Phd Archívum | Diplomátszerzek

Aranyat érő debreceni innováció a Planet Budapest Expón

A Planet Budapest 2026 Közép-Európa egyik legjelentősebb fenntarthatósági eseménye, amely idén több mint 100 kiállítónak adott otthont a budapesti szakmai napokon. A 11 különböző ágazat – köztük az agrárium, energetika és vízgazdálkodás – mellett a körforgásos gazdaság szekcióját erősítette a Debreceni Egyetem (DE) csapata, amely a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány külön meghívására, támogatott kiállítóként vett részt a rangos seregszemlén.

A DE Aerogél Kutatócsoport fókuszában az értékes fémek visszanyerése áll elektronikai és egyéb ipari hulladékáramokból. Innovációjuk kulcsa olyan speciális aerogél alapú szorbensek fejlesztése, amelyeket döntően természetes, biopolimer alapú anyagokból állítanak elő.

„Az általunk kidolgozott eljárások kettős megoldást kínálnak: egyrészt segítik a kritikus nyersanyagok, például az arany visszanyerését a rohamosan növekvő mennyiségű elektronikai hulladékból, másrészt mindezt környezettudatos, fenntartható anyagfejlesztéssel valósítjuk meg” – hangsúlyozta a kutatások és a kiállítás szakmai vezetője, Herman Petra, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar adjunktusa.

A technológia jelentőségét jelzi, hogy az értékesfém-visszanyerési eljáráshoz kapcsolódóan jelenleg már két szabadalmi bejelentés van folyamatban a Debreceni Egyetem Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központjának közreműködésével.

A debreceni kutatók eredményeire már 2025 őszén felfigyelt a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, miután az egyetemi hírportálon és a hazai médiában híre ment a „hulladékból aranyat” készítő hallgatói innovációnak. A szakmai kapcsolat azóta elmélyült, aminek ékes bizonyítéka volt, hogy a Planet Expo alatt Áder János korábbi köztársasági elnök, az alapítvány elnöke személyesen is felkereste a DE standját. Az elnök részletesen tájékozódott az őszi találkozó óta elért eredményekről és a kutatócsoport jövőbeli terveiről.

A standnál a szakmai vezető mellett a technológián dolgozó fiatal tehetségek, Bukta Balázs József vegyészmérnök mesterszakos hallgató és Pércsi Dániel PhD-hallgató válaszoltak az érdeklődők kérdéseire, demonstrálva az egyetemi tehetséggondozás sikerét.

A szakmai kiállítás nemcsak a nagyközönség számára volt nyitott, hanem kiváló platformot biztosított az üzleti kapcsolatépítésre is. A debreceni delegáció számos, a fenntarthatóság területén aktív vállalattal és ipari partnerrel folytatott érdemi tárgyalásokat, amelyek a jövőben közös fejlesztések és technológiai transzfer alapját képezhetik.

A Debreceni Egyetem részvétele a Planet Budapest 2026-on ismét bizonyította, hogy az intézményben folyó kutatások nemcsak elméleti síkon kiemelkedőek, hanem közvetlen választ adnak korunk legégetőbb környezeti és gazdasági kihívásaira.

——

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

A jövő orvosai Debrecenben

„Olyan orvosokat képzünk, akik magas szintű szaktudással rendelkeznek, ugyanakkor nyitottak az egész életen át tartó tanulásra és a folyamatos szakmai fejlődésre. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a nálunk végzett szakemberek munkájukat kiemelkedő empátiával, etikus szemlélettel és magas fokú emberi érzékenységgel gyakorolják” – mondta a hirek.unideb.hu-nak Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja.

Fotó: DE

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar általános orvos szakára jelentkezőknél továbbra is követelmény a két emelt szintű érettségi: egy biológiából, egy másik pedig fizikából vagy kémiából. Emellett jó, ha a felvételizők kitűnő angol nyelvtudással rendelkeznek, ez ugyanis a képzés során elengedhetetlen lesz a szakmai fejlődéshez, hiszen a publikációk, a legfrissebb tudományos eredmények angolul jelennek meg.

A felvételi eljárásban az intézményi 100 pontból összesen 50 adható többek között a nyelvtudás, a korábbi felsőfokú tanulmányok, a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredmények és a munkatapasztalat alapján. A másik ötven pontot a szóbeli vizsgán lehet megszerezni.

Fotó: DE

„A szóbeli felvételin nem konkrét szakmai tudást kérünk számon, hiszen erre előre nem igazán lehet felkészülni. Sokkal inkább arra vagyunk kíváncsiak, hogyan gondolkodik a jelentkező: miként old meg problémákat, hogyan kommunikál, mennyire empatikus, illetve egy adott helyzetet milyen gyorsan és pontosan tud átlátni, ahhoz alkalmazkodni és milyen döntéseket hoz” – fűzte hozzá a kari vezető.

