Kulturális és Innovációs Minisztérium Archívum | Diplomátszerzek

Felsőoktatási siker: csaknem 100 ezren jutottak be idén

Több száz egyetemista gyűlt össze az országszerte számos helyen megtartott Pont Ott Partikon, hogy közösen várják az eredményeket. A Pannon Egyetem által szervezett országos központi rendezvényen többek között Hankó Balázs és Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatásért felelős elnökhelyettese is részt vett.

„Rekordszámú gólya, sikeres fiatalok, mert megújult a felsőoktatás.” Ezekkel a szavakkal kezdte meg a sajtótájékoztatót július 24-én reggel Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium épületében. A kihirdetett egyetemi ponthatárokkal közel 96 ezer jelentkezőnek és hozzátartozóiknak okoztak hatalmas örömet.

Hankó Balázs: közel 100 ezer diákot vettek fel idén a felsőoktatásba (Fotó: UNIside)

És bizony megéri a diploma: „minimum másfélszeres bérszorzó, műszakinál 1,8-as, informatikánál 2,2-es bérszorzó, azonnali elhelyezkedés, ami miatt van az, hogy még a munka mellett is sokan szereznek egy diplomát” – mondta el a miniszter. Ezt az is adatok alátámasztják, hiszen minden ötödik felvett hallgató harminc év feletti.

„Régebb óta fiatalok” az egyetemeken

„Az örök ifjúság elixírje nem más, mint az egyetemek, mint a sikeres magyar egyetemek” – reflektált Hankó Balázs az idei jelentkezők korbeli megoszlására. Ugyanis a legidősebb hallgató, aki 2025-ben felvételt nyert felsőoktatásba, egy 82 éves férfi: ő mérnökinformatikus képzésen folytat majd tanulmányokat szeptembertől.

De az egyetemisták között lesz egy 78 éves mentálhigiénés szakember hallgató, illetve egy 74 éves fenntarthatósági mérnök szakember is. Habár a legtöbb felvételiző a 18–19-es és a 20–29-es korcsoportból került ki, a „régebb óta fiatalok” is jelentős számban jutottak be az egyetemekre. Az ötvenes éveikben járók közül 2653-an, a 60–69 évesek közül 104-en, és a hetven év felettiekből heten kezdenek tanulmányokba szeptembertől.

A diákok négyötöde állami ösztöndíjas

Jelentős növekedés tapasztalható a jelentkezők számában a 2022-es évhez képest. Alapképzésben 43,3 százalékkal, mesterképzésben 44,2 százalékkal, míg osztatlan képzésben 17 százalékkal többen kezdik meg szeptemberben a tanulmányaikat. A felsőoktatási szakképzés népszerűsége viszont csökkent, negyedannyian jelentkeztek idén, mint 2022-ben.

A diákok négyötöde, pontosabban 74.156 hallgató kezdheti meg tanulmányait állami ösztöndíjasként, ami a tavalyi évhez képest 2500-al magasabb szám. Ez az arány Európában egyedülálló. Még a pótfelvételi eljárásban is megnyitnak plusz férőhelyeket, például a gazdasági, informatikai vagy pedagógusképzésben, illetve a sporttudományok területén is. Így akik nem nyertek felvételt, azok számára van még lehetőség ilyen formában beadni a jelentkezésüket augusztus 7-ig – mondta el Vanó Renáta.

Mindig szükség van a diplomásokra

A sajtótájékoztatón is bemutatott statisztikák alapján az elmúlt időszakban történt megújulás növelte a felsőoktatási intézmények vonzerejét. Három éve minden felvételi időszakban 120 ezer feletti jelentkező és több mint 90 ezer felvett diák volt. „Kellenek diplomás fiatalok” – válaszolta Hankó Balázs arra a kérdésre, amely a közel százezer gólya munkaerőpiaci hatásait firtatta.

A korábbi években is hasonlóan magas volt a felvettek létszáma, a diplomások átlagos elhelyezkedési ideje pedig még így is 42 nap, hiszen keresett területeken folytatnak tanulmányokat. A gazdasági és társadalmi igényekre reagáló felsőoktatásban a műszaki, természettudományi, mérnöki, informatikai, agrár és orvos-egészségtudományi területen folyó képzésekre 19 ezerrel több diák nyert felvételt, mint 2022-ben.

A képzések egyre jobban igazodnak a gazdasági és társadalmi igényekhez (Fotó: UNIside)

Az idei évben először a gazdasági terület a dobogó csúcsáról második helyre szorult vissza: a műszaki és informatikai területre közel 1500-al többen nyertek felvételt. A 2022-es évhez képest ez 5760 fős emelkedést jelent.

A pedagógusképzésben jelentős fellendülés tapasztalható, amely összefüggésben áll a történelmi léptékű béremeléssel is. Idén 5630 tanár kezdi meg a tanulmányait a felsőoktatásban. A rövidciklusú pedagógusképzés, ahol egy, másfél vagy két év alatt a már meglévő alapképzettségükhöz kapnak egy tanári diplomát a hallgatók, szintén nagy népszerűségnek örvend: a jelentkezők 60 százaléka ilyen képzésben vesz részt szeptembertől.

Kiemelkedő eredmények budapesti egyetemeken

A 2025-ös felvételi eljárásban továbbra is az ELTE vezet a jelentkezők és a felvettek számát tekintve. Több mint 18 ezer diák jelölte meg az intézményt, és ebből (minden korábbi rekordot megdöntve) szeptemberben összesen 12.583 új felvett hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait az ELTE-n. Alapszakra 7823, mesterszakra 3209, osztatlan szakra 1460, felsőoktatási szakképzésre 91 fő nyert felvételt. Legnagyobb létszámmal induló alap-, illetve osztatlan szakok a jogász (797), a programtervező informatikus (650), a gyógypedagógia (669) és a nemzetközi gazdálkodás (630).

A gazdasági területre jelentkező diákok negyede a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen kezdi meg a tanulmányait szeptembertől. Ezzel az intézmény szinte mindegyik szakján piacvezető tud marad, sőt növelheti is a piaci részesedését. Gazdaságtudományi területre mintegy 5000 fő nyert felvételt, ahol minden szakon 400 pont feletti volt az állami ösztöndíjas ponthatár. Társadalomtudományi szakokra 540-en, gazdaságinformatikára 420-an jutottak be, míg bölcsésznek vagy pedagógusnak 240-en tanulhatnak tovább a BGE-n.

Idén ősszel minden 4. gazdasági képzésre felvett hallgató a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen kezdi meg tanulmányait (Fotó: BGE)

A BME-n a szakok többségén a felvételi ponthatár jelentősen magasabb lett az egy évvel korábbinál. Ennek ellenére az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több jelentkező került be, a műszaki jellegű képzésekre felvettek létszáma pedig több mint 10 százalékkal nőtt. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az intézmény képzései egyre népszerűbbek, hanem azt is, hogy a diákok egyre jobb átlagpontszámmal érkeznek a vezető magyarországi műszaki felsőoktatási intézménybe. A felvettek átlaga a szakok több mint 70 százaléka esetében 400-nál is magasabb, de nem ritka a 430, sőt 440 pont fölötti teljesítmény sem.

Rekordokat döntő felvételi pontszámok

A Semmelweis Egyetem hat karának magyar nyelvű képzéseire összesen 2175 hallgató nyert felvételt idén. 2005-en államilag támogatott, 170-en pedig önköltséges képzésre jutottak be, ahol az orvos- és egészségtudományi területen továbbra is a legmagasabbak voltak a ponthatárok. Az általános orvos osztatlan képzés volt a legnépszerűbb, ide végül 484 hallgató került be. Ebből 477-en állami ösztöndíjjal, amihez 427 pont kellett, 7-en pedig költségtérítéses formában, amihez 425 pontra volt szükség.

Az Óbudai Egyetem rektora, Prof. Dr. Kovács Levente elmondta, hogy 2021-ben megújult egyetemi struktúrájuk óta 78 százalékkal nőtt az intézménybe jelentkezők száma. Az idei ponthatárokat ennek fényében kiemelkedően magasan kellett meghúzni. Esetenként akár 100 ponttal is több kellhetett a bekerüléshez a tavalyi pontszámokhoz képest, de a felvettek száma az alapszakos képzéseken így is 11 százalékkal nőtt. A legtöbben mérnökinformatikus, villamosmérnöki, gépészmérnöki és építészmérnöki alapképzésre jutottak be.

Idén 78 százalékkal többen jelentkeztek az Óbudai Egyetemre, mint 2021-ben (Fotó: Óbudai Egyetem)

Ahogy Hankó Balázs is kiemelte, a Corvinus elérhető szakok zöménél itt lettek a legmagasabbak a felvételi ponthatárok az adott képzést kínáló összes egyetem közül. A térítésmentes alapképzésekre 433 pont alatt, az önköltséges helyekre 400 pont alatt nem lehetett bekerülni. A meghirdetett kilenc alapszak közül hétnél a Corvinuson húzták meg a legmagasabb ponthatárt az adott szakot kínáló magyar egyetemek közül. Ám tavalyhoz képest így is 361-gyel több térítésmentes helyet kínált és 25 százalékkal több diákot vett fel az intézmény. 2345-en kezdhetik meg itt szeptemberben a tanulmányaikat: Alapképzésen 1638, mesterképzésen 626, osztatlan képzésen pedig 81 hallgató.

A Budapesti Metropolitan Egyetemre a több mint négyezer jelentkezőből közel kétezret vettek fel 2025-ben. Az intézmény stratégiai partnerséget kötött a világ élvonalába tartozó Arizona State Universityvel annak érdekében, hogy a nemzetközi oktatási trendeket és innovációkat Magyarországra hozza. A METU saját fejlesztésű, myBRAND nevű oktatási módszertana emellett lehetőséget kínál a hallgatóknak arra, hogy már tanulmányaik alatt is tudatosan elkezdhessék felépíteni saját szakmai márkájukat és portfóliójukat. Ráadásul egy nemzetközi közösség tagjaiként építhetik ki a kapcsolatrendszerüket: 2025-ben már több mint 1000 külföldi hallgató tanul a METU-n a világ közel 100 országából, és az Erasmus+ program keretében is 200 külföldi partnerintézmény érhető el a magyar diákoknak.

A vidéki egyetemeken is fellendülés tapasztalható

A vidéki egyetemek is erősödtek: a 2025-ös évben minden második hallgató nem budapesti egyetemre jelentkezett. Habár továbbra is az ELTE van az első helyen a felvettek számát tekintve, azt rögtön három vidéki nagyvárosi intézmény követi: a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem több városban is működik, de továbbra is a gödöllői kampusz a legnépszerűbb. A Szent István Campusra 1301, a Budai Campusra 740, a Kaposvári Campusra 807, a keszthelyi Georgikon Campusra 255, a gyöngyösi Károly Róbert Campusra 167, a Szarvasi Képzési Helyre pedig 25 fő nyert felvételt idén. A legnagyobb hallgatói létszámmal Kaposváron indul a gyógypedagógiai alapképzés, ahová 141 főt vettek fel, 312-es ponthatárral. A felsőoktatási szakképzésekre pedig még augusztus 15-ig várják a jelentkezéseket.

A veszprémi Pannon Egyetem tette a legnagyobb előrelépést az előző évhez képest: a kétezres felvételi létszámmal egy harminc százalékos emelkedést értek el. De Sopronban, Nyíregyházán, Debrecenben és Pécsen is tíz–tizenöt százalék közötti növekedés tapasztalható.

A Pannon Egyetem tartotta idén az országos központi Pont Ott Partit: a veszprémi Gyárkertben több százan várták együtt a ponthatárokat (Fotó: Pannon Egyetem)

Jelentős a bővülés egyes hiányszakmákban is

A Szegedi Tudományegyetemen a 2025-ös központi felvételi eljárásban 466 szakot hirdetettek meg, melyekre 8395-en jelentkeztek első helyen. Az idei eljárás során 6913-an nyertek felvételt az intézménybe: 4449-en alap-, 1232-en mester-, 1022-en osztatlan képzésen, 210-en pedig felsőoktatási szakképzésen kezdik meg tanulmányaikat. Az ösztöndíjas helyek száma bővült, különösen egyes hiányszakmákban, így ősszel 5692 diák tanulhat majd állami ösztöndíjjal. A felvételi eredmények alapján az SZTE további 200 önköltséges hallgató számára nyújt ezzel megegyező összegű támogatást.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola képzései közül az óvodapedagógus, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzés volt a legnépszerűbb 2025-ben. A tavalyihoz képest mindkét szakot 40 százalékkal többen jelölték meg, és előbbi képzést 138-an, utóbbit 104-en kezdhetik meg szeptemberben. Ezenkívül több mint 60-an nyertek felvételt tanítóképzésre, és 86-an szociálpedagógia alapképzésére is. Az intézmény a 2025-ös pótfelvételin hirdeti meg először legújabb képzését, a hittanár–nevelőtanár rövid ciklusú, négy féléves mesterszakot. Ezzel és a pótfelvételivel kapcsolatos tudnivalókat néhány napon belül a főiskola honlapján is közzéteszik.

Idén 40 százalékkal többen jelentkeztek óvódapedagógus, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelő képzésre (Fotó: AVKF)

Van lehetőség jogorvoslatra és pótfelvételire

Vanó Renáta elmondta, hogy az Oktatási Hivatal munkatársai közel egymillió adatot dolgoztak fel a felvételi eljárás során, köztük érettségiket, okleveleket és nyelvvizsga-bizonyítványokat. Ezalatt több mint 69 ezer esetben volt szükség hiánypótlási felszólítások kiküldésére, illetve 59 ezer telefonhívást bonyolítottak le a jelentkezők támogatása és orientálása érdekében.

Az Oktatási Hivatal több módon is segítette a hallgatókat a jelentkezés során (Fotó: UNIside)

Oktatási Hivatal felsőoktatásért felelős elnökhelyettese beszélt arról is, hogy a ponthatárok kihirdetését és a besorolási döntés rögzítését követően milyen lehetőségeik vannak a nem felvett jelentkezőknek.

Akik úgy vélik, hogy a pontszámításban hiba történt, azok 15 napon belül nyújthatnak be jogorvoslat iránti kérelmet. Ehhez nem kötelező személyes ügyintézést kezdeményezni, az e-felvételi rendszerébe is fel lehet tölteni a dokumentumot.

Akik nem jelentkeztek, vagy nem nyertek felvételt, azok számára július 30-án meghirdetik a pótfelvételit is. A felületen augusztus 7-ig tart a jelentkezési időszak, és augusztus 27-én derülnek ki a ponthatárok. A folyamat során egyetlen helyre nyújtható be a jelentkezés.

MCC Egyetemi Program: támogatás a tanulmányok mellett

A ponthatárok kihirdetésével a felvételt nyert hallgatókban a következő kérdések fogalmazódhatnak meg: Mit és hogyan fognak tanulni? Hogyan lehet a legtöbbet kihozni az egyetemi évekből? Miből finanszírozzák a lakhatást? Mire lesz elég az ösztöndíj?

Ezekre a kérdésekre ad választ a Mathias Corvinus Collegium Egyetemi Programja, amely térítésmentesen, az egyetemi tanulmányokat kiegészítve nyújt kiemelkedő szakmai és közösségi fejlődési lehetőséget a diákoknak.

A program Budapest mellett Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Kolozsváron is elérhető. Jelentkezni azoknak a diákoknak érdemes, akik ezekben a városokban kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat nappali tagozaton 2025 szeptemberétől.

A felvételi során a jelentkezők egy írásbeli szókincs- és logikatesztet töltenek ki, a szóbeli fordulóra pedig egy prezentációt kell készíteniük és előadniuk. Ennek témáját felvételi felületen meghirdetett lehetőségekből választják ki.

Hogy a ponthatárok kihirdetését követően minél több diák tudjon élni a lehetőséggel, az MCC 2025. augusztus 10. (vasárnap) 23:59-ig várja a különböző egyetemekre bekerült fiatalok jelentkezését.

 

A kiemelt kép forrása: MATE.

Egyetemek és vállalatok: a felsőoktatás kulcsszerepet kap a tudományos és innovációs parkok fejlesztésében

A cikk eredetileg 2024. szeptemberében, az UNI in&out Innováció 2024 kiadványban jelent meg.

Az ország gazdasági fejlődéséhez szükség van olyan tudásalapú beruházásokra, amelyek hosszú távon fenntartható növekedést biztosítanak, ezért 2023 júniusában elfogadták a Kulturális és Innovációs Minisztérium egyik kiemelt stratégiai intézkedéscsomagját, a Neumann János Programot (NJP), amelynek elsődleges célja az innováció erősítése, és melynek egyik eleme, hogy az egyetemeket valósan összekapcsolja a gazdasággal. A program fókuszában a tudásalapú gazdaság és az innovációs ökoszisztéma megerősítése áll a meglévő intézmények fejlesztésén és új programok megvalósításán, szakmai és anyagi támogatásán keresztül.

A hazai egyetemek és a vállalatok közötti kapcsolat gyakran nem volt elég hatékony, vagy épp hiányoztak fontos elemek a folyamatokból, így az innovatív technológiák fejlesztések nem, vagy csak korlátozottan jutottak el a piaci hasznosulásig. Épp ezért elengedhetetlen, hogy az egyetemek, a kutatóintézetek és az ipar szereplői találkozzanak és elinduljon egy közös fejlődési folyamat.

Azzal a céllal, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerülhessen, a kormány több milliárd forintos támogatási programokat indított, mint például a fent említett NJP, amely elősegíti az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a gazdasági szereplők közötti együttműködést. Ennek keretében a Nemzeti Innovációs Ügynökség (a továbbiakban: NIÜ) szakemberei is felvették a kapcsolatot az egyetemekkel, hat intézménnyel közvetlenül, és szorosan együtt dolgoznak a saját tudástranszfercégeik létrehozásában és ennek a működési rendszerének a kialakításában.

Az innovációs ökoszisztéma fejlesztésének eszközei

Az innovációs ökoszisztéma fejlesztésének nemzetközi szinten széles körben alkalmazott eszközei közé tartoznak a Tudományos és Innovációs Parkok (Science Park), amelyek az innováció központjaiként funkcionálnak, ahol az ipar, az egyetemek és a kutatóintézetek szoros együttműködésben dolgoznak új technológiák fejlesztésén. A 2024-ben kiírt címpályázattal a kormány célja az volt, hogy a Science Park-koncepció révén fizikailag is egy térben hozza össze az egyetemeket és vállalkozásokat, ösztönözve ezzel egymás igényeinek és folyamatainak jobb megismerését és a hosszú távú, szoros együttműködések kialakulását.

A címpályázaton való részvételhez a NIÜ-n keresztül az egyetemek szakmai támogatást is kaptak, a hivatal több egyetemmel közvetlenül is együtt dolgozik például a kapcsolatokat erősítő technológiatranszfer-cégek létrehozásához. A parkok felépítésének stratégiai célja, hogy a kutatás-fejlesztések eredményei – a tudományos mellett – gazdasági és társadalmi szempontból is hasznosuljanak, azaz a gyakorlatban alkalmazható innovatív termékek, szolgáltatások és megoldások jöjjenek létre.

A parkok létrehozása továbbá elősegíti a KKV-k és nagyvállalatok, az induló, innovatív vállalkozások (startupok) és a hasznosító vállalkozások (spin-offok) növekedését a jövőbe mutató technológiák terén.

A projekteknek köszönhetően olyan platformok jöhetnek létre, amelyek kreatív, támogató és innovatív környezetet teremtenek, ahol a kutatásokat és fejlesztéseket végző szakemberek hatékonyan dolgozhatnak együtt, megoszthatják a tudásukat és az innovatív megoldásokat. Ennek köszönhetően az ipari szereplők első kézből férhetnek hozzá kutatási eredményekhez és tudáshoz, amelyek nyomán mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten versenyképes fejlesztések jöhetnek létre. Az egyetemek ugyanakkor elsajátíthatják a piaci, vállalkozói szemléletet, és a valós igények mentén fejleszthetik szolgáltatásaikat.

A Tudományos és Innovációs Park projekt koordinációját a Nemzeti Innovációs Ügynökség végzi, amely szakmailag támogatja a fejlesztési koncepciók kidolgozását, elősegíti és monitorozza a meghatározott fejlesztési elemek megvalósulását. Az ügynökség emellett egy útmutatót is rendelkezésre bocsát, amely tartalmazza a szakmai koncepció kidolgozása során az egyetemek által szem előtt tartandó, részben nemzetközi jó gyakorlatokból átemelt szempontokat.

A Neumann János Programban meghatározottaknak megfelelően a Tudományos és Innovációs Park cím elnyerésére olyan szervezetek pályázhatnak, amelyek elsősorban az egyetemi bázisú innovációs ökoszisztémára valamint kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekre építő tudományos és innovációs parkot kívánnak megvalósítani, fejleszteni, és üzemeltetni.

Az elkövetkezendő időszak célja, hogy a Nemzeti Innovációs Ügynökség szakmai támogatásával az intézmények a fejlesztési terveik elemeinek megvalósításával elérjék a Tudományos és Innovációs Parkok legmagasabb szintjét. Ennek értelmében ezek a parkok képessé válnak nemzetközi szinten is elismert K+F eredményekre támaszkodva önálló, magas hozzáadott értékű, nemzetközi piacokon is versenyképes innovációs teljesítményt nyújtani.

A Science Parkok nemzetközi jó gyakorlatainak megismerésében és becsatornázásában fontos lépés volt a közelmúltban, hogy a NIÜ csatlakozott a 77 ország 350-nél is több szervezetét összefogó Science Parkok Nemzetközi Szövetségéhez (IASP). Az ügynökség tagsága az IASP-ben azért is kiemelten fontos, mert az e szervezetben összegyűjtött tapasztalatoknak, adatoknak és élő kapcsolatoknak hála az ügynökség sokkal hatékonyabban tudja segíteni a magyar egyetemek Science Park-koncepcióinak elkészítését és a megvalósításuk folyamatát.

A Tudományos és Innovációs Park projekt tehát lehetőséget nyújt a tudás- és technológiaalapú gazdaság fejlesztésére, a versenyképesség növelésére, a hazai ipar, egyetemek és kutatóhálózatok közötti együttműködések elmélyítésére. Összességében a Science Parkok fejlődése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország regionális innovációs központtá váljon, és lépést tartson a globális technológiai versennyel.

A címpályázat

A Tudományos és Innovációs Park cím elnyerésére pályázhatott tudományos és innovációs parkot megvalósítani, fejleszteni és üzemeltetni szándékozó, e célból megfelelő stratégiát kidolgozó felsőoktatási intézmény, felsőoktatási intézményt fenntartó jogi személy, felsőoktatási intézmény többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, konzorcium. A cím elnyerésének feltétele, hogy a pályázó rendelkezzen a tervezett parkra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmánnyal, a Tudományos és Innovációs Park esetében tudományos és üzleti tervvel, és a területfejlesztés térségi feladatait ellátó, területileg illetékes szervek – a vármegyei önkormányzat, a Fővárosi Önkormányzat, a regionális területfejlesztési konzultációs fórum, a vármegyei területfejlesztési konzultációs fórum, a térségi fejlesztési tanács, a kiemelt térségi fejlesztési tanács és a hatáskörükben érintett területi államigazgatási szervek – tudományos és innovációs parkok létrehozását támogató nyilatkozatával.

A Tudományos és Innovációs Park esetében a pályázóknak többféle vállalási kötelezettsége van, többek között, hogy 10 éven belül önfenntartóvá kell válniuk, vagy hogy folyamatosan ösztönözzék a regionális kutatási-fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységet, a célterülethez kapcsolódóan duális és mesterképzéseket alakít ki a pályázat benyújtásától számított 5. éven belül, új doktori képzéseket pedig 7 éven belül. A további kapcsolódó pályázataikat már konzorciumban valósítják meg, és növeli az együttműködései és a kutatótevékenysége révén bejegyzett szabadalmaiknak a számát.

A tudományos és innovációs parkban tervez és kivitelez közösségi tereket és szolgáltatásokat, oktatási termeket, valamint közösségi irodákat is. A Tudományos és Innovációs Park-pályázatban a megvalósíthatósági tanulmánynak tartalmaznia kell a tervezett megvalósítási ütemezést, hatástanulmányokat, az adottságok és a tervezett szolgáltatások bemutatását, kockázatelemzést és a projekt célját, a Tudományos és Innovációs Park kapcsolódási pontjait az Irinyi Tervben vagy a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiában megfogalmazott fejlesztendő területekkel, valamint a tervezett költségeket.

A májusig benyújtható pályázatban be kellett mutatniuk a helyi nagyvállalatok, helyi klaszterek, helyi mérvadó és innovatív kis-, illetve középvállalkozásokat az egyetem vonzáskörzetében, jelezve, hogy mire van helyben igény és szükség, melyek a helyi erősségek, milyenek a főbb kutatási területek. A pályázatban bemutatott tervek az egyetemek modulárisan kellett felépíteniük, hogy a jövőre nyíló – valószínűleg a projekteket teljes egészében nem lefedő – forrásokból el tudják kezdeni a tervezett fejlesztéseket.

A már most létező „science” típusú parkok Magyarországon

Tudományos és innovációs parkok irányába mutató beruházások eddig is valósultak meg már Magyarországon. Azon konzorciumok, egyetemek által, amelyek szervezetileg, vagy egyéb felkészültségükben ezen terveiket már korábban elkezdték megvalósítani, és a mostani címpályázatoknak jó példáikat állíthatnak mint előzményeiként. A legjobbak, legeredményesebbek közül válogattunk ide bemutatásként néhányat.

DEBRECENI EGYETEM (DE) – DEBRECEN

A DE fejlesztései a közelmúltban az innovációspark-fejlesztések követelményrendszerének megfelelően valósultak meg. Az összességében 12 milliárd forintos beruházás keretében, amelyből 11 milliárdot a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatai nyertek el, több beruházás jött létre, amelyhez több mint hatmilliárd forint értékben úthálózat- és közműhálózat-fejlesztés is tartozik.

A parkban több új laboratóriumot alakítanak ki, köztük egy biotechnológiai kutatólabort, egy pilot-oltóanyaggyárat és több más kutatási egységet. Összesen 21 laboratórium létrehozását tervezik, ahol modern ipari technológiák, Ipar 4.0-folyamatok, robot- és dróntechnológia kutatásával is foglalkoznak. Az Innovációs Központ már 2021-ben elkészült, még a Modern városok Program forrásából, idén pedig egy pilotlabor, amelyhez csatlakozó beruházásként a gyógyszerésztudományi kar és egy gyógyszerészeti középüzem-fejlesztés is megvalósul egy éven belül az említett GINOP-forrásokból, csaknem 18 milliárd forintból.

A parkban intelligens tűzjelző és épületfelügyeleti rendszereket is kiépítenek, biztosítva a biztonságos és hatékony működést. Az infrastruktúra fejlesztése során korszerű, strukturált informatikai hálózat épül ki, amely támogatja a kutatási és oktatási tevékenységeket. Ez a park szorosan együttműködik a helyi ipari partnerekkel, hozzájárulva a technológiai fejlesztések gyorsabb üteméhez és a gazdasági növekedéshez. A park egyik fő célja, hogy az egyetem saját projektjei mellett az ipari partnereknek is kutatási és gyártási lehetőségeket biztosítson, szorosabbra fűzve az egyetem és a gazdasági szereplők közötti együttműködést.

Debreceni Innovációs Központ

SZEGED – ELI APS

Az „ELI” Science Park Szeged projekthez kapcsolódó területrendezési munkák során még 2017-ben valósult meg a 85 hektáros terület átfogó geodéziai felmérése, bozótirtás, lőszermentesítés, beépítési koncepció elkészítése, belső út- és közműhálózati koncepció elkészítése, épület- és burkolatbontások, tereprendezés-földmunka, valamint előzetes régészeti hatásvizsgálat, próbaásatás elvégzése, majd két évvel később a Science Park Szeged területén Inkubátorház fejlesztésének támogatásáról is döntés született, és a régi laktanyaépület felújításával 2021 decemberére elkészült a park első épülete. Az Inkubátorház mára 100 százalékos kihasználtsággal működik, valamennyi iroda és laborhelyiség kiadásra került. A teljes beruházást a kormány mintegy ötmilliárd forinttal támogatta.

Az ELI ALPS lézeres kutatóközpontban, amely jelentős szerepet játszik az SZTE kutatási és innovációs tevékenységében, idén már a teljes berendezésrendszer – többféle lézerberendezés – működik, nagy nemzetközi kutatási teret adva az e technológiát hasznosítani képes tudományterületeknek.

ELI ALPS lézeres kutatóközpont

GYŐR – „KOCKA” ÉPÜLET

A GINOP-2.3.1-20-2020-00005 projekt keretében valósult meg a Győri Science Park 1. üteme a volt Győri Keksz- és Ostyagyár mintegy 4 hektáros területén, az úgynevezett „Kocka” épület felújításával, amely ezentúl oktatási és co-working, kutatás-fejlesztési és rendezvényfunkciókat szolgál ki. Szintén GINOP-2.3.1-20 forrásból, a GINOP-2.3.1-20-2020-00006 projekt keretében valósult meg a ZalaZone Innovációs Park fejlesztése: innovációs, szállás- és előadó-épületeket alakítottak ki és mindkét projekt keretében kutatási eszközök is beszerzésre kerültek.

Széchenyi István Egyetem Győri Tudományos és Innovációs Park

A mosonmagyaróvári Agro Science Park fejlesztését a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt támogatta, az IKT vállalkozásokkal való együttműködés többek között agrár- és dróntechnológiai területen is erősítésre került.

Miben mások az ipari, a technológiai, a logisztikai és az innovációs parkok?

Az ipari, technológiai, logisztikai és tudományos parkok törvényi definícióinak bemutatása mellett érdemes megjegyezni, hogy alapvetően ezek mindegyike hozzájárul az ország gazdasági versenyképességének növeléséhez, és nemcsak a helyi gazdaságot erősítik, hanem nemzetközi befektetéseket is vonzanak. A határ persze nem mindig éles, és többfunkciós parkok is létesülnek, létesültek, valamint a nemzetközi terminológiában sem mindig vannak éles határok. A hazai struktúra megerősítése érdekében is írta ki májusi határidővel a kormány azt a címkiírást, amely révén újabb támogatott létesítmények jöhetnek létre, ezekről valamikor október végén születik döntés.

Helyi logisztikai park

Az a logisztikai park, amelynek a területe eléri a 3 hektárt, és a fedett raktározási kapacitása legalább 3000 négyzetméter.

Intermodális logisztikai park

A logisztikai parkoknak azon fajtája, amely legalább két közlekedési ágazat (közúti kapcsolat mellett vasúti, vízi, légi kapcsolódás) kiszolgálására képes, és a terület a kombinált szállítási küldemények fogadására, feladására, tárolására alkalmas.

Ipari park

Ipari és vállalati bázisú, termelési és feldolgozói kapacitásokra építő, elsősorban piac által vezérelt terület, amely olyan infrastruktúrával ellátott, ahol termelés és szolgáltatás is történik, és az ipari, önkormányzati és befektetési szereplők között integrált az együttműködés. Ilyen nagy központok létesültek például az autóipar mellett az elektronikai ipar, a gépipar, a mezőgazdasági feldolgozás, az építőanyag-ipar és más modern gyáraknak és beszállítóiknak.

Logisztikai park

Legalább 60 százalékban logisztikai (raktározási, szállítmányozási) kapacitásokra építő, elsősorban piac által vezérelt terület, amelynek infrastruktúrája lehetővé teszi a logisztikához, a szolgáltatások és a logisztikai, az ipari, az önkormányzati és a befektetési szereplők közötti integrált együttműködést. A Budapest Szabadkikötő Logisztikai Zóna például kiváló elhelyezkedése miatt fontos szerepet játszik az európai áruszállításban.

Technológiai park

Ipari és vállalati bázisú, technológiaintenzív fejlesztési tevékenységekre építő, elsősorban technológiai verseny által vezérelt, olyan infrastruktúrával ellátott terület, ahol különösen a vállalati környezetben kialakított kompetenciák, szolgáltatások – fejlesztő- és gyártóközpontokon, inkubátorokon keresztül – elérhetővé válnak a piac, az ipar és a tudomány számára, továbbá az ipari, kutatási és egyetemi szereplők között integrált együttműködések. Jó példa erre a Graphisoft Park Budapesten, ahol IT- és technológiai cégek, mint a Microsoft és a SAP találhatók.

Graphisoft Park Budapesten

Tudományos és innovációs park

A címpályázatban kiírt feltételeknek megfelelő Tudományos és Innovációs Park olyan tudományvezérelt park, amely a lehetséges termelő egységeken túl elsősorban az egyetemi bázisú innovációs ökoszisztémára, és kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekre építő olyan infrastruktúrával ellátott területen, ahol elsősorban a kutató egyetemi környezetben kialakított ökoszisztémára épített tudás közvetlenül átvihető az ipari és a tudományos szereplők között.

Az UNI in&out Innováció 2024 kiadvány célja, hogy segítsen eligazodni a technológiai fejlődés gyors ütemében, és bemutassa, hogyan formálják a legújabb innovációk a jövő iparát és oktatását. Kiadványunk ezúttal az MTMI (matematika, természettudomány, műszaki és informatikai) területekre fókuszál, körüljárja az ipar 4.0-koncepciót és témaköreit.

Az UNI in&out Innováció 2024 megvásárolható online a shop.uniside.hu oldalon, valamint a Relay és Inmedio hálózat, illetve az Auchan és Interspar üzleteiben.

Megjelentek a Nemzeti Tehetség Program idei pályázatai

A Nemzeti Tehetség Központ (NTK) a magyar tehetséggondozás kiemelt, állami tulajdonú intézményi szereplője. Elsődleges feladata a fiatal tehetségek felismerésének segítése és a tehetséggondozás. Emellett közösségépítő és mentoráló szerepet is vállal; kutatásokat végez, szakmai programokat valósít meg. A Nemzeti Tehetség Program keretében évente 300-350 ezer gyereket és fiatalt segítenek az óvodáskortól a felnőttkorig. A program különlegessége, hogy a jelentős költségvetési támogatás mellett az adófizetők egyszázalékos felajánlásai adják a keretösszeg alapját.

2,7 milliárd forint támogatási igényt lehet benyújtani

A Nemzeti Tehetség Programnak  köszönhetően 2009 és 2023 között eddig csaknem 20 ezer projekt támogatása valósult meg, több mint 37 milliárd forint értékben.

A most megjelent felhívásokra összesen több mint 2,7 milliárd forint támogatási igényt lehet benyújtani. A 14 pályázati felhívással a tehetségeket, a hazai és határon túli oktatási intézményeket, tehetségsegítő szervezeteket, valamint a tehetségeket támogató projekteket megvalósító szervezeteket támogatja a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

[kiemelt]Az idei évben is a kiemelt célok között szerepel a tanulmányi versenyek, valamint az MTMI-területeken, vagyis a matematika, a természettudomány, a műszaki tudományok és az informatika területén megvalósuló tehetséggondozó programok támogatása.[/kiemelt]

A STEM Akadémia program

Újdonságként jelent meg a  „STEM Akadémia”  tehetséggondozó program megvalósítása című pályázat, amelyre felsőoktatási intézmények jelentkezhetnek.

Nemzeti Tehetség Program

A kiírás célja olyan komplex, felmenő rendszerű – a középfokú oktatásban vagy szakképzés keretében tanulmányokat folytató, 11. évfolyamos diákoknak szóló – tehetséggondozó program megvalósítása, amelynek célja, hogy növekedjen a műszaki, természettudományi, matematikai és informatikai (MTMI) területeken felsőfokú tanulmányokat választó hallgatók aránya.

Így lehet pályázni

A pályázók projektterveiket elektronikus űrlapon nyújthatják be. A nyílt pályázati felhívások benyújtási határideje 2024. július 31.

Bővebb információ a www.nktk.gov.hu weboldalon található.

Kinevezték a Kulturális és Innovációs Minisztérium új államtitkárát

Varga-Bajusz Veronika jogász végzettségű, 2015-2018 között ifjúságügyi főosztályvezetőként dolgozott, majd a Miniszterelnöki Kormányirodán az oktatási szakterület ügyeivel foglalkozott. Ezt követően, 2020-ban nevezték ki az Erasmus+ Programot és más felsőoktatási ösztöndíjakat kezelő Tempus Közalapítvány főigazgatójának, majd 2023. február elseje óta felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárként a Kulturális és Innovációs Minisztériumban dolgozik.

Varga-Bajusz Veronika

Varga-Bajusz Veronika 2023. február elseje óta dolgozott felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárként a Kulturális és Innovációs Minisztériumban. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Hankó Balázst kérték fel a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére

Ahogy korábban megírtuk, Csák János kulturális és innovációs miniszter két év után váratlanul lemondott pozíciójáról. Helyét az eddig felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár, Hankó Balázs vette át.

Hankó Balázst kérték fel a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére

[kiemelt]Hankó köszönetet mondott Csák János leköszönő miniszternek, akitől az elmúlt években sokat tanult a vezetésről és a diplomáciáról. „Az ő munkáját kívánom folytatni” – hangsúlyozta.[/kiemelt]

„Mivel azt akarjuk, hogy legyenek sikeresebbek a magyar fiatalok, versenyképes egyetemek, XXI. századi szakképzés kell. Meggyőződésem, hogy egyetemeinknek, szakképzésünknek, felnőttképzésünknek, innovációnknak a magyar gazdaság szolgálatában kell állnia. Azon fogok dolgozni a számok nyelvén, hogy legyen egy egyetemünk 2030-ra a világ legjobb 100 intézménye között, legalább három az Európai legjobb 100-ban. Célom, hogy Magyarország legyen Európa 10 leginnovatívabb országa között. Jó alapjaink vannak, gondoljunk csak a gyógyszerészként általam jól ismert magyar gyógyszeriparra” – fogalmazott Hankó Balázs.

Varga-Bajusz Veronika nemrég a Kossuth Rádióban beszélt, hogy a rugalmasabb, versenyképesebb felsőoktatásban a felvételi is rugalmasabbá vált; az volt a cél, hogy az egyetemek jobban meg tudják választani, kikkel kívánnak együtt dolgozni és a diákok is szélesebb palettáról dönthessenek.

Felidézte: az intézményeknek 2023-ban már lehetőségük volt arra, hogy maguk döntsenek a minimumpontokról, és arról, melyik képzésükhöz kérnek emelt szintű, és melyikhez középszintű érettségit. Az 500 pontos rendszer megmarad, azon belül azonban idén száz intézményi pontot vezetnek be, így az intézmények döntenek arról, mit értékelnek plusz ponttal – közölte a helyettes államtitkár.

Itt olvashatsz róla bővebben:

Varga-Bajusz Veronika: rugalmasabb lett a felsőoktatási felvételi rendszer

Charaf Hassant választotta rektorjelöltnek a Műegyetem szenátusa

Czigány Tibor, aki 2021 óta volt a rektori tisztség betöltője, hároméves mandátuma lejárta után nem pályázott újra a pozícióra.

A BME Szenátus 2024. március 18-i ülésén hozott határozatot követően március 28-án tették közzé az új rektori megbízásra vonatkozó pályázati kiírást a BM Közszféra Állásportálján. A jelöltek pályázatai április végén váltak nyilvánossá, és a Rektori Kabinet honlapján ma is elérhetők.

Charaf Hassan (Fotó: BME)

A Szenátus döntése előtt a jelöltek bemutatták terveiket kari tájékoztatókon, a Szenátus bizottságai előtt és összegyetemi fórumon is. Kiss Rita és Charaf Hassan május 30-án, egy teltházas egyetemi fórumon prezentálták pályázataikat, ahol mintegy 500 munkatárs hallgatta meg őket. Előadásaik 15 percesek voltak, majd több mint két órán keresztül válaszoltak a résztvevők kérdéseire.

A rektori kinevezéshez szükséges a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium egyetértése, majd a miniszter javaslatára a Köztársasági Elnök nevezi ki rektorrá a jelöltet.

Az új rektor július 1-jén lép hivatalba.

Az informatika érdekel? Itt valós, piaci tudást kapsz – interjú a BME-VIK dékánjával

Hankó Balázst kérték fel a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére

Csák Jánossal a Mandiner készített interjút, amiben a leköszönő miniszter úgy fogalmazott:

„Amikor megkap egy feladatot az ember, mindig létezik teljesítmény követelmény: mi az, amit végre kell hajtani, és ez mennyi időbe kerül. Három dolgot kért tőlem a miniszterelnök, ahogy minden tárcavezetőtől: az első, hogy a meglévőre építve alakítsak ki ütőképes működési rendszert, a második, hogy a tárcámhoz tartozó területeken legyenek ciklusokon átívelő programok, és a harmadik, hogy legyenek megfelelő utódok, személyek, akik képesek alkotó módon tovább vezetni a területeket. A rendszerépítés és programkialakítás ügyében az eltelt két évben gyorsan haladtunk munkatársaimmal. Amit vállaltam, illetve vállaltunk, az minden területen sínen van. E tekintetben a négy évre tervezett munkát sikerült két év alatt elvégezni. Itt az ideje átadni a stafétabotot a fiatal nemzedéknek.”

Csák János (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Hankó Balázs az új miniszter

A fiatal nemzedék képviselője, aki átveszi a stafétabotot Hankó Balázs, az eddig felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár. Hankó a kinevezés kapcsán az MTI-nek adott interjút, amelyben úgy nyilatkozott, „nem posztot, hanem feladatot kaptam.”

Hankó Balázs (Fotó: MTI/Vajda János)

Köszönetet mondott Csák János leköszönő miniszternek, akitől az elmúlt években sokat tanult a vezetésről és a diplomáciáról. „Az ő munkáját kívánom folytatni” – hangsúlyozta.

[kiemelt]Hankó Balázs már sokfajta helyzetben segítette az elmúlt években a kormány munkáját: volt már tanácsadó, miniszteri biztos, helyettes államtitkár és államtitkár is. A KIM-ben 2022 nyarától felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárként, majd 2022 decemberétől pedig négy terület, a felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés, innováció államtitkáraként végezte feladatát[/kiemelt]

Hankó eredendően gyógyszerész és egyetemi oktató, de az utóbbi években közszolgálatban dolgozott különféle vezetői állásokban. Úgy érzi, alapos ismeretekkel rendelkezik a felsőoktatás, és több szakterülettel, a tudományirányítás és a közintézmények megújításával kapcsolatban.

„Hagyományos gyógyszerészi család tagjaként a történelem szeretete mellett nem is volt kérdés, hogy szüleim pályáját kövessem, így végeztem 2001-ben a Semmelweis Egyetemen is ahol egyszerre kezdődött el a gyógyszerészi és az oktatási-kutatási pályám” – mondta a minisztérium élére felkért politikus.

Az egyetem főgyógyszerészeként felelős volt az ország legnagyobb betegellátó intézményének, a Semmelweis Egyetemnek a gyógyszerellátásáért, több tantárgy oktatója volt, kutatási területe a gyógyszerészi gondozás és beteg-együttműködés a helyes gyógyszeralkalmazás érdekében. 2022-ben habilitált és 2023-ban kapta egyetemi tanári, professzori kinevezést a Semmelweisen; az egyetem vezetésében Merkely Béla rektor stratégiai helyettese volt a helyettes államtitkári kinevezéséig, 2020 nyaráig.

Hankó Balázs célja a versenyképesség erősítése

„Mivel azt akarjuk, hogy legyenek sikeresebbek a magyar fiatalok, versenyképes egyetemek, XXI. századi szakképzés kell. Meggyőződésem, hogy egyetemeinknek, szakképzésünknek, felnőttképzésünknek, innovációnknak a magyar gazdaság szolgálatában kell állnia. Azon fogok dolgozni a számok nyelvén, hogy legyen egy egyetemünk 2030-ra a világ legjobb 100 intézménye között, legalább három az Európai legjobb 100-ban. Célom, hogy Magyarország legyen Európa 10 leginnovatívabb országa között. Jó alapjaink vannak, gondoljunk csak a gyógyszerészként általam jól ismert magyar gyógyszeriparra” – fogalmazott Hankó Balázs.

[kiemelt]Az interjúban elhangzott az is, hogy a szakképzésben is van teendőnk: tavaly az EB-n a magyar szakképzés ezüstérmes lett, így most az a cél, hogy legközelebb legyen aranyérmes.[/kiemelt]

Hankó Balázs a kulturális területen két célt tűzött ki: a nemzeti identitásunk megőrzését és a magyar kulturális élet értékközvetítő szerepének erősítését.

„Arra törekszem, hogy azokat a személyeket és csoportokat, akik értékeket teremtenek, megbecsüljük és további alkotásra sarkalljuk. A magyar kultúra gazdag és különleges. Feladatom és szándékom, hogy egyszerre lehessen a népi kultúrát vagy az anyanyelv ápolását mindennapjaink részeként megtartani, és a magas kultúra alkotásait is megvédeni. Ez az a magyar modell, amelynek nemzetünk jövőjének Kárpát-medencei dimenzióban kell biztos alapot adnia, és ez az a versenyképességi fordulat melyet Európának is ajánlunk július 1-től kezdődő elnökségünk során” – mondta Hankó Balázs.

Forrás: MTI

Hankó Balázs: a magyar felsőoktatás az Európai Unió legautonómabb intézményei közé tartozik

500 EFOTT-bérletet ajánl fel a KIM a külhoni felsőoktatási intézmények számára

Az EFOTT több mint 100 aktivitással, több mint 20 egyetem részvételével és több mint 40 kipróbálható sportággal várja az érdeklődőket július 10. és 14. között a Velencei-tó partján. A lineup idén is erős, a legnagyobb magyar előadók és zenekarok adják egymásnak a mikrofont. Fellép többek között Azahriah, Majka, Krúbi, a VALMAR, Manuel, Dzsúdló, T. Danny, Lil Frakk, a BSW, Metzker Viki, a Margaret Island, az Irie Maffia, a Blahalouisiana és a Punnany Massif is.

Az EFOTT a szórakozás és szakmai találkozások színtere

„Ez a fesztivál továbbra is a hallgatóké. Az EFOTT az egyetemi közösségek találkozásának színtere, amely szórakozásra és szakmai találkozásokra egyaránt lehetőséget ad” – vallja Eszterhai Marcell, a jogtulajdonos Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára, Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos, Kovács Levente az Óbudai Egyetem rektora, Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke és Budai Marcell, az az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozójának (EFOTT) sajtófőnöke (j-b) az EFOTT programjait beharangozó budapesti sajtótájékoztatón 2024. június 4-én. (MTI/Hegedüs Róbert)

Dr. Lasztovicza Gábor fesztiváligazgató hangsúlyozta: az EFOTT a legtartalmasabb nappali programlehetőségeket szeretné kínálni a nyári zenei fesztiválok közül, nyitva a családok felé is. Jó hír a 14 év alattiaknak, hogy szülői felügyelettel ingyenes vehetnek részt a fesztiválon. Idén önálló jegytípust is bevezetett a fesztivál a nappali eseményeire.

Az idei EFOTT házigazdája az Óbudai Egyetem lesz, a központi gondolata pedig a digitalizáció, az innováció, a fenntarthatóság és a zöld energia felhasználása.

„Elsősorban műszaki vívmányokat mutatunk be a fesztiválon, digitalizáció és fenntarthatóság témakörben. Különféle kiterjesztett valóság-megoldásokkal, applikációkkal is találkozhatnak a látogatók. Bemutatkozik a Smart Flower, vagyis az okos napraforgó is, amely a nap irányának megfelelően forog és gyűjti a napenergiát. Az így termelt energiát 100 százalékban felhasználjuk, például mobiltelefonok töltésére” – fogalmazott Kovács Levente, a házigazda Óbudai Egyetem rektora.

[kiemelt]„A magyar felsőoktatás versenyképes, vonzó, identitásőrző és közösségépítő. Versenyképes egyetemeink vannak, amelyek vonzók is, hiszen már több mint 310 ezren vannak a felsőoktatásban. Identitásőrző és közösségépítő szerepünk is van, tehát nemcsak tudást teremtünk, hanem egyetemi közösséget is” – hangsúlyozta Dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára az EFOTT fesztivál beharangozó sajtótájékoztatóján.[/kiemelt]

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára. (MTI/Hegedüs Róbert)

Az államtitkár bejelentette: a Kulturális és Innovációs Minisztérium 500 EFOTT-bérletet ajánl fel a külhoni felsőoktatási intézmények számára.

Az EFOTT idei kínálatában a borkultúra is kiemelt szerepet kap. „A „Buborékok Nyara” rendezvénysorozat részeként az EFOTT-on is népszerűsíteni fogjuk a magyar borkultúrát. Szeptembertől pedig három magyar egyetemen indítunk Borkatedra szemináriumot a magyar borról” – jelentette be a sajtóeseményen Rókusfalvy Pál miniszteri biztos.

Új irányok az innováció területén: stabilitás és kiszámíthatóság – interjú az NKFI Hivatal elnökhelyettesével

Az egyetemek, a kutatói közösség és az innovatív vállalkozások jól ismerik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elmúlt években végzett munkáját, amely a mindennapokba ülteti át a kutatási és innovációs szakpolitika célkitűzéseit. Elnökhelyettesként milyen fókuszterületeket emelne ki, amelyek a legjobban mutatják az aktuális hangsúlyokat az NKFI Hivatal tevékenységében?

Az ökoszisztéma működése szempontjából a stabilitás, a kiszámíthatóság a legfontosabb. A 2023-as támogatási keretrendszert a Neumann János Program, hazánk új innovációs stratégiájának az elfogadását követően hirdettük meg, hiszen ezek az idei konstrukciók már a stratégia végrehajtását szolgálják. Ebből azonban az következett, hogy a támogatási konstrukciókat a megszokottnál később nyitottuk meg az idei évben. Az egyik stratégiai célunk, hogy a pályázatok, támogatási programok tekintetében az egyetemek, a kutatóközpontok, a vállalatok és az egyéni kutatók, kutatócsoportok pontosabban tudják tervezni a működésüket, a projektjeiket, a szerződéseiket. Ennek érdekében a következő években kiszámítható ütemezéssel, idejekorán tervezzük közzétenni az elérhető támogatási lehetőségeket. Ezt tartom jelenleg az egyik fontos prioritásnak.

A kutatói hálózatok kapcsán milyen változások várhatók?

Az egyetemi szférából, a BME-ről érkeztem, a tudomány embereként így elsősorban azt emelem ki, hogy jó néhány kutatási infrastruktúra érhető el a magyar kutatók számára, de ezek kihasználása még fokozható. Infrastruktúra alatt nemcsak a fizikai infrastruktúrára, a laboratóriumi berendezésekre gondolok, hanem az olyan nagy nemzetközi együttműködésekre is, mint a CERN vagy az ELI ALPS szegedi lézerkutató központ. Az a célunk, hogy a hazai kutatók és kutatóhelyek minél jobban kihasználják ezeket a lehetőségeket. Ezt, és jó néhány további ügyet is közelebb hozunk a kutatókhoz. Több formában és csatornán láttatjuk a lehetőségeket és vonjuk be az intézményeket, kollégákat.

–

Érdekel a technológia? A digitalizáció friss trendjei?

Ez az interjú teljes terjedemében megtalálható az alábbi – UNI In& Out Innováció – nyomtatott kiadványunkban is, amelynek a fő támogatója a Siemens Zrt.

Itt megtalálod továbbá a STEAM képzési területek listáit is. Benne vannak az innovációhoz kapcsolódó képesítések, szakmák, és a top középiskolák listája is

Nézz bele az innovációs kiadványunkba, amit nyomtatott verzióban most meg is vásárolhatsz!

https://diplomatszerzek.hu/termek/uniside-ipari-digitalizacios-kiadvany/

–

Ha már a tudományt ilyen módon említette, a hálózatosodás, a nemzetközi kooperáció ezen a területen elsődleges fontosságú. Mit tesz az NKFI Hivatal ennek az előmozdítása érdekében?

Az NKFI Hivatal fontos szereplője a rendszernek, a kutatás-fejlesztéssel és innovációval kapcsolatos kormányzati elképzelések, stratégiák legfajsúlyosabb megvalósítója. A Kulturális és Innovációs Minisztérium új stratégiai terve, a Neumann János Program abból indul ki, hogy közös gondolkodásra, közös cselekvésre van szükség annak eléréséhez, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Innovációs Rangsorban (European Innovation Scoreboard, EIS) a jelenlegi 21. helyről a legjobb 10 közé kerüljön, világszinten pedig a mostani 34. helyett a legjobb 25 innovátor ország közé tartozzon.

Ennek érdekében hogyan változnak a fő hangsúlyok, stratégiai súlypontok?

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, valamint Kiss Ádám, az NKFI Hivatal elnöke nemrég közös sajtótájékoztatón beszélt erről. A Neumann János Program intézkedései három kulcsszó köré szerveződnek. Az első az asszociáció, ami az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolását jelenti. A második a hatás, hogy a kutatás és az innováció gazdasági, társadalmi és intellektuális eredményt váltson ki. A harmadik a mérés, ami a támogatások hasznosulását követi nyomon megfelelő indikátorok folyamatos és megbízható elemzésével. Ilyen eredménymutató többek között a kutatók számának növekedése, a minőségi publikációk és a jövedelemtermelő szabadalmak száma, az új termék vagy az árbevétel. A stratégiában foglalt célok megvalósulása elősegíti a magas hozzáadott értékű hazai munkahelyek létrejöttét, a magyar családok életszínvonalának növekedését.

Mekkora forrás jut erre a célra?

A Neumann János Program megvalósítását szolgálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2023. évi programstratégiája, amelynek köszönhetően az idén (még 2023-ban – a szerk.) közel 79 milliárd forintnyi pályázati forrás nyílik meg ígéretes kutatások és innovatív projektek támogatására. Ezen belül 35 milliárd forint keretösszeggel nemrég hirdettük meg a Fókuszterületi KFI-konstrukciót, amely az idei legnagyobb pályázatunk.

Kiknek szól ez a nagyszabású pályázat, és mi a lényege?

A választ, és az interjú további részét az UNI In&Out Innováció – egyetem-ipar együttműködések – kiadványunkban olvashatod el.

(A nyomtatott kiadványunk fő támogatója: Siemens Zrt.)

Középpontban az innováció és az ipari digitalizáció

Minden lehetőséget érdemes figyelembe venni – interjú Nagy-Vargha Zsófia helyettes államtitkárral

Nagy-Vargha Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztük.

Fiatalokért felelős helyettes államtitkárként milyen fontos tanácsokkal látná el a felvételi előtt álló diákokat?
Lehet, hogy amit mondok, elsőre egy kicsit ellentmondásosnak tűnik majd. Az egyik tanács az, hogy a fiatalok számára a felvételi és a továbbtanulás egy nagyon fontos döntés, hiszen akár az egész életükre kihathat és meghatározhatja a jövőjüket vagy a sorsukat, másrészről ez nem egy olyan elhatározás, amit később ne lehetne megváltoztatni. Meg kell fontolni és alaposan végig kell nézni a lehetőségeket. Az a jó, ha a diákok minél több emberrel beszélnek, mert sokszor akár a szülők vagy akár a kortársak sem biztos, hogy minden lehetőséget látnak. Rajtuk kívül a pályaválasztás legfontosabb szereplői a tanárok, ezért az ő véleményükre is mindenképp érdemes hallgatni. Emellett nagyon fontos az is, hogy ne feltétlenül az motiválja a fiatalt, hogy melyik tantárgyból a legjobb és melyikből van a legnagyobb esélye jó felvételit írni, mert akkor abba a hibába eshet, hogy a könnyebbik végét megfogva nem azt csinálja majd, amit szeretne. Ha valaki korábban, esetleg az érettségi előtti években már tudja, hogy milyen területen szeretne továbbtanulni, akkor bármilyen felvételire fel tud készülni. Fontos azt is tudni, hogy ma már nagyon sok pályaorientációs tanácsadás áll a fiatalok rendelkezésére.

Önök mivel tudnak ehhez hozzájárulni, hogyan tudják segíteni a pályaorientációt?
Először talán érdemes megemlíteni, hogy a saját háttérintézményünknek, a Családbarát Magyarország Központnak is van pályaorientációs tanácsadása. Éppen most adtak ki egy pedagógusoknak szóló pályaorientációs protokollt, amely segítséget nyújt a tanároknak, hogy miként tudják támogatni a diákjaikat a pályaválasztásban. Emellett nagyon fontos, hogy a fiatalokat a piacról is minél több impulzus érje és egyre több cég mutassa be a tevékenységét a diákoknak, ezzel is megkönnyítve számukra a döntést.
Jó néhány civil szervezet is foglalkozik pályaorientációval, mint például a Konnekt Egyesület. Azt lehet mondani, hogy szerencsére ma már nagyon sokan segítik ezt a folyamatot, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy az Oktatási Hivatal pályaorientációs mérése szintén irányt tud mutatni a fiataloknak.
Egy másik háttérintézményünk, a Nemzeti Tehetség Központ gondozásában működik a Tanítsunk Magyarországért Program, amelynek a célcsoportját a kistelepülésen élő általános iskolás tanulók adják. Ez egy mentoralapú program, ahol egyetemista fiatalok foglalkoznak 10–14 éves gyermekekkel azért, hogy képesek legyenek kihozni magukból a maximumot – legyen az szakmaszerzés, érettségi, továbbtanulás, sport, művészetek és a végén elhelyezkedés a munkaerőpiacon.

Hány fiatalt tudnak évente bevonni a tehetségprogramokba?
A Nemzeti Tehetség Program fontos eleme, hogy hálózatosan működik, regionálisan mindenkit elér és a tehetséggondozás valamennyi szereplőjét támogatja. Hálózatos működés alatt azt értem, hogy vannak olyan köznevelési intézmények, amelyek tagjai az ún. Minősített Tehetséggondozó Műhely hálózatunknak. Ezek az iskolák anyagi és szakmai támogatást is kapnak, ami azért is fontos, mert itt mindegyik intézmény a saját diákjaival tud kiemelten foglalkozni. A program szerves része, hogy kiemelt figyelmet kapnak a tehetséggondozó pedagógusok is. Vagyis ha az egyéni szintet nézzük, akkor nemcsak a tehetségek a főszereplők, hanem azok is, akik őket gondozzák. Az idén először hirdettük meg a Köbüki tehetséggondozó tanári ösztöndíjat, amely részben a természettudományos tárgyakat oktató tehetséggondozó oktatók munkáját ismeri el, illetve azokét, akik a magyar kultúrával szorosan összefüggő tantárgyakat tanítanak.

Mik a tehetségprogram legnépszerűbb elemei?

Mire van szükségük a fiataloknak ahhoz, hogy részt tudjanak venni a tehetségprogramokban?

 

A fenti kérdésekre adott válaszokat, illetve a Nagy-Vargha Zsófia helyettes államtitkárral készült interjúnkat teljes terjedelmében friss kiadványunkban olvashatod, amit itt, hírlevél feliratkozás után, kedvezményesen rendelhetsz meg:

https://diplomatszerzek.hu/termek/uni-inout-2024/

 

Névjegy
Nagy-Vargha Zsófia a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett német nyelv és irodalom tanár és bölcsész, valamint televíziós újságíró/írott sajtó szakon.

Szakmai életútjában kiemelt szerepet játszik az információ, a kommunikáció.

Újságíróként, főszerkesztőként nagy hangsúlyt fektetett a közéleti témák hiteles, közérthető átadására.

Jelenleg, fiatalokért felelős helyettes államtitkárként is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fiatalok, a tehetségek lehetőséget kapjanak gondolataik, észrevételeik közvetlen becsatornázására, szívügye a fiatalok lelki egészsége.

Jelenlegi posztját 2022 júliusa óta tölti be.

Három gyermek édesanyja.

Múzeumok Őszi Fesztiválja

A témák között kiemelt helyen szerepel a tudomány és a technológia kapcsolata, a tudományos eredmények hiteles kommunikációja, valamint a természettudományok és a múzeumok kapcsolódási pontjai. A programsorozat szeptember 25-e és november 12-e között kerül megrendezésre országszerte, több, mint 40 fővárosi és 80 vidéki múzeum részvételével nagyjából 700 féle program várja a látogatókat.

A programsorozat szervezője és koordinálója a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ. A megnyitó szeptember 25-én a Magyar Természettudományi Múzeumban kerül megrendezésre, ahol átadják a Múzeumpedagógiai Nívódíjakat, a Múzeumpedagógiai Életműdíjat és a Családbarát Múzeum elismeréseket. A rendezvénysorozat a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósul meg, ami kisebb, helyi múzeumoknak és bemutatótereknek is segít abban, hogy be tudjanak kapcsolódni az országos sorozatba.

Szende László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium múzeumi főosztályának vezetője az eseményről szóló csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a múzeumpedagógusok egyik legfontosabb feladata, hogy a fiatalabb generáció tagjainak olyan élményeket tudjanak biztosítani, amelyeket a digitális világban nem tudnak megtapasztalni.

Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a mai világban felerősödik a múzeumoknak azon szerepe, hogy hiteles tudományos információkat osszanak meg, és ennek egyik eszköze a múzeumok hiteles, ellenőrzött tárgyi anyagainak bemutatása is.

„A kulturális szcéna legizgalmasabb, legsokszínűbb, legtöbb lehetőséget biztosító területe a múzeumi világ, és a látogatóknak szüksége van ránk” – hangsúlyozta Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója.

A fesztivál szeptember 25-étől november 12-éig tart. (Fotó: 123RF)

 

Tematika

Az idei rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet az innovációkra, a tudás megosztásának újszerű lehetőségeire, valamint a múzeumok kompetencia–, és készségfejlesztésben betöltött szerepére. A fesztiválhoz csatlakozó intézmények 10 tematika mentén szervezték meg programjaikat:

 

Csak természetesen

A témakör elsősorban a természettudományokhoz, természetismerethez és a környezettudatossághoz kapcsolódó programokra fókuszál.

 

Kerülj pályára!

Fiatalokat megszólító 16+-os témakör, amely arra irányul, hogy a múzeumok megmutassák, hogyan tudják megszólítani a fiatalokat, támogatni a diákok készségfejlesztését, akár segítséget nyújtani a pályaválasztásukban.

 

Hozzáférhető múzeum

A témakörben találhatunk fizikai, szellemi és szociális hátránnyal élők számára szervezett foglalkozásokat, de olyanokat is, amik a múzeum falain kívülre, akár oktatási intézményekbe, idősek otthonába viszik el a múzeumi tartalmakat.

 

Múzeumi kulisszatitkok

Az intézmények látogatók elől elrejtett titkaiba nyerhetünk bepillantást.

 

Értékeink újratöltve

A tematika célja, hogy kreatív múzeumi eszközökkel mutassa be a szellemi kulturális örökségvédelmet, valamint nagyjaink hagyatékát.

 

Fitt múzeum

A programok az egészségmegőrzésre, valamint a testi-, lelki jóllét múzeumi eszközökkel való megteremtésére irányulnak, például szervezett sétákkal vagy kerékpározással történelmi emlékhelyek, kulturális helyszínek, építészeti emlékek és természeti különlegességek felfedezésére, de jógára, illetve reggeli tornára is várják a látogatókat.

 

Múzeumi szünetelő

Az őszi szünet alatt kínál a gyermekek, valamint a családok számára kikapcsolódási lehetőséget.

 

Múzeumi őszbúcsúztató

A témakörben többek között őszi témájú kézműves foglalkozásokra, valamint az őszi jeles napokkal kapcsolatos rendezvényekre várják a látogatókat.

 

Tanárok és óvodapedagógusok napja

Lehetőséget ad a múzeumoknak, hogy bemutassák a pedagógusok számára, milyen eszközökkel tudják támogatni a köznevelést, valamint a gyermekek fejlesztését.

 

Szakmai programok

Kerekasztal-beszélgetések, konferenciák, könyvbemutatók és workshopok keretében a tudományok, valamint a készségfejlesztés múzeumi aspektusait mutatják be az intézmények.

 

(Forrás: MTI)

Ösztöndíj tanároknak is: a jövő a tehetséges fiatalokra épül

Cél a tehetséggondozás támogatása ösztöndíj keretében

Az államtitkár kiemelte: „Liszt Ferenc, Szentgyörgyi Albert, Neumann János vagy Karikó Katalin mind olyan honfitársaink, akiknek nevét az egész világon ismerik. Közös bennük, hogy tehetségüket Magyarországon felfedezve indultak el pályájukon. Ha ma megkérdeznék tőlük, hogy ki volt az, aki karrierjük elején segítette, támogatta őket, válaszaikban közös lenne, hogy mentoraik nélkül nem sikerült volna elérniük céljaikat.”

A programmal olyan szakemberek munkáját szeretnék támogatni, akik kiemelkedő eredményeket érnek el a tehetséggondozásban, például szakkörök, tudásműhelyek vezetésével vagy versenyre felkészítéssel – fogalmazott Hornung Ágnes.

[kiemelt]A most kezdődő tanévben több mint 1600-an élhetnek majd a lehetőséggel, amelynek részletei az emet.gov.hu honlapon találhatók.[/kiemelt]

A Kulturális és Innovációs Minisztérium a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelővel együttműködésben a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2023-2024. évi cselekvési programja alapján nyílt pályázatot hirdet tehetséggondozó pedagógusok, oktatók támogatására.

(Fotó: 123RF)

10 hónapon át 75 ezer forint havonta

A pályázat célja a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika (digitális kultúra), vagy ének-zene szakos, a tehetséggondozásban részt vevő pedagógusok, oktatók megbecsülése, szakmai elismerése, a tehetséggondozás keretében végzett szakmai tevékenység ösztönzése ösztöndíj-támogatás formájában.

A pályázat elbírálásánál fontos szempont, hogy a pályázó:

  • magyarországi középfokú oktatási intézményben legalább 3 éves, pedagógus- vagy oktatói munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, és jelenleg is magyarországi középfokú oktatásban tanít,
  • magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika (digitális kultúra), vagy ének-zene szakos tanár végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező, és ezen szakján aktív tanári, oktatói tevékenységetfolytató pedagógus,
  • tehetséggondozó területen kiemelkedő tevékenységet folytat.

 

A nyertes pályázó 2023. szeptember 1-től 2024. június 30-ig 75 000 Ft/hó mértékű ösztöndíj-támogatásban részesül.

A Neumann János Program összekapcsolja a gazdasággal az egyetemeket és a kutatóhelyeket

A Neumann János Program célja, hogy a jelenleginél erősebb szálakkal kösse össze az egyetemeket, a kutatóhelyeket és kis- és nagyvállalatokat. E munka célja, hogy a magyar nemzet az elkövetkezendő évtizedek nyertese legyen – derült ki Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárnak szavaiból július 5-én, a A Neumann János Programot ismertető háttérbeszélgetésen. Az esemény házigazdája a Bosch csoport CU.BE – CUstomer BEnefits – budapesti innovációs élményközpontja volt.

A tájékoztatón kiderült: Neumann János Program három területre koncentrál: a kutatók-fejlesztők létszámának növelésére, a szabadalmak számának emelkedésére, a kis- és középvállalkozások innovációs potenciáljának növelésére – derült ki az államtitkár szavaiból. A politikus szerint azt szeretnék elérni, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz, a világ huszonöt leginnovatívabb országa közé tartozzon. Jelenleg Magyarország ebben a rangsorban Európában a 21. helyen áll. Célunk az is, hogy Magyarországnak legyen egy egyeteme – ahogy Hankó Balázs a Miskolci Egyetem diplomaosztóján is beszélt erről – a világ TOP 100-as mezőnyében, illetve legalább három egyeteme tartozzon az EU-ban a száz legjobb közé.
Továbbá a kutatók-fejlesztők számának növelésével el kívánják érni, hogy Magyarországon 2030-ra egymillió lakosra vetítve a mai mintegy 6000 helyett 9000 kutató-fejlesztő jusson.

Hankó Balázs kiemelte azt is, hogy a Neumann János Program összesen kilenc pilléren nyugszik, ennyi intézkedés-csomagot tartalmaz. Ezek lényege, hogy

  • a magyar kutatásokat nemzetközi pályára állítják,
  • segítik a kiváló magyar innovációs ötleteket segítik a nemzetközi piacra jutásban.
  • Továbbá három fő területre fókuszálják az innováció központi támogatását: az egészséges életre, a zöld átállásra, a digitális átállásra, de ezeken belül a biztonsági-védelmi jellegű fejlesztések is figyelmet kapnak.
  • A negyedik pillérként kiszámítható életpályát biztosítanak a magyar kutatók számára,
  • ötödikként kedvezményt biztosítanak a magyar vállalkozásoknak és feltalálóknak a szabadalmi eljárásokban.
  • A hatodik elem, hogy a szabadalom doktori (phd) címet ér, illetve a kooperatív doktori programokra is ráerősítenek.
  • Hetedikként központilag is segítik a kutatási eredmények hasznosítására létrejött startup és spinoff vállalkozások forrásbevonását.
  • A nyolcadik elem, hogy a tudományos innovációs parkok az egyetemek és a gazdaság valódi együttműködési terévé válnak.
  • Végül pedig: a magyarországi innovációs pályázatokat elérhetővé teszik a Kárpát-medencéből bárhonnan érkező pályázók, határon túli kutató-fejlesztők számára.

Hankó Balázs elmondta azt is, hogy jelenleg a nemzetközi helyzet nem könnyű, nem mindenki érdekelt a magyar sikerben. Brüsszelben a magyar egyetemeket, magyar kutatókat érintő diszkriminatív döntést hoztak. Azonban az Erasmus ösztöndíjak 2024 június 30-áig elérhetők lesznek, és ezt követően is lesz Erasmus, a magyar kormány pótolja azokat a forrásokat, amelyeket Brüsszel nem ad meg, ami egyébként járna Magyarországnak.

Hanko Balázs államtitkár néhány héttel korábban, egy innovációs konferencián, szintén a Bosch budapesti campusán – fotó: (Forrás: JVSZ Innovációra Magyar! konferencia.)

Bódis László, a KIM innovációért felelős helyettes államtitkára elmondta, az innovációs pályázatok a Neumann János Program megvalósítását támogatják. Jelezte, hogy létrejött a Nemzeti Innovációs Ügynökség, amely segíti végigvinni az innovációs folyamatot. A rendezvényen Gulyás Balázs, a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás, a tudomány nem önmagáért van, hanem a társadalmat, a gazdaságot kell szolgálnia. Szakítani kell továbbá azzal, hogy az alapkutatást és az alkalmazott kutatást siló-szerűen külön kezeljük, a kutatásnak elsősorban a gazdasági és társadalmi hasznosságot kell szolgálnia, és egyes kutatók nem maradhatnak mindig elszigeteltek. Természetesen ettől még a kiszámítható kutatói életpálya modelleket éppen megerősítik, a kutatók megtartásáért mindent megtesznek, csupán a pályázati kiírásoknál fogják jobban számon kérni a bírálóbizottságok és az ellenőrző szervek az első osztályú publikációk és az említett hasznosság meglétét.

Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZTNH) elnöke hangsúlyozta, hogy a szabadalmak számának növelését segítve a bejelentési és fenntartási díjakhoz 75 százalék kedvezményt adnak, illetve felgyorsítják egyes területeken az eljárásokat. Tárgyalnak az európai szabadalmi hivatallal is arról, hogy a magyar szabadalmak külföldi bejelentéséhez is kapjanak a magyarhoz hasonló szintű kedvezményt a hazai bejelentők.

Ötmilliárdos támogatást kapnak a modellváltott egyetemek nemzetközi kutatói programokra

„A kormány azonnali, 5 milliárdos támogatást nyújt a magyar egyetemek kutatói programjainak előfinanszírozására. A segítséget azok az egyetemek kapják, amelyek Brüsszel diszkriminatív döntése kizárna a Horizont kutatási együttműködésekből” – fogalmazott közleményében a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

[kiemelt]„Így 9 magyar egyetem 12 pályázata esetében nyílik meg a lehetőség arra, hogy társult tagként részt vegyen a kutatási együttműködésekben és végezzen olyan nemzetközi kutatásokat, amelyek költségeit Brüsszel egyelőre nem finanszírozza meg”[/kiemelt]

– olvasható a közleményben.

A kormány döntéséről Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár a Facebook-oldalára feltöltött videóban is beszámolt.

A miniszterek lemondtak egyetemi kuratóriumi tagságukról

Az ügy előzménye január elejére nyúlik vissza. Ekkor derült ki, hogy az EU miniszteri tanácsának decemberi döntése értelmében a hazai alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ oktatási csere-, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból.

Jelenleg nem ítélhető meg új uniós forrás a modellváltott egyetemek számára a Horizont programban (Fotó: 123rf)

Az egyik uniós kifogás a modellváltott egyetemekkel kapcsolatban az volt, hogy az érintett 21 intézmény csaknem felének kuratóriumaiban politikusok ülnek, és mandátumuk határozatlan időre szól. Ez ügyben eddig annyi történt, hogy február közepén lemondtak az alapítványi formában működő egyetemek kuratóriumi tagságukról a miniszterek.

Továbbá a kormány ezt várta el a kuratóriumokban tagsággal bíró államtitkároktól, helyettes államtitkároktól, közigazgatási államtitkároktól, miniszteri biztosoktól, kormánybiztosoktól is. Közülük Wáberer György, a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos úgy döntött, hogy a jövőben a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi feladataira kíván inkább koncentrálni. Ezért lemondott kormánybiztosi tisztségéről.

Pályázni lehet, csak támogatás nem ítélhető meg a Horizont programra

Január végén az Európai Bizottság külön közleményt adott ki az ügyben. Ebben leszögezték: amíg a decemberi uniós döntés hatályban marad, az érintett 21 hazai egyetem számára nem ítélhető meg uniós forrás az Erasmus+ vagy a Horizont Európa program keretében. Ebben az időszakban azonban továbbra is pályázhatnak az uniós programokra.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium pedig azt közölte: az Erasmus-ügy a jelenleg futó diákcsereprogramokat nem érinti. Az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak.

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Kiadja az UNIside Kft., 2083 Solymár, Nagykovácsi út 14.

Kiadásért felelős személy: Pintér Lívia
Szerkesztésért felelős személy: Devecser János

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu