Európai Bizottság Archívum | Diplomátszerzek

Ősz végéig áttörés várható Erasmus-ügyben

Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter és Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter közösen kiadott nyilatkozatában arról számolt be, hogy jó hangulatban folyt le Brüsszelben a Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosával folytatott tárgyalásunk. Ez azt a reményt kelti, hogy talán az elkövetkező időszakban az áttörésig is eljuthatnak, és sikerül rendezni a még fennálló kérdéseket az Erasmus-ügyben ősz végéig, – olvasható az MTI közleményében.

Abban állapodtak meg a biztossal – Navracsics Tibor beszámolója szerint –

hogy felgyorsítják a tárgyalásokat és mihamarabb megoldják a fennálló technikai problémákat. Remélhetőleg november végén megállapodásra jutnak majd, hogy zökkenőmentes legyen a magyar diákok Erasmus-ösztöndíjakban való részvétele.

Remélhetőleg november végén megállapodásra jutnak majd, hogy zökkenőmentes legyen a magyar diákok Erasmus-ösztöndíjakban való részvétele. (Fotó: 123rf)

Hozzátette: a szerdai tárgyalások azt mutatták, hogy az Európai Bizottság rugalmasabb, mint korábban, olyan területeken is, ahol előzőleg a testület és a magyar kormány álláspontja eltért. Mint leszögezte, ezek a kérdések alapvetően nem az egyetemi kuratóriumok tagságára vonatkoznak.

Bóka János szerint a magyar kormány technikai és politikai szinten is kész konstruktívan és a lojális együttműködés szellemében folytatni a tárgyalásokat. (Fotó: 123rf)

„Az értelmezés, amelyben nagyon távol álltunk egymástól, az volt, hogy az európai uniós pénzek védelmére hivatott jogi eszköz használható-e olyan esetben is, amikor valójában európai uniós pénzek felhasználásáról nincsen szó. Vagyis egy általános szabályozást kellene-e nekünk az Európai Bizottság kívánságára bevezetni olyan esetben is, amikor az európai uniós pénzek közelben sincsenek, és nem is akarják használni őket, vagy pedig a mi megítélésünk szerint az eredeti jogi eszköz célját figyelembe véve egy olyan rendszert hozzunk létre, amellyel valóban az európai uniós eszközöket használni kívánó jogi személyeknek az összetételét, áttekinthetőségét vagy átláthatóságát is tudjuk szabályozni” – fogalmazott Navracsics Tibor az MTI közleményében.

Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon megerősítették, hogy a magyar kormány technikai és politikai szinten is kész konstruktívan és a lojális együttműködés szellemében folytatni a tárgyalásokat. „A bizottság maga is elvégzi a szakmai és a politikai értékelést, és kialakítja erről az álláspontját. Meggyőzően tudjuk igazolni, hogy amit a magyar kormány vállalt, azt időarányosan teljesítette”  – emelte ki Bóka János.

Mennyire ismered az EU történetét? – Kvíz

Május 9-én ünnepli az Európa-napot az Európai Unió. Miért? 1950-ben ugyanis ezen a napon jelent meg a Schuman-nyilatkozat. Hogy mi az? Olvass tovább és megtudod!

Robert Schuman francia külügyminiszter ebben a dokumentumban egy új politikai együttműködést vázolt fel Európa számára annak érdekében, hogy a kontinens országai között soha többé ne robbanjon ki háború.

[kiemelt]Javaslatának fő eleme a szén- és acéltermelés közös felügyeletére vonatkozott annak érdekében, hogy egyetlen állam se tudjon úgy fegyverkezni, hogy arról a többi ország ne szerezzen tudomást.[/kiemelt]

A Schuman-terv alapján jött aztán létre az Európai Unió első elődszervezete, az Európai Szén- és Acélközösség, amelynek megalapításáról hat európai ország írt alá szerződést 1951-ben.

Május 9-én ünnepeljük az Európa-napot. (Fotó: 123rf)

Kvízünkben az EU történelméről 12 kérdést teszünk fel, miután az EU zászlajában 12 aranyszínű csillag látható, amelyek kék alapon egy kört alkotnak. A 12-es szám a tökéletesség és a teljesség jelképe, és bár sokan tippelnek erre, nincs összefüggésben az EU tagállamainak számával. (Ellentétben az Amerikai Egyesült Államok lobogóján található csillagokkal, de az egy másik cikk témája lehetne.)

Teszteld magad, hogy mennyire ismered az EU történetét!

Ha további érdekes teszteket szeretnél kitölteni, akkor itt találhatsz még!

