olimpia Archívum | Diplomátszerzek

Miért kiemelten fontos napjainkban a sport, az egészség és az olimpia a fiataloknak?

Az olimpiai láng felgyulladása minden alkalommal inspiráló pillanat, de az igazi kihívás nem a versenypályán kezdődik: a valódi eredmény a mindennapi mozgásban, az egészséges szokások kialakításában rejlik. A magyar fiatalok fizikai állapota az elmúlt évtizedekben változásokon ment keresztül, és a szakemberek szerint a rendszeres testmozgás kulcsfontosságú a testi-lelki egészség, a koncentráció és a tanulási eredmények szempontjából is. Felmérések és tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a sport élvezetes, közösségformáló és hosszú távon is fenntartható életmódot alapozhat meg – akár az olimpiai csúcsok közelében, akár a mindennapi iskolai rutinban.

De a sport nem csak a legjobbak kiváltsága. Erről beszélnek azok is, akik nap mint nap az aktív életmódot és egészséget népszerűsítik a fiatalok körében.

Miért nem „csak sport” a sport?

„Mozgás nélkül nincs élet” – állítja Fehérné Mérey Ildikó, a testnevelés‑tudományok doktora és a Hungarofit mérési rendszer kidolgozója. Szerinte a sport és a fizikai aktivitás alapvetően meghatározza a fiatalok egészségét és fittségét, és nem csupán fizikai teljesítményről van szó.

A szakember hangsúlyozza, hogy a rendszeres mozgás – akár csak séta vagy könnyű futás formájában – javítja az immunrendszert, a koncentrációt és az általános közérzetet is, miközben segít abban, hogy az iskolai és egyetemi feladatokkal hatékonyabban birkózzunk meg. A sport nem „plusz teher”, hanem olyan eszköz, ami támogatja a mindennapi teljesítményt és életminőséget.

Ez az egészségközpontú megközelítés a Hungarofit mérési rendszer filozófiájában is megjelenik: ennek célja objektív módon felmérni a fizikai állapotot és azt, hogyan tudjuk hosszú távon megőrizni a fittségünket, amely nemcsak a sportteljesítmény, hanem a mindennapi élet szempontjából is kulcsfontosságú.

Mozgás nélkül nincs élet – interjú a testnevelés-tudományok doktorával, Fehérné Mérey Ildikóval

Ezt a szemléletet Fehérné Mérey Ildikó az UNIside Glow up!-programjában is képviseli. Nagykövetként a diákok figyelmét az egészséges életmód és a rendszeres mozgás fontosságára hívja fel. A fiatalok még ingyenes sportprogramokban is részt vehetnek.

Az UNIside kezdeményezése több pilléren áll: fontos elemét adják a személyes beszélgetések, melyeken keresztül napvilágra kerül, hogy az általános és a középiskolás diákokat mi hajtja, milyen szorongásaik vannak és miként gondolkodnak a pályaválasztásról. Sokszor önmagában a figyelem is látványos változást hoz: a beszélgetéseken ugyanis rendre kiderül, hogy a fiatalok ki vannak rá éhezve, hogy meghallgassák őket.

Testnevelés a mindennapok részeként

A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rektora, Sterbenz Tamás azt képviseli, hogy a sport ma már nem csupán élsportot jelent, hanem az egészséges életmód aktív meghirdetését. A TF története száz évre nyúlik vissza, és az egyetem célja ma, hogy a testnevelést és az aktív életet a mindennapi rutin részévé tegye.

Sterbenz Tamás szerint az egyetem nem csak oktatási és kutatási központ, hanem olyan közösségi tér is, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat különböző sportokban, megtanulhatják a sport szervezését és élvezhetik az aktív élet előnyeit. A TF mostani centenáriumi eseményei között is hangsúlyt kapott, hogy a sport ne csak a versenyzésről szóljon, hanem az egészséges életmódról és a tudatos mozgásról is.

„Szeretnénk, ha a testmozgás a mindennapok természetes része lenne” – interjú Sterbenz Tamással

Diákok, sportolók, célok — inspiráció a pályán és azon túl

Akik személyesen is a sport világában mozognak — akár versenyszerűen, akár hobbi szinten —, azt mondják, hogy egy cél kitűzése segít abban, hogy a testedzés ne csak egy kötelező feladat legyen. Pap Bianka, kétszeres paralimpiai, hatszoros világ‑ és hétszeres Európa‑bajnok úszó az UNIside-nak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy számára mindig fontos volt, hogy legyen mit elérnie, mert ez ad erőt a mindennapi edzésekhez és az egészséges élethez.

Ez a célorientáltság nem csak profi sportolóknak hasznos: ha fiatalon megtalálod azt a mozgásformát, amit szeretsz – legyen az úszás, futás vagy akár tánc – az nemcsak testi fittséget ad, hanem mentális erőt is az egyetemi kihívásokhoz.

Sport és egészség mint életmód

A sport nem elszigetelt tevékenység, hanem életmód. A 2026‑os olimpiai játékok kapcsán megnyilvánuló nemzetközi lelkesedés sokakat emlékeztet arra, mennyire inspiráló lehet egy világverseny, de az igazi hatás nem a tévé előtt ülve vagy az Instagram‑bejegyzésekben mérhető. A sport, bármilyen szinten űzve, a mindennapi energiát és egészséget javítja, és hozzásegít ahhoz, hogy a tanulás, a munka és a mindennapi feladatok jobban menjenek.

Ez a gondolat a Glow up! program filozófiájában is visszaköszön: a fiatalok önbizalmának és tudatosságának fejlesztése – akár sport, akár tanulás terén – kulcs a sikeres élethez. A kezdeményezés több iskolában segít abban, hogy a diákok reálisan tervezzék meg a saját útjukat és meglássák, hogyan kapcsolható össze az egészséges életmód a céljaik elérésével.

Téli olimpia és te – hogyan kapcsolódj be?

Amikor a 2026‑os téli olimpia elkezdődött, a nézők közül sok fiatal érezhette azt, hogy a sport távolabb van mindennapi életüktől, mint kellene. A játékok Milánóban és Cortina d’Ampezzoban zajlanak február elejétől, és a magyar csapat tizenöt sportolóval vesz részt rajta, ami hatalmas lehetőség arra, hogy a sport nemzetközi pályán is inspiráljon minket a mozgásra és egészségre.

A téli olimpia alkalom lehet arra, hogy megtaláld azt a sportot vagy mozgásformát, ami téged is motivál. A magyar csapat jelenléte a játékokon emlékeztet arra, hogy a sport többről szól, mint versenyről: az egészségről, a kitartásról, az önismeretről és a közösségről.

Ha rendszeresen mozogsz — akár csak heti néhány alkalommal —, azzal nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is fittebb leszel, és az egyetemi vagy iskolai kihívásokkal is könnyebben birkózhatsz meg. Ez a szemlélet — a sport, mint életmód, nem pedig kötelesség — olyan tudás, amit ma érdemes elvinni a saját mindennapjaidba.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Ifjú feltalálók és tudósjelöltek jelentkezését várják a Országos Tudományos és Innovációs Olimpiára!

Mi az OTIO célja?

A verseny fő célja, hogy növelje a természettudományok és mérnöki pályák presztízsét. Az előző években díjazottak nemzetközi versenyeken is helytálltak, Magyarország pedig az egyik legjobb helyen szerepel a nemzetközi rangsorban. 

[kiemelt]„Kellenek azok a terek, azok a programok és azok a versenyek, amelyek a gyerekeknek, a fiataloknak felkeltik az érdeklődését a természettudományok, a kutatás, az innováció iránt.” [/kiemelt] – nyilatkozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója, Bódis László.

Bódis László, a KIM innovációért felelős helyettes államtitkára, a NIÜ vezérigazgatója. (Fotó: Országos Tudományos és Innovációs Olimpia Facebook oldala)

Kik és mivel pályázhatnak?

A versenyre pályázhatnak mindazok a határon innen és túl élő fiatalok (egyénileg vagy kétfős csapatba szerveződve), akik 2004. szeptember 1. és 2011.augusztus 31. között születtek, és még nem kezdték meg felsőoktatási tanulmányaikat.

Pályázni lehet műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai valamint matematikai területről, bármilyen innovatív alkotással, találmánnyal, ötlettel, kutató és fejlesztő, valamint tudományos munka eredményével. Első lépésként nincs szükség másra, csak egy frappáns tervre és az elhivatottságodra, hogy az ötletből később kézzel fogható eredményt érj el.

Milyen díjakat lehet nyerni?

Természetesen a kidolgozott ötletek díjazásban is részesülnek.

A pályázati kiírás szerint az első 3 helyezett (összesen 10 pályázó) 200.000 – 500.000 Ft, míg a további 10-15 kiemelt dicséretes pályázó 100.000 Ft jutalomra lesz jogosult! Ezen felül a felvételi eljárás során is az első 3 helyezett plusz pontokat is bezsebelhet.

Sőt, azok a diákok, akik a verseny során megcsillogtatják tudásukat, számos nemzetközi versenyen és szakmai utazáson vehetnek részt, többek között a tudományos versenyek olimpiáján az USA-ban (Regeneron ISEF) és még a Nobel-díj átadási ünnepségén is!

Az idei versenyre december 2-ig lehet jelentkezni. A legjobb tanárok és iskolák is külön elismerésben részesülnek.

A versenyt a Magyar Innovációs Szövetség a KIM kiemelt támogatásával, a Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkárságának szakmai közreműködésével, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával, a NIÜ-vel közösen hirdették meg. 

További információkat, valamint a jelentkezési feltételeket ide kattintva, a verseny hivatalos weboldalán találhatod meg!

Párizs 2024: a Széchenyi István Egyetem két hallgatója is indul az olimpián

A sport és az egészséges életmód támogatása kiemelt jelentőségű a Széchenyi István Egyetem számára, amely kettős életpályamodell-programmal, ösztöndíjakkal és egyesületi támogatással segíti a versenyszerűen sportoló hallgatókat. Az intézmény idén tavasszal MEFOB Fesztet is rendezett, amelyen a főiskolai–egyetemi sport képviselői mérték össze tudásukat. Az egyetem számára további büszkeség, hogy a párizsi olimpiára két hallgató – Takács Kincső kenus és Sebestyén Dalma úszó – is kvótát szerzett, s így mindketten a magyar csapat tagjaként versenyezhetnek a július 26-án kezdődő ötkarikás játékokon.

Sebestyén Dalma a 200 méter vegyesúszás versenyében száll majd medencébe. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

A korábban az „Év győri sportolói” gálán is díjazott Takács Kincső a magyar kajak-kenu válogatott tagjaként már a 2021-es tokiói olimpián is szerepelt, ahol a ma már széchenyis alumni Balla Virággal alkotott kenupárosuk ötödik, pontszerző helyen végzett az 500 méteres szám döntőjében. A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar turizmus-vendéglátás szakos hallgatója idén májusban ismét olimpiai kvótát szerzett a magyar csapatnak, a párizsi világjátékokon pedig egyesben, 200 méteres távon indul majd – ebben a számban a tokiói olimpián 14. helyen végzett. A Graboplast Győri Vízisport Egyesület versenyzőjének először augusztus 8-án, csütörtök délelőtt drukkolhatunk az előfutamban.

Takács Kincső Párizsban a 200 méteres távon lapátolhat az olimpián.

A tavalyi évben az Év egyetemi sportolója címet is elnyert Sebestyén Dalma sikert sikerre halmozott az olimpiai felkészülés során, miközben tanulmányait sem hanyagolta el: sport- és rekreációszervezés szakot végez az Egészség- és Sporttudományi Karon. Az Uni-Győr Úszó SE sportolója még decemberben, a magyar női versenyzők között elsőként úszta meg az olimpiai szintet, kvótát szerezve a párizsi játékokra 200 méter vegyesúszásban. Sikeréért először augusztus 2-án, pénteken délelőtt szurkolhatunk a szám előfutamában.

A Széchenyi István Egyetem szoros kapcsolatot ápol az Uni-Győr Úszó Sport Egyesülettel, amelynek egy másik sportolója, Szabó Szebasztián is indul az ötkarikás játékokon. Az újvidéki származású úszó az 50 méter gyors számban versenyez majd Párizsban, ennek előfutamát augusztus 1-jén, csütörtökön rendezik.

Óbudai Egyetem hallgatói a párizsi olimpián

Az ÓE Alba Regia Kar hallgatója, Milák Kristóf olimpiai, háromszoros világ-, nyolcszoros Európa- és háromszoros ifjúsági olimpiai bajnok magyar úszó. A 200 méteres pillangóúszás világcsúcstartója (1:50,34). Egyike azoknak a kimagasló eredményt nyújtó magyar sportolóknak, aki kvalifikációt szerezett a párizsi olimpiára.

Egy Z generációs olimpiai bajnok: Milák Kristóf

Adolf Balázs idén fejezte be tanulmányait az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán. A 24 éves magyar olimpikon gyorsasági világbajnokságon legutóbb C1 5000 méteren két arany- és egy ezüstérmet szerzett, illetve C1 1000 méteren egy bronzérmet. 5000 méteren első helyezést ért el.

Fejes Dániel, a Keleti Károly Gazdasági Kar hallgatója egyéb, kimagasló eredménye mellett 2021 májusában Adolf Balázzsal együtt az olimpiai pótkvalifikáción kvótát szerzett. 2022-ben Európa-bajnoki bronzérmet nyert Adolf Balázzsal, C2 1000 méteren. A két olimpikon számára már a válogatóversenyeket követően biztossá vált, hogy ők képviselhetik majd a férfi 1000 egyes kenut Tokió után Párizsban is az olimpián.

Mészáros Eszter, az Óbudai Egyetem ipari termék- és formatervező mérnök szakos hallgatója 2019-ben az ifjúsági Eb-n nyerte első aranyérmét. A 2023-as krakkói Európa-játékokon légpuska vegyes csapatban szerzett aranyat, majd az idei Európa-bajnokságon egy ezüst és egy bronzérmet zsebelt be. Eszter kvótájával együtt a magyar sportlövők összesen öt párizsi indulási jogot szereztek.

Mészáros Eszter a párizsi olimpiára készülő sportlövőcsapat edzésén a Mátraházi Edzőtáborban 2024. július 4-én. (Fotó: MTI/Vajda János)

A 23 éves Tóth Norbert, az Alba Regia Műszaki Kar hallgatója is ott lehet a Párizsi olimpián, a maratoni távú gyalogló vegyes váltóban tartalékként. A versenyző az elmúlt időszakban felnőtt országos csúcsot döntött egyórás gyaloglásban és a felnőtt 10 kilométeres országos rekordját is ő tartja.

Az Óbudai Egyetemen a tanulás és az élsport összeegyeztethető – ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy számos tehetséges sportolóval büszkélkedhet a felsőoktatási intézmény.

Kvíz: Teszteld, mennyit tudsz az olimpiai játékokról!

Kvíz: Teszteld, mennyit tudsz az olimpiai játékokról!

Igazi olimpia-szakértő vagy? A kérdések között találhatsz az olimpiai játékok történetére, a helyszínekre, valamint a magyar sportolók sikereire vonatkozó feladványokat is. Készen állsz, hogy teszteld tudásodat az olimpiai játékok világában?

A kérdéseket a START gombbal indíthatod.

Ha végeztél, kattints a BEFEJEZÉS gombra!


Köszönjük, hogy kitöltötted kvízünket! 😊

Az eredményhez kattints a KÉSZ gombra!



 

Jön az olimpia: mitől lesz különleges a párizsi ötkarikás játékok?

Jön az olimpia: mitől lesz különleges a párizsi ötkarikás játékok?

Az idei nyitóünnepséget július 26-án rendezik meg, de nem a hagyományos módon: a sportolók a Szajna egy 6 kilométer hosszú szakaszán hajókkal vonulnak fel egy háromórás showműsor keretében. A cirkusz, a tánc, a képzőművészet és a zene világából több száz művész vesz részt a helyi idő szerint fél nyolckor kezdődő műsorban, mely a Trocadéro lángjának meggyújtásával ér véget. Az ünnepségre mintegy 600 ezer embert várnak, akik részesei lehetnek ennek a lenyűgöző látványnak.

Látvány és innováció

A párizsi olimpia nemcsak a sportolók és a szurkolók számára lesz emlékezetes, hanem magának a városnak is, amely hetekre a világ figyelmének középpontjába kerül. A szervezők igyekeznek a lehető leglátványosabb és leginnovatívabb eseményt megrendezni, amely méltó folytatása lesz az eddigi olimpiák hagyományának, ugyanakkor új szintre emeli azokat.

A fenntarthatóság jegyében ez lesz az első olyan nyári olimpia, ahol minden eseményt már meglévő vagy ideiglenes létesítményekben rendeznek. A színpadokat és dobogókat később újrahasznosítják, ezzel csökkentve az esemény ökológiai lábnyomát.

A győztesek különleges érmekkel gazdagodnak

A 2024-es olimpia dobogósai különleges érmeket kapnak majd, amelyekbe az Eiffel-torony felújítása során lecserélt vasdarabokat is beépítették. Az Eiffel-torony világszerte ismert szimbólum, és a szervezők szerették volna, ha a legjobb sportolók Párizs egy darabját is hazavihetik.

Francia szellemiség és történelem

A kabala a francia szellemiséget és történelmet testesíti meg. A nagy francia forradalom idején elterjedt, füles frígiai sapkáról mintázott alakok, a „Frígek“ a köztársaság és a szabadság szimbólumai. A két piros ruhás alak szeme trikolor kokárdát formáz, amely még inkább kiemeli a francia nemzeti identitást és büszkeséget.

A 2019 végén bemutatott Párizs 2024 logónak három fő motívuma és jelentése van. Az első az aranyérem, a győzelem örök jele. Emellett az olimpiai láng is szerepel benne, ami a sporton keresztül egyesíti az embereket. Végül egy emberi arc is látható, amely Marianne-t, Franciaország szimbólumát ábrázolja, aki az egyenlőség és testvériség eszméit testesíti meg.

Az olimpiák történetében először fordul elő, hogy az olimpiai és a paralimpiai játékokon ugyanazt a logót használják, csak az alatta lévő címer változik: az olimpiai karikák helyett a paralimpiai logó, az agito lesz látható.

A nagy francia forradalom idején elterjedt, füles frígiai sapkáról mintázott alakok, a „Frígek“ a köztársaság és a szabadság szimbólumai. (Fotó: facebook.com/olympics)

Különleges maratoni útvonal

A párizsi olimpia maratonja különleges útvonalon halad majd, amely az 1789-es nagy francia forradalom fontos helyszíneit is érinti. A forradalom fontos momentuma volt az „asszonyok menete”, amelynek során a párizsi nők az éhezés és az élelmiszerhiány miatt Párizsból Versailles-ba vonultak. A szervezők a nők előtt azzal szeretnének tisztelegni, hogy a menet útvonalának egy részét is a futóverseny távjába illesztik, így a futók nemcsak a sport, hanem a történelem egy darabját is átélhetik.

Az olimpiai ötkarikás játékok történetében először a maratoni távon tömegfutást rendeznek majd. A mindenki számára nyitott útvonalon ezúttal nemcsak versenysportolók mérettethetik meg magukat, hanem az elszánt amatőrök is. Míg az olimpiai maratont napközben rendezik, a normál maratont alkonyatkor. A szervezők szerették volna, ha a kötöttségek nélküli futás a szabadságot jelképezi. 

A magyar részvétel már 19 sportágban biztos

Egy hónappal a 2024-es párizsi olimpia kezdete előtt Magyarország 19 sportágban rendelkezik hivatalosan kvótával vagy részvételhez szükséges szinttel, összesen 170 indulási joggal. Négy csapat, köztük a férfi és női vízilabda- és kézilabda-válogatott is részt vesz a játékokon. 

Az úszócsapat létszáma jelenleg 22 fő, de a váltókban még lehetnek változások. Lovaglásban hosszú idő után először két magyar indulhat, míg öttusában négy versenyző képviseli az országot. Atlétikában még zajlik a kvalifikáció, cselgáncsban várhatóan öt versenyző indulhat.

Magyar versenyzők nem lesznek jelen súlyemelésben, BMX freestyle-ban, gördeszkában, sportmászásban és breaktáncban. 

Kovács Sarolta olimpiai bronzérmes, világbajnok öttusázó kivételes karriert mondhat magáénak, ami mellett két egyetemet is elvégzett: a Kodolányi János Egyetemen gazdálkodás és menedzsment szakon tanult, 2022 júniusában pedig öttusa szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Egyetemen. Vele készült interjúnkat itt olvashatod:

Az olimpikon öttusázó, aki tanulni is szeret

Mutatjuk, mennyi többletpont jár a felvételin a sporteredmények után

Sporteredmények után járó többletpontok a NOB vagy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által elismert sportágakban legfeljebb egy, a pontszámítás szempontjából legkedvezőbb eredmény után járnak.

Milyen szakokon szerezhető többletpont?

A többletpont alapképzési szakokon, osztatlan képzéseken és felsőoktatási szakképzéseken is jár. Vigyázz, mert egyes szakok esetében nem érvényesíthető a többletpont. Mégpedig a pedagógusképzés terén egyes osztatlan tanárképzési szakok, az óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) és a szakoktató alapszak, valamint sporttudomány területen az edző alapszak tartozik ebbe a körbe – derül ki a felvi.hu-n olvasható tájékoztatóból.

Milyen verseny és eredmény után, mennyi többletpont jár?

50 többletpont szerezhető az alábbi versenyeken való részvételért:

  • a NOB által szervezett olimpiai játékok
  • Paralimpia, Siketlimpia
  • a FIDE által szervezett Sakkolimpia

30 többletpont jár az alábbi a versenyeken elért legalább 3. helyezésért:

  •  világbajnokság,
  • Európa-bajnokság

20 többletpont az alábbi versenyeken elért legalább 3. helyezésért:

  • korosztályos világbajnokság
  • korosztályos Európa-bajnokság,
  • Universiade,
  • a FISU által szervezett egyetemi világbajnokság,
  • Ifjúsági Olimpia

15 többletpont jár az országos bajnokságon (korosztálytól függetlenül) elért legalább 3. helyezésért

10 többletpont jár a Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért

A többletpontok szerzésének időbeli korlátja is van: azt csak akkor kapjátok meg, ha az arra jogosító sporteredményt legkésőbb a felvételire való jelentkezés évét megelőző 8 éven belül szereztétek. E szabály alól kivételt jelent az olimpia, sakkolimpia, paralimpia, siketlimpia.

50 többletpont jár az olimpián való részvételért (Fotó: 123rf)

Többletpontok nem csak sporteredmények után járhatnak

Mint ismert, a felvételin legfeljebb 100 többletpontot lehet szerezni alap és osztatlan képzésben, valamint felsőoktatási szakképzésben. Ezeknél a képzéseknél amúgy összesen maximum 500 pont szerezhető a tanulmányi és/vagy érettségi pontok, valamint a többletpontok beszámításával.

A sporteredményen kívül többletpontot lehet még szerezni az alábbiak alapján is:

  • emelt szintű érettségi vizsgaeredmény,
  • nyelvtudás,
  • esélyegyenlőségi szempontok,
  • felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél,
  • tanulmányi és művészeti versenyeredmények,
  • szakképesítés,
  • önkéntes katonai szolgálat.

Megszűnt a minimum ponthatár

Az idei felsőoktatási felvételi eljárás egyik lényeges változtatása, hogy megszűnik a jogszabályi minimum ponthatár (eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt). Helyette az intézmények szakonként határozhatják meg, hogy mi az a minimum pont, amivel felvételt nyerhet egy hallgató.

A TF és a PTE a legsportosabb egyetem

Decemberben beszámoltunk arról, hogy több világklasszis sportoló is díjat vehetett át az Év Egyetemi Sportolója gáláján. Az egyetemi országos bajnokság 2021–2022-es tanévének pontversenyét az 1000 hallgatóra eső pontszám alapján a TF, az összpontszám alapján pedig a Pécsi Tudományegyetem nyerte meg.

A szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre legkésőbb február 15-én éjfélig lehet jelentkezni.