mérnökinformatikus Archívum | Diplomátszerzek

Pont Ott Parti 2026: mutatjuk az idei ponthatárokat!

Elérkezett az egyik leginkább várt dátum a felsőoktatásba készülők körében, kihirdették a februárban beadott, májusi–júniusi érettségikkel megtámogatott egyetemi felvételik eredményeit a 2026-os Pont Ott Parti keretében. Így méltó módon július 23-án több egyetemi nagyvárosban is Pont Ott Partival ünnepelték a ponthatárok kihirdetését. (tovább…)

Felvételi jelentkezőszámok – Ezek a legnépszerűbb szakok 2026-ban

Ahogy a miniszter tavaly is hangsúlyozta: a rekordot döntő jelentkezési számok és a támogatási rendszer sikere azt mutatja, hogy a magyar felsőoktatás vonzó perspektívát kínál a hallgatók számára. A bővülő lehetőségek, az egyetemi rangsorokban való előrelépés és a célzott ösztöndíjak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen válasszák az egyetemi tanulmányokat, függetlenül attól, hogy fiatal pályakezdőként vagy későbbi életkorban döntenek a továbbtanulás mellett.

2025-ben a pótfelvételi is rekordszámokat hozott

A 2025-ös pótfelvételi során számos szakra volt lehetősége jelentkezni azoknak, akik az általános eljárásban nem tették vagy nem nyertek felvételt sehova. Negyvennégy felsőoktatási intézmény hirdetett meg önköltséges képzéseket, de emellett harminchat egyetemen vagy főiskolán adhattak be állami ösztöndíjas helyekre is jelentkezést a diákok. Az eljárás során csak egyetlen képzést lehetett megjelölni, azonban egynek számított az adott szak ösztöndíjas és önköltséges formája.

A lehetőséggel idén 16.500 diák élt, ami a közel 130 ezres általános felvételi eljárásbeli jelentkezőszámmal együtt soha nem látott eredményt hozott. A pótfelvételi során szintén az orvosi, az informatikai, a műszaki és a gazdaságtudományi területek, valamint pedagógusképzések voltak a legnépszerűbbek.

A legnépszerűbb szakok 2026-ban

Az elmúlt évek trendjeihez képest idén látványosan nőtt a jelentkezők száma a műszaki, természettudományos, informatikai, orvos- és egészségtudományi, agrár-, valamint pedagógusképzések esetében: 2022-höz viszonyítva csaknem 30 ezerrel többen választották ezeket a szakirányokat. A miniszter hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás nemcsak a gazdasági utánpótlás biztosításában játszik kulcsszerepet, hanem a társadalmi felzárkózás egyik fontos eszköze is, amit jól mutat, hogy az elmúlt években két és félszeresére nőtt a hátrányos helyzetű térségekből jelentkezők aránya.

A jelentkezési adatok alapján 2026-ban továbbra is a gazdasági, egészségügyi és társadalomtudományi képzések tartoznak a legnépszerűbbek közé: a legtöbben első helyen a gazdálkodási és menedzsment szakot jelölték meg, amelyet 4.571-en választottak, miközben az összes jelentkezés száma elérte a 20.285-öt. Kiemelkedő érdeklődés övezi az általános orvos képzést is, amelyre 2.792 első helyes jelentkezés érkezett (összesen 8.030), valamint a pszichológiát 2.782-en jelölték meg elsőként (összesen 8.518). A jogász szakot 2.653-an választották első helyen (összesen 6.763), míg a kereskedelem és marketing képzésre 2.633 első helyes jelentkezés jutott (összesen 10.773). A nemzetközi gazdálkodás szak esetében 2.504 az első helyes jelentkezők száma (összesen 8.935), az ápolás és betegellátás képzésnél pedig 2.465 (összesen 8.811). A mérnökinformatikus szakra 2.357-en jelentkeztek első helyen (összesen 7.545), a pénzügy és számvitel képzésre 2.007-en (összesen 6.825), míg a gépészmérnöki szakot 1.716-an választották első helyen, összesen 6064 jelentkezéssel.

Az ország legnépszerűbb egyeteme

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026-ban is megőrizte vezető pozícióját a hazai felsőoktatásban: 20.350 első helyes jelentkezőjével továbbra is az ország legnépszerűbb egyeteme. Az intézmény iránti érdeklődés összességében is jelentősen nőtt, hiszen mintegy 73 ezer jelentkezés érkezett, ami 7 ezres emelkedést jelent az előző évhez képest. Országos összevetésben ezzel az ELTE továbbra is kiemelkedik, megelőzve a Debreceni Egyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet, amelyekre 11.386, illetve 9.360 első helyes jelentkezés érkezett.

A jelentkezési adatok alapján az ELTE képzési portfóliója széles körben vonzza a hallgatókat: a legtöbben pedagógusképzésre jelentkeztek (4.905 fő, 24,1 százalék), ezt követik a gazdaságtudományi (4.741 fő, 23,3 százalék) és a bölcsészettudományi képzések (4.285 fő, 21,1 százalék). A pedagógusképzés különösen erősödött, hiszen közel 900 fővel többen választották első helyen, mint tavaly, ami az országos növekedés mintegy negyedét jelenti ezen a területen.

A legnépszerűbb szakok között továbbra is a pszichológia, a gyógypedagógia, a jogász, a nemzetközi gazdálkodás és a programtervező informatikus képzések szerepelnek, ami jól tükrözi az egyetem sokszínű képzési kínálatát és stabil vonzerejét a különböző érdeklődésű hallgatók körében.

Rekordok az Óbudai Egyetemen

Az Óbudai Egyetem 2026-ban újabb rekordot döntött: az idei felvételi eljárásban 6.105 jelentkező jelölte meg első helyen az intézményt, ami 8,19 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A 2026/2027-es tanévre összesen 22.538 jelentkezés érkezett, amellyel az egyetem tovább erősítette helyét Magyarország legnépszerűbb felsőoktatási intézményei között. A növekedés különösen a műszaki és gazdaságtudományi képzések iránti érdeklődés élénkülésének köszönhető, ami jól tükrözi a technológiai és innovációs területek felértékelődését.

A legnépszerűbb alapképzések között idén is a mérnökinformatikus, a villamosmérnöki és a gépészmérnöki szakok szerepelnek, miközben a mesterképzések iránti kereslet is jelentősen nőtt: 1.227-en jelölték meg első helyen az MSc-képzéseket, ami 13 százalékos emelkedést jelent. Kiemelkedő érdeklődés övezi az újonnan induló mesterséges intelligencia informatikus mesterszakot, amelyre 146 első helyes jelentkezés érkezett, de a kiberbiztonsági mérnöki és a villamosmérnöki mesterképzések is a legnépszerűbbek közé tartoznak.

Az egyetem vonzerejét erősíti nemzetközi teljesítménye is: a Times Higher Education 2026-os világranglistáján a 601–800. helyen szerepel. A jelentkezők túlnyomó többsége, 91 százaléka állami ösztöndíjas formában kezdené meg tanulmányait, ami jól jelzi az intézmény versenyképességét. Az Óbudai Egyetem emellett vidéki képzési helyszínein is stabil érdeklődést tapasztal, ami azt mutatja, hogy a helyben elérhető, piacképes diplomát kínáló képzések továbbra is vonzó alternatívát jelentenek a felvételizők számára.

Nő az érdeklődés a mesterképzések iránt a Corvinuson

A Budapesti Corvinus Egyetem idén is növelni tudta vonzerejét: az első helyes jelentkezések száma 3.940-re emelkedett, ami 6,5 százalékos, 239 fős bővülést jelent az előző évhez képest. Különösen a mesterképzések iránt nőtt meg az érdeklődés, ahol 23,8 százalékos emelkedést mértek, míg az alapképzéseken mérsékeltebb, 1,3 százalékos növekedés tapasztalható. A jelentkezők csaknem 68 százaléka angol nyelvű képzést választana, ami jól mutatja a nemzetközi programok erősödő szerepét; ezek népszerűsége összességében 20 százalékkal, az angol nyelvű mesterképzések esetében pedig 35,6 százalékkal nőtt.

Az egyetem kiemelkedő pozícióját jelzi, hogy a magyarországi angol nyelvű gazdasági képzésekre első helyen jelentkezők több mint fele, 54,3 százaléka a Corvinust jelölte meg, és országosan az összes angol nyelvű képzésre jelentkezők 37,5 százaléka is ide szeretne bekerülni. A képzési területek közül a társadalomtudományi alapszakoknál 7,9 százalékos bővülés látható, míg a megújított gazdasági és üzleti mesterszakoknál átlagosan 27,5 százalékos növekedést mértek, a közgazdász-tanári képzések iránti érdeklődés pedig 18,2 százalékkal emelkedett.

A legnépszerűbb szakok között az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapképzés áll az élen 540 első helyes jelentkezővel, ezt követi a gazdálkodási és menedzsment magyar nyelvű képzés 497 fővel. Számos programnál kiugró növekedés tapasztalható: az alkalmazott közgazdaságtan angol alapképzés iránti érdeklődés 66,7 százalékkal, míg a nemzetközi számvitel és könyvvizsgálat mesterszak esetében 90 százalékkal nőtt. Az egyetem továbbra is jelentős számú, mintegy 1500 hallgató számára biztosít térítésmentes tanulási lehetőséget saját ösztöndíjprogramján keresztül.

Ponthatárok az egyes szakokon

A felvételizők számára lényeges információ, hogy március végén ismét megnyílik az E-felvételi felülete. A hiányzó dokumentumokat 2026. július 7-ig pótolhatják a jelentkezők, és ugyanezen időpontig van lehetőség a megjelölt sorrend módosítására is. A ponthatárokat és a felvételi eredményeket várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki. Ezt, a korábbi évekhez hasonlóan, Pont Ott Parti események kísérik országszerte.

Az idén legnépszerűbb szakokra tavaly a következő felvételi pontszámokkal lehetett bekerülni:

Gazdálkodási és menedzsment

  • Budapesti Corvinus Egyetem: 443 pont; angol nyelven: 478 pont.

Általános orvos

  • Semmelweis Egyetem: 427 pont
  • Debreceni Egyetem: 397 pont

Pszichológia

  • ELTE: 457 pont

Jogász

  • ELTE: 479 pont

Kereskedelem és marketing 

  • Budapesti Gazdasági Egyetem: 400 pont
  • ELTE: 419 pont
  • Debreceni Egyetem: 387 pont
  • Miskolci Egyetem: 410 pont

Nemzetközi tanulmányok

  • ELTE: 439 pont
  • Budapesti Corvinus Egyetem (angol nyelven): 455 pont

Ápolás és betegellátás

  • Szegedi Tudományegyetem: 222 pont
  • Miskolci Egyetem: 192 pont
  • Széchenyi István Egyetem: 214 pont

Mérnökinformatikus

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 355 pont

Pénzügy és számvitel

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 438 pont
  • Budapesti Corvinus Egyetem: 442 pont
  • ELTE: 423 pont
  • Debreceni Egyetem: 402 pont

Gépészmérnöki

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 340 pont

Pontszámítás 2026-ban

A 2026-os felsőoktatási felvételi pontszámítási rendszere alapvetően nem változott: továbbra is egy 500 pontos rendszer határozza meg a bekerülést. Ennek keretében legfeljebb 200 pont szerezhető a középiskolai tanulmányi eredményekből, további 200 pont az érettségi eredményekből, míg a fennmaradó 100 pontot az egyetemek saját hatáskörben, úgynevezett intézményi pontok formájában adhatják.

A pontszámítás egyik fontos sajátossága, hogy a rendszer a jelentkezők számára legkedvezőbb módon számol: többféle számítási mód közül automatikusan azt veszik figyelembe, amelyikkel a felvételiző több pontot ér el. Emellett továbbra is lehetőség van az úgynevezett „duplázásra”, vagyis arra, hogy a pontszámot kizárólag az érettségi eredmények alapján állapítsák meg, ami kedvező lehet azoknak, akik erősebb vizsgaeredményekkel rendelkeznek.

Fontos változás ugyanakkor, hogy az intézmények szerepe erősödött: az egyetemek maguk dönthetnek arról, milyen jogcímen és mennyi többletpontot adnak, így a pontszámítás részletei szakonként és intézményenként eltérhetnek. Ez azt is jelenti, hogy ugyanazzal a teljesítménnyel különböző képzéseken eltérő pontszámok adódhatnak, ezért a jelentkezőknek minden esetben az adott szak konkrét követelményeit érdemes figyelembe venniük.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Ahol az ember, a technológia és a mesterséges intelligencia találkozik – Ilyen a Pázmány ITK

A Pázmány ITK különleges helyet foglal el a hazai felsőoktatásban. Nem csupán azért, mert két, egymást szorosan kiegészítő alapszakot kínál – a mérnökinformatikus és a molekuláris bionika mérnöki képzést –, hanem mert már az alapozás során olyan szemléletet ad át, amely később természetes módon vezet tovább az AI- és adatvezérelt területek felé is. Itt a technológia nem önmagáért létezik, hanem az emberi élet minőségének javításáért, intelligens és felelősen tervezett megoldásokon keresztül.

Két alapszak, egy közös gondolkodásmód

A Pázmány ITK alapszakjai első pillantásra különböző irányokat képviselnek, valójában azonban ugyanarra a kérdésre keresik a választ: hogyan lehet a legmodernebb technológiát intelligensen, felelősen és kreatívan alkalmazni.

A mérnökinformatikus alapszak azoknak szól, akiket érdekel a szoftverfejlesztés, a mesterséges intelligencia, az adatok világa és az intelligens rendszerek működése. A hallgatók nem csupán kódolni tanulnak, hanem azt is megértik, hogyan lehet algoritmusokkal valódi problémákat megoldani – legyen szó orvosi képfeldolgozásról, autonóm rendszerekről vagy komplex informatikai infrastruktúrákról. A hangsúly az alkalmazhatóságon van: a megszerzett tudás nem elvont, hanem kézzelfogható projektekben válik élővé.

A molekuláris bionika mérnöki alapszak ezzel párhuzamosan az élő rendszerekből merít inspirációt. Az emberi érzékelés, az idegrendszer, a mozgás és az alkalmazkodás mechanizmusai mind olyan területek, amelyek mérnöki szemmel új megoldásokat szülnek. A bionika a biológia és a technológia határterülete: a hallgatók megtanulják, hogyan lehet a természet „megoldásait” mérnöki rendszerekben hasznosítani, különösen az egészségügy és az orvostechnológia területén.

A két alapszak közös pontja az interdiszciplinaritás. Az ITK-n nem ritka, hogy informatikus és bionikus hallgatók ugyanazon laborban, ugyanazon kutatási problémán dolgoznak – csak más nézőpontból közelítve.

Diákok a kampuszon (Fotó: PPKE)

Tanulás a laborban, nem csak a tanteremben

A Pázmány ITK egyik legnagyobb erőssége a személyes, kutatásközpontú oktatás. A Kar viszonylag kis létszáma lehetővé teszi, hogy a hallgatók valódi kapcsolatba kerüljenek oktatóikkal és kutatóikkal. Itt nem ritka, hogy már alapképzés alatt bekapcsolódnak folyamatban lévő kutatásokba, fejlesztésekbe, ipari együttműködésekbe.

A tanulás nem ér véget az órák után: a hallgatók modern laborokban dolgoznak, prototípusokat fejlesztenek, adatokat elemeznek, kísérleteznek. Ez a gyakorlatias közeg nemcsak szakmai tudást ad, hanem magabiztosságot is – azt az érzést, hogy a megszerzett ismeretek valóban használhatók.

Nemcsak diploma, hanem iránytű

A Pázmány ITK-n szerzett alapszakos diploma nem egyetlen pályára készít fel. A végzettek előtt nyitva áll a lehetőség a mesterszakos és doktori tanulmányokra, hazai és nemzetközi szinten egyaránt, de sokan már alapszak után bekapcsolódnak kutatás-fejlesztési projektekbe, startupokba vagy innovatív ipari környezetbe.

Legyen szó mesterséges intelligenciáról, egészségügyi technológiáról, adatvezérelt rendszerekről vagy biológiai ihletésű mérnöki megoldásokról, a Pázmány ITK-n szerzett tudás stabil alapot ad. Ennél is fontosabb azonban az a gondolkodásmód, amelyet a hallgatók magukkal visznek: a nyitottság, az együttműködés és az emberközpontú technológiai szemlélet.

A jövő mérnökei itt kezdik

A Pázmány ITK azoknak szól, akik nemcsak használni, hanem alakítani szeretnék a jövő technológiáit. Akik kíváncsiak arra, hogyan találkozik informatika, biológia és mesterséges intelligencia egy közös térben, és hogyan válhat az adatokból, algoritmusokból és élő rendszerekből valódi, emberközpontú megoldás.

Az ITK alapszakjai stabil alapot adnak ahhoz, hogy a hallgatók később mesterképzésben is továbbhaladjanak – akár mesterséges intelligencia, adatfeldolgozás vagy intelligens rendszerek irányába. A Kar szemlélete, kutatási környezete és oktatási struktúrája természetes átmenetet kínál az AI-alapú gondolkodás felé, legyen szó egészségügyi alkalmazásokról, intelligens technológiákról vagy kutatás-fejlesztésről.

A két alapszak két különböző belépési pont – de ugyanabba a jövőbe vezet: oda, ahol az ember, a technológia és a mesterséges intelligencia együtt formálja a világot.

——

Támogatott tartalom (x).

A kiemelt kép forrása: PPKE.

Ponthatár-körkép: mutatjuk, mely szakok a legnépszerűbbek 2025-ben!

A főváros mellett Veszprémben volt a legnagyobb Pont Ott Parti, ott tartották az országos központi rendezvényt, de szerveztek még Egerben, Szegeden, Pécsett és Sopronban is. A legtöbbször ingyenes regisztrációt követően több száz diák várhatta együtt egy-egy helyszínen az este nyolc órakor kihirdetett ponthatárokat, felvételi eredményeket.

Országszerte több helyszínen várták a diákok Pont Ott Partikon az eredményeket (Veszprém – Fotó: UNIside)

Rekordszámú jelentkező az egyetemeken

Idén közel 130 ezren adták be a jelentkezésüket valamilyen felsőoktatási képzésre. Több mint kétharmaduk alap-, egyötödük osztatlan, és csupán tíz százalékuk mesterképzésre készült, továbbá majdnem 2500-an tervezték felsőoktatási szakképzés megkezdését szeptemberben.

Idén is a gazdasági, műszaki és informatikai szakok voltak a legkeresettebbek, és egyre többen készülnek pedagógusnak is. Az egyetemek közül továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem van az élen a jelentkezők számát tekintve, de a top ötbe már csak egy fővárosi egyetem fért be, az is csak az alsó határra. Az ELTE-t a Debreceni Egyetem követi, majd a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, és a BGE áll az ötödik helyen.

A legkeresettebb szakok idén:

  • gazdálkodási és menedzsment (7142 jelentkező)
  • pszichológia (6530 jelentkező)
  • óvodapedagógus (4499 jelentkező)
  • kereskedelem és marketing (4373 jelentkező)
  • mérnökinformatikus (3651 jelentkező)
  • gyógypedagógia (3392 jelentkező)
  • pénzügy és számvitel (2873 jelentkező)

Ponthatárok a legnépszerűbb intézményekben

A statisztikák alapján idén is az ELTE képzései vonzották a legtöbb diákot (Forrás: felvi.hu)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az osztatlan képzésben indított jogász szak volt a második legnépszerűbb az ELTE-n, erre 742-en jelentkeztek első helyen, összesen pedig 1405-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 479.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az ELTE-n:

Pszichológia szakra 873-an jelentkeztek első helyen, összesen 1977-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 457.

Programtervező informatikus szakra (Budapestre) 740-en jelentkeztek első helyen, összesen 1699-en jelölték meg. A 2025-ös őszén induló képzés ponthatára: 385.

Gazdálkodási és menedzsment szakra (Budapestre) 523-an jelentkeztek első helyen, összesen 2560-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 422.

Kereskedelem és marketing szakra (Budapestre) 399-en jelentkeztek első helyen, összesen 1704-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 419.

Nemzetközi gazdálkodás szakra 392-en jelentkeztek első helyen, összesen 1419-en jelölték meg. A 2025-ös őszén induló képzés ponthatára: 433.

Debreceni Egyetem

A két legnépszerűbb szak az általános orvos és a jogász osztatlan képzés volt.

Általános orvos szakra 399-en jelentkeztek első helyen, összesen 1768-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 397.

Jogász szakra 260-an jelentkeztek első helyen, összesen 618-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 434.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a DE-n:

Gazdálkodási és menedzsment szakra 258-an jelentkeztek első helyen, összesen 898-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 407.

Pszichológia szakra 234-en jelentkeztek első helyen, összesen 640-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 449.

Programtervező informatikus szakra (Debrecenbe) 227-en jelentkeztek első helyen, összesen 647-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 332.

Kereskedelem és marketing szakra (Debrecenbe) 177-en jelentkeztek első helyen, összesen 765-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 387.

Nemzetközi gazdálkodás szakra 164-en jelentkeztek első helyen, összesen 503-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 416.

A Debreceni Egyetemen a két legnépszerűbb szak az általános orvos és a jogász osztatlan képzés volt. (Fotó: Debreceni Egyetem)

Szegedi Tudományegyetem

Az eredmények alapján általános orvos és jogász osztatlan képzés itt is kiemelkedően népszerű volt.

Általános orvos szakra 444-en jelentkeztek első helyen, összesen 1923-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 414.

Jogász szakra 240-en jelentkeztek első helyen, összesen 760-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 438.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az SZTE-n:

Programtervező informatikus szakra 260-an jelentkeztek első helyen, összesen 647-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 350.

Ápolás és betegellátás (gyógytornász) szakra 246-an jelentkeztek első helyen, összesen 739-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 412.

Pszichológia szakra 235-en jelentkeztek első helyen, összesen 754-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 442.

Gazdálkodási és menedzsment szakra 231-en jelentkeztek első helyen, összesen 798-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 396.

Kereskedelem és marketing szakra 208-an jelentkeztek első helyen, összesen 780-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 389.

Pécsi Tudományegyetem

Osztatlan képzésben az általános orvos, a jogász és a fogorvos volt kiemelkedően népszerű.

Általános orvos szakra 499-en jelentkeztek első helyen, összesen 1971-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 406.

Jogász szakra 184-en jelentkeztek első helyen, összesen 633-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 417.

Fogorvos szakra 152-en jelentkeztek első helyen, összesen 695-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 407.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a PTE-n:

Ápolás és betegellátás (gyógytornász) szakra 270-en jelentkeztek első helyen, összesen 800-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 388.

Pszichológia szakra 186-an jelentkeztek első helyen, összesen 734-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 442.

Gazdálkodási és menedzsment szakra 152-en jelentkeztek első helyen, összesen 546-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 401.

Kereskedelem és marketing szakra 138-an jelentkeztek első helyen, összesen 526-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 401.

Mérnökinformatikus szakra 126-an jelentkeztek első helyen, összesen 339-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 371.

A PTE-n az általános orvos, a jogász és a fogorvos szakok voltak idén kiemelkedően népszerűek. (Fotó: UnivPécs / Csortos Szabolcs)

Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a BGE-n:

Kereskedelem és marketing szakra 805-en jelentkeztek első helyen, összesen 2725-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 400.

Turizmus-vendéglátás szakra 720-an jelentkeztek első helyen, összesen 1690-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 400.

Gazdálkodási és menedzsment szakra 690-an jelentkeztek első helyen, összesen 3195-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 400.

Pénzügy és számvitel szakra 465-en jelentkeztek első helyen, összesen 1548-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 401.

Nemzetközi gazdálkodás szakra 461-en jelentkeztek első helyen, összesen 1882-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 400.

Széchenyi István Egyetem

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az SZE-n:

Járműmérnöki szakra 347-en jelentkeztek első helyen, összesen 837-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 356.

Gazdálkodási és menedzsment szakra 261-en jelentkeztek első helyen, összesen 781-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 423.

Kereskedelem és marketing szakra 209-en jelentkeztek első helyen, összesen 760-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 416.

Mérnökinformatikus szakra 196-an jelentkeztek első helyen, összesen 567-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 334.

Gépészmérnöki szakra 180-an jelentkeztek első helyen, összesen 620-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 339.

Fotó: SZIE / Adorján András

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az osztatlan képzésben indított építészmérnöki szak volt a harmadik legnépszerűbb az BME-n az eredmények szerint, erre 345-en jelentkeztek első helyen, összesen pedig 575-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 392.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a BME-n:

Mérnökinformatikus szakra 659-en jelentkeztek első helyen, összesen 1827-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 355.

Villamosmérnöki szakra 392-en jelentkeztek első helyen, összesen 1016-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 358.

Gépészmérnöki szakra 338-an jelentkeztek első helyen, összesen 1118-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 340.

Mechatronikai mérnöki szakra 337-en jelentkeztek első helyen, összesen 778-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 394.

Építészmérnöki szakra 314-en jelentkeztek első helyen, összesen 836-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 424.

Az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több jelentkezőt vett fel a BME az idén, mint tavaly. (Fotó: BME)

Óbudai Egyetem

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az OE-n:

Mérnökinformatikus szakra (Budapestre) 734-en jelentkeztek első helyen, összesen 1901-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 423.

Villamosmérnöki szakra (Budapestre) 364-en jelentkeztek első helyen, összesen 960-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 380.

Építészmérnöki szakra 357-en jelentkeztek első helyen, összesen 961-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 397.

Gépészmérnöki szakra (Budapestre) 279-en jelentkeztek első helyen, összesen 988-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 368.

Kiberbiztonsági mérnöki szakra 192-en jelentkeztek első helyen, összesen 478-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 401.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A legnépszerűbb szak a PPKE-n az osztatlan képzésben indított jogász volt. Erre 542-en jelentkeztek első helyen, összesen pedig 1528-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 469.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a PPKE-n:

Pszichológia szakra 343-an jelentkeztek első helyen, összesen 1300-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 474.

Nemzetközi tanulmányok szakra 109-en jelentkeztek első helyen, összesen 514-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 430.

Molekuláris bionika szakra 107-en jelentkeztek első helyen, összesen 265-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 359.

Kommunikáció- és médiatudomány szakra 106-an jelentkeztek első helyen, összesen 563-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 408.

Igazságügyi igazgatási szakra 67-en jelentkeztek első helyen, összesen 291-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 408.

A legnépszerűbb szak a PPKE-en az osztatlan képzésben indított jogász volt. (Fotó: PPKE)

Károli Gáspár Református Egyetem

Az eredmények megmutatták, hogy az osztatlan képzésben indított jogász szak volt a második legnépszerűbb a KRE-n, erre 276-an jelentkeztek első helyen, összesen pedig 1143-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 445.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a KRE-n:

Pszichológia szakra 348-an jelentkeztek első helyen, összesen 1493-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 447.

Kommunikáció- és médiatudomány szakra 94-en jelentkeztek első helyen, összesen 435-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 425.

Óvodapedagógus szakra (Budapestre) 93-an jelentkeztek első helyen, összesen 373-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 298.

Keleti nyelvek és kultúrák (japán) szakra 84-en jelentkeztek első helyen, összesen 247-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 272.

Anglisztika szakra 78-an jelentkeztek első helyen, összesen 378-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 310.

Semmelweis Egyetem

Osztatlan képzésben az általános orvos, a fogorvos és a gyógyszerész volt kiemelkedően népszerű.

Általános orvos szakra 1240-en jelentkeztek első helyen, összesen 2084-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 427.

Fogorvos szakra 386-an jelentkeztek első helyen, összesen 988-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 417.

Gyógyszerész 149-en jelentkeztek első helyen, összesen 625-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 350.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az SE-n:

Ápolás és betegellátás (gyógytornász) szakra 478-an jelentkeztek első helyen, összesen 1086-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 382.

Ápolás és betegellátás (dietetikus) szakra 169-en jelentkeztek első helyen, összesen 675-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 330.

Konduktor szakra 130-an jelentkeztek első helyen, összesen 264-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 351.

Ápolás és betegellátás (mentőtiszt) szakra 77-en jelentkeztek első helyen, összesen 263-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 301.

Ápolás és betegellátás (szülésznő) szakra 75-en jelentkeztek első helyen, összesen 249-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 301.

A Semmelweis Egyetem hat karára összesen 2175 hallgató nyert felvételt idén (Fotó: Semmelweis Egyetem)

Miskolci Egyetem

Az osztatlan képzésben indított jogász szak volt a legnépszerűbb az ME-n, erre 123-an jelentkeztek első helyen, összesen pedig 360-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 402.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az ME-n:

Ápolás és betegellátás (gyógytornász) szakra 92-en jelentkeztek első helyen, összesen 284-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 296.

Gépészmérnöki szakra (Miskolcra) 87-en jelentkeztek első helyen, összesen 255-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 282.

Kereskedelem és marketing szakra 84-en jelentkeztek első helyen, összesen 245-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 410.

Mérnökinformatikus szakra 82-en jelentkeztek első helyen, összesen 210-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 280.

Programtervező informatikus szakra 74-en jelentkeztek első helyen, összesen 238-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 287.

A 2025-ben induló felsőoktatási képzések ponthatárai, felvételi eredményei megtekinthetők szakos és intézményi bontásban is a felvi.hu felületén. Aki lemaradt a februári határidőről vagy nem nyert felvételt, július 30. és augusztus 7. között lesz lehetősége a pótfelvételi eljárás során egyetlen helyre beadni a jelentkezését.

Kiemelt kép: Miskolci Egyetem

Amit tudnod kell, ha mérnökinformatikus szakra mennél

A mérnökinformatikus végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

Mérnökinformatikus álláslehetőségeket értelemszerűen főleg az IT szektorban találsz, így ilyen szakemberekre mindig nagy a kereslet. Elhelyezkedhetsz vele az állami szférában, de cégek és magánemberek is rendszeresen keresnek ilyen munkaerőt, így akár saját vállalkozást is indíthatsz.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket ezzel a végzettséggel elláthatsz: mérnök, szoftverfejlesztő, szoftver- és alkalmazásfejlesztő. (Fotó: 123rf)

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket ezzel a végzettséggel elláthatsz: mérnök, szoftverfejlesztő, szoftver- és alkalmazásfejlesztő, alkalmazáselemző, rendszergazda, informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus.

Továbbá még olyan IT munkaköröket is betölthetsz, mint szoftvertesztelő, szoftver- vagy tesztmérnök, webfejlesztő, java fejlesztő, informatikus, programozó, tesztautomatizáló mérnök, rendszermérnök, kutató/fejlesztő, rendszer-adminisztrátor, vagy éppen rendszertervező. A listát hosszan lehetne folytatni, hiszen nagyon széles az informatikai állások választéka.

 

Híres informatikusok a múltból

A számítógépek működési elvét a haditechnikában megszerzett tapasztalatok felhasználásával Neumann János magyar származású tudós és matematikus dolgozta ki. Elemzései tartalmazták a számítógép javasolt felépítését, a részegységek megépítéséhez szükséges logikai áramköröket és a gép kódját.

Ha érdekel az IT szakma, akkor biztosan tudod, hogy a legtöbb számítógép napjainkban is az általa megfogalmazott elvek alapján épül fel. Fő tételeit ma Neumann-elvekként ismerjük. A híres Neumann-gép volt az első, belső programvezérlésű, elektronikus, digitális, univerzális, tárolt programú számítógép. Jelentős újítása, hogy a bináris számábrázolást és aritmetikát használt. (Igaz, tudását a mai legegyszerűbb asztali számológép is lekörözi, de az 1940-es évek közepén az ENIAC csodaszámba ment, és korának mechanikus számológépeihez képest mintegy 500-szor gyorsabb volt!)

Kódjátszma (Fotó: Black Bear Pictures Bristol Automotive Orange Corp.)

Alan Turing a modern számítógép-tudomány egyik atyja. Nagy hatással volt a számítógépes adatfeldolgozás hivatalos koncepciójának kidolgozására az 1950-es évektől. A Turing-teszt koncepciója arról híres, hogy egy adott gépezetről megállapítsa, képes-e olyan válaszokat adni, mint egy ember. Ez a mesterséges intelligencia hajnalán felvetett ötlet jelentős mértékben hozzájárult a gondolkodó gépezet ősi mítoszának újbóli felelevenítéséhez a számítástechnika korában. Turning a második világháború után az egyik legkorábbi digitális számítógép létrehozásán is fáradozott. A második világháború alatt a németek titkos hadászati és kém információit leplező titkosító berendezését, az Enigmát is feltörte csapatával, amiről egy életrajzi-filmdráma is készült Kódjátszma címmel, amelyben Benedict Cumberbatch játszotta el Alan Turinget.

 

Milyen szakképzettséget ad a mérnökinformatikus szak?

  • Mérnökinformatikus.

 

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés:

Angolul jelenleg a NJE és az OE képzésén választhatod ezt a szakot Computer Science Engineering néven.

 

Ezekből a tantárgyakból légy erős, ha ezt a szakot választod:

Egy mérnökinformatikus a számítógépes és távközlő hálózatok telepítését és konfigurálását, hálózati hibák elhárítását, hálózatok üzemeltetését és továbbfejlesztését végzi el. (Fotó: 123rf)

Milyen előképzettség segít a bejutásban?

Célszerű már eleve olyan középiskolát választanod, ahol indítanak matek, informatika vagy reáltagozatos osztályt. De egy nem szakos gimnáziumban is előnyre tehetsz szert, ha az utolsó két évedben fakultációnak választod ezeket a tárgyat.

Feltehetően már hallottál róla, hogy 2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok. Vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. Szakképzésért intézményi pontot azonban továbbra is adhatnak majd az egyes egyetemek.

 

Képzési terület: 

 

Mennyi időbe telik a képzés?

  • 7 félév.

 

Milyen specializációi vannak, és azoknak milyen szakterületei?

Intézményenként változhat, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a szakon.

  • A BME-n ilyen specializációk választhatók:
    • Intelligens hálózatok,
    • Szoftverfejlesztés,
    • Információs rendszerek.
  • A PPKE-n ilyen specializációk választhatóak:
    • Érzékelő robotok és infobionika,
    • Mikroelektronika és infokommunikáció,
    • Szoftvertechnológia és nyelvtechnológia.
  • A SZTE-n a specializáció választása általában a 2. vagy a 3. félévben történik.

 

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

  • természettudományos alapismeretek,
    • matematika (analízis, algebra, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, diszkrét matematika),
    • számításelmélet és algoritmuselmélet,
    • fizika és egyéb természettudományos ismeretek,
  • gazdasági és humán ismeretek,
    • (közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, jogi, államigazgatási, menedzsment ismeretek),
  • szakmai törzsanyag és differenciált ismeretek,
    • rendszertechnika (digitális rendszerek, számítógép architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes és távközlő hálózatok, mérés és szabályozástechnika, elektronika),
    • szoftvertechnológia (programozási paradigmák és programnyelvek, programtervezés),
    • informatikai rendszerek (adatbázis-kezelés, tudásreprezentáció, felhasználói interfészek és számítógépes grafika, WEB és mobilprogramozás, informatikai rendszerek felépítése, modellezése, analízise, megvalósítása, biztonsága).

 

Milyen gyakorlati követelményei vannak a szaknak?

A szakmai gyakorlat legalább nyolc hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat.

 

Mit tud egy mérnökinformatikus szakon végzett hallgató?

  • Ismeri az informatikai rendszerek hardver és szoftver elemeinek működését, megvalósításuk technológiáját, működtetéséből származó feladatok megoldásának mikéntjét, valamint informatikai és egyéb műszaki rendszerek összekapcsolásának lehetőségeit.
  • Birtokában van a mért jelek feldolgozásával, rendszerek és hálózatok modellezésével, szimulációjával és szabályozásával kapcsolatos alapismereteknek és mérnöki szemléletnek.
  • Ismeri a főbb programozási paradigmákat, programnyelveket, fejlesztési eszközöket.
  • A fontos szoftverfejlesztési módszertanokat, informatikai tervek és dokumentációk jelölésrendszerét ismeri.
  • Alapvető adatbiztonsági ismeretekkel bír.

Egy mérnökinformatikus alkalmazást fejleszt, kliens-szerver, webes, valamint mobil rendszereket programoz, multiplatform rendszereket alakít ki. (Fotó: 123rf)

Mivel foglalkozik egy mérnökinformatikus?

  • Számítógépes és távközlő hálózatok telepítését és konfigurálását, hálózati hibák elhárítását, hálózatok üzemeltetését és továbbfejlesztését végzi el.
  • Alkalmazást fejleszt, kliens-szerver és webes, valamint mobil rendszereket programoz, multiplatform rendszereket alakít ki.
  • Képes vállalati információs rendszereket fejlesztésére és korábbi fejlesztések implementációjára.
  • Beágyazott rendszereket specifikál és megvalósít.
  • Szakterületén elemzési, specifikációs, tervezési, fejlesztési és üzemeltetési feladatokat lát el, alkalmazza a fejlesztési módszertanokat, hibakeresési, tesztelési és minőségbiztosítási eljárásokat végez.
  • Együttműködik informatikusokkal és villamosmérnökökkel a csoportmunka során, és más szakterületek képviselőivel is az adott probléma követelmény-elemzésének és megoldásának kimunkálása során.

 

Hol tanulhatsz tovább, ha itt végzel?

Mesterképzésen elsősorban olyan szakokon tanulhatsz tovább, mint:

  • mérnökinformatikus,
  • gazdaságinformatikus,
  • adattudomány,
  • programtervező informatikus,
  • mechatronikai mérnöki,
  • info-bionika mérnöki,
  • településmérnöki vagy
  • mechatronikai mérnöki szak.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint fizika, űrmérnöki, egészségügyi mérnöki vagy villamosmérnöki szak.

 

Az IT képzési területen belül a legnépszerűbb szak a mérnökinformatikus az UNI 2023 őszi száma szerint. Az informatikai képzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni. 

 

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.