A Selye János pályázatban a közoktatási intézmények arra kapnak keretet, hogy saját laborokat építhessenek ki, vagy fejlesszék a már meglévő MTMTI (Matematika, Természettudomány, Műszaki és Informatika) szakterületű laborjaik eszköztárát, felszereltségét. A pályázat keretében a szaktanárok a külső intézményekből jövő diákok tudományos tevékenységbe való bevonását számolhatják el előzetes vállalásaik alapján. A jól felszerelt laborok természetesen segítik a pályázó intézmény diákjainak fejlődését is, növelik a természettudományos pályaorientációt.

A Selye János pályázatban a közoktatási intézmények arra kapnak keretet, hogy saját laborokat építhessenek ki, vagy fejlesszék a már meglévő laborjaik eszköztárát, felszereltségét. (Fotó: Uniside)

Innováció és kutatás

A budapesti Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola adott otthont a Selye János Diáklaborhálózat nyitókonferenciájának. A pályázat a Kulturális és Innovációs Minisztérium által a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozásával valósul meg. A nyitóbeszédekben az innováció, a természettudományos kutatások és a hálózatosodás fontosságát emelték ki a megszólalók. Szmollár Katalin a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Innovációtámogatási Főosztály vezetője elmondta, hogy Magyarországon ma 1 millió főre 6470 kutató jut, ezzel szemben sok helyen ez a szám 9-10 ezer között mozog. Az innovációs fejlesztésekkel és a tehetséggondozás kiemelt támogatásával a cé felzárkózás. Az MTMTI (Matematika, Természettudomány, Műszaki és Informatika) szakterületek kiemelt szerepet kapnak, és remélhetőleg a közeljövőben növelik a gazdaság erejét kutatási eredményeikkel. A fejlődés alapja a humán erőforrás, emelte ki. Ennek jegyében került sor az elmúlt időszakban 24 diáklabor támogatására másfél milliárd forint értékben. Gémesi Zsolt a Nemzeti Innovációs Ügynökséget képviselve kiemelte, hogy az ötletek támogatásával egyszerre valósul meg az edukáció és a tudáshasznosítás. Horányi Gábor, a Lauder Javne Iskola igazgatója a hálózatosodást üdvözölte leginkább a projektben. A világ széttartóbb annál, mintsem, hogy tantárgyak alá be lehetne szorítani, így szükség van nemcsak egymás erőforrásaira, hanem egymásra mint erőforrásra is, mondta. A konferencia jó lehetőség erre.

A konfereciát Szmollár Katalin, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Innovációtámogatási Főosztály vezetője nyitotta meg. (Fotó: Uniside)

Selye János, a hálózat névadója

A konferencián a világhírű vegyész és kutatóorvos két egykori – szintén jelentős tudományos életművet maguk mögött tudó – volt doktorandusza beszélt Selye János munkásságáról és saját emlékeikről. A stressz fogalom megalkotásán, illetve a negatív stressz és euforikus vagyis eustressz szétválasztásán túl ő volt az, aki elnevezte a szteroidokat is. Selye János a legismertebb magyar kutató, vélte dr. Szabó Sándor és dr. Somogyi Árpád is, amit az is illusztrál, hogy nagyjából 1500 tudományos publikációt közölt, és 42 egyszerzős saját könyve jelent meg életében. Nemcsak elképesztő tehetsége, munkabírása miatt kapcsolódhat emléke a diáklaborhálózathoz, hanem azért is, mert mindig arra biztatta környezetét, hogy merjenek új dolgokat kitalálni, ne csak mások ötleteit csiszolgatni. 

Selye János örökségéről tart előadást dr. dr. Somogyi Árpád, Selye János tanítványa. (Fotó: Uniside)

Diáklaborhálózat

A Selye keretpályázat céljairól beszélt Mikulás Domonkos, a Magyarországi Diáklaborok Egyesületének elnöke. A természettudományos szaktanárhiány és utánpótlás-nevelés célján keresztül az egymással együttműködésben lévő iskolák a közös létrehozásban új lehetőségeket kaphatnak. A hálózat ugyanis úgy működik, hogy az iskolákban építenek ki MTMI laborokat, a szaktanárok a pályázatban azonban csak olyan eseményeket és diákokat számolhatnak el, akik külső intézményből érkeznek. Így minél több, minél szorosabb kapcsolatot kell kialakítaniuk általános iskolákkal és más középiskolákkal. Az alapvetően 7-13. osztályos korosztályt érintő program célja, hogy bevonják a peremterületek és kistelepülések hátrányos helyzetű diákjait. Ezt segíti egy mobillabor létrehozása is. Ebben a projektben egyelőre maga a jármű áll rendelkezésre, amit az intézmények a saját eszközeikkel használhatnak. Reményeik szerint hamarosan önálló eszközparkot tud mobilizálni a mobillabor olyan intézményekbe, ahol nem épültek ki külön laborok.

A mobillabor szeretné bekapcsolni a programba a laborral nem rendelkező intézményeket. (Fotó: Uniside)

Hogyan látják mindezt a pedagógusok?

A konferencia keretében lehetőség volt arra, hogy Magyarország hat nagyobb területi egységéből egy-egy pedagógus bemutassa a térségben elindult pályázati műhelyeket és tevékenységeket. Mindannyian arról számoltak be, hogy rengeteg ajtó nyílt meg a diákok előtt azáltal, hogy olyan eszközöket használhatnak, amiket korábban nem birtokolt egy iskola. Vannak helyek, amik a robotikára, az MI-ra, a 3D-nyomtatásra, az élettani vizsgálatokra vagy a lézerkészülékekre fektetnek hangsúlyt. A fizika, csillagászat, biológia, kémia, földrajz vagy digitalizáció fókuszával, akár vállalatokkal együttműködve kerültek hozzájuk mérő– és vizsgálati eszközök. A pályázatban részt venni heti 26 óra tanítás mellett azonban hatalmas munka. A rengeteg adminisztráció és a gyakran hétvégén zajló programok szervezését csak a leglelkesebb és legelszántabb pedagógusok vállalják.