Föld Archívum | Diplomátszerzek

Vége egy korszaknak: az ENSZ lecseréli a világtérképet

Az eddigi ábrázolás aránytalanul felnagyította a sarkokhoz közelebbi területeket az egyenlítői régiók – különösen Afrika – kárára. Bár egy gömböt geometriai képtelenség torzítás nélkül síkba teríteni, a térképészek kompromisszumai nem maradtak meg a matematika szintjén: komoly geopolitikai súlyt kaptak.

A Mercator-vetületű térkép (Forrás: Facebook.com)

A flamand Gerardus Mercator 1569-ben hajósoknak szánta a munkáját. A tájékozódást segítő szöghűség miatt azonban a térképén a pólusok felé haladva a szárazföldek egyre nagyobbnak látszottak. Így vált Grönland vagy Oroszország gigantikussá, miközben a hatalmas afrikai kontinens látványosan összement. A tengerészeti segédeszközből iskolai alapvetés lett. A torz arányok pedig észrevétlenül beépültek a kollektív tudatba, felerősítve az északi félteke és Európa dominanciáját. Nem véletlen, hogy a váltást elsősorban az afrikai országok sürgették. A döntés máris érezteti hatását: Franciaország bejelentette, hogy azonnal lecseréli az elavult térképeket a tankönyveiben.

A Mercator helyére a 2018-ban tervezett Equal Earth vetület lép. Ez a megoldás a valósághű méretarányokat ötvözi az esztétikus látvánnyal anélkül, hogy a korábbi kísérletekhez hasonlóan furcsán megnyújtaná a kontinensek körvonalait. A NASA Goddard Intézete és a kutatói világ már korábban átállt az új modellre, a mostani döntéssel pedig a nemzetközi térben is egy földrajzilag jóval hitelesebb ábrázolás veheti át a terepet.

Az Equal Earth vetületü világtérkép (Forrás: Facebook.com)

Van-e olyan állat, ami segít a hatékony tanulásban?

A háziállatoknak két fajtája van, az egyik a haszonállat, amit a gazdasági haszon, táplálék szerzéséért tartanak (baromfi, sertés, marha, birka), a másik pedig a házi kedvenc. Ami megkülönbözteti a kettőt egymástól, az a háziállat és tulajdonosa közötti kapcsolat, szeretet mértéke.

Házi kedvenc, angolul pet, minden olyan állat, amelyet társaság és öröm forrásaként tartanak az emberek. Legnépszerűbb fajtái – a kutya, a macska és a ló –  már ősidők óta az ember barátai, mióta megszelídítette, háziasította őket. Ezeken kívül más állatok is az ember barátjává váltak az idők folyamán, például kisebb emlősök, mint: a tengerimalac, a hörcsög, az egér, a mókus, és bizonyos madarak, mint a papagáj, a kanári, vagy a pinty, illetve az akváriumi halak és a hüllők. A kedvtelésből tartott állatokkal szimbiotikus kapcsolat alakulhat ki, ami mind az emberek, mind az állatok számára előnyös, sőt mély, egyetemes emberi szükségletet elégít ki. Meg kell jegyezni, hogy a házi kedvenceket is használják gazdasági, gyakorlati célokra, például a kutyákat vadászatra, házőrzésre, nyáj felügyeletére, a macskákat egérfogásra, a lovakat igahúzásra és sport céljából, emellett gyakran kitűnő hallásukat és szaglásukat is segítségül veszik.

Megállapított tény, hogy az állatok segítenek az emberi empátia fejlesztésében. (Fotó: 123RF)

 

Mi az állatterápia?

Már az ókorban Hippokratész is megfigyelte, hogy az állatokkal végzett közös tevékenység, például a lovaglás gyorsíthatja a gyógyulást. Az 1960-as években dr. Boris Mayer Levinson egy szellemileg sérült gyermek kezelése során azt tapasztalta, hogy a rendelőben lévő kutya segített feloldani a kicsiben lévő feszültséget, aki végre beszélni kezdett. A professzor követői kimutatták az állatok pozitív hatását az emberek testi-lelki-szellemi fejlődésére.

Felvetődik a kérdés, hogy a házi kedvenceket segítségül hívhatjuk-e a tanulásban. Megállapíthatjuk, hogy ezen állatok segíthetnek az emberi empátia fejlesztésében, szociális és érzelmi készségek, felelősségérzet (gondoskodni kell egy másik lényről) elsajátításában. Továbbá az állatok együttműködésre és csapatmunkára is tanítanak, sőt támogatást nyújtva csökkenthetik a szorongást és stresszt.

 

Hogyan segítik az állatok a diákokat a tanulásban?

Úgy, hogy az állatokkal való interakció növeli az oxitocin (ölelési hormon) szintet, ami stresszoldást és boldogságot okoz gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt. Sőt, azt is megállapították, hogy azon emberek között, akik otthonukba kutyát vagy macskát tartottak, kevesebb volt a depressziós, mivel kevésbé érezték magukat magányosnak és elszigeteltnek.

Miben segíthetnek még a gyerekeknek az állatok a tanulás során? Többek között a beszéd– és halláskészségük fejlesztésében, anélkül, hogy ítélkeznének felettük. Továbbá megtanulják megfigyelni, hogy mit kommunikál az állat feléjük, sőt segítik kifejleszteni a finom és durva motoros-készségeiket: például etetés, itatás, szőre kefélése, pórázon járás is. A házi kedvencek segítik a pozitívabb tanulási környezet megteremtését, a jobb szövegértést és problémamegoldást.

 

Az állatterápia elterjedése

Az állatterápia alkalmazása az angol nyelvterületek után világszerte is elterjedt, az emberek különböző korosztályánál, különféle betegségek, problémák gyógyításában és a rehabilitáció során. A terápia során a kutya mellett teknőst, halakat, papagájt és nyulakat is alkalmaztak.

Magyarországon 1996-ban megalakult a Kutyával az Emberért Alapítvány, majd 2006-ban a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség, mint állatterápiát alkalmazó két civil szervezet. A működésükhöz szükséges jogi hátteret a 27/2009. (XII.3.) SzMM rendelet biztosította, mely lehetővé tette az oktatási, közművelődési, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és rehabilitációs intézményekben segítőkutyák alkalmazását. 

Az állatterápiának két módszere létezik. Az egyik az állatasszisztált aktívitás, a másik pedig az állatasszisztált terápia. A kettőt az különbözteti meg, hogy az elsőnél nem szükséges szakemberek közreműködése, és a terápia célja az életminőség, életkedv és hangulat javítása, valamint a fizikai és szellemi aktivitás növelése. Utóbbi viszont szakemberek (terápiás csapat) részvételével, szakmai protokoll szerint történik, cél a fizikai, érzelmi, szociális és kognitív képességek javítása, úgy, hogy a beteg állapotát a kontrollcsoporthoz vagy terápia megkezdése előtti állapotához mérik.

Az állatterápia veszélyei: a terápia során figyelni kell arra, hogy a betegek kisállatok iránti szeretete nehogy mániákus rajongássá fokozódjon, ami rontaná emberi kapcsolataikat.

Szupernóva-robbanások lökéshullámain érkeznek a radioaktív izotópok a Földre

Egy nemzetközi kutatócsoport legújabb, számítógépes modellek segítségével végzett vizsgálatával arra jutott, hogy a neutroncsillagok ütközésekor létrejött nehéz elemek képesek más szupernóvák lökéshullámain „átszörfözni” a galaxisunkon egészen a Földre.

 

Így megtalálhatjuk, hol van esély az életre a Földön kívül?

„Amellett, hogy megértettük, miképpen gazdagodott bolygónk bizonyos elemekkel, az új eredmények segítenek annak vizsgálatában is, hogy a Naprendszeren kívül mely bolygókon lehet élet a legnagyobb valószínűséggel. A bennünket körülvevő kémiai elemek egy része szupernóvának nevezett csillagrobbanások vagy extrém sűrűségű égitestek, úgynevezett neutroncsillagok ütközése során keletkezett” – írták a Konkoly Thege Csillagászati Intézet munkatársai, a Hertfordshire-i Egyetem kutatóival együttműködésében készült tanulmányukkal kapcsolatban.

 

Nehéz elemek a Földön

A kutatókat régóta foglalkoztatta a kérdés, hogy a nehéz elemek hogyan kerültek a Földre. De főleg, hogy a különböző helyekről származó elemek hogyan érhették el látszólag egy időben bolygónkat.

[kiemelt]A rejtély először 2021-ben bukkant fel, amikor a kutatók radioaktív izotópok furcsa elegyét fedezték fel mélytengeri kőzetekben.[/kiemelt]

Az izotópok nem a mi naprendszerünkből, hanem a galaxis más részein felrobbant csillagokból származtak. A detektált izotópok némelyike különösen izgalmas volt a kutatóközösség számára, mert nagyon eltérő környezetben kellett képződniük. A kutatók egyebek mellett felfedezték a fehér törpék robbanásakor keletkező mangán-53-at, a magösszeomlást elszenvedő szupernóvákban létrejövő vas-60-at és a plutónium-244-et. Utóbbi általában akkor képződik, amikor a világegyetem egyik legsűrűbb anyagú égitestjeinek kettősei, az úgynevezett neutroncsillag kettős tagjai ütköznek össze.

A szupernóvák nagy tömegű csillagok magjainak robbanásai, amelyek sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint két neutroncsillag egyesülése, vagy a fehér törpék robbanása (Fotó: Pixabay)

Ezeket a meglehetősen különböző izotópokat azonban hasonló mélységből gyűjtött mélytengeri mintákban találták. Ahhoz, hogy elérjék bolygónk felszínét, ezeknek az izotópoknak le kellett ülepedni a Föld légköréből valamikor az elmúlt néhány millió évben. Mivel az idővel kőzetté alakuló mélytengeri üledékek rétegről rétegre rakódnak le, a kutatókat meglepte, hogy a három különböző csillagrobbanásból származó izotópokat nagyjából azonos rétegekben találták. Ez ugyanis azt jelenti, hogy együtt érkezhettek a Földre, ha merőben eltérő helyről indultak is.

 

Milyen módon zajlott a kutatás?

Benjamin Wehmeyer, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa vezette kutatócsoport a Hertfordshire-i Egyetem szakembereivel közösen számítógépes modellekkel vizsgálta meg az izotópok galaktikus útját, hogy megtudják, miképpen érkezhettek egyszerre a Földre.

Arra az eredményre jutottak, hogy különböző asztrofizikai események, például neutroncsillag-ütközések vagy fehértörpe-robbanások kilökött anyagait az ezeknél sokkal gyakoribb, magösszeomlást elszenvedő szupernóvák lökéshullámai hajtják végig a galaxison.

[kiemelt]Ezek a szupernóvák nagy tömegű csillagok magjainak robbanásai, amelyek sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint két neutroncsillag egyesülése, vagy a fehér törpék robbanása.[/kiemelt]

A kutatók megfigyelték, hogy az ilyenkor létrejövő izotópok képesek „szörfözni” a szupernóvák lökéshullámain. Ez azt jelenti, hogy a különböző helyeken létrejövő izotópok végül együtt utazhatnak a magösszeomlást elszenvedő szupernóvák lökéshullámainak peremén. Az így felsepert anyag egy része a Földön kötött ki, ami megmagyarázhatja, hogy miért találták meg együtt az említett izotópokat a mélytengeri kőzetek ugyanazon rétegeiben.

Benjamin Wehmeyer, a tanulmány vezető szerzője a vizsgálat részleteit bemutatva elmondta, hogy munkatársai kőzetmintákat emeltek ki az óceán fenekéről, feloldották és gyorsítóba helyezték azokat. Ezután rétegről rétegre megvizsgálták az izotópok összetételét. Ezt követően számítógépes modelljeik segítségével dolgozták fel a kapott adatokat, hogy megtudják, hogyan mozognak az atomok a galaxisban.

 

Talán léteznek még lakható bolygók a Földön túl

„Ez egy nagyon fontos előrelépés, hiszen nem csak azt mutatja meg, hogyan terjednek az izotópok a galaxisban, de azt is, hogyan érhetik el nagy mennyiségben az exobolygókat – vagyis a Naprendszeren túli bolygókat. Ez rendkívül izgalmas, mert az izotóp-bőség fontos tényező annak megállapításakor, hogy egy exobolygón meg tud-e maradni a víz folyékony állapotban – ami kulcsfontosságú az élethez” – összegezte a kutató. Továbbá hozzátette, hogy a jövőben az új eredmények segítségével azonosíthatják a galaxis azon térségeit, ahol lakható exobolygók lehetnek.