Az elmúlt években a Mohos-töbörben végzett mérések nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is figyelmet keltettek. A 2022-ben indult kutatások során alkalmazott nagyfelbontású mérési és modellezési módszerek lehetővé tették, hogy a zárt medencék mikroklímáját eddig nem látott részletességgel elemezzék. Az eredményekre építve ma már három, egymástól földrajzilag távoli, mégis hasonló mikroklímájú terület – a Bükk, a szlovéniai Júliai-Alpok és az amerikai Sziklás-hegység – összehasonlító vizsgálata zajlik.

Az amerikai kutatóközpontban Dobos András feladata a mikroklimatikus modellezés, a mérőhálózat kiépítése és fenntartása, valamint az összegyűjtött adatok elemzése. A kutatás egyik kiemelt helyszíne a Peter Sinks nevű terület, amely a világ egyik legismertebb hideg mikroklímájú medencéje, ahol télen akár mínusz 50 Celsius-fok körüli hőmérsékleteket is mértek. A kutató szerint különleges lehetőség, hogy azon a helyszínen dolgozhat, amelyet korábban még egyetemistaként ismert meg a szakirodalomból.

A három kutatási helyszín összehasonlítása túlmutat az egyes területek sajátosságain. A cél annak feltárása, hogy a különböző domborzati, éghajlati és felszínborítási tényezők miként alakítják a hideg levegő felhalmozódását és a mikroklímát. Az azonos módszertannal végzett vizsgálatok hozzájárulhatnak a klímaváltozás hatásainak pontosabb megértéséhez, javíthatják a nagy felbontású időjárás-előrejelzéseket, és hasznos információkat nyújthatnak a természetvédelem, a várostervezés vagy akár a mezőgazdaság számára is.

Dobos András szerint a tudományos előrelépés kulcsa a nemzetközi együttműködés és a különböző tudományterületek közös munkája. Úgy látja, a természeti jelenségek megértéséhez nem elegendő egyetlen szakterület nézőpontja, ezért különösen fontosak azok a kutatási programok, amelyek több ország és intézmény tapasztalatait kapcsolják össze. Ennek köszönhetően a Bükk-fennsík ma már nem csupán hazai kutatási helyszín, hanem a nemzetközi mikroklíma-kutatások egyik fontos referenciaterülete is.

A kutató ugyanakkor hangsúlyozta: a Mohos-töbör értéke nem elsősorban a rekordalacsony hőmérsékletekben rejlik, hanem abban, hogy egyedülálló élőhely, amely különleges növény- és állatvilágnak ad otthont. Éppen ezért arra kér minden természetjárót, hogy a területet fokozott körültekintéssel látogassa, ne térjen le a kijelölt útvonalakról, hiszen a taposás nemcsak a védett élővilágot, hanem a kutatásokhoz telepített mérőműszereket is veszélyeztetheti.

A kutatóval készült teljes interjú ide kattintva olvasható el.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Facebook / Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar – Miskolci Egyetem.