tudás Archívum | Diplomátszerzek

Mit néznek ténylegesen az érettségin? A javítókulcs titkai

A javítókulcs nem ellenség, hanem térkép

Minden érettségi feladatsorhoz tartozik egy hivatalos javítási útmutató, amely kulcsszavakat, elvárt elemeket és pontozási szabályokat tartalmaz. Ez nem egyetlen „jó választ” keres, hanem azt vizsgálja, hogy a válaszod tartalmazza-e a lényegi elemeket. Ha ezek megjelennek, pont jár érte, még akkor is, ha a megfogalmazás nem szó szerint egyezik a mintával.

Ez különösen fontos az olyan tárgyaknál, mint a történelem vagy a magyar nyelv és irodalom, ahol sok diák attól tart, hogy „nem pont úgy írta, ahogy kell”. A javítókulcs azonban nem irodalmi művet vár, hanem tartalmilag helyes, értelmezhető választ. Ha a kulcsgondolat benne van, a pont is megszerezhető.

A részpontok logikája

Sokan ott veszítenek pontokat, ahol nem is gondolnák: félkész válaszoknál. Az érettségi egyik nagy előnye, hogy ritkán működik „mindent vagy semmit” alapon. A legtöbb feladat részpontozással értékelhető. Ez azt jelenti, hogy egy kérdésen belül több kisebb elemért külön-külön járnak pontok.

Ha például egy válasz három információt kér, és te kettőt pontosan leírsz, már nem nullát kapsz, hanem az arányos pontszámot. Ezért is kulcsfontosságú, hogy akkor is írj valamit, ha nem vagy teljesen biztos a válaszban. Egy jól eltalált részlet sokszor döntő lehet az összpontszám szempontjából.

A kulcsszavak ereje

A javítókulcsok gyakran konkrét kulcsszavakat vagy kifejezéseket emelnek ki. Ezek olyan fogalmak, amelyek jelzik, hogy érted az adott témát. Ha ezek megjelennek a válaszodban, az erős jelzés a javító számára, hogy a gondolatmeneted jó irányba halad.

Ez nem azt jelenti, hogy kulcsszólistákat kell bemagolni és bemásolni a dolgozatba. Inkább arról van szó, hogy érdemes a tanulás során figyelni arra, melyek azok a fogalmak, amelyek köré egy-egy téma épül. Ha ezek természetesen jelennek meg a válaszaidban, a pontozás is kedvezőbb lesz.

Kettesre hajtasz? Trükkök, hogy átcsússz az érettségin

A megfogalmazás számít, de nem úgy, ahogy gondolnád

Sok diák túlgondolja a fogalmazást, és attól tart, hogy egy kevésbé „szép” mondat miatt pontot veszít. A valóságban a javítás elsődlegesen a tartalmat nézi. A világos, érthető megfogalmazás segít, mert könnyebben azonosítható benne a helyes válasz, de nem az irodalmi stílus a döntő.

Ami viszont valóban számít, az a pontosság. Ha egy válasz túl homályos vagy általános, nehezebb rá pontot adni. Egy konkrétabb megfogalmazás sokkal többet ér. Például egy történelmi esemény leírásánál egy évszám, egy név vagy egy következmény említése jelentősen növeli az értékelhetőséget.

Akkor is jár pont, ha nem tökéletes

Az egyik legnagyobb tévhit, hogy csak a hibátlan válasz ér pontot. A javítókulcsok kifejezetten számolnak azzal, hogy a diákok nem tökéletesen fogalmaznak. Ha a válasz iránya jó, és tartalmaz értékelhető elemeket, a pontok egy része akkor is megszerezhető.

Ez különösen igaz az esszéfeladatokra. Ott nem egyetlen „helyes” megoldás létezik, hanem egy értékelési rendszer, amely figyelembe veszi a tartalmat, a szerkezetet és az érvelést. Egy jól felépített, de kisebb hibákat tartalmazó szöveg is lehet magas pontszámú, ha látszik benne a tudás és az átgondoltság.

Hogyan hozd ki a legtöbbet a tudásodból?

Az érettségi nemcsak azt méri, mit tudsz, hanem azt is, hogyan tudod ezt megmutatni. Ha tisztában vagy a javítókulcs működésével, tudatosabban válaszolsz. Érdemes minden kérdésnél végiggondolni, milyen elemekből állhat a teljes válasz, és ezek közül mennyit tudsz biztosan megfogalmazni.

Segít az is, ha gyakorlás közben nemcsak megoldod a feladatokat, hanem belenézel a javítási útmutatókba. Így idővel ráérzel arra, mit keres a javító. Ez a tudás sokszor épp annyit számít, mint maga a tananyag.

Az érettségi pontszám nem kizárólag a memóriádon múlik. Legalább ennyire fontos, hogyan strukturálod a válaszaidat, mennyire egyértelműen fogalmazol, és mennyire tudod megmutatni azt, amit már tudsz. Ha ezt a szemléletet viszed magaddal a vizsgára, jóval több pont marad nálad, mint elsőre gondolnád.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Marokkó legkülönlegesebb könyvárusa, aki napi 8 órát olvas

Közel 50 éve a tudás szolgálatában

Mohamed Aziz 15 éves korában kezdett el könyveket árulni, először egy fa alá leterített szőnyegről. Sajnos nem csak a könyvek iránti szeretet hajtotta. 6 éves korában árva lett, és kamaszkorára rájött, hogy hiába dolgozik halászként, soha nem lesz elég pénze könyvekre, hogy befejezze a középiskolát.

Sorsával nem volt egyedül, Marokkó lakosságának több mint 80 százaléka nem tudott olvasni a 60-as években, 2014-re ezt leszorították közel 30 százalékra. Mohamed és kortársainak kitartása lehetőséget adott a következő generációknak is, bár a középiskolát még így is csak a lakosság fele fejezi be.

Mohamed Aziz

Kevés eladás, annál több olvasás

Könyveinek nagy részét az utcán tartja, azok közt olvas naponta 6-8 órát, amit csak a vevőkért és imádkozásért szakít meg. Egy nap átlagosan egy-két könyvet ad el, de ezek közt sok a nagyértékű tankönyv, amiket lediplomázott diákok adományoznak neki. Ezeket kimondottan nagy kedvezménnyel adja tovább a felsőoktatásba készülő fiataloknak, hiszen évtizedekkel ezelőtt Mohamed is hasonló helyzetben volt, mint most ők.

Gyermekkora óta körülbelül 4000 könyvet olvasott el eddig arabul, franciául és spanyolul, úgy, hogy mindhárom nyelvet autodidakta módon tanulta meg. Ebből az első kettő Marokkó két legfőbb nyelve, de az arabnak több, íratlan dialektusát használják az országban, Aziz ezek közül a Dariját beszéli.

Mohamed az olvasást felsőbbrendű ajándéknak tartja, múltja mellett ez a másik ok, amiatt megszakad a szíve, ha tanulás helyett dolgozni lát kisgyermekeket. Ezen kívül már csak a szakadt könyvek tudják feldühíteni.

Rabat. Marokkó fővárosa. (Kép: 123rf.com)

Az olvasás lehetőség, ajándék, kihívás

Itthon mi szerencsésebb helyzetben vagyunk, a mi olvasási időnkből többnyire csak a többi szabadidős tevékenység vesz el.

Nemrég Ludvig Orsolya Stefanie-val, a Libri-Bookline Zrt. marketing- és kommunikációs igazgatójával készítettünk interjút, aki arról is beszélt, hogy az egyik könyvnek nem a másik a konkurenciája.

[kiemelt]„A könyvnek minden szabadidős tevékenység, a Netflix vagy a Spotify, de akár egy kirándulás is a konkurenciája, sőt, ha a másik vetületet nézzük, akkor a teljes ajándéktárgypiaccal is versenyt futunk. Ettől szép ez a szakma, hogy itt még erőteljesebben kell felkeltenünk az igényt” – mondta Orsolya.[/kiemelt]

Ha érdekel, hogy mennyire speciális terület a könyvkiadás és a könyvkereskedelem, milyen tulajdonságokra van szüksége annak, akinek ezen a területen vannak tervei, olvasd el a teljes interjút, ami eredetileg az UNI in&out 2024 Nyár kiadványban jelent meg.

Látogass el webshopunkba, ahol digitális és nyomtatott formában is megvásárolhatod kiadványainkat: https://shop.uniside.hu.

Közösség, tudás és tapasztalat a politikatudományban – interjú Velez Vilmossal

Mindig céltudatos voltál, már akkor volt egy határozott jövőképed, amikor egyetemre jelentkeztél?

Nem. Mindig is több minden érdekelt, a biológiától egészen a filmrendezésig. Mielőtt a Pázmány Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karára jelentkeztem volna, szakleírásokat olvasgattam, illetve megnéztem a mintatanterveket, ami szerintem nagyon hasznos, mert így tudtam, hogy mi vár rám. Ez azért is fontos, mert előfordult olyan, hogy valaki úgy kezdett el egy anglisztikaképzést, hogy csak homályos elképzelése volt arról, mit is fog tanulni, és csalódott, ezért kiiratkozott az egyetemről. Szerintem jobb ezt elkerülni.

Hogyan került képbe a politológia?

Érdekelt a történelem, a jog, a szociológia, a gazdaság, a politika és a filozófia is. A politikatudomány szakon ez mind megvan, a képzés pedig minden elvárásomat felülmúlta. A második évben találkoztam a biztonságpolitikával, ami nagyon megtetszett. Rájöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni, és a nemzetközi tanulmányok mesterszakon van ilyen specializáció. Nagyon szerettem a Pázmányra járni alapszakon, de volt még egy érv, hogy a mestert is itt végezzem, ez pedig az Európa-tanulmányok specializáció és az ahhoz kapcsolódó kurzusok, amelyekről szintén a mesterképzések mintatanterveiből szereztem tudomást. A Pázmányon díjmentesen, kredittúllépés nélkül végezhetek el egyszerre több specializációt is, ami szintén az egyetem mellett szóló érv volt.

„A közösség egyébként a Pázmányon szerintem kiemelkedő, és ennek részesei az oktatók is.” Velez Vilmos (Fotó: Uniside in@out kiadvány)

Sosem volt tehát kérdés, hogy továbbtanulj és diplomát szerezz. Mi volt számodra a fő motiváció?

Én 18 évesen nem voltam olyan érett, hogy tudjam, pontosan mit szeretnék csinálni az életem hátralévő részében. Amiben biztos voltam, az az, hogy a tudás érték, az egyetemmel pedig ki lehet tolni a döntési időt. A felsőoktatás nagyon sok lehetőséget ad a választásra, még egy képzésen belül is sokat lehet mozogni.

Mit adott neked az egyetem a tudáson kívül?

Kiváló közösséget és nagyon erős baráti kapcsolatokat, amelyek remélem, életre szólók lesznek. A Pázmányon nagyon fontosnak tartjuk, hogy a hallgatókat integráljuk a közösségbe. Ez már a gólyatáborban elkezdődik, ami számomra meghatározó élmény volt. Az ottani tapasztalatok sarkalltak arra, hogy én is aktív formálója legyek a közösségnek, jelentkezzek a Tutor Programba és a HÖK-be. A diákoknak köszönhetően jelenleg a BTK HÖK elnökeként tevékenykedem, ezt megelőzően az elmúlt években rengeteg tapasztalatot szereztem a Hallgatói Önkormányzat által végzett tevékenységek közül több területen is. Mivel jó néhány tudományterületen a kapcsolati tőke kifejezetten fontos, figyelünk arra, hogy ne csak szakon belül alakuljanak ki az ismeretségek, hanem egész kari és egyetemi szinten. A közösség egyébként a Pázmányon szerintem kiemelkedő, és ennek részesei az oktatók is.

Melyik volt az a tantárgy az alapképzésen, illetve mi az most, ami nehezen megy? Milyen segítséget kérsz, illetve használsz, hogy sikerüljön ezekből a vizsga?

A maximumra törekszem a tanulmányaimat illetően, az első diplomámat kitüntetéses minősítéssel szereztem. Persze ez nem azt jelenti, hogy egy-egy tárgy teljesítése ne okozott volna nehézséget. Ilyen volt például az európai alkotmánytörténet, amit barátokkal, szaktársakkal közösen tanultam, és ez hatalmas segítség volt. Ha az adott tantárgy egy tőlem kifejezetten távol eső, vagy korábban nem igazán ismert témakört ölel fel, akkor pedig addig olvasok utána a dolgoknak, amíg teljesen átlátom az adott témát, és lényegében közben ezzel meg is tanulom.

A diploma értékes, egyetemistának lenni jó Magyarországon!

Minden évben, így 2023-ban is február 15-ig lehet jelentkezni az ősszel induló felsősoktatási képzésekre. Cikkünkben összeszedtük, miért éri meg ma Magyarországon a felsőoktatásban tanulni, és hogy miért állítjuk azt, hogy a diploma értékes.

 

Változások a felvételiben

Mint ismert, a kormány korábbi döntése alapján több szempontból megváltozik a felsőoktatás felvételi rendszere. A módosítások egy része 2024-től lép hatályba, de vannak 2023-ban élesedő változások is.

A 2023-tól érvényes legfontosabb változások a következők:

  • Az egységes minimum ponthatárokat eltörlik, helyette az intézmények szakonként határozhatják meg, hogy mi az a minimum pont, amivel felvételt nyerhet egy-egy hallgató.
  • Fontos, hogy alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek általános felvételi követelményként már nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tenniük. Helyette adott szakoknál az intézmények dönthetnek arról, hogy milyen szintű érettségit fogadnak el. A középszintű érettségit is elfogadó intézmények és szakok listája itt található.
  • Megszűnik a jogszabályi minimum ponthatár (eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt). Ez nyilván nem azt jelenti, hogy alacsonyak lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon, azt viszont igen, hogy egyes szakokon alacsonyabb lehet, mint a korábbi években.

A felsőoktatási intézmények a rendelet megjelenése óta közleményben, illetve saját honlapjukon ismertették az általuk megszabott felvételi változásokat, érdemes tehát az áhított felsőoktatási intézmény saját oldalán is tájékozódni.

A felvételi rendszer változásával kapcsolatban minden fontos információt egy helyen megtalálnak az érdeklődők az UNIside híroldalon.

Sehol  ennyi állami ösztöndíjas

 

Jelentős, 80 százalékos bérelőnye van annak, aki diplomával helyezkedik el. (Fotó: 123rf)

 

A felvételi rendszerének változásait az indokolja, hogy ma már a felsőoktatási intézmények 80 százalékában a hallgatók olyan intézményekbe járnak, melyek alapítványi vagy egyházi fenntartásúak, de minden esetben egyre nagyobb részben eredményeik alapján finanszírozottak. Ezek az intézmények 2022-ban harminc, 2023-ben negyven, 2024-ben pedig ötven százalékban a számukra meghatározott teljesítményindikátorok alapján kapják a támogatást. A kormány azt vallja: ahol a lehetőség, ott legyen a felelősség is – mondta az UNIside-nak adott videóinterjújában a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára.

Hankó Balázs kifejtette: idén szeptemberben is 300 alap- és osztatlan, illetve 300 mesterképzés közül lehet választani. „Emellett 148 angol nyelvű és 8 német nyelvű képzésünk indul idén. A felsőoktatás rugalmasságát és a munkaerőpiaci igényekhez való igazodását mutatja, hogy idén először számos egyéves mesterképzésre is lehet jelentkezni. Ezek azok a képzések, amelyekhez már nem kellett előzetes akkreditációt kérniük az egyetemeknek” – emelte ki.

