Mandiner Archívum | Diplomátszerzek

Hankó Balázs: Célunk, hogy hazánk Európa tíz leginnovatívabb országa között legyen

Az Erasmus-programmal kapcsolatban úgy fogalmazott: „A megegyezés első feltétele az lenne, hogy kapjunk végre választ novemberben elküldött levelünkre. Ameddig nem érkezik reakció, nem tudunk továbblépni. De közben nem tétlenkedtünk, ezért indítottuk el a Pannónia és HU-rizon programokat. Látszik egyébként, hogy Brüsszel időhúzásra játszik.”

Arról, hogy az Erasmus programból kizárt magyar egyetemek pert indítottak az Európai Bíróságon az Európai Bizottság határozata ellen, úgy nyilatkozott az államtitkár, hogy „Van lehetőség arra, hogy a magyar kormány beavatkozzon a perbe és ezt meg is tettük az egyetemek oldalán.”

(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A kormány szerint jogos a tanárok béremelési követelése

A felsőoktatási dolgozók azonnali, ötven százalékos béremelési követelésével kapcsolatban Hankó Balázs arról beszélt, a kormány álláspontja teljesen egyértelmű: a bérkövetelés jogos. Az államtitkár szerint látható, hogy a modellváltó intézményekben magasabbak a bérek, azért, mert másképp működik a rendszer. Látni kell azonban azt is, hogy a háború miatt feszített a költségvetés. Ebből kifolyólag a kormány időt kér arra, hogy megfelelő megoldási javaslattal tudjon előállni. Van egy vita a kormány és az szakszervezetek között a bérekről. Jelenleg a BME esetében egy egyetemi tanársegéd a pályázati lehetőségekkel együtt 450 ezer, egy egyetemi adjunktus 550 ezer forint, egy docens 800, egy egyetemi tanár 1,2 millió forintot keres.

Hankó Balázs reagált azokra a hírekre is, amelyek szerint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) anyagi nehézségekkel küzd és tömeges elbocsátások várhatók.

[kiemelt]„Mindenkit megnyugtatok, hogy nem lesznek elbocsátások. Ez hisztériakeltés. A rektorválasztás ideje alatt pedig hisztériát kelteni nem vall felelős hozzáállásra. Tavalyi évben egyébként 19 milliárd forint volt a BME költségvetése, most az év végére 29 milliárd lesz.”[/kiemelt]

Hankó az Európai Bizottság által kezdeményezett úgynevezett európai diploma bevezetésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „Az Erasmus-program vitája kapcsán is azt látjuk, hogy Brüsszel nem szakmai, hanem politikai alapon dönt. Ami tetszik nekik, azt támogatják, ami nem, azt kizárják. Alapvetően nagyon hangzatos ötlet a több együttműködés, a közös diploma, amit mindenhol elismernek. De mit is akarnak megint valójában? Lopakodó módon a felsőoktatást is kivenni nemzeti hatáskörből.”

Nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma 2024-ben – Hankó Balázs

Jól működik a megújított szakképzés

Hankó szerint a soros elnökség során a versenyképességet helyezik előtérbe. Európa versenyképességét a magyar modellre kellene alapozni, amely megújította a szakképzést. Ez egyrészt vonzó a hátrányos helyzetben lévőknek azzal, hogy szakmát ad nekik. Másrészt a gazdaság számára fontos területeken a technikumok a felsőoktatás előszobáját jelentik. Az utolsó ott töltött év közösen tervezett az egyetemekkel. A legjobbak szinte felvételt nyernek az előzetes hallgatói jogviszonnyal. Úgy, hogy ebben harmadik partnerként ott vannak a vállalati szereplők.

A Neumann János program kapcsolatban hangsúlyozta, az a cél, hogy hazánk Európa tíz leginnovatívabb országa között legyen, legyen top 100-as egyetemünk és három olyan intézmény, amely Európában van az első százban.

„Fókuszálnunk kell az egészségre, a digitalizációra, a zöld átállásra. Ahhoz, hogy a magyar emberek erősebbek legyenek, tovább kell élnünk, de ehhez egészségesnek kell maradni. Ebben a hagyományaink is erősek, a gyógyszeriparban, az orvosi egyetemi képzésben, az orvostudományi kutatásokban. A digitalizációban, informatikában a magyarok megint csak élen járnak. A zöld átállásban a zöld energiának és az agráriumnak kiemelt lehetőségeket kell biztosítani.”

Hankó Balázs szerint a megújult magyar felsőoktatásnak és szakképzésnek, az innováció-finanszírozásnak az a lényege, hogy ne önmagáért legyen, hanem a gazdasági vállalati, társadalmi érdekeket szolgáljon. Az államtitkár szerint össze kell kapcsolnunk az egyetemeinket a vállalkozásokkal, a szakképző rendszereinkkel. A tudomány finanszírozásának is ezen érdekek mentén kell megvalósulnia.

Forrás: Mandiner

Duplázott a magyar befektetésösztönzés – interjú a HIPA vezetőjével

A szakmában is nagy sikertörténet a hazai befektetésösztönzés, más is elismeri ezt?

A litván befektetésösztönzési ügynökség vezetője nemrég hazánk befektetésösztönzés-politikáját méltatva úgy fogalmazott, hogy Magyarország, nagyon agresszív befektetés-vonzó politikát folytat, külön támogatási alapokat hozva létre, amelyek a fejlett és átalakuló technológiákra koncentrálnak. Elijus Civilis, az Invest Lithuania állami befektetésösztönző ügynökség vezérigazgatója kitért arra is, hogy mennyire ambiciózus a magyar külpolitika, és mennyire számolt azzal, hogy jobb mindkét világot – keletet és nyugatot is – lefedni.

Milyen eredményt ért el Magyarország tavaly?

A 2022-es 6,5 milliárd euró helyett 13 milliárd eurós volt a tavalyi FDI-beáramlás, ráadásul nem is a legideálisabb nemzetközi környezetben történt. Az ismert geopolitikai, világgazdasági fejlemények, így például az utóbbi időszak deglobalizációs folyamatai okán az UNCTAD, illetve az OECD jelentése szerint 2022-ben és 2023 első hat hónapjában is jelentősen visszaesett a globális FDI-áramlás volumene. Világszinten a 2023. első félévi globális FDI-áramlás 30 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.

Joó István, a HIPA vezérigazgatója, befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos / Fotó: HIPA

Joó István, a HIPA vezérigazgatója, befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos / Fotó: HIPA

Ebben a jó eredményben a szegedi BYD beruházás benne van?

A 2023. december 22-én bejelentett szegedi BYD autógyár hatalmas – a szakértők által több milliárd eurósra becsült (a szerk.) – beruházása még nem is szerepel a 2023-as adatokban, azaz a 2024-es esztendőt is meglehetősen jó pozícióból indítjuk. A BYD befektetési döntése is jelzi, hogy a HIPA új stratégiájának a fókuszában az ország déli területeinek fejlesztése áll.

Hogyan működik ez a folyamat?

Egy ilyen óriási beruházást nagyon sok egyeztetés előz meg. A BYD esetén nem kevesebb mint 224 tárgyalási fordulón voltunk túl, miután a tavaly karácsony előtti bejelentés megtörtént. Szegeden a Pick Zrt. százhektáros területével együtt összesen egy háromszáz hektáros új ipari parkot alakított ki a Kormány. Éppen ezért konkrét helyszínt is tudtunk ajánlani a kínai autógyár legelső európai üzeméhez. Ám egy ilyen óriási beruházásért nemcsak a visegrádi négyek között folyik ádáz versengés, hanem sok esetben nyugat-európai és más hozzánk közel eső, Európai Unión kívüli országokkal is meg kell küzdenünk.

Hogyan alakult a működőtőke-befektetések összetétele az elmúlt években? 

A választ és az interjút teljes terjedelmében a Mandiner.hu portálon olvashatja el – ebben a cikkben.

Nyitókép: illusztráció – fotó: Pixabay

 

Isten evangéliumát hirdeti a súlyos fogyatékkal élő prédikátor – Nick Vujicic Budapesten járt

Az interjú eredetileg a mandiner.hu és a Mandiner hetilapban jelent meg, ebből idézünk alább.

A legtöbb ember előbb vagy utóbb átél egy személyiségét megrendítő krízist. Ilyenkor sokan kérdezik: miért éppen velem történik ez? Mi a válasza?
Sok éven keresztül én is azt kérdezgettem Istentől, miért van ennyi fájdalom az életemben. A Biblia azt mondja, hogy a világ nem Isten fennhatósága, hanem az ördög uralma alatt áll. „Az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit nyeljen el”, más helyen: „azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson”. De amit az ördög rosszra akar használni, azt Isten jóra tudja fordítani. Én imádkoztam azért, hogy nőjön kezem és lábam, de nem adta meg, megmentette viszont a lelkemet. Meggyógyította a szívemet, és megújította az elmémet. Itt kezdődött a hívő életem, erre az alapra építettem az életemet.

Isten azért hagyhatta, hogy végletes élethelyzetbe, végtagok nélkül szülessen, hogy az ön bizonysága által számtalanszor annyi embert megmenthessen, mint ha ép végtagokkal született volna?
Nem. Nem gondolom, hogy Isten tökéletes akarata lett volna, hogy így szülessek. Ez születési rendellenesség volt, de a szétesett életem szilánkjait Isten kezébe helyeztem, és ő ezekből a töredékekből valami csodálatosat alkotott újra. Minden ember életében vannak ilyen darabokra esett részek, és amikor esélyt adunk az Úrnak arra, hogy segítsen, ő a kezébe helyezett elrontott dolgainkból új valóságokat tud létrehozni. Ha engem tudott használni az ő dicsőségére, akkor mindenkit tud.

A bizonyságtételeiben sokszor elmondta, milyen nehézségeken, mélypontokon ment át gyerekként, fiatalemberként. Hogyan tudott megbékélni az életével, hogyan talált rá Istenre?
Számomra ez egy utazás volt. Tízéves koromban elkeseredésemben öngyilkosságot kíséreltem meg, megpróbáltam a fürdőkádban, a tizenöt centiméter mély vízben megfulladni. Addigra ugyanis meggyőződtem arról, hogy számomra nincs már remény, az életemnek nem lehet igazi célja, a további éveimben semmi jó nem várhat rám. A kísérlet nem sikerült. Aztán tizenöt éves koromban megragadott a János evangéliumának 9. fejezetében olvasható történet, amikor Jézus meggyógyít egy vakon született férfit. Akkor lett világos számomra, hogy ha Isten minden velem kapcsolatos tervét elmondaná nekem, akkor nem maradna hely a hit számára. A mennybéli dolgok ezen összefüggéseit sok keresztény nem érti – különösen az amerikai egyház, amely azt hirdeti, hogy Isten minden dologban mindig megáld. Ez nem minden esetben van így.

[kiemelt]A mennyei dolgok egy részét nem ismerhetjük meg, így lehetőséget adhatunk Istennek arra, hogy örüljön, amikor látja, ahogy az érzelmeink, a meggyőződésünk ellenére gyermeki hittel elhisszük neki, amit mond. Hisszük, hogy „azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van”. Ha így teszünk, az sokszor a világ megvetését váltja ki, de egyúttal az Úr örömét is. „Az Úr öröme az én erősségem” – mondja az Írás, de mit jelent ez? Azt, hogy ő velem van, megsegít, mindenben velem lesz egészen a halálomig. Az igazi kincseink nem itt a földön, hanem a mennyekben vannak.[/kiemelt]

Az interjú teljes terjedelmében ezen a linken olvasható.

 

Nick Vujicic beszél Isten országáról a Demográfiai Csúcson 2023. szeptember 20-án – fotó:Mandiner.hu