streaming Archívum | Diplomátszerzek

Harry Pottertől a Szárnyas fejvadászig – ezek a sorozatok még felkavarhatják az év végét

VisionQuest – október 14., Disney+

A Marvel szuperhősei korábban szinte automatikusan vonzották a nézőket, az utóbbi években azonban a mozifilmek és a Disney+ sorozatainak fogadtatása is jóval hullámzóbb. A VisionQuest azért lehet érdekes kivétel, mert főszereplője tulajdonképpen egy emberi testben élő mesterséges intelligencia, aki saját múltjának ered a nyomába. Bár aligha kell mély filozófiai eszmefuttatásokra számítani, a történet sajátos színt vihet a szuperhősös történetek világába.

Crystal Lake – október 15., HBO Max

A Péntek 13. című klasszikus horrorfilm-sorozatról legtöbben a hokimaszkot viselő, machetével gyilkoló Jason Voorheesra emlékeznek. Csakhogy az első, 1980-as filmben Jason még nem is a gyilkos: a vérengzés mögött egy egészen más szereplő áll. Az új sorozat éppen ehhez az eredeti történethez nyúl vissza, és azt mutatja meg, hogyan vált a békésnek tűnő nyári tábor Amerika egyik leghírhedtebb horrorhelyszínévé. A Crystal Lake érdekessége, hogy nem a megszokott maszkos gyilkos újabb áldozataira, hanem a tragédia előzményeire és a Voorhees család történetére koncentrál. A produkció mögött ráadásul az Örökség és a Fehér éjszakák révén ismert A24 stúdió áll, amely rendszerint a hagyományos ijesztgetésnél összetettebb horrorokat készít.

Lupin – 4. évad, október 23., Netflix

A francia sikersorozat főhőse egy modern kori mestertolvaj, aki erőszak helyett álruhákra, megtévesztésre és gondosan felépített trükkökre támaszkodik. A történetet a több mint száz éve megalkotott irodalmi figura, Arsène Lupin ihlette, akinek kalandjaiból a főszereplő is rendre ötleteket merít. A sorozat egyik különlegessége, hogy a néző gyakran csak a rablás után érti meg, hogyan verték át a szereplőket – és vele együtt őt magát is. Az eddigi évadokban a Louvre-ból eltűnt értékes nyakék és egy megrendezett haláleset is szerepelt a főhős húzásai között. A negyedik évadban, négy évvel az előző történet után azonban új helyzettel kell szembenéznie: valaki az ő módszereit utánozva követ el látványos bűncselekményeket.

Fekete galamb (Black Doves) – 2. évad, november 5., Netflix

Lehet valaki egyszerre példás családanya, egy befolyásos politikus felesége és titokban egy kémhálózat tagja? A londoni karácsonyi forgatagban játszódó brit sorozat első évada éppen erre a sajátos ötletre épült. Főszereplője évek óta információkat szivárogtat ki a brit kormány legfelső köreiből, miközben férje mit sem sejt valódi munkájáról. A kémtörténetekben szokatlanul sok fekete humorral dolgozó széria egyik ötlete, hogy itt a titkosügynökök sem hidegvérű profik: szerelmi csalódásokkal, családi problémákkal és nagyon is hétköznapi gyengeségekkel küzdenek.

Yellowjackets – 4. befejező évad, november 20., Paramount+

Egy középiskolás lányokból álló focicsapat repülőgépe lezuhan a vadonban, a túlélők pedig másfél éven át próbálnak életben maradni. Ez akár egy hagyományos túlélődráma alaphelyzete is lehetne, csakhogy a Yellowjackets rögtön megmutatja a szereplőket huszonöt évvel később is, amikor már felnőttként próbálják eltitkolni, mi történt velük az erdőben. A történet így két idősíkon halad, és apránként derül ki, milyen szörnyűségeket követtek el a lányok az éhezés és az elszigeteltség hatására. A sorozat egyik legnyugtalanítóbb kérdése, hogy az erdőben valóban természetfeletti erők működtek-e, vagy a túlélők maguk teremtettek babonákat, hogy megmagyarázzák a tetteiket. A záró évadban végre fény derülhet a legfontosabb titkokra.

Szárnyas fejvadász 2099 (Blade Runner 2099) – november 25., Prime Video

Mi történik, ha a mesterséges emberek már annyira hasonlítanak ránk, hogy lehetetlen megkülönböztetni őket tőlünk? Ezt a kérdést tette fel az 1982-es Szárnyas fejvadász, amely azóta a tudományos-fantasztikus filmek egyik klasszikusává vált. A különleges hangulatú, esőáztatta jövőben a replikánsoknak nevezett mesterséges lényeket veszélyes munkákra használják, a szökésben lévő példányokat pedig különleges rendőrök vadásszák. Az új sorozat a második film után ötven évvel, 2099-ben játszódik, amikorra az emberek és mesterséges teremtményeik viszonya alapvetően megváltozott. A történet egyik szereplője ráadásul emberként replikánsnak adja ki magát, ami már önmagában is érdekes fordulat az eredeti film alaphelyzetéhez képest.

Emily Párizsban – 6. befejező évad, december 24., Netflix

Kevés sorozat kapott annyi kritikát a valóságtól elrugaszkodott világa miatt, mint az Emily Párizsban, mégis hatalmas nemzetközi siker lett. Egy fiatal amerikai Párizsba költözik, ahol a francia munkakultúrával, szerelmi bonyodalmakkal és szinte végtelen ruhatárral próbál megbirkózni. A sorozatban gyakran egyetlen ötletes közösségimédia-bejegyzés is elegendő egy komoly üzleti probléma megoldásához, a francia főváros pedig olyan, mintha állandóan egy divatmagazin fotózásának helyszíne lenne. Ez a meseszerű világ egyszerre a sorozat legnagyobb erőssége és leggyakrabban bírált tulajdonsága. A hatodik, egyben utolsó évad Párizson túl Görögországba és Monacóba is elkalauzolja a nézőket.

Harry Potter és a bölcsek köve – december 25., HBO Max

Huszonöt évvel az első Harry Potter-film bemutatója után ismét megnyitja kapuit a Roxfort, ezúttal azonban egy nagyszabású televíziós sorozatban. A készítők terve szerint J. K. Rowling mind a hét regénye külön évadot kap, így sokkal több idő jut azoknak a mellékszereplőknek és történetszálaknak is, amelyek a mozifilmekből kimaradtak. A könyvek rajongói például végre találkozhatnak Hóborccal, a Roxfort folyton bajt keverő kopogószellemével, akit az eredeti filmváltozatból teljesen kihagytak. Az új feldolgozás ugyanakkor komoly kockázatot is vállal: a nyolc mozifilm szereplői és helyszínei mára több generáció számára meghatározóvá váltak. Kérdés, hogy az új gyerekszereplők és a részletesebben kibontott történet képes lesz-e önálló arculatot adni a varázsvilágnak.

Borítókép forrása: HBO

Ha Netflixed van, ezeket a filmeket ki ne hagyd

A vadon hercegnője

Ma már nehéz elképzelni, hogy Hayao Miyazakinak valaha azért kellett küzdenie, hogy a filmjeit komolyan vegyék Nyugaton. A vadon hercegnője amerikai bemutatója előtt Harvey Weinstein mindenképp rövidebb változatot akart a filmből, a japán alkotók viszont hallani sem akartak a vágásokról. A történet szerint végül egy életlen szamurájkardot küldtek neki, mellette egy egyértelmű üzenettel: nem lesz vágás.

A kardos diplomácia bevált. A film eredeti formájában került a nézők elé, és hamar kiderült, hogy az amerikai közönségnek sem kell mindent leegyszerűsíteni. A vadon hercegnője idővel kultfilmmé nőtte ki magát, Roger Ebert pedig egyenesen „az animációs filmek Star Warsának” nevezte. A hasonlat nem véletlen: Miyazaki története is ősi mítoszokból építkezik.

