robot Archívum | Diplomátszerzek

Debreceni robotprogramozók sikere Sanghajban

A WorldSkills a szakmák nemzetközi világbajnoksága, melynek fő célja kedvet csinálni a fiataloknak a szakmatanuláshoz, elsősorban a kétkezi, illetve a modern technológiai hivatásokhoz.

A Sanghajban rendezett 48. WorldSkills világbajnokságon a teljes magyar delegáció kiemelkedően szerepelt, 25 szakmából 1 arany, 3 ezüst és 10 kiválósági érmet gyűjtöttek.

A Debreceni Egyetem (DE) Műszaki Karának (MK) hallgatói az ipari robotika (Robot Systems Integration) versenyszámban az összesített 6. helyen végeztek, a Kis Károly Árpád és Vígh Dániel alkotta páros ezzel a teljesítménnyel a 2. legjobb európai csapat lett a mezőnyben. A bírák Kiválósági Éremmel ismerték el a debreceni fiatalok munkáját.

A versenyen az egyik csapattagnak fizikailag kellett megépítenie és programoznia az ipari robotot, míg a másiknak ezzel párhuzamosan digitális szimulációban kellett megvalósítania és dokumentálnia a folyamatokat.

– A mechatronika és a modern automatizálás területein a magyar válogatott duót már többször is debreceni diákok alkották, miután magabiztosan megnyerték a válogatottságról döntő hazai versenyeket – hívta fel a figyelmet Husi Géza, a DE MK dékánja.

A WorldSkills-t megelőző intenzív szakmai felkészítést Korsoveczky Gyula, a Műszaki Kar Villamosmérnöki és Mechatronikai Tanszék tanársegéde irányította. A szakmai mentorálástól Biró István László, a FANUC Hungary Kft. robotalkalmazási mérnökeként dolgozó szakember, WorldSkills szakértő gondoskodott.

– Büszke vagyok a magyar versenyzők teljesítményére és szívből gratulálok Bíró Istvánnak, aki világszintűre emelte a fiúk házon belül megszerzett tudását és felkészítését. Ugyancsak köszönjük mindenkinek, aki hozzájárult a sikeres felkészüléshez és kijutáshoz akár órarendszervezéssel, financiális úton vagy akár néhány bátorító szóval – fogalmazott Korsoveczki Gyula tanársegéd.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Magyar gimnazisták sajátos robotot építettek – Amerikában versenyt nyertek vele

Első pillantásra furcsa párosításnak tűnhet a robotika és a népi hímzés. A 2026-os World Robot Olympiad egyik versenyszámában azonban éppen az volt a feladat, hogy a fiatalok megmutassák, miként találkozhat a technológia a kultúrával. A magyar πpacs csapat válasza egy olyan gép lett, amely népi motívumokat képes hímezni. A fejlesztés végül egészen Kaliforniáig jutott. Az Ontario városában rendezett WRO Open Championship Americas 2026 versenyen a magyar csapat a Future Innovators kategória 14–19 éveseknek szóló Senior korosztályában megszerezte az első helyet. A WRO hivatalos eredménylistáján a csapat πpatch néven szerepel, 177 ponttal végzett az élen. A második helyezett kanadai LUMA 172,33, a harmadik Puerto Ricó-i RoboVision_UGHS 171,33 pontot kapott.

A magyar népművészetből indult az ötlet

A verseny idei központi témája a Robots Meet Culture, vagyis a robotika és a kultúra találkozása. A Future Innovators kategóriában a diákoknak olyan robotikai megoldást kellett tervezniük, amely valamilyen módon kapcsolódik a művészethez vagy a kulturális örökséghez. A lehetséges irányok között szerepelt a kulturális értékek megőrzése és bemutatása, az ember és a robot közös alkotása, valamint a művészet és a történelem újfajta megtapasztalása is.

A magyar fiatalok ehhez a népi hímzéshez nyúltak. A Piroska névre keresztelt hímzőrobot a hagyományos magyar motívumokat kapcsolja össze a programozással és a gépi alkotással. A kaliforniai bemutatón a csapattagok matyó viseletben mutatták be fejlesztésüket.

Győrben még másodikak voltak

A kaliforniai győzelemhez vezető út egyik érdekessége, hogy ugyanez a projekt néhány hónappal korábban még nem nyerte meg a magyar döntőt. A World Robot Olympiad júniusi, győri nemzeti döntőjén a πpacs – Nagy-Simek Anna, Takács Flórián és Vadas Gréta – a Senior Future Innovators mezőnyben második lett a népi motívumokat hímző géppel. Az első helyet akkor a Pixeld csapat szerezte meg egy olyan robottal, amely az alvást alakította animációvá.

Néhány hónappal később Kaliforniában már a hímzőrobot kapta a legmagasabb pontszámot a nemzetközi mezőnyben. Az AKG beszámolója szerint ezzel először nyert magyar csapat nemzetközi WRO-versenyt a Future Innovators kategóriában.

