A flow „az a jelenség, amikor annyira feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más eltörpül mellette, az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet bármi áron folytatni akarjuk, pusztán magáért”. Ilyen frappánsan fogalmazta meg a flow-elmélet lényegét megalkotója és egyben a pozitív pszichológia egyik megteremtője, a magyar származású, Amerikában élt Csíkszentmihályi Mihály, aki ma lenne 88 éves.
[kiemelt]A tavaly elhunyt Csíkszentmihályi 1934 szeptemberében született az akkor még olaszországi Fiumében, magyar származású szülők gyermekeként. Gyermekkorát mélyen meghatározták a II. világháború élményei. Már fiatalon arra lett figyelmes, hogy kevés felnőtt ismerőse tudott boldog, teljes életet élni a háború után.[/kiemelt]
Felvetődött benne az első nagy kérdés: mitől válik egy élet érdemessé arra, hogy boldogan éljük meg? Így indult el serdülőként a filozófia, a művészet és a vallás útján, választ keresve a kérdéseire. Későbbi szakterületéhez, a pszichológiához kalandos út vezetett. Egy svájci síközpontban keresett szórakozási lehetőséget. Pénz híján nem tudott moziba menni, ezért egy ingyenes előadást választott, ahol repülő csészealjakról beszéltek. Az előadó – mint később megtudta – Carl Gustav Jung volt. A híres pszichoanalitikus akkor az európai emberek lelkéről és a II. világháború okozta traumákról tartott előadást. Ez a téma ismét felkeltette Csíkszentmihályi érdeklődését, visszaterelve őt előző nagy kérdéséhez.
[kiemelt]Időközben Amerikába emigrált, megkezdve pszichológia tanulmányait, amelyeket a Chicagói Egyetemen fejezett be. Egészen a 2000-es évekig tevékenykedett itt, intézeti professzorként.[/kiemelt]
Kreativitás-kutatásból lett felfedezés
Csíkszentmihályi a munkatársaival eredetileg a kreativitást kutatta, amikor felfedezték a flow-jelenségét. Sakkozókkal, sportolókkal, művészekkel készített interjúik során jutottak arra a következtetésre, hogy ezek az emberek alapvetően nem valami külső motivációért, jutalomért sakkoztak, futottak, festettek vagy léptek színpadra, hanem az a tevékenység jelentette számukra a jutalmazó motivációt, amit végeztek.
[kiemelt]Csíkszentmihályiék azután arra is rájöttek, hogy bármilyen tevékenységben, bármilyen munkában, de a tanulásban is megjelenhet a flow. Hiszen az intenzív koncentráció következtében bármikor, bárkit magával ragadhat az áramlat, és belefeledkezhet abba, amit csinál. Ennek az állapotnak mintegy melléktermékeként pedig megjelenik az öröm, a boldogság.[/kiemelt]
Vannak olyan személyiségjegyek, amelyek birtokosai az átlagnál könnyebben és gyakrabban átélhetik a flow-élményt. Ilyen személyiségjegy a kíváncsiság, a kitartás, a kalandvágy és a másokra hangoltság képessége.
Hogy „csináljuk”?
Csíkszentmihályi és munkatársai kilenc tényezőt határoztak meg, amelyek megjelennek a flow-élmény során, illetve szükségesek a flow eléréséhez, kiváltásához. Ezek a következők:
- Legyenek a képességeinkkel összhangban lévő, világos, egyértelmű céljaink
- Kapjunk gyors, azonnali visszajelzést a tevékenység során
- A feladat vagy tevékenység jelentsen kihívást, hogy ne legyen unalmas, de ne legyen megoldhatatlanul nehéz sem, mert akkor szorongást válthat ki
- A koncentrációnk foka rendkívül erős
- Annyira elmélyülünk az adott tevékenységben, hogy kizárunk minden más ingert, nem tud minket semmi megzavarni vagy kizökkenteni
- Nem félünk a kudarctól sem, annyira elmerülünk abban, amit csinálunk
- Annyira a tevékenységre koncentrálunk, hogy még az éntudatunk is megszűnik, nem azon gondolkodunk, hogy mások mit gondolnak rólunk
- Nem érezzük az idő múlását sem
- Nem az eredményért, a külső jutalomért, hanem magáért az élvezetért végezzük a tevékenységet
A lényeg tehát, hogy egy tevékenységre koncentráljunk, zárjuk ki a zavaró ingereket, keressünk kihívást okozó, de azért nem túlságosan nehéz feladatokat és olyanokat, amiben gyorsan kapunk visszajelzést, mert ezek által elvesztve időészlelésünket, éntudatunkat, elérjük a tökéletes élményt.
[kiemelt]Miután Csíkszentmihályiék azt is kimutatták, hogy fokozhatja a teljesítményünket, ha közben megéljük a flow-élményét, nem kérdés, hogy a tanulásban is hasznos lehet, ha minél többet vagy képes elérni a fentiek közül. Gondolj csak bele, hogy vizsgaidőszakban mennyire fontos pontosan megfogalmazni az elérendő célt, vagy kizárni a tanulást zavaró ingereket.[/kiemelt]
„A saját tapasztalatomból tudtam, hogy a munka és élvezet együtt is járhat, hogy a tudás gyökereinek nem muszáj keserűnek lenni” – mondta maga a Mester.
Forrás:
Csíkszentmihályi M. (1991). FLOW Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. FLOW (current). Psychology: a Perfect Pleasure. Budapest, 1997.
Csíkszentmihályi M. (1996). Kreativitás – A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája Budapest, 2008.
Csíkszentmihályi M. (1997). Flow – Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest. (Idézi Janurik, 2007).
Csíkszentmihályi M. (2000). Flow. Áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai, Budapest.
——
A kiemelt kép forrása: 123RF.