A főhős egy fiatal harcos, aki faluját védve megöl egy démonná változott vadkanistent. A győzelem azonban átokkal jár, ezért útra kel, hogy gyógyírt találjon magának, közben pedig belekeveredik ember, természet és istenek konfliktusába. A vadon hercegnője gyönyörű, vad és megrendítő mese, de nem árt tudni: ez nem a legkisebbeknek való esti rajzfilm. A képi világa sokszor erős, a története pedig jóval sötétebb annál, mint amit a „mesefilm” szó alapján várnánk.

1917

Az 1917 első ránézésre technikai mutatványnak tűnhet, de szerencsére sokkal több annál. Sam Mendes első világháborús filmje úgy követ két katonát a fronton, mintha az egész történet egyetlen megszakítatlan felvételben játszódna le. A kamera nem engedi el a szereplőket, a néző pedig szinte velük együtt mászik át a lövészárkokon, romokon és sáros csatatereken. Az egy snitt illúziójára épülő megoldás nem új találmány. Alfred Hitchcock már A kötélben is hasonló trükkel kísérletezett, az utóbbi időszakban pedig több európai film is használta ezt a formulát. A Victoria, az Utoya, július 22., vagy Nemes Jeles László Türelem című rövidfilmje mind azt mutatta meg, mennyi feszültséget tud teremteni, ha a vágás nem ad menekülőutat.

Az 1917 abban különleges, hogy nem egyetlen hangulatot visz végig. Néha szűk, fojtogató terekbe zár, máskor hatalmas csatatereket nyit meg. Egy pillanatban még egy személyes dráma közepén vagyunk, a következőben már egy nagyívű háborús jeleneten sodródunk át. A film közben folyton azt az érzést kelti, hogy lehetetlen, amit látunk: az ember óhatatlanul azon kezd gondolkodni, hogyan tudták ezt így megrendezni. Mindez azonban nem válik öncélúvá. Az 1917 ereje éppen abban van, hogy a technikai bravúr mögött végig ott marad a kiszolgáltatottság, a félelem és a háború abszurditása.

Becstelen brigantyk

Quentin Tarantino életművében nehéz gyenge pontot találni. A Halálbiztos talán a leggyakrabban emlegetett kivétel, de a rendező a legtöbb filmjével saját világot teremtett: tele hosszú párbeszédekkel, váratlan erőszakkal, popkulturális utalásokkal és utánozhatatlan ritmussal. A Becstelen brigantyk ebben a sorban is különleges helyet foglal el. Tarantino egyszer azt mondta, hogy idővel talán ezt tartják majd a legjobb filmjének. Ez a jóslat egyelőre nem vált teljesen valóra, de a Becstelen brigantyk így is az egyik legszórakoztatóbb és legmerészebb munkája. A történet a náci megszállás alatt álló Franciaországban játszódik, ahol egy amerikai katonai egység magas rangú német tisztek levadászására specializálódik.

A film már az első jelenetben megmutatja, mire képes. A nyitány egy hosszú, lassan építkező kihallgatás, amelyben szinte elviselhetetlen feszültség gyűlik össze. Tarantino itt tekintetekkel, nyelvjátékkal és kivárással dolgozik, a jelenet pedig joggal tartozik a modern filmtörténet legemlékezetesebb kezdései közé. A folytatás már jóval szabadabban bánik a történelemmel. A Becstelen brigantyk egyik pillanatban meglepően pontosan figyel bizonyos részletekre, a másikban teljesen elszakad a valóságtól, és átmegy vérbő, képregényszerű fantáziába. De éppen ez a játék adja a film lendületét.

Véletlenül írtam egy könyvet

Lakos Nóra filmje azok közé az ifjúsági mozik közé tartozik, amelyek nem csak a célközönségüknek szólnak. A Véletlenül írtam egy könyvet tele van színekkel, ötletekkel és olyan könnyed bájjal, amelybe felnőttként is jó belehelyezkedni. A rendező a történet alapjául szolgáló holland regényt állítólag egy este alatt olvasta el, majd megkereste a szerzőt, hogy film készülhessen belőle. A főhős Nina, egy iskolás lány, aki elhatározza, hogy regényt ír. Ez önmagában akár egyszerű kamasztörténet is lehetne, de közben a saját élete is egyre bonyolultabbá válik. Egyedülálló édesapja új párt talál, Nina pedig egyszerre próbál megbirkózni a családi változással és azzal, hogyan lehet a saját érzéseiből történetet formálni.

