A Debreceni Egyetem vezetése 2001 októberében döntött arról, hogy a nyugat-európai felsőoktatási intézményekhez hasonlóan, az egyetemi integrációt követően elindítja saját mentálhigiénés programját. A feladattal Berényi András klinikai és addiktológiai szakpszichológust bízták meg, aki mellé az ország első egyetemi polgári szolgálatosaként csatlakozott Juhász Béla Szilárd.
– 2001 októberében jártunk, amikor Béla megkeresett azzal, hogy polgári szolgálatos szeretne lenni. Én éppen készültem munkába állni a Debreceni Egyetemen, és felvetettem neki, hogy nincs-e kedve velem tartani ezen az új úton. Végül egy nagyon jó egymásra találás lett ebből, és 2002 januárjától már együtt kezdtük el felépíteni, kialakítani az egyetem mentálhigiénés programját – emlékezett vissza Berényi András, a DEMEK vezetője.
A kezdeti időszak igazi „hőskorszak” volt. Elsőként a Főépület földszintjén kapott helyet a szolgálat, majd átköltöztek a Mikszáth Kálmán utcai oktatói lakásba, hogy elkerüljék a hallgatók stigmatizációját. A fiatalok megszólítására szórólapokat, plakátokat terjesztettek, kortárs segítő hálózatot építettek ki, filmklubot, előadásokat és beszélgetéseket szerveztek, valamint elindították a Szalmaszál elnevezésű hétvégi, mobiltelefonról is hívható lelkisegély telefonszolgálatot is.
– Péntek este hattól hétfő reggel hat óráig működött a szolgáltatás. Az ügyelők számára szerveztünk egy képzést is, hogy minden munkatársunk kompetens legyen. Annyira újszerű volt ez a kezdeményezés, hogy az egyetem nem győzte fizetni a telefonszámlát, ezért csak egy évig működött a szolgáltatás. Még egy újságcikk is megjelent, hogy a sikeres működése miatt szűnt meg a Szalmaszál – mesélte Juhász Béla mentálhigiénikus-addiktológus szakember, a Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesület elnöke.
A szakemberek gyorsan felismerték, hogy a tiszta pszichológiai tanácsadás, a szemlélet és módszertan önmagában nem elegendő: komplex, úgynevezett bio-pszichoszociális és spirituális támogatásra van szükség. Mivel a Debreceni Egyetem oktatási intézményként szociális jellegű ellátásokat közvetlenül nem biztosíthatott, 2003-ban a munkatársak és kortárs segítők létrehozták a Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesületet.
Az egyetemi program és a civil szervezet együttműködése olyan új ellátási formákat tett lehetővé, mint a pszichiátriai és szenvedélybeteg közösségi ellátás, a támogató szolgálat, a speciális alacsony küszöbű éjszakai prevenciós/party szervíz szolgálat a Lovardában vagy éppen az első Braille-nyomtató megpályázása a könyvtár számára.
– A kezdetektől fogva egy komplex pszichoszociális ellátás kialakításának a terve volt a fejünkben: ahol nemcsak mentális, hanem szociális jellegű segítséget is kaphatnak a hallgatók. Mivel az egyetem oktatási intézményként szociális ellátást nem biztosít, a Lelkierő Egyesület kiváló partnerévé vált ebben a munkában. Ennek a szoros együttműködésnek köszönhetően olyan széles szolgáltatási palettát tudunk nyújtani a 18 és 35 év közötti korosztálynak, ami az egész országban egyedülállónak számít – fogalmazott Berényi András.
– Az egyetem és a civil szervezet közötti szoros partnerség mindkét fél számára óriási előnyöket hozott az elmúlt évtizedekben. A Lelkierő Egyesület révén bekapcsolódtunk a szociális képzésekbe, gyakorlati helyszínként működtetjük a fogyatékossággal élő hallgatók számára a szállítási szolgáltatást és közösségi programokat, emellett részt veszünk az egyetemi családbarát munkahely program rendezvényeinek megvalósításában is. A két szervezet munkája mára teljesen egybeforrt – tette hozzá Juhász Béla.
A feladatkörök az évek során folyamatosan bővültek. Amikor az egyetemi felvételi rendszerben megjelentek a többletpontok a speciális szükségletű hallgatók után, a DEMEK feladata lett a fogyatékossággal élő diákok koordinációja és támogatása is. A karokon fogyatékosügyi koordinátori hálózat épült ki, akadálymentesített kisbusz állt szolgálatba. Nemrég ADHD-s és autizmus spektrumzavarral élő hallgatók számára indítottak speciális művészetterápiás csoportokat.
A központ 2010-ben költözött át a Poroszlay úti, teljesen akadálymentesített épületbe, ahol immár hivatalosan is felvette a Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központja nevet.
Ugyancsak a DEMEK gondozásában indult el a Családbarát Egyetem program. A Debreceni Egyetem az országban elsőként nyerte el a Családbarát Egyetem és a Családbarát Munkahely minősítést a felsőoktatási szférában. Ennek keretében ma már hagyományosnak számít az egyetemi dolgozók gyermekeinek szervezett Mikulás-ünnepség, az állatkerti Családi Nap, a Jégkarnevál, valamint a baba-mama szoba, ahol gyermekfelügyeletet is biztosít az egyesület.
Míg a 2000-es évek elején a hallgatók félve vették igénybe a konzultációs szolgáltatást, ma már évi 700-800 hallgató és dolgozó jelentkezik. Éves szinten a konzultációs ülések száma megközelíti a négyezret, amelyből jelentős rész az angol nyelvű, külföldi hallgatóknak nyújtott konzultációs támogatás.
– A fiatalok körében a legjellemzőbb probléma az általános szorongás, a motiválatlanság, a tanulási elakadások és a digitális eszközök túlzott használatából eredő figyelemzavar. Sok hallgató túlterhelt, egyszerre tanul és dolgozik, miközben a közösségi média és a mesterséges intelligencia terjedésével párhuzamosan egyre mélyebb magányt élnek meg. Meglepő, de a digitális jelenlét ellenére hatalmas az igény a személyes, támogató beszélgetésekre, konzultációkra – részletezte a legjellemzőbb problémákat Berényi András.
A szakemberek szerint negyedszázad alatt óriási fordulat következett be a mentálhigiénés kultúrában. A hallgatók ma már nem szégyellik, hanem kifejezetten keresik a szakmai segítséget, és egymásnak is ajánlják a központ szolgáltatásait.
– Amikor negyedszázada elindultunk, a hallgatók még egymásra mutogattak, ha valaki belépett a mentálhigiénés irodába. Most már büszkén mondják a barátaiknak, hogy „neked is el kell menned a DEMEK-be, mert ott valóban figyelnek rád”. Bár az infrastruktúrát tekintve több campuson – a Poroszlay úton, a Kassai úton és a Böszörményi úton – is jelen vagyunk, a folyamatosan növekvő egyetemi hallgatói létszám miatt a jelenlegi épület már nem felel meg az igényeknek – emelte ki Juhász Béla.
A DEMEK jövőbeli tervei között szerepel a pszicho-edukáció, az ismeretterjesztés erősítése a digitális térben (podcastok, rövid videók formájában), a dolgozói kiégés-megelőző és stresszkezelő tréningek bővítése, valamint a hallgatói és dolgozói szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztése.
A legközelebbi nagy mérföldkő pedig a 25 éves jubileum megünneplése lesz: a központ országos szakmai műhelyeket tervez, ahol a társegyetemek szakembereivel közösen tekintik át az elmúlt negyedszázad tapasztalatait, kihívásait és a hazai felsőoktatási tanácsadás jövőjét.
——
A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.
