MIT Archívum | Diplomátszerzek

Ismered az Unitree robotjait? Mutatjuk milyenek!

Az Unitree robottechnológiai vállalat a minap bemutatta legújabb innovációját, a B2 nevű ipari négylábú robotplatformot. A forradalmi fejlesztés új lehetőségeket nyit az ipari automatizálás terén, növelve ezzel a termelékenységet és a hatékonyságot, akár olyan nagy igénybevételű területeken is, mint az építőipar, a gépgyártás, a villamosenergia-ipar, vagy a vegyipar.

A professzionális és a fogyasztói felhasználású bionikus robotok területén világszerte vezető szerepet betöltő Unitree Robotics bemutatta következő generációs robotplatformját, az Unitree B2 modellt.

Az Unitree jövőre Magyaroszágon is elérhető lesz

Az új robotplaform 2024 első negyedévétől Magyarországon is elérhető lesz a Unitree Közép-Európai márkaképviselete, az INFUZE Robotics kínálatában.

Az Unitree B2 masszív szerkezete lehetővé teszi az ipari környezetben való zökkenőmentes működést. Rugalmas kialakításának köszönhetően könnyedén alkalmazkodik a különböző feladatokhoz és környezeti feltételekhez.

A robotplatform moduláris felépítése lehetővé teszi a könnyű testreszabhatóságot az ügyfelek egyedi igényeinek megfelelően. A vásárlókat különböző modulok és tartozékok – például kamerarendszerek, szenzorok, vagy éppen robotkarok – széles választéka segíti azokat, akik ilyet keresnek.

Unitree B2 modell, Infuze Robotics, fotó: Infuze Robotics

Unitree B2 modell, Infuze Robotics, fotó: Infuze Robotics

Akár 20 kg terhet tudnak szállítani

A továbbfejlesztett mozgásfunkcióknak köszönhetően a készüléknek egy 45°-os emelkedő, egyenetlen terepviszonyok, vagy törmelékek sem jelentenek problémát, és akár 20-25 cm magasságú lépcsőfokokon is gond nélkül közlekedik minden irányba. Az új típus általános üzemideje már akár 6 óra is lehet, 20 km/h sebességgel is képes mozogni, és 40 kg hasznos teher szállítására képes.

Mindez egy életszerű helyzetben egy 20 kg-os teher szállításával 15 km/h óra végsebességet és kb. 4 óra üzemidőt jelent. A nagy terhelhetőség és a -20℃ és +55℃ közötti üzemhőmérséklet széles alkalmazási lehetőségeket kínál olyan területeken is mint a villamosenergia-ipar, a gépipar, a vegyipar, vagy az építőipar.

Költségmegtakarítás az újdonságokkal

„Az Unitree B2 segítségével a vállalatok jelentős költségmegtakarítást érhetnek el az ipari folyamatok automatizálásában, növelve ezzel a termelékenységet és csökkentve a hibalehetőségeket. A B2 könnyen integrálható felhőalapú szolgáltatásokkal, lehetővé teszi a távoli vezérlést és monitorozást, valamint az adatok analizálását és optimalizálását. A megoldás veszélyes, sürgős és ismétlődő feladatok hatékony elvégzésére, rendszerek kiépítésére, üzemeltetésére, karbantartására és egyéb munkákra is alkalmas” – mondta Körömi János, az INFUZE Robotics ügyvezető igazgatója.

Az Unitree termékeit széles körben használják olyan egyetemek és vállalatok, mint

a Berkeley University of California, a Massachusetts Institute of Technology, a Stanford University, The University of Tokyo, a Nanyang Tehnological University Singapore Honda Research Institute, a Google, a Facebook, az Amazon, az Nvidia, a Leica, vagy a DHL.

Why the same six universities always rated the best in the world?

The Times Higher Education (THE), a London-based higher education magazine, has recently published this year’s edition of its global university rankings, which assess universities on the basis of their academic reputation.

The World Reputation Rankings are compiled by asking many thousands of academics from more than 100 countries to name the very best universities in the world, based on their subjective – but expert – judgement. Each respondent can name up to 15 institutions.

[kiemelt]This year’s ranking of 211 universities is again topped by Harvard University. Six universities in the US, two in the UK, and one each in China and Japan make up the top 10.[/kiemelt]

Harvard has topped the list every year since 2011

In an article on the World Economic Forum (WEF) website, Phil Baty, Chief Knowledge Officer at Times Higher Education, asked why the same six universities have been ranked 1-6 since 2011, when THE began compiling this kind of ranking among its many other university surveys.

[kiemelt]So far, Harvard has topped the list every year, and although the actual order of the rankings from 2-6 has changed over the years, the same institutions have always been at the top of these rankings.[/kiemelt]

Harvard has topped the World Reputation Rankings every year since 2011 (Phozo: 123rf)

This year, Harvard is followed by the Massachusetts Institute of Technology (MIT) and Stanford University. In 4th to 6th place are the two renowned English universities Oxford and Cambridge, followed by Berkeley in the US.