Egyre nagyobb a robotikaverseny

A World Robot Olympiad jóval nagyobb rendezvénysorozat annál, mint amit egyetlen nemzetközi döntő mezőnye mutat. A szervezet adatai szerint 2025-ben világszerte több mint 175 ezer fiatal és 32 ezer csapat vett részt WRO-programokban, több mint száz országból. A versenyek célja, hogy a diákok a programozás és a mérnöki munka mellett saját problémákra keressenek működő megoldásokat. Az idei magyar győztesek pedig ehhez meglehetősen szokatlan irányból közelítettek: egy évszázadok óta továbbadott kézműves hagyományt vittek egy nemzetközi robotikaversenyre.

Borítókép forrása: akg.hu

Világszínvonalú robotsebészet a Debreceni Egyetemen

– A robotasszisztált sebészeti rendszer beszerzésével intézményünk fejlesztési tevékenysége egy újabb mérföldkő-jelentőségű állomásához érkezett. A robotsebészeti program bevezetésének különös jelentőségét az adja, hogy a technológia a Klinikai Központban négy szakma számára jelent új dimenziót, ugyanis az általános sebészeti műtétek mellett az urológiai, a nőgyógyászati és a fül-orr-gégészeti beavatkozásokat is szolgálni fogja – emelte ki köszöntőjében Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ elnöke az ünnepségen.

Forrás: Debreceni Egyetem

Az 1,3 milliárd forint értékű Da Vinci robotsebészeti eszköz a Debreceni Egyetem oktatásfejlesztési RRF pályázatának eredményeként került az intézménybe. A beruházás megvalósulásához a Klinikai Központ a pályázati forrást kiegészítve, 200 millió forinttal járult hozzá.

Forrás: Debreceni Egyetem

– A program elsősorban a gyakorlatorientált képzést hivatott szolgálni, de emellett természetesen lehetővé teszi a betegek világszínvonalú ellátását is. Az elmúlt időszak fejlesztéseit látva megnyugvással állapíthatom meg, hogy az egyetemi vezetés a kuratóriummal karöltve jó gazdája a debreceni felsőoktatásnak, egyetemünk nemzetközi megítélése töretlenül javul – hangsúlyozta beszédében Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

Papp László polgármester pedig úgy fogalmazott: Debrecenbe megérkezett a jövő.

Forrás: Debreceni Egyetem

– A Debreceni Egyetem szakemberei a 21. század csúcstechnológiáját alkalmazhatják a betegellátásban. Természetesen ehhez szükséges az a széleskörű tapasztalat és naprakész tudás, amely az itt dolgozóknak köszönhetően garantálja a betegellátás magas minőségét. A mostani fejlesztésnek köszönhetően számos debreceni polgár kap új esélyt az egészséges élethez – tette hozzá Papp László, Debrecen polgármestere.

A szimulációs szoftver az egyszerű feladatok gyakorlása mellett komplett műtétek virtuális elvégzésére is lehetőséget ad, mind a graduális, mind a posztgraduális képzésben résztvevők számára vonzó gyakorlati lehetőséget biztosít. Emellett élő műtéti közvetítésekre is alkalmas, ezzel tovább segítheti a magas szintű képzést.

Forrás: Debreceni Egyetem

– A robotasszisztált technológia beszerzése a Debreceni Egyetem mindenkori történetének talán legjelentősebb technológiai előrelépése. A robotsebészet egy olyan fejlődési lehetőséget jelent, amelyből az intézmény nem teheti meg, hogy kimarad – jelentette ki Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora.

Forrás: Debreceni Egyetem

Az operáló orvos a sebészi konzolban ül, innen irányítja a négy robotkart, melyek a kamerát és a műszereket tartják, miközben nagyfelbontású háromdimenziós képen látja az operálandó területet.

Forrás: Debreceni Egyetem

– Rendkívül precíz és biztonságos műtéti technikát biztosít a sebésznek. Ezáltal a betegeknél kevesebb a műtét alatt a vérveszteség, kisebb a szövődmények kialakulásának esélye, a beavatkozást követően rövidebb a kórházi ápolási idő, gyorsabb a felépülés – ismertette Tóth Dezső, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinika igazgatója, a Robotsebészeti Központ vezetője.

Forrás: Debreceni Egyetem

A kedden ünnepélyesen átadott rendszert már egy hónapja használják a Debreceni Egyetemen. Az első robotasszisztált műtétet – egy epehólyag eltávolító beavatkozást ­– áprilisában végezték el a Sebészeti Klinikán.

Forrás: Debreceni Egyetem

Robotika Szakkör pályázat – programozható robotokkal a jövő mérnökeiért

Negyedik alkalommal hirdette meg a Robotika Szakkör elnevezésű pályázatát a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. A kezdeményezés révén újabb három általános iskola kaphatott egyenként 13 programozható robotot és egy egész évet átfogó tananyagot. Az idei évben a XVI. kerületi Móra Ferenc Általános Iskola, a XXIII. kerületi Grassalkovich Antal Általános iskola, valamint a dunaharaszti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola képviselői vehették át ünnepélyes keretek között a diákokat értékes tudáshoz segítő adományt.

Mi a robotika szakkör lényege?

A Robotika Szakkör lényege, hogy az általános iskolások a robotok programozásán keresztül olyan gondolkodásmódot, kulcskompetenciákat, problémamegoldó készségeket sajátíthatnak el, amelyet kamatoztatni tudnak a digitalizált világban és a jövőben a munkaerőpiacon is. Emellett fontos célja a programnak az is, hogy a gyerekek már korán megismerhessék az algoritmikus gondolkodásmód és a mérnöki szemlélet alapjait. A programban részt vevők fele-fele arányban lányok és fiúk, így a Robotika Szakkör – a vállalat szándékai és a tapasztalatok szerint – hatékony eszköz az esélyegyenlőség támogatására, illetve a tudományos pályákkal kapcsolatos sztereotípiák oldására is.

Robotika és a jövő – fotó: unsplash.com

A Knorr-Bremse Budapest nagy figyelmet fordít arra, hogy Local Care elnevezésű vállalati felelősségvállalási programjával tevőlegesen is hozzájáruljon a helyi közösségek segítéséhez. A Local Care szerves része a Robotika Szakkör is, amelynek alapjait a piacvezető vasúti fékrendszereket fejlesztő és -gyártó vállalat elektronikai fejlesztési csoportvezetője, Tarnai György dolgozta ki. A pályázatra az iskolákat a Knorr-Bremse Budapest munkatársai nevezik, és ők a vállalat nagykövetei is az oktatási intézményeknél. A program a kezdetektől rendkívüli népszerűségnek örvend: egyre többen felismerik a szakkör fontosságát, amit jól bizonyít, hogy idén az elmúlt évekhez képest is jóval több, összesen 53 pályázat érkezett be. Közülük azok az iskolák kerültek a nyertesek közé, amelyek a legtöbb jelölést kapták.

Négy év, kilenc iskola, 250 diák a  programban

Az elmúlt négy évben összesen kilenc iskola több, mint 250 diákja vehetett részt Robotika programban, szeptemberben pedig újabb, közel száz tanuló ismerkedhet meg a robotok világával. Az eddigi visszajelzések alapján a szülők úgy látják, hogy a szakkörrel a gyermekük versenyképes tudásra tehet szert, a diákok pedig azért szeretik, mert elbűvöli őket a robotok világa és a megszerzett képesség, amellyel a szerkezeteket irányíthatják.

Veres László, a Knorr-Bremse Budapest ügyvezetője hangsúlyozta: „Piacvezető vasúti fékrendszerfejlesztő és -gyártó vállalatként a lehető legjobb döntést hozzuk akkor, amikor a Robotika Szakkörrel a jövőbe, az informatikába fektetünk. A kulcs a közös fejlődés: akkor lehetünk sikeresek, ha jól képzett szakemberek gyarapítják munkájukkal, tudásukkal a vállalatot. A fiatalok és a Knorr-Bremse fejlődése pedig a tantermekben kezdődik el, ebben a folyamatban is az élen akarunk járni, ezért minden lehetőséget meg kell ragadnunk arra, hogy innovatív jövőt építsünk.”

Weinber Róbertné, Dunaharaszti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola igazgatója azt emelte ki: Fogékony, egymásra figyelő fiatalokat nevelésére törekszenek, akik alkalmazkodni tudnak a társadalmi, gazdasági változásokhoz, sikeres, boldog felnőttekké válva. Mindehhez olyan kulcsképességeket kell elsajátítaniuk, amelyek alkalmassá teszik őket a folyamatos önfejlesztésre. Ebben is nagy segítség számukra a Robotika Szakkör, mert a digitális világ ismerete ma már nélkülözhetetlen a személyes fejlődéshez.

 

 

Ez most nagyon menő trend, Te mit tudsz róla? Ipar 4.0 – ipari digitalizáció

A lehető legtöbb gyártási folyamat minél szélesebb körű automatizációja és digitalizáció kapcsán erősöső technológiai törekvése ma már kétségkívül kulcskérdés minden termelő vállalat sikerében. A számítási kapacitások ugrásszerű növekedése, a megdöbbentő tempóban fejlődő AI-algoritmusok és felhőplatformok pedig várhatóan még inkább berúgják a motort. Így 2030-ra a gyártás digitálizációjának globális piacának értéke elérheti az 1370 milliárd dollárt. A modern Ipar 4.0 megoldások terjedése és fejlődése nem csupán gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb termelést tesz lehetővé. Sőt, még a folyamatok energiaigényén is faraghat, így napjaink egyik legnagyobb kihívására adhat választ. Milyen trendekre érdemes odafigyelni, hogyan válik valósággá az ipari digitalizáció következő lépcsőfoka és milyen lépéseket tett hazánk ezen a téren? A legérdekesebb okosipari megoldásokat gyűjtötte össze a Stylers információ-technológiai cégcsoport.