A kar kiváló felkészültségű oktatókkal és magas színvonalú infrastrukturális háttérrel várja a jelentkezőket. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően valamennyi tanterem a legmodernebb technológiai eszközökkel felszerelt. A hallgatók a gyakorlati ismereteket pedig a korszerű klinikai gyakorlóhelyek mellett a Sebészeti Műtéttani Tanszéken, valamint az Interaktív Orvosi Gyakorlati Központban működő, modern skill-laborokban sajátíthatják el. Ez a képzési környezet lehetőséget biztosít a készségek és kompetenciák fejlesztésére, valamint a legkorszerűbb orvostechnikai eszközök magabiztos alkalmazásának elsajátítására.

Az Általános Orvostudományi Kar a képzés során kiemelt figyelmet fordít az orvostanhallgatók nemzetközi tapasztalatszerzésének támogatására. A hallgatók számára kiemelkedő lehetőség, hogy szakmai gyakorlatukat az Amerikai Egyesült Államok rangos intézményeiben, Buffalo és Houston városában végezhetik el.

Fotó: DE

„A külföldi gyakorlatokon és tudományos konferenciákon való részvétel kiváló lehetőséget teremt a szakmai ismeretek elmélyítésére, valamint nemzetközi tudományos és szakmai kapcsolatok kiépítésére. A magyar nyelvű képzésben részt vevő, leendő szigorlóéves orvostanhallgatók számára az Amerikai Magyar Orvosszövetség gyakorlati programja is elérhető, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az Egyesült Államokban szerezzenek értékes klinikai tapasztalatokat. Célunk, hogy az Általános Orvostudományi Kar hallgatói világszínvonalú orvosképzésben részesüljenek, amelynek szerves részét képezi a nemzetközi szemlélet elsajátítása, a korszerű külföldi módszerek megismerése, valamint a nemzetközi szakmai környezetben való tájékozódás” – emelte ki Mátyus László professzor.

A karon jelentős szerepet kap a tehetséggondozás, amely tudatosan és következetesen támogatja a hallgatók szakmai kibontakozását és egyéni képességeik fejlesztését. Ennek a tevékenységnek az egyik legfontosabb része a tudományos diákkör, amely egyre sikeresebb. Ezt mutatja, hogy néhány év alatt megduplázódott a helyi konferenciára jelentkezők száma, idén már több mint 480 pályamunka érkezett.

Itt mindenképpen egyenszilárdságú tudás kell – interjú Mátyus Lászlóval, a DE Általános Orvostudományi Karának dékánjával

„A program rendkívüli népszerűsége valóban figyelemre méltó, és részben annak is köszönhető, hogy egyre nagyobb arányban sikerül bevonni a külföldi hallgatókat is. Így nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi hallgatói kör is felismerte annak jelentőségét, hogy már egyetemi éveik alatt megismerjék a tudomány módszertanát, aktívan részt vegyenek kutatásokban és ilyen módon tudományos tapasztalatokra tegyenek szert. Ez egyértelműen kiváló előkészítő lépés a PhD-képzés felé is, hiszen azok a hallgatók, akik eredményesen szerepeltek a tudományos diákkörben, jóval nagyobb eséllyel folytatják sikeresen tanulmányaikat a doktori programban” – tette hozzá Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja.

A Debreceni Egyetem általános orvosképzése 2022-ben – Magyarországon elsőként – kapta meg az Orvosképzési Világszövetség (WFME) szempontrendszere szerinti akkreditációt. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság minősítése jelentősen növeli az itt szerzett diploma értékét.

Fotó: DE

Az Általános Orvostudományi Karon az osztatlan általános orvos szak mellett orvosi diagnosztikai analitikus alapszakon, egészségpszichológia-, klinikai laboratóriumi kutató-, molekuláris biológia, valamint radiográfia mesterszakon tanulhatnak a felvételizők szeptembertől.

A jelentkezők a felvételivel kapcsolatos tudnivalókról az Általános Orvostudományi Kar honlapján tájékozódhatnak.

——

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Rekordszámú külföldi hallgató és megújulás az angol nyelvű képzésekben

A 2025/2026-os tanévre a Debreceni Egyetem több mint 100 angol nyelvű képzést – előkészítő, BSc-, MSc- és PhD-programokat – hirdetett meg. A Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ a felvételi eljárás során csaknem 36 ezer jelentkezést regisztrált és több mint 7 ezer felvételit bonyolított le.

