Tudod, miért locsolunk, és miért nem szárad ki közben a humorérzékünk? És vajon a tojásfestés mögött több van, mint egy kreatív vasárnap délután?
Tedd próbára magad, mielőtt verset mondva csengetsz be valakihez. Garantáltan több marad meg, mint egy kölnifelhő húsvéthétfő délutánra!
A kiemelt kép forrása: 123RF.
Aki a keresztény ünnepen egy érdekes vallási film elé szeretne huppanni, annak a híres producer Dino De Laurentiis egyik elfeledett klasszikusát ajánljuk. A maga korában az olasz filmipar legdrágább alkotása volt és mint a címből sejteni lehet, ezúttal Jézus történetét annak a bűnözőnek a szemszögéből követhetjük, akit a pészah (zsidó húsvét) idején bocsátottak szabadon a Megváltó helyett. A produkcióra jellemző, hogy az egyik jelenetnél a rendező trükkök helyett egy valódi napfogyatkozást akart lencsevégre kapni ezért elhalasztotta a forgatást. Amikor pedig Róma lángokban áll minden megépített díszletet felgyújtottak, ezért ezt a részt csak egyszer lehetett felvenni. Bár a látvány is pazar, a filmet igazán a főszerepet játszó Anthony Quinn miatt érdemes megnézni.
Ha a hétvégi filmnézéshez valami könnyedebb, játékosabb darabot keresünk, akkor ezt az 1984-es francia vígjátékot ajánljuk, amely igazi bohókás ünnepi hangulatot kínál. Jean-Paul Belmondo ügyefogyott szélhámosként viszi a hátán a filmet. Egy iparmágnást játszik, aki azt hiszi, hogy bármiből kitudja magát dumálni. Nagy szavakat fogunk használni, de az a rész, ahol próbálja kimagyarázni magát a felesége előtt, szerintünk az egyik legviccesebb jelenet, amit valaha filmre forgattak.
Wallace, a nagy fogú, sajtrajongó brit feltaláló, valamint hűséges és hallgatag, ám rendkívül leleményes ebe, Gromit egy eredetileg iskolai célra készült rövidfilmben mutatkozott be először, amely mögé később a brit Aardman stúdió is beállt. Aligha gondolta bárki a kezdetekkor, hogy ez a két gyurmából formált figura egyszer majd az Oscar-díjig jut. A különös páros kalandjai ezután több rövidfilmben is folytatódtak, és az alkotók bőven megdolgoztatták őket: összecsaptak például egy önálló életre kelő, veszedelmes robotnadrággal, de még egy pékekre vadászó gyilkossal is szembe kellett nézniük. A figurák népszerűsége végül oda vezetett, hogy több egész estés moziban is helyet kaptak. Az Elvetemült Veteménylény volt az első. A bemutatásának évében el is nyerte a legjobb animációs filmnek járó Oscar-díjat. A film a régi szörnymozik világát forgatja ki játékosan, méghozzá úgy, hogy közben a fiatalabb nézők számára is végig élvezhető marad.
Ha húsvét idején mindenképp egy nyulas filmet szeretnénk nézni akkor Wallace & Gromit kalandja mellett jó választás lehet Robert Zemeckis filmje is. A nyolcvanas évek Hollywoodjában még könnyebben kaptak esélyt a vadabb ötletek, és ennek egyik legszebb példája a Roger nyúl a pácban. A főhős, egy megfáradt magánnyomozó egy olyan Hollywoodban kezd nyomozni, ahol a rajzfilmfigurák és a valódi emberek ugyanabban a világban élnek. A megvalósítás a maga idejében forradalminak számított, mivel a film az élőszereplős jeleneteket kézzel rajzolt animációval vegyítette. A produkció ma is remekül működik, mivel nemcsak látványos trükkfilmről, hanem egy valóban szellemes és szerethető moziról van szó.
Az ünnepi időszak közeledtével a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja ismét meghirdeti az immár hagyományosnak számító Húsvét zöldítő pályázatát.
Az esemény célja, hogy az ünnepi időszak közepette, a népszokások és családi hagyományok mellett is figyelembe vegyük az élelmiszerpazarlás megelőzésének fontosságát.
A pályázat három kategóriában várja a résztvevőket: tojásfestés, locsolóvers-írás és maradékmentő receptek. Az idei évben a fenntarthatóság és a kreativitás jegyében az új kategóriában külön hangsúlyt kapnak a maradékmentő receptek, amelyek segítségével a pályázók hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ünnepi asztalokról egy falat se vesszen kárba.
A tojásfestés kategóriában olyan kreatív technikákat várnak, amelyek az élelmiszerhulladékok (például hagymahéj, céklahéj, tojáshéj) felhasználását támogatják, így csökkentve azok mennyiségét és egyúttal szép hímes tojásokat eredményezve.
A tojásfestés kategóriában olyan kreatív technikákat várnak, amelyek az élelmiszerhulladékok (például hagymahéj, céklahéj, tojáshéj) felhasználását támogatják. (Fotó: 123rf)
A locsolóvers-írás során pedig a frappáns versszövegeknek az élelmiszerpazarláshoz és az élelmiszerhulladékok csökkentéséhez kell kapcsolódniuk.
A maradékmentő receptverseny kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az ünnepi időszakban gyakran felhalmozódó hozzávalókból is finom fogások készüljenek, és ne kerüljenek kidobásra. A résztvevőknek olyan kreatív recepteket kell beküldeniük, amelyek húsvéti maradékokat használnak fel.
A pályázaton részt vehet minden Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező személy, legyen az fiatal vagy idősebb. A pályamunkákat április 5-éig lehet beküldeni, az eredményhirdetés pedig április 30-ig várható.
A pályázat díjai között számos értékes ajándék található, köztük Electrolux háztartási gépek és szezonális hűtőmágnes készletek. Emellett a legjobb maradékmentő receptötletek bekerülhetnek a Nébih által összeállított húsvéti receptgyűjteménybe is.
A részletes pályázati feltételek és további információk elérhetőek a Maradék nélkül program honlapján.
Az idei húsvétot tehát ne csak a hagyományok követése, hanem a fenntarthatóság és kreativitás jegyében is üljük meg, és vegyünk részt a Húsvét zöldítő pályázaton, hogy közösen tegyünk az élelmiszerpazarlás ellen!
Az élelmiszerpazarlás csökkentése felé mutató lépés az iskolákban a svédasztalos menzák bevezetése is. Erről további információkat itt olvashatsz:
Az általános és középiskolákban idén április 6-tól 11-ig tart a tavaszi szünet. Így a húsvéti hosszú hétvégével együtt összesen hatnapos pihenőnek örülhetnek a diákok. A szünet előtt április 5-én, szerdán lesz utoljára tanítás, aztán 12-én kell újra suliba menni.
Az egyetemisták tavaszi szünetének időpontja intézményenként eltérő. A felsőoktatási intézmények ugyanis maguk dönthetnek arról, mikor időszerű náluk a tavaszi pihenő.
A legtöbb egyetemen a közoktatási szünettel közel azonos időpontban lesz a tavaszi szünet. Van, ahol egy nappal rövidebb vagy hosszabb lesz a pauza a közoktatásban kijelölt időszakhoz képest. De van olyan egyetem, ahol már vége is a tavaszi szünetnek.
Az egyetemek maguk dönthetnek a tavaszi szünet idejéről, így az egyes intézményekben máskor kapnak pihenőt a hallgatók. (Fotó: 123rf)
Alább mutatjuk, hogy a nagyobb hazai egyetemeken milyen időpontra esik a tavaszi szünet:
ELTE
Az ősszel meghozott energiatakarékossági intézkedések keretében az ELTE-n előrehozták a tavaszi szünet időpontját. Így azt már megtartották február 20–25. között.
Óbudai Egyetem, SZTE
Az Óbudai Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen akkor van szünet, amikor az általános és középiskolákban, április 6. és 11. között.
BME
A Műegyetemen a közoktatási szünettel szinte egy időben tartják a tavaszi szünetet. Ugyanúgy április 6-án kezdődik, viszont egy nappal tovább, április 12-ig tart.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
A Pázmányon a közoktatáshoz hasonlóan szintén április 6-án kezdődik a szünet, viszont egy nappal hamarabb, április 10-én ér véget.
Corvinus
A Corvinuson már április 3-án megkezdődött a tavaszi pihenés, ami hivatalosan 6-ig tart. Lényegében azonban hosszabb pihenőt kapnak a diákok, hiszen utána jön a hosszú hétvége, mivel április 7-e nagypéntek és április 10-e húsvéthétfő is munkaszüneti nap.
Pécsi Tudományegyetem
A PTE különböző karain más-más időpontban tartják a tavaszi szünetet. A jogi karon például április 3. és 6. között, a bölcsészkaron április 11. és 14. között, míg a műszaki karon április 11. és 15. között.
Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetem bizonyos karain április 11 és 14. között, másutt április 10. és 14. között tartják a tavaszi szünetet.
A böjtölés a táplálkozásban egyfajta reneszánszát éli az utóbbi években. A módszer alkalmazói számtalan pozitív testi és lelki hatásról számolnak be a böjt során, melyeket egyértelműen a (szó szerint) szigorú keretek közé szorított étkezésnek tulajdonítanak.
A kereszténységben már a IV. század óta tartanak böjtöt húsvét előtt, amelyről ebben a cikkünkben tudhatsz meg többet. Azonban akkor is érdemes eljátszanod a böjtölés gondolatával, ha egyébként nem vagy hívő vagy vallásos.
Az emberek mindig készültek, várakoztak valamire a tél vége felé. Többnyire a kellemes időjárás, a kinti munkák, a bőséges termés időszakát várták, de ez a fajta megújulás jelenik meg Krisztus halálból való feltámadásában is a keresztényeknél. A tavasz mindig is egy új kezdet volt, amire érdemes „rákészülni” – ebben segíthet a böjt valamilyen formája.
A böjt eredetileg (és például az időszakos böjt formájában ma is) szigorúan étkezéssel kapcsolatos megvonás volt. Nem lehetett húst, tejterméket, tojást enni, vagy csak keveset, esetleg egyáltalán semmilyen ételt sem fogyaszthattak a böjtölők. Néhány évtizede-évszázada még valóban ez tűnhetett az egyetlen lemondásnak, amelyet az emberek a lelkükre fókuszálva megtehettek. Lemondani a test egyik legfontosabb vágyáról, a finom ételről.
Ma egy általános jóllétre építő világban, fogyasztói társadalomban élünk. Ha elég szerencsések vagyunk, a mindennapjaink egyik központi eleme, hogy minden lehetséges dolgot elérünk, megadunk magunknak, amire vágyunk. Ennek megfelelően azoknak a dolgoknak a köre is jelentősen kiszélesedett, amelyekről lemondhatunk a lelki épülésünk, feltöltődésünk javára. A tél és a tavasz fordulóján idén lemondhatsz az édességekről, az alkoholról, a bulizásról, de akár a közösségimédia használatát is korlátozhatod. A testi-lelki egészséged érdekében megpróbálhatsz kialakítani egy új szokást is. Kelhetsz korábban, hogy tornázz egy kicsit. Esetleg figyelhetsz kifejezetten arra, hogy új, egészségesebb ételeket vezess be a mindennapjaidba.
A böjtnek nem kell az ételről szólnia, de jó lehetőség az egészségesebb választásokra (Fotó: Pexels)
A böjtben talán az a legnehezebb, hogy ne önsanyargatásként, rossz dologként, komoly lemondásként éljük meg. Lemondás helyett érdemesebb „igent mondásként” kezelni egy új dologra, egy újfajta életvitelre. Mindig jóleső, megnyugtató élmény tudatosítani, hogy a (rossz) szokásaink megváltoztathatók, a vélt korlátaink lebonthatók.
A böjt lényege nem az, hogy rosszul érezd magad és szenvedj. Sokkal fontosabb, hogy befelé tudj figyelni egy kicsit, monitorozd a lelked jelenlegi állapotát. Továbbá igyekezz az elhagyott szokásaid által felszabadított időt a saját épülésedre fordítani. Hidd el, egyszerűbb is betartani a fogadalmaidat, ha mögéjük teszed a megfelelő belső munkát! Akár azon is elgondolkodhatsz, hogy bizonyos szokásaid miért ennyire fontosak az életedben, holott nem feltétlenül kellene annak lenniük. Egészen biztos, hogy érdekes tapasztalatokat szerezhetsz saját magadról is ezen időszak alatt.
Fontos, hogy kijelölt időszaka legyen a böjtödnek. Ez lehet a kereszténységben szokásos 40 nap, de választhatsz másmilyen időkeretet is, a lényeg, hogy előre tudd, milyen hosszú időszakra készülj. Ezenfelül érdemes mindennap egy rövid, akár csak párszavas jegyzetet készítened arról, hogy érzed magad a lemondásoddal kapcsolatban. Mi volt nehéz aznap, milyen jó dolog történt veled. A böjt végeztével izgalmas lesz visszatekinteni és látni a változás ívét, remek önismereti tanulmány egy ilyen napló. Segíthet az is, ha támogató közösség van mögötted, akik ismerik a fogadalmadat, és melletted állnak, ha elbizonytalanodnál, esetleg veled együtt vesznek részt ebben az időszakban. Feszegesd a határaid, de ne kockáztasd az egészségedet – sok sikert ehhez a különleges belső tanulmányúthoz!
Sejtjük, hogy közeledik valami, megjelennek az első sárga csibés csomagok és a nyuszis díszítések mindenhol. Ömlik ránk a locsolókölni meg a kötelességérzet, pedig érdemes lenne megélni az „előidőszakot” is, épp úgy, mint advent idején. A nagyböjt is egy várakozással teli időszak, csak kicsit másképp.
A nagyböjt a keresztényeknél a húsvét előtti bűnbánati időszak, amelynek lényege az előkészület és Jézus Krisztus kínszenvedésére való megemlékezés. Hamvazószerdával indul és nagyszombatig tart,
[kiemelt]ez az időszak az idei évben február 22-e és április 8-a közé esik.[/kiemelt]
A böjt maga soha nem egy öncélú cselekedetet jelöl, hanem mindig a bűnbánat, a gyász vagy az Istenhez forduló kérés. Célja a lélek megtisztulása és megújulása. Időtartama negyven nap, ennek különösen nagy jelentősége van, hiszen a Szentírásban többször is előfordul ez a szám:
Húsvétkor Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására emlékezünk. Mozgó ünnep, a pontos dátum a Hold aktuális helyzetétől függ. Minden évben a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap.
Egy kicsit olyan ez, mint valamiféle önmagunkra hangolódási időszak (Fotó: 123rf)
A Földön körülbelül 2,2 milliárd ember keresztény hitű, számukra fontos a böjti időszak. Az egyház hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt, amikor a 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek egy nap, és csak egyszer lakhatnak jól. Továbbá ezen a két napon húst sem ehetnek. Sokan vannak azonban, akik egész nagyböjtben elzárkóznak a húsfogyasztástól.
A böjt lényege nem önmagában a húsról való lemondás, hanem maga a lemondás, és ez által egyfajta lelki megtisztulás. Egy kicsit olyan ez, mint valamiféle önmagunkra hangolódási időszak. Az év többi részében úgyis inkább a mának élünk, alkalomadtán jól eshet egy kis fegyelmezettség. Ha már ennyi ember böjtöl húsvét előtt, be lehet szállni, felfogható egyfajta challange-nek. Elég egyetlen dolgot kijelölni, ami örömet okoz az étkezésben. Csoki, chips, alkohol, hús, vagy bármi, ami egyébként fontos és jól esik. A böjt és az erre való odafigyelés döbbenetes eredményekre képes. Negyven nap nem sok. Belátható időtartam, betartható feltételekkel, egy testi-lelki újjászületésért cserébe.
Meg fogsz lepődni.
