telefon Archívum | Diplomátszerzek

Digitális detox diákoknak: hogyan csökkentsd a képernyőidődet?

A jó hír az, hogy a digitális detox nem azt jelenti, hogy le kell mondanod a telefonodról. Inkább arról szól, hogy te irányítsd az eszközeidet, ne azok irányítsanak téged. Már néhány apró változtatás is érezhető különbséget hozhat.

Kezdd kis lépésekben, ne teljes telefonmentességgel

Sokan azért adják fel már az első napon a digitális detoxot, mert túl nagy célt tűznek ki maguk elé. Elhatározzák, hogy hétvégén egyáltalán nem veszik kézbe a telefonjukat, aztán néhány óra múlva mégis megnyitják a közösségi oldalakat. Ez teljesen természetes. Az agy ugyanis gyorsan hozzászokik az állandó ingerekhez és az új értesítésekhez.

A pszichológusok szerint a fokozatos változtatás sokkal eredményesebb. Ha minden nap csak 20–30 perccel csökkented a felesleges képernyőidőt, az könnyebben beépül a rutinodba, és hosszabb távon is fenntartható marad. Számos kutatás azt is kimutatta, hogy már két hét tudatos közösségimédia-csökkentés után javulhat a figyelem és csökkenhet a stresszérzet több résztvevőnél. A kisebb célok ráadásul sikerélményt adnak, ami segít kitartani.

Tedd távolabb a telefont tanulás közben

Volt már olyan, hogy csak az időt akartad megnézni, de tíz perc múlva azon kaptad magad, hogy videókat görgetsz? Ez nem a gyenge akaraterő jele. A telefon puszta jelenléte is képes elvonni a figyelmet.

A Texasi Egyetem kutatói azt találták, hogy még a kikapcsolt telefon is csökkentheti a koncentrációs teljesítményt, ha az asztalon vagy a zsebben van. Az agyad ugyanis folyamatosan energiát használ arra, hogy ellenálljon a késztetésnek, hogy ránézz az eszközre. Ha tanulás közben a telefont egy másik szobában hagyod vagy legalább a táskád mélyére teszed, könnyebben tudsz elmerülni a feladatban. Ez a módszer egyszerűnek tűnik, mégis meglepően hatékony.

Kapcsold ki az értesítések nagy részét

Minden rezgés, hangjelzés vagy felugró értesítés megszakítja a figyelmedet. Egy üzenet elolvasása lehet, hogy csak néhány másodperc, de utána gyakran percekbe telik, mire újra ugyanarra a koncentrációs szintre jutsz vissza.

Digitális kényszerképzet, fantom rezgés-szindróma, amely mindenkit bosszant

Érdemes átgondolni, mely alkalmazások értesítéseire van valóban szükséged. Ha csak a fontos üzenetek jelennek meg, sokkal ritkábban szakítanak félbe tanulás vagy pihenés közben. A kutatások szerint a gyakori megszakítás növeli a mentális fáradtságot és rontja a teljesítményt, ezért már néhány kikapcsolt értesítés is nyugodtabbá teheti a napodat.

Alakíts ki telefonmentes időszakokat

A digitális detox egyik leghatékonyabb formája, ha nem a teljes napot akarod átalakítani, hanem kijelölsz néhány olyan időszakot, amikor tudatosan félreteszed a telefonodat.

Lehet ez a reggeli első fél óra, a vacsora ideje vagy az esti lefekvés előtti egy óra. Különösen az utóbbi fontos. A kék fény és az esti görgetés késleltetheti az elalvást, ami másnap fáradtsághoz és gyengébb koncentrációhoz vezethet. Az Amerikai Alvásmedicina Akadémia és több alváskutatás is azt javasolja, hogy lefekvés előtt legalább 30–60 perccel már ne használjunk képernyőt. Ha ezt sikerül szokássá tenni, könnyebben alszol el, és kipihentebben ébredhetsz.

Cseréld le a görgetést valódi élményekre

Az agyunk szereti az újdonságokat. Ezért olyan nehéz abbahagyni a videók nézését: mindig jön egy újabb érdekes tartalom. Ha egyszerűen csak elveszed magadtól ezt az élményt, hiányérzeted lesz.

Sokkal jobban működik, ha helyette valami mást adsz az agyadnak. Egy rövid séta, sport, zenehallgatás, társasjáték, rajzolás vagy egy könyv néhány oldala is képes kikapcsolni. A fizikai aktivitás ráadásul bizonyítottan csökkenti a stresszt, javítja a hangulatot és segíti a koncentrációt. A digitális detox így nem lemondásnak, hanem egy új szokás kialakításának érződik.