„A felvételi adatok, a jelentkezők számának tekintetében a 2024. év őszén megfogalmazott terveinknek megfelelően alakultak. Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a képzéseink, amelyek a hazai oktatási rendszerben kevésbé vonzóak a fiatalok számára, nemzetközi szinten – angol nyelvű formában – sem tudnak igazán versenyképesek lenni. Ezért fontos a képzések színvonalának emelése, hiszen célunk, hogy olyan angol nyelvű képzéseket hirdessünk meg, amelyek korszerű, a munkaerőpiacon is értékes tudást nyújtanak és elősegítik hallgatóink gyors, sikeres elhelyezkedését, munkavállalását” – jelentette ki a hirek.unideb.hu-nak Jenei Attila.

Fotó: Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem (DE) Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ (NOKK) vezetője szerint annak érdekében, hogy a Debreceni Egyetem továbbra is lépést tudjon tartani a nemzetközi oktatási piaccal, a képzésfejlesztés mellett minőségbiztosítási rendszer bevezetésére is szükség van.

„A beiskolázás során a célcsoportjaink folyamatos monitorozása mellett folytattuk intenzív marketingkampányukat. Új piacok felé nyitottunk, továbbá átstrukturáltuk a toborzó ügynökégeink rendszerét és folyamatosan helyi irodákat hozunk létre” – mondta Jenei Attila.

Ebben a tanévben is jelentős számú külföldi hallgató érkezik az egyetemre a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében. A 2024-es rekordszámú jelentkezéshez képest több mint 10 százalékkal több, csaknem 31 ezer jelentkezés érkezett a DE-re, amely az országos jelentkezések csaknem 35-40 százaléka.

„A Tempus Közalapítvány Kuratóriumának döntése alapján 756 hallgató kezdhette meg a DE-n tanulmányait állami támogatással. Jelentős növekedés figyelhető meg a fizetős képzéseink területén is, a tavalyi évhez képest idén 30 százalékkal több jelentkezést regisztráltunk. Az adatokat összegezve több mint 2300 külföldi elsőéves kezdte meg a 2025/26-os tanévben tanulmányait az egyetemen, ezzel megközelítőleg 7800-ra nőtt a nemzetközi hallgatói közösségünk létszáma, amely az előző évihez képest 2 százalékos növekedést jelent” – ismertette a NOKK igazgatója.

Fotó: Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem a hallgatók támogatására 2024-ben indította el az UD International Scholarship programot, amelyben a pályázó hallgatók 30-90 százalékos tandíjkedvezményt kaphattak.

„A kedvezőtlen nemzetközi demográfiai trendek, valamint a világpolitikai helyzet mellett helyi szinten a korlátozottan elérhető albérletek és kollégiumi férőhelyek jelentik a legnagyobb kihívást. Mintegy ezerötszáz, megfizethető áron kínált kollégiumi férőhelyre volna még szükség a fejlődés érdekében” – fejtette ki Jenei Attila.

Fotó: Debreceni Egyetem

A 2025/2026-os tanévben is az orvosi és egészségügyi képzések voltak a legnépszerűbbek a Debreceni Egyetemre jelentkezett külföldi hallgatók között, csaknem egyharmaduk választotta az Általános Orvostudományi Kar, a Fogorvostudományi Kar, a Gyógyszerésztudományi Kar és az Egészségtudományi Kar képzéseit. A non-med, azaz nem orvosi és egészségügyi képzések közül az Informatikai Kar, a Természettudományi és Technológiai Kar, valamint a Műszaki Kar által meghirdetett angol nyelvű szakokra jelentkeztek a legtöbben. A legnépszerűbb képzésekre nyolc-tizenkétszeres volt a túljelentkezés.

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Jövőt formáló innovációk PhD-hallgatóktól

Tavaly decemberben vette át a Hajdú-Bihar Vármegyei Prima Díjat Nagy Péter, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Tudományos, Társadalmi Tanácsadó Testületének elnöke. A professzor az átadóünnepségen bejelentette, hogy a GTIDEA Kiválósági PhD Ösztöndíjat nyert hallgatók innovációs törekvéseinek támogatására, a leginnovatívabb ötletet kidolgozó ösztöndíjasnak ajánlja fel az elismeréssel járó pénzjutalmat.

Fotó: DE

– A jövő tehetséges kutatóinak segítése a fenntartó alapítvány egyik fontos célja. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a fiatalok szintet léphessenek az innovációban. Óriási megtiszteltetés ért azzal, hogy nekem ítélték a Vármegyei Prima Díjat, s mivel a kiválósági program kifejezetten szívügyem, az elismeréssel járó összeg felajánlásával szeretném támogatni a PhD-hallgatók munkáját. Nagyon izgalmas anyagok érkeztek a versenyre, mind a kilenc döntős kutató kivételes tudásról és felkészültségről adott számot, így a legjobbak közül is a legjobbakat választottuk. Minden előadónak érdemes felkeresnie a Debreceni Egyetem Innovációs Ökoszisztéma Központját, hiszen mindegyik előadásban komoly potenciál rejlik. Ha nem is mindig ér célba az ötlet, rengeteget lehet tanulni a sikerhez vezető úton – fogalmazott Nagy Péter, a TTTT elnöke.

Fotó: DE

A tudományos verseny döntőjében kilenc PhD-hallgató ismertette a társadalom javára fordítható innovatív megoldási javaslatait a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár közösségi terében, A Szigetben. A fiatal kutatók néhány perces előadásokon mutatták be ötleteiket, majd a Nagy Péter, Balla György, Bács Zoltán, Hajdu András és Kéki Sándor professzorokból álló zsűri kérdéseire válaszolva vázolták fel a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit.

Az innovációs versenyen nagy számban hangzottak el olyan szakmai előadások, melyek témái az orvos- és egészségtudomány, valamint az agrár- és élelmiszertudomány területéhez kapcsolódtak, rávilágítottak specifikus és általános egészségügyi, társadalmi és kutatási kérdésekre, melyekre igyekeztek újszerű megoldást kínálni.

Fotó: DE

A verseny leginnovatívabb pályamunkáért járó díját végül nem egyetlen győztes kapta, hanem három fiatal kutató között osztották meg a támogatást. Az első helyezett Jakab Jázmin, a Természettudományi és Technológiai Kar Hidrobiológiai Tanszék doktorandusza lett, a második és a harmadik helyen Szőke Zsombor és Mikolás Maja, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Komplex Rendszerek és Mikrobiom-innovációk Központjának tanszéki mérnökei végeztek.

Bács Zoltán kancellár szerint a Debreceni Egyetem fontos stratégiai területe a tudományos utánpótlás-képzés, melyet kiemelten támogat az intézmény.

Fotó: DE

– A legtehetségesebb PhD-hallgatók hosszabb munka után mutathatták meg a döntőben azokat az ötleteket, melyeket gyakorlati hasznosításra is érdemesnek tartanak. Nagyon hasznos volt végighallgatni a kutatásfejlesztési témákat, ugyanis ezek mindegyike meghatározó lehet a jövőre nézve. Bízunk abban, hogy az egyetem tudományos utánpótlása egyre erősödik, nagy szüksége van az intézménynek a minőségi, tudományos területen aktív hallgatókra. Éppen ezért vannak ehhez hasonló versenyeink az Innovációs Ökoszisztéma Központban, valamint kiegészítő ösztöndíjjal támogatjuk azoknak a doktori képzésben részt vevő fiataloknak a munkáját, akik a Debreceni Egyetemen képzelik el a jövőjüket. Az a cél, hogy minél több hallgató vegyen részt tudományos versenyeken, jelenleg ugyanis sokszor a bátorság, az önbizalom hiányzik a fiatalokból ahhoz, hogy sikeresek legyenek – fogalmazott Bács Zoltán kancellár.

Fotó: DE

A kiválóságok a szakmai felkészültségük mellett bemutatták innovációs és vállalkozási ismereteiket is: részletezték, milyen módon történt az érintett piacterület feltérképezése, az adott ötlet hogyan szolgálja az innovációt, mennyivel egyedibb a felvázolt elképzelés a versenytársak projektjeihez képest, hogyan oldható meg a terv szabadalmaztatása, etikai, infrastrukturális, gazdasági szempontok alapján milyen feltételeknek kell megfelelni, valamint arról is szó esett, hogy a projektek hogyan illeszkednek a kereslet és kínálat rendszerébe.

Fotó: DE

A Nagy Péter professzor által megálmodott kezdeményezés eredményeként a versenyzők már a felkészülés szakaszában – Gémesi Zsolt innovációs szakember vezetésével –, valamint a döntő során is számos olyan információ és skill birtokába jutottak, melyeket karrierjük során hasznosítani tudnak, megismerhették az innováció legújabb trendjeit, együttműködéseket alakítottak ki a különböző tudományterületeken kutató kollégáikkal.

A GTIDEA Kiválósági PhD Ösztöndíj-programba 2025. április 15-ig jelentkezhetnek a tudományos innováció iránt érdeklődő, szakmailag elhivatott és felkészült fiatal kutatók. További információk: https://gtidea.hu/osztondijak