiatalokat motiválni, és téged annak idején mi motivált?

Nekem ebben nagy szerencsém volt. Az egyik szerencsém az volt, hogy egész gyerekkorom alatt mindig volt egy tanár, vagy valaki, aki hitt bennem. Minden korszakában az életemnek volt körülöttem valaki, aki elhitte rólam, hogy én még sokra viszem. Szerintem ez borzasztó fontos, mert az az önbizalom, hogy tudom, hogy ha nem így, akkor úgy, de nekem valahogy sikerülni fog. Az az önbizalom, hogy bármekkorát esek az arcomra, nem ülök le és nem sajnálom magam, hanem leporolom magam és megyek vissza küzdeni. Ez valószínűleg innen jön, hogy van egy nagyon erős hitem abban, hogy én képes vagyok dolgokra, hogy én meg tudok bármit tanulni, bárhányszor elesem, előbb-utóbb menni fog. És ha ez megvan, akkor szerintem minden megvan vállalkozóként. A másik, amiben szerencsém volt, az nyilván a szüleim. A családomban mindenki mérnök, szüleim, bátyám villamosmérnök, öcsém építészmérnök, így aztán egy nagyon erős mérnöki gondolkodásban nőttem fel. Minket mindig minden érdekelt a tudományokból. Ez sokat adott: nagyon szeretem megérteni, hogyan működik a világ, nagyon szeretem szétszerelni és újra összerakni. Ezt pedig az ember a szüleitől tudja megkapni. Azt gondolom, hogy szinte minden másért ezekkel felfegyverkezve meg kell küzdenünk.

Azért biztosan tehetség is kellett.

A tehetség egy olyan érdeklődés, amivel foglalkozol. Azért van nagy szerepe ebben a külső támogatóinknak, mert igazából szerintem az a szerencse a tehetség körül. Hogyha van valami, ami érdekel, foglalkozok vele egy picit, és ha kapok rá kívülről pozitív visszajelzést, akkor egy picit még többet fogok vele foglalkozni és akkor egy picit még jobb leszek. Ha emiatt egy picit több külső elismerést is kapok, akkor egy idő után egyre többet foglalkozom vele, emiatt egyre jobb leszek benne és emiatt egyre több sikert érek el és még többet foglalkozom vele. Ez egy spirál, amibe bele lehet kerülni. És ha ez így alakul, akkor elég hamar egy iskolás gyereknél ez a valami, ez a téma, ez az érdeklődés beépül, mint személyiségjegy. Beépül az öndefiníciómba, és magamat én már gyerekként úgy határozom meg, hogy én programozó vagyok, vagy én táncos vagyok, vagy én párbajtőröző vagyok, vagy sakkozó vagyok. Ha ezek kialakulnak, az énképbe beépül, onnantól az már nagyon erős motiváció a tehetségre, onnantól kezdve már van egy felelősségvállalásom. Úgy gondolok magamra, hogy én, mint programozó mit csinálok és hogyan működöm a világban.

Ezt tudatosan is lehet építeni: nem elég jónak lenni valamiben, meg kell szerezzük a külső elismerést is. Az is a mi felelősségünk, vagy a szülőé, vagy a gyereké, hogyha már idősebb, hogy az hagyján, hogy jó vagyok valamiben, de dolgoznom kell azon, hogy ezt meg tudjam mutatni a világnak, mert akkor megkapom a visszajelzést, ami segít a motivációban, hogy még jobb legyek. A legnagyobb felismerés az, hogy mi magunk felelünk a saját motivációnkért. Nem várhatjuk el a világtól, hogy motiváljon minket. Az elején nagyon jó, ha ezt megkapjuk, de egy ponton azt kell mondjuk, hogy ha épp nincs kedvem, ha épp unom, ha épp valami mást csinálnék, ha épp másra vágyom, akkor is az én felelősségem megtalálni azt, hogy miért fogok mégiscsak ezzel foglalkozni. És ha megvan ez, akkor váltunk át szerintem amatőrből profiba. Mert szerintem ez a különbség: az amatőr az, aki amikor kedve van hozzá, és épp jó a széljárás, akkor meg tudja csinálni, a profi pedig az, aki ha esik, ha fúj, megy és csinálja. Ez önfegyelem, de főleg felelősségvállalás. Én kell, hogy motiváljam magam, nem a világnak kell motiválnia engem.

