szeged Archívum | Diplomátszerzek

Debrecen már Budapest nyomában, Miskolc még jóval olcsóbb – ennyibe kerül az albérlet az egyetemvárosokban

Az új félév közeledtével sok egyetemista számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy hol és mennyiért tud lakni a következő hónapokban. Egy jól sikerült albérletkeresés hónapokra meghatározhatja egy hallgató kiadásait, és ma már önmagában az is több tízezer forintos havi különbséget jelenthet, hogy valaki a fővárosban, Debrecenben vagy Miskolcon kezdi meg a tanévet.

Budapest: a garzon is komoly tétel

A főváros továbbra is a legdrágább nagy egyetemi központ, az idei nyár ugyanakkor hozott némi megkönnyebbülést. Július közepén a kiadó társasházi lakások medián bérleti díja 260 ezer forint volt, valamivel az egy évvel korábbi 270 ezer alatt. Az egyetemisták számára érdekesebb garzonpiacon a legfeljebb 40 négyzetméteres lakások havi díja 200 ezer forint körül alakult. Aki saját lakás helyett szobát keresett, nagyjából 110 ezer forintos középértékkel találkozhatott.

Budapesten persze néhány metrómegálló is sokat számíthat. A nagy egyetemekhez közeli XI. kerületben az egy- és kétszobás lakásokért 265–270 ezer forint körüli összeget kértek, és élénk egyetemista kereslet jellemzi a IX., VIII., III. és XIV. kerületet is.

A város külső részein valamivel könnyebb alacsonyabb árat találni, bár az igazán olcsó budapesti albérlet egyre ritkább. A XIX. kerületben 210 ezer, a XV., XVIII. és XX. kerületben nagyjából 220 ezer forint körül alakult a medián. Ezen a ponton válik igazán fontossá a lakótárs kérdése. Egy kétszobás vagy háromszobás lakás költsége többfelé osztva sok esetben barátságosabb lehet, mint egy saját garzon havi díja.

Debrecen: lassan fővárosi árszint

A cívisváros néhány éve még egyértelműen olcsóbb alternatívának számított Budapesthez képest. A mostani számok már jóval kisebb távolságot mutatnak. A kiadó lakások havi díjának középértéke 220 ezer forint körül alakult, mindössze 40 ezerrel a budapesti szint alatt. Ez nagyjából annyi, amennyit a főváros olcsóbb külső kerületeiben is elkérnek egy lakásért.

A garzonoknál azért maradt némi debreceni előny: a legfeljebb 40 négyzetméteres ingatlanok mediánja 170 ezer forint volt. Egy saját kis lakás tehát körülbelül 30 ezerrel kerülhet kevesebbe havonta, mint Budapesten. Egészen más képet ad a szobapiac. Egy kiadó szoba 69 ezer forint körül mozgott, így Debrecenben különösen sok múlik azon, hogy valaki ragaszkodik-e az önálló lakáshoz. Egy lakótárssal vagy több hallgatóval közösen bérelt ingatlannal jelentősen lejjebb vihető a havi lakhatási költség.

Szeged: már itt is súlya van a lakbérnek

A napfény városa valamivel Debrecen alatt helyezkedik el, ám az ország egyik legnagyobb egyetemi központjában is komoly tétellé vált a lakhatás. A teljes kínálatban 200 ezer forint körül járt a havi bérleti díjak középértéke. A kisebb, legfeljebb 40 négyzetméteres lakásokért körülbelül 160 ezer forintot kértek.

Ez havi 40 ezer forintos különbség Budapesthez képest. Egy teljes tanévre vetítve már tekintélyes összegről van szó, ugyanakkor Szeged árai jól mutatják, mennyire összezártak az elmúlt években a fővárosi és a nagy vidéki egyetemi albérletpiacok.

Pécs: az egyetem közelében gyorsan fogy az árelőny

Baranya központjában kevésbé terhelik meg az albérletárak a hallgatók költségvetését. Júniusban a kiadó lakások havi díja átlagosan 170 ezer forint körül alakult, a legfeljebb 40 négyzetméteres ingatlanok július közepi mediánja pedig 140 ezer forint volt.

A városi átlag azonban Pécsen is csak az egyik fele a történetnek. Az egyetem közvetlen környezetében már jóval magasabb összegekkel lehet találkozni. Az Egyetemvárosban több kisebb, egy-másfél szobás lakást 170–200 ezer forint körüli havi díjjal hirdettek, a jobb állapotú vagy kedvezőbb helyen fekvő ingatlanok ára pedig még ennél is magasabb lehet. Pécs így összességében továbbra is kedvezőbb Debrecennél és Szegednél, ám aki néhány perc sétára szeretne lakni az egyetemtől, annak már jobban ki kell nyitnia a pénztárcáját.

Miskolc: ugyanabból a keretből jóval több fér bele

A mezőny legolcsóbb szereplője Miskolc. A teljes városi albérletpiacon 130 ezer forint körül alakult a medián bérleti díj, vagyis nagyjából a budapesti szint felén. A kisebb lakásoknál még látványosabb a különbség. Egy legfeljebb 40 négyzetméteres ingatlanért 110 ezer forint körüli összeget kértek, miközben Budapesten ugyanez a kategória 200 ezer körül mozgott.

A szobapiacon hasonló az arány: Miskolcon 55 ezer forint körül alakult a középérték, Budapesten ennek éppen a duplája. A két város közötti távolságot talán egyetlen összehasonlítás mutatja meg a legjobban: egy budapesti szoba árából Miskolcon már egy kisebb önálló lakás havi bérleti díja is kijöhet.

Augusztus hozhatja az igazi rohamot

A júliusi ponthatárhirdetés után az albérletpiac ezúttal visszafogottabban indult. A következő fordulópont augusztus közepe lehet, amikorra a kollégiumi felvételek eredménye is egyértelművé válik. Akik férőhely nélkül maradnak, ekkor jelenhetnek meg nagyobb számban a kiadó lakások piacán.