Navracsics: az őszi szemeszterben is lehet pályázni az Erasmus+ ösztöndíjakra

Navracsics Tibor magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: arra kérte az Európai Bizottságot, küldjön levelet a nemzetközi mobilitási pályázatok koordinálását végző Tempus Közalapítványnak, amelyben megnyugtatja az egyetemistákat és a tagállami hatóságokat, hogy nincsen fennakadás az Erasmus+ programban való részvételben.

Közölte, a levél bizalomerősítő lenne, amely elmagyarázza, hogy az egyetemisták ugyanúgy pályázhatnak az őszi szemeszterben is az ösztöndíjakra, ahogyan eddig.

[kiemelt]Mivel nyárig megállapodás születhet ebben a kérdésben, a Horizont Európa és Erasmus+ program finanszírozása 2024 után is folyamatos lesz[/kiemelt]

– mondta a miniszter az MTI beszámolója szerint.

Elmondta továbbá, hogy a Horizont Európa programmal kapcsolatban már érkezett tisztázó levél az Európai Bizottság részéről, amely a konzorciumi partnerek és a magyar egyetemek számára is elmagyarázza, hogy egyelőre zökkenőmentesen mehet tovább a pályázás és a programban való részvétel. Ha nem születne megállapodás, az csak a jövőben okozhat problémát – tette hozzá.

 

Vita az összeférhetetlenségi szabályokról

A közérdekű alapítványok szabályozásával kapcsolatban folytatott megbeszéléséről Navracsics Tibor azt mondta: legfontosabb annak tisztázása, miként lehet elérni, hogy a közérdekű alapítványok formájában működő egyetemek is minél hamarabb részt vehessenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban.

Közölte: a magyar fél most egy ezzel kapcsolatos javaslatot küld egyeztetésre Brüsszelbe, konszenzus esetén pedig benyújtja a módosító javaslatát, ami – mint mondta – rendezi a kérdést.

Navracsics Tibor a Veszprém-Balaton 2023. Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat helyi rendezvényeit bejelentő sajtótájékoztatón, a balatonalmádi-vörösberényi Kolostorkertben kialakított közösségi tér átadásán 2023. március 17-én (Fotó: Vasvári Tamás/MTI)

Tájékoztatása szerint vita az összeférhetetlenségi szabályok esetében van az Európai Bizottsággal. E területen ugyanis még nem sikerült kellően meghatározni, hogy mely pozíciók összeférhetetlenek a kuratóriumi tagsággal – magyarázta.

Az egyszer megújítható kuratóriumi tagság mandátuma hosszával kapcsolatban a miniszter kiemelte: ennek meghatározása, valamint az, hogy a tagság megszűnését követően mennyi idővel vállalhat valaki újabb kuratóriumi tagságot, nem fogja hátráltatni a tárgyalások menetét, sem a megállapodást.

[kiemelt]Reményét fejezte ki, hogy hamar sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, és akár már április második felében a magyar parlament elé kerülhet a törvényjavaslat.[/kiemelt]

 

December óta nem jöhet friss támogatás az Erasmus+ programra

Mint ismert, az EU Miniszterek Tanácsának decemberi döntése értelmében az alapítványi fenntartású hazai egyetemek nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból.

Ennek ellenére – ahogy azt az Európai Bizottság is elismerte – az érintett hazai egyetemek pályázatokat továbbra is beadhatnak az Erasmus+ vagy a Horizont Európa programok keretében megszerezhető uniós támogatásokra.

Az alapítványi formában működő egyetemek kuratóriumi tagságáról február közepén mondtak le a miniszterek. A kormány ezt várta el a kuratóriumi tagsággal bíró államtitkároktól, helyettes államtitkároktól, közigazgatási államtitkároktól, miniszteri biztosoktól, kormánybiztosoktól is. A Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Wáberer György azonban a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi feladataira kívánt koncentrálni. Ezért kezdeményezte kormánybiztosi tisztségének megszüntetését.

A kormány március közepén azt is bejelentette, hogy azonnali ötmilliárdos támogatást kap kilenc modellváltott egyetem nemzetközi kutatói programokra. Ezeket érinti ugyanis az EU decemberi döntése, amely szerint nem kaphatnak új támogatásokat a Horizont Európa uniós kutatási és innovációs keretprogramból.

Nem jött össze az Erasmus? Elmondhatod, mivel lehetne elősegíteni a kinti tanulmányokat

Az EU-s polgárok véleményét kérik

Az Európai Bizottság egy tanácsi ajánlásra (vagyis egy nem kötelező erejű jogi aktusra) vonatkozó javaslata kidolgozásához az uniós polgárok véleményét is várja arról, hogy mik a legfőbb akadályok a tanulmányi célú mobilitás terén.

Továbbá arra is kíváncsi a brüsszeli testület, hogy milyen eszközökkel lehetne a tanulmányi mobilitásban való részvételt elősegíteni – hívta fel a konzultációra a figyelmet Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa (NKE) Stratégia Kutatóintézetének kutatója.

Mit szeretnének tudni az Erasmus kapcsán?

[kiemelt]Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy az oktatás és képzés különböző szintjein tanulók és dolgozók körében növekedjen a mobilitási programokban részt vevők aránya.[/kiemelt]

Mindennek az egyik előfeltétele, hogy a külföldi tapasztalatszerzés útjában álló akadályokat a tagállamokkal közösen lebontsa – írta a ludovika.hu blogján közzétett bejegyzésében Kalas Vivien.

Az Erasmus-program 1987-es indulása óta közel 13 millióan tanultak, vettek részt képzésben, dolgoztak külföldön. (Fotó: 123rf)

Az uniós intézmény a javaslat véglegesítését megelőzően nyilvános konzultációt indított, melynek során valamennyi uniós polgár megnevezheti a legfontosabb visszatartó tényezőket. Emellett elmondhatja véleményét, miként lehetne elősegíteni azt, hogy minél többen vehessenek részt a tanulmányi mobilitási programokban.

Május 3-ig mondhatod el a véleményed

A konzultációs kérdőív – melyet május 3-áig bárki kitölthet – két nagyobb részből áll. Az első részében a Bizottság az otthonmaradás okaival kapcsolatban várja az észrevételeket. A kérdéseket több problémakör köré építette, mint például

  • információhiány,
  • anyagi nehézségek,
  • adminisztratív akadályok
  • külföldön szerzett képesítések elismertetésével kapcsolatos problémák.

A konzultáció második részében arra adhattok visszajelzést, milyen ösztönző intézkedésekre lenne szükség, milyen döntéseket kellene meghozniuk a tagállamoknak és a Bizottságnak, hogy segítsék a külföldi tanulmányi részvételt.

 

Közel 13 millió résztvevő

Noha megfelelő intézkedésekkel még tovább lehetne növelni a tanulmányi okokból külföldön hosszabb vagy rövidebb időt töltő polgárok számát, azt láthatjuk, hogy az ennek keretéül szolgáló egyik legfontosabb programban, az Erasmus+-ban egyre többen élnek a mobilitás lehetőségével – jegyzi meg az NKE kutatója.

[kiemelt]Az Európai Bizottság adatai szerint az Erasmus+-program keretében – annak 1987-es létrehozása óta – közel 13 millióan tanultak, vettek részt képzésben, dolgoztak külföldön.[/kiemelt]

Erasmus-ügy: továbbra is lehet pályázni a programra

Mint ismert, az EU Miniszterek Tanácsának decemberi döntése értelmében az alapítványi fenntartású hazai egyetemek nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból.

[kiemelt]Ennek ellenére – ahogy azt az Európai Bizottság is elismerte – az érintett hazai egyetemek pályázatokat továbbra is beadhatnak az Erasmus+ vagy a Horizont Európa programok keretében megszerezhető uniós támogatásokra.[/kiemelt]

Továbbá a Kulturális és Innovációs Minisztérium azt közölte, hogy az uniós döntés a jelenleg futó csereprogramokat nem érinti. „Az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti”.

 

Erasmusos élményekről itt is olvashatsz

Erasmus-programmal kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról, a diákok élményeiről ezekben a cikkekben olvashatsz:

Így duplázd meg az erasmusos élményeket – interjú

Erasmus+ élmények: Lisszabonban jártunk

5 nyomós érv amellett, hogy szakmai gyakorlatra menj Erasmussal

Kecskeméti diák lett az uniós fordítási verseny hazai győztese

Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága 2007 óta évente rendezi meg a 17 éves diákok számára a Juvenes Translatores középiskolai fordítási versenyt, amelynek neve latinul annyit jelent: fiatal fordítók.

A versenyen az egyes EU-tagállamokból annyi iskola vehet részt, amennyi képviselője van az Európai Parlamentben az adott országnak. Magyarországról így 21 iskola nevezhette be diákjait, iskolánként legfeljebb öt tanulót. Úgy döntik el, hogy melyik 21 hazai iskola vehet részt a megmérettetésen, hogy a versenyre regisztrálni kell, majd a jelentkező iskolák közül kisorsolják az indulókat. Magyarországról végül összesen 86 diák vett részt az idei tanév versenyén.

A versenyen a diákoknak az EU 24 hivatalos nyelve közül általuk választott nyelvkombinációban kellett lefordítaniuk egy adott szöveget. Az Európai Bizottság fordítói tagállamonként egy-egy győztest hirdettek ki, valamint további 288 diák kapott külön elismerő oklevelet.

A 2022–23-as tanév, novemberben megrendezett versenyének eredményét a napokban hirdették ki. Eszerint Magyarországról Nyíri Kata Luca, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium diákja szerepelt a legjobban, aki angolról magyarra fordította a megadott szöveget – közölte az Európai Bizottság.

A hazai győztes, Nyíri Kata Luca. (Fotó: Spiegl Éva, az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságának budapesti képviselője)

Az osztrák győztes magyarról németre fordított

A magyar versenyzők több mint fele a hazai győzteshez hasonlóan angolról magyarra fordított. De többen választottak más nagyobb európai nyelveket is (német, spanyol, olasz, francia). Nyolc diák pedig magyarról angolra fordítva mérettette meg magát.

[kiemelt]Érdekesség, hogy az osztrák győztes, egy kufsteini iskola diákja magyarról németre fordította a megadott szöveget.[/kiemelt]

Kecskemétről három diákot is díjaztak

Érdekesség, hogy a Magyarországon kiosztott 10 elismerő oklevélből kettőt is további kecskeméti diákok kaptak. Egyikük Szabó Natália a hazai győzteshez hasonlóan a Bányai Júlia Gimnázium tanulója, míg Kovács Boglárka, a Bolyai János Gimnázium diákja. Előbbi németről, utóbbi spanyolról fordított. Az idei versenyben így Kecskemét lett az egyetlen magyar város, amely három díjazott tanulóval is büszkélkedhet – számolt be a keol.hu.

Néhány versenyző fordító szakon tanult tovább

A 27 EU-tagállam nyertesei március 31-én részt vehetnek Brüsszelben a díjátadó ünnepségen. A verseny célja, hogy ösztönözze az iskolai nyelvtanulást, másrészt betekintést adjon a diákoknak a hivatásos fordítók munkájából.

Az évek során a verseny néhány résztvevője fordítói szakon tanult tovább. Közülük volt olyan, aki munkát vállalt az Európai Bizottság fordítószolgálatánál gyakornokként vagy teljes munkaidős fordítóként.

A fordítók munkáját az bírja jól, aki elviseli a monotonitást – erről is beszélt az UNI 2023-nak adott interjúban Hörömpöli-Tóth Levente, a Levito & Vever fordítóiroda ügyvezetője.

Erasmus-ügy: nincsenek már a kuratóriumokban miniszterek

A kormány szerdai ülésének végén Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Varga Mihály, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor miniszterek bejelentést tettek. Közölték: február 15-től nem folytatják tevékenységüket az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban. Ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta el a Kormányinfón az Erasmus-ügy kapcsán.

Meghatározott ideig szólhat a kuratóriumi tagság

A tárcavezető az MTI beszámolója szerint azt is közölte: „azt várjuk továbbá, hogy minden kormányzati tisztviselő járjon el így”. Tehát várhatóan távoznak a kuratóriumokból az államtitkárok, helyettes államtitkárok, közigazgatási államtitkárok, miniszteri biztosok, kormánybiztosok is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón 2023. február 9-én. (Fotó: Illyés Tibor/MTI)

Gulyás Gergely azt mondta: szeretnének mielőbbi megállapodásra jutni Brüsszellel az Erasmus-ügyben. Ezzel kapcsolatban kiemelte: nincs akadálya annak, hogy tovább változtassanak a kuratóriumok összeférhetetlenségi szabályain. Leszögezte: ha kell, a kormány azon is kész módosítani, hogy a kuratóriumi tagok megbízatása ne élethosszig, hanem meghatározott ideig tartson.

Erasmus-ügy: 21 egyetem érintett

Január elején derült ki, hogy az EU miniszteri tanácsának decemberi döntése komoly hátrányba hozhatja a magyarországi alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket. A döntés értelmében az érintett egyetemek nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ oktatási csere-, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból. 

Az egyik uniós kifogás az alapítványi fenntartású egyetemekkel kapcsolatban az volt, hogy az érintett 21 intézmény csaknem felének kuratóriumaiban politikusok ülnek, és mandátumuk határozatlan időre szól. Korábban ezzel kapcsolatban az Erasmus-ügyben Brüsszellel tárgyaló Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt közölte, hogy ezt a kérdést megfelelő szabályozással meg lehet oldani. „Két nem túl bonyolult jogszabály-módosításról van szó. Ezeket márciusban az Országgyűlés várhatóan elfogadja” – mondta a miniszter.

Az Erasmus+ futó programjait nem érinti az ügy

Pár hete az Európai Bizottság külön közleményt adott ki az ügyben. Ebben leszögezte: amíg a decemberi uniós döntés hatályban marad, az érintett 21 hazai egyetem számára nem ítélhető meg uniós forrás az Erasmus+ vagy a Horizont Európa program keretében, azonban ebben az időszakban továbbra is pályázhatnak az uniós programokra.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium pedig azt közölte: az Erasmus-ügy a jelenleg futó diákcsereprogramokat nem érinti. Az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak.

Pontosítást adott ki Brüsszel az Erasmus-ügyben

„A Bizottság pontosítani kíván néhány, az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló, 2022. december 15-i (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozat gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos elemet” – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Jelenleg nem írható alá új támogatási szerződés az alapítványi egyetemekkel

„A határozat értelmében az uniós költségvetés közvetlen, illetve közvetett irányítás keretében történő végrehajtása során tilos új jogi kötelezettségvállalást tenni a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott jogi személyekkel. (…) Amíg az intézkedés hatályban van, nem ítélhető oda szerződés a szóban forgó szervezetek számára, és nem írható alá új, az uniós költségvetést érintő jogi kötelezettségvállalás e szervezetekkel” – szól a közlemény.

Továbbra is pályázhatnak az alapítványi fenntartású egyetemek

A brüsszeli szakzsargonban megfogalmazott hivatalos közleményben ezt követően jön a lényeg. Ugyanis amíg a fenti intézkedés hatályban van, addig a decemberi tanácsi „határozat által érintett magyar szervezetek továbbra is jelentkezhetnek pályázati felhívásokra és részt vehetnek a közvetlen, illetve közvetett irányítás keretében megvalósuló különféle uniós programok – például az Erasmus+ vagy a Horizont Európa – értékelési és kiválasztási eljárásaiban”.

[kiemelt]Ez azt jelenti, hogy az érintett hazai egyetemek továbbra is beadhatnak majd pályázatokat az Erasmus+ vagy a Horizont Európa programok keretében megszerezhető uniós támogatásokra.[/kiemelt]

EU-s zászlók az Európai Bizottság brüsszeli épülete (Berlaymont) előtt (Fotó: 123rf)

„Azután, hogy a tanácsi végrehajtási határozatból eredő intézkedés visszavonása megtörténik, az odaítélés időpontjában a szervezetek nem fognak ezen indokból támogatásra nem jogosultnak minősülni, és így újra lehetségessé válik jogi kötelezettségvállalást aláírni velük” – folytatódik a közlemény. Vagyis, amint visszavonják a decemberi döntést, az alapítványi fenntartású egyetemekkel alá lehet majd írni az egyes uniós programokhoz kapcsoló EU-támogatás folyósítását biztosító szerződéseket.

A hozzánk érkező Erasmus-diákokat nem érinti az ügy

Az Európai Bizottság azt is egyértelművé tette a közleményben, hogy a decemberi tanácsi határozat a csereprogramokban Magyarországra érkező külföldi diákokat nem érinti. Mivel „az ilyen típusú mobilitás (»bejövő mobilitás«) a küldő országok szervezeteivel, azaz Magyarországon kívüli szervezetekkel aláírt támogatási megállapodások hatálya alá tartozik.”

Navracsics: márciusban jöhet a jogszabály-módosítás

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerdán Brüsszelben tárgyalt az ügyben a kérdésért felelős uniós biztosokkal. A tárgyalások után lényegében ugyanezt nyilatkozta: „nem fenyegeti veszély az Erasmus+ oktatási és a Horizont Európa kutatási programok folytatását, folyamatosan lehet tovább jelentkezni a kiírt pályázatokra.”

Navracsics Tibor a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) nemzetközi sajtótájékoztatóján a veszprémi Pannon Egyetemen 2023. január 21-én. (Fotó: Vasvári Tamás/MTI)

Navracsics Tibor egyben kiemelte: a magyar kormány tudja kezelni az Európai Bizottság aggályait az alapítványi fenntartású iskolákkal kapcsolatban. A brüsszeli testület problémaként jelölte meg azt, hogy az érintett 21 egyetem csaknem felének kuratóriumaiban politikusok ülnek, és mandátumuk határozatlan időre szól.

A miniszter ezzel kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára nem akadály ennek módosítása.

[kiemelt]Megfelelő szabályozással meg ezt lehet oldani (…) két nem túl bonyolult jogszabály-módosításról van szó. Ezeket márciusban az Országgyűlés várhatóan elfogadja[/kiemelt]

– mondta Navracsics Tibor.

A Corvinus rektora is megszólalt az ügyben

„Nehéz elképzelni ennél elhibázottabb és kontraproduktívabb döntést” – írta az Európai Bizottság magyarországi Erasmus+ programokat érintő döntéséről a Corvinus rektora. Takáts Előd, valamint Mohácsi Nagy Piroska, a London School of Economics and Political Science vendégprofesszora a Project Syndicate nemzetközi véleményoldalon jelentetett meg közös cikket a témában.

Szerintük amíg a milliárd eurós infrastrukturális projekteknél felmerülhetnek jelentős korrupciós vagy összeférhetetlenségi kockázatok, addig az Erasmus+ és a Horizont Európa programok esetében nem lehet erről beszélni.

Erasmus-ügy: márciusban fogadhatják el a jogszabály-módosítást

A miniszter elmondta, hogy „kompromisszumkereső” tárgyalásokat folytatott Marija Gabriel oktatásért és kultúráért, illetve Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztossal.

Megállapodtak abban, hogy nem fenyegeti veszély ezeket a programokat. Az alapítványi fenntartású egyetemeken tanuló mintegy 180 ezer magyar diáknak nem kell attól tartania, hogy kimaradnak az Erasmus-programokból.

Mint mondta, ugyanez érvényes a Horizont Európa kutatóprogramokra. Az alapítványi fenntartású egyetemek jelenleg részt vesznek a kutatási programokban, folytathatják a munkát, és továbbra is pályázhatnak.

Két jogszabály-módosítás jöhet

Navracsics felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány tudja kezelni az Európai Bizottság aggályait az alapítványi fenntartású iskolákkal kapcsolatban. A brüsszeli testület problémaként jelölte meg azt, hogy az érintett 21 egyetem csaknem felének kuratóriumaiban politikusok ülnek, és mandátumuk határozatlan időre szól.

Navracsics Tibor a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) nemzetközi sajtótájékoztatóján a veszprémi Pannon Egyetemen 2023. január 21-én. (Fotó: Vasvári Tamás/MTI)

A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára nem akadály ennek módosítása. Megfelelő szabályozással meg lehet ezt oldani. Ugyanakkor a bizottságnak is egyértelművé kell tennie, hogy az együttműködés zökkenőmentesen folytatódik.

[kiemelt]Az Erasmus+ és a Horizont Európa program zavartalanul folyik tovább, a mögöttes aggályokat kezelni tudjuk, két nem túl bonyolult jogszabály-módosításról van szó. Ezeket márciusban az Országgyűlés várhatóan elfogadja[/kiemelt]

– mondta el Navracsics Tibor.

A Corvinus rektora is megszólalt az ügyben

„Nehéz elképzelni ennél elhibázottabb és kontraproduktívabb döntést” – írja a magyarországi Erasmus+ programokat érintő uniós döntéséről a Corvinus rektora. Takáts Előd, valamint Mohácsi Nagy Piroska, a London School of Economics and Political Science vendégprofesszora a Project Syndicate nemzetközi véleményoldalon jelentetett meg közös cikket a témában.

Szerintük amíg a milliárd eurós infrastrukturális projekteknél felmerülhetnek jelentős korrupciós vagy összeférhetetlenségi kockázatok, addig az Erasmus+ és a Horizont Európa programok esetében nem lehet erről beszélni.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a brüsszeli döntéssel kapcsolatban korábban azt közölte: ha nem vezetnek eredményre az Erasmus+ ösztöndíjjal kapcsolatos tárgyalások az EU-val, akkor a kormány saját forrásból kifizeti az ösztöndíjak költségét.

Ami biztos, hogy idén zavartalanul valósulhatnak meg az Erasmus+ programjai. A Kulturális és Innovációs Minisztérium közölte:„ az Európai Bizottság döntése a jelenleg futó csereprogramokat nem érinti. Az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti”.

„Kontraproduktív döntés” – A Corvinus rektora az Erasmus-ügyről

Mint ismert, az Európai Bizottság döntése értelmében az alapítványi fenntartású hazai egyetemek nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból. 

Brüsszel a lépést a jogállamiság védelmével indokolta: az érintett egyetemeket ugyanis közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok működtetik. A modellt váltott felsőoktatási intézményekre így nem vonatkoznak az uniós közbeszerzési szabályok. Azt is kifogásolták, hogy az alapítványok kuratóriumainak a kormánnyal szoros kapcsolatban álló személyek is a tagjai.

Az Erasmusnál nem merülhet fel korrupció gyanúja

A Project Syndicate nemzetközi véleményoldalon megjelent közös cikkben a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, Takáts Előd, valamint Mohácsi Nagy Piroska, a London School of Economics and Political Science vendégprofesszora ír az Erasmus-ügyről.

Kifejtik: az EU-nak „lehetséges korrupció és összeférhetetlenség esetén” jogi felhatalmazása és kötelessége van arra, hogy megfelelő intézkedéseket hozzon, beleértve bizonyos pénzügyi források befagyasztását vagy visszavonását is.

[kiemelt]Szerintük amíg a milliárd eurós infrastrukturális projekteknél felmerülhetnek jelentős korrupciós vagy összeférhetetlenségi kockázatok, addig az Erasmus+ és a Horizont Európa programok esetében nem lehet erről beszélni.[/kiemelt]

Az Erasmus+ ugyanis érvelésük szerint nem nyújt nagyobb alapítványi támogatásokat, csak egyéni ösztöndíjakat biztosít a hallgatóknak. A Horizont Európa pedig ugyan valamivel magasabb összegeket folyósít – átlagosan mintegy 1 millió eurót –, azonban ezeket körülbelül ötfős kutatócsoportoknak nyújtja több éven keresztül.

Ne a diákokat büntessék!

Az Erasmus+ oktatási csereprogram előnyeiről szólva hangsúlyozzák: számos bizonyíték van arra, hogy a különböző kultúrákkal való találkozás nyitottabbá és toleránsabbá teszi a fiatalokat. Miként támogatja az olyan európai értékeket, mint a demokrácia és a jogállamiság az, hogy a magyar diákokat megakadályozzák abban, hogy ilyen tapasztalatokat szerezzenek? – teszik fel a kérdést.

Az Erasmus+ oktatási csereprogram egyéni ösztöndíjakat biztosít a hallgatóknak (Fotó: europa.eu)

„Az EU-nak fel kell lépnie azokkal szemben, akik a destabilizálására törekednek, de az Erasmus+ hallgatói és a Horizont Európa kutatói nem ilyenek. Ha megbüntetik őket országuk vezetőinek lépései miatt, azzal magát Európát büntetik. Az Európai Bizottságnak ezért sürgősen vissza kell vonnia a magyarországi intézmények finanszírozásának leállításáról szóló döntését. Minden magyar diákot és kutatót vissza kell helyeznie az uniós programokba” – írják véleménycikkük végén.

A fiatalok háromnegyede elítéli a felfüggesztést

A Társadalomkutató múlt heti felmérése szerint a brüsszeli döntésről értesülők kétharmada (65 százalék), azon belül a 18-29 éves korosztály több mint háromnegyede (77 százalék) elítéli a magyar diákok uniós egyetemeken való tanulását támogató Erasmus-program felfüggesztését – számolt be a Mandiner.

Az idei programokat nem érinti a felfüggesztés

Az Educatio kiállításon Hankó Balázs államtitkár hangsúlyozta: „minden körülmények között megvédjük a magyar hallgatókat, kutatókat, őket sérelem nem érheti”.  

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a brüsszeli döntéssel kapcsolatban korábban azt közölte: ha nem vezetnek eredményre az Erasmus+ ösztöndíjjal kapcsolatos tárgyalások az EU-val, akkor a kormány saját forrásból kifizeti az ösztöndíjak költségét.

Ami biztos, hogy idén zavartalanul valósulhatnak meg az Erasmus+ programjai. A Kulturális és Innovációs Minisztérium közölte: az Európai Bizottság döntése a jelenleg futó csereprogramokat nem érinti: az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti.

Soha nem látott mértékben hatott a fiatalok lelki egészségére a koronavírus-járvány

A világjárvány alatt az európai országok többsége proaktív megközelítést alkalmazott a fiatalok lelki egészségével kapcsolatos kihívások kezelésére. Az egyik leggyakoribb intézkedés

[kiemelt]az iskolai pszichológiai rendszer megerősítése volt:[/kiemelt]

egyrészt a pszichológusok és tanácsadók számának növelésével, másrészt pedig a tanárok számára elérhető képzésekkel, hogy képesek legyenek felismerni és kezelni a mentális zavarok jeleit.

Fotó: Pixabay

„Mindannyiunk számára nagyon fontos a fiatalok érzelmi jólléte. A világjárvány után és az Európa területén kitört háború közepette ez a jelentés a fiatalok lelki egészségéről felettébb időszerű. Örömmel látom, hogy az EU tagállamai komolyan veszik ezt a kihívást, és olyan intézkedéseket hoztak, amelyek a fiatalokat – elsősorban az iskolásokat – támogatják. Ezeknek az erőfeszítéseknek továbbra is lehetővé kell tenniük, hogy a fiatalok most és az elkövetkező években is a legtöbbet hozhassák ki magukból. A Bizottság mindig azon lesz, hogy támogatást nyújtson” – mondta Mariya Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos.

 

A Covid19-járvány a magyar fiatalok mentális állapotán is nyomot hagyott

A Képviselői Információs Szolgálat szakértői csoportja megállapításai szerint csak a 2021-es évben több, mint 40 százalékkal nőtt a gyermek- és ifjúságpszichiátrián kezelt fiatalok száma a 2019-es adatokhoz képest. 

Az egyik legfőbb kezelési módszer pedig a megelőzés és az alapos tájékoztatás lenne. Magyarországon kormányzati szinten egyelőre nem indultak meg ezek a folyamatok:

[kiemelt]jelenleg nincsen mentális egészséggel kapcsolatos stratégia,[/kiemelt]

illetve a 2009-2024-es időszakra vonatkozó Nemzeti Ifjúsági Stratégia nem tartalmaz erre vonatkozó kitételeket. 

Ugyanakkor elmondható, hogy a civil szektorban a fiatalok megnövekedett igényére reagálva egyre több a mentális egészséggel és jólléttel foglalkozó programok és workshopok száma. Ehhez járulhat hozzá jelentős mértékben az az Európai Uniós törekvés, amely egy közös projekt ernyője alatt minden tagállamban napirendre tűzi a fiatalok mentális egészségét támogató programok minél előbbi elindítását.

 

Ifjúság európai éve

A tagállami erőfeszítések támogatására, az Európai Bizottság 2022-t az ifjúság európai évének nyilvánította, így elősegítve a fiatalok mentális egészségét célzó kampányokat. Egy 2022. májusi Eurobarométer gyorsfelmérés szerint a 27 tagállamból 16-ban a fiatalok a fiatalkori mentális és fizikai egészségnek és jóllétnek javítását tartják az ifjúság európai éve legfontosabb prioritásának.

Az Európai Bizottság arra ösztönzi a fiatalokat mint Európa jövőbeli vezetőit, hogy segítsenek alakítani az Uniót. Az Európai Bizottság külön Interaktív platformon hallgatja meg a fiatalokat, és arra kéri őket, hogy osszák meg véleményüket, aggályaikat és ötleteiket. Az „Egészség, jóllét és sport” kategóriában rögzített hanganyagok alapján a fiatalok egyharmada arra használja a platformot, hogy a lelki egészséggel kapcsolatos tudatosság növelését és a mindenki számára megfizethető és hozzáférhető mentálhigiénés szakemberhálózat kialakítását szorgalmazza.

Felsőoktatási mutatóban érte el a legjobb eredményt Magyarország az uniós innovációs rangsorban

Az Európai Bizottság minden évben közzéteszi európai innovációs eredménytábláját, amely 32 indikátor mentén hasonlítja összes az EU-tagállamok innovációs, kutatás-fejlesztési teljesítményét. A 32 vizsgált tényező közül három szorosan kapcsolódik a felsőoktatáshoz:

  • külföldi doktoranduszok aránya,
  • az új PhD-diplomások száma a természettudományos, informatikai, mérnöki és matematikai tárgyak (STEM) terén,  
  • felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

Fotó: 123rf

Nemcsak a felsőoktatáshoz szorosan kapcsolódó három mutató, hanem az összes vizsgált innovációs indikátor (például a k+f-kiadások mértéke, szélessávú internet elterjedtsége) közül Magyarország a külföldi doktoranduszok arányában érte el a legjobb értéket az EU átlagához képest.

A hazai egyetemeken mintegy 25 százalék a külföldi doktoranduszok aránya, így e mutatóban Magyarország az uniós átlag 146,3 százalékán teljesít, miután az EU-ban átlagosan 17,8 százalék a külföldi doktoranduszok aránya. Összehasonlításképpen, a 32 indikátor alapján Magyarország innovációs összteljesítménye az EU-átlag 69,8 százalékát teszi ki. Az EU-tagállamok közül Luxemburgban a legmagasabb a külföldi doktoranduszok aránya, megközelíti a 90 százalékot, illetve Hollandiában is majdnem eléri az 50-et százalékot.

[kiemelt]A visegrádi országok közül pedig arányaiban Magyarországon tanul a legtöbb külföldi doktorandusz.[/kiemelt]

EU-átlag alatt a STEM-tárgyaknál kiosztott PhD-diplomák terén

A másik két, szorosan a felsőoktatáshoz köthető mutatóban már elmarad az uniós átlagtól Magyarország. A természettudományos, informatikai, mérnöki és matematikai (STEM) tárgyak terén az EU-ban idén átlagban 0,7 PhD-diplomát osztottak ki ezer főre vetítve (25-34 év közöttiek körében), míg az ezer főre jutó magyarországi PhD-diplomák száma nem éri el a 0,4-et. E tekintetben Finnország és Dánia áll az élen az EU-tagok közül, míg a visegrádi országok közül a szlovák és a cseh mutató is jobb a magyarnál.

Alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya

A 25-34 év közötti lakosság körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az EU-ban átlagosan 41,2 százalékot tesz ki, míg a hazai mutató jelenleg 35 százalék. Nem véletlen, hogy a kormányzat a felsőoktatási modellváltás és az új finanszírozási rendszer keretében az egyetemek számára a lemorzsolódás csökkentéséhez anyagi ösztönzőket rendelt.