űrutazás Archívum | Diplomátszerzek

Regeneráció, teltházas HUNIVERZUM, űrkísérletek – megkezdődött Kapu Tibor küldetésének következő szakasza

A hazatérés után a küldetés következő szakaszában történik a gyűjtött adatok kiértékelése, amely újabb izgalmas fejezet az űrkutatás történetében. A kutatóűrhajósra jelenleg a program kéthetes regenerációs fázisa vár, melynek része a gravitációhoz való visszaszokás. A rehabilitációs programhoz a Semmelweis Egyetem és a HUNOR-program szakemberei is csatlakoznak. Kapu Tibor űrutazásának hatása itthon is érezhető; a hazai űrkutatás új lendületet kaphat az élmények és eredmények nyomán.

Sikeres hazatérés, új szakasz indul

A Kapu Tibort is szállító Crew Dragon kapszula július 15-én, magyar idő szerint 11:32-kor landolt Dél-Kalifornia partjainál. A SpaceX gyorsan begyűjtötte az űrhajót, és az űrhajósok egy órán belül el is hagyhatták a fedélzetet. Ezzel véget ért az Ax-4 küldetés űrbéli szakasza, de a munka folytatódik: most indul az adatok és tapasztalatok feldolgozása.

Teltház a HUNIVERZUM kiállításon

Kapu Tibor visszatérésének napjától kezdve folyamatosan telt házzal futott a budapesti Millenárison megrendezett HUNIVERZUM kiállítás. Július 16. és 20. között minden nap jelezték a szervezők: a látogatószám elérte a maximumot, már csak az induljon el a kiállításra, aki előre megváltotta a jegyét. A közönség kíváncsisága jól mutatja, milyen hatással volt Kapu Tibor szereplése a magyar űrkutatás iránti érdeklődésre.

Fedezd fel a HUNIVERZUM világát a Millenárison!

MCC-s diákok kísérletei az űrben

Kapu Tibor kéthetes küldetése során több mint húsz tudományos kísérletet végzett a Nemzetközi Űrállomáson. A HUNOR-program keretében folytatott munkája nemcsak a magyar űrkutatás történetének új fejezete, hanem inspiráció is a fiataloknak. Az ISS fedélzetén több olyan kísérletet végzett, amelyeket MCC-s diákok és oktatók dolgoztak ki a CORVUS projekt keretében. A kutatások célja az volt, hogy közelebb hozzák az űrutazás gyakorlati kihívásait a következő tudósnemzedékhez. Sugárzásmérés, újraélesztési protokollok, az űrhajósok napi rutinja – ezek mind hozzájárulnak a jövő biztonságos űrutazásaihoz.

Semmelweis Egyetem: telemedicinás kísérlet és nanoszálas gyógyszer

Két projektet a Semmelweis Egyetem kutatói kezdeményeztek. A TESH (Telemetry System of Space Health) célja az űrutazás során fellépő kardiovaszkuláris és egyensúlyszervi változások nyomon követése egy okospólóval, amely EKG-t, testhőmérsékletet és mozgást rögzít. A másik kutatás, az END-SANS, egy úttörő nanoszálas szemészeti gyógyszerformulációt tesztel – ez lehetővé teszi, hogy a hatóanyagok a szem felületén oldódjanak fel, fájdalommentesen, gyorsan és pontosan. A cél: az űrben és a Földön egyaránt hasznosítható terápiás újítás létrehozása.

Kapu Tibor egy antigravitációs futópad segítségével szoktatja vissza izmait és ízületeit a földi léthez. (Fotó: Facebook/Kapu Tobor)

Gravitációhoz való visszatérés

A hosszú űrbéli tartózkodás után Kapu Tibor most éppen a Föld gravitációs körülményeihez próbál újra alkalmazkodni, például egy antigravitációs futópad segítségével szoktatja vissza izmait és az ízületeit a földi léthez. A speciális edzőgépet a HUNIVERZUM látogatóközpontban bárki kipróbálhatja.

Ez a folyamat minden űrhajós számára kihívás, mégis elengedhetetlen része a visszatérésnek. A program regenerációs fázisa után, várhatóan augusztus elején térhet majd haza Magyarországra. Eközben itthon új lendületet kapott a tudományos érdeklődés – és ez már önmagában is óriási eredmény.

Kiemelt kép forrása: Facebook/HUNOR – Magyar Űrhajós Program

A Debreceni Egyetem kutatásai a világűrben – helyzetjelentés a Nemzetközi Űrállomásról

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatói a Nemzetközi Űrállomáson folytatott kísérletek állásáról és a végső beállításairól egyeztettek kedden Kapu Tibor magyar űrhajós küldetését támogató HUNOR csapatával a Payload Support Centerben, online, élő kapcsolatban a Nemzetközi Űrállomással (ISS).

– Megindult a kutatóink eljárásával kezelt retek és búza növények növekedése, már 2-3 centiméteresek. A paprika növény csírázása természetesen lassabb, a kísérleti beállításait tegnap problémamentesen véglegesítettük. Összeségében elmondható, hogy azon túl, hogy a teljes kutatói csapat nagyon izgatott, egyben nagyon elégedettek is – mondta el a keddi egyeztetést követően Veres Szilvia, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos dékánhelyettese, a VITAPRIC-program vezető kutatója.

Fári Miklós professor emeritus, a kutatás szakmai koordinátora hozzátette: a tudományos vizsgálatok legnagyobb kérdése, hogy minimális víz felhasználása mellett, hogyan lehet életet teremteni minél rövidebb idő alatt, minél komplexebb hasznosítással.

– Kapu Tibor ezer retek, búza és paprikamagot vitt magával a Nemzetközi Űrállomásra, amelyek fele szelénben gazdag, „élettámogató” kezelésen esett át. A növények nevelése mindössze 500 milliliter – 0,5 ml/darab víz felhasználásával történik. Ez a mennyiség elegendő a 7-8 naposan fogyasztható retekcsíráknak, továbbá a 2-3 hetes búzacsírából készülő búzafűlé alapanyagának – fejtette ki Fári Miklós.

Sikerrel zajlik a Debreceni Egyetem másik, agyi véráramlás-kutatási kísérlete is a Nemzetközi Űrállomáson.

Csiba László, az Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Tanszékének egyetemi tanára, az ötletadó elmondta: az agyi véráramlás folyamatos mérése az űrben csak speciális, robotizált transzkraniális ultrahanggal végezhető, mely áthatol a koponyacsonton és külön-külön mérni lehet a látókéreg, a mozgatókéreg, és térbeli tájékozódásban szereplő agyi területek áramlácsökkenését vagy áramlásjavulását. Mindez egy „glóriaszerű”, fejre rögzíthető ultrahangkészülékkel történik.

– Azért van szükség ezekre a vizsgálatokra, mert a mikrogravitációs környezetben drámaian csökken a gravitáció szívóhatása, tehát a szív segítségével az agyba „lőtt” vér egy része az agyban marad. Enyhe agyvizenyő alakulhat ki, aminek tünetei: aluszékonyság, fejfájás, gondolkodási és látászavarok. Szerencsére ez az úgynevezett „space fog” csökken az idő múlásával. A fejen végzett ultrahangos mérés azt fogja megmutatni, milyen gyorsan, mennyire hatékonyan rendeződik a látókéreg, a mozgatókéreg és az asszociációs kéreg keringése, tehát az űrhajós alkalmas-e már a jó látást, precíz gondolkodást, finom mozgást igénylő feladatokra – fejtette ki Csiba László.

A kutatások során vizsgálják az agyi erek tágulási képességét is légzésvisszatartás során, mivel az ilyenkor felszaporodó szén-dioxid tágítja az ereket. Ez a vizsgálat információt nyújt az agyi erek alkalmazkodóképességéről. Egy másik vizsgálatban a látókéreg ereinek tágulóképességét és az áramlás növekedését mérik, azt figyelve, hogy az intenzív vizuális inger – számítógép képernyőjén megjelenített sakktáblaminta gyors váltakozása – kellő intenzitású választ vált-e ki a látókéregben.

Csiba László kiemelte: az űrhajósok földi körülmények között történt betanításában nagy szerepet játszott Balogh Eszter, Árokszállási Tamás, Schlégl Ádám és Garami Zsolt.

Balogh Eszter kutató-szakorvos hangsúlyozta a kutatás harmadik szakasza a visszatérést követő hetekben zárul. Tudományos célkitűzésük volt az is, hogy dokumentálják az űrutazást követően az agyi vérkeringés normalizálódásának folyamatát, változásait és sebességét.

További információk:
https://www.axiomspace.com/missions/ax4#blog
https://www.nasa.gov/

Fotó: www.axiomspace.com

Kísérletek az űrben, kérdések a Földről – Kapu Tibor hamarosan hazatér

Nemrég az OKTV-győztes középiskolás diákok is élő videókapcsolaton keresztül beszélgethettek Kapu Tibor kutatóűrhajóssal az űrélet különlegességeiről – lebegésről, mikrobiomról, relatív öregedésről, és a test űrbéli változásairól. Az ISS fedélzetén végzett kísérletek között akad olyan, amely a szemészeti ellátást forradalmasíthatja, és olyan is, amely a jövő űrélelmiszereit vagy a motoros képességek változásait vizsgálja a súlytalanságban.

Közel a visszatéréshez

Ha minden a tervek szerint alakul, július 14-én magyar idő szerint 13:05-kor hagyja el a Nemzetközi Űrállomást a Crew Dragon „Grace” űrhajó, fedélzetén Kapu Tiborral és társaival. A landolás Kalifornia partjainál várható. A kéthetes küldetés a HUNOR – Magyar Űrhajós Program mérföldköve: hazai kutatók, egyetemek és cégek eredményei kerültek be a nemzetközi űrkutatás vérkeringésébe.

Milyen érzés a lebegés?

Kapu Tibor középiskolás OKTV-győztesek kérdéseire válaszolt élő kapcsolatban az ISS-ről. A beszélgetésből kiderült, mennyi apró, de meglepő testi változás történik az űrben: például a vér és más folyadékok a fej felé tolódnak, amit Tibor már fél órával az indulás után megérzett – a nyelve „tömörebbnek” tűnt, arca pedig kissé felpuffadt. A lebegést „szokatlannak, de felszabadítónak” írta le, és kiemelte, mennyire gyorsan alkalmazkodik az emberi agy az új térbeli viszonyokhoz.

A diákokat az űrbéli öregedés lassulása is érdekelte, amely bár statisztikailag kimutatható, a két hét alatt nem érzékelhető. A fizikus beállítottságú fiatalok mélyebben is belekérdeztek az ISS pályamódosításának technikai részleteibe vagy a mikrogravitáció hatására módosuló immunválaszokba. Kapu Tibor elmondta, hogy az űrállomás körülbelül havonta igényel korrekciót, mivel még a ritka légkör részecskéi is elegendőek a fokozatos lassuláshoz. Ilyenkor nem egyszerűen „felfelé emelik” az ISS-t, hanem egy gyorsítást hajtanak végre ugyanabban az irányban, amerre az állomás halad, így a keringési pálya másik oldalán emelkedik meg a magasság – ez az orbitális mechanika egyik sajátossága. A Hold gravitációs hatása is jelen van, de a pálya szempontjából kevésbé számottevő, mint a légellenállás.

Kapu Tibor ugyanakkor nemcsak szakmai, hanem emberi oldalról is inspirálóan válaszolt: elmondása szerint az alapkutatások gyakorlati alkalmazása különösen motiváló számára.

Magyar kísérletek az ISS-en

Több mint 20 magyar fejlesztésű tudományos kutatást vitt a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére Kapu Tibor. Három kísérlet mintáit a Nemzetközi Űrállomás MELFI mélyfagyasztója őrzi – ez a -80 °C-ra hűtő berendezés nemcsak a tárolást, hanem a minték épségének megőrzését is biztosítja.

A MAGYAR kísérlet a motorikus képességeket vizsgálja virtuális valóság segítségével, azt kutatva, hogyan reagál az emberi test a súlytalanságra.

 

A MAGOR a mikrobiom összetételének változását figyeli az űrbéli étrend és a mikrogravitáció hatására.

 

A VITAPRIC projektben pedig olyan növények – például retek és búza – viselkedését figyelik, amelyeket a földi nemesítés mellett most az űrkörnyezethez való alkalmazkodásra is „tréningeznek”.

 

Semmelweis Egyetem: telemedicinás kísérlet és nanoszálas gyógyszer

Két projektet a Semmelweis Egyetem kutatói kezdeményeztek. A TESH (Telemetry System of Space Health) célja az űrutazás során fellépő kardiovaszkuláris és egyensúlyszervi változások nyomon követése egy okospólóval, amely EKG-t, testhőmérsékletet és mozgást rögzít. A másik kutatás, az END-SANS, egy úttörő nanoszálas szemészeti gyógyszerformulációt tesztel – ez lehetővé teszi, hogy a hatóanyagok a szem felületén oldódjanak fel, fájdalommentesen, gyorsan és pontosan. A cél: az űrben és a Földön egyaránt hasznosítható terápiás újítás létrehozása.