Az iparban is egyre erősödik a digitalizáció

Az elmúlt évtized digitalizáció kapcsán felpörgő „kényszere” az ipart sem hagyta érintetlenül. Különösen nagy lendületet kapott a modern technológiák alkalmazása a gyártás és termelés mindennapi gyakorlatában a járványidőszakot követően. Azok a vállalatok küzdöttek meg sikeresebben a kihívásokkal, melyek a digitális megoldásoknak köszönhetően könnyebben tudták biztosítani az üzletmenet és az ellátási láncok folytonosságát. Illetve a megszokott minőséget és az alkalmazottak védelmét a napról napra változó gazdasági környezetben. „Az Ipar 4.0 célja, hogy a folyamatokat a digitális technológiák felhasználásával fejlessze, automatizálja és minden szempontból hatékonyabbá tegye. A robotizáció, az adatalapú folyamatoptimalizálás és intelligens döntéshozatal mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelés rugalmasabb, átláthatóbb, pontosabb és fenntarthatóbb legyen” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Digitális ikrek, csökkenő energiaigény, ember-gép szinergia

Nem meglepő tehát hogy egyre szaporodnak a technológiai újítások a termelő szervezetek mindennapi gyakorlatában, melyekről korábban ráadásul azt gondoltuk, hogy csak a sci-fi filmekben létezhetnek. A termelékenység mellett azonban további fontos érv, hogy a modern megoldások többsége nemcsak a vállalatok és a fogyasztók zsebének, de bolygónk fenntartható jövőjének is jót tesz. A gyártási folyamatok energiaigénye óriási, miközben környezeti és geopolitikai indikációk miatt egyre nagyobb kihívás ezt a mennyiséget – főként hagyományos forrásokból – biztosítani. Még a hétköznapokban is.

Mennyire hatékony az ipar 4.0?

Az Ipar 4.0 megoldások akár 40 százalékkal is mérsékelhetik a gyárak energiaigényét, ami kulcskérdés a fenntarthatóság szempontjából. Pontosan milyen technológiáknak vehetjük hasznát a termelésben, mik a legforróbb trendek és legérdekesebb megoldások? Nézzünk néhány példát!

1. Ipari IoT (Internet of Things)

Az IoT által vezérelt gépek és szenzorok lehetővé teszik az eszközök automatizálását és az adatok gyűjtését a folyamatok javítása és az energiahatékonyság növelése érdekében. A logisztika például tárolhatja a készleteket egy olyan mérlegen, mely a súly mellett azt is megállapítja, ha a mért érték túl alacsony, ezt az információt pedig azonnal továbbítja a készletgazdálkodásnak, hogy az elindíthassa a szükséges lépéseket.

2. Additív termelés és 3D nyomtatás – kevesebb idő, kevesebb hulladék

Az additív gyártási technológiának köszönhetően nem kell folyamatosan, jóelőre raktáron tartani például bizonyos alkatrészeket. Azokat gyorsan, olcsón és személyre szabottan lehet létrehozni az aktuális igények szerint. A 3D nyomtatás ráadásul még környezetkímélő is. A folyamat során egyrészt kevesebb hulladék keletkezik, másrészt számos így keletkező anyag teljes mértékben újrahasznosítható, ami lehetőséget ad egy fenntartható, ciklikus ellátási lánc kialakítására is.

3. A digitális iker a barátunk

A kifejezés – bár első hallásra akár ijesztőnek is tűnhet – bármilyen, a valóságban is létező rendszer, gép, termék vagy folyamat digitális reprodukciója is lehet. Hogy kell ezt elképzelni? Van egy bonyolult gyártórobotunk, melynek akár rövid meghibásodása is komoly kiesést jelent a termelésben. A gép digitális lenyomatán számos tesztet, szimulációt lefolytathatunk, így akár előre megjósolhatjuk a gyenge pontokat, javítanivaló alkatrészeket, ha pedig valóban bekövetkezne a probléma, villámgyorsan reagálhatunk.

4. Az AR/VR az iparban is hódít

A kiterjesztett- és virtuális valóság-alapú megoldások a gyártásban is egyre népszerűbbek, elsősorban a hatékonyságnövelés és a betanítás/továbbképzés módszerei között találkozhatunk velük gyakran. A használati utasítások lapozgatásával vagy a dokumentumok görgetésével töltött órák helyettesíthetők például a releváns információk azonnali megjelenítésével egy okosszemüvegen, az adatok kivetítésétől az alkatrészek sorozatszámáig.

5. Máris támad az Ipar 5.0

Egyre többen emlegetik az ipari digitalizáció lehetséges következő lépéseit. Ezek még szorosabb és hatékonyabb szinergiát teremthetnek meg a gépek és a humán munkaerő között. Ez azt jelentheti, hogy az emberek és a robotok együttműködése, a munkafolyamatok rugalmassága és az emberi kreativitás kiemelkedő szerepet kaphat a jövőben az intelligens gyártási környezetben.

