A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Hogyan jellemezné a Fogorvostudományi Kart? Mi teszi különlegessé?

Ez lényegében a magyarországi fogorvosképzés bölcsője: 1955-ben nálunk jött létre az ország első önálló Fogorvostudományi Kara. Az idén ünnepeltük a fennállásának 70. évfordulóját, amit egy kétnapos rendezvénnyel tettünk emlékezetessé. Nemzetközi szinten is meghatározó szereplők vagyunk, aktív tagjaként például az európai fogorvosképző intézményeket összefogó Association for Dental Education in Europe-nak. Külön büszkeség, hogy jövőre mi rendezhetjük meg a szervezet nemzetközi konferenciáját. A Semmelweis Egyetem több globális rangsorban is remekül szerepel: a fogorvostudományi területen volt, hogy a világ legjobb 200 intézménye közé kerültünk.

Hogyan alakult a kar népszerűsége az utóbbi években?

A tendencia évek óta változatlan: a képzés iránt óriási az érdeklődés, az idén hétszeres volt a túljelentkezés. A felvételin nagy a verseny, ami több szempontból is örömteli, hiszen így ki tudjuk válogatni a legjobbakat. Végső soron pedig a betegeknek is előnyé re válik, hogy olyan szakembereket képzünk, akik magas szinten űzik a hivatásukat.

Mit érdemes tudni a képzés felépítéséről és a tananyagról?

A modern orvoslás egyre inkább a holisztikus szemléletet követi: nem csupán a tüneteket vizsgáljuk, hanem az egész embert. Ezért a diákok már a képzés elején átfogó orvosi alapozást kapnak nemcsak az anatómia, az élettan vagy a biokémia területén, de találkoznak több általános orvosi klinikai tárgyai – többek között a sebészet, a belgyógyászat vagy éppen a fül-orr-gégészet – alapjaival. A fogorvoslás egy nagy fokú precizitást igénylő szakma, ahol az agyunkra épp annyira szükségünk van, mint a kezünkre. Ezért a tanulók az első években olyan előképzésekben is részt vesznek, ahol manuális gyakorlatokat sajátítanak el.

A harmadik évtől kezdve már pácienseket is kezelnek, természetesen szoros oktatói felügyelet mellett. Ez az egyik oka annak, hogy a hallgatói létszámot nem lehet korlátlanul növelni: egy oktató legfeljebb 5–6 diákot tud egyszerre felügyelni a gyakorlati órákon. A képzés későbbi szakaszaiban a tanulók rutint szereznek többek közt a fogeltávolításokban, illetve elsajátítják a gyökérkezelések és a különböző fogpótlások készítésének módszereit. A diploma megszerzése után az egész Európai Unióban praktizálhatnak, és gyakorlatilag bármilyen fogászati be avatkozást elvégezhetnek. A hároméves, posztgraduális szakorvosképzés keretében azonban egy-egy szakterület mestereivé válhatnak. A szakmában kötelező az ötévente teljesítendő továbbképzés is, amely biztosítja, hogy mindenkinek naprakész legyen a tudása.

Milyen arányban vannak jelen külföldi diákok?

A hallgatóknak nagyon sokféle a társadalmi és a kulturális összetettsége, a tanulók több mint fele külföldről, mintegy 36 országból érkezik. Egy részük a német, a többiek az angol nyelvű képzéseinken vesznek részt. Nagyon erős a közösségi élet is: több nagy hagyományú rendezvényünk van. Tavasszal például minden évben megrendezzük a hallgatói karnevált, 2019 óta pedig a „white coat party” is nagy sikernek örvend. Ez utóbbi egy amerikai hallgató ötlete alapján indult. Ilyenkor a klinikai képzés küszöbén állók szimbolikusan átveszik a fehér köpenyt a jeles mér földkő alkalmából.

A mesterséges intelligencia milyen szerepet kap a képzésben? Hogyan viszonyulnak hozzá a karon: tiltják, oktatják, vagy esetleg figyelmen kívül hagyják?

Jelenleg is dolgozunk a kar mesterséges intelligenciát érintő használati szabályzatán. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a technológia olyan gyors ütemben fejlődik, hogy a szabályozás gyakran lemarad mögötte. A kiindulópontunk azonban egyértelmű: nem tiltani szeretnénk az MI használatát, hanem észszerű keretek közé terelni.

Felmerül a kérdés: mennyire lehetnek benne biztosak, hogy a beadandókat valóban a diákok írták?

A kétségek miatt különösen fontos a személyes jelenlétet igénylő vizsgáztatás. A szóbeli vizsgák, beszélgetések segítenek abban, hogy ténylegesen fel tudjuk mérni, mennyire érti a hallgató azt az anyagot. Volt rá példa, hogy az egyik diák beadandójában olyan szakirodalom szerepelt, amely valójában nem is létezett. A dolgozatot természetesen újra kellett írnia. Ez is jól mutatja, mennyire fontos, hogy felvállalják, mire és hogyan használták az MI-t, illetve hogy képesek legyenek egy prezentációban, kérdésekre válaszolva bizonyítani a tudásukat.

Hogyan alakul a munkaerőpiac a fogorvosok számára?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a végzettek elhelyezkedése rendkívül gyors és zökkenőmentes. A diplomás utánkövetési rendszer szerint a frissdiplomások többsége egy–két hónapon belül munkát talál. A külföldi hallgatók egy része Angliában, az Egye sült Államokban vagy más nyugat-európai országokban kezd praktizálni. Sokan pedig hazatérnek. Fogászati ellátásra világszerte óriási az igény, a WHO is kiemelten kezeli az „oral health” területét. Így egyelőre sem hazai, sem nemzetközi szinten nem látható olyan tendencia, amely lényegesen beszűkítené a lehetőségeket. A jó szakemberekre mindenhol szükség van.

A modellváltás milyen változásokat hozott a kar életében?

Kifejezetten kedvező volt. Azon túl, hogy szakmai kérdésekben mi hozhatjuk meg a legfontosabb döntéseket, a rendelkezésünkre álló forrásokat a saját stratégiai elképzeléseink szerint használhatjuk fel. A finanszírozási szerződések ötéves ciklusokban készülnek, ami kiszámíthatóságot ad, és lehetővé teszi a hosszú távú tervezést. Ráadásul a rendszerben úgynevezett „prémium pontok” is szerepelnek: ha a hallgatók előrehaladása megfelelő, illetve ha a tudományos teljesítményünk elér egy bizonyos szintet, akkor plusz forrásokat kapunk. Összességében a kar finanszírozása stabilabb és kedvezőbb lett.

Mit jelent a digitalizáció térnyerése a fogászatban?

A fogászati szakma mindig is élen járt a technológiai fejlődésben. Ahogy régen a kézi hajtású fúrókat felváltották az egyre modernebb eszközök, úgy zajlik most a digitális forradalom: a szkennerek, a 3D-nyomtatás vagy a mikroszkópos kezelések mind a mindennapi gyakorlat részévé váltak. Ezek az új technológiák olyan kezeléseket is lehetővé tesznek, amelyek korábban megoldhatatlannak tűntek. Ehhez kapcsolódva 2022-ben elindítottuk a digitális fogászati technológus szakot a Neumann János Egyetemmel közösen. Ez egy hároméves levelező képzés, ahol a digitális rendszerek működését is oktatjuk. Az egyre modernebb eszköztár a rendelőkben igényli is a hozzáértő szakembereket. Évente 30 hallgatót tudunk felvenni, és itt is többszörös a túljelentkezés. A végzettek pedig fontos szereplői lehetnek a laborok és rendelők közötti kommunikációnak is.

Gerber Gábor

• 65 éves, nős, 4 gyermek édesapja, 11 unokája van.
• 1983-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Karán.
• A SOTE II. Anatómiai Intézetnél először gyakornok, majd tanársegéd volt.
• A Semmelweis Egyetem Anatómiai Szövet- és Fejlődéstani Intézetének egyetemi tanára és korábbi igazgatója.
• A Fogorvostudományi Karnak 2010 és 2015 között dékánhelyettese, 2015 óta dékánja.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!