A mostani adatok alapján az egyetemvárosok között hatalmas maradt a szórás. Debrecen már alig marad el Budapest olcsóbb kerületeitől, Szeged is közelebb került a fővárosi árszinthez, Pécs még érzékelhető árelőnyt kínál, Miskolc pedig továbbra is külön kategória.

A jövő itt kezdődik – Utolsó pillanatok, hogy jelentkezz az MCC-be!

Az MCC által kínált térítésmentes képzés lehetőséget ad arra, hogy a diákok valódi karriert építsenek az egyetemi éveik alatt, nemzetközileg versenyképes tudásra tegyenek szert, ingyenes lakhatást kapjanak és egy összetartó, értékalapú közösség tagjává váljanak.

A képzés az egyetem mellett végezhető, és olyan interdiszciplináris, gyakorlatias szemléletet ad, amely a Mathias Corvinus Collegium egyik legnagyobb vonzereje a hallgatók körében. A program jelenleg Budapesten, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Kolozsváron várja a nappali tagozaton szeptembertől tanulmányaikat megkezdő egyetemisták jelentkezését.

A program széles körű nemzetközi lehetőségeket is megnyit a hallgatók előtt, akik a legjobb hazai és külföldi oktatókkal dolgozhatnak együtt, és olyan intézményekbe juthatnak el, mint Oxford, Cambridge, Berlin vagy akár amerikai és ázsiai egyetemek.

Az MCC egyetemi városaiban térítésmentes lakhatás is biztosított a hallgatóknak a kollégiumi vagy albérleti elhelyezés révén – így a lakhatás nem akadály, hanem lehetőség az Egyetemi Programban.

A jelentkezési határidő: augusztus 10. 23:59.

Jelentkezés: az MCC felvételi jelentkezési felületén.

 

A kiemelt kép forrása: Facebook / Mathias Corvinus Collegium – MCC.

Az SZTE interaktív kiállítással tiszteleg Nobel-díjas kutatói előtt

A tárlat megnyitóján Szabó Gábor, az Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke méltatta a Nobel-díjas Karikó Katalin tudományos pályafutását és személyiségét. Hangsúlyozta, hogy Karikó felfedezései, különösen az mRNS-technológia területén, alapvető fontosságúak az emberiség számára, és a következő évtizedekben középiskolai tananyag részévé válhatnak.

Karikó Katalin felajánlotta Nobel másolatát

Karikó Katalin szegedi köszöntése alkalmával, azt követően, hogy elnyerte a 2023-as fiziológiai és orvosi Nobel-díj, bejelentette, felajánlja tudományos elismerésének másolatát egykori egyetemének, a pénzjutalomból pedig megalapítja a JATE-díjat. A kutató életútjáról áprilisban nyílt kiállítás, melyet az elmúlt hónapokban több ezren láttak.

Karikó Katalin a kiállított Nobel-díj emlékérem márolatával.

Karikó Katalin felajánlotta tudományos elismerésének másolatát egykori egyetemének (Fotó: University of Szeged Facebook-oldal)

Szent-Györgyi Albert: A C-vitamin felfedezője

A kiállítás külön része tiszteleg Szent-Györgyi Albert előtt, aki 1937-ben nyerte el a Nobel-díjat. A látogatók megtekinthetik Nobel-díjának másolatát, dékáni talárát, valamint egy interaktív webkurzuson keresztül ismerhetik meg tudományos munkásságát.

Megnyílt a Szegedi Tudományegyetem új interaktív kiállítása. (Fotó: SZTE)

Karikó Katalin életútja és tudományos sikerei

A tárlat legnagyobb része Karikó Katalin életét és tudományos karrierjét mutatja be. Az érdeklődők megismerhetik gyermekkorából megőrzött személyes tárgyait, tanulmányi eredményeit, valamint tudományos elismeréseit. Kiemelt szerepet kap az mRNS-sel kapcsolatos kutatás, amelyről magyar és angol nyelvű kisfilm is készült.

Megnyílt a Szegedi Tudományegyetem új interaktív kiállítása. (Fotó: SZTE)

Fiatalok inspirálása: interaktív játék a tudományos pálya népszerűsítésére

A kiállítás interaktív elemekkel is gazdagodott: különösen a középiskolások számára készült egy játék, amely a tudományos pálya választására ösztönzi a fiatalokat. 

A Szegedi Tudományegyetem ezzel a kiállítással nemcsak múltjának nagyjait ünnepli, hanem a jövő generációi számára is inspirációt kíván nyújtani.

Megnyílt a Szegedi Tudományegyetem új interaktív kiállítása. (Fotó: SZTE)

A világ 500 legjobb egyeteme között a Szegedi Tudományegyetem

Az SZTE jelentős előrelépést tett az előző évi helyezéséhez képest, ahol a 701-800. helyen szerepelt. A rangsorban mindössze négy magyar egyetem kapott helyet, az SZTE pedig a legjobb hazai eredményt érte el. Az ARWU rangsorban világszerte több mint 2500 egyetemet értékeltek olyan indikátorok alapján, mint az oktatási minőség, tudományos elismerések és publikációs teljesítmények.

Ezen a listán is a Harvard az első

A rangsor első helyein amerikai és angol egyetemek végeztek, a Harvard University vezeti a listát, ezt követi a Stanford University és a Massachusetts Institute of Technology (MIT).

Az SZTE nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is kiemelkedően teljesít, amit az is bizonyít, hogy a European University Alliance for Global Health együttműködésben résztvevő partnerei közül többen is a világ legjobb 150 egyeteme között szerepelnek az ARWU rangsorában. Ez a sikeres együttműködés hozzájárul az SZTE további fejlődéséhez mind az oktatás, mind a kutatás terén, és segít fenntartani a kiválóság iránti elkötelezettségét.

Szegedi Tudományegyetem épülete az előtérben a szökőkúttal.

Az SZTE nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is kiemelkedően teljesít. (Fotó: 123rf)

Az SZTE két Nobel-díjassal büszkélkedhet

Rovó László, az SZTE rektora hangsúlyozta, hogy az egyetem számára alapvető érték a kiválóság biztosítása, amit nemcsak a kiemelkedő kutatók és a széleskörű nemzetközi partnerkapcsolatok, hanem az interdiszciplináris megközelítés és az aktív társadalmi szerepvállalás is erősít. Az egyetem kiváló múltjára utalva megemlítette, hogy az SZTE büszkélkedhet két Nobel-díjassal, Szent-Györgyi Alberttel és Karikó Katalinnal, akik a tudományos közösség elismert tagjai.

Ez az eredmény egyértelműen jelzi, hogy a Szegedi Tudományegyetem továbbra is a magyar felsőoktatás egyik vezető intézménye, és folyamatosan képes helytállni a nemzetközi versenyben. Az SZTE elkötelezett abban, hogy fenntartsa és tovább erősítse ezt a pozíciót, elősegítve a kutatás, az oktatás és az innováció területén elért sikereit.

Hét éve nem volt ilyen népszerű a pedagógusképzés a Szegedi Tudományegyetemen

Új távlatok a korai betegségfelismerésben: lézerlaboratóriumot avattak fel Szegeden

A létesítményt Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezeti, aki elmondta, hogy a kutatóközpont tudományos koncepciójának kidolgozása 2018-ban kezdődött. Céljuk egy olyan költséghatékony vizsgálati módszer kidolgozása, amely lehetővé teszi a betegségek korai felismerését, így boldogabb és egészségesebb életet biztosítva.

lézerlaboratórium

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, a CMF ügyvezető igazgatója (b) bemutatja a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (Center for Molecular Fingerprinting – CMF) új lézerlaboratóriumát a megnyitó alkalmából Szegeden 2024. június 17-én. MTI/Szigetváry Zsolt)

Magyarország legnagyobb hosszú távú orvosi kutatási programja

A pandémia lezárásait követően kezdődött meg a vérminták gyűjtése önkéntesektől. A központ eddig 10 ezer, főként magyar önkéntest vont be a programba, akik rendszeresen adnak mintát. Ezzel Magyarország történetének legnagyobb hosszú távú orvosi kutatási programja indult el, és már 47 ezer mintát gyűjtöttek össze, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem biobankjában tárolnak.

A CMF új lézerlaboratóriuma, amelynek a szegedi ELI ALPS ad otthont, Magyarországon az első és a világon is csupán a második ilyen létesítmény. A labor több tízezer vérplazmaminta vizsgálatát teszi lehetővé.

Krausz Ferenc az eljárás tudományos hátteréről elmondta, hogy az infravörös spektroszkópia érzékenysége javítható a zaj kiküszöbölésével, ezért lézerfényt használnak a minták elemzéséhez. A folyamat hasonlít ahhoz, mint amikor megütünk egy hangvillát és figyeljük, ahogy a rezgések elcsendesednek. A molekuláris rezgések rögzítéséhez speciális lézerberendezésekre van szükség. Ezek a rezgések alkotják a molekuláris ujjlenyomatot, amely megmutatja a vérminta összetételének legkisebb változásait.

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, a CMF ügyvezető igazgatója, Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus, biokémikus és Gérard Mourou Nobel-díjas francia fizikus (b-j) a CMF új lézerlaboratóriumának megnyitója alkalmából rendezett konferencián Szegeden 2024. június 17-én. (MTI/Szigetváry Zsolt)

A mesterséges intelligencia kiválóan alkalmazható a kutatásban

Krausz Ferenc bemutatta egy kutatásuk eredményeit is, amelyben 470 tüdőrákos beteg és ugyanennyi kontrollcsoport mintáit vizsgálták. A tüdőrákos betegek molekuláris ujjlenyomata szignifikánsan különbözött a kontrollcsoportétól, és ez az eltérés a betegség előrehaladtával növekszik. A mesterséges intelligencia kiválóan alkalmazható ezeknek az eltéréseknek a felismerésére – mondta a Nobel-díjas fizikus.

A kutató hangsúlyozta, hogy a módszerük jelentősen csökkenti a fals pozitív és negatív leletek arányát a hagyományos tesztekkel szemben. Az eljárás pontossága tovább növelhető az egészséges páciensektől rendszeresen gyűjtött minták vizsgálatával.

A megnyitó alkalmából szervezett CMF Summit 2024 – A betegségprofilozás élvonalában című tudományos konferencián további két Nobel-díjas kutató, Karikó Katalin, az SZTE professzora és Gérard Mourou, az SZTE kutatóprofesszora tart előadást kutatómunkája legfőbb eredményeiről.

Csák János leköszönő kulturális és innovációs miniszter és utódja, Hankó Balázs is részt vett a laboratórium átadásán. Arról beszélt, a kormány nem tud tudományos eredményeket elérni, erre csak a tudományos közösség képes. A tudományos élet szereplőinek részt kell vállalniuk a minőségbiztosításban, a támogatásra méltó kutatások kiválasztásában, erőfeszítéseket kell tenniük eredményeik széles körű bemutatása, valamint a tudományos utánpótlás nevelés érdekében.

Hankó Balázs és Csák János a laboratórium átadóján.

MTI

Jön a fizika napja Szegeden az SZTE és az ELI ALPS szervezésében

A 2006 óta minden évben Szegeden megszervezett esemény célja a fizika szépségeinek és érdekességeinek népszerűsítése a diákok körében. A színes programkínálat különösen érdekes lehet a fizika vagy egyéb természettudományos szak választásán gondolkodó középiskolás fiatalok számára, hiszen a rendezvény egyaránt betekintést enged a fizika tudományos és ipari alkalmazásaiba, melyeket a helyszínen szegedi fizikusok mutatnak be előadások, kiállítások, vezetett látogatások formájában.

Érdekel a fizika világa? A csúcs-kutatások? Továbbtanulnál fizika szakon? Olvasd el ezt a cikkünket is:

Amit tudnod kell, ha fizika szakra mennél

Az előadások 9 órakor kezdődnek. Szabó Gábor akadémikus, a kutatóintézet igazgatójának megnyitóját követően Varjú Katalin tudományos igazgató beszél az attoszekundumos fizika rejtelmeiről.

Mi kapott Nobel-díjat tavaly?

A tudományterületen tett felfedezések érdemelték ki a tavaly fizikai Nobel-díjat, erről szintén szó esik az előadás alkalmával. Paragi Gábor a molekulák számítógépes modellezésével ismerteti meg az érdeklődőket, Czirják Attila a kvantumfizika témája köré szerveződő egyetemi mintaóráján pedig a résztvevők megtapasztalhatják, milyen hallgatónak lenni Szegeden.

A mintaórát kifejezetten a fizika iránt komolyabban érdeklődő, a fizika vagy fizikus-mérnöki szak választásán gondolkodó diákoknak ajánlják.

A természettudományok iránt érdeklődő fiatalok számára – előzetes regisztrációhoz kötött – vezetett látogatásokkal készülnek: a vendégek bepillanthatnak az ELI ALPS kulisszái mögé, megismerkedhetnek a motorfékpad működésével, a Fókusz interaktív látogatói térben pedig fizikával kapcsolatos eszközöket, játékokat, érdekességeket is kipróbálhatnak.

Bemutatók Szegeden

A bemutató standokon az SZTE Fizikai Intézet kutatóinak munkájával, az ELI ALPS-ban zajló kutatásokkal és az ELI ALPS fizikusoknak szóló karrierlehetőségeivel, továbbá a fizika ipari alkalmazásainak lehetőségeivel ismerkedhetnek meg a résztvevők, és részletes tájékoztatást kaphatnak az SZTE Fizikai Intézet képzéseiről.
A program délutáni részében tartják a Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Versenyen eredményhirdetését, melyhez Ignácz Ferenc szintén látványos kísérleteket bemutató előadása kapcsolódik.

Forrás: MTI, Nyitókép: az ELI ALPS Facebook oldala

200 millió forint támogatás az SZTE szegedi archeogenetikai kutatásainak

Csák János a szegedi SZTE-n (a Szegedi Tudományegyetemen) tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, a kormány az elmúlt években komoly átalakításokat hajtott végre a felsőoktatás rendszerében azzal a céllal, hogy a magyar hallgatók minél jobb, minőségi oktatást kapjanak. Hozzátette: ebben a folyamatban a kormány kiváló partnere az SZTE vezetése.

A miniszter hangsúlyozta, a kormány két és félszeresére növelte a modellt váltó egyetemek finanszírozását, azért, hogy javuljon az oktatás és kutatás minősége, és növekedjen az intézmények társadalmi beágyazottsága.

Az SZTE-n folyó archeogenetikai kutatásokat az elmúlt néhány évben a világ élvonalába kerültek. Ezért támogatja 200 millió forinttal a kormány az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont kutatási programját

– árulta el Csák János.

A vizsgálatok egy részéről az alábbi videóból is tájékjozódhatsz:

A miniszter kitért arra, a kormány által kötött magyar-kínai megállapodás lehetővé teszi, hogy olyan belső-ázsiai területeken feltárt régészeti leletek archeogenetikai vizsgálatát is elvégezzék a szegedi kutatók mint Dzsungária és Ujguria, melyek a népvándorlás „főútvonalán” fekszenek.

Cél a minél több magas presztízsű publikáció

A politikus annak érdekében, hogy az SZTE rangsorokban elfoglalt helye és kutatási reputációja javuljon azt várja, hogy ebből a kutatási programból is minél több magas presztízsű publikáció szülessen.

Csák János miniszter (jobb oldalon) az SZTE szegedi eseményén  fotó: u-szeged.hu

Csák János miniszter (jobb oldalon) az SZTE szegedi eseményén – fotó: u-szeged.hu

Török Tibor, az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont vezetője kifejtette, a régen elhunyt emberek örökítőanyagát vizsgáló archeogenetika alig harmincéves tudományterület, ráadásul módszertani nehézségek miatt 2013-ig „gyerekcipőben járt”. Ekkor – a 2022-ben Nobel-díjjal elismert – Svante Pääbo laboratóriumában sikerült feltérképezni a neander-völgyi ember teljes genomját.

Feljődés indult e területen

Ezt követően exponenciális fejlődés indult ezen a tudományterületen, napjainkig több mint 10 ezer ember genomját ismertük meg a korai kőkortól egészen a közelmúltig. Így rekonstruálni lehet egykori elődeink rokonsági és leszármazási viszonyait – magyarázta az egyetemi docens.
Ezekkel az eszközökkel a magyar őstörténet számos nyitott kérdése is megválaszolható – tudatta a szakember.
Tavaly sikerült tisztázni a népvándorlás utolsó három hullámának leszármazási viszonyait. A vizsgálatok alapján az európai hunok közvetlen rokonai voltak az ázsiai hunoknak. A Mongóliától a Kárpát-medencéig tartó útjuk során számos alávetett néppel – germánokkal, szarmatákkal – keveredtek – közölte a kutató.

Honnan származnak a magyarok ősei? Az SZTE kutatásai választ adhatnak

Sikerült azt is kimutatni, hogy az avarok vezető rétegei szintén Mongóliából származtak. A honfoglaló magyarok pedig az Ural keleti oldalán fekvő füves pusztákról indultak, majd a keveredtek a szarmatákkal és az európai hunokkal – mondta Török Tibor.
A Kárpát-medence történetét meghatározó mindhárom népvándorlási hullám mongóliai kapcsolatokkal rendelkezik. Éppen ezért nagyon fontos a mongolólai, ázsiai hunok tanulmányozása. Ez a munka ugyan elkezdődött, de a kínai területekről – ahol az ázsiai hunok nagy számban megfordultak – még nincsenek adatok – közölte a központ vezetője. Hozzátette: a kínai-magyar együttműködés keretében lehetőség nyílik ezek tanulmányozására.

 

 

Taroltak a Szegedi Tudományegyetem joghallgatói a KPMG Jövőépítők programján

A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda idén már harmadik alkalommal hirdette meg jogesetmegoldó versenyét, a KPMG Jövőépítők Programot, hazai egyetemek joghallgatói részére. A pályázati felhívásra ezúttal is az ország számos egyeteméről jelentkeztek.

Az első fordulóban írásban kellett a hallgatóknak kérdéseket megválaszolniuk egy gyakorlati szemléletű, komplex jogesetre vonatkozóan.
„A klasszikus társasági jogi, kötelmi jogi és munkajogi kérdések mellett a hallgatóknak az ESG szemléletű vállalatirányítás új jogi kérdéseire is figyelemmel kellett lenniük az első forduló jogesetének megoldásakor” – emelte ki dr. Gera Anna, aki a 2021-es KPMG Jövőépítők Programon való sikeres részvételét követően idén már az iroda munkatársaként, szervezőként segítette a program megvalósulását. „Számos kreatív megoldás érkezett, amely a jogszabályok mellett figyelembe vette ennek a feltörekvő területnek a kötelező erővel még nem bíró iránymutatásait, szabályozási törekvéseit is.”

KPMG Jövőépítők Programja, 1. helyezettek, fotó: KPMG

KPMG Jövőépítők Programja, 1. helyezettek, fotó: KPMG

A döntőbe jutott öt csapat a megmérettetés előtt az érvelési technikákról és a jogesetmegoldás gyakorlati lépéseiről szóló online felkészítő alkalmon vehetett részt. A döntőben egy, a gazdasági társaságok működésével kapcsolatos jogesetet és az arra vonatkozó kérdéseket kellett a csapatoknak feldolgozniuk, majd a megoldásaikat előadniuk a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda munkatársaiból álló zsűrinek. A döntő napján, a jogesetmegoldás során az ügyvédi iroda szenior kollégái biztosítottak mentori támogatást a hallgatók részére.

„A második fordulóban egy korlátolt felelősségű társaság döntéshozatali folyamataira kellett reflektálnia a döntősöknek. Főként arra voltunk kíváncsiak, hogy felismerik-e a hallgatók a jogesetben elrejtett problémákat és képesek-e azokat jogilag megalapozott és következetes módon értékelni. Felkészült és sokszínű előadásokat hallhattunk, ami a kollégáink számára is igazán inspirálóan hatott!” – tette hozzá dr. Bobek Fanni, az ügyvédi iroda munkatársa.

A KPMG Jövőépítők Program idei nyertesei:
1. helyezett: a Szegedi Tudományegyetem „B terv” nevű csapata
2. helyezett: a Szegedi Tudományegyetem „Nehéz (Jog)esetek” nevű csapata
3. helyezett: a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem „Vidéki Koalíció” nevű csapata
Az első helyezett csapat tagjai számára gyakornoki lehetőséget ajánlott fel a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda, emellett minden döntőbe jutó csapat értékes ajándékokkal térhetett haza. Minden versenyzőnek gratulálunk!

Videó: Szegedi büszkeség a Nobel-díj

Tóth József, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület egyik vezetője, szegedi lokálpatriótaként büszkén emelte ki Karikó Katalin fontos gondolatát a díj kapcsán:

🏆🥇 „Talán az a legfontosabb az életünkben, hogy olyan munkát, olyan pályát találjunk magunknak, amit szeretünk csinálni. Hiszen így lehet nagy eredményeket elérni.”
👆❗❕🤗

#nobel #uniside

UNIside – Felsőoktatási magazin, hogy minden a helyére kerüljön.
🎓 diploma
💹 karrier
🥼 tudomány
🌎 fenntarthatóság
🥇 sikerek
💲 pénzügyek
🎸 fesztivál

💻 uniside.hu/
⌨ facebook.com/uniside.hu
📸 instagram.com/uniside.hu

Tegnap kezdődött a Nemzetközi Informatikai Diákolimpia Szegeden

Az IOI-ról

A Nemzetközi Informatikai Diákolimpia (IOI) középiskolások számára évente megrendezésre kerülő nemzetközi informatikai verseny, az öt nemzetközi természettudományi olimpia egyike, és a világ egyik legrangosabb versenyprogramozási eseménye.

Az eseményt 1989 óta rendezik meg mintegy 100 ország középiskolás diákja számára. A 2023-as verseny szervezésének jogát Magyarország nyerte el, a rendezvény helyszíne Szeged és a Szegedi Tudományegyetem lesz.

A nemzetközi versenyre 90 országból érkeztek diákok. (Kép: Pixabay)

 

Kilencven ország diákjai gyűlnek Szegeden

A 35. Nemzetközi Informatikai Olimpiát idén második alkalommal rendezik meg Magyarországon. Hazánkban először Veszprém adott otthont az eseménynek, még 1996-ban, idén Szegeden mérik össze tudásukat a világ legjobb fiatal programozói.

A 2023. augusztus 28-tól szeptember 4-ig tartó nyolcnapos versenyen a résztvevők fele kap érmet, arany–, ezüst– és bronzérmet 1:2:3 arányban. Így nem csak az abszolút legjobbakat díjazzák, hanem mindenkit, aki kiemelkedően teljesített. Segítőkkel együtt mintegy 400 résztvevőre számítanak, akik amellett, hogy részt vesznek, felfedezhetik Szegedet és környékét, valamint megismerkedhetnek más nemzetek kultúrájával a világ 90 országából ide utazó fiatalokkal való találkozáson keresztül. Az egyéni megmérettetésre országonként 4 fő kvalifikálhatott előválogató versenyeken, kivéve a szervező országot, amely minden évben 8 versenyzőt delegálhat. Az idei diákolimpia helyszíne a szegedi Pick Aréna, ahol a 360 versenyző két versenynapon mérheti össze tudását olyan feladatokban, mint a problémaelemzés, algoritmusok és adatszerkezetek tervezése, valamint a programozás és tesztelés. A versenyt a Gazdaságfejlesztési Minisztérium támogatásával és szakmai vezetésével a Neumann Technológiai Platform, a Szegedi Tudományegyetem és a TechEd Hungary Zrt. szervezi. A fővédnöke Novák Katalin köztársasági elnök.

 

Magyar sikerek a Nemzetközi Informatikai Olimpián

A magyar versenyzők nagy sikerrel szerepeltek az elmúlt évtizedekben: 13 arany–, 37 ezüst– és 47 bronzérmet szereztek. Az aranyérmesek között 1992-ben Magyarország adta az abszolút győztest is. Ezen kívül 11 olimpián fordult elő eddig, hogy az összes magyar versenyző érmet szerzett.

A világ élvonalába tart az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet – Videó

Az ELI-ALPS, vagyis az Extreme Light Infrastructure (Extrém fényimpulzusforrás) azzal a céllal jött létre, hogy egyedülálló lézerberendezéseinek és másodlagos forrásainak köszönhetően lehetővé tegye az élvonalbeli kutatásokat, valamint az áttörő technológiai innovációk megvalósítását.

Az ELI-ALPS központban a tervezett hét nagy lézerrendszerből öt már működik, amelyeket például neutronforrás-kísérletekhez használnak.

Szabó Gábor elmondta: a Szegedi Tudományegyetem és az ELI stratégiai partnerek, ami sokféle együttműködést jelent. Az ELI-ben dolgozó vezető kutatók előadásokat tartanak például a doktori programban, ajánlanak doktori diplomamunka-témát. De abba a nemzetközi programba is bekapcsolódtunk, amely öt egyetem, a müncheni, a párizsi, a portói és a szegedi között jött létre, és az ideérkező hallgatók az ELI-ben is töltenek gyakorlatot.

 

„Ha egy fiatal meg akarja találni Magyarországon a nemzetközi tudományos és szakmai színvonalat, akkor jöjjön Szegedre, az ELI-ALPS-hez. Ezt úgy merem mondani, mint aki Németországtól Amerikáig több helyen megfordult, és hét évet töltött külföldön” – fogalmazott Szabó Gábor. 

Szabó Gábor az ELI-ALPS vezetése mellett a mai napig tanít is, fizikát, és ő volt 2010–2018 között a Szegedi Tudományegyetem rektora. Megkérdeztük tőle, szerinte mit ad a ma emberének a fizika, miért érdemes ezt tanulni a 21. században?

Szabó Gábor úgy fogalmazott: „A fizika nem egy tantárgy, hanem egy gondolkodásmód, amely a problémamegoldásra irányul. Arra tanít meg bennünket, hogyan kell egy problémának a lényegét meglátnunk, leválasztva róla mindent, ami lényegtelen. Nem véletlen az, hogy végzett fizikushallgatóinkat az iparvállalatoktól a banki szektorig jó néhány helyen alkalmazzák.”

——

A kiemelt kép forrása: ELI-ALPS.

Szeged a cél, ha tanulnál? Emelkedett az SZTE képzéseire jelentkezők száma

Milyen területeken nőtt az SZTE iránti érdeklődés?

Az 2023-as felvételi számok alapján az SZTE berkein belül jelentősen növekedett az agrárképzési területen a mezőgazdasági mérnöki alapszakra, a gazdaságtudományi területen a gazdálkodási és menedzsment, a pénzügy és számvitel, a turizmus és vendéglátás alapszakokra jelentkezők száma.

Műszaki területen a műszaki menedzser, a vegyészmérnöki és a biomérnöki alapszakokat is egyre többen választják. Az orvos- és egészségtudományi területen egyre népszerűbb az ápoló, a gyógytornász, a dentálhigiénikus és az általános orvos szak. A Gazdaságtudományi Kar távoktatás formában meghirdetett gazdálkodási és menedzsment szakjára majdnem kétszer annyian jelentkeztek, mint 2022-ben. Szintén majdnem duplájára nőtt a pedagógusképzési terület alapszakjaira első helyen jelentkezők száma.

A fő adatokat lásd az SZTE kapcsán írt korábbi cikkünkben:

Szeretnél Szegeden diplomát? Nőtt az SZTE jelentkezőinek száma

Fendler Judit az SZTE infrastrukturális fejlesztéseiről

A szakmai munka hátterének erősítésében komoly előrelépések történek az elmúlt 4-5 évben a Szegedi Tudományegyetemen – mondta el az UNI kiadványban az Uniside.hu kérdésére Fendler Judit. Több épületet adtak át, újítottak meg, nagy értékű kutatási és gyógyító eszközöket szereztek be, amelyek mind a kiválóságot szolgálják.

A Szegedi Tudományegyetem erőfeszítéseit nemzetközi szinten is elismerik. A hazai egyetemek közül idén is a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb helyezést a Quacquarelli Symonds (QS) felsőoktatási világrangsorában.
Az emblematikusabb beruházások között Fendler Judit megemlítette, hogy megújult a Jogi Kar épülete és folyamatban van a Gyerekklinika bővítése.

Átadták a Szegedre települő cégek, kutatócsoportok számára kialakított Inkubátorházat. Emellett tavasszal az egészségügyi képzések régóta vágyott elméleti tömbjét is birtokba vehetik. Fontos fejlesztés még az európai szintű Biobank, de az ELI lézerközpont több tízmilliárdos eszközparkja is.

A jövőre nézve Fendler Judit kancellár jelezte: igyekeznek fejleszteni a meglévő kollégiumokat, de fontos lenne egy, a 21. századi diákok igényei szerint kialakított kollégium építése is. „Célunk, hogy a külföldi egyetemekhez hasonlóan a mintegy hatezer elsősünk közül, aki igényli, jó színvonalú kollégiumban lakhasson” – fogalmazott.

Fendler Judit, az SZTE kancellárja az egyetem céges kapcsolatairól szólva kiemelte: a Szegedi Tudományegyetem a dél-alföldi régió tudásközpontja. „.. hatalmas tudásvagyon van a kezünkben, amelyet igyekszünk cégként is kamatoztatni. Meglátásom szerint óriási gazdasági potenciállal büszkélkedhetünk elsősorban azokon a területeken, amelyek az alaptevékenységeink, vagyis az oktatás, a kutatás és a gyógyítás.”

 

Új módszerek és innovációk az egyetemen

A modellváltás versenyképesebbé tette az egyetemet és új fejlődési pályára állította. Ezt tükrözi a jelentkezők számának jelentős növekedése is. Az új modell lehetőséget adott arra, hogy a hazai egyetemek közül elsőként Szegeden vezessék be a legújabb oktatási módszereket és innovációkat. A világ egyik legnagyobb nemzetközi online oktatási platformjával, a Courserával kialakított együttműködésnek köszönhetően a hallgatók térítésmentesen végezhetik el a világ vezető egyetemeinek és vállalatainak online kurzusait, és élvezhetik a nemzetközi tanúsítványok előnyeit.

A Courserára nem kell várni a beiratkozásig: az első helyen jelentkezők többek között A tanulás tanulása című, tanulási és vizsgázási tanácsokat nyújtó népszerű kurzushoz csatlakozhatnak. Az SZTE-nek köszönhetően pedig magyarul tehetik ezt meg.

Amellett, hogy Szeged utánozhatatlan hangulatú egyetemi város, az itteni hallgatók kilenc európai egyetemen érezhetik otthon magukat, hiszen az SZTE tagja a European University Alliance for Global Health (EUGLOH) egyetemi szövetségnek. Külföldi ösztöndíjak, nemzetközi projektek és képzések várják Szegeden a jövő egyetemistáit. A szegedi hallgatók megtapasztalhatják a nemzetközi hangulatot az egyetem több ezer külföldi diákjának köszönhetően is.

Az első helyen jelentkezők START és START Plusz ösztöndíjra pályázhatnak, melyek a tanév megkezdését segítik. Az országos beiskolázást támogatja a több ezer kollégiumi férőhely is. Bár a felvételi eljárás július végén zárul, a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezők addig is sok városi és egyetemi programhoz csatlakozhatnak, hogy megtapasztalják a szegedi hallgatók sokszínű és mozgalmas mindennapjait.

Ismered az SZTE-n tanult Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin munkáját? Tudtad, hogy melyek az SZTE gyökerei?

Az SZTE elődintézményét Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király még 1581. május 12-én alapította Kolozsvárott. A „Magyarország második tudományegyetemeként” újjászülető intéményt az I. világháború végén a román hatóságok száműzték, 1921-ben Szegeden talált otthonra. A jól ismert Klebelsberg Kuno kultuszminiszter támogatásával lett „Tisza-parti Göttinga” a Szegedi Tudományegyetem.
Itt végezte a biológiai égés folyamatával kapcsolatos, különösen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepét tisztázó, Nobel-díjjal elismert kutatásait Szent-Györgyi Albert is.
Ebben az intézményben tanult és lett biológussá, a biokémia doktorává Karikó Katalin, a Covid–19-pandémia megfékezésében kulcsszerepű vakcina fejlesztését, az mRNS technológiát felfedezéseivel megalapozó kutató.

Az SZTE eredményei az elmúlt évekből

A Szegedi Tudományegyetem több mint 8 ezer munkavállalójával – ezen belül több mint 2200 oktatójával és kutatójával – valamint 22 ezer hallgatójával Magyarország egyik legnépszerűbb, nemzetközileg is magasan jegyzett felsőoktatási intézménye.

Az SZTE a világ legjobb 400 egyeteme közé került a Times Higher Education Impact Ranking legújabb publikációjában, amely a felsőoktatási intézmények gazdasági, társadalmi hatását és felelősségvállalását vizsgálja.
Az SZTE a Quacquarelli Symonds (QS) 2022-ben nyilvánosságra hozott felsőoktatási intézményeket rangsoroló listája szerint Magyarország legjobb egyeteme. A világrangsorban pedig az 551-560. helyen áll.

A szegedi egyetem a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként szerepelt a UI GreenMetric Ranking of World Universities toplistáján. A világrangsorban jelenleg a 73. a szegedi intézmény a rangsor „elhelyezkedés és infrastruktúra” alkategóriájában, ahol a legjobb magyar egyetemként végzett.
Az SZTE hallgatói 13 képzési területen tanulhatnak – egyes szakterületeken angol, német, francia és más idegen nyelveken is.
Az egyetemen már több mint 5000 külföldi diák tanulhat több mint 70 nemzetközi diplomás képzésben.
Az intézmény kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége nemzetközi szinten is elismert.
Az SZTE stratégiai kapcsolatot épített ki a k+f+i-terület ipari szereplőivel, és a világ legmodernebb lézerközpontjával, az ELI-ALPS-szal. Az SZTE klinikai hálózata nemzetközi rangú orvosképzéssel, kutatási eredményeivel és színvonalas egészségügyi ellátással szolgálja az országhatárokon átnyúló régió lakosságát.
Magyarország egyik kiemelt oktatási, egészségügyi, tudományos, és innovációs műhelye az intézmény, pezsgő kulturális életével együtt a dél-alföldi régió és az ország egyik vezető kulturális, gazdasági és szellemi központja.
Az SZTE tagja a EUGLOH (European University Alliance for Global Health) projektnek és az SGroup Nemzetközi Egyetemi Hálózatnak.

 

 

SZTE TTIK: Az itt szerzett tudásból a jövőben is meg lehet élni

Horváth Dezsővel, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának (SZTE TTIK) dékánjával készült teljes interjú az UNI 2022 első számában jelent meg.

 

Mit tart az SZTE TTIK legfontosabb jellemzőinek, amelyek vonzók lehetnek a fiatalok számára?

[kiemelt]Az elmúlt évek folyamatai egyértelműen rámutattak arra, hogy a karunkon megszerezhető tudásra nagyon nagy szükség lesz. A technológiai fejlődés az informatika, a műszaki és a természettudományos területek iránti igényt erősíti.[/kiemelt]

A járvány a természettudományok fontosságára irányítja rá a figyelmet. Az is egyértelműen látszik továbbá, hogy azon – biológiát, fizikát, kémiát, matematikát, földrajzot – oktató pedagógusok iránt is megnő a kereslet, akik az előbbi pályára készítik fel a diákokat. Az informatikus-, a mérnök- és az orvosképzés az általános iskolában kezdődik. Úgy gondolom tehát, hogy olyan tudást szerezhetnek a hozzánk érkező diákok, amelyből a jövőben meg is tudnak élni, emellett azt érezhetik, hogy hasznos feladatokat látnak el a munkájukkal. 

 

„A nálunk diplomát szerzők elhelyezkedési lehetőségei kiválók.” (Fotó: SZTE)

 

Mely területek azok, amelyeken az SZTE TTIK kiemelkedő teljesítményt nyújt?

Az SZTE TTIK előkelő helyen szerepel a rangsorokban. Mindig el szoktam mondani, hogy nálunk a hozzáadott érték magas. A kémia- és biológiaképzésünk vetekszik, vagy jobb, mint versenytársainknál. Szegeden működik például a Biológiai Kutatóközpont és az ELI Lézerközpont. De mind a hat természettudományi intézetünknek (a matematikának, a fizikának, az informatikának, a kémiának és a földrajz, földtudományi szaknak) jó a nemzetközi kapcsolatrendszere is.

[kiemelt]A nálunk diplomát szerzők elhelyezkedési lehetőségei kiválók. Örvendetes lehet még a hozzánk érkezők számára, hogy az informatika kivételével viszonylag kis létszámmal indítjuk el szakjainkat. Vagyis emberközpontú és hallgatóbarát légkör jellemzi az oktatást és az egyetemi képzést.[/kiemelt]

Kutatási hátterünk nagyon erős. Legalább akkora bevétele származik az egyetemnek ezen a területen, mint amennyit normatívaként kapunk. A diákokat pedig már nagyon hamar bevonjuk a fejlesztésekbe. Aktívan részt vehetnek ezekben a projektekben. 

 

Kiket tekintenek versenytársaiknak?

Az ELTE-t, a Debreceni Egyetemet és műszaki területen a BME-t. Versenytársak vagyunk, de nem ellenfelek. Hasonlóan gondolkodunk, a stratégiánkat rendszeresen egyeztetjük. 


Van olyan szak, amelyet kiemelne?

[kiemelt]A biológus szakunkon végzett Karikó Katalin, akinek a nevét a koronavírus elleni vakcina fejlesztéséhez kapcsolódóan az egész világ megismerte – ez egy igazi sikertörténet.[/kiemelt]

Kiemelném továbbá a kémia szakot. Nem elsősorban azért, mert a saját szakterületem, hanem a Lendület program miatt is. Ez a fiatal kutatókat támogatja abban, hogy saját kutatópályájukat megalapozzák. Ez egy nagy presztízsű program, a karunkon eddig kilencen nyertek el támogatást, közülük hatan kémikusok. Érdemes továbbá külön is említeni az SZTE Bolyai Intézetet. Itt Röst Gergely kutatócsapata már a pandémia előtt is a járványok terjedésének modellezésében ért el komoly eredményeket.

 

„A jövő fejlődési iránya egyértelműen az, hogy a piaci szereplőket bevonjuk az oktatásba.” (Fotó: SZTE)

Mennyiben és hogyan tudják figyelembe venni a munkaerőpiaci igényeket? 

Az informatika és műszaki képzésnél ez egy fontos eleme az oktatásnak. Van duális képzésre is példa az informatikai képzéseinken. Kooperatív képzést szintén lehet folytatni a környezetmérnök szakon. Továbbá hamarosan lesz előrelépés a biomérnök- és a vegyészmérnök-oktatásban, amelyeket a Mérnöki Karral közösen végzünk. Valamint az agrármérnöki területen is folynak egyeztetések.

[kiemelt]A jövő fejlődési iránya egyértelműen az, hogy a piaci szereplőket bevonjuk az oktatásba.[/kiemelt]

 

Miért alkalmazzák a munkaerőpiaci szereplők az önöknél végzett diákokat előszeretettel? 

Több visszajelzésünk van arról, hogy szívesen alkalmazzák a nálunk végzett diákokat.

[kiemelt]A szakterületeinken – bármelyik hazai képzőhelyen végzett is valaki – csak az nem tud elhelyezkedni, aki nem akar.[/kiemelt]

Jók az esélyeik ugyanis az országon belül, de akár külföldön is. A végzett doktoranduszaim fele például külföldön dolgozik.