tanuló Archívum | Diplomátszerzek

Budapest drága, de Debrecen sem olcsó: mennyibe kerül egy egyetemi város?

Ha közelebbről megvizsgáljuk a tanulók büdzséjét azonnal látszik, hogy a havi mérleg nyelve szinte mindig ugyanott dől el. Az egyik legkritikusabb tétel rendszerint a lakhatás. Aki kollégiumban lakik, egészen más helyzetből indul, mint aki albérletet keres. Aki lakótárssal osztozik, szintén máshogy számol, mint az, aki egyedül bérel lakást.

A 2026 tavaszi albérletpiaci adatok alapján Budapest továbbra is a legdrágább a nagy egyetemi városok között: a kiadó lakások bérleti díjának középértéke nagyjából 260 ezer forint körül alakult. Ez önmagában nem meglepő. Az már inkább, hogy Debrecen sem marad sokkal le: ott körülbelül 220 ezer forintos medián bérleti díjjal lehetett számolni. Vagyis a cívisváros ma már nem az a „jóval olcsóbb vidéki választás”, ahogy sokan korábban gondoltak rá.

Győr szintén a drágább vidéki egyetemvárosok közé tartozik, nagyjából 200 ezer forintos albérleti irányszámmal. Ez részben érthető is: erős ipari és vállalati környezet veszi körül, ami a munkaerőpiacot élénkíti, de a lakhatási költségeket is magasabban tarthatja.

Szeged valamivel kedvezőbb képet mutat, körülbelül 180 ezer forintos szinttel. Pécsen ennél is alacsonyabb, nagyjából 165 ezer forintos albérleti irányszámmal lehet számolni. A vizsgált városok közül Miskolc a legolcsóbb: ott a bérleti díjak középértéke körülbelül 130 ezer forint körül volt.

A különbség tehát jelentős. Budapest és Miskolc között a lakhatásban akár havi 130 ezer forint is lehet az eltérés. Ez egy tanév alatt már több mint egymillió forint különbséget jelenthet. A teljes lakásra vonatkozó medián bérleti díj persze nem azonos azzal, amit egy hallgató ténylegesen kifizet. Lakótársakkal megosztott albérlet esetén a havi lakhatási teher jóval alacsonyabb lehet, míg egyedül bérelt garzon esetén közelebb kerülhet a városi mediánhoz. Ezért az egyetemválasztásnál nemcsak a városi átlagárat, hanem a kollégiumi férőhelyeket, a szobabérleti piacot és az ingázási lehetőségeket is érdemes vizsgálni.

Az étkezésen csúszik el a legtöbb havi büdzsé

Az étkezés kevésbé látványos tétel, mint az albérlet, mégis sokszor ezen múlik, hogy a hónap végére marad-e pénz.

Ugyanabban a városban két hallgató teljesen más összeget költhet. Aki főz, menzázik, ritkán rendel és tudatosan vásárol, nagyjából havi 70–90 ezer forintból is kihozhatja az étkezést. Aki vegyesen főz, néha kifőzdében eszik, annak inkább 90–120 ezer forintos havi kiadással érdemes számolnia. Aki gyakran rendel, rendszeresen kávézik, és sokszor vesz ebédmenüt, könnyen 130 ezer forint fölé kerülhet.

Itt már nem feltétlenül a város a döntő, hanem az életmód. A napi egy kávé, egy péksüti, egy gyors ebéd vagy egy esti rendelés külön-külön nem tűnik soknak. Havi szinten viszont ezekből lesz az a plusz 30–50 ezer forint, ami már komolyan megterheli a hallgatói költségvetést.

A drágább város néha többet is ad

A megélhetési költségek csak az egyik oldalt mutatják. A másik oldal az, hogy milyen lehetőségeket kínál a város.

Budapest ebben külön kategória. Drága, zsúfolt, lakhatásban nehéz terep, de sok szaknál itt van a legtöbb gyakornoki hely, multinacionális cég, ügynökség, startup, kutatóhely, civil szervezet és részmunkaidős lehetőség. A főváros tehát épp azért lehet vonzó, mert sokaknak gyorsabb belépőt adhat a munkaerőpiacra.

Győr más típusú lehetőséget kínál. Az ipari, műszaki, logisztikai és vállalati kapcsolatok miatt különösen érdekes lehet azoknak, akik mérnöki, gazdasági vagy műszaki menedzsment irányban gondolkodnak. Nem olcsó város, de bizonyos szakoknál a helyi céges háttér sokat számíthat.

Debrecen az elmúlt években nagy egyetemi és gazdasági központtá vált. Ez erősíti a város vonzerejét, de a lakhatási költségekben is látszik. Szeged és Pécs inkább a klasszikus egyetemvárosi életérzést adják: élhetőbb méret, erős hallgatói közeg, kedvezőbb lakhatás. Miskolc pedig költségszempontból a legvonzóbb, de ott különösen fontos megnézni, hogy az adott szakhoz milyen gyakornoki vagy szakmai lehetőségek kapcsolódnak.

Egy egyetemi város értékét három dolog együtt adja: mennyibe kerül ott élni, mennyit lehet mellette keresni, és milyen szakmai ajtókat nyit ki.

Ezért az egyetemválasztás ma már gazdasági döntés is. Nem elég azt nézni, melyik szak tetszik, vagy melyik intézménynek jobb a híre. Azt is érdemes kiszámolni, mennyibe kerül az út a diplomáig.

A pedagógus hivatása a legjobb a világon

A pedagógus hivatásról szóló interjú az UNI 2022-ben jelent meg.

 

A pedagóguspálya jelenleg talán nem tartozik a legnépszerűbbek közé Magyarországon. Ám a tudás sikeres átadása és a gyerekek személyiségének fejlesztése olyan sikerélményt ad, amit csak nagyon kevés helyen élhet át valaki – vallja Péter Dávid, a Közgazdasági Politechnikum igazgatóhelyettese.

 

Mi a vonzó napjainkban a tanári pályában, s mi az oka, hogy a nehézségek ellenére ennyien választják ezt a hivatást?

A hihetetlenül erős hivatástudat. Ez sok mindenen át tudja lendíteni és erősen tudja motiválni a pályakezdőket, főleg a kezdeti időben. A saját példámból tudok kiindulni.

[kiemelt]Már gyerekkoromban elhatároztam, hogy a tanítással szeretnék foglalkozni, és ez a későbbiekben sem változott. Hiszem, hogy gyerekekkel foglalkozni, őket tanítani a világ legjobb hivatása.[/kiemelt]

 

„Nagyon megbecsüljük a kollégáinkat, a pályakezdőkre pedig különösen odafigyelünk, hogy el tudjuk őket kötelezni.” (Fotó: UNIside)

 

A pályakezdőkben is látja ezt a motivációt?

Teljes mértékben. Nagyon lelkesek, energikusak és innovatívak. Rengeteg ötlettel, nem egy esetben változtatási szándékkal érkeznek.

 

Ez sok helyen így van, aztán a fiatalok tettvágyát sokszor épp a tapasztaltabb kollégák roppantják meg.

Ez az oktatás területén nem így működik. Mi egyébként is szerencsés helyzetben vagyunk. Alternatív iskola vagyunk, így a legteljesebb mértékben teret adunk az újító gondolatoknak, a friss ötleteknek.

[kiemelt]Nagyon megbecsüljük a kollégáinkat, a pályakezdőkre pedig különösen odafigyelünk, hogy el tudjuk őket kötelezni – és meg is tudjuk őket tartani.[/kiemelt]

 

Hogyan?

Alapvetően a tantestületre jellemző kiemelkedő kollegiális viszonyok segítségével. Vannak persze profánabb szempontok is, mi a bértáblánál magasabb fizetést ajánlunk a pályakezdőknek. Ami azonban még lényegesebb: elfogadható és vonzó jövőképet igyekszünk felvázolni mindenki számára.

 

Az önök iskolája nem a hagyományos oktatási rendszert követi. Zavaró lehet ez egy pályakezdő számára, aki a felsőoktatásban a hagyományos módszereket sajátította el?

A Közgazdasági Politechnikum sok tekintetben nagyon hasonlít egy hagyományos középiskolához. Vannak persze speciális tantárgyak és különböző, eltérő módszerekkel megközelített tantárgycsoportok, de a legfontosabb különbség az, ami a diák-tanár viszonyában mutatkozik meg.

[kiemelt]Ez egy személyközpontú iskola, ahol valóban a tanuló áll a középpontban. Egy hagyományos iskolához képest így sokkal mélyebb, informálisabb kapcsolat alakul ki a tanár és a diák között. Alapvetően más logikával gondolkodunk. Számunkra nem a megtanítandó tananyag a leghangsúlyosabb, hanem azok, akiknek átadjuk a tudást. Ehhez igazítunk mindent.[/kiemelt]

Természetesen van egy kerettanterv és alapkövetelmény, de számunkra a tanuló személye és személyisége a legfontosabb. Ezért vezettük be a két osztályfőnökös rendszert, ezért van nálunk mental team, ezért kap hangsúlyos szerepet az iskolapszichológus. A viszony informális jellegét jól tükrözi, hogy a diák is tegezi a tanárt, ami egy alapvetően hierarchikusnak vélt kapcsolatban a partnerségre helyezi a hangsúlyt. Ez legfeljebb szokatlan lehet egy pályakezdőnek, zavarónak semmiképp nem mondanám. Persze nem biztos, hogy ez mindenkinek illik a személyiségéhez, de úgy vélem, hamar hozzá lehet idomulni.

 

A tanulók családi hátterére, az egyéni problémákra és a céljaikra tehát fokozottan figyelnek?

Nem szeretjük és nem is szoktuk a problémákat a szőnyeg alá söpörni, inkább megpróbálunk azok mélyére ásni, de természetesen csak addig, ameddig a hatáskörünk engedi. Azt nézzük, hogy mi a diák közép- és hosszú távú érdeke, hogy a tanulmányait a terveinek megfelelően tudja folytatni, és ami még fontosabb: egészséges gondolkodású és személyiségű felnőtté váljon.

 

A nem szokványos kapcsolat jellege nem okoz problémát egy pályakezdőnek? Fiatal áll szemben a fiatallal, a diákok nem élnek vissza a hierarchikus rendszer lazaságával?

Ez alapvetően a tanár személyiségén múlik, és minden iskolában előfordulhat. Az informális viszony csak akkor működik jól, ha vannak bizonyos keretei. A követelmények a stílustól függetlenül is követelmények, amiket teljesíteni kell. A kapcsolat alapja éppen az, hogy megadjuk a másiknak a tiszteletet, és ugyanúgy betartjuk a szabályokat.

[kiemelt]Egyébként ha valaki hozzánk jön tanítani, annak mindig biztosítunk egy próbaévet, éppen azért, hogy megtapasztalja ezt a szemléletet, és eldöntse, hogy mennyire felel meg a személyiségének, habitusának, mennyire tudja itt elképzelni a szakmai jövőjét. Meggondolhatja magát, a lehetőség adott. Szerencsére ilyesmi nagyon ritkán fordul elő.[/kiemelt]

 

Hogyan választják ki az új kollégákat?

Mi is egyre inkább tapasztaljuk a munkaerőhiányt. Most éppen szerencsés helyzetben vagyunk, mert az egyik pozícióra sok jelölt közül választhatunk. Az alapszempontokat is figyelembe véve többkörös interjúkat tartunk, majd próbaórákat biztosítunk a jelölt számára. Végül az adott munkacsoport és az iskola vezetése közösen dönt, hogy kit talál a legalkalmasabbnak.

 

Azzal kezdtük, hogy ehhez a pályához nagyon erős hivatástudat kell. Egyszer már elhagyta a katedrát, aztán mégis visszatért az oktatáshoz. Miért?

Kilenc évig tanítottam egy hagyományos gimnáziumban, ahol már kicsit frusztráltnak éreztem magam. Kipróbáltam magam a versenyszférában, egy szállodalánchoz mentem dolgozni. Úgy gondoltam, így azt is megtudhatom magamról, hogy valójában mit szeretnék csinálni az életemben. A munkahelyem jó volt, de egyre jobban hiányzott a tanítás. Aztán egy szeptember 1-jén, amikor dolgozni indultam, megláttam a tanévnyitókra igyekvő fiatalokat. Abban a pillanatban eldöntöttem, hogy a következőn már ott akarok lenni tanárként. Így is lett: egy hónap múlva már a Közgazdasági Politechnikumban tanítottam. Aki egyszer tanár volt, mindig az marad.

 

NÉVJEGY:

Péter Dávid

  • A Közgazdasági Politechnikum ügyvezető koordinátora (igazgatóhelyettes).
  • Tízéves kora óta a tanári pályára készült, az egyetem elvégzése után az Eötvös József Gimnáziumban tanított kilenc éven keresztül. Ezalatt a BME-n közoktatás-vezetői szakvizsgát tett. Az M5-ös csatornán évekig vezette a történelem érettségire felkészítő műsort.
  • 2018-ban a versenyszférában helyezkedett el, egy nemzetközi szállodalánc munkatársaként.
  • Nem sokáig bírta a tanítás nélkül, így lett a Közgazdasági Politechnikum tanára, majd igazgatóhelyettese. A főállású oktatás mellett egy nyelviskolát is üzemeltet. Rajong a tömegközlekedésért és a két világháború közötti építészetért.