Az űrutazás jelentősége

Kapu Tibor küldetése nemcsak technológiai és tudományos bravúr, hanem társadalmi küldetés is. Ahogy a vele folytatott diákbeszélgetés is mutatja: az űr nem távoli fantázia, hanem kézzelfogható lehetőség – kutatásra, fejlődésre és inspirációra. A magyar részvétel egyre hangsúlyosabbá válik a nemzetközi űrkutatásban, és ennek a történetnek most Kapu Tibor az arca – aki hamarosan különleges élményekkel és tudással tér majd haza.

Kiemelt kép forrása: Facebook/HUNOR – Magyar Űrhajós Program

Fedezd fel a HUNIVERZUM világát a Millenárison!

Űrkísérletek élőben: középiskolások is bekapcsolódhatnak Kapu Tibor űrmissziójába

Középiskolások kísérletezhetnek a világűr nyomában

Elrajtolt az UNIverZOOM program a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a HUNOR űrprogram együttműködésében. A kezdeményezés célja, hogy minél több középiskolást vonzzon be a mérnöki és természettudományos pályák világába. A résztvevő diákok és tanáraik a Nemzetközi Űrállomáson zajló űrkísérletek menetét követhetik élőben, majd földi körülmények között meg is ismételhetik azokat.

Az űrkísérletek közvetlenül az iskolákba érkeznek

A projekt központi eseménye Kapu Tibor űrmissziója lesz, aki 2025 májusától az Axiom Mission 4 (Ax-4) legénységi tagjaként dolgozik majd a világűrben. Küldetése során elsősorban magyar fejlesztésű eszközöket tesztel, és magyar kutatók által összeállított kísérleteket hajt végre. Ezek közül több kifejezetten a középiskolásoknak szóló UNIverZOOM program része.

A diákok NASA-felvételeken keresztül követhetik az űrkísérletek folyamatát, majd saját osztálytermükben, a BME és a HUNOR által biztosított eszközökkel, szakértői iránymutatás mellett el is végezhetik azokat.

300 iskola csatlakozhat

Az UNIverZOOM programba országszerte 300 középiskola jelentkezését várják, egy-egy fizikatanár és legalább 15-20 diák részvételével. A csatlakozó intézmények kísérleti eszközcsomagot kapnak, a tanároknak pedig elméleti és gyakorlati képzést, valamint folyamatos szakmai mentorálást biztosítanak. A jelentkezési határidő 2025. április 30., az iskolák kiválasztása május 5-én, az értesítés pedig május 6-án történik.

Az iskolák saját helyszíneiken kapcsolódnak a projekthez, emellett egy nagyszabású rendhagyó fizikaóra is lesz a budapesti Millenárison, Härtlein Károly (BME) és Vincze Miklós (ELTE) vezetésével.

Az űrkutatás inspirálja a jövő mérnökeit

A BME célja, hogy az UNIverZOOM-mal nemcsak a fizika és a természettudományok népszerűségét növelje, hanem hosszú távon is támogassa az űripar szakember-utánpótlását. Mint Charaf Hassan, a BME rektora kiemelte: a Műegyetem régóta aktív szereplője a hazai űrkutatásnak, és az olyan űrhajósok, mint Kapu Tibor vagy Cserényi Gyula is innen indultak el a világűr felé.

A jelentkezéssel és további információkkal kapcsolatban a középiskolák az e-mail címen érdeklődhetnek.

A Stühmer csapata rekordidő alatt (mindössze két hónap) fejlesztett ki egy teljesen új csokoládéterméket, amely megfelelt a NASA összes előírásának. (Fotó: Facebook/Stühmer Édesség )

Egy falatnyi magyar csokoládé is Kapu Tiborral tart az űrbe

Az UNIverZOOM program mellett egy másik különleges magyar kezdeményezés is színesíti Kapu Tibor küldetését: a Stühmer csokoládé is feljut a világűrbe. A maklári márka a NASA szigorú előírásainak megfelelve fejlesztett ki egy speciális, morzsamentes édességet, amely biztonságosan fogyasztható az űrállomáson is. A projekt megmutatja, hogy egy kreatív ötletből — sok munkával és bátor gondolkodással — valódi űrsiker születhet. A magyar csokoládé így nemcsak technológiai bravúrként, hanem egy inspiráló történetként is kíséri Kapu Tibor űrutazását.

(Kiemelt kép forrása: Facebook/Kapu Tibor)