Netflix Archívum | Diplomátszerzek

Harry Pottertől a Szárnyas fejvadászig – ezek a sorozatok még felkavarhatják az év végét

VisionQuest – október 14., Disney+

A Marvel szuperhősei korábban szinte automatikusan vonzották a nézőket, az utóbbi években azonban a mozifilmek és a Disney+ sorozatainak fogadtatása is jóval hullámzóbb. A VisionQuest azért lehet érdekes kivétel, mert főszereplője tulajdonképpen egy emberi testben élő mesterséges intelligencia, aki saját múltjának ered a nyomába. Bár aligha kell mély filozófiai eszmefuttatásokra számítani, a történet sajátos színt vihet a szuperhősös történetek világába.

Crystal Lake – október 15., HBO Max

A Péntek 13. című klasszikus horrorfilm-sorozatról legtöbben a hokimaszkot viselő, machetével gyilkoló Jason Voorheesra emlékeznek. Csakhogy az első, 1980-as filmben Jason még nem is a gyilkos: a vérengzés mögött egy egészen más szereplő áll. Az új sorozat éppen ehhez az eredeti történethez nyúl vissza, és azt mutatja meg, hogyan vált a békésnek tűnő nyári tábor Amerika egyik leghírhedtebb horrorhelyszínévé. A Crystal Lake érdekessége, hogy nem a megszokott maszkos gyilkos újabb áldozataira, hanem a tragédia előzményeire és a Voorhees család történetére koncentrál. A produkció mögött ráadásul az Örökség és a Fehér éjszakák révén ismert A24 stúdió áll, amely rendszerint a hagyományos ijesztgetésnél összetettebb horrorokat készít.

Lupin – 4. évad, október 23., Netflix

A francia sikersorozat főhőse egy modern kori mestertolvaj, aki erőszak helyett álruhákra, megtévesztésre és gondosan felépített trükkökre támaszkodik. A történetet a több mint száz éve megalkotott irodalmi figura, Arsène Lupin ihlette, akinek kalandjaiból a főszereplő is rendre ötleteket merít. A sorozat egyik különlegessége, hogy a néző gyakran csak a rablás után érti meg, hogyan verték át a szereplőket – és vele együtt őt magát is. Az eddigi évadokban a Louvre-ból eltűnt értékes nyakék és egy megrendezett haláleset is szerepelt a főhős húzásai között. A negyedik évadban, négy évvel az előző történet után azonban új helyzettel kell szembenéznie: valaki az ő módszereit utánozva követ el látványos bűncselekményeket.

Fekete galamb (Black Doves) – 2. évad, november 5., Netflix

Lehet valaki egyszerre példás családanya, egy befolyásos politikus felesége és titokban egy kémhálózat tagja? A londoni karácsonyi forgatagban játszódó brit sorozat első évada éppen erre a sajátos ötletre épült. Főszereplője évek óta információkat szivárogtat ki a brit kormány legfelső köreiből, miközben férje mit sem sejt valódi munkájáról. A kémtörténetekben szokatlanul sok fekete humorral dolgozó széria egyik ötlete, hogy itt a titkosügynökök sem hidegvérű profik: szerelmi csalódásokkal, családi problémákkal és nagyon is hétköznapi gyengeségekkel küzdenek.

Yellowjackets – 4. befejező évad, november 20., Paramount+

Egy középiskolás lányokból álló focicsapat repülőgépe lezuhan a vadonban, a túlélők pedig másfél éven át próbálnak életben maradni. Ez akár egy hagyományos túlélődráma alaphelyzete is lehetne, csakhogy a Yellowjackets rögtön megmutatja a szereplőket huszonöt évvel később is, amikor már felnőttként próbálják eltitkolni, mi történt velük az erdőben. A történet így két idősíkon halad, és apránként derül ki, milyen szörnyűségeket követtek el a lányok az éhezés és az elszigeteltség hatására. A sorozat egyik legnyugtalanítóbb kérdése, hogy az erdőben valóban természetfeletti erők működtek-e, vagy a túlélők maguk teremtettek babonákat, hogy megmagyarázzák a tetteiket. A záró évadban végre fény derülhet a legfontosabb titkokra.

Szárnyas fejvadász 2099 (Blade Runner 2099) – november 25., Prime Video

Mi történik, ha a mesterséges emberek már annyira hasonlítanak ránk, hogy lehetetlen megkülönböztetni őket tőlünk? Ezt a kérdést tette fel az 1982-es Szárnyas fejvadász, amely azóta a tudományos-fantasztikus filmek egyik klasszikusává vált. A különleges hangulatú, esőáztatta jövőben a replikánsoknak nevezett mesterséges lényeket veszélyes munkákra használják, a szökésben lévő példányokat pedig különleges rendőrök vadásszák. Az új sorozat a második film után ötven évvel, 2099-ben játszódik, amikorra az emberek és mesterséges teremtményeik viszonya alapvetően megváltozott. A történet egyik szereplője ráadásul emberként replikánsnak adja ki magát, ami már önmagában is érdekes fordulat az eredeti film alaphelyzetéhez képest.

Emily Párizsban – 6. befejező évad, december 24., Netflix

Kevés sorozat kapott annyi kritikát a valóságtól elrugaszkodott világa miatt, mint az Emily Párizsban, mégis hatalmas nemzetközi siker lett. Egy fiatal amerikai Párizsba költözik, ahol a francia munkakultúrával, szerelmi bonyodalmakkal és szinte végtelen ruhatárral próbál megbirkózni. A sorozatban gyakran egyetlen ötletes közösségimédia-bejegyzés is elegendő egy komoly üzleti probléma megoldásához, a francia főváros pedig olyan, mintha állandóan egy divatmagazin fotózásának helyszíne lenne. Ez a meseszerű világ egyszerre a sorozat legnagyobb erőssége és leggyakrabban bírált tulajdonsága. A hatodik, egyben utolsó évad Párizson túl Görögországba és Monacóba is elkalauzolja a nézőket.

Harry Potter és a bölcsek köve – december 25., HBO Max

Huszonöt évvel az első Harry Potter-film bemutatója után ismét megnyitja kapuit a Roxfort, ezúttal azonban egy nagyszabású televíziós sorozatban. A készítők terve szerint J. K. Rowling mind a hét regénye külön évadot kap, így sokkal több idő jut azoknak a mellékszereplőknek és történetszálaknak is, amelyek a mozifilmekből kimaradtak. A könyvek rajongói például végre találkozhatnak Hóborccal, a Roxfort folyton bajt keverő kopogószellemével, akit az eredeti filmváltozatból teljesen kihagytak. Az új feldolgozás ugyanakkor komoly kockázatot is vállal: a nyolc mozifilm szereplői és helyszínei mára több generáció számára meghatározóvá váltak. Kérdés, hogy az új gyerekszereplők és a részletesebben kibontott történet képes lesz-e önálló arculatot adni a varázsvilágnak.

Borítókép forrása: HBO

Ha Netflixed van, ezeket a filmeket ki ne hagyd

A vadon hercegnője

Ma már nehéz elképzelni, hogy Hayao Miyazakinak valaha azért kellett küzdenie, hogy a filmjeit komolyan vegyék Nyugaton. A vadon hercegnője amerikai bemutatója előtt Harvey Weinstein mindenképp rövidebb változatot akart a filmből, a japán alkotók viszont hallani sem akartak a vágásokról. A történet szerint végül egy életlen szamurájkardot küldtek neki, mellette egy egyértelmű üzenettel: nem lesz vágás.

A kardos diplomácia bevált. A film eredeti formájában került a nézők elé, és hamar kiderült, hogy az amerikai közönségnek sem kell mindent leegyszerűsíteni. A vadon hercegnője idővel kultfilmmé nőtte ki magát, Roger Ebert pedig egyenesen „az animációs filmek Star Warsának” nevezte. A hasonlat nem véletlen: Miyazaki története is ősi mítoszokból építkezik.

A főhős egy fiatal harcos, aki faluját védve megöl egy démonná változott vadkanistent. A győzelem azonban átokkal jár, ezért útra kel, hogy gyógyírt találjon magának, közben pedig belekeveredik ember, természet és istenek konfliktusába. A vadon hercegnője gyönyörű, vad és megrendítő mese, de nem árt tudni: ez nem a legkisebbeknek való esti rajzfilm. A képi világa sokszor erős, a története pedig jóval sötétebb annál, mint amit a „mesefilm” szó alapján várnánk.

1917

Az 1917 első ránézésre technikai mutatványnak tűnhet, de szerencsére sokkal több annál. Sam Mendes első világháborús filmje úgy követ két katonát a fronton, mintha az egész történet egyetlen megszakítatlan felvételben játszódna le. A kamera nem engedi el a szereplőket, a néző pedig szinte velük együtt mászik át a lövészárkokon, romokon és sáros csatatereken. Az egy snitt illúziójára épülő megoldás nem új találmány. Alfred Hitchcock már A kötélben is hasonló trükkel kísérletezett, az utóbbi időszakban pedig több európai film is használta ezt a formulát. A Victoria, az Utoya, július 22., vagy Nemes Jeles László Türelem című rövidfilmje mind azt mutatta meg, mennyi feszültséget tud teremteni, ha a vágás nem ad menekülőutat.

Az 1917 abban különleges, hogy nem egyetlen hangulatot visz végig. Néha szűk, fojtogató terekbe zár, máskor hatalmas csatatereket nyit meg. Egy pillanatban még egy személyes dráma közepén vagyunk, a következőben már egy nagyívű háborús jeleneten sodródunk át. A film közben folyton azt az érzést kelti, hogy lehetetlen, amit látunk: az ember óhatatlanul azon kezd gondolkodni, hogyan tudták ezt így megrendezni. Mindez azonban nem válik öncélúvá. Az 1917 ereje éppen abban van, hogy a technikai bravúr mögött végig ott marad a kiszolgáltatottság, a félelem és a háború abszurditása.

Becstelen brigantyk

Quentin Tarantino életművében nehéz gyenge pontot találni. A Halálbiztos talán a leggyakrabban emlegetett kivétel, de a rendező a legtöbb filmjével saját világot teremtett: tele hosszú párbeszédekkel, váratlan erőszakkal, popkulturális utalásokkal és utánozhatatlan ritmussal. A Becstelen brigantyk ebben a sorban is különleges helyet foglal el. Tarantino egyszer azt mondta, hogy idővel talán ezt tartják majd a legjobb filmjének. Ez a jóslat egyelőre nem vált teljesen valóra, de a Becstelen brigantyk így is az egyik legszórakoztatóbb és legmerészebb munkája. A történet a náci megszállás alatt álló Franciaországban játszódik, ahol egy amerikai katonai egység magas rangú német tisztek levadászására specializálódik.

A film már az első jelenetben megmutatja, mire képes. A nyitány egy hosszú, lassan építkező kihallgatás, amelyben szinte elviselhetetlen feszültség gyűlik össze. Tarantino itt tekintetekkel, nyelvjátékkal és kivárással dolgozik, a jelenet pedig joggal tartozik a modern filmtörténet legemlékezetesebb kezdései közé. A folytatás már jóval szabadabban bánik a történelemmel. A Becstelen brigantyk egyik pillanatban meglepően pontosan figyel bizonyos részletekre, a másikban teljesen elszakad a valóságtól, és átmegy vérbő, képregényszerű fantáziába. De éppen ez a játék adja a film lendületét.

Véletlenül írtam egy könyvet

Lakos Nóra filmje azok közé az ifjúsági mozik közé tartozik, amelyek nem csak a célközönségüknek szólnak. A Véletlenül írtam egy könyvet tele van színekkel, ötletekkel és olyan könnyed bájjal, amelybe felnőttként is jó belehelyezkedni. A rendező a történet alapjául szolgáló holland regényt állítólag egy este alatt olvasta el, majd megkereste a szerzőt, hogy film készülhessen belőle. A főhős Nina, egy iskolás lány, aki elhatározza, hogy regényt ír. Ez önmagában akár egyszerű kamasztörténet is lehetne, de közben a saját élete is egyre bonyolultabbá válik. Egyedülálló édesapja új párt talál, Nina pedig egyszerre próbál megbirkózni a családi változással és azzal, hogyan lehet a saját érzéseiből történetet formálni.

A film igazi ereje a mesélés módjában van. Nem elégszik meg azzal, hogy lineárisan elmondjon egy kedves történetet: animációk, időugrások, élénk színek és közvetlenül a nézőhöz intézett monológok teszik játékossá. A negyedik fal lebontása itt nem öncélú trükk, hanem jól illik ahhoz, ahogy Nina egyszerre éli és írja a saját történetét. A készítők gondossága szinte minden jeleneten érződik. Már az is sokat elmond, hogy a főszereplőt háromszáz jelentkező közül választották ki.

A nosztalgiabombától a világuralomig – Így lett a Stranger Things a Netflix koronaékszere

Jellemző, hogy csak azért, mert szerepelt a Strang Things sorozatban, az 1985-ös „Running Up That Hill” című dal (37 évvel a bemutatója után) világelső lett a slágerlistákon. Az előadó, Kate Bush mintegy 2,3 millió dollárt keresett csak a streaming jogdíjakból a sorozat megjelenése utáni egy hónapban.

De nem ő az egyetlen, aki a Netflix-siker farvizén óriási bevételhez jutott: a szériában felbukkanó Eggo gofri eladásai is mérhetően megugrottak – a forgalmuk az első évad után úgy 14 százalékkal nőtt az USA-ban -, pedig a cég nem is fizetett a termékmegjelenítésért.

Siker a lelkesedésből

A streaming-csatornákon gyakran a nagy büdzsés sorozatokat nem lelkes alkotók, hanem üzletemberek hozzák tető alá: az Amazon Gyűrűk Ura szériája vagy a Netflix Vajákja is így indult útjára. Az említett sorozatoknak már megvolt az ötlete, amikor a projekthez elkezdték keresni az alkotókat. Pedig az igazi átütő sikerek jellemzően nem így születnek. Az üzleti megbeszélésekből született szériák rendszerint csalódást keltő nézettségi adatokat hoznak. A Stranger Things viszont őszinte lelkesedésből indult.

Amikor a Duffer testvérek először házaltak a sorozat ötletével a nagy stúdióknál, a fogadtatás minden volt, csak nem lelkes. A filmmogulok nem értették a koncepciót: a sorozat 80-as években játszódik, egy csapat gyerekről szól, de akkor miért van a történetben szörny, kormányzati összeesküvés és tramutaizált kislány? A forgatókönyvet tévécsatornák egész sora utasította vissza. A többség ugyanazon a ponton akadt fenn: nem értették, kinek szól a műsor. „Vagy csináljátok meg gyerekfilmnek, vagy legyen a főszereplő Hopper nyomozó, és vágjátok ki a gyerekeket” – hangzott a visszatérő jótanács. A döntéshozók szerint egy kisiskolásokról szóló horror halálra van ítélve.

Fotó: Wikimedia Commons

Matt és Ross Duffer tudták, amit a stúdiók nem: ha kiveszik a gyerekeket a képletből, a történet elveszíti a lelkét – azt a különleges, gyermeki szemszöget, ami az olyan 80-as években készült klasszikusokat is naggyá tett, mint az E.T. vagy a Kincsvadászok.

A Duffer testvérek lelkesedésére jellemző, hogy nem csak egy forgatókönyvvel a kezükben érkeztek a megbeszélésekre. Készítettek egy vizuális „bibliát”: egy ál-könyvborító is volt hozzá, amely úgy nézett ki, mint egy kopott Stephen King-regény. Emellé összevágtak egy hangulatvideót régi filmekből, John Carpenter zenéjével. Már akkor pontosan látták maguk előtt a sorozatot, amikor az még csak papíron létezett.

De fontos összetevő volt a rugalmasság is. Bár határozott víziójuk volt, a Duffer testvérek hagyták, hogy a történet éljen. A legjobb példa erre Steve Harrington, akit eredetileg egy ellenszenves figurának írtak meg, és a tervek szerint meghalt volna az első évadban. Ám látva a színész (Joe Keery) karizmáját, inkább dobták az eredeti tervet, és megírták a sorozat egyik legszebb karakterfejlődését.

A visszautasítások egyik fő oka a műfaji besorolhatatlanság volt, ám végül pont ez lett a siker kulcsa. A Stranger Things visszahozta a Spielberg-féle „kaland-horrort”. Akár csak a Jurassic Parkról vagy a Spielberg producerkedése alatt született Poltergeistről, a Stranger Things-ről is elmondható, hogy nem csak „szörnyei”, de nagy szíve is van a történetnek. Ez lehetővé tette, hogy olyanok is nézzék, akik amúgy nem bírják a horrorfilmeket.

Nosztalgia-faktor

Mindemellett a Stranger Things jókor volt jó helyen: épp akkor debütált, amikor a 80-as évek iránti nosztalgia alaposan befészkelte magát a popkultúrába. A kor sikerfilmjei sorra kaptak újabb részeket, amire jó példa a Mad Max vagy a Blade Runner is. Emellett több nagysikerü mozi is a 80-as évekbe kalauzolta a nézőit. Jellemző, hogy Stephen King Az-ja ugyan eredetileg az 50-es években játszódott, de a 2017-es feldolgozás inkább 30 évvel későbbre tette a cselekményt, mert jól érezték a készítők, hogy ez a kor most jobban rezonál a közönséggel.

A nézők a Stranger Things-ben is imádták a mobiltelefonok és internet nélküli világot, ahol a gyerekek walkie-talkie-n kommunikálnak és egész nap bicikliznek. Ez a fajta nosztalgia a felnőtteknek a gondtalan gyerekkort, a fiataloknak pedig egy sosem látott, izgalmasan analóg világot vitt a képernyőkre.

Bár a fősorozat véget ért, Stranger Things alkotások a jövőben is lesznek: idén érkezik a Stranger Things: Tales from ’85 animációs spinoff, és a hírek szerint készülni fog egy új élőszereplős széria is.

——

Szerző: Devecsai János.

A kiemelt kép forrása: Facebook / Stranger Things (official page).

A Netflix TOP10 sorozata – 2/2. rész

Ha Netflix toplistánk korábbi helyezettjeire is kíváncsi vagy, akkor ebben a cikkünkben nézheted meg őket!

 

5. helyezett: Wednesday

Forrás: Netflix

Tim Burtonnek a streaming-világ kapcsán sem sikerült félrenyúlnia: megalkotta az év egyik legnagyobb sikerét, nézettségi számokban és a kritikusok elismertsége alapján egyaránt. Igazán közel áll hozzá, hogy letaszítsa a trónjáról a Netflix eddigi legnézettebb sorozatát a Stranger Things-et. 

Az Addams Familyből megismert Wednesday spin-off történetét követhetjük nyomon ebben az – első évadot tekintve – nyolc részes sorozatban. Kiderül belőle, hogy az immár kamaszlánynak hogyan sikerül kinyomozni egy halálos áldozatokat követelő rejtélyt egy bentlakásos iskolában. A szereposztás azért is érdekes, mert olyan nevek mellett, mint Catherine Zeta-Jones és Gwendoline Christie feltűnik Christina Ricci is, aki egykor már eljátszotta Wednesday karakterét. Bár most nem a különc lány szerepében bukkan fel.

Vérfarkasok, alakváltók, medúzák, szirének egyaránt garantáltak. Jó szórakozást!

 

4. helyezett: Szerelem vagy kötelesség?

Forrás: IMDb

A dobogóról éppen csak lecsúszott helyezettünk egy svéd sorozat, amely eddig két évadot élt meg. A történet központjában az ország koronahercege áll, aki beleszeret egy nála alacsonyabb rangú fiúba.

Hogy kezeli ezt a királyi udvar? Milyen módon próbál egy komplett social-csapat minden kompromittáló anyagot eltüntetni az összes közösségi médiás felületről? Hogyan viszonyul a mai társadalom egy ilyen kényes kérdéshez? Illetve maga a trónörökös a saját édesanyjához? Ebből a sorozatból kiderül!

A Netflix néhány héttel ezelőtt bejelentette, hogy megkezdték a sorozat harmadik, egyben befejező évadának gyártását.

 

3. helyezett: BoJack Horseman

Forrás: Netflix

Listánk egyetlen olyan helyezettje, ami a streaming-szolgáltató oldalán nincs fent magyar szinkronnal, csak felirattal. Ennek ellenére mindenképpen a dobogón a helye, hiszen az utóbbi évtized egyik legmélyebb gondolatokkal átszőtt sorozata.

A BoJack Horseman egy szürreális világot mutat be, ahol emberek és emberi tulajdonságokkal felruházott állatok együtt élnek egy megrajzolt világban, ami tökéletes görbe tükröt mutat a valódi világnak.

A sorozat elsőre fanyar szájízt váltott ki a kritikusokból, később azonban a véleményük megváltozott, a közönségsikerről nem is beszélve. Ugyanis ez a sorozat rendkívül komolyan veszi górcső alá, még ha elsőre humorba csomagolva is az olyan társadalmi problémákat, mint a gyermekvállalás, az alkoholfogyasztás, a drogfüggőség, a válás és nem mellesleg a sztárélet árnyoldalát. Évadról évadra egyre sötétebben és mélyebben elemezve ki az élet nagy kérdéseit.

 

2. helyezett: Nő a házban szemben az utca másik oldalán a lánnyal az ablakban

Forrás: Netflix

Abszolút groteszk, remek zsáner szatíra. Egy olyan filmsorozat, amelyben Kristen Bell hibátlan színészi játéka csak feltette az i-re a pontot. Keveseknek állt volna ennyire jól ez a szerep. Mintha Veronica Mars megkeseredett felnőttkori alteregóját láttuk volna.

Egy elvált, alkoholista nőt játszik, akinek különös fóbiái és mániái miatt jobb dolga nem akad,  a nemrégiben vele szembe költöző lakókat kezdi figyelni, nehogy bármiféle baj történjen. Azonban vele együtt lassan a néző is összekavarodik, hogy mi a valóság és mi a téveszme. Ebben a sorozatban valószínűleg végre nem fogod kitalálni, hogy melyik karakter áll a háttérben, és mozgat minden szálat… 

Ha a Nő az ablakban típusú alkotásokat kedveled, akkor üdítő lesz erről egy kifacsart verzió, ami végre nem kellemetlen paródia! Arról még nem érkezett információ, hogy érkezik-e második évad, kevés rá az esély, de nagyon reméljük, hogy egyszer folytatják!

 

1. helyezett: Te

Forrás: Netflix

A sorozat, amely kizárólag a(z eddigi) végkifejlete miatt került listánk élére. 2018-ban indult, az első évadára még akár azt is rá lehet fogni, hogy vontatott. Azonban a második évadban bekapcsolódik a központi férfikarakter, a Penn Badgley által játszott Joe Goldberg mellé egy legalább olyan fajsúlyú női karakter, a Victoria Pedretti által játszott Love Quinn. Innentől pedig a „játék” elképesztően izgalmassá válik!

A harmadik évadban mindezt egy vadonatúj helyszínnel tetézik: a páros a gyermekükkel a kertvárosba költözik. És bizony hamar kiderül, hogy a kertvárosiak sokszor csak álcát mutatnak, igaz valójukat elfedvén próbálnak megfelelni a társadalom által elvárt „előírásoknak”.

A harmadik évadzáró utolsó húsz perce egész egyszerűen bravúrosra sikeredett, és tökéletes keretbe is helyezte a történetet. A népszerű nézettség nagy úr: 2023. február 10-én újabb öt, majd egy hónappal később – március 10-én – még öt rész érkezik a sorozatból. Reméljük a színvonal nem fog romlani!

A Netflix TOP10 sorozata – 2/1. rész

10. helyezett: 13 okom volt

Forrás: Netflix

A 13 okom volt négy évadot élt meg, 2017 és 2020 között tette közzé a szolgáltató. Az első két évada kiváló, a későbbi kettő azonban sokak véleménye szerint pocsék lett. Ettől függetlenül még így is méltó arra, hogy listánk tíz legjobbja között szerepeljen.

Az első évad Hannah Baker öngyilkossága köré épül, ennek próbálják kideríteni az okát iskolatársai 13 hangszalag segítségével. A második évad pedig az erre épülő tárgyalásról szól. A sorozat ezt követően azonban elveszti jellegzetességét, és erőltetetté válik. Az első két évadot azonban ígyis mindenképp ajánljuk. A történet ellaposodásában az is közrejátszhatott, hogy az első évad egy könyvadaptáció volt, azonban a további folytatásokat a forgatókönyvíróknak köszönhetjük.

 

9. helyezett: Stranger Things

Forrás: Netflix

Misztikus módon idézi meg az 1980-as évek hangulatát ez a sorozat. 2016 óta fut, összesen 216 díjra jelölték eddig. Nem mellesleg 12 Emmy-díjat zsebelt be eddig. Ezek után aligha csodálkozunk, hogy a Netflix legnézettebb sorozata a mai napig! A fiatal színészgárda mellett Winona Ryder és David Harbour erősíti a stábot. Az utóbbi évek egyik nagy felfedezettjét, Millie Bobby Brownt is itt ismerte meg igazán a nagyközönség!

A fantasy, a horror és a dráma elemeit kiválóan vegyítik. Az álmos kisvárost egy rejtélyes eset borzolja fel, nyoma vész egy kisfiúnak, miközben egy különleges képességekkel rendelkező kislány is felbukkan. Az eltűnt gyerek után nyomozva egyre több megmagyarázhatatlan jelenséget tapasztalnak a szereplők, nem is sejtve, hogy micsoda titokra bukkkannak rá idővel.

 

8. helyezett: A korona

Forrás: Netflix

Az angol királyi család hétköznapjaiba nyerhetünk betekintést ezzel a sorozattal. 2016-ban indult. Eddig 297 díjjelöléséből 139-et meg is nyert – köztük 21 Emmy-díjat.

II. Erzsébet brit királynő hosszú élete szinte egybeforr a XX. század jelentős eseményeivel. A méltán népszerű sorozat elején, mint ifjú trónörökös ismerhetjük meg, majd végigkövethetjük hosszú uralkodását, a monarchia válságát a döbbenetesen hiteles alakításokkal tarkított sorozatban. Akit érdekel a hajdani királynő vagy Diana hercegné magánélete, az feltétlenül nézze meg a sorozatot. Bár bizonyos részleteket a készítők toldották hozzá a történethez, még így is hihetetlen mennyi esemény történt meg a valóságban!

 

7. helyezett: Sandman – Az álmok fejedelme

Forrás: Netflix

A sorozat idén debütált. Eddig 11 részt mutattak be, de az óriási nézettségre való tekintettel a Netflix már be is jelentette, hogy a további részek gyártása megkezdődött. Neil Gaiman zseniális képregényt sokáig megfilmesíthetetlen tartották, de a Netflix végre tető alá hozta ezt a produkciót!

Végre egy igazi 18+-os, felnőtteknek szóló sorozatról beszélhetünk, ahol a már korábban említett fantasy-horror-dráma hármas úgy érvényesül a tévénk képernyőjén, hogy az valóban mélyen megérintse és magával ragadja a felnőtt embereket. Sandmant, az álmok birodalmának urát fogságba ejtik és száz éves rabsága után óriási káoszt talál mind a saját, mint az emberi világban. A legkülönfélébb rémálmoktól kell megszabadítania az emberiséget, miközben bosszút áll az ellenségein.

Érdekesség, hogy az alkotók mertek kreatívak lenni, például Constantin démonvadászt és Lucifert ebben a sorozatban egyaránt nő alakítja – utóbbit a Trónok harcával híressé vált Gwendoline Christie.

 

6. helyezett: Narancs az új fekete

Forrás: Netflix

Hatodik helyezettünk egy már lezárt sorozat, ami nagyban elősegítette korábban a Netflix elterjedését. 7 évadot és 91 részt élt meg, 2013 és 2019 között.

A történet egy női börtönben játszódik. Szinte minden részben két szálon fut a cselekmény: folyamatosan követhetjük, mi zajlik éppen a börtönben, továbbá bemutatnak mindig egy-egy karaktert, hogyan is jutott el a rácsokig. Kivételt képez valamelyest az ötödik évad, melyben egy börtönlázadás kerül előtérbe. Kiváló karakterek, meglepő fordulatok, szokatlan környezet: csak ajánlani tudjuk mindenkinek!

 

Az első öt helyezettről holnapi cikkünkben számolunk be!

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Kiadja az UNIside Kft., 2083 Solymár, Nagykovácsi út 14.

Kiadásért felelős személy: Pintér Lívia
Szerkesztésért felelős személy: Devecser János

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu