influenszer Archívum | Diplomátszerzek

A szülők vagy az influenszerek véleményére adnak inkább a fiatalok?

A fiatalok több mint kétharmada követ valamilyen influenszert, 59 százalékuk többet is. A nemek közötti különbségek szembetűnőek: a nők csaknem háromnegyede rendszeres követője a véleményvezéreknek, és általában több internetes tartalomgyártót követnek, mint a férfiak. A legaktívabb korcsoport a 18–24 éveseké, akiknek 71 százaléka követ valamilyen híres online tartalomkészítőt. 

A közösségi média főként a fiatalabbakat befolyásolja

A fiatalok körében megoszlanak a vélemények az influenszerek befolyásáról. 50 százalékuk úgy véli, hogy a szülők véleménye fontosabb, mint az influenszereké, míg 20 százalékuk az ellenkezőjét gondolja. A fennmaradó részt bizonytalanság jellemzi, nem tudják egyértelműen megítélni, melyik befolyás erősebb. 

Az eredmények alapján megfigyelhető, hogy az életkor növekedésével egyre többen tartják jelentősnek a szülők véleményét, ami arra utal, hogy a közösségi média hatása főként a fiatalabb korosztályokra van nagyobb befolyással.

Kevesen gondolják úgy, hogy az influenszerek követendő példát mutatnak

A fiatalok 53 százaléka nem tekinti az influenszereket példaképnek, míg mindössze 16 százalékuk vallotta ennek az ellenkezőjét. Az adatokból kitűnik, hogy az életkor csökkenésével egyre valószínűbb, hogy valaki követendő példaként tekint egy internetes véleményvezérre. 

A 15–17 évesek 22 százaléka gondolja úgy, hogy az influenszerek követendő példát mutatnak, ezzel szemben a 25–29 éves korosztálynak már csak 13 százaléka látja így. Ez a tendencia arra utal, hogy a fiatalabb generációk hajlamosabbak azonosulni az influenszerek életmódjával, nézeteivel és stílusával, míg az idősebb fiatalok kritikusabban szemlélik az online véleményvezéreket.

A fiatalabb generációk hajlamosabbak azonosulni az influenszerek életmódjával, nézeteivel és stílusával, míg az idősebbek kritikusabban szemlélik az online véleményvezéreket. (Fotó: 123RF)

Zavarja a fiatalokat, ha közélettel foglalkoznak az influenszerek?

A magyar fiatalok többsége elfogadhatónak tartja, ha egy általa követett influenszer terméket vagy szolgáltatást reklámoz, azonban a politikai tartalmak kevésbé érdeklik őket. A megkérdezett 15–29 évesek körében a szórakoztató tartalmak a legnépszerűbbek, és 54 százalékuk elfogadhatónak tartja, hogy a tartalomgyártó tevékenysége során reklámbevételekre tesz szert. A közéleti kérdésekkel foglalkozó influenszerek hitelessége megosztja őket: 30 százalékuk hitelesebbnek tartja őket, míg 28 százalék nem ért egyet ezzel.

Zavarja a fiatalokat, ha közélettel foglalkoznak az influenszerek?

A család a magányos fiatalok elsődleges mentsvára

A szülők és a család jelentőségét az Ifjúságkutató Intézet korábbi kutatása is alátámasztja. A magyar fiatalok jelentős része magányosnak érzi magát, legtöbbjük számára a család és a baráti kapcsolatok nyújtanak kiutat. 

A 15–39 éves korosztályban a fiatalok 15 százaléka gyakran, további 5 százaléka pedig mindig magányosnak érzi magát. A fiatalok 52 százaléka úgy látja, hogy egyre többen szenvednek a magánytól környezetükben. A kutatásban vizsgált, magyarországi 15–39 éves fiatalok közül tízből nyolc nyilatkozott úgy, hogy támogatást kap a baráti társaságától, ami védőhálót biztosít számára az egyedülléttel szemben. 

A fiatalok 82 százaléka aktívan tesz azért, hogy elkerülje a magányt. Többségük emberi kapcsolataira támaszkodik: 31 százalékuk a családjuk, 26 százalékuk pedig barátaik és kortársaik támogatását keresi. A magány elleni küzdelemben gyakran említik a kirándulást és a sportolást, de hasonló arányban veszik igénybe a médiatartalmak fogyasztását és a digitális eszközök használatát is, mint megküzdési stratégiát.

Az MCC-ben működő Ifjúságkutató Intézet reprezentatív kutatása a 15-29 év közötti fiatalok körében végzett vizsgálatot 2024 januárban. A válaszadás online, önkitöltős kérdőívvel támogatott interjúkkal történt (CAWI) összesen 1000 fő megkérdezésével.

Zavarja a fiatalokat, ha közélettel foglalkoznak az influenszerek?

Az Ifjúságkutató Intézet 2024. év elején a magyar fiatalok körében készített reprezentatív kutatást, kifejezetten az influenszer-tartalmakra vonatkozóan.

A megkérdezett 15–29 évesek 54 százaléka inkább vagy teljes mértékben elfogadhatónak tartja, hogy a tartalomgyártó tevékenysége során reklámbevételekre tesz szert.

Inkább a szórakoztató tartalmakat kedvelik

Bár a közéleti kérdésekkel foglalkozó influenszerek hatása nem elhanyagolható, a fiatalok többsége mégis inkább a könnyedebb, szórakoztatóbb tartalmakat szereti.

Az Ifjúságkutató Intézet által megkérdezett 15–29 évesek 30 százaléka szerint a közéleti kérdésekben állást foglaló influenszerek hitelesebbek, azonban közel ugyanekkora mértékű csoport (28 százalék) nem ért egyet ezzel az állítással. E tekintetben tehát az influenszerek véleményformáló magatartása megosztja a fiatalokat.

 Fotó: 123RF

Hitelesebbek a közélettel foglalkozó influenszerek?

Akik több tartalomgyártót is követnek, magasabb arányban vélik úgy, hogy a közéleti kérdésekkel foglalkozó influenszerek hitelesebbek (38 százalék), mint azok, akik távol maradnak az efféle tartalmaktól (17 százalék).

A megosztottság a nemek között is jelentős, a nők bő harmada (35 százalék), míg a férfiak negyede (25 százalék) gondolja hitelesebbnek a közéleti témákat feldolgozó tartalomgyártókat. A fiatalok szemében viszont ez nem azonos a politikával – a megkérdezettek jobban szeretik (36 százalék szemben a 23 százalékkal), ha egy influenszer inkább távol marad az utóbbival kapcsolatos tartalmaktól.

Az Ifjúságkutató Intézet kutatása a fiatalokat vizsgálta 2024 januárjában. A válaszadás online, önkitöltős kérdőívvel támogatott interjúkkal történt (CAWI) összesen 1000 15–29 éves magyarországi fiatalt kérdeztek meg reprezentatív mintaválasztást alkalmazva.

Hat év kihagyás után sem késő a továbbtanulás

Korábban felvették ugyan, de hat éve halasztott

Timi a kazincbarcikai Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskolában érettségizett, és elektronikus grafikus szakon végzett. Ezt követően jelentkezett a Zsigmond Király Főiskolára, ahová fel is vették azonnal, intézményi kommunikátor szakra. Ő azonban családi okok miatt a halasztás mellett döntött.

Betegség és túlsúly

„Az első terhességem előtt derült ki, hogy PCOS-em van és az általában ezzel karöltve járó inzulinrezisztenciám is. Soha nem volt gond a súlyommal, azonban a terhesség alatt villámgyorsan felszaladt rám 30 kiló, amit a második gyerek előtt nem tudtam teljesen leadni, majd a második terhességem alatt is 30 kiló plusz jött fel rám. Mindenféle diétával, étrenddel, csodaszerrel próbálkoztam, de semmi nem volt sikeres, egy deka sem mozdult. Sportolni ezzel a túlsúllyal nagyon kellemetlen volt, nem is tudtam hatékonyan csinálni, ami szintén elkeserített” – mondta Timi.

Timi példája tökéletes arra, hogy sosem késő visszaülni az iskolapadba. (Fotó: Kalivoda Tími)

A plusz kilók leküzdése és az influenszer karrier

A ketogén diéta segített Timinek abban, hogy később megkezdje látványos fogyását. Ez azonban elsőre túlságosan is látványos benyomást keltett, az ismerősök konkrétan aggódni kezdtek, pedig betegségről szó sem volt.

„Csak nagyjából követtem ezt az étrendet, inkább a szénhidrát drasztikus csökkentésére koncentráltam, és én magam lepődtem meg a legjobban, hogy működött. 3,5 hónap alatt adtam le 20 kilógrammot. Tényleg csakúgy olvadtak le rólam a kilók, azt éreztem, hogy szinte lekívánkoztak a testemről, csak addig nem tudtam, hogyan segítsek nekik távozni. Még egy kicsit túl is lőttem a célon, mert meg kellett állítanom a fogyást, amikor már túl vékonynak láttam magam. Azóta tartom a 65 kilót, ami a 173 centimhez számomra ideális. A harmadik terhességem alatt pedig csak feleannyit híztam, mint korábban és ez is gyorsan, szinte teljesen lement rólam szülés után.” – mesélte Timi, hogy létezik olyan diéta, amelyben húsokból, szalonnából és kolbászból készült ételeket is lehet enni.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy jelenleg minden ötödik diák influenszer szeretne lenni, Timinek azonban nem ez volt az elsődleges célja.

A baráti köre adta az ötletet, hogy ossza meg receptjeit az Instagram-felületén – a Facebookon sosem szerette volna –, hogy példájával segíteni tudjon másokon. Egyszer csak figyelmes lett rá, hogy egyre többen követik. A robbanásszerű növekedés azonban akkor következett be, amikor felelevenítette korábban megszerzett elektronikus grafikusi tudását, és videós tartalmakat kezdett el gyártani. Azóta nemigen akad olyan főzőoldalakat követő személy, aki ne ismerné a nevét és munkásságát.

Vissza az iskolapadba

Timi két nagyobbik gyermeke már óvodás, a kisebbik kilenchónapos. Saját bevallása szerint nem bánja, hogy hat éve nem kezdte meg tanulmányait a Zsigmond Király Főiskolán – azaz a jelenlegi Milton Friedman Egyetemen –, ugyanis ma már marketing szakon szeretne továbbtanulni, és diplomát szerezni.

Mi jellemzi a magyar tiniket a digitális világban?

 

2019 és 2021 után idén is elkészült a “Magyar Tinik a Neten” felmérés, amely 3202 fiatal online megkérdezésén alapul. A felmérést végző Be Social hét tématerülethez kapcsolódóan kérdezte a fiatalokat többek között arról, hogy milyen közösségi platformokat, milyen gyakorisággal használnak. Milyen csatornákat használnak a tájékozódásra, érdeklődnek-e a politika iránt.

Forgács Mariann a Be Social ügyvezetője korábban így nyilatkozott a felmérés eredményeiről.

„Az eredmények egyszerre lehetnek tanulságosak a tiniket nevelő szülőknek, a pedagógusoknak, de a Z generációt megszólítani akaró cégeknek is.”

A cikket elolvashatja szakmatszerzek.hu portálon.

1. A magyar tinik és a jellemző időtöltésük

Kevesebb időt töltenek a neten, mint két évvel korábban, azonban még is így a fiatalok közel fele (43,65 százalék) több, mint napi 4 órát tölt a digitális világban. A TikTok rajongók körében ez az arány még magasabb. A megkérdezettek 56,7 százaléka napi 4 óránál többet lóg a neten. Számos helyzetben használják a mobil telefonjukat, majdnem 80 százalék a WC-n, tanulás közben és filmnézés alatt is mobilozik.

2. Online kommunikáció és tájékozódás a magyar tinik körében

A 14-18 évesek és a TikTok-rajongók jellemzően nem e-mailben kommunikálnak (24,09 és 25,93 százalék), a megkérdezett fiatalok döntő többsége (70,3 százalék) csak hivatalos ügyekben ír e-mailt és csupán egy tizedük (10,2 százalék) használ személyes kommunikációra e-mailt.

Azok a fiatalok, akik napi 4 óránál több időt töltenek a digitális világban, jellemzően barátaikkal is az online kapcsolattartást részesítik előnyben a személyes találkozóval szemben.

Elsősorban az Instagramról szereznek információt, chatelésre pedig a messenger üzenetküldő alkalmazást használják a legtöbben. A fiúk kevésbé lelkesek az Instagram vagy a Snapchat üzenetküldőinek használatában, de sokkal nagyobb arányban használják a Discordot erre a célra – 40,55 százalék a lányok 15,66 százalékával szemben.

3. Közösségi média

A legutóbbi felméréshez képest nem történt változás, ugyanazokat a platformokat és alkalmazásokat használják a magyar tinik, mint két ével korábban. Az összes válaszadók között a Messenger, Instagram és a TikTok került a dobogóra, míg a TikTok rajongók körében nem a Messenger hanem a TikTok áll a mezőny élén.

A különböző közösségi csatornákra történő posztolás a 14-18 évesek és a 4 óránál többet netezők valamint a TikTok-rajongók is inkább a TikTok csatornára posztolnak. A Facebookot (Meta) a Snapchat, az Instagram és a BeReal is beelőzi.

okostelefon, fotó: unsplash.com

4. Influenszerek és reklámok a magyar neten

Alig van olyan fiatal, aki ne követne valamilyen hírességet. (6,26 százalék) A 19-25 évesek valamivel kevésbé (29,34 százalék), a TikTok-rajongók valamivel nagyobb arányban (46,09 százalék) követnek, több mint 30 influencert.

2021-hez képest emelkedett azoknak a fiataloknak az aránya, akik olyan külföldi fiatalokat követnek, akik csak online váltak népszerűvé – 2021-ben 13,99 százalék 2023-ban 19,78 százalék.

A két évvel korábbi adatokhoz képest csökkent azoknak a fiataloknak az aránya, akikre nem lenne igaz, hogy valamit azért próbált ki vagy vett meg, mert influenszer ajánlotta. (57,74 százalék volt 2021-ben míg 2023-ban 52,57 százalék)

A TikTok-rajongók inkább vágynak az influenszer-létre: 47,91százalék, míg a megkérdezett összes fiatal közül 36,33 százalék szeretne influenszer lenni.

Általánosságban megállapítható, hogy a fiatalok többségét zavarják a reklámok (69,45 százalék), kevesebb, mint 1 százalék mondta, hogy legtöbbször megnézi és érdekesnek gondolja.

5. Biztonság és net

A felmérésben résztvevő fiatalok közül, szinte mindenki kapott már ismeretlentől üzenetet a digitális világban. (91,37 százalék). Közülük majdnem a felére igaz, hogy nemcsak elvétve, hanem gyakran kap olyanoktól üzenetet, akiket nem is ismer. (43,7 százalék)

A lányokkal gyakrabban előfordul ilyesmi, mint a fiúkkal – 50,82 / 33,7 százalék az arány azoknál, akik gyakran kapnak ismeretlenektől üzenetet.

2021-hez képest nőtt azok aránya, akik kérésre küldtek magukról erotikus fotót – 11,71 százalék volt korábban, most 14,96 százalék. Emelkedett azoknak a fiataloknak az aránya is, akik már többször is kaptak erotikus fotót chaten – 34,05 százalékról 42,58 százalékra.

6. Virtuális valóság hatása az „én”- re

A megkérdezett fiatalok túlnyomó többsége (76,48 százalék) számára van olyan dolog, amiről online bátrabban beszél, mint élőben. 2021-hez képest jóval megemelkedett azoknak az aránya is, akik nem csak, hanem számos dolog kapcsán szívesebben beszélnek chaten, mint személyesen. (28,32 százalékról 35,97 százalékra nőtt az arány két év alatt.)

A megkérdezett fiatalok közel fele (47,45 százalék) rendelkezik olyan álprofillal, amelyet csak nagyon kevesen vagy egyáltalán nem ismernek. Közel 7 százalék mondta azt, hogy bár jelenleg nem használ ilyen titkos profilt, de gondolkodik rajta.

7. Tinik és a közélet

A megkérdezett fiatalok kétharmada nem követ politikusokat vagy pártokat a közösségi oldalakon.

A kutatásról bővebben itt olvashatsz. Nemrég írtunk arról, hogy szakértők szerint a szülők feladata és felelőssége felkészíteni gyermekeiket az digitális tér biztonságos használatára, amelyhez a Digitális Edukáció Képző Központ „Digitális szülő kurzus” című képzése nyújthat segítséget.

Influenszer szeretnél lenni? Először ezeket tanuld ki, és ha nem jön össze, akkor is lesz egy jó szakmád!

Az első hiba, amit sokan elkövetnek, amikor azt hiszik, hogy egy influenszer élete semmi másból nem áll, csak fizetett hirdetéssel átszőtt semmittevésből. Egy jó influenszer ennél sokoldalúbb, már-már olyan, mint egy posztmodern polihisztor.

Ha a fentiek után is kitartasz az álmaid mellett, akkor összeszedtük neked, hogy milyen készségekre lesz szükséged, ahhoz, hogy influenszerként érvényesülhess. Illetve azt is, hogy mihez kezdhetsz a megszerzett tudásoddal akkor, ha nem jön össze a nagy terved, és nem lesz belőled élő hirdetőfelület.

A jó influenszer egyben marketinges

Kétféleképpen kell eladnod önmagad influenszerként: a közönséged számára tartalomként, amit érdemes fogyasztani; a hirdetők számára pedig egy felületként, amin hirdethetnek és megszólíthatják a te közönségedet/közösségedet. Ehhez pontosan tudnod kell, hogy mit tudsz és akarsz nyújtani mindkét oldal számára.

influenszer

Fotó: Unsplash

Természetesen ahogy egy cég és termék is változik, úgy te is igazodhatsz az aktuális trendekhez, de nagyon oda kell figyelj arra, hogy mit teszel és mondasz. Ezen kívül át kell látnod és megértened a közösségi médiát működtető algoritmusokat, és tudnod kell elemezni az elérési és interakciós statisztikákat is.

A fentiek alapján fel kell építened a saját márkádat, és tenned kell azért, hogy elérd a közönségedet. Utóbbihoz nem árt, ha értesz a SEO-hoz, vagyis a keresőoptimalizáláshoz, a weblapfejlesztéshez, illetve a kommunikációhoz is. Hiszen ezek mind-mind súlyos pénzekbe kerülnek, ha nem magad csinálod.

Ugye már nem is tűnik olyan egyszerűnek ez az influenszer dolog? A jó hír az, hogy ha ennyi mindent kitanulsz — úgy, hogy még papírod is van róla — olyan sokoldalú szakember leszel, aki jó eséllyel talál magának állást céges, vagy ügynökségi szinten.

Videós, fotós és tartalomgyártó is egyben

Ma már senkinek sincsen igénye alacsony felbontású, gagyin szerkesztett képekre és videókra. Ezeket bármikor megkapjuk, ha megnyitjuk az Instagramot, vagy a TikTokot és elkezdünk céltalanul görgetni. Ahhoz, hogy be is kövessenek az emberek, olyan tartalmat kell nyújtani, ami vagy különleges, érdekes és izgalmas; vagy lenyűgözően szép, és profin van megszerkesztve.

Influenszerként hivatásból fogsz tartalmat készíteni, legyen szó videóról, képről vagy szövegről, szóval nem bízhatod a véletlenre, hogy valami jól sikerül-e vagy sem. A kreativitás mellett meg kell tanulnod a választott műfajodhoz elengedhetetlen szakmai ismereteket, mint a képszerkesztés, videóvágás és szövegírás.

Igen, ma már minden alkalmazásnak van beépített videó és képszerkesztője, és gyerekkorod óta gépelsz, ám ahhoz, hogy szintet lépj, bizony le kell ülnöd tanulni és gyakorolni. Mindez nem elpazarolt idő, mert fotósként vagy videósként nagyon jó lehetőségeid lesznek plusz jövedelemhez jutni, ha már influenszer nem lett belőled.

Az influenszer egy új szakma?

Nos, erről mindenkinek megvan a saját véleménye, de egy biztos: amíg létezik közösségi média, addig az influenszer jelenség is virágozni fog. Szóval jobb, ha hozzászokunk és alkalmazkodunk. Ez nem csak abban merül ki, hogy mi magunk influenszerré akarunk válni, hanem abban is, hogy odafigyelünk arra, kiket követünk, kiknek a véleményére adunk.

Ugyanis a valóság az, hogy nem ismerjük a kedvenc médiaszemélyiségeinket, nem tudjuk milyen morális szempontok alapján döntik el, hogy mit reklámoznak. Illetve fel kell tennünk magunknak is a kérdést, hogy tényleg ez az időtöltés legjobb formája, hogy fizetett hirdetéssel átszőtt tartalmakat nézünk, amik mások életéről szólnak?