A magyar felsőoktatás az elmúlt néhány évben látványos növekedést mutatott. A jelentkezők száma folyamatosan emelkedik, 2026-ban pedig már több mint 140 ezer jelentkezést adtak be a felvételizők, ami az elmúlt évek egyik legerősebb eredménye. Ez azt jelenti, hogy egyre többen gondolják úgy: a diploma továbbra is komoly előnyt jelenthet a munkaerőpiacon.
A legnépszerűbb szakok rangsora ugyanakkor meglehetősen stabil. Évek óta a gazdálkodási és menedzsment vezeti a listát, és 2026-ban is messze erre a képzésre érkezett a legtöbb jelentkezés: összesen több mint 20 ezer felvételiző jelölte meg valamelyik intézményben. Mögötte a kereskedelem és marketing, a pszichológia, a nemzetközi gazdálkodás és a mérnökinformatika következik, de továbbra is kiemelkedően népszerű az általános orvos, az ápolás és betegellátás, a jogász, valamint a pénzügy és számvitel szak is.
A toplista ugyan első pillantásra kevéssé változik évről évre, a háttérben már jól láthatók az átrendeződések. Egyes képzések népszerűsége folyamatosan nő, másoké stagnál vagy visszaesik, miközben új munkaerőpiaci igények és gazdasági folyamatok is alakítják a felvételizők döntéseit. A következő évek sikeres pályaválasztásához ezért már nemcsak azt érdemes figyelni, mely szakokra jelentkeznek a legtöbben, hanem azt is, milyen trendek rajzolódnak ki a statisztikákból.
Mik a nyertesek, és mely szakok vesztettek lendületükből?
Bár a legnépszerűbb szakok élmezőnye csak lassan változik, az elmúlt öt-hat év felvételi adatai alapján jól látszik, hogy egyes képzési területek folyamatosan erősödnek, míg mások iránt mérséklődik az érdeklődés.
A legnagyobb nyertesek közé tartoznak a pszichológiai, az egészségügyi és az informatikai képzések. A pszichológia évek óta az egyik legkeresettebb szak, amit részben a mentális egészség iránti növekvő társadalmi érdeklődés, részben a sokoldalú elhelyezkedési lehetőségek magyaráznak. Az egészségügyi szakok – különösen az ápolás és betegellátás, valamint az általános orvos képzés – szintén stabilan vonzzák a jelentkezőket, miközben a mérnöki és informatikai szakok népszerűségét a digitalizáció és a technológiai fejlődés tartja magasan.
Szintén látványosan nőtt az érdeklődés a pedagógusképzések iránt. A béremelések, az ösztöndíjprogramok és a képzési feltételek átalakítása érezhetően több fiatalt ösztönzött arra, hogy tanári vagy óvodapedagógusi pályát válasszon. Bár ezek a szakok még nem tartoznak a legnépszerűbbek közé, az elmúlt évek statisztikái egyértelmű növekedést mutatnak.
Ezzel párhuzamosan néhány területen csökkent a jelentkezők száma. Több hagyományos bölcsész- és társadalomtudományi képzés iránt kisebb lett az érdeklődés, és egyes agrárszakokon is visszaesés figyelhető meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a diplomák elvesztették volna az értéküket. A felvételizők döntéseit egyre inkább befolyásolja, hogy milyen gyorsan lehet elhelyezkedni, mekkora kezdő fizetés várható, illetve milyen karrierlehetőségeket kínál egy adott szak.
A statisztikák alapján kirajzolódik egy általános tendencia: egyre többen keresnek olyan képzéseket, amelyek gyakorlati tudást adnak, jól kapcsolódnak a technológiai fejlődéshez és rugalmas karrierutat kínálnak. Ez magyarázza, hogy a gazdasági, informatikai, egészségügyi és mérnöki szakok évek óta stabilan a legkeresettebbek közé tartoznak, miközben más képzések népszerűsége inkább hullámzó.
Hol a legnagyobb a verseny, és mire számíthatnak idén a felvételizők?
A magas ponthatár önmagában nem azt jelenti, hogy egy szak „nehezebb”, hanem azt, hogy sok jó eredményt elérő jelentkező szeretne bejutni ugyanarra a képzésre. A ponthatárt minden évben az adott szakra jelentkezők teljesítménye, a rendelkezésre álló férőhelyek száma és az intézmények felvételi szabályai együttesen alakítják, ezért ugyanazon szak ponthatára egyetemenként is jelentősen eltérhet.
Ponthatár-körkép: mutatjuk, mely szakok a legnépszerűbbek 2025-ben!
Az elmúlt évek alapján a legnagyobb verseny továbbra is a pszichológia, a jogász, az általános orvos, valamint több gazdasági képzés esetében figyelhető meg. Az ELTE pszichológia szakán például évről évre 440 pont feletti eredményre volt szükség az állami ösztöndíjas helyekhez, míg a jogászképzésen több intézményben is 450 pont körüli vagy azt meghaladó ponthatárok alakultak ki. A Semmelweis Egyetem általános orvos képzésére szintén hosszú évek óta csak kiemelkedő eredményekkel lehet bekerülni.
Ugyanakkor nem minden népszerű szakhoz tartozik kiugróan magas ponthatár. A mérnöki és informatikai képzéseken – bár sok a jelentkező – az intézmények jellemzően nagyobb hallgatói létszámot tudnak felvenni, ezért a ponthatárok több egyetemen mérsékeltebbek, mint például a pszichológia vagy a jog esetében. A gazdálkodási és menedzsment szakok között szintén jelentős különbségek lehetnek: míg egyes intézményekben 380 pont körüli eredmény is elegendő, addig a legnépszerűbb egyetemeken ennél jóval magasabb ponthatárok alakultak ki.
Mivel 2026-ban ismét kiemelkedően sokan jelentkeztek a felsőoktatásba, a legkeresettebb szakokon várhatóan idén is erős lesz a verseny. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy néhány pont eltérés a korábbi évekhez képest még nem jelent biztos felvételt vagy biztos elutasítást. A ponthatárok minden évben az aktuális jelentkezői mezőny teljesítményéhez igazodnak, ezért a korábbi évek adatai inkább támpontként szolgálnak, mintsem biztos előrejelzésként. Éppen ezért a szakértők azt javasolják, hogy a jelentkezők ne csak az előző évi ponthatárokból induljanak ki, hanem több év tendenciáit is vegyék figyelembe, amikor felmérik az esélyeiket.
Mit üzennek a trendek a jövő felvételizőinek?
Bár a felvételi statisztikák azt mutatják, mely szakok népszerűek ma, a pályaválasztás során legalább ilyen fontos kérdés, hogy mire lesz szükség öt-tíz év múlva. A hazai jelentkezési adatok és a nemzetközi munkaerőpiaci elemzések egyaránt azt jelzik, hogy a felsőoktatás egyre inkább a digitalizáció, az egészségügy és az összetett problémamegoldást igénylő területek felé mozdul el.
A World Economic Forum Future of Jobs Report 2025 szerint a következő években tovább nő a kereslet a mesterséges intelligenciával, az adattudománnyal, a kiberbiztonsággal és a mérnöki területekkel kapcsolatos szaktudás iránt. Ugyanakkor a technológiai ismeretek önmagukban már nem elegendők: a kreatív gondolkodás, az alkalmazkodóképesség, az elemző szemlélet és az egész életen át tartó tanulás is a legfontosabb készségek közé tartoznak.
Hasonló következtetésre jut az OECD is. Az oktatási szervezet szerint az MI és a zöld átállás egyszerre alakítja át a munkaerőpiacot, ezért egyre nagyobb értéket képviselnek azok a diplomák, amelyek naprakész szakmai tudást és könnyen továbbfejleszthető készségeket adnak. Az egészségügyi, műszaki, informatikai és gazdasági képzések várhatóan továbbra is keresettek maradnak, miközben a legtöbb szakmában szintén felértékelődnek a digitális kompetenciák és az adatelemzési ismeretek.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy csak a legnépszerűbb szakok vezethetnek sikeres karrierhez. A felvételi adatok inkább iránytűként szolgálnak: megmutatják, hol a legnagyobb a verseny, de a megfelelő szak kiválasztásánál legalább ilyen fontos az érdeklődés, a képességek és a hosszú távú célok figyelembevétele. A statisztikákból egy dolog biztosan kiolvasható: azok lesznek a jövő nyertesei, akik nemcsak diplomát szereznek, hanem képesek folyamatosan alkalmazkodni a gyorsan változó munkaerőpiachoz.
——
A kiemelt kép forrása: Canva.