In 2022, and every year so far, Princeton University came 7th. The only reason why the WEF article does not include Princeton among the six universities it calls “global university super-brands” is because the number of votes for Princeton is significantly fewer than for the 6th place university.

The world’s top 10 universities by academic reputation (World Reputation Rankings 2022):

  1. Harvard
  2. MIT
  3. Stanford
  4. Oxford
  5. Cambridge
  6. Berkeley
  7. Princeton
  8. Yale
  9. Tsinghua
  10. University of Tokyo

According to Mark Sudbury, head of the World 100 Reputation Network, a membership group of leading university communications chiefs, it is easy to see why the same six universities dominate THE’s reputation list. „Success breeds success,” he says. He believes that these university super-brands embody the essence of successful universities: historic, attracting the best staff and students, and the lion’s share of available funding, and being part of global discussions.

Nick Dirks, who led one member of the super sextet, Berkeley, as its chancellor and who is now president of the New York Academy of Sciences, believes that the six institutions can be divided into three pairs. He says each pair is connected by co-location in a region as well as by a host of other synergies that in turn have created a powerful ecosystem.

Stanford is paired with Berkeley

Dirks theorises that Stanford is paired with Berkeley in America’s San Francisco Bay Area, home to many global high-tech companies (Silicon Valley). „Stanford became a great university after the second world war through securing massive federal support for its research – research work that helped power the innovation of the Silicon Valley. But it also relied on the pre-existing resources of UC Berkeley” explained Dirks.

According to the expert, Berkeley was already recruiting top faculty and students to the region, while establishing a reputation for excellence in basic science as well as in almost all core disciplines. This allowed Stanford to focus more on applied research, although, Dirks notes, it too soon became a comprehensive university.

According to Dirks, a similar pair can be seen in the UK between two prestigious universities, Oxford and Cambridge (or Oxbridge as the pair is regularly called).

Meanwhile Cambridge, Massachusetts, US, is home to Harvard and MIT. „Harvard’s traditional strengths … helped to empower as well as create a niche for MIT in its original focus areas of applied science and engineering,” says Dirks.

„There is little doubt that the innovation centres of the Bay Area and Cambridge, Massachusetts, owe much to the fact that each region had two top universities with complementary research strategies; in turn, the growing ecosystem of these two regions helped sustain and further power its local universities,” concludes Dirks.

The ranking of 211 universities does not include any Hungarian institutions. Among the Visegrad countries, only Charles University in Prague is ranked 176-200.

A month ago, we reported that the Times Higher Education’s overall university ranking, which uses a different methodology to the recognition ranking, had placed a Hungarian university in the top 250 for the first time this year, after Semmelweis University (SE) was ranked 201-250. In addition to the SE, ten other Hungarian higher education institutions were included in the list of nearly 1,800 universities. We also reported earlier that eleven Hungarian universities made it into THE’s World University Rankings by Subject this year.

Miért mindig ugyanazt a hat egyetemet rangsorolják a világ legjobbjainak?

A napokban jelent meg a Times Higher Education (THE) londoni felsőoktatási magazin azon globális egyetemi rangsorának idei változata, amely a tudományos szférában kimutatható elismertség alapján értékeli az egyes egyetemeket.

A World Reputation Rankings lista úgy készül, hogy a rangsor készítői több mint 100 ország sok ezer vezető egyetemi oktatóját, kutatóját kérdezik meg arról, hogy szerintük melyek a legjobb egyetemek a világon. A felmérés során minden megkérdezett legfeljebb 15 intézményt nevezhet meg.

Eddig mindig a Harvard került a lista élére

Az idei, 211 egyetemet tartalmazó rangsort ismét az amerikai Harvard Egyetem vezeti.

[kiemelt]A top 10-ben hat amerikai, két angol, illetve egy-egy kínai és japán egyetem kapott helyet.[/kiemelt]

A listán szereplő egyetemek közül pedig a legtöbb, 56 intézmény az USA-ból került ki.

Az idei rangsor kapcsán a Világgazdasági Fórum (WEF) oldalán olvasható cikkben Phil Baty, a Times Higher Education vezető munkatársa azt a kérdést járta körül, hogy 2011 óta, amióta ezt a fajta rangsort összeállítja a sok más egyetemi felmérése mellett a THE, miért mindig ugyanaz a hat egyetem szerepel a rangsor 1-6. helyén.

[kiemelt]Eddig minden évben a Harvard került a lista élére, és bár a 2-6. hely között a tényleges sorrend az évek alatt változott, azonban mindig ugyanazok az intézmények szerepeltek ezeknél a helyezéseknél is.[/kiemelt]

A Harvard sorozatban 12. alkalommal került a THE elismertségi rangsorának élére (Fotó: 123rf)

Az idei listán a Harvardot a Massachusetts Institute of Technology (MIT), majd a Stanford Egyetem követi a dobogón. A 4-6. helyen pedig a két neves angol egyetem, az Oxford és a Cambridge, majd az amerikai Berkeley következik a sorban.

Idén és eddig minden évben a 7. helyezést a Princeton Egyetem érte el. Csak azért nem sorolja a WEF cikke az általa superbrandnek nevezett hat egyetem mellé a Princeton-t, mert a rá adott szavazatok száma jelentősen kevesebb, mint a 6. helyezetté.

