IT szektor Archívum | Diplomátszerzek

Irány a NASA és a Nike! Már nem vonzóak az IT óriások a Z generáció számára?

Az amerikai székhelyű, de globális lefedettséggel bíró Handshake karrieroldal 954, idén végzett diákot (vagyis a Z generáció tagjait) kérdezett meg arról, hogy milyen munkaköröket keresnek. A felmérés arra jutott, hogy a 2023-ban végzett évfolyamnak a tech óriás márkákra (például Google, Facebook, Apple, Amazon) irányuló munkahelyi célú keresései közel 15 százalékkal csökkentek az előző évhez képest.

Félnek a leépítésektől

A most végzett diákok a nagy techcégek helyett főként a kiskereskedelemi és pénzügyi cégek állásait keresik – derül ki a kutatásból, amelyet a Makronóm ismertetett. Néhány vállalat hasznot húzott a változásból: a Raytheon, a Nike, a Toyota, a Chevron, a Capital One, a Bank of America és a NASA is a keresési forgalomban megugró cégek közé tartozik.

[kiemelt]A kutatás szerint a Z generáció a stabilitást keresi. E téren azonban a techcégek leépítései aláássák a fiatalok bizalmát.[/kiemelt]

Ez viszont nem jelenti azt, hogy a végzős diákok teljesen elhatárolódnak a technológiai állásoktól. Négy végzősből majdnem három idén is azt nyilatkozta, hogy a következő néhány évben fejleszteni akarja a technológiai tudását.

A techcégek leépítései aláássák a fiatalok bizalmát a szektor iránt. (Fotó: 123rf)

A ResumeBuilder.com múlt havi felmérése ezzel kapcsolatban viszont azt mutatta ki, hogy van mit fejleszteni a Z generáció technológiai tudásán.

[kiemelt]A megkérdezett munkáltatók 40 százaléka szerint a legújabban végzett generáció technológiai készségei hiányosak.[/kiemelt]

Arról a UNIside is írt, hogy a legfiatalabb nemzedék, vagyis az Alfa és a Z generáció a digitális tudáshoz kapcsolódó természettudományokban kifejezetten gyengén teljesít.

A Z generáció számára fontos a stresszmentesség

A Z generáció munkahelyekkel szembeni attitűdjéről pedig egy korábbi cikkünkben megírtuk, hogy ez a nemzedék az, amelynek tagjai a nemzetközi felmérések szerint a leginkább úgy érzik, a munkahelyi stressz komolyan érinti őket.

Egy nemrégiben felvett hazai kutatás pedig arra jutott, hogy fontos a bérezés, de közel sem kizárólag a fizetés mértékén múlik, hogy elvállalunk-e egy állást vagy váltunk-e egy másik munkahelyre. A végső döntésben sokkal inkább az elismerés, a motiváló munkakörnyezet a döntő – ez az a két fő szempont, amely kiemelten fontos az álláskeresők számára.

Ha érdekel az informatika – rengeteg az előrejutási lehetőség az IT területén

Jól teljesít a magyar informatika

Egy nehéz, nemzetközi kihívásokkal telt korszak dacára továbbra is kiemelkedően teljesít a magyar informatika – az IT-szektor – derül ki a Makronóm Intézet (MI) 2023 február elején közzétett iparági kutatásából. A MI kutatásában kérdezett vállalatok 47 százaléka árbevétel-növekedésről, továbbá 39 százalékuk az ügyfélkör dinamikus bővüléséről számolt be.

Forrás: Makronóm Intézet, 2023.

A kutatásból megtudhatjuk azt is, hogy a 2020 februárjában indult Covid–19-járvány igencsak felpörgette a digitalizációs törekvéseket, mégpedig az elmúlt 3 évben. A Makronóm Intézet szakértői azonban hozzáteszik, hogy az energiaválság ezt a magyar sikerágazatot is fenyegeti. Az IT-szektor cégeinek vezetői ugyanis arra számítanak, hogy a drágulás a tervezett fejlesztések elhalasztására kényszerítheti megrendelőiket.

Mekkora is valójában a hazai IT szektor?

Az Intézet hazai IT-cégeket kérdezett a mai legnagyobb kihívásokról és lehetőségekről, a jövőt formáló trendekről és az utánpótlási stratégiákról is.

Az IT szektor nemcsak az oktatásban fontos, hanem a nemzetgazdaságnak is fontos szeletét adja. 5 százalékos részesedéssel bír a teljes hazai hozzáadott érték, azaz GDP termelésből, közben 85 ezer munkavállaló és mintegy 42 000 vállalkozás szolgálja ki – a mára már soha nem látott mértékűre duzzadt – IT, illetve digitalizációs vállalati és lakossági igényeket. E vállalatok termékeire és szolgáltatásaira nemzetközi szinten is jelentős igény mutatkozik. Hiszen az elemzés szerint az informatika terén működő vállalatok és vállalkozások 52 százaléka exportál. Rendszeresen 34 százalék, alkalomszerűen pedig 18 százalék. A kivitel főként európai piacokat céloz, többek között Németországot és az Egyesült Királyságot.

Forrás: Makronóm Intézet, 2023.

A magyar informatika igencsak exportképes

A hazai IT-vállalatok többsége magas hozzáadott értékű termékeket és szolgáltatásokat kínál. A megkérdezettek 69 százaléka megoldás- és szoftverfejlesztéssel foglalkozik, 44 százalékuk pedig hardverértékesítéssel. Illetve fontos kiemelni, hogy 65 százalékuk kifejezetten egyedi, saját fejlesztéseket nyújt.

A magyar techcégek megrendelője elsősorban a versenypiac, azon belül is jellemzően a nem állami tulajdonú kis- és középvállalkozások (67 százalék) és nagyvállalatok (52 százalék). A vevőkörük pedig igencsak széles: a gazdaság lényegében minden ágazatának megnövekedett digitalizációs igényeit ki tudják szolgálni.

Az utánpótlás és a toborzás az IT-szektor egyik legnagyobb nehézsége lesz a jövőben. (Fotó: Unsplash)

„A koronavírus-járvány okán a szolgáltatások mind nagyobb számban kerültek át az online térbe, ráadásul a biztonságos és hatékony otthoni munkavégzés feltételeit is meg kellett teremteni. A hazai IT-szektor profitált ebből a megváltozott helyzetből. Közel felük érdemi árbevétel-növekedésről számolt be, a megkérdezettek 10 százaléka pedig éppen ebben az időszakban lépett a külpiacra” – mondta el Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója.

Utánpótlás és toborzás az informatika terén – ahol erősíteni kell

Az Uniside.hu olvasóinak kiemelten érdekes, hogy a fenti válaszokból egyértelműen kirajzolódik: az utánpótlás és a toborzás az IT-szektor egyik legnagyobb nehézsége lesz a jövőben és a megoldási stratégiák nagyban befolyásolják majd az ágazat versenyképességét hosszabb távon is.

Igaz, hogy a felmérésben részt vevő cégek 61 százaléka tudatosan figyel munkavállalói fejlesztésére. Főként nyelvi tanfolyamokat, menedzsment-képességeket támogató kurzusokat, illetve a juniorok továbblépését célzó belső képzéseket szerveznek. Tehát egyre fontosabb a cégen belüli munkaerő utánpótlás is.

A felsőoktatási együttműködések is fejleszthetők

A megkérdezett IT-cégek csupán 22 százalékának van élő együttműködése valamelyik hazai egyetemmel. Akik rendelkeznek ilyen kapcsolatokkal, ott elsősorban gyakornoki programokkal vonják be a hallgatókat a cég életébe (41 százalék esetén). Esetleg vendégelőadásokkal igyekeznek megismertetni a pályakezdőket a szakma legfrissebb trendjeivel (23 százalék), duális képzésben ugyanakkor csupán a vállalatok 10 százaléka vesz részt.

Forrás: Makronóm Intézet, 2023.

„A felsőoktatáshoz kötődő kapcsolódási pontok tudatos erősítése az egyik legfontosabb feladat lehet, ami az IT-szektor előtt áll. Hosszabb távon ugyanis lehetetlen fenntartani a jelenlegi dinamikus fejlődési pályát, ha nem sikerül új tehetségeket bevonni az ágazatba. A felmérésünkből egyébként az is kiderült, hogy a megkérdezett cégek mintegy ötöde ráadásul generációváltás előtt is áll, amely nem minden esetben zökkenőmentes” – teszi hozzá Dobos Balázs.

Hogyan készült? A Makronóm Intézet elemzésének módszertana

Úgynevezett kis mintás online adatfelvétel az IT-ágazat szereplői körében a mikrovállalkozásoktól egészen a nagyvállalatokig terjedt, mégpedig országos lefedettség mellett. Ez 120 teljes körű, vezetői szintű interjúval egészült ki. Az adatfelvétel időpontja 2022 szeptember-november között volt.