Használd a telefonodat saját maga ellen

Furcsán hangzik, de a telefon segíthet abban is, hogy kevesebbet használd. A legtöbb készülék ma már megmutatja a napi képernyőidőt, és lehetőséget ad alkalmazásonként időkorlát beállítására.

A viselkedéskutatások szerint már az is változtat a szokásainkon, ha pontosan látjuk, mennyi időt töltünk egy tevékenységgel. Amikor szembesülsz azzal, hogy egyetlen közösségi alkalmazás naponta két-három órát vesz el az idődből, sokkal könnyebb tudatos döntést hozni. Próbálj meg először napi 15–20 perccel kevesebbet használni egy olyan alkalmazást, amely a legtöbb idődet viszi el. Az apró sikerek hosszú távon sokkal többet érnek, mint egyetlen drasztikus fogadalom.

A cél az egyensúly, nem a teljes lemondás

A digitális eszközök ma már az életünk természetes részei. Ezeken tanulunk, kapcsolatot tartunk a barátainkkal, zenét hallgatunk, videókat nézünk és információt keresünk. A digitális detox nem arról szól, hogy mindezt fel kell adni, hanem arról, hogy a képernyő ne vegye át az irányítást a mindennapjaid felett.

„A digitális eszközöknél is végrehajtható lenne egy határozott hátraarc” – interjú Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutatóval

A kutatások egyre következetesebben mutatják, hogy a tudatosabb telefonhasználat javíthatja a koncentrációt, az alvás minőségét, a hangulatot és a tanulási teljesítményt. A legjobb módszer pedig az, amelyiket valóban be tudod építeni a saját napirendedbe. Lehet, hogy nálad az esti telefonmentes óra válik be, másnak az értesítések kikapcsolása vagy a tanulás közbeni „telefon a másik szobában” szabály. Nem kell tökéletesen csinálnod – már néhány tudatos döntés is segíthet abban, hogy több időd, nyugodtabb figyelmed és több energiád maradjon arra, ami igazán fontos.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

A magyarok túlnyomó többsége támogatja az okostelefonok kitiltását az iskolákból

A Nézőpont Intézet egy nemrégiben végzett, ezer főt bevonó reprezentatív kutatása arra kereste a választ, hogy a felnőtt magyar lakosság hogyan viszonyul a fiatalok okoseszköz-használatához, és mennyire támogatják az új kormányrendeletet. A felmérés során négy kérdést tettek fel a résztvevőknek: mire használják leggyakrabban a gyerekek az okostelefont, mennyire jelent problémát a telefonfüggőség a gyermekek körében, mit gondolnak a 13 éves kortól engedélyezett közösségi médiahasználatról, és egyetértenek-e az iskolai mobiltelefon-használat korlátozásával.

Finnország betiltja a mobilokat az iskolákban

Szórakozás a fő célja a gyerekek okostelefon-használatának?

A válaszadók 65 százaléka szerint elsősorban szórakozásra használják a gyerekek az okostelefont; 21 százalék jelölte meg az információszerzést, 9 százalék a kapcsolattartást. Az is kiderült, hogy Magyarországon szinte mindenki problémásnak tartja a gyerekek okostelefon-használatát, különösen az alacsonyabb végzettségűek és a 40-59 évesek. E csoportok 70 és 69 százaléka látja nagyon súlyosnak a helyzetet. Kevésbé borúlátóak a középfokú végzettségűek, illetve a budapestiek: 59, illetve 56 százalékuk gondolja ezt így. Ugyanakkor a legmegengedőbb budapestieknek is csupán a 3 százaléka érzi úgy, hogy nincs az eszközhasználattal semmiféle probléma – írták.

Szigorúbb szabályozást kívánnak a közösségi médiahasználatban

A közösségi médiahasználat 13 éves kortól engedélyezett szabályozását a többség túl enyhének tartja, különösen vidéken és az alacsonyabb végzettségűek körében. Ezzel szemben a budapestiek 47 százaléka megfelelőnek tartja a szabályozást, bár itt is jelentős, 44 százalékos azok aránya, akik szigorítanának.

A közösségi médiahasználat 13 éves kortól engedélyezett szabályozását a többség túl enyhének tartja.

Generációs különbségek az iskolai mobiltilalom megítélésében

A mobiltelefon-használat korlátozását célzó kormányrendelet támogatottsága kimagasló, országos szinten 85 százalékos. Budapesten valamivel alacsonyabb, de még így is 75 százalékos az intézkedés elfogadottsága. Ugyanakkor jelentős eltérések figyelhetők meg a különböző korosztályok között: míg a 18-39 éveseknek kevesebb mint a fele (48 százalék) támogatja teljes mértékben a korlátozást, addig az idősebb korosztályokban ez az arány 70 és 79 százalék között mozog.

„Összességében elmondható, hogy a felnőtt magyar lakosság meggyőző többségének, 94 százalékának van problématudata a fiatalság okoseszköz-használatával kapcsolatban, és 85 százalék ért egyet a mobiltelefon-használatot korlátozó kormányrendelettel” – áll a közleményben.

https://diplomatszerzek.hu/a-kormany-betiltana-szeptembertol-a-mobilokat-az-iskolakban/

Hallottál már az „okos rángásról”?

Kezdjük egy klasszikus közhellyel. Az okoseszközök a mindennapjaink részévé váltak. Gyakorlatilag nincs olyan napszak, tevékenység vagy élethelyzet, amikor ne lennénk akaratlanul is interakcióban valamilyen internetvezérelt, applikációval működő kütyüvel. Valami mindig pittyeg, rezeg, csörög nekünk és körülöttünk. Értesít, felmér, bemér, értékel, és ami a legfontosabb, nem csak fizikálisan, hanem mentálisan is hat ránk. Hogyan jön létre az okos rángás?

Rengeteg cikk született már abban a témában, hogy a technológia hogyan hat a testünkre, a társas kapcsolatainkra, az önbecsülésünkre. Hogyan alakítja át a napunkat, hogyan csökkenti az önmagunkra és szeretteinkre fordított minőségi időt.

A cikket elolvashatja szakmatszerzek.hu portálon.

Az ilyen tech kütyük valamilyen módon – jellemzően nem pozitív irányba – hatnak a fizikai és mentális egészségünkre. Egyes egészségtelen szokásaink kialakulása minden bizonnyal az okoseszközöktől való mértéktelen függésünk eredménye. Azt hiszed, ebben te biztosan nem vagy érintett? Haha. Akkor most figyelj!

okos rángás, fotó: unsplash.com

Több olyan – ma már nevesített – kognitív viselkedési zavar létezik, ami valamilyen módon a technológiához köthető. Ezek sokszor apró, nüansznyi furcsaságok, berögzült viselkedési minták, amit többnyire annyival intézünk el, hogy „jó..hát picit rákattant a telóra, van ilyen.” De annyian kattantak rá „picit a telóra”, annyira általános ez a jelenség, hogy már-már normalitásként kezeljük. Pedig nagyon nem az!

A diagnózis: okos rángás

Megvan az a kép, hogy a barátaiddal ücsörögsz valahol, beszélgettek, megy a hihi és a haha, aztán a többiek egy rövid időre magadra hagynak? Nem sok időre. Pár percre csak. Mit teszel? Elvagy csendben és csak nézelődsz, vagy..? Igen, a vagy után jön a lényeg. Automatikusan a mobilod után nyúlsz, és minden cél nélkül lepörgetsz néhány TikTok videót, vagy körülnézel Instán, meglesed írt e valaki Whatsappon. Semmi olyan, ami nélkül ne bírhatnád ki néhány óráig. Csak egy kis online bambulás.

Annyira automatikusan történik mindez, hogy észre sem veszed, függő lettél. Az agyad nem tud csak úgy pihenni. Ez valójában egy belülről jövő kényszer, hogy az ingerek vagy a társadalmi kapcsolatok minden pillanatnyi szünetét okostelefonos tevékenységgel töltsd ki. Próbáld ki csak egyszer, hogy hiába érzel késztetést, egyszerűen nem nyúlsz a mobilodhoz ilyen helyzetekben. Ha ezen könnyedén átlendülsz, akkor szerencsés vagy. Ha azonban – és ez a legvalószínűbb szcenárió – kellemetlenül érzed magad, fészkelődsz, és nem tudsz magaddal mit kezdeni, rossz hírünk van. Te bizony az okos rángás áldozata lettél.

Így szabadulhatsz tőle

A megoldáshoz nincs szükség különleges összetevőkre. Nem írunk fel napi 3×1 alkalom sámántáncot a tűz körül. A lényeg, hogy figyeld az ilyen reakcióid, és tudatosan állj ellen a kényszernek. Figyelmeztesd magad minden alkalommal, mikor automatikusan a mobilért nyúlsz. Valóban van célod a netezéssel, vagy csak az üres, „rád szakadt” időt akarod kitölteni egy kis céltalan netes bambulással? Meg fogsz lepődni, hányszor tapasztalod magadon ezeket a kényszeres mozdulatokat. Szerencsére minden csak a te személyes döntéseden múlik. Nem azt állítjuk, hogy a lovas szekér jobb, mint egy sportkocsi. A technika nem ördögtől való. Van célja, haszna, lehet örömforrás, és jelentősen megkönnyítheti az életünket. De nekünk kell irányítani, uralni, a saját jólétünk érdekében használni az újhullámos technológiai eszközöket. Nem válhatunk a digitális kütyük rabszolgáivá.