Névjegy

  • Balogh Péter, szoftverfejlesztő, üzletember, az NNG navigációsszoftver-gyártó cég alapítója, angyalbefektető, az STRT társtulajdonosa, alapítója.
  • 48 éves, házas, három gyermeke van.
  • Gimnáziumi tanulmányait Budakeszin, a Nagy Sándor József Gimnáziumban végezte, az iskolához tartozó kollégiumban lakott.
  • 2002-2006-ig a PDAmill Kft. alapítója, vezetője. Termékeik 7 éven át nyertek el a Pocket PC Award-okat, az okostelefonok megjelenése előtt nemzetközileg az egyik legelismertebb játékcég voltak. Az NNG társalapítója, 2004 és 2015 között CTO-ja, ügyvezetője, vezérigazgatója, majd 2013-ban több tulajdonostársával eladta üzletrészét és 2015-ben távozott a vezérigazgatói székből.
  • 2014 óta foglalkozik angyalbefektetésekkel, az ország egyik legaktívabb startup befektetője. 2019 óta a Cápák között egyik cápája az RTL üzleti reality sorozatában. 2023 januárjától csatlakozott a Jazzy csapatához, a Business Class műsorvezetőjeként.
  • Feleségével, Balogh-Mázi Máriával közös angyalbefektetéseik után alapították meg az STRT-t, amelyben jelenleg tevékenykedik és képzéseket is tart.

Fotó: Balogh Petya

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákba mélyedhetsz bele, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Kiből lesz jó vállalkozó? Tényleg születni kell rá?

A vállalkozói lét igazán romantikusan hangzik: önmagad ura lehetsz, magad osztod be az idődet, sőt ez még hagyján, mások dolgoznak helyetted! De a gyakorlatban ez nem így van. Egy sikeres vállalkozó ugyanolyan keményen dolgozik, mint az alkalmazottai.

A jó vállalkozó legfőbb ismérve: a megfontolt kockázatvállalás

Nincs vállalkozás valamiféle kockázat nélkül. A manapság emlegetett híres vállalkozók és üzletemberek többségében az a közös, hogy a vagyonuk nagy részét egy újítás, egy forradalmi ötlet hozta, amiben X évvel ezelőtt még kevesen hittek.

vállalkozó

Fotó: Unsplash

Kitartottak a meggyőződésük mellett, mert tudták, hogy a jövőben beérik annak gyümölcse. Ehhez viszont kell, hogy legyen valóságalapja az álmaiknak. Ezek az alapok legtöbbször tapasztalatból, kutatásból és szakértelemből épülnek fel. Mindezek ellenéres sem tudhatja biztosra, hogy az ötlete valóban sikeres lesz – és itt jön képbe a kockázatvállalás, amire kevesen képesek.

Egy vállalkozás nemcsak ötlet, hanem idő, pénz és energia is

Napi nyolc órát dolgozni egy fix bérért sokkal kényelmesebb munka, mint beindítani egy vállalkozást. Hiszen jó esetben egy munkahely stabil, kiszámítható és ha nem válik be, akkor lecserélhető, viszonylag kicsi áldozatvállalással. Ezzel szemben egy vállalkozás jelentheti valakinek a teljes személyi vagy családi vagyonát.

Már a tőzsdébe fektetni is idegtépő tud lenni, de a kiszámíthatatlan jövőbe, önmagunkba fektetni még nehezebb, és sokszor még költségesebb is. Ugyanis egy feltörekvő vállalkozónak sokszor nincs más választása, a saját szakterülete mellett át kell látnia a könyvelést, a bérszámfejtést, a cégjogot, a munkajogot és még ki tudja hány témakört.

Kevés ember képes ekkora nyomás alatt higgadtan dönteni és cselekedni úgy, hogy közben tudja, hogy mekkora a tét.

Véget nem érő szabadság, vagy véget nem érő munka?

A heti öt nap munkához képest egy vállalkozó élete mesésen szabadnak tűnhet, de ugyanannyira kaotikus is. Hiába nyaral, soha nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy nem foglalkozik a vállalkozása ügyeivel. Bár elképzelhető, hogy nem ül naponta a munkahelyén nyolc órát, de könnyen megeshet az is, hogy napokig jóval többet kell dolgoznia.

Mindezekkel érdemes számolnod, ha vállalkozásra adod a fejed. Sokszor úgy érzed, hogy a tiéd a világ legjobb ötlete, ám lehet, hogy végül mégis kudarc lesz a vége.