Marokkó Archívum | Diplomátszerzek

Marokkó legkülönlegesebb könyvárusa, aki napi 8 órát olvas

Közel 50 éve a tudás szolgálatában

Mohamed Aziz 15 éves korában kezdett el könyveket árulni, először egy fa alá leterített szőnyegről. Sajnos nem csak a könyvek iránti szeretet hajtotta. 6 éves korában árva lett, és kamaszkorára rájött, hogy hiába dolgozik halászként, soha nem lesz elég pénze könyvekre, hogy befejezze a középiskolát.

Sorsával nem volt egyedül, Marokkó lakosságának több mint 80 százaléka nem tudott olvasni a 60-as években, 2014-re ezt leszorították közel 30 százalékra. Mohamed és kortársainak kitartása lehetőséget adott a következő generációknak is, bár a középiskolát még így is csak a lakosság fele fejezi be.

Mohamed Aziz

Kevés eladás, annál több olvasás

Könyveinek nagy részét az utcán tartja, azok közt olvas naponta 6-8 órát, amit csak a vevőkért és imádkozásért szakít meg. Egy nap átlagosan egy-két könyvet ad el, de ezek közt sok a nagyértékű tankönyv, amiket lediplomázott diákok adományoznak neki. Ezeket kimondottan nagy kedvezménnyel adja tovább a felsőoktatásba készülő fiataloknak, hiszen évtizedekkel ezelőtt Mohamed is hasonló helyzetben volt, mint most ők.

Gyermekkora óta körülbelül 4000 könyvet olvasott el eddig arabul, franciául és spanyolul, úgy, hogy mindhárom nyelvet autodidakta módon tanulta meg. Ebből az első kettő Marokkó két legfőbb nyelve, de az arabnak több, íratlan dialektusát használják az országban, Aziz ezek közül a Dariját beszéli.

Mohamed az olvasást felsőbbrendű ajándéknak tartja, múltja mellett ez a másik ok, amiatt megszakad a szíve, ha tanulás helyett dolgozni lát kisgyermekeket. Ezen kívül már csak a szakadt könyvek tudják feldühíteni.

Rabat. Marokkó fővárosa. (Kép: 123rf.com)

Az olvasás lehetőség, ajándék, kihívás

Itthon mi szerencsésebb helyzetben vagyunk, a mi olvasási időnkből többnyire csak a többi szabadidős tevékenység vesz el.

Nemrég Ludvig Orsolya Stefanie-val, a Libri-Bookline Zrt. marketing- és kommunikációs igazgatójával készítettünk interjút, aki arról is beszélt, hogy az egyik könyvnek nem a másik a konkurenciája.

[kiemelt]„A könyvnek minden szabadidős tevékenység, a Netflix vagy a Spotify, de akár egy kirándulás is a konkurenciája, sőt, ha a másik vetületet nézzük, akkor a teljes ajándéktárgypiaccal is versenyt futunk. Ettől szép ez a szakma, hogy itt még erőteljesebben kell felkeltenünk az igényt” – mondta Orsolya.[/kiemelt]

Ha érdekel, hogy mennyire speciális terület a könyvkiadás és a könyvkereskedelem, milyen tulajdonságokra van szüksége annak, akinek ezen a területen vannak tervei, olvasd el a teljes interjút, ami eredetileg az UNI in&out 2024 Nyár kiadványban jelent meg.

Látogass el webshopunkba, ahol digitális és nyomtatott formában is megvásárolhatod kiadványainkat: https://shop.uniside.hu.

Egyre több marokkói tanulna magyar egyetemen

A 2023 és 2025 közötti időszakban évi 150-ről 165-re növelik a marokkói diákok számára biztosított ösztöndíjas helyek számát a magyarországi egyetemeken. Ezt tartalmazza az a megállapodás, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter írt alá az észak-afrikai ország felsőoktatásért és innovációért felelős miniszterével.  

Rekordszámú jelentkező Marokkóból

Ahogyan az MTI is beszámolt róla, Szijjártó Péter a következőt emelte ki: a folyamatos bővülés mellett az idei tanévre ismét rekordszámú jelentkezőt (1151 főt) regisztráltak Marokkóból, akik főként az alábbi hazai egyetemekre jelentkeztek:

  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem,
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem,
  • Debreceni Egyetem,
  • Pécsi Tudományegyetem.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Abdellatif Miraoui marokkói felsőoktatásért, tudományos kutatásért és innovációért felelős miniszter sajtótájékoztatója a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. január 30-án. (Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)

Márciusban közös ülést tart a magyar és a marokkói rektori konferencia. Magyarországi intézmények vendégoktatókat küldenek a legnagyobb marokkói egyetemekre, illetve közös kutatási pályázatokat is finanszíroznak.

„Nekünk fontos célunk az, hogy a magyar felsőoktatási rendszer nemzetköziesítése az elkövetkezendő időszakban is kellő lendülettel haladjon” – szögezte le a külügyminiszter.

Törökországból is több mint ezren tanulnak nálunk

Pár hete Szijjártó Péter a török oktatási miniszterrel írt alá felsőoktatási együttműködési megállapodást a 2023–2025 időszakra vonatkozóan.

Ennek keretében a kormány évi 150-ről 200-ra növeli a török hallgatóknak adható ösztöndíjas helyek számát. A jelenkor kihívásaira reflektálva ebbe az orvosi és a nukleáris képzés területe is belekerül.

Magyarország a török diákok körében mára a 12. legnépszerűbb külföldi tanulási célponttá vált. Idén több mint ezer török hallgató tanul hazánkban. 16 magyar egyetem rendelkezik török partnerekkel, közöttük folyamatos az oktatók és hallgatók cseréje. Két intézményben működik turkológia szak, míg az Ankarai Egyetemen hungarológiát lehet tanulni.

Közel 42 ezer külföldi diák tanul Magyarországon

A Magyarországon tanuló külföldi egyetemisták száma az elmúlt években jelentősen megnőtt. A KSH előzetes adatai szerint a 2022–23-as tanévben összességében közel 42 ezer külföldi hallgató tanul a hazai felsőoktatásban (felsőoktatási szakképzés, alap-, osztatlan és mesterképzés, szakirányú továbbképzés, doktori képzés).