A 2026-os felvételi eredmények ismét megmutatták, hogy a Debreceni Egyetem mennyire vonzó a továbbtanulók körében; a 12 ezer főt is meghaladhatja idén az elsőévesek száma. A következő évek feladata nem egyszerűen a hallgatói létszám növelése lesz, hanem az, hogy az intézmény számára megfelelő, motivált és tehetséges hallgatókat érjen el. Fenyves Veronika, a Debreceni Egyetem nemrég kinevezett oktatási elnöke a hirek.unideb.hu-nak elmondta: olyan képzési, illetve hallgatói környezetet kell a hallgatóknak kínálni, melyben sikeresek lehetnek. Ehhez adatalapú hallgatói támogatásra, mentorálásra, tehetséggondozásra és a lemorzsolódás korai felismerésére egyaránt szükség van.
– Oktatási elnökként azt tekintem a legfontosabb feladatomnak, hogy egyetemi szinten összefogjam és stratégiai irányt adjak az oktatás fejlesztésének. A célom egy olyan hallgatóközpontú, magas minőségű és rugalmas képzési rendszer továbbfejlesztése, amely egyszerre épít a Debreceni Egyetem hagyományaira, reagál a technológiai és munkaerőpiaci változásokra, és versenyképes tudást biztosít a hallgatóink számára. A feladatköröm ebből a szempontból rendkívül széles: a felsőoktatási képzések mellett az oktatásszervezés, a tanulmányi rendszerek, a pedagógusképzés, valamint az egyetemhez tartozó köznevelési és szakképzési intézmények működésének összehangolása is ide tartozik. A nemzetközi oktatási kérdésekben természetesen szorosan együttműködöm a nemzetközi rektorhelyettessel. Az előttünk álló időszakra nyolc olyan stratégiai területet határoztam meg, melyek egymással szorosan összefüggenek. Ezek közül talán a hallgatói sikeresség a legfontosabb. Az, hogy minél több tehetséges fiatalt hozzunk a Debreceni Egyetemre, ugyanis nem elegendő, felelősségünk, hogy segítsük őket abban, hogy sikeresen végigjárják az egyetemi életutat és versenyképes diplomát szerezzenek. Ehhez adatalapú hallgatói támogatásra, mentorálásra, tehetséggondozásra és a lemorzsolódás korai felismerésére egyaránt szükség van – fogalmazott Fenyves Veronika.
Az oktatási elnök második kiemelt területként az oktatás minőségének és módszertanának folyamatos fejlesztését említette, hozzátéve, hogy a tudás átadásának módja jelentősen változik: egyre nagyobb szerepet kell kapnia a projektalapú, problémamegoldó és gyakorlatorientált oktatásnak. Ehhez támogatni kell az oktatók módszertani fejlődését is, ezért fontosnak tartja a „képzők képzése” programok további erősítését. Úgy véli, meghatározó kérdés lesz és már ma is az a digitalizáció és a mesterséges intelligencia is.
– Meggyőződésem, hogy az MI-t nem tiltani vagy figyelmen kívül hagyni kell, hanem meg kell tanulnunk felelősen és értékteremtő módon használni az oktatásban és a tanulásban. Ehhez világos intézményi keretekre, az oktatók felkészítésére és olyan új tanulási megoldásokra van szükség, melyek valóban támogatják a hallgatók fejlődését. Fontos cél a képzési portfólió rugalmasságának növelése is. A hagyományos alap- és mesterképzések mellett egyre nagyobb jelentőségük lesz a rövidebb, moduláris képzéseknek, a mikrotanúsítványoknak és az élethosszig tartó tanulást támogató képzési formáknak. A levelező és távoktatási képzéseinkben pedig tovább szeretnénk erősíteni a korszerű blended learning megoldásokat. Az egyik legfontosabb mérce számomra mindezek mellett az, hogy a hallgatóink által megszerzett tudás mennyire használható a munkaerőpiacon. Ezért tovább kívánjuk erősíteni a duális és kooperatív képzéseket, a vállalati együttműködéseket, valamint azokat a programokat, amelyek a szakmai tudás mellett a kommunikációs, együttműködési és problémamegoldó készségeket is fejlesztik – mondta.
A legnagyobb kihívást abban látja, hogy egy gyorsan változó környezetben hogyan lehet egyszerre tovább emelni az oktatás minőségét, növelni a hallgatói sikerességet és olyan tudást, valamint gondolkodásmódot adni, melyek néhány év múlva is értékesek lesznek. A technológiai fejlődés, ezen belül különösen a mesterséges intelligencia, a munkaerőpiac átalakulása és a felsőoktatási intézmények közötti erősödő hazai és nemzetközi verseny mind arra ösztönözik az egyetemet, hogy folyamatosan megújuljon.
A következő évek feladata szerinte nem egyszerűen a hallgatói létszám növelése, hanem az, hogy megfelelő, motivált és tehetséges hallgatókat érjen el az egyetem, és olyan képzési, illetve hallgatói környezetet biztosítson számukra, melyben sikeresek lehetnek. Éppen ezért a beiskolázást sem egy évente ismétlődő felvételi kampányként képzeli el.
– Ez egy folyamatos kapcsolat, mely jóval a jelentkezés előtt, akár már a középiskolában elkezdődik, és a hallgatók egyetemi beilleszkedésén keresztül egészen a diplomaszerzésig tart. A karokkal és a beiskolázási terület szakembereivel közösen egyre inkább adatalapú, célzott és személyre szabott rendszert szeretnénk működtetni. Ennek egyik fontos eleme a középiskolai kapcsolataink további erősítése. Nem csupán azt szeretnénk elmondani a fiataloknak, hogy milyen szakokra jelentkezhetnek a Debreceni Egyetemen, hanem valódi pályaorientációs segítséget is nyújtani nekik. Ebben fontos szerepük lehet a középiskolákkal kialakított partnerségeknek, a tehetséggondozó programoknak, a Gólya ösztöndíjnak és a hallgatói nagyköveteknek is. A saját hallgatóink ugyanis sok esetben hitelesebben tudják megmutatni egy középiskolásnak, mit jelent a Debreceni Egyetem hallgatójának lenni – jegyezte meg az oktatási elnök, aki szerint különösen fontos terület a nemzetközi beiskolázás is.
– A 2026/2027-es tanévben már több mint 7800 külföldi hallgató tanulhat nálunk, ami óriási érték az egyetem számára. A cél azonban itt sem pusztán a létszám növelése. Arra kell törekednünk, hogy tovább erősítsük az angol nyelvű képzéseink nemzetközi versenyképességét, tudatosan diverzifikáljuk beiskolázási piacainkat, és a külföldi hallgatók számára a képzés mellett magas színvonalú szolgáltatásokat és valódi egyetemi integrációt biztosítsunk. Kiemelt feladatunknak tartom a határon túli magyar fiatalok megszólítását is. A Debreceni Egyetem földrajzi helyzetéből, hagyományaiból és kapcsolatrendszeréből fakadóan ezen a területen különleges felelősséggel és lehetőségekkel rendelkezik. A meglévő együttműködések, a kihelyezett és közös képzések, valamint a mobilitási lehetőségek további erősítésével ezen a területen is szeretnénk előre lépni – jelentette ki.
Fenyves Veronika oktatási elnökként alapvetően a partnerségre és az együttműködésre szeretné építeni a munkáját. Mint mondta: az egyetem oktatási tevékenysége rendkívül összetett rendszer, amelyben a karok, a központi oktatásszervezési egységek, a hallgatói szolgáltatások, a pedagógusképzés, valamint számos más szervezeti egység tevékenysége kapcsolódik össze. Az én feladatom elsősorban az, hogy ezeket a folyamatokat egyetemi szinten összehangoljam, és olyan kereteket teremtsek, amelyek segítik a karok eredményes működését. Nagyon fontosnak tartom, hogy az oktatási elnöki munka ne a karok feletti irányítást, hanem a karokkal való együttműködést jelentse. A képzések szakmai tartalma és mindennapi működtetése továbbra is alapvetően a karokon zajlik, hiszen minden kar más és más, mások a képzések, mások az irányok, más a módszertan, más a minőségi mérőrendszer. Egyetemi szinten ott kell hozzáadott értéket teremtenünk, ahol közös szabályozásra, koordinációra, fejlesztésre vagy a jó gyakorlatok megosztására van szükség. Ebben kiemelt szerepe van a dékánokkal és az oktatási dékánhelyettesekkel folytatott folyamatos párbeszédnek. Az Oktatási és Hallgatói Ügyek Bizottságát is olyan szakmai fórumnak tekintem, ahol nem pusztán döntések előkészítése történik, hanem valódi egyeztetés, tapasztalatcsere és közös gondolkodás is. A központi szervezeti egységek feladata pedig az, hogy megfelelő szakmai és szolgáltatási hátteret biztosítsanak a karok számára. Ilyen például az Oktatási Főigazgatóság szerepe a képzésfejlesztésben, a minőségbiztosításban és az akkreditációs folyamatokban, vagy az Egyetemi Tanulmányi Nyilvántartási Igazgatóság munkája a tanulmányi adminisztráció és az elektronikus tanulmányi rendszer működtetésében. Ezeken a területeken különösen fontosnak tartom, hogy a központi szervezetek szolgáltató szemlélettel támogassák a karokat és a hallgatókat – tette hozzá.
Az oktatási elnök szerint ugyanilyen lényeges a rektori és kancellári területekkel való együttműködés, az oktatás ugyanis nem választható el a hallgatói szolgáltatásoktól, a kollégiumi ellátástól, az ösztöndíjrendszertől, a nemzetközi kapcsolatoktól vagy akár az informatikai háttértől. Ezekben a kérdésekben szerinte csak közösen lehet hatékony és hallgatóközpontú megoldásokat kialakítani. Összességében arra törekszik, hogy az oktatási elnöki terület egyfajta összekötő és támogató szerepet töltsön be: segítsen abban, hogy a karok és az egyetemi szervezeti egységek ne egymás mellett, hanem minél inkább egymással együtt dolgozzanak
A professzor szakmai pályájának meghatározó része a Debreceni Egyetemhez köthető, jelenleg is ő irányítja az intézmény egyik legnagyobb és legnépszerűbb karát, a Gazdaságtudományi Kart. Egyetemi pályafutását tanszéki mérnökként kezdte 2001-ben, 2004-től tanársegédként, 2009-ben pedig adjunktusként dolgozott. 2014-től a Gazdaságtudományi Kar Számviteli és Pénzügyi Intézet Kontrolling Tanszékét vezette, 2018-ban oktatási dékánhelyettesnek választották, 2022-től pedig ő irányítja a GTK-t. Okleveles közgazdásztanár, okleveles gazdasági agrármérnök, akinek az egyik legfontosabb célja a képzési portfólió rugalmasságának növelése, valamint arra törekszik, hogy a karok és az egyetemi szervezeti egységek ne egymás mellett, hanem minél inkább egymással együtt dolgozzanak.
– A Gazdaságtudományi Karon az elmúlt években számos olyan területen szereztünk tapasztalatot – többek között a vállalati együttműködések, a duális képzések, a hallgatói támogatás vagy az oktatásfejlesztés területén –, amelyek egyetemi szinten is hasznosíthatók. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a Debreceni Egyetem karai eltérő hagyományokkal, képzési struktúrával és sajátosságokkal rendelkeznek. Oktatási elnökként ezért nem egyetlen kar megoldásait szeretném általánossá tenni, hanem a karokon működő jó gyakorlatokat szeretném megismerni, összekapcsolni és – ahol erre lehetőség van – egyetemi szinten is hasznosítani. A dékáni tapasztalat abban is sokat segít, hogy pontosan ismerem a kari vezetők felelősségét és szempontjait. A Dékáni Kollégium tagjaként továbbra is közvetlen kapcsolatban vagyok a karok vezetőivel, amit különösen fontosnak tartok, hiszen az egyetemi szintű oktatásfejlesztés csak a karokkal együttműködve lehet eredményes. Számomra egyébként ez a két vezetői szerep szemléletében nem áll távol egymástól, ki is egészíti egymást, bár nagy munkabírást és még több időt igényel. Amikor 2022. július 1-jén átvettem a Gazdaságtudományi Kar vezetését, dékánként már nem a saját szakterületemet vagy a Számviteli és Pénzügyi Intézetet, a Kontrolling Tanszéket képviseltem, hanem az egész karért vállaltam felelősséget. Oktatási elnökként ugyanez a gondolkodás érvényes egyetemi szinten: ebben a szerepben a GTK a Debreceni Egyetem egyik kara, nekem pedig az egész intézmény oktatási érdekeit kell képviselnem. A 2022-ben megfogalmazott dékáni programomban több olyan stratégiai cél is szerepel, amelyek megvalósítása eleve hosszabb, többéves folyamat. Ezek közül számos elindult, illetve már kézzelfogható eredményeket is hozott. Ebben meghatározó szerepe van annak a kiváló kari közösségnek és annak a nagyon jó csapatnak, amely a mindennapi munkámat segíti és amelyre vezetőként biztonsággal támaszkodhatok. Amennyiben erre lehetőségem lesz, és a két feladatot továbbra is megfelelő színvonalon össze tudom egyeztetni, örömmel vinném tovább ezeket a folyamatokat, szeretném megvalósítani a még előttünk álló célokat is. A dékáni feladatellátás nagyon fontos gyakorlati hátteret ad az oktatási elnöki munkámhoz. Dékánként nap mint nap találkozom azokkal az oktatásszervezési, hallgatói, adminisztratív és fejlesztési kérdésekkel, amelyekkel valamennyi kar szembesül. Ez azért különösen értékes számomra, mert oktatási elnökként így nem kizárólag egyetemi szintű stratégiai kérdéseket látok, hanem folyamatosan érzékelem azt is, hogyan jelenik meg egy-egy döntés a kari működés mindennapjaiban – tette hozzá.
Fenyves Veronika számára a Debreceni Egyetem a második családot jelenti, hiszen itt kapott lehetőséget arra, hogy oktatóként, kutatóként és vezetőként is fejlődjön, ezért nemcsak szakmai, hanem nagyon erős személyes kötődést is érez az intézmény iránt, vezetőként különösen nagy felelősségnek tartja, hogy abból, amit kapott ettől a közösségtől, valamit vissza is tudjon adni.
A Debreceni Egyetem egyik legnagyobb erősségének azt tartja, hogy egyszerre tudja megőrizni a hagyományait és folyamatosan megújítani önmagát, nem pusztán oktatási és kutatási intézményről van szó, hiszen a betegellátás, az innováció, a gazdaságfejlesztés, a sport, a kultúra és a társadalmi felelősségvállalás terén is meghatározó szereplő. Ez a komplexitás véleménye szerint a hazai felsőoktatásban is különleges pozíciót biztosít a DE számára.
– A hazai felsőoktatási térben nagyon erős a pozíciónk. A 2026-os hazai általános felvételi eljárásban ismét a Debreceni Egyetem volt a legnépszerűbb vidéki felsőoktatási intézmény, országosan pedig a második, és minden eddiginél több, 8265 hallgatót vettünk fel. Ehhez jön a hazai pótfelvételi eljárás és a most kezdő külföldi hallgatók, így a 12 ezer főt is meghaladhatja idén az első évesek száma. Számomra azonban legalább ilyen fontos az is, hogy rendkívül széles képzési portfólióval rendelkezünk, és a Debreceni Egyetem oktatási rendszere a közneveléstől és a szakképzéstől egészen a doktori képzésig terjed. Az elmúlt években ugyanakkor a Debreceni Egyetem valódi nemzetközi egyetemmé is vált. A 2026/2027-es tanévben már több mint 7800 külföldi hallgató tanulhat nálunk, akik több mint 140 országból érkeznek. Ez nemcsak egy látványos szám: azt jelenti, hogy a hallgatóink nap mint nap nemzetközi közegben tanulhatnak, kapcsolatokat építhetnek és kultúrákat ismerhetnek meg. Ez óriási érték. A nemzetközi felsőoktatási verseny ugyanakkor egyre erősebb, ezért nincs lehetőségünk arra, hogy elégedetten hátradőljünk. A Debreceni Egyetem ma már stabilan jelen van a meghatározó nemzetközi rangsorokban, a QS legfrissebb világrangsorában a világ 600 legjobb egyeteme között szerepel. A következő évek egyik fontos feladata számunkra az lesz, hogy tovább erősítsük nemzetközi láthatóságunkat, oktatási és kutatási partnerségeinket, valamint a hallgatói és az oktatói mobilitást. Ebben meghatározó szerepet játszanak a nemzetközi hálózatok és együttműködések, ugyanakkor azt gondolom, hogy a nemzetköziesítés nem önmagáért való cél. Akkor igazán értékes, ha visszahat az oktatás minőségére, új lehetőségeket nyit hallgatóink és oktatóink előtt, és erősíti a Debreceni Egyetem versenyképességét. Egyetemünk az Európai Felsőoktatási Térség aktív szereplője, ennek standardjaihoz és alapelveihez a továbbiakban is szigorúan ragaszkodunk – hangsúlyozta az oktatási elnök.
Mindezek mellett nagyon fontos számára az is, hogy a nemzetköziesség mellett a Debreceni Egyetem megőrizze sajátosságait, a közösségét, a régió iránti felelősségét és azt a képességét, hogy az egyetem fejlődése Debrecen és az egész térség fejlődésével együtt történjen.
Szerinte a legfontosabb cél nem egyszerűen az intézmény jelenlegi pozíciójának megtartása, és még kevésbé a jelentkező vagy felvett hallgatói létszám öncélú növelése. A 2026-os felvételi eredmények azt mutatják, hogy a Debreceni Egyetem rendkívül erős pozícióban van. Úgy véli, hogy a következő lépés a minőségi beiskolázás további erősítése lesz.
– Mindenekelőtt még tudatosabbá és célzottabbá kell tennünk a beiskolázási tevékenységünket. A felvételi adatok, a jelentkezési mintázatok és a hallgatói visszajelzések elemzésével egyre pontosabban kell látnunk, mely képzéseink milyen célcsoportokat szólítanak meg, honnan érkeznek a hallgatóink és milyen szempontok alapján választanak egyetemet. Ezek az adatok további stratégiai lehetőségeket nyithatnak meg. Párhuzamosan ezzel, tovább szeretnénk erősíteni a középiskolai kapcsolatainkat, valamint a hallgatói nagyköveti rendszert is. A második meghatározó terület a képzési kínálat folyamatos megújítása. A fiataloknak azt kell látniuk, hogy amit nálunk tanulnak, annak van jövője. Ez egyszerre jelenti a hagyományos képzéseink magas színvonalának megőrzését, új képzések fejlesztését, valamint a rövidebb, moduláris és rugalmas képzési formák bővítését. Nagyon fontos ebben a munkaerőpiaci relevancia is. A Debreceni Egyetem egyik jelentős erőssége a gazdasági és vállalati kapcsolatrendszere. A duális és kooperatív képzések, a vállalatokkal közösen megvalósított gyakorlati programok és – ahol ennek szakmai létjogosultsága van – a nemzetközileg elismert ipari tanúsítványok mind azt erősítik, hogy hallgatóink valóban használható, versenyképes tudással kerüljenek ki az egyetemről – hangsúlyozta az oktatási elnök.
Az oktatási környezetnek is követnie kell a változásokat, a digitális megoldások, a mesterséges intelligencia felelős alkalmazása és a rugalmas tanulási formák ma már egy korszerű egyetem működésének természetes részei – vallja Fenyves Veronika, aki szerint különösen a munka mellett tanulók és az élethosszig tartó tanulásban részt vevők számára kell egyre több, az élethelyzetükhöz igazodó lehetőséget kínálnia az egyetemnek.
– Nem szabad elfelejtenünk, hogy a fiatalok nemcsak képzést választanak, hanem egyetemet és egyetemi életet is. Ezért számít a kollégiumi infrastruktúra, a sport, a kulturális és közösségi élet, a yoUDay, a mentális és életvezetési támogatás vagy éppen az, hogy mennyire érzik magukat valóban egy közösség részének. A Healthy Campus platinum minősítésünk is azt mutatja, hogy ezen a területen nagyon erős alapokra építhetünk. A DE Magyarországon elsőként érte el a FISU Healthy Campus legmagasabb, platina fokozatát. Egy fiatal nemcsak tanulni, hanem megfelelő színvonalon, minőségben élni is szeretne, ezért nagyon megnézi, milyen helyet választ, így ez is ugyanolyan meghatározó, mint a minőségi oktatás. Egy vidéki magyar városban különösen nagy jelentősége van a kiemelkedő közösségi életnek, sportnak, kultúrának, az ehhez szükséges infrastruktúráknak, a biztonságnak – jegyezte meg az oktatási elnök, aki szerint hosszú távon akkor lehet igazán sikeresek a beiskolázásban a Debreceni Egyetem, ha továbbra sem csupán arra fókuszál, hogyan tud még több fiatalt az intézménybe csábítani, hanem arra is, miért érdemes egy tehetséges fiatalnak éppen a Debreceni Egyetemet választania.
——
A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.