A film igazi ereje a mesélés módjában van. Nem elégszik meg azzal, hogy lineárisan elmondjon egy kedves történetet: animációk, időugrások, élénk színek és közvetlenül a nézőhöz intézett monológok teszik játékossá. A negyedik fal lebontása itt nem öncélú trükk, hanem jól illik ahhoz, ahogy Nina egyszerre éli és írja a saját történetét. A készítők gondossága szinte minden jeleneten érződik. Már az is sokat elmond, hogy a főszereplőt háromszáz jelentkező közül választották ki.

Idén hosszabb lesz a téli szünet – használd ki!

A változtatás

Eredetileg október 29-től november 6-ig tartott volna a jól megszokott őszi szünet a közoktatásban, ez azonban idén elmaradt. Természetesen a november 1-je miatti négynapos ünnep nektek is járt, tehát tulajdonképpen három szüneti napot veszítettetek.

Ezzel szemben, a téli szünet idén majdnem egy teljes héttel hosszabb lesz. Eredetileg december 22-től január 2-ig tartott volna, így viszont egészen január 8-ig tart. Tehát csak január kilencedikén, hétfőn kell újra az iskolapadba ülnötök 2023-ban. Így azt hihetnénk, hogy négy szünetnapot nyertetek, azonban a tanév utolsó napját egy nappal későbbre tették. Június 15-éről 16-ára.

[kiemelt]Tehát a tanulással töltendő napok száma nem változott az évben.[/kiemelt]

 

Az ünnepek

Mint minden évben, ezúttal is több ünnep is a szünet idejére esik. A téli szünet kezdete után két nappal már szenteste, amit minden bizonnyal a legtöbben meghitt családi körben fogtok tölteni. Pontosan egy hétre rá pedig következik az, amit valószínűleg a legjobban vártok: a szilveszter. Ez a nap leginkább a bulizásról szól, persze vigyázzatok, nehogy túlzásba essetek. Másnap pedig újév napja, amikor a legtöbben próbálják kipihenni az aznap hajnalig tartó partizást, míg mások éppen aftereznek.

 

Programok következő hétre

Ami pedig az előző évektől eltérő lesz, hogy ezúttal nem kell már azonnal újév után két nappal visszamennetek az iskolába. Lesz egy teljes hetetek, amire különböző programokat szervezhettek.

Fotó: 123RF

Elmehettek kirándulni, túrázni, vagy beülhettek moziba. Sok jó film közül választhattok idén. December 1-jén érkezik meg Vérapó, aki nagy valószínűséggel akkor még a vásznon lesz. Egy héttel később – az érzékenyebb lelkivilágúak számára – jön a Csizmás, a kandúr folytatása, ami Az utolsó kívánság alcímet viseli. Január 5-én bemutatják a Gátlástalan örökösöket, amiben olyan sztárok játsszák a főszerepet, mint Anna Faris és Toni Collette.

[kiemelt]A legnagyobb durranás pedig az Avatar – A víz útja lehet, James Cameron döbbenetesen nagy sikerű filmjének a folytatása december 15-én kerül a mozikba.[/kiemelt]

Természetesen a nagy hidegben nem kötelező kimozdulni, választhatjátok azt az opciót is, hogy jól bevásároltok chipsekből és üdítőkből, és bepótoljátok a különböző streaming szolgáltatók oldalain azokat a filmeket és sorozatokat, amelyeket korábban nem sikerült megnéznetek a tanulás miatt.

 

Erről ne feledkezz meg!

A lényeg, hogy használjátok ki ezt a plusz egy hetet, kapcsolódjatok ki! Persze ne feledjétek, azért a téli szünet végét követően nagyon jó formában kell majd lennetek.

[kiemelt]Január 20-án ugyanis hivatalosan lezárják az első félévet, tehát mindössze két hét áll majd rendelkezésetekre, ha javítani szeretnétek valamilyen tantárgyból.[/kiemelt]