Mint az UNIside-nak nyilatkozva hozzátette: Magyarország kiemelkedik Európában és a világon azzal, hogy a felsőoktatásban tíz hallgató közül nyolc állami ösztöndíjjal tanulhat. „Ez az arány 2010-ben 69 százalék volt, s azóta tovább emelkedett. Az állami ösztöndíj mellett ráadásul 33 különböző ösztöndíjat kínálnak, mintegy 70 milliárd forintból, 170 ezer hallgatónak” – mutatott rá Hankó Balázs.

A magyar felsőoktatás színvonalát mutatja, hogy a diploma megszerzését követően átlagosan 36 nap alatt munkát talál egy pályakezdő fiatal. Emellett, jelentős, 80 százalékos bérelőnye van annak, aki diplomával helyezkedik el.

 

A sikeres felsőoktatás a sikeres Magyarország kulcsa

Az államtitkár az Educatio kiállításon tartott beszédében elmondta: Magyarország sikeressége többek között azon múlik, hogy sikeres-e a felsőoktatás. Ezért alakítják át a képzési kereteket, és segítik az együttműködést egyetem és ipar között, hogy az egyéni munka helyett a projektmunka, az egyéni tanulás helyett a csoportmunka kerüljön előtérbe. A tanár–diák viszonylatban egyre inkább kollegialitás kezd kialakulni a hallgatók és oktatók között, akik közös kutatási programokba kapcsolódnak be, közös prezentációkban vesznek részt, közös publikációkat készítenek. Hankó Balázs szerint a hallgatók jövőformáló képessége és az egyetemeken születő innovációk akkor jók, ha azok a magyar gazdaságot erősítik és a társadalmi kihívásokra találnak megoldást.

Egy diplomás ma 36 nap alatt helyezkedik el Magyarországon. (Fotó: MTI)

 

„Magyarországon jó ma egyetemistának lenni” – jelentette ki az államtitkár. A hallgatók választanak egyetemet, ők döntik el, hogy mit tanulnak, szabadon szervezhetik az életüket egy 300 ezres közösségben, ahol az oktató és a hallgató nem tanár és diák, hanem kollégák, akik együtt felelnek Magyarország jövőképességéért.

 

Az Erasmusból nem engedünk

A felsőoktatásért felelős államtitkár mindenkit megnyugtatott, hogy a már futó, illetve az idén induló mobilitási programok biztosítottak. Tavaly év végén az erre vonatkozó keretszerződések az egyetemekkel is meg lettek kötve. Ami pedig az idei Erasmus-programokat illeti, bíznak abban, hogy az Európai Bizottságot meggyőzik majd azok a tények, amelyeket a magyar kormány a felsőoktatás teljesítményével kapcsolatban megküld. Ha nem, a magyar kormány saját forrásból állja a 2024-es Erasmus-pályázatok költségeit. Magyar oktatót, kutatót, hallgatót hátrány nem érhet – húzta alá Hankó Balázs.

Az Erasmus-programokkal kapcsolatos fejlemények ügyében megszólalt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is. Ők közleményükben úgy fogalmaznak: „A felsőoktatás Erasmus nélkül elképzelhetetlen”.  Hozzátették: a modellváltással kapcsolatban van helye kritikának, hiszen a HÖOK is számtalan javaslatot fogalmazott meg az elmúlt években. A hibák rendezése érdekében folytatott vitáknak azonban nem lehet tárgya a hallgatók oktatáshoz vagy egyes szolgáltatásokhoz, például csereprogramokhoz való hozzáférése.

 

A tudás soha nem volt ennyire értékes

 

Szerencsére egyre tovább élünk, így nem kell életünk végéig ugyanazt csinálnunk, akár 10-20 évente is válthatunk. (Fotó: Rab Árpád)

 

Az UNIside új, egyetemi rangsorát tartalmazó UNI 2023 in&out kiadványban számos érdekes interjú olvasható egyetemi és cégvezetőkkel, illetve a felsőoktatáshoz valamilyen módon kapcsolódó szakemberekkel.  Rab Árpád jövőkutató, egyetemi oktató egyebek között arról beszélt, hogy a tudás soha nem volt még ennyire értékes. Azt is mondja, hogy „a jövőben azok lesznek igazán sikeresek, akik képesek kritikusan gondolkodni, jó kérdéseket feltenni, s ami a legfontosabb: biztos tudásuk van, bármilyen szakterületről is legyen szó”.

A jövőkutató kiemelte: „ha az ember azt csinálja, amit szeret, sokkal könnyebben lesz benne sikeres”. A pályaválasztással kapcsolatban pedig így fogalmaz: „a dilemma egyébként csak látszólagos, mert szerencsére egyre tovább élünk, így nem kell életünk végéig ugyanazt csinálnunk, akár 10-20 évente is válthatunk. Ma már nem szükséges végleges döntést hozni 18 évesen, hogy ez vagy az leszek, a mozgástér jóval nagyobb, mint akár csak néhány évtizede. Az oly sokat emlegetett rugalmasság azt jelenti, hogy van választási lehetőségem, mert van tudásom és élek is vele”.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

A digitális tudás egyre inkább elengedhetetlenné válik

Az interjú, amelyben a digitális tudás jelentőségéről is szó esik, az UNI 2022 nyári számában jelent meg.

 

Miért fontos a fiatalok számára, hogy ismerjék a magyarországi vagy Európán belüli hiányszakmákat?

Bíró Pál: Az egyetemi évek alatt nagyon fontos, hogy a fiatalok a megszerzett tudások mellett a munkaerőpiaci tendenciákkal is tisztában legyenek, hogy lássák, melyek azok a területek, ahol pályakezdőként könnyebben tudnak elhelyezkedni. Ez természetesen nemcsak a hiányszakmák ismeretét jelenti, hanem egy általános munkaerőpiaci tájékozottságot. Ami már az egyetemi évek alatt orientálja a hallgatókat, hogy melyek azok a területek, amelyeken nagyobb szükség van a szakértelmükre, az erőforrásaikra. Ez a tájékozottság abban is segítheti őket, hogy a tanulmányaik során mely területeket érdemes mélyebben megismerni, esetleg ennek megfelelően választhatnak tárgyakat vagy szakirányt. Ez a fajta tájékozottság a pályakezdést övező stressztől is megkímélheti a végzősöket, akiknek egyébként is rengeteg feladatuk van az utolsó évben a szakdolgozatírással, a záróvizsgákkal. A tudatos felkészülés nagyon sokat segíthet ebben az időszakban.

 

Folyamatosan jelennek meg újabb és újabb olyan tudások, amelyekre szükség van és fontos a munkaerőpiacon. (Fotó: UNI)

 

Milyen kritériumok jellemzik a hiányszakmákat? Hogyan válik valami azzá?

B.P.: Azt hiszem, ennek elég egyértelmű definíciója létezik. A hiányszakma azt jelenti, hogy bizonyos szakképzettségű munkaerőből kevesebb van, mint amennyire a nemzetgazdaságban szükség volna. Ezeknek két nagy csoportját érdemes elválasztani egymástól. Az egyik a már jelen lévő hiányszakmáké, míg a másik azokat a szakmákat jelenti, amelyek az elképesztő sebességű és egyre gyorsuló technológiai fejlesztések nyomán folyamatosan jelennek meg munkaerőpiaci igényként. A jelenlegi pályakezdőknek tehát azzal a kihívással is meg kell birkózniuk, hogy nem csupán a „most”-ot kell ismerniük, hanem azokat a trendeket is, amelyek előreláthatólag nagy változásokat hoznak a munkaerőpiacon.

Úgy látjuk, hogy a digitális robbanást még mindig nem teljesen tudta lekövetni a munkaerőpiac. A digitalizációnak köszönhetően megjelent munkaköröknél látható, hogy Magyarországon bőven van hová fejlődni. Mindegy, hogy a digitális marketing, az e-kereskedelem vagy a felhasználóiélmény-tervezéséről beszélünk. Az biztosan közös pont, hogy kevesebb a képzett szakember, mint amennyire a piacnak szüksége lenne. Ezek egyébként globálisan is jelentkező tendenciák, nem csak Magyarországra vagy a régióra jellemzők.

Természetesen arra is látunk példákat, hogy olyan tradicionális szakmák is hiányszakmákká váltak, amelyek épp a felerősödő technológiai fejlődés és a társadalmi mobilitás miatt váltak kevésbé vonzóvá. De mivel ezeket a területeket nem annyira látjuk, ezekről kevésbé tudunk beszélni.

 

Látszik-e, hogy valaki tudatosan olyan pályára készül például a pályaválasztás során, ami hiányszakmának minősül?

B.P.: Azt gondolom, hogy erre a kérdésre sokkal inkább az egyetemek vagy más képzőhelyek tudnak válaszolni. Amit mi látunk az, hogy a pályaválasztók már nagyon sokféle karrierútban gondolkodhatnak. De bizonyos tudásokra minden esetben elengedhetetlen szükségük lesz. Teljesen más pályát fog bejárni az, aki egy nagyvállalathoz szeretne bejutni, mint aki akár munkavállalóként, akár alapítóként egy kis- és középvállalkozást (kkv-t) vagy startup vállalkozást épít. A Google különböző oktatásai során azokkal a tendenciákkal szembesülünk, hogy a munkaerőpiacon töltött néhány éves tapasztalattal jobban láthatóvá válnak azok a területek, ahonnan hiányzik a munkaerő. Ezekkel az ismeretekkel és tapasztalatokkal elég sokan vágnak bele karrierváltásba.

Mindezeken felül nem mehetünk el szó nélkül a járvány hatásai mellett sem, amely a digitalizáció elterjedését évekkel gyorsította fel. A pandémia alatt a technológia létfontosságú eszközzé vált a hazai vállalkozások számára.

Robbanásszerű fejlődés ment végbe Magyarországon a digitális kereskedelem, az online fizetési megoldások, az online munkavégzés és tanulás területén. Ez még jobban megerősítette, hogy a digitális tudások egyre inkább elengedhetetlenné válnak. Ezek erősítik és teszik versenyképesebbé, valamint a válságokkal szemben ellenállóbbá a jövő munkavállalóit.

