Legtöbbünk számára mi sem egyértelműbb, mint hogy magyarul beszélünk a mindennapjaink során, a barátainkkal vagy éppen ügyintézés közben. Bármikor a kezünkbe vehetünk magyar nyelvű könyveket, a színházakban és a mozikban könnyedén találunk anyanyelvünkön zajló előadásokat. Ez persze nem volt mindig így. A magyar 1844-ben vált államnyelvvé, azonban még innen is hosszú út vezetett a jelenlegi állapotig. Más anyanyelvek sorsa közel sem volt ilyen szerencsés, mint a miénk. 

Hazánkban a 2011. évi CLXXIX. törvény szabályozza a magyarországi nemzetiségek nyelvhasználathoz való jogát. E rendelkezések szerint minden nemzetiségi állampolgárnak joga van az anyanyelvét megismerni, ápolni, azt az oktatásban használni. Sok helyen azonban a nemzetiségi nyelvet beszélőknek erre nincs módjuk.

Az anyanyelvek világnapjának ötletét is egy ilyen esemény adta. Az ötvenes években az akkor még Pakisztánhoz tartozó Bangladesben az urdut nyilvánították egyetlen hivatalos nyelvvé, holott a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Az intézkedés zavargásokat váltott ki, melyek emberéleteket is követeltek. 2000 óta ezekre az eseményekre emlékezünk február 21-én.

Mi is az a nyelvi erózió?

Egy adott (anya)nyelv használata többféle okból szorulhat vissza. Előfordulhat, hogy a beszélők szándékosan mennek olyan területre, ahol anyanyelvük egyáltalán nem, vagy csak igen mérsékelten használható (pl. külföldön vállalnak munkát). De akár egy-egy háború, politikai döntés után átrajzolódó határok is járhatnak ilyen következménnyel (pl. Trianon vagy a fent említett bangladesi események). Sajnos az is gyakran megtörténik, hogy az országok a területükön már régóta jelen lévő kisebbségeket lehetetlenítik el anyanyelvük használatában, leszámítva a leginformálisabb tereket (családok, barátok, települési közösségek).

A szomszédos nyelvek folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással. Szavakat vesznek át egymástól a beszélők, de akár szerkezetbeli változások is történhetnek. Bizonyára te is megfigyelted már, ha több nyelven is tanulsz, hogy mindig az „jön jobban a nyelvedre”, amelyiket gyakrabban használod. Ehhez hasonlóan a felnőtt kisebbségi beszélők egy része is előbb-utóbb kevésbé magabiztosan fogja használni az eredeti anyanyelvét, mint azt az államnyelvet, amelyen dolgozni, ügyeit intézni, tanulni kényszerül.

Ennek következtében az anyanyelv (néhány generáció alatt) töredezni, erodálódni kezd. Egyre több idegenszerű megoldás terjed, a használata a fiatal nyelvhasználók között bizonytalanná válik, míg végül akár teljesen vissza is szorulhat. Ilyenkor a fiatalok még érthetik, de már nem feltétlenül beszélik a származásukhoz kötődő első nyelvet. Hosszú távon – és ha sok beszélőről van szó – ennek akár olyan hosszú távú következményei is lehetnek, hogy az adott népcsoport teljes kulturális öröksége feledésbe vész. Hiszen nem lesznek olyanok, akik a meséket, dalokat, történeteket elmeséljék, lejegyezzék vagy lefordítsák egy közismertebb nyelvre.

Nyelvrokonaink, az Oroszországban élő manysik nyelve is veszélyeztetett (Forrás: Wikipedia)

A nyelv halála és feltámadása

A világon körülbelül hétezer nyelvet beszélnek, ezeknek azonban csak töredéke, alig több, mint kétezer nyelv nem számít veszélyeztetettnek. A veszélyeztetettségre a legegyszerűbb metódus szerint három tényező alapján következtethetünk. Fontos a beszélők száma, a beszélők átlagéletkora, illetve a legfiatalabb beszélők aránya. Általában igaz, hogy amennyiben 100 ezer fő alá csökken a beszélői létszám, már jó eséllyel veszélyeztetett státuszról lehet szó. Holt nyelvről akkor beszélhetünk, ha az utolsó anyanyelvi beszélő is meghal.

Egy nyelv kihalása persze hosszú folyamat. Hiszen generációról generációra fogynak el azok az emberek, akik aktívan használják, identitásuk részeként tartják számon az adott nyelvet. A nyelvészek jelenleg is foglalkoznak azzal, hogy egy-egy ilyen veszélyeztetett nyelvet revitalizáljanak, azaz ismét szélesebb körben ismertté és használttá tegyék. Ilyen kísérletek zajlanak nyelvrokonaink, a manysik esetében is. A kilencvenes években külön intézményeket hoztak létre annak érdekében, hogy a gyerekek – az orosz mellett – a manysi nyelvet is megtanulhassák, használják.