Mátyus László Archívum | Diplomátszerzek

A jövő orvosai Debrecenben

„Olyan orvosokat képzünk, akik magas szintű szaktudással rendelkeznek, ugyanakkor nyitottak az egész életen át tartó tanulásra és a folyamatos szakmai fejlődésre. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a nálunk végzett szakemberek munkájukat kiemelkedő empátiával, etikus szemlélettel és magas fokú emberi érzékenységgel gyakorolják” – mondta a hirek.unideb.hu-nak Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja.

Fotó: DE

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar általános orvos szakára jelentkezőknél továbbra is követelmény a két emelt szintű érettségi: egy biológiából, egy másik pedig fizikából vagy kémiából. Emellett jó, ha a felvételizők kitűnő angol nyelvtudással rendelkeznek, ez ugyanis a képzés során elengedhetetlen lesz a szakmai fejlődéshez, hiszen a publikációk, a legfrissebb tudományos eredmények angolul jelennek meg.

A felvételi eljárásban az intézményi 100 pontból összesen 50 adható többek között a nyelvtudás, a korábbi felsőfokú tanulmányok, a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredmények és a munkatapasztalat alapján. A másik ötven pontot a szóbeli vizsgán lehet megszerezni.

Fotó: DE

„A szóbeli felvételin nem konkrét szakmai tudást kérünk számon, hiszen erre előre nem igazán lehet felkészülni. Sokkal inkább arra vagyunk kíváncsiak, hogyan gondolkodik a jelentkező: miként old meg problémákat, hogyan kommunikál, mennyire empatikus, illetve egy adott helyzetet milyen gyorsan és pontosan tud átlátni, ahhoz alkalmazkodni és milyen döntéseket hoz” – fűzte hozzá a kari vezető.

A kar kiváló felkészültségű oktatókkal és magas színvonalú infrastrukturális háttérrel várja a jelentkezőket. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően valamennyi tanterem a legmodernebb technológiai eszközökkel felszerelt. A hallgatók a gyakorlati ismereteket pedig a korszerű klinikai gyakorlóhelyek mellett a Sebészeti Műtéttani Tanszéken, valamint az Interaktív Orvosi Gyakorlati Központban működő, modern skill-laborokban sajátíthatják el. Ez a képzési környezet lehetőséget biztosít a készségek és kompetenciák fejlesztésére, valamint a legkorszerűbb orvostechnikai eszközök magabiztos alkalmazásának elsajátítására.

Az Általános Orvostudományi Kar a képzés során kiemelt figyelmet fordít az orvostanhallgatók nemzetközi tapasztalatszerzésének támogatására. A hallgatók számára kiemelkedő lehetőség, hogy szakmai gyakorlatukat az Amerikai Egyesült Államok rangos intézményeiben, Buffalo és Houston városában végezhetik el.

Fotó: DE

„A külföldi gyakorlatokon és tudományos konferenciákon való részvétel kiváló lehetőséget teremt a szakmai ismeretek elmélyítésére, valamint nemzetközi tudományos és szakmai kapcsolatok kiépítésére. A magyar nyelvű képzésben részt vevő, leendő szigorlóéves orvostanhallgatók számára az Amerikai Magyar Orvosszövetség gyakorlati programja is elérhető, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az Egyesült Államokban szerezzenek értékes klinikai tapasztalatokat. Célunk, hogy az Általános Orvostudományi Kar hallgatói világszínvonalú orvosképzésben részesüljenek, amelynek szerves részét képezi a nemzetközi szemlélet elsajátítása, a korszerű külföldi módszerek megismerése, valamint a nemzetközi szakmai környezetben való tájékozódás” – emelte ki Mátyus László professzor.

A karon jelentős szerepet kap a tehetséggondozás, amely tudatosan és következetesen támogatja a hallgatók szakmai kibontakozását és egyéni képességeik fejlesztését. Ennek a tevékenységnek az egyik legfontosabb része a tudományos diákkör, amely egyre sikeresebb. Ezt mutatja, hogy néhány év alatt megduplázódott a helyi konferenciára jelentkezők száma, idén már több mint 480 pályamunka érkezett.

Itt mindenképpen egyenszilárdságú tudás kell – interjú Mátyus Lászlóval, a DE Általános Orvostudományi Karának dékánjával

„A program rendkívüli népszerűsége valóban figyelemre méltó, és részben annak is köszönhető, hogy egyre nagyobb arányban sikerül bevonni a külföldi hallgatókat is. Így nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi hallgatói kör is felismerte annak jelentőségét, hogy már egyetemi éveik alatt megismerjék a tudomány módszertanát, aktívan részt vegyenek kutatásokban és ilyen módon tudományos tapasztalatokra tegyenek szert. Ez egyértelműen kiváló előkészítő lépés a PhD-képzés felé is, hiszen azok a hallgatók, akik eredményesen szerepeltek a tudományos diákkörben, jóval nagyobb eséllyel folytatják sikeresen tanulmányaikat a doktori programban” – tette hozzá Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja.

A Debreceni Egyetem általános orvosképzése 2022-ben – Magyarországon elsőként – kapta meg az Orvosképzési Világszövetség (WFME) szempontrendszere szerinti akkreditációt. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság minősítése jelentősen növeli az itt szerzett diploma értékét.

Fotó: DE

Az Általános Orvostudományi Karon az osztatlan általános orvos szak mellett orvosi diagnosztikai analitikus alapszakon, egészségpszichológia-, klinikai laboratóriumi kutató-, molekuláris biológia, valamint radiográfia mesterszakon tanulhatnak a felvételizők szeptembertől.

A jelentkezők a felvételivel kapcsolatos tudnivalókról az Általános Orvostudományi Kar honlapján tájékozódhatnak.

——

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Mátyus László az OTDT leendő elnöke

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) legutóbbi ülésén megválasztotta Mátyus Lászlót az OTDT leendő elnökének, aki Weiszburg Tamást követi majd az elnöki székben.

Mátyus László egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja már több évtizede aktívan és elkötelezetten vesz részt az OTDT tehetséggondozó munkájában. A professzor szakmai pályájának mindig szerves része volt a tudományos diákkör, amelybe hallgatóként kapcsolódott be a Debreceni Egyetem Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetében végzett kutatásaival. Később az Általános Orvostudományi Kar Tudományos Diákköri Tanácsának hallgatói elnöke, oktatói titkára, 2010-től pedig elnöke lett. 2011-ben választották az Országos Tudományos Diákköri Tanács Orvos- és Egészségtudományi Szakmai Bizottságának elnökévé, 2016 óta az OTDT Elnökségének tagja, 2021-től pedig az OTDT élettudományokért felelős alelnöki posztját is betölti.

– Mint minden eddigi megbízatásomat, ezt is szolgálatnak tekintem, és kellő alázatot tanúsítok a feladat iránt. Hiszek a kollektív bölcsesség és az egyéni felelősség erejében. Arra fogok törekedni, hogy minden tevékenység átlátható, számonkérhető, körültekintően kialakított szabályok szerint történjen – nyilatkozta Mátyus László.

Fotó: DE

Mátyus László professzor azt vallja: a tehetséggondozás legmagasabb szintű formája a tudományos diákkör.

– Meg vagyok győződve arról, ha valaki részt vesz a tudományos diákkörben és megtanulja a tudományos megismerés módszertanát, az adatok kritikus elemzését, lényegesen jobb szakember lesz, mint az, akinek ez az élmény nem adatik meg. Megtanulják kritikusan szemlélni a tudományos közleményekben, tankönyvekben megjelenő adatokat, információkat és képesek lesznek önálló döntéseket hozni. A tudományos diákkör igazi hungarikumnak számít, hiszen ez a tevékenység ilyen szervezett formában más országban nem működik – hangsúlyozta Mátyus László.

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnökeként kiemelt feladatának tekinti a helyi tudományos műhelyek támogatását például olyan szolgáltatásokkal, eszközökkel, amelyek segíthetik a helyi konferenciák szervezését. Céljai között szerepel, hogy minél több külföldi hallgatót vonjanak be a tudományos diákköri munkába, illetve az is, hogy egymás tevékenységét erősítve szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki más hazai tehetséggondozó programokkal, például a Nemzeti Tudósképző Akadémiával.

– Azt látjuk, hogy az utóbbi időben jelentősen, 15-20 százalékkal nőtt az országos konferenciára jelentkezők száma. Nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy a mennyiségi növekedés ne menjen a minőség rovására, és a jövőben is ugyanolyan színvonalas előadásokat hallhassunk, mint korábban – tette hozzá a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja.

Mátyus László november 25-től látja el az OTDT elnöki feladatait.

Kiemelt kép: OTDK

Itt mindenképpen egyenszilárdságú tudás kell – interjú Mátyus Lászlóval, a DE Általános Orvostudományi Karának dékánjával

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2024-es nyári számában jelent meg.

Miben más az önök intézménye, mint a többi orvosi egyetem?

A debreceni orvosképzés Magyarországon egyedülálló abból a szempontból, hogy nálunk egy integrált campuson folyik az oktatás. Ezenfelül  azt gondolom, hogy kiemelkedően felkészült oktatógárda várja itt a hallgatót. Különböző rangsorok visszajelzik ezt: a minősített tanárok,  illetve az oktatók között az MTA-doktorok aránya nálunk magas. Itt egy kitűnő infrastruktúra áll rendelkezésre. Ez száz évvel ezelőtt egy  zöldmezős beruházás volt, ami ma is meghatározó. Ezzel az adottsággal mi nagyszerűen tudunk élni.

Voltak, illetve lesznek-e fejlesztéseik?

Az oktatási infrastruktúránk lényegesen javult. Bő négymilliárd forintos beruházásból egy Learning Center nevű épület jött létre, amely két nagy előadót és nyolc szemináriumi termet foglal magában, emellett fantasztikus közösségi tereket is, amiket a diákok csoportmunkákra, egyéni tanulásra tudnak használni. A skill laboratóriumunkban állandó a fejlesztés, itt babákon vagy egyéb gyakorlóeszközökön lehet beavatkozásokat elsajátítani, gyakorolni. Ezek között vannak viszonylag egyszerűek és olyan bonyolultak is, amelyek valós tüneteket is tudnak produkálni, vagyis érzékelik azt, hogy milyen beavatkozást végeznek el rajtuk, milyen gyógyszert kaptak, és ennek megfelelően romlik, vagy javul az állapotuk.

Milyen a képzési terület jövője? Mit gondol, hogy milyen változások lesznek az orvosképzésben mondjuk rövid vagy akár középtávon?

Orvosokra mindig szükség lesz, a mi diplománk a világon mindenütt elfogadott. A következő 50 évben nagyon sok minden segíti a doktorok munkáját, a mesterséges intelligenciától kezdve az operáló robotig. Biztos vagyok abban is, hogy a csapatban való tevékenység egyre lényegesebb lesz, a robotikát tekintve ez kiterjesztheti a kollaborációt akár országok között.

Azt gondolom, hogy a mesterséges intelligencia jelentősen megváltoztatja az orvos-beteg találkozások számát is, és a doktor a munkaerejének nagyobb részét tudja valós gyógyításra fordítani.

Az, hogy most a mesterséges intelligencia legyőzte mondjuk a legjobb bőrgyógyászokat a melanóma diagnosztizálásában, attól nem kell félni,  hiszen ez csak egy segítség, a végső döntés úgyis ott van az orvos kezében. Annyi biztos, hogy a mesterséges intelligencia nem ideges, nem fáradt, nem sértődik meg, nem kialvatlan, és ezek azt gondolom, hogy nagyon lényeges elemek. Ha belegondolunk, azt látni kell, hogy a legtöbb orvosi hiba nem tudás-, hanem figyelemhiány következménye.

A lemorzsolódással kapcsolatban mit tud mondani?

Egyrészt egy máshogyan működő középiskolai rendszer biztosan sokat segítene ennek csökkentésben. A legnagyobb problémánk az, hogy a  középiskola nem tanítja meg tanulni a diákokat, nem alakul ki az a készség, hogy nagyobb mennyiségű tananyagokat elsajátítsanak. Nyilván a lemorzsolódás az első két évben a legjelentősebb, ami részben összefügg a hatalmas tanagyaggal is. Bár később is rengeteget kell tanulni, csak addigra már megtanulnak tanulni, és kialakul egy orvosi intelligenciájuk. Ezen az úton kell őket segíteni. A lemorzsolódást a magyar hallgatók esetén nem tartom jelentősnek, náluk 10 százalék környékén alakul.

Nem mindenki gondolja át, hogy az orvosi pálya kiemelt figyelmet, nagy munkabírást igényel.

Azt szoktam mondani, hogy itt nem az anatómiavizsgán kell túl lenni, hanem az egész pályájuk során minden nap tanulni kell. Bármennyire is furcsa, nem hiszek abban, hogy az első vér látványa térítené el az orvosi pályától az illetőt; az anatómiakönyv vastagságának a  látványa sokkal riasztóbb lehet. Az orvosképzés során az egyenszilárdságú tudást mindenképpen meg kell szerezni.

Mit tanácsolna azoknak, akik most állnak a felvételi előtt, hogyan tudnak felkészülni az egyetemi életre, miként lehetnek sikeresek?

Én azt gondolom, hogy az a legfontosabb, hogy tanuljanak meg jól kommunikálni. Ezalatt azt értem, hogy azt mondják, amit gondolnak. Ezen túl nagyon fontos dolog, hogy sokat kellene olvasni. Nekem az az érzésem, hogy nem olvasnak eleget a fiatalok. Az orvoslás kezd egyre inkább természettudománnyá válni, ami azt jelenti, hogy egyre több a mérhető, megjósolható, modellezhető jelenség. Ennek megfelelően a középiskolában ragadjanak meg minden alkalmat, hogy a természettudományokat mélyebben elsajátítsák.

Mátyus László

  • A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát (Weszprémi-díjjal) 1980-ban. Azóta a Debreceni Egyetem Biofizikai és Sejtbiológiai Tanszékén dolgozik, jelenleg (2007 óta) egyetemi tanárként. A klinikai laboratóriumi vizsgálatok szakorvosa. A Biomatematikai Tanszék vezetője volt (2009–2021). Kutatási területe a sejtfelszíni receptorok sejtfelszíni szerveződése és dinamikája.  Doktori (CSc) disszertációját 1993-ban védte meg. Habilitációs címet 1998-ban kapott, 2005-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora (DSc) lett.
  • Hét éven át (2000–2007) az EBSA (Európai Biofizikai Társaságok Szövetsége) titkára volt. 2009 és 2015 között a szervezet alelnöke, elnöke, korábbi elnöke volt, 2015 óta a végrehajtó bizottság tagja.
  • 2015–2023 között a Magyar Biofizikai Társaság elnöke volt, jelenleg tiszteletbeli elnöke. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács alelnöke, valamint a Magyar Rektori Konferencia Orvos- és Egészségtudományi Bizottságának elnöke.
  • A diákok szavazatai alapján négyszer választották meg Az ÁOK év oktatójának. Széchenyi Professzori Ösztöndíjat, Széchenyi István-ösztöndíjat és Jedlik Ányos-díjat (2011 – Magyar Szabadalmi Hivatal) kapott. Magyarország köztársasági elnöke 2012-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozott neki.
  • Az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) tudományos dékánhelyettes volt öt évig, 2013 óta az ÁOK dékánja.

 

Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja (Fotó: Mátyus László)

Európai színvonalú orvos- és gyógyszerészképzés a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar általános orvos szakára jelentkezőknél továbbra is követelmény a két emelt szintű érettségi, egy biológiából, egy másik pedig fizikából vagy kémiából. A kar dékánja azonban azt javasolja, hogy aki orvos szeretne lenni, valamennyi természettudományos tárgyból és matematikából is erős tudással rendelkezzen, emellett pedig a képzés során nagyon fontos lesz a kitűnő angol nyelvtudás is.

Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja. (Fotó: DE)

– Aki az orvosi hivatást választja, annak nagyon stabil természettudományos ismeretekre van szüksége, hiszen ez jelenti a modern orvostudomány alapját. Az angol nyelvtudás pedig elengedhetetlen a szakmai fejlődéshez, hiszen a publikációk, a legfrissebb tudományos eredmények angolul jelennek meg – emelte ki Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja.

A nyelvvizsgáért akár negyven pontot is kaphatnak az Általános Orvostudományi Karra felvételizők. A jelentkezőknek az elmúlt évhez hasonlóan idén is lehetőségük van arra, hogy szóbeli felvételi vizsgán ötven pluszpontot szerezzenek.

– A szóbeli felvételin nem a tananyagot kérdezzük, nem a tárgyi tudásra vagyunk kíváncsiak. A felvételiző a négy orvosképző egyetem által közösen kidolgozott szituációs gyakorlatok közül kap egyet, és elmondja, hogy az adott helyzetben mit és miért csinálna. Emellett lehetőség van arra is, hogy beszélgessünk a jelentkezővel, például arról, hogy miért szeretne orvos lenni. A felvételi során a legrátermettebb, a legelhivatottabb jelentkezőket szeretnénk kiválasztani, akikről azt gondoljuk, ők a leginkább alkalmasak arra, hogy orvossá váljanak – jelentette ki Mátyus László.

Aki az orvosi hivatást választja, annak nagyon stabil természettudományos ismeretekre van szüksége. (Fotó: DE)

A professzor hangsúlyozta: a szóbeli felvételi alkalmat ad arra is, hogy megismerjék a különleges képességekkel rendelkező hallgatókat, így tehetségük kibontakozását már a képzés elején megfelelően segíthetik. A karon nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra, melynek fontos része a tudományos diákköri tevékenység.

– Hallgatóink sokszínű, nemzetközileg is elismert kutatási tevékenységben vehetnek részt, munkájukat pedig a kar elhivatott oktatói segítik. A tudományos munka lényeges azért is, mert a hallgatók megismerkednek a tudomány módszertanával, az adatok kritikus elemzésével, és ezáltal azok is jobb szakemberré válnak, akikből később nem lesz kutató – tette hozzá Mátyus László.

A karon nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra. (Fotó: DE)

A kar kiemelkedő oktatói állománnyal, kitűnő infrastrukturális feltételekkel várja a jelentkezőket. A hallgatók a magas színvonalú klinikai gyakorlóhelyek mellett a Sebészeti Műtéttani Tanszéken, illetve az Interaktív Orvosi Gyakorlati Központban kialakított skill-laborokban szerezhetik meg gyakorlati tudásukat, illetve fejleszthetik készségeiket, képességeiket, megismerik a korszerű eszközök használatát.

A kar kitűnő infrastrukturális feltételekkel várja a jelentkezőket. (Fotó: DE)

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán az osztatlan általános orvos szak mellett orvosi diagnosztikai analitikus alapszakon, egészségpszichológia-, klinikai laboratóriumi kutató-, valamint molekuláris biológia mesterszakon tanulhatnak a felvételizők szeptembertől. A jelentkezők a felvételivel kapcsolatos tudnivalókról az Általános Orvostudományi Kar honlapján tájékozódhatnak.

Gyógyszerészképzés – a sikeres jövő már az egyetem padjaiban elkezdődik

A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán a legnépszerűbb klasszikus gyógyszerészképzés mellett elérhető a gyógyszerfejlesztési kutatás menedzser mesterszak, idén pedig elindítják a gyógyszertári szakasszisztens képzést és már a DE Siófok Campusán is lehet tanulni. A hallgatók a GYTK-n a legkorszerűbb elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek, ami egyedülálló lehetőségeket nyit meg előttük.

A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara (DE GYTK) folyamatosan bővíti képzési portfólióját annak érdekében, hogy a lehető legtöbb fiatal találja meg a helyét a gyógyszerészet világában. Ennek jegyében idén elindítják a gyógyszertári szakasszisztens képzést, amely azok számára is kiváló lehetőség, akik a szokottnál rövidebb idő alatt szeretnének elindulni az egészségügy és a gyógyszerészet világában.

– A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara azok számára jó választás, akik szeretnék ötvözni a biológia és a kémia iránti érdeklődésüket az egészségtudományokkal, szívesen segítenek másokon akár a betegek támogatásával, akár az egészségvédelem révén. Gyógyszerészként minden nap lehetőség van valódi értéket teremteni – foglalta össze az előnyöket a kar dékánja.

A hallgatók a GYTK-n a legkorszerűbb elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek. (Fotó: DE)

Bácskay Ildikó elmondta: a gyógyszerészképzés továbbra is rendkívül népszerű és a DE GYTK-n a hallgatók egyedülálló környezetben tanulhatnak. Tavaly májusban adták át a Vezér utcai egyetemi ipari parkban a kar új épületét, amely modern tantermekkel, barátságos közösségi terekkel és a legkorszerűbb laboratóriumokkal várja a hallgatókat. Mivel fontosnak tartják az egészséges életmódot, műfüves futballpályát is kialakítottak és kültéri pingpongasztalok beszerzését is tervezik.

Tavaly májusban adták át a Vezér utcai egyetemi ipari parkban a kar új épületét. (Fotó: DE)

A debreceni gyógyszerészhallgatók csereprogramok révén külföldön is gyarapíthatják tudásukat. Az érkezőket támogató közösség, inspiráló légkör várja, ahol közvetlen a kapcsolat az oktatókkal és a diáktársakkal. A kar környezete és képzése páratlan az országban.

– A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara többet kínál, mint egy diploma. Ez egy közösség, amely inspirál, fejlődésre ösztönöz és biztos alapokat nyújt a jövőhöz. Ha egy olyan hivatást szeretnének, amely megbecsülést és stabilitást ad, miközben mások életét jobbá teszi, akkor a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karát érdemes választani, mert ez a hely ezt biztosítja – fogalmazott Bácskay Ildikó.

Évente átlagosan nyolcvan magyar és harminc-negyven külföldi hallgató kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon. Határon túlról érkezett diákok is gazdagítják a közösséget és lehetőséget adnak arra, hogy közreműködésükkel más kultúrák gyógyszerészeti gyakorlatairól is tanuljanak a hallgatók.

Az oktatói gárda elismert szakemberekből áll, akik nemcsak tanítanak, de mentorálják, támogatják is a képzésben résztevőket, hogy a legtöbbet hozhassák ki magukból.

Az érkezőket támogató közösség, inspiráló légkör várja, ahol közvetlen a kapcsolat az oktatókkal és a diáktársakkal. (Fotó: DE)

– Karunk egyik legnagyobb erőssége a nemzetközi szinten is páratlan kapcsolatunk a Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzemmel. Ez a szoros együttműködés lehetőséget biztosít hallgatóink számára arra, hogy már az egyetemi évek alatt megismerkedjenek az ipari környezettel. Ez a partnerség szimbolizálja a kar harmadik misszióját, az egészségiparral és a gyógyszeriparral való együttműködést, ami garantálja a hallgatók számára a legfrissebb szakmai tudás megszerzését – fogalmazott Bácskay Ildikó.

Az oktatói gárda elismert szakemberekből áll, akik nemcsak tanítanak, de mentorálják, támogatják is a képzésben résztevőket. (Fotó: DE)

A DE GYTK irányítója kifejtette: a gyógyszerészeti ismeretek hagyományosan stabil munkát és biztos jövőt jelentenek. Az itt végzett hallgatók számos kihívás közül választhatnak: a közforgalmú patikákban például közvetlen betegkapcsolatokat alakíthatnak ki, a kórházi és klinikai gyógyszerészetben az orvosi csapat részeként segíthetik a gyógyítást, a gyógyszeriparban innovációval, kutatás-fejlesztéssel és a gyógyszerkészítmények előállításával foglalkozhatnak. Akik gyógyszerészként a hatósági gyógyszerellenőrzés területén helyezkednek el, az egészségügyi biztonság fenntartásán dolgozhatnak. A szépségiparban is több egykori DE GYTK-s hallgató dolgozik, például dermokozmetikumokat fejlesztenek, illetve esztétikai kezelések során közreműködnek. A friss diplomások számára a „patika tisztaságú” munkahelyek és a változatos karrierutak garantáltak.