HBO Archívum | Diplomátszerzek

Harry Pottertől a Szárnyas fejvadászig – ezek a sorozatok még felkavarhatják az év végét

VisionQuest – október 14., Disney+

A Marvel szuperhősei korábban szinte automatikusan vonzották a nézőket, az utóbbi években azonban a mozifilmek és a Disney+ sorozatainak fogadtatása is jóval hullámzóbb. A VisionQuest azért lehet érdekes kivétel, mert főszereplője tulajdonképpen egy emberi testben élő mesterséges intelligencia, aki saját múltjának ered a nyomába. Bár aligha kell mély filozófiai eszmefuttatásokra számítani, a történet sajátos színt vihet a szuperhősös történetek világába.

Crystal Lake – október 15., HBO Max

A Péntek 13. című klasszikus horrorfilm-sorozatról legtöbben a hokimaszkot viselő, machetével gyilkoló Jason Voorheesra emlékeznek. Csakhogy az első, 1980-as filmben Jason még nem is a gyilkos: a vérengzés mögött egy egészen más szereplő áll. Az új sorozat éppen ehhez az eredeti történethez nyúl vissza, és azt mutatja meg, hogyan vált a békésnek tűnő nyári tábor Amerika egyik leghírhedtebb horrorhelyszínévé. A Crystal Lake érdekessége, hogy nem a megszokott maszkos gyilkos újabb áldozataira, hanem a tragédia előzményeire és a Voorhees család történetére koncentrál. A produkció mögött ráadásul az Örökség és a Fehér éjszakák révén ismert A24 stúdió áll, amely rendszerint a hagyományos ijesztgetésnél összetettebb horrorokat készít.

Lupin – 4. évad, október 23., Netflix

A francia sikersorozat főhőse egy modern kori mestertolvaj, aki erőszak helyett álruhákra, megtévesztésre és gondosan felépített trükkökre támaszkodik. A történetet a több mint száz éve megalkotott irodalmi figura, Arsène Lupin ihlette, akinek kalandjaiból a főszereplő is rendre ötleteket merít. A sorozat egyik különlegessége, hogy a néző gyakran csak a rablás után érti meg, hogyan verték át a szereplőket – és vele együtt őt magát is. Az eddigi évadokban a Louvre-ból eltűnt értékes nyakék és egy megrendezett haláleset is szerepelt a főhős húzásai között. A negyedik évadban, négy évvel az előző történet után azonban új helyzettel kell szembenéznie: valaki az ő módszereit utánozva követ el látványos bűncselekményeket.

Fekete galamb (Black Doves) – 2. évad, november 5., Netflix

Lehet valaki egyszerre példás családanya, egy befolyásos politikus felesége és titokban egy kémhálózat tagja? A londoni karácsonyi forgatagban játszódó brit sorozat első évada éppen erre a sajátos ötletre épült. Főszereplője évek óta információkat szivárogtat ki a brit kormány legfelső köreiből, miközben férje mit sem sejt valódi munkájáról. A kémtörténetekben szokatlanul sok fekete humorral dolgozó széria egyik ötlete, hogy itt a titkosügynökök sem hidegvérű profik: szerelmi csalódásokkal, családi problémákkal és nagyon is hétköznapi gyengeségekkel küzdenek.

Yellowjackets – 4. befejező évad, november 20., Paramount+

Egy középiskolás lányokból álló focicsapat repülőgépe lezuhan a vadonban, a túlélők pedig másfél éven át próbálnak életben maradni. Ez akár egy hagyományos túlélődráma alaphelyzete is lehetne, csakhogy a Yellowjackets rögtön megmutatja a szereplőket huszonöt évvel később is, amikor már felnőttként próbálják eltitkolni, mi történt velük az erdőben. A történet így két idősíkon halad, és apránként derül ki, milyen szörnyűségeket követtek el a lányok az éhezés és az elszigeteltség hatására. A sorozat egyik legnyugtalanítóbb kérdése, hogy az erdőben valóban természetfeletti erők működtek-e, vagy a túlélők maguk teremtettek babonákat, hogy megmagyarázzák a tetteiket. A záró évadban végre fény derülhet a legfontosabb titkokra.

Szárnyas fejvadász 2099 (Blade Runner 2099) – november 25., Prime Video

Mi történik, ha a mesterséges emberek már annyira hasonlítanak ránk, hogy lehetetlen megkülönböztetni őket tőlünk? Ezt a kérdést tette fel az 1982-es Szárnyas fejvadász, amely azóta a tudományos-fantasztikus filmek egyik klasszikusává vált. A különleges hangulatú, esőáztatta jövőben a replikánsoknak nevezett mesterséges lényeket veszélyes munkákra használják, a szökésben lévő példányokat pedig különleges rendőrök vadásszák. Az új sorozat a második film után ötven évvel, 2099-ben játszódik, amikorra az emberek és mesterséges teremtményeik viszonya alapvetően megváltozott. A történet egyik szereplője ráadásul emberként replikánsnak adja ki magát, ami már önmagában is érdekes fordulat az eredeti film alaphelyzetéhez képest.

Emily Párizsban – 6. befejező évad, december 24., Netflix

Kevés sorozat kapott annyi kritikát a valóságtól elrugaszkodott világa miatt, mint az Emily Párizsban, mégis hatalmas nemzetközi siker lett. Egy fiatal amerikai Párizsba költözik, ahol a francia munkakultúrával, szerelmi bonyodalmakkal és szinte végtelen ruhatárral próbál megbirkózni. A sorozatban gyakran egyetlen ötletes közösségimédia-bejegyzés is elegendő egy komoly üzleti probléma megoldásához, a francia főváros pedig olyan, mintha állandóan egy divatmagazin fotózásának helyszíne lenne. Ez a meseszerű világ egyszerre a sorozat legnagyobb erőssége és leggyakrabban bírált tulajdonsága. A hatodik, egyben utolsó évad Párizson túl Görögországba és Monacóba is elkalauzolja a nézőket.

Harry Potter és a bölcsek köve – december 25., HBO Max

Huszonöt évvel az első Harry Potter-film bemutatója után ismét megnyitja kapuit a Roxfort, ezúttal azonban egy nagyszabású televíziós sorozatban. A készítők terve szerint J. K. Rowling mind a hét regénye külön évadot kap, így sokkal több idő jut azoknak a mellékszereplőknek és történetszálaknak is, amelyek a mozifilmekből kimaradtak. A könyvek rajongói például végre találkozhatnak Hóborccal, a Roxfort folyton bajt keverő kopogószellemével, akit az eredeti filmváltozatból teljesen kihagytak. Az új feldolgozás ugyanakkor komoly kockázatot is vállal: a nyolc mozifilm szereplői és helyszínei mára több generáció számára meghatározóvá váltak. Kérdés, hogy az új gyerekszereplők és a részletesebben kibontott történet képes lesz-e önálló arculatot adni a varázsvilágnak.

Borítókép forrása: HBO

Miért Cersei Lannister érdemelte volna meg végül a Vastrónt?

A sorozatról

A Trónok harca egy 2011 és 2019 között játszott, 8 évados, 73 részes sorozat. Cselekménye adaptáció, George R. R. Martin A tűz és jég dala című könyvsorozatán alapszik, amelynek első része viseli a Trónok harca címet. Az író egyébként a mai napig nem fejezte be a könyvsorozatát, így a „valódi” befejezésre a rajongóknak még várnia kell.

A szövevényes cselekményt közel sem egyszerű röviden összefoglalni. Westerost az északi falon túlról veszedelmes és rejtélyes lények fenyegetik, miközben hét hatalmas család sarjai próbálnak a legkülönbözőbb módokon, egymás eszén túljárva, a Vastrónra kerülni, mint király vagy királynő. Az intrikák, politikai cselszövések pedig egymást érik ebben a sötét fantasy világban.

Forrás: HBO


Miért Cersei Lannister?

Forrás: HBO

Sokakat megdöbbenthet, hogy a rengeteg karakter közül, miért pont Cerseit tartjuk a legalkalmasabbnak. Pedig a válasz egyszerűbb, mint az ember elsőre gondolná: ő a legkisebb rossz a feladatra! Mellette szól, hogy láthattuk uralkodni, erős kézzel vezette a Hét Királyságot, különben nem lett volna olyan kemény ellenfél. Cikkünk további részében azt részletezzük, hogy a többi karakter, miért volt alkalmatlanabb Cerseinél.

 

Bran Stark és Tyrion Lannister

Forrás: IMDb/HBO

Képtelenek lennének az alattvalók és a nemesek tisztelettel tekinteni rájuk. Mindkét karakter kiváló nemesi családból származik, azonban míg az egyik egy fiatalkori „baleset” miatt tolószékbe kényszerült (és képtelen gyermeket nemzeni), addig a másik törpenövésű. (Ráadásul a korai évadokban elég sokszor feltüntetik, hogy alkoholproblémákkal küzd).

A történet végén – az utolsó részben – végül Brant nevezik ki uralkodónak, ami sok rajongónál kicsapta a biztosítékot. Valóban nem volt a legjobb választás. Tyrion legalább a nézők szemében közönségkedvenc volt, ő lett végül a király segítője.

 

Havas Jon és Tommen Baratheon

Forrás: HBO/IMDb

A túlzottan jóindulatú vezetők sem válnak be általában. A legtöbben azt gondolták, hogy a végső befutó a Vastrónra valószínűleg Havas Jon lesz, ám tévedniük kellett. A fiú azonban valójában alkalmatlan lett volna erre a feladatra, hisz túlságosan „vajszívű”, egy uralkodónak pedig olykor keménynek kell lennie. A karakter így végül az utolsó részben visszament északra, hogy felderítse, mi van még a falon túl.

Tommen sem tudta feldolgozni, hogy megkoronázása mekkora felelősséggel jár. Miután édesanyja felrobbantatta Baelor Nagy Szentélyét, aminek következtében – igen sok fontos karakter mellett – a felesége is életét veszítette, egyszerűen levette koronáját, és kiugrott az ablakon. Öngyilkos lett. Ha egy ilyen helyzetre így reagál, máskor sem lett volna képes fellépni a trón érdekében.


Daenerys Targaryen

Forrás: HBO

Az öntörvényű, hirtelen haragú zsarnok. Havas Jon mellett a legtöbben Daenerysnek drukkoltak, hogy ő nyerjen végül. Külön érdekesség, hogy még Magyarországon is hivatalos anyakönyveztethető névvé tették – természetesen a magyar jogszabályoknak megfelelő fonetikus leírásban –, sokan ennyire rajongtak a karakterért. Annál nagyobbat koppantak azonban, amikor adásba kerültek az utolsó részek. Daenerys az utolsó előtti részben – egyébként a karakterétől egyáltalán nem meglepő módon – egyik pillanatról a másikra megtébolyodott, és elkezdte lemészárolni Westeros lakóit. Ezt a fináléban nem tolerálta már a környezete: először Tyrion megtagadta a szolgálatot, mint segítő és mindenki előtt eldobta jelvényét. Majd a várban Havas Jon egy hasba szúrással, amibe Daenerys bele is halt.

 

Arya Stark

Forrás: HBO

Számára más út rendeltetett. Arya Stark egy igazi kalandor, ő az, akinek sosem jutott volna eszébe a Vastrónra ülni. Miután a legfőbb csatában ő győzte le a legnagyobb ellenséget, a főgonosz Éjkirályt, elindult megölni Cerseit is, de mentora, Sandor Clegane még időben megállította. Elmondta, hogy ettől kezdve ez már nem Arya harca többé, így a leány az utolsó részben végül inkább felfedezésre indult, hajókkal új tájakat megismerni.

 

Joffrey Baratheon és Ramsay Bolton

Forrás: IMDb

A két igazi szörnyeteg. Cerseit azért nem lehet egyértelműen a sorozat antagonistájának nevezni, mert jelen volt ez a két karakter. Ők messze felülmúlták Cersei gonoszságát, és még csak nem is valamiféle célt szolgált sokszor az elvetemültségük. Többször csak a saját szórakozásuk miatt kínoztak és öltek meg embereket.

 

Petyr Baelish (Kisujj)

Forrás: HBO

A családi háttér hiánya. Petyr esete abban tér el a korábban felsorolt nyolc karaktertől, hogy az ő családjának „nem volt neve”. Ettől függetlenül mert nagyot álmodni, egy kis szigetről feljött Westerosra, ahol aztán ármánykodásával aktívan hozzájárult a nemesi házak között kirobbanó harchoz a trónért. Sansa Stark parancsára Arya Stark ezt meg is hálálta neki – az utolsó előtti évad befejezésében –, azzal, hogy elvágta a torkát.

 

Ki lehetett volna még alkalmas, ha nem Cersei?

Ne legyünk teljes mértékben elfogultak. Két karakter még akadt, akik talán – de közel sem olyan biztosan –, alkalmasnak bizonyulhattak volna a Hét Királyság vezetésére. Egyikőjük Sansa Stark, aki ugyan még fiatal volt a sorozat befejezésekor, ennek ellenére megválasztották Észak Úrnőjének.

A másik jelöltünk pedig Margaery Tyrell. Vele a gond, hogy „túlságosan is erőlködött”, elvégre három királyhoz is hozzáment feleségül.

Forrás: IMDb/HBO

Ettől függetlenül ők mindketten nemesi családokból származtak, volt ambiciójuk és jó meglátásaik. De természetesen a „teljes egészet” nem látták úgy egyben, mint Cersei Lannister.