A digitalizáció itt kezdődik, a mai apró alkatrészekkel könnyű „felokosítani” a gyárakat, a raktárakat, a műhelyeket. fotó: unsplash

Kulcsfontosságú a kkv-k támogatása a digitális szintlépésben

Hazákban több mint 23 széázalékos az ipar részesedése a bruttó hozzáadott értékből, tehát nagyban befolyásolja az ágazat a gazdasági teljesítményünket, hogy a foglalkoztatottságban megmutatkozó hatásokról már ne is beszéljünk. Természetesen Magyarországnak számos teendője van az Ipar 4.0 technológiák minél szélesebb körű elterjesztése terén. Ugyanakkor a globális nagyvállalatok helyi egységei révén számos újítás és előrelépés történik. A közeljövő legfontosabb feladata így talán az lehet, hogy a nemzetgazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások is minél inkább bekapcsolódjanak az ipari digitalizációba és sikeresen együttműködhessenek az ezen a téren előttük járó meghatározó piaci szereplőkkel.

Felgyorsulhat az ipar 4.0 trend miatt az új technológiák térnyerése

Az ezt forrásokkal és kapcsolati tőkével támogató hazai és nemzetközi programok mellett a tudásmegosztás éppúgy fontos. „Ha egy tanácsot érdemes megfogadni a digitalizáció kapcsán, az az előrelátó tervezés: a modern felhőalapú megoldások vagy a szabványosított IoT-platformok például felgyorsíthatják az új technológiák kezdeti bevezetését és jóval könnyebb lehet ezekbe integrálni a később érkező újabb és újabb alkalmazásokat” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

(Nyitókép és belső kép forrása: unsplash.com)

A robotok elveszik a munkát vagy segítenek?

A LEO-Szövetség március végi rendezvényén mutatkoztak be a PREX robotok. A modern gépek jól vették az akadályokat, és adtak egy kis ízelítőt abból, hogy milyenek lesznek a jövő munkahelyei és otthonai.

A Létesítménygazdálkodási és Épületüzemetetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO) szakmai márciusi reggelijén, a szövetség tagjaként mutathatta be a PreXrobot CEE Kft. okos takarítórobotjait Magyarország vezető Facility management (épületüzemeltetési) cégének tulajdonosai és felső vezetői előtt.

A PreXrobot ügyvezetője, Bökönyi Zsolt a prezentáció alatt nem csak a vállalatukat és az új robot takarító technológiát mutatta be, de kellően interaktívá is tette a programot. Váratlanul megkérte a jelenlévőket, dolgozzanak együtt a robotokkal, vagy próbálják meg hátráltatni azokat.

 

Mit tudnak ezek a robotok ma?

Először a LEO szövetség főtitkárát, István Ritát kérte fel a cég vezetője, hogy indítsa el a Delivery kiszállító-pincér robotot (Gausium X1Pro). Válasszon ki három ételt, illetve italt, menjen oda a robothoz, és tetszőleges asztalokhoz küldje ki. Annak ellenére, hogy Bökönyi Zsolt ennél több instrukciót nem adott, a kiválasztott szilva, banán és egy pohár almalé sikeresen megérkezett a kiválasztott asztalhoz. A feladat nehézségét az adta, hogy a közönség valóságos akadálypályát épített a székekből és az asztalokból. A robot azonban a modern 3D képfelbontási technológiának köszönhetően mindent érzékelt. Reagált a változásokra, és kikerülte az akadályokat.

Majd következett az egyik öndokkoló takarítógép bemutatása (Gausium SC50). A cég ügyvezetője megkért egy vendéget, hogy miközben a gép a munkáját végzi, lépjen elé. A robot erre a váratlan mozdulatra is jól reagált: megállt, várt, majd elkezdte kikerülni a vendéget. Miután hátralépett, vagyis az akadály elhárult, a robot az eredeti útvonalon folytatta tevékenységét.

A végére a legnagyobb robot maradt (Gausium SC75). Ez üresen is 400 kilogrammot nyom, és nagy területek takarítására képes. Bökönyi Zsolt megjegyezte, hogy ez a gép nem ebbe a térbe való, de elmondása szerint nem a kis gépet érdemes nagy térben tesztelni, hanem a legnagyobb gépet a legkisebb térben. Ez mutatja meg igazán, hogy mire képesek a PREX- robotok.

[kiemelt]Az SC75 gép a váróból saját maga jött be az ajtón, és miközben áthaladt azon hangjelzést adott ki. Mint később kiderült, az átjárót veszélyzónának nevezték ki.[/kiemelt]

A gép munkáját folyamatosan közlekedő emberek és az útvonalába rakott szék nehezítette. De a robot nem ment neki sem a tárgynak, sem az embernek. A robot feladatát pedig maradéktalanul elvégezte: felsepert, felmosott, majd feltörölt maga után, végül egy dokkoló ponton megállt.

A bemutatón hozzátették, hogy ez a gép mindezek mellett önállóan tudja magát árammal és vízzel tölteni, feladata végeztével pedig még a szennyvizet is leengedi.

Egy profi robot a minapi bemutatón (Fotó: PreXrobot)

Már velünk vannak, segítenek

„A robotbemutató célja az volt, hogy a potenciális partnerek lássák, a robotok már nem a távoli jövő, hanem jelenünk szereplői. A robottechnológiai autonóm ipari takarító robotcsaládok rendszere megbízhatóbb munkavégzést és transzparenciát hoz a Facility management egész területén. Ezek a gépek nagyszerű segédeszközök, hatékonyak, környezettudatosak, és időt tudunk megtakarítani általuk” – hangsúlyozta a PreXrobot ügyvezetője.

Bökönyi Zsolt felidézte a legutóbbi termékbemutatójukat is, amelyre összegyűlt a magyar takarítócégek legjava. Elmondta, hogy partnereik nagyon elismerően nyilatkoztak a rendezvényről és a gépeikről egyaránt. „Rengeteg feladat áll még előttünk, hogy minden fórumon elmondjuk és megismertessük a cégek vezetőivel, hogy a mindennapjaink szerves részét képezik a komplex parancsokat végrehajtó gépek, amelyeknek nő a szerepük a létesítmény üzemeltetésben is” – mutatott rá a cégvezető.

Az ügyvezető azt is leszögezte, hogy meg kell változtatni az emberek szemléletét. Mindenkinek be kell látnia azt, hogy a robotok nem veszik el az emberek munkáját. Az ipari forradalmak során sem vették el, és ez most sem lesz így. A gépek átalakítják majd az életünket és a munkát is. Nagyszerű segédeszközök lesznek számunkra, amelyekkel sokkal hatékonyabban tudunk dolgozni” – tekintett a jövőbe Bökönyi Zsolt.

[kiemelt]A cég hat területet határozott meg a robotizáció területén: takarító, fertőtlenítő, kiszolgáló (éttermi, szállodai, egészségügyi), építőipari (festő-mázoló), őrző-védő.[/kiemelt]

A PREX nabi smart megoldás, ami azt jelenti, hogy az eszköz képes a nem robotizált munkagépek munkáját mérni és az online adatokat elérhetővé tenni.

A bemutatót követően több vendég is külön megkereste a PreXrobot munkatársait. Az egyeztetések során számos alkatrészt, működést leírást, anyaghasználatot mutattak be. A robotok közül többet szét is szedtek és megmutatták, milyen magas minőségű anyagokat használnak, vagy épp milyen egyszerű szoftverrel lehet őket üzemeltetni.

Would you mind if a robot waited for you for a job interview?

The pandemic has accelerated digitalisation by years. This has of course also affected HR, where the use of digital assistants is no longer just the solution of the future.

WHC Group, one of the largest Hungarian-owned HR services companies, has also taken another step on the digitalisation path: the company’s artificial intelligence-based chatbot facilitates the coordination of and everyday communication with workers from abroad.

McKinsey global firm predicts, that Human resources is playing a critical role in helping organizations respond to the COVID-19 pandemic. Chief human resources officers expect that influence to persist.

A robot in a HR world

A global pandemic. Essential workers at risk. Whole companies suddenly working from home as offices fall silent. Millions reevaluating their lives and careers. The “Great Resignation.” Wage increases amid a tight labor market. Who’s responsible for navigating this upheaval? Human resources, which in many organizations now sits awkwardly between its history as a support function and its future as a strategic partner.

While the nature and purpose of the HR function have been evolving for years, the demands of the pandemic dramatically accelerated this transition. In interviews with more than 80 chief human resources officers (CHROs) at some of the largest organizations in the United States and Europe, we found more than 90 percent predict significant changes to the HR operating model during the next two to three years.

So the Coronavirus pandemic has accelerated the digital transformation by around four years.
Also, many of the digital technologies adopted by companies have stayed with us for the long term.

Whether it’s team meetings or interviews, web video calls, for example, are now part of our everyday lives, as is the fact that communication with employees is often done by not a colleague but an algorithm-based digital tool such as a chatbot.

Mobile apps for HR robot are coming, too

Mobile HR apps could be one of the defining new technologies of 2023. As more and more companies shift to post-pandemic mixed working methods and adopt hybrid working practices, so the demand for quick and handy HR apps will grow.

The need for usability outside the office environment is appearing for many HR functions, be it payroll, workforce coordination or communication.

According to Verified Market Research’s HR sector prognosis published in 2022, the value of the global HR software market is expected to reach $33.57 billion by 2028, and the uptake of HR applications will play a significant role in this.

High-tech digital solutions – in a form of a HR robot

WHC Group, one of the largest Hungarian-owned HR service providers, is continuously looking for digitalisation and automation solutions that further optimize HR processes. WHC has been involved in temporary employment of foreign workers since 2014, and since September 2021, the possibility to employ non-EU (third country) nationals from far abroad in Hungary has also been opened in a simplified form.

Here is the HR chatbot

Workers arriving from remote countries need constant contact and communication to get through their daily lives – whether it’s work-related issues, leisure time or even daily shopping. In reality, this requires a 24/7 availability.

Foto: Unsplash.com

MI – avagy a jövő munkája a jól kérdezés lesz

Az OpenAI által mindenki számára megnyitott ChatGPT percek alatt letette az orvosi szakvizsgát. Az ausztrál egyetemisták ötöde pedig már ezzel írja az esszéit, talán ezért egyes oktatási intézményekben be is tiltották a használatát. 

Az MI szerepéről a Ludovika.hu magazin készített interjút Rab Árpád jövőkutatóval, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet vezető kutatójával. Ebből közlünk most részleteket. 

 

Az MI egyszerre intelligens és ostoba

 

„A mesterséges intelligencia csak úgy csinál, mintha okos lenne. Hú de jó, tudta, hogy én most kocogok, milyen szuper, hogy eltárolja, elemzi a mozgásom. De valójában csak számsorokat adok meg, hogy ha innen indulok és oda érek, ha ilyen sebességgel haladok és a testem ritmusban mozog, akkor az a kocogás.” Az MI így egyszerre intelligens és egyszerre ostoba – mutat rá Rab Árpád.

 

Az MI így egyszerre intelligens és egyszerre ostoba (Fotó: Rab Árpád)

Sok kicsi az MI-ből is jobb

 

A vezető kutató arról is beszél, hogy jelenleg óriási részvénytársaságok fejlesztik az MI-t. „Az ő céljuk inkább az, hogy egyetlen nagy mesterséges intelligencia legyen, mert akkor az egyetlen platform, és én függővé válok tőle. A társadalomnak viszont ez nem érdeke, jobb a sok kicsi: legyen egy, ami megmondja, hogy így kanyarodjak balra a biciklivel, legyen egy, ami lefordít valamit és így tovább. Ha sok kicsi van, akkor tudom szabályozni, akkor mondhatom: nézd, te nyelvfordító mesterséges intelligencia vagy. Miért vagy kíváncsi a súlyomra? Ne szóljál bele a tanulásomba! Csak fordítsd le! Azt csináld jól!”

 

Az igazi sztár, a ChatGPT

 

Az interjúból kiderül, hogy mivel az MI fejlesztése tavaly ért el egy olyan állapotba, hogy nyílt tesztüzemben elérhetővé tegyék, voltaképpen mindannyian tesztelők vagyunk. Rab Árpádot persze arról is kérdezték, oktatóként hogyan lehet ezt a jelenséget kezelni, mondjuk, a szakdolgozatírók esetében.

Erre így válaszolt:  

„Valóban, nagyon sok vizsgázó már most a ChatGPT-vel írja szakdolgozatát. A diákok nagyon szeretik a technológiai innovációkat, azt gondolják, hogy az a tanáruknak még nem ismerős, ezért meg fogják úszni. Én megpróbálhatom kitalálni, hogy milyen kérdést tett fel a hallgató. Beírom a gépbe, és ha kijön ugyanaz a szöveg, akkor ráírhatok a hallgatóra, hogy jó, ez csalás volt. De végül azon kapjuk majd magunkat, hogy ahelyett, hogy a diákkal tudtam volna egy órát beszélgetni, digitális eszközökön keresztül küzdöttünk egymás ellen. Tehát nem az a megoldás, hogy egy gép felismerje a más gépek által megírt szöveget, hanem hogy nem kell negyvenoldalas szakdolgozatokat kérnünk. Lehet, hogy elég öt oldal vagy akár csak egy szóbeli prezentáció, amiből kitűnik, mi a diák saját gondolata.”

 

A jövő munkája a mechanikus ismételgetés helyett sokkal inkább a jól kérdezés, a jó megfogalmazás lesz, egy pontosabb, precíziós aggyal. (Fotó: 123rf)

 

Munkahely vs. mesterséges intelligencia

 

Ma Magyarországon közvetlenül hatszázezer munkahelyet érinthet a mesterséges intelligencia – mondja Rab Árpád. Ennyi állás van, amit már most is betölthetne egy gép. Ez nagyon sok. Szerinte ezért a jövő munkája a mechanikus ismételgetés helyett sokkal inkább a jól kérdezés, a jó megfogalmazás lesz, egy pontosabb, precíziós aggyal. „Ezért kérem, hogy mindenki vegye komolyan a mesterséges intelligenciát, gondolkodjon el rajta, fejlessze magát és közben kísérletezzen, játsszon a ChatGPT-vel.”

 

A tudás soha nem volt még ilyen értékes

 

Rab Árpád jövőkutatóként interjút adott a UNI 2023-nak is. Ebben többek között arról beszél, hogy a tudást rendkívüli módon felértékelik az olyan globális kihívások, mint az éghajlatváltozás vagy az energiaválság. Emellett rendkívül jelentőssé váltak az olyan készségek, képességek, amelyeket korábban nem tartottunk tudásnak, így az intuíció, a kreativitás vagy az irányítás képessége. „Aki nem tanul meg kritikusan gondolkodni, az termékké válik. Aki nem érti a világot, azt mindenki ki fogja használni, aki pedig nem érti, hogyan működik a technológia, annak nem tud a segítségére lenni.”

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Zavarna, ha egy robottal kellene állásinterjúznod?

A koronavírus-járvány mint ismert, évekkel gyorsította fel a digitalizációt. Ebben természetesen a hr (szüleid, nagyszüleid szavaival: személyzetis, vagy személyügyi terület) is érintett, ahol immár a digitális asszisztensek, az automatizált erőforrás-kezelő programok, továbbá az algoritmuson alapuló projektmenedzsment-eszközök használata már nem csak a jövő megoldásait jelentik, mivel egyre több cég dolgozik robottal a hr-ben.

Az egyik legnagyobb magyar tulajdonú hr-szolgáltató vállalat, a WHC Csoport is újabb lépést tett a digitalizáció útján: a vállalat mesterséges intelligencián alapuló chatbotja a külföldről érkező munkavállalók koordinálását és a velük való mindennapi kommunikációt könnyíti meg – derül ki a Makronóm minapi cikkéből.

A neves McKinsey nemzetközi tanácsadó vállalat egy 2020-as felmérése alapján

  • a koronavírus-világjárvány négy évvel gyorsította fel a digitális átalakulást,
  • a vállalatok által bevezetett digitális technológiák közül pedig számos megoldás maradt velünk hosszú távon is
  • ilyen például az online kommunikáció hangsúlyos jelenléte.

Legyen szó csapatmegbeszélésről vagy interjú elbeszélgetésről, a webes videohívások például már mindennapjaink részét képezik, akárcsak az, hogy a munkavállalókkal sokszor nem egy kolléga, hanem egy algoritmuson alapuló digitális eszköz, például chatbot kommunikál.

—

Ha állást keresel érdemes elolvasnod ezt a tanácsadó írásunkat is!

—

Megállíthatatlan a digitalizáció

Az International Data Corporation (IDC) 2021-es prognózisa alapján

  • a világ 2000 legnagyobb vállalatának 60 százaléka fog 2023-ra mesterséges intelligencia- és gépi tanulás alapú munkavállalói menedzsmentmegoldásokat alkalmazni,
  • 2024-re pedig 80 százalékuk fog algoritmuson alapuló projektmenedzsment eszközt használni a munkavállalók koordinálására, képzésére.

A tendencia már ma is tetten érhető: a PWC elemzése szerint a nemzetközi vállalatok hr-megoldásainak közel fele, 40 százaléka dolgozik már mesterséges intelligenciával.

Érkeznek a hr-es mobil appok is

A jövő év meghatározó digitális technológiája lehet továbbá a mobil hr-applikációk alkalmazása. Ahogy egyre több vállalat tér át a pandémia utáni vegyes munkavégzésre és alkalmaz hibrid munkamódszereket, úgy növekszik a kereslet a gyors és praktikus alkalmazások iránt.

Az irodai környezeten kívüli használhatóság igénye számos hr-funkció esetében megjelenik, legyen szó bérszámfejtésről, munkaerő-koordinálásról vagy kommunikációról.

A Verified Market Research 2022-ben megjelent, hr-szektorra vonatkozó prognózisa alapján 2028-ra a nemzetközi hr-szoftverpiac értéke várhatóan eléri a 33,57 milliárd dollárt, ebben pedig jelentős szerepet fog játszani a hr-alkalmazások elterjedése.

High-tech digitális megoldás

Az egyik legnagyobb magyar tulajdonú hr-szolgáltató, a WHC Csoport folyamatosan keresi azokat a digitalizációs és automatizációs megoldásokat, amelyek tovább optimalizálják a hr-folyamatokat. Így még kényelmesebbé teszik mind a belső kollégák, mind a külső, kölcsönzött munkavállalók, továbbá a partnerek, ügyfelek számára is a mindennapi kommunikációt és ügyintézést.

A WHC már 2014 óta foglalkozik külföldi munkaerő kölcsönzésével. 2021 szeptembere óta pedig megnyílt a lehetőség távoli, nem EU-tagországok (harmadik országok) állampolgárainak egyszerűsített formában történő hazai foglalkoztatására is. Az ázsiai országokból, például a Fülöp-szigetekről, Indonéziából, vagy a Kazah Köztársaságból érkező munkavállalók alkalmazása azonban újfajta kihívásokat is támaszt a foglalkoztatók felé, hiszen a külföldieknek egy számukra idegen országban, a sajátjuktól eltérő kulturális és nyelvi közegben kell boldogulni.

Íme, a hr-es munka robottal – azaz chatbottal

„A távoli országokból érkező munkavállalóknak folyamatos kapcsolattartásra, kommunikációra van szükségük ahhoz, hogy mindennapjaikban boldoguljanak – legyen szó munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekről, a szabadidő eltöltéséről vagy akár a napi bevásárlásról. Ez tulajdonképpen egy éjjel-nappali rendelkezésre állást igényel, melyet a WHC Csoport biztosít partnereinek, és ebben már a legújabb technológiát is bevetjük. Annak érdekében, hogy megkönnyítsük a külföldi munkatársakkal folytatott kommunikációt, a beilleszkedésüket és mindennapi életüket, mi is egy könnyen kezelhető chatbot megoldást használunk” – mondta el Szombathelyi Sebestyén, a WHC Csoport IT vezetője.

Nyitókép és belső fotó forrása: Pixabay.com