A világ top 10 egyeteme az akadémiai elismertség alapján (World Reputation Rankings 2022):

  1. Harvard
  2. MIT
  3. Stanford
  4. Oxford
  5. Cambridge
  6. Berkeley
  7. Princeton
  8. Yale
  9. Tsinghua
  10. Tokiói Egyetem

Mark Sudbury, a rangos egyetemek kommunikációs vezetőit tömörítő World 100 Reputation Network vezetője szerint egyszerűen megfogalmazható, hogy miért ugyanaz a hat egyetem uralja a THE elismertségi listáját. „A siker sikert szül” – állítja. Úgy véli, ezek az egyetemi superbrandek megtestesítik a sikeres egyetemek lényegét, miszerint jelentős történelmi múltjuk van, a legjobb oktatókat és hallgatókat vonzzák, valamint a rendelkezésre álló források oroszlánrészét kapják, illetve részesei a globális diskurzusnak.

Hárman párban

Nick Dirks, a hat superbrand közé tartozó Berkeley volt kancellárja, jelenleg a New York-i Tudományos Akadémia elnöke, úgy véli: a hat intézményt három párba lehet osztani. Szerinte mindegyik pár a közös régiós lokáció, illetve számos más szinergia révén kapcsolódik össze, amelyek erős ökoszisztémát hoznak létre.

Dirks elmélete szerint a Stanford a Berkeley-vel alkot egy párt a kaliforniai Szilícium-völgyben, amely számos globális high-tech cég otthona. „A Stanford a II. világháború után vált nagy egyetemmé azáltal, hogy hatalmas állami támogatást szerzett kutatásaihoz, amelyek hozzájárultak a Szilícium-völgy innovációjához. A Stanford azonban támaszkodott a Berkeley már meglévő erőforrásaira is” – magyarázta Dirks.

A szakértő szerint a Berkeley már eleve kiváló oktatókat és hallgatókat vonzott a régióba. Eközben az alaptudományok és szinte minden alapvető tudományágban kiváló hírnevet szerzett magának. Mindez lehetővé tette a Stanford számára, hogy inkább az alkalmazott kutatásokra összpontosítson, bár – jegyzi meg Dirks – a Stanford is hamar átfogó egyetemmé vált.

Dirks szerint hasonló párosként lehet felfogni Angliában a két rangos egyetem, az Oxford és a Cambridge kettősét (sokan az Oxbridge-nak is nevezik a két intézményt). „Évszázados kapcsolataik és egymásra utaltságuk kölcsönösen erősítette egymást” – véli Dirks.

Az amerikai Massachusetts állambeli Cambridge-ben pedig a Harvard és az MIT található. „A Harvard hagyományos erősségei segítettek megerősíteni, valamint piaci rést teremteni az MIT számára annak fókuszterületein, az alkalmazott és mérnöki tudományok terén” – hangsúlyozza Dirks.

„Kétségtelen, hogy a Szilícium-völgy és a massachusettsi Cambridge innovációs központjai sokat köszönhetnek annak, hogy mindkét régiónak két, egymást kiegészítő kutatási stratégiával rendelkező topegyeteme van, viszont a két régió növekvő ökoszisztémája segített fenntartani és tovább erősíteni a helyi egyetemeket” – állapítja meg Dirks.

Pekingi egyetemek lehetnek a Hatok fő kihívói?

Mark Sudbury szerint azonban a hat superbrand egyetem pozícióját számos feltörekvő versenytárs ostromolja.

Úgy véli,

[kiemelt]Pekingből jöhetnek a fő kihívók: a helyi Tsinghua Egyetem idén a 9. helyre lépett fel a Times Higher Education elismertségi listáján, miután tavaly bekerült a top 10 közé.[/kiemelt]

A kínai főváros másik egyeteme, a Pekingi Egyetem pedig az elmúlt három évben a 16. helyről a 13. helyre lépett előre. Sanghaj sem sokkal marad le, ugyanis a helyi Jiao Tong Egyetem a 28. helyen áll, míg a Fudan Egyetem a 39. helyen.

A 211 egyetemet tartalmazó rangsorban nem szerepel magyar intézmény. A visegrádi országok közül is egyedül a prágai Károly Egyetem kapott helyet a listán a 176-200. helyen.

Egy hónapja írtunk arról, hogy a Times Higher Education általános egyetemi rangsorában – amely más módszertan szerint készül, mint az elismertségi rangsor – idén először került magyar egyetem a legjobb 250 közé, miután a Semmelweis Egyetemet a lista 201-250. helyére rangsorolták. A közel 1800 egyemet tartalmazó listán az SE-n kívül további tíz magyar felsőoktatási intézmény kapott helyet. Arról is beszámoltunk korábban, hogy a THE globális szakterületi rangsoraiba pedig idén tizenegy magyar egyetem jutott fel.

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Kiadja az UNIside Kft., 2083 Solymár, Nagykovácsi út 14.

Kiadásért felelős személy: Pintér Lívia
Szerkesztésért felelős személy: Devecser János

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu