Bár Magyarország nagyot lépett előre az 5G lefedettséget és a digitális közszolgáltatások elérhetőségét tekintve, és uniós átlag felett teljesít a gigabites otthoni internetkapcsolatok lefedettsége vagy éppen az egészségügyi adatok online hozzáférhetősége terén, továbbra is jelentős lemaradással küzd számos olyan területen – a társadalom digitális készségei, vállalkozások és főként a kisvállalkozások digitális felkészültsége kérdésében –, amelyek elengedhetetlenek egy versenyképes gazdaság működéséhez. Az idén első alkalommal megjelent, és a DESI-t váltó digitális fejlettséget mérő uniós index, a Digital Decade szerint az uniós digitális politika mind a négy kiemelt területén fokoznia kell erőfeszítéseit Magyarországnak.

Már hagyomány, hogy az Európai Bizottság minden évben kiadja az unió és a tagországok digitális állapotát vizsgáló jelentését. Újdonság azonban, hogy idén a DESI-t váltó Digital Decade foglalja össze az eredményeket és a tennivalókat. Két évvel azután, hogy az Európai Unió digitális évtizednek kiáltotta ki a jelenlegit és a digitalizáció terén tapasztalt jelentős lemaradása ledolgozására létrehozta a digitális iránytűjét, az első állapotfelmérés kevés pozitívumot tartalmaz Európa és Magyarország számára.

A Digitális évtized 2030 szakpolitikai programjában kitűzött célok elérését azért is tartja kiemelkedően fontosnak a Bizottság, mert ezáltal 2800 milliárd euró gazdasági értéket lehet teremteni, ami a mai gazdasági teljesítmény 21%-át teszi ki. Az első jelentés összességében úgy látja, hogy a kitűzött célok felé mozdult el az unió, ugyanakkor további és közös erőfeszítéseket tart szükségesnek ahhoz, hogy az évtized végére Európa valóban versenyképessé váljon a digitalizáció területein.

„Nem okozott semmilyen meglepetést a Digital Decade-jelentés. Bár egy az egyben nehéz összehasonlítani az eredményeket a korábbi DESI-számokkal, jól látszik, hogy ugyanott szorít a cipő, mint a korábbi években. Fel kell gyorsítani a digitális képességek oktatását – és nem csupán az iskolás korú gyerekek, hanem minden korosztály számára. Másfelől pedig szabályozókkal és ösztönzőkkel a digitalizáció irányába kell kényszeríteni a kis- és közepes vállalkozásokat, különben a termelékenység alacsony hatékonysága miatt elveszítjük versenyképességünket” – mondta Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke a 2023-as európai digitális jelentést értékelve.

Nincs teljesen kihasználva az 5G sem itthon még

A korábbi évekhez hasonlóan országspecifikus jelentéseket is publikált a Bizottság. Magyarország esetében kiaknázatlan digitális potenciálról beszélnek a Digital Decade-jelentés készítői, bár elismerik, hogy Magyarország haladt a digitális átalakulással. A legjelentősebb előrelépés 2022-ben a vezetékes, nagyon nagy kapacitású hálózat és az 5G lefedettség terén történt. Ugyanakkor a digitális infrastruktúra által kínált lehetőségek teljes körű kihasználása terén van lehetőség a továbblépésre, mint ahogy a lakosság digitális képességeinek javítása is kiemelt feladat. Szintén a tagországok rangsorának végén ragadt Magyarország a kkv-k digitalizációja kérdésében.

A brüsszeli jelentés kitér arra, hogy 2022. november 30-án a magyar kormány elfogadta az új Nemzeti Digitalizációs Stratégiát, amely összhangban van a Digitális Évtized Szakpolitikai Programmal. Szintén kiemelik, hogy Magyarország más tagállamokkal együttműködve feltárja az Európai Digitális Infrastruktúra Konzorcium (EDIC) létrehozásának lehetőségét a Nyelvtechnológiai Szövetségen belül, hogy közös infrastruktúrát alakítsanak ki a természetes nyelvfeldolgozás és nagyméretű többnyelvű modellek számára.

Milyenek az 5G és a digitális készségek?

A digitális készségek terén Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt teljesít. Csak a felnőtt lakosság fele rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól és hosszú az út 2030-ra kitűzött 80%-os célig. Az IKT-szakemberek aránya a teljes foglalkoztatottságon belül kissé nőtt, de a 4,1%-os eredmény még így is elmarad az uniós 4,6%-os átlagtól. A nők aránya az IKT-szakemberek között 13,6%-kal a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Az Unió javaslata szerint Magyarországnak többet kell tennie a digitális készségek fejlesztése terén, különösen a tanárok digitális kompetenciáját kell erősíteni, és több felnőttet is be kell vonni digitális képzésekbe.

 Itt tart az 5G és a szélessávú infrastuktúra kiépítése

A szélessávú összeköttetés az uniós átlag felett van, az 5G terén pedig Magyarország jelentős előrelépést tett a 2030-ra kitűzött digitális csatlakozási célok elérése felé. Az 5G lefedettség 2022-ben Magyarországon 58%-ra nőtt, ami 40 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. Magyarország ambiciózus tervei között szerepel egy kvantumszámítási modul beépítése egy jövőbeli nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) rendszerbe, valamint egy „nemzeti kvantumlaboratórium” létrehozása is. Az elért eredmények ellenére a jelentés készítői azt javasolják, hogy Magyarország tovább kell erősödjönt a digitális infrastruktúra, különösen az 5G kiépítése terén. Aktivitását a félvezetők és a kvantum területén is fenn kell tartania annak érdekében, hogy segítse a EU-t erős piaci szereplővé válni ezeken a területeken.

A cégek digitális felkészültsége nem az igazi egyelőre

A vállalkozások digitalizálása továbbra is az egyik legnagyobb kihívás Magyarországon. A legtöbb vállalkozás, különösen a kkv-k még nem használják ki maximálisan a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket. Ez negatív hatással van a versenyképességre: 2022-ben a magyarországi kkv-knak csak 52%-a rendelkezett legalább alapvető digitális készségekkel – jelentősen elmaradva a 69%-os uniós átlagtól. A fejlett digitális technológiák, például a big data és a mesterséges intelligencia használata kevesebb mint fele volt az uniós átlagnak. A Bizottság javaslata szerint Magyarországnak további ösztönzőket kell bevezetnie a vállalkozások digitális fejlesztése, különösen a készségfejlesztés terén, hogy felgyorsítsa a digitális átállás.

Mi újság a közszférában?

Magyarország fokozatos haladást mutat a közszolgáltatások digitalizálása terén, de még mindig az uniós átlag alatt teljesít e tekintetben, kivéve az egészségügyi adatok hozzáférhetőségét tekintve. Magyarországon még számos fejlett digitális szolgáltatás bevezetése várat magára a közszférában. Az elektronikus azonosítás (eID), a határokon átnyúló e-azonosítás várhatóan 2023-ban válik elérhetővé az eIDAS rendszeren keresztül. A jelentés egyértelműen fogalmaz: Magyarországnak fel kell gyorsítania a közszolgáltatások digitalizálására irányuló erőfeszítéseit.

A digitális, 5G generáció – Fotó: 123rf.hu

 Az Európai Bizottság által a Digitális évtized 2030-ben alkalmazott digitális iránytű tájolása

1. 2030-ig óriásit kell lépni a digitális készségek terén, fel kell számolni a digitális analfabetizmust. Ennek megfelelően az évtized végére a felnőtt lakosság 80%-ának rendelkeznie kell alapvető digitális készségekkel és az EU-ban 20 millió IKT-szakembert – és egyre több női IT-specialistát – kell foglalkoztatni.
2. A digitális infrastruktúra terén is jelentős előrelépést kell végrehajtani, még ebben az évtizedben minden uniós háztartásnak gigabites összeköttetéssel kell rendelkeznie, és minden lakott területet le kell fednie az 5G-nek. Ezen túlmenően pedig meg kell teremteni a félvezetők európai gyártását és annak 20%-ot kell kihasítani a világpiacból.
3. A vállalkozások digitalizációja is kulcskérdés Brüsszel számára: 2030-ra négyből három vállalatnak felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagyméretű adatokat és mesterséges intelligenciát kell használnia. Ami pedig Magyarország és a régió szempontjából különösen fontos: a kkv-k több mint 90%-ának el kell érnie legalább az alapszintű digitális fejlettséget.
4. Digitalizálni kell a közszolgáltatásokat. 2030-ra minden kulcsfontosságú közszolgáltatásnak online elérhetőnek kell lennie; különös tekintettel az egészségügyi szolgáltatásokra. Az elektronikus személyi igazolványnak is 100 százalékos elterjedtséget kell elérnie.

Borító kép: Pixabay.hu