A séta az egyik legkevésbé értékelt mozgásforma. Sokszor teljesen elfeledkezünk róla, pedig egykor természetes része volt a mindennapjainknak. Mivel bárhová indulunk, rendelkezésünkre áll autó, busz vagy vonat. A sétát szinte csak kellemetlen kiegészítésnek tekintjük, ha a fentiek közül épp egyik sem jöhet szóba.

Hogy távolodhattunk el alig pár évtized alatt ennyire az emberiség legtermészetesebb mozgásformájától? Egy átlagos nap alatt, ha nem figyelünk oda arra, hogy megmozgassuk magunkat, mindössze 3-4 ezer lépést teszünk meg, ami harmada az ajánlott mennyiségnek. Bár már 7500 lépés felett is valamelyest aktívnak számítunk, az igazi az, ha egy nap alatt legalább 10 ezer lépést megteszünk.

Mi a mozgásszegény életmód és miért ártalmas?

Az ülő életmód, vagyis napi legalább 6 ülve vagy fekve töltött óra napjaink csendes gyilkosa. A WHO szerint évi 2 millió haláleset tulajdonítható a fizikai aktivitás hiányának világszerte, és ez a 10 legfőbb halálok egyike. A mozgásszegény életmód olyan problémák kialakulásához járul hozzá, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, diabétesz, elhízás, vastagbélrák, magas vérnyomás, csontritkulás, depresszió és szorongás. Az ezekkel összefüggésbe hozható krónikus betegségek a világon mindenhol a legtöbb halált okozó problémákat jelentik. Kivéve az afrikai kontinens déli részén, ahol továbbra is nagy kihívást jelentenek egyes fertőző betegségek. Leegyszerűsítve: napjainkban nagy eséllyel abba halunk bele, hogy lábainkkal már csak a sarki dohányboltig megyünk, vagy abba, hogy olyan kontinensre születtünk, ahol sajnos a már rég kezelhető betegségek ellátása sem megoldott még.

Legyen szó akár fejlett, akár fejlődő országokról, az emberek jelentős része él mozgásszegény életmódot. Arról mégis kevés szó esik, hogy mennyi modern népbetegségnek számító egészségügyi problémát előzhetnénk meg, ha csak egy kicsit jobban odafigyelnénk a mindennapok során. Ahhoz, hogy mindezzel felvehessük a harcot, nem kell maratonokat futnunk: elég napi 30 perc közepesen intenzív mozgásra rászánnunk magunkat.

Forás: Pexels.com

A séta pozitív hatásai

Már mindössze heti ötszöri, napi 30 perc séta is elég ahhoz, hogy 19 százalékkal csökkentse a szívproblémák kialakulásának veszélyét. A kockázatot tovább csökkenti, ha növeljük az időt, vagy a távolságot. Ha a sétálást sikerül 60-90 perccel egy étkezés utánra időzítened, akkor abban is segít, hogy az étkezés után felugró vércukor szinted helyreálljon. Ez különösen hasznos azoknak, akik inzulin problémákkal küzdenek.

A januári, februári influenzaszezonban hasznunkra fordíthatjuk, hogy egy kutatás szerint azok, akik napi 30-45 percet sétálnak, 43 százalékkal kevesebb betegnapot vesznek igénybe és kevesebb légúti megbetegedést kapnak el összességében. A séta (a sebességtől és néhány további tényezőtől függően) kalóriát is éget, így egészséges testsúly kialakításához és megtartásához is hozzájárulhat. Séta közben kreatívabbak is vagyunk, így, ha úgy éreznénk megfeneklettünk egy feladattal kapcsolatban, lehet, hogy segít, ha kimozdulunk.

Így sétáljunk többet

Bal, jobb, bal, jobb. Igen, de mikor és hol lehet ezt végrehajtani? Kezdetnek legjobb, ha emlékeztetőt állítunk be maguknak arra, hogy munka közben legalább óránként álljunk fel és tegyünk egy kört a szobában. Csináljunk egy teát, menjünk ki a mosdóba. Bármi megteszi, csak mozogjanak a lábak és induljon be a vérkeringés a végtagokban. Csináljunk pár guggolást és nyújtózzunk ki. Mérjük fel a munkahelyünk és az otthonunk között levő távot. Trolival 40 perc, mert minden bokorban megáll? Lehet, hogy gyalog, rövidebb útvonalon még időt is spórolhatunk, vagy ugyanannyi idő alatt érünk oda, de legalább mozogtunk is. Hazaérve tekinthetünk a házimunkára is mozgásként: a növények megöntözése, a teregetés, a főzés közben akár többezer lépést is össze tudunk szedni még egy kisebb lakásban is. A lényeg: ahhoz, hogy kicsit többet mozogjunk, nem kell teljesen átalakítani a napunkat. Elég, ha apró módosításokat hajtunk végre, és már pörög is a lépésszámláló, amit hosszú távon biztos meghálál az egészségünk.