 

Hogyan és hol lehet megtalálni a hiányzó munkavállalókat?

B.P.: Ez egy örök kérdés, és erre több válasz is megjelent az elmúlt években. Ami egészen biztos, hogy képzések nélkül nem reális ilyen mennyiségben betölteni a munkaerőpiacon lévő űrt. Ha tehát egy területről százas vagy ezres nagyságrendben hiányoznak a munkavállalók, akkor a cégek nem, vagy csak nagyon nehezen tudják magukra vállalni az új dolgozók felkészítését egy adott munkakörre. Nagyon sok felsőoktatáson kívüli képzés jelent meg az elmúlt időszakban. Ezek természetesen nem pótolhatják a felsőoktatásban megszerezhető tudásokat, képességeket, gondolkodást, ugyanakkor a piaci igényekre gyorsabban reagálva jól kiegészíthetik az egyetemi képzéseket, akár az egyetemi évek alatt, akár azt követően.

 

Mik az ezzel kapcsolatos vállalati tapasztalatok, hogyan birkóznak meg a cégek a munkaerőhiánnyal, milyen megoldásokat kínálnak?

B.P.: Ami biztos, hogy folyamatosan jelennek meg újabb és újabb olyan tudások, amelyekre szükség van és fontos a munkaerőpiacon. A Google 2015 óta a Grow with Google programmal Európa-szerte millióknak, Magyarországon több mint százezer embernek segített a vállalkozása fellendítésében, a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben vagy a karrierjében való előrelépésben.

Fontos megemlíteni, hogy az elsősorban digitális-marketingre koncentráló Grow with Google webináriumok mellett elérhető a Google Career Certificate Program. Ez a Coursera.org webhelyen rugalmasan elérhető online, angol nyelvű tréningprogramokat jelenti. A Certificate Program segítségével gyorsan növekvő és keresett szakterületeken szükséges ismereteket sajátíthatnak el az érdeklődők. Ilyenek az IT-ügyfélszolgálat, a projektmenedzsment, az adatelemzés, a felhasználóiélmény-tervezés vagy a programozás alapjai. A programban való részvételhez nincs szükség semmilyen előzetes szaktudásra vagy végzettségre. Mindezeken kívül a Google Digital Workshop online tudástára is évek óta elérhető, ahol az ügyfélszerzéstől a vállalkozás külföldi terjeszkedéséig jó néhány hasznos tudást szerezhetnek a regisztrálók.

Az edukáció mellett fontosnak látjuk azt is, hogy a Google alapítóként felvállaljon olyan ügyeket, amelyek Magyarország digitalizációját elősegítik. Az első ilyen kezdeményezés a Startup Hungary volt, amelynek missziója, hogy egyre több és jobb vállalkozás startoljon el, a magyar startup-ökoszisztéma pedig fejlődésnek induljon. Emellett most alakul a Digitális Kereskedelmi Szövetség (DKSZ). Ez egy olyan szakmai együttműködés, amelynek a fókuszában a magyarországi e-kereskedelem és az e-kereskedők helyzetének javítása áll. A szövetség elsődleges célja a hazai e-kereskedelem kihívásainak feltárása, az átalakulásának az előmozdítása, a hazai szereplők megerősítése és az exporthajlandóság fellendítése.

 

Milyen eszköztárral tervezi mindezeket fejleszteni a Digitális Kereskedelmi Szövetség?

Vadász Zita: A szervezet csak egy kis szeletét látja és fedi le a digitális munkaerőpiacnak, azt, amely a digitális kereskedelmet érinti. A most készülő átfogó kutatásunktól épp azokat a válaszokat várjuk, hogy melyek azok a tudások, amelyek ma a leginkább hiányoznak a magyarországi e-kereskedők repertoárjából, megnehezítve ezzel a hazai vállalkozók növekedését és külpiacra lépését. Már most körvonalazódik, hogy az egyik legfontosabb dolog, amit majd tehetünk: a piac edukációja. Megmutatni, hogy miért nem kell tartani attól, hogy Magyarországon vágjon bele valaki egy nemzetközi sikertörténet építésébe.

 

A hazai e-kereskedelem a fiatal pályakezdőknek is vonzó terület legyen, ahol szívesen kezdik meg a karrierjüket. (Fotó: UNI)

 

A tagok közösen dolgoznak azon, hogy a jelenleg lemaradó hazai e-kereskedelem növekedésnek induljon, és olyan komoly piaci szereplők nőjenek fel itthon, amelyeknek a sikere nemzetközi szinten is látható a következő 3-5 évben. Nem létezik egy univerzális, mindenki számára alkalmas (one-size-fits-all) megoldás, ahhoz, hogy a hazai e-kereskedők – a sikeres és megerősödött külföldi szereplők mellett – belföldön és az exportban is helytálljanak. Ezért mélyrehatóan meg kell értenünk a kihívásokat és célzottan segíteni kell őket. A DKSZ célja, hogy megértsük a magyar e-kereskedőknek kihívásait, ennek alapján meghatározzuk a fejlesztési lehetőségeket. Majd különböző ösztönzőkkel, például oktatásokkal, valamint egyéb eszközökkel aktívan hozzájáruljunk a megerősítésükhöz és sikerükhöz.

A sokszínű és különböző érettségi szintű e-kereskedőknek eltérők az erőforrásaik, és többféle kihívással szembesülnek, többek között a HR területén is, a megfelelő e-kereskedelmi tapasztalat nélküli munkaerő és sok esetben a nyelvtudás hiánya miatt.

Bízunk benne, hogy a következő években a magyar e-kereskedők támogatása mellett abban is előre tudunk lépni, hogy az e-kereskedelem a fiatal pályakezdőknek is vonzó terület legyen, ahol szívesen kezdik meg a karrierjüket. 

 

Rab Árpád jövőkutató: A tudás soha nem volt még ennyire értékes

Rab Árpád jövőkutatótól többek között megkérdeztük: mit érdemes most tanulni, ami 20-30-50 év múlva is használható tudás lesz? Hiszen minden korábbinál rohamosabban változik a világ.

A jövőkutató szerint az emberiség nem először kényszerül arra, hogy „újraprogramozza” önmagát a technológiai és társadalmi változások miatt. „Ami most riasztó lehet és elbizonytalaníthat, az az, hogy egyszerre nagyon sok technológiai újdonság érkezett és érkezik, ami az életünk jó néhány területét alakítja át gyökeresen: a kapcsolattartást, a munkavégzést, a tanulást, de még a szabadidőt is. Amit mindeddig tudásnak neveztünk, az csaknem teljesen elértéktelenedett, hiszen a számítógépek és a mesterséges intelligencia segítségével szinte bármilyen információ másodpercek alatt kikereshető, bármely kérdés megválaszolható, még nyelvet sem kell tudni ahhoz, hogy megértessük magunkat másokkal. De közben nagyon is felértékelődtek olyan készségek, képességek, amelyeket korábban nem tartottunk tudásnak, így az intuíció, a kreativitás vagy az irányítás képessége. Aki nem tanul meg kritikusan gondolkodni, az termékké válik. Aki nem érti a világot, azt mindenki ki fogja használni, aki pedig nem érti, hogyan működik a technológia, annak nem tud a segítségére lenni.”

S még hozzáteszi: „akik a tudást elhanyagolják, azokat mások fogják irányítani és befolyásolni. Véleményem szerint ezért a tudás soha nem volt olyan értékes, mint napjainkban”.

Szerencsére egyre tovább élünk, így nem kell életünk végéig ugyanazt csinálnunk, akár 10-20 évente is válthatunk. (Fotó: Rab Árpád)

A tudást rendkívüli módon felértékelik az olyan globális kihívások, mint az éghajlatváltozás vagy az energiaválság. Rab Árpád úgy véli: „… minden olyan tudás, ami megoldásokat kínál arra, hogy miként éljünk minél hosszabb ideig egészségesen, vagy hogyan építhetünk víz alatti városokat, tehát minden olyan kérdésre igyekszik választ adni, ami hatással van az emberek életére, az nagyon felértékelődik”.

A jövőkutató szerint már nem feltétlenül egy életre választunk szakmát

Rab Árpád azt is gondolja, hogy az informatika, mint önálló terület teljesen el fog tűnni. Ugyanis mindenkinek kicsit informatikusnak is kell lennie, legyen az orvos vagy építész. Lehet, hogy robotok segítségével operálnak majd az orvosok, de a robotokat nekik kell irányítaniuk. Az alacsony szintű, könnyen programozható, leírható munkákat át lehet adni a gépeknek. Viszont az összetettebb, a jövő felé mutató feladatokat továbbra is emberek fogják elvégezni. Minél képzettebb valaki, annál magasabb szinten és annál több pénzért.

Rákérdeztünk arra is, hogy a szakember szerint milyen pályát érdemes választani: azt, ami jó fizetéssel kecsegtet, vagy amiben igazán jól éreznénk magunkat. A válasz egyértelmű:

„Ha azt csinálod, amit szeretsz, sokkal könnyebben leszel jó benne. De a dilemma egyébként csak látszólagos, mert szerencsére egyre tovább élünk, így nem kell életünk végéig ugyanazt csinálnunk, akár 10-20 évente is válthatunk. Ma már nem szükséges végleges döntést hozni 18 évesen, hogy ez vagy az leszek, a mozgástér jóval nagyobb, mint akár csak néhány évtizede. Az oly sokat emlegetett rugalmasság azt jelenti, hogy van választási lehetőségem, mert van tudásom és élek is vele”.

A teljes interjú az UNI 2023 kiadványban olvasható, a kiadvány pedig nálunk meg is rendelhető.

Az egyetem 5 legnagyobb előnye

Az egyetem során magától értetődően rengeteg új tudás birtokába kerülsz. Így olyan területeken helyezkedhetsz el, amire máshogy nem lenne lehetőséged. Közel sem hasonlítható a középiskolai ismeretek bővítéséhez. Sorra vesszük, hogy mi az öt legnagyobb előnye, ha ezt a formáját választod saját magad továbbképzésének.

 

1. Az elméleti tudás megszerzése a legjobbaktól

Egész középiskola alatt arra igyekeznek a tanárok felkészíteni, hogy egy jó érettségivel könnyedén bejuthass az általad választott felsőoktatási egyetemre. Ha jól alapozod meg a tudásod, nem csak a felvételinél lesz könnyű dolgod! Lesz mire építened az egyetemen is. Így a diplomához szükséges anyagot már bőven az egyetemi éveid előtt kezded elsajátítani. A tökéletesítéséhez viszont elengedhetetlenek az oktatóid tapasztalatai és meglátásai. Hiszen önszorgalomból ugyan megveheted és megtanulhatod egy szak óráihoz szükséges könyveket, és tényleg fontos ismeretekkel fogsz gazdagodni, de a kontextus és az összefüggések megértése mind csak rajtad múlna. Ellenben a területén magas szinten jártas professzor vagy oktató olyan háttértudást tud nyújtani, amikhez kevés az írásos tananyag.

Az egyetem során rengeteg új tudás birtokába kerülsz. (Fotó: 123rf)

Ezért is érdemes valóban bejárni az előadásokra, nem csak a többiek jegyzeteiből összekaparni részinformációkat a vizsgára.

 

2. A gyakorlat teszi a mestert

Számtalan olyan szak van, ahol elméleti és gyakorlati szinten is el kell sajátítani a tudást, hogy valóban el tudj helyezkedni a szakterületeden. Pusztán a padban ülve, elméleteket hallgatva nem lehet mindent megtanulni. Az egyetemen nemcsak lehetőséged lesz kipróbálni bizonyos módszereket, technológiákat és helyzeteket, hanem lehetőséget is biztosítanak, hogy szakmabeliektől tanulj. Részben, amikor a szemináriumot olyan óraadó tartja, akinek naprakészek az információi, hiszen az egyetem mellett valóban ezzel foglalkozik főállásban. Másrészt az egyetemek olyan gyakornoki programokban is részt vesznek cégekkel, ahová csak az egyetem hallgatójaként van esélyed bejutni.

A kötelező szakmai gyakorlat során akár már a későbbi munkahelyedet is megtalálhatod. A tehetséges gyakornokokat a cégek előszeretettel veszik fel végleges pozíciókra.

 

3. Mindig van tovább

Az egyetemi oktatás varázsa, hogy az alapképzés után eldöntheted, hogy ezen a területen szeretnéd tovább mélyíteni az ismereteidet, vagy a szakodhoz kapcsolódó, de kicsit más irányú képzés érdekel. Esetleg valami egészen más. A mesterszak kiválasztásakor, ha egy másik szakon folytatod, mint amilyen alapon voltál, pár plusz óra elvégzésével új vizekre evezhetsz! Hiszen az első három év alatt számos más területbe is belekóstolhattál, tovább kristályosodhatott, mi érdekel igazán. Ha pedig mester után még ennél is jobban, szinte már akadémiai szinten szeretnél elmélyedni valamiben, akkor ott van számodra a PhD-képzés lehetősége.

Sokan egyszerre, vagy egymás után több alapszakot is végeznek, esetleg több mesterre is mennek. A különböző ismeretek halmozásával és egyedi kombinálásával olyan tudás birtokába juthatsz, amivel tényleg különlegeset és értékeset tudsz nyújtani a munkaerőpiacon.

 

4. A barátok a bulizáson kívül másra is jók

Egyetemen új barátokat szerezni mindig jó dolog. Lesz kivel beszélgetni szünetben, megosztani az egyetemi hétköznapjaid problémáit, közösen tanulni vagy jegyzetet cserélni. A vizsgák után és a szorgalmi időszakban pedig együtt ereszthetitek ki a gőzt. Továbbá végre olyanokkal veheted körbe magad, akiknek nagyon hasonló az érdeklődési köre, akikkel beszélgethetsz a szakoddal kapcsolatos témákról. Akik tanácsokat adhatnak abban is, hová érdemes szakmai gyakorlatra menni. Az egyetem után pedig lesznek ismerőseid a szakmában, akik munkakeresésnél is jól jöhetnek. Tudni fognak arról, ha éppen megüresedik egy pozíció annál a cégnél, ahol dolgoznak.

Természetesen ne érdekből barátkozz, hogy majd később protekciót kapj, de sosem árt, ha az egyetemi ismerőseid által jobban átlátod a szakterületed aktuális lehetőségeit.

 

5. Az egyetem újfajta szemléletet ad

Hiába a sok olvasmány, a gyakorlati óra, hiába mondja el a tanárod, mi miért fontos, ha nem látod át a nagyobb összefüggéseket. Az egyetemi tanulmányaid során megváltozik a gondolkodásod, egy sokkal felnőttesebb és szakmaibb hozzáállásod lesz a témákhoz. Megtanulsz tudományosan fogalmazni, gyakorlatiasan gondolkodni. Összességében kapsz egy olyan semmihez sem fogható világnézetet, amit korábban egyik iskolában sem tapasztalhattál meg. Talán ez az egyetem egyik legnagyobb előnye. Hiszen lehet, hogy végül más szakterületen helyezkedsz el, mint amit végeztél, ám az élet minden pillanatában jól jöhet az a gondolkodásmód, amit itt megismertél.

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Kiadja az UNIside Kft., 2083 Solymár, Nagykovácsi út 14.

Kiadásért felelős személy: Pintér Lívia
Szerkesztésért felelős személy: Devecser János

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu