Elérkezett az egyik leginkább várt dátum a felsőoktatásba készülők körében, kihirdették a februárban beadott, májusi–júniusi érettségikkel megtámogatott egyetemi felvételik eredményeit a 2026-os Pont Ott Parti keretében. Így méltó módon július 23-án több egyetemi nagyvárosban is Pont Ott Partival ünnepelték a ponthatárok kihirdetését. (tovább…)
Hogyan lehet elengedni az elvárásokat az ünnepek alatt?
A pszichológia az év végét természetes értékelési pontként írja le. Az úgynevezett időbeli mérföldkövek, mint az év vége, a születésnapok vagy a tanév lezárása, automatikusan önreflexiót indítanak el. Ilyenkor az agy hajlamos elkezdeni mérlegelni, és gyakran nem a fejlődést, hanem a hiányokat emeli ki. Kutatások szerint az emberek ilyenkor erősebben fókuszálnak arra, ami nem valósult meg, mint arra, ami igen, különösen akkor, ha az elvárások eleve magasak voltak.
Az elvárások és az összehasonlítás csapdája
A fiatalok körében végzett pszichológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a belső, perfekcionista elvárások sokszor erősebb stresszforrást jelentenek, mint a külső nyomás. Nemcsak a jó eredmény a cél, hanem az is, hogy „időben”, „hibátlanul” és „másokhoz mérten” történjen minden. Amikor ez nem teljesül, az önértékelés könnyen sérül, még akkor is, ha objektíven nézve történt előrelépés.
Az ünnepek alatt különösen erős a társas összehasonlítás, részben a közösségi média miatt. A pszichológia régóta ismeri ezt a jelenséget, és azt is, hogy az upward comparison, vagyis a felfelé hasonlítás, amikor mások sikereit nézzük, gyakran rontja az önértékelést. A fiatal korosztály esetében ez fokozottan igaz, mert az identitás még alakulóban van, és az önérték könnyebben külső visszajelzésekhez kötődik.
Az önreflexió ereje
A modern pszichológia egyik fontos megállapítása, hogy a kudarc élménye gyakran nem a teljesítmény hiányából fakad, hanem abból, hogy a valóság eltér az előzetes elképzelésektől. Az ünnepi időszakban ez a különbség különösen fájó lehet, mert az év végi narratívák sikert, lezárást és megérkezést sugallnak. Ha ezek nem illeszkednek a személyes élményekhez, az könnyen szégyenhez vagy csalódottsághoz vezet.
A kutatások szerint az év végi reflexió akkor segít, ha nem ítélkező, inkább kíváncsi. Nem az a kérdés, hogy „miért nem voltam elég jó”, hanem hogy „mi történt velem ebben az évben”. Az ilyen megközelítés lehetőséget ad arra, hogy a nehézségek ne személyes kudarcként, hanem tapasztalatként jelenjenek meg. Ez különösen fontos tanulási helyzetekben, ahol a fejlődés ritkán lineáris.
Az önelfogadás és a tanulságok szerepe
Fontos még különbséget tenni az önelfogadás és a feladás között is. A pszichológiai kutatások szerint az önelfogadás nem azt jelenti, hogy valaki lemond a céljairól, hanem azt, hogy képes reálisan és együttérzéssel tekinteni a saját helyzetére. Azok, akik elfogadóbbak önmagukkal szemben, hosszú távon motiváltabbak és ellenállóbbak a stresszel szemben, mint azok, akik folyamatos önkritikával próbálják „jobb teljesítményre kényszeríteni” magukat.
A mentálhigiénés kutatások szerint a pihenés és az érzelmi biztonság időszakai segítenek feldolgozni a stresszt és az elmaradt célokat. Az ünnepek ideálisak lehetnek erre, feltéve, hogy nem újabb elvárásokkal terhelődnek. A valódi feltöltődést nem azáltal érhetjük el, hogy minden rendben volt, hanem attól, hogy van tér megengedni azt is, ami nem sikerült.
Nem minden év lesz mérföldkő, és nem minden időszak hoz látványos eredményeket. A pszichológia szerint ez nem hiba, hanem az emberi fejlődés természetes része. Az ünnepek akkor tudnak valódi lezárást adni, ha nem csak a sikereket, hanem a bizonytalanságokat és a fáradtságot is képesek vagyunk megfelelően kezelni. Egy év nem attól válik értékessé, hogy minden terv megvalósult, hanem attól, hogy valaki végigment rajta, tanult minden jó és rossz eseményből, és szilveszterkor tovább tud lépni anélkül, hogy közben elveszítené önmagát.
——
A kiemelt kép forrása: 123RF.
Kihirdették a 2025-ös pótfelvételi ponthatárait
A felvi.hu honlapján közzétették a 2025 szeptemberében induló képzésekhez kapcsolódó pótfelvételik ponthatárait.
A legnépszerűbb szakok
A 2025-ös évben a legtöbb jelentkező az alábbi hét szakon volt – lássuk, a pótfelvételin hány ponttal lehetett bekerülni!
Gazdálkodási és menedzsment
Ezt az alapszakot magyar nyelven és nappali munkarendben a pótfelvételin kizárólag önköltséges formában hirdették meg. A legmagasabb ponthatár a Corvinuson volt (418 pont), a legalacsonyabb a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán (116 pont).
Pszichológia
Ezt az alapszakot magyar nyelven és nappali munkarendben a pótfelvételin csak az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Karán és a Pannon Egyetem Humántudományi Karán hirdették meg, mindkettőt önköltséges formában. Előbbin 410 pont, utóbbin 424 pont felett lehetett bekerülni.
Óvodapedagógus
Ezt az alapszakot magyar nyelven és nappali munkarendben a pótfelvételin kizárólag önköltséges formában hirdették meg. A legmagasabb ponthatár a Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Karán volt (292 pont), a legalacsonyabb a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán (215 pont).
Kereskedelem és marketing
Ezt az alapszakot magyar nyelven és nappali munkarendben a pótfelvételin kizárólag önköltséges formában hirdették meg. A legmagasabb ponthatár az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán volt (389 pont), a legalacsonyabb az Edutus Egyetemen (156 pont).
Mérnökinformatikus
Ezt az alapszakot magyar nyelven és nappali munkarendben a pótfelvételin állami ösztöndíjas és önköltséges formában is meghirdették.
Állami ösztöndíjas képzésben a legmagasabb ponthatár a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán volt (376 pont), a legalacsonyabb a Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Karán (271 pont).
Önköltséges képzésben a legmagasabb ponthatár a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán volt (436 pont), a legalacsonyabb a Gábor Dénes Egyetemen (222 pont).
Gyógypedagógia
Ezt az alapszakot magyar nyelven és nappali munkarendben a pótfelvételin kizárólag önköltséges formában hirdették meg. A legmagasabb ponthatár a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán volt (381 pont), a legalacsonyabb a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karán (234 pont).
Pénzügy és számvitel
Ezt az alapszakot magyar nyelven és nappali munkarendben a pótfelvételin kizárólag önköltséges formában hirdették meg. A legmagasabb ponthatár a Tomori Pál Főiskolán volt (460 pont), a legalacsonyabb a Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karán (187 pont).
Rekord az ELTE pótfelvételin: több mint 13 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen idén is rekord született a pótfelvételin: 763 jelentkező jutott be ezen az módon, akik hamarosan csatlakoznak a már felvett 12.583 elsőéves hallgatóhoz. Így összesen több mint tizenháromezer új diák kezdi meg tanulmányait Magyarország legnagyobb egyetemén.
A legtöbb felvett hallgató 2025-ben is a pedagógusképzést választotta: 255 fő nyert felvételt ezekre a szakokra a pótfelvételivel, ami több mint 21 százalékos növekedést jelent a tavalyi 201 főhöz képest. A második legnépszerűbb az Állam- és Jogtudományi Kar volt 161 felvett hallgatóval, majd a Gazdaságtudományi Kar következett 109 pótfelvételizővel.
A 2025-ös általános és pótfelvételi adatok alapján a legnépesebb évfolyamok a Gazdaságtudományi Karon (2477 fő), a Bölcsészettudományi Karon (2355 fő) és a Pedagógiai és Pszichológiai Karon (1390 fő) indulnak.
Az ELTE BTK épülete az Astorián (Fotó: Facebook / ELTE Bölcsészettudományi Kar)
Növekvő népszerűség a METU-n: egyre többen választják a gyakorlatorientált képzéseket
„A szinte minden szakon emelkedő ponthatárok mellett a pótfelvételin is sokan nyertek felvételt egyetemünkre” – nyilatkozta Kucsera Tamás Gergely, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora.
Az idei pótfelvételi eredmények is alátámasztják, hogy a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) gyakorlatorientált képzéseinek népszerűsége tovább növekszik. Az egyetem idei kampánya az előző évhez képest is nagyobb érdeklődést váltott ki, és a pótfelvételi jó lehetőséget biztosított mindazoknak, akik nem szerettek volna lemaradni a felsőoktatási tanulmányaik megkezdéséről.
A METU filozófiájának középpontjában a nyitottság áll: a hallgatók erősségeire építve kínál személyre szabott fejlődési utat. Ehhez sajátos, innovatív módszert alkalmaz: a myBRAND tanulási és tanítási modell révén a diákok olyan, tudáson és gyakorlati tapasztalaton alapuló portfóliót építhetnek, amely valódi versenyelőnyt biztosít számukra a munkaerőpiacon.
Az emelkedő pontszámok ellenére is nőtt a győri SZE hallgatóinak száma
A Széchenyi István Egyetem örömmel várja közösségébe azokat is, akik a pótfelvételin kerültek be az intézmény képzéseire (Fotó: Adorján András / Széchenyi István Egyetem)
A Széchenyi István Egyetem idén 62 különböző szakot hirdetett meg a pótfelvételin: alap-, mester- és osztatlan képzéseket, valamint felsőoktatási szakképzéseket, amelyek közül 18 angol nyelven is elérhető volt. Az eredmények szerint idén 425 fiatal jutott be ebben a körben az egyetemre, ami 12 százalékkal haladja meg a tavalyi számot. Ők szeptembertől az általános felvételi eljárásban bejutott 4739 gólyával együtt kezdhetik meg tanulmányaikat, így összesen 5164 új hallgató csatlakozik a győri intézmény közösségéhez.
A pótfelvételin idén is a gazdasági és jogi szakok voltak a legnépszerűbbek, de kiemelkedő érdeklődés mutatkozott a műszaki képzések iránt is – különösen a logisztikai mérnöki és a műszaki menedzser szakok vonzottak sok jelentkezőt. Az idei kínálatban nagy figyelmet kapott az „ESG – környezeti, társadalmi és irányítási szakember” mesterszak, amely a fenntarthatósági kihívásokra készíti fel a hallgatókat.
A pótfelvételi ponthatárok teljes listáját itt tudod megnézni: felvi.hu
A kiemelt kép forrása: 123RF.
Sosem látott számok a felsőoktatásban – Rekordot döntött a pótfelvételi
Július 23-án este nyolc órakor hirdették ki a felvételi ponthatárokat. A másnapi sajtótájékoztatón Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter elmondta, hogy a megújult felsőoktatásnak köszönhetően rekordszámú gólyát üdvözölhetnek az egyetemek országszerte. Minden második diák vidéki intézményben kezdi meg a tanulmányait, és a felvettek négyötöde állami ösztöndíjasként.
Hankó Balázs a július 24-i sajtótájékoztatón (Fotó: UNIside)
De azoknak is volt még esélye bekerülni a vágyott szakra, akik júliusban nem kapták meg a „mosolygós fejes” üzenetet. Vanó Renáta, a felsőoktatásért felelős elnökhelyettes a Pannon Egyetem Gyárkertben tartott rendezvényén elmondta, hogy a pótfelvételi lehetőségek és az alternatív tanulmányi utak új irányokat nyithatnak meg.
Rekordokat döntött a pótfelvételi eljárás
A 2025-ös pótfelvételi során számos szakra volt lehetősége jelentkezni azoknak, akik az általános eljárásban nem tették vagy nem nyertek felvételt sehova. Negyvennégy felsőoktatási intézmény hirdetett meg önköltséges képzéseket, de emellett harminchat egyetemen vagy főiskolán adhattak be állami ösztöndíjas helyekre is jelentkezést a diákok. Az eljárás során csak egyetlen képzést lehetett megjelölni, azonban egynek számított az adott szak ösztöndíjas és önköltséges formája.
Többek között a Corvinus, a BME, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Miskolci Egyetem, az NKE, az Óbudai Egyetem vagy a Szegedi Tudományegyetem is nyitott meg helyeket a pótfelvételi eljárásban. A jelentkezési határidő augusztus 7. volt, az eredményeket augusztus 27-én hirdetik ki. A folyamat az E-felvételi rendszerében zajlott, és a határidőig minden szükséges dokumentumot fel kellett tölteni, csak úgy volt érvényes a jelentkezés.
A Debreceni Egyetem épülete (Fotó: UNIside / Török Sára)
A lehetőséggel idén 16.500 diák élt, ami a közel 130 ezres általános felvételi eljárásbeli jelentkezőszámmal együtt soha nem látott eredményt hozott. A pótfelvételi során szintén az orvosi, az informatikai, a műszaki és a gazdaságtudományi területek, valamint pedagógusképzések voltak a legnépszerűbbek.
A lifelong learning jelentősége
Pintér Lívia, az UNIside alapítója és ügyvezetője augusztus 11-én beszélt a felvételiről és a pótfelvételiről a TrendFM Reggeli Monitor műsorában. Többek között elmondta, hogy ezeken a rekordszámokon nem kell meglepődni. Egyrészt az élethosszig tartó tanulásról való kommunikáció miatt sokan jelentkeznek az idősebb generációkból is a felsőoktatásba, másrészt a megújuló egyetemek által biztosított körülmények és lehetőségek is egyre vonzóbbak.
A munkavállalók mobilitását és versenyképességét is elsősorban az teremti meg, hogy részt vettek-e valamilyen felsőoktatási képzésben. Ráadásul a végzettség, a diploma a fizetésben is megmutatkozik: nagyjából kétszeres bérszorzót jelent, területtől függően. Sokan emiatt akár munka mellett is bekapcsolódnak a felsőoktatásba – az általános eljárásban minden ötödik felvett hallgató harminc év feletti volt, és a pótfelvételi során is nagy számban jelentkeztek ebből a korosztályból.
Továbbá az sem véletlen, hogy a pedagógusképzésben idén jelentős fellendülés tapasztalható. Ez összefüggésben áll a történelmi léptékű béremeléssel, ráadásul az NKE tavaly létrejött Nemeskürty István Tanárképző Karán kialakított új képzési terv módszertana és gyakorlatorientáltsága is vonzóbbá teszi a pályát.
Fotó: Facebook / Nemeskürty István Tanárképző Kar – Csanaki László
A 2025-ös felvételi adatok szerint az óvodapedagógus képzés volt a harmadik legnépszerűbb szak, a gyógypedagógus pedig a hatodik. Szintén nagy népszerűségnek örvend a rövidciklusú pedagógusképzés, ahol egy, másfél vagy két év alatt a már meglévő alapképzettségükhöz kapnak egy tanári diplomát a hallgatók. Az általános eljárásban jelentkezők 60 százaléka ilyen képzésben vesz részt szeptembertől.
Ember vagy gép?
Az interjúból az is kiderült, hogy nem helytálló az a nézőpont, amely a mesterséges intelligenciának tulajdonítja a tanulmányok feleslegessé válását, illetve a munkahelyek megszűnését. Pintér Lívia kifejtette: a számok idén is azt igazolták, hogy az AI rohamos fejlődése mellett is szükség van az általános műveltségre és a felsőoktatásra. Az ott elsajátított lexikális tudás és gyakorlati tapasztalatok nélkül ugyanis a ChatGPT sem használható megfelelően és hatékonyan.
Ezt a közel százezer, már felvett hallgatón túl a pótfelvételi népszerűsége is igazolja. A számos alap-, mester- és osztatlan képzés között ráadásul több intézményben is meghirdettek olyanokat, melyek az általános felvételi eljárásban nem szerepeltek. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola például elindít egy négy féléves, állami ösztöndíjas hittanár-nevelőtanár mesterképzést, ahova olyan érdeklődőket várnak, akik pedagógusképzési területen legalább alapszakos diplomával rendelkeznek.
Diplomaosztó az AVKF-n 2025 júliusában (Fotó: Facebook / Apor Vilmos Katolikus Főiskola – Nagy Sándor)
Kiemelkedően magas ponthatárok
Az idei évben már a megváltozott felvételi eljárás alapján számolt pontokkal lehetett bekerülni a felsőoktatási intézményekbe. Azáltal, hogy nincsen minimumponthatár, illetve a pluszpontokat az intézmények maguk határozzák meg, jelentős mértékben változtak a ponthatárok is a korábbi évekhez képest. Ahogy az általános eljárás is meglepő eredményekkel szolgált július 23-án a legtöbb szak esetében, úgy az augusztus 27-én kihirdetésre kerülő pótfelvételi ponthatárokat sem lehet előre megjósolni.
A rekordszámú jelentkező és a megváltozott felvételi rendszer magával hozta azt is, hogy idén kiemelkedően magas ponthatárok voltak a legnépszerűbb szakokon. A Corvinuson például a térítésmentes alapképzésekre 433 pont alatt, az önköltséges helyekre 400 pont alatt nem lehetett bekerülni. Sőt, az intézményben meghirdetett kilenc alapszak közül hétnél náluk húzták meg a legmagasabb ponthatárt az adott szakot kínáló magyar egyetemek közül.
Az Óbudai Egyetemen a magas jelentkezőszám miatt esetenként akár 100 ponttal is több kellhetett a bekerüléshez a tavalyi határhoz képest. Ám a felvettek száma az alapszakos képzéseken így is 11 százalékkal nőtt. Az orvos- és egészségtudományi területen is magasak voltak a ponthatárok: a Semmelweis általános orvos osztatlan képzésére 427 pontra volt szükség az állami ösztöndíjas helyekhez.
Az általános és a pótfelvételi számokban
Az általános eljárásban tízből nyolc diák jutott be ösztöndíjas helyekre. A pótfelvételi számairól a Kulturális és Innovációs Minisztérium vasárnap osztott meg információkat az MTI-vel: az eljárás során a jelentkezők 35 százaléka jelölt meg államilag finanszírozott helyeket. A diákok háromnegyede alapképzést szeretne elkezdeni szeptemberben, 15 százalékuk mesterképzést, a maradék 10 százalék pedig az osztatlan és a felsőoktatási szakképzés között oszlik meg.
A pótfelvételi során a felvételizők 65 százaléka választotta valamelyik megújult intézményt, 19 százalékuk jelentkezett egyházi egyetemre vagy főiskolára, és 9 százalékuk állami egyetemen szeretne továbbtanulni.
A kiemelt kép forrása: Facebook / Budapest Park.
Ponthatár-körkép: mutatjuk, mely szakok a legnépszerűbbek 2025-ben!
A főváros mellett Veszprémben volt a legnagyobb Pont Ott Parti, ott tartották az országos központi rendezvényt, de szerveztek még Egerben, Szegeden, Pécsett és Sopronban is. A legtöbbször ingyenes regisztrációt követően több száz diák várhatta együtt egy-egy helyszínen az este nyolc órakor kihirdetett ponthatárokat, felvételi eredményeket.
Országszerte több helyszínen várták a diákok Pont Ott Partikon az eredményeket (Veszprém – Fotó: UNIside)
Rekordszámú jelentkező az egyetemeken
Idén közel 130 ezren adták be a jelentkezésüket valamilyen felsőoktatási képzésre. Több mint kétharmaduk alap-, egyötödük osztatlan, és csupán tíz százalékuk mesterképzésre készült, továbbá majdnem 2500-an tervezték felsőoktatási szakképzés megkezdését szeptemberben.
Idén is a gazdasági, műszaki és informatikai szakok voltak a legkeresettebbek, és egyre többen készülnek pedagógusnak is. Az egyetemek közül továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem van az élen a jelentkezők számát tekintve, de a top ötbe már csak egy fővárosi egyetem fért be, az is csak az alsó határra. Az ELTE-t a Debreceni Egyetem követi, majd a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, és a BGE áll az ötödik helyen.
A legkeresettebb szakok idén:
- gazdálkodási és menedzsment (7142 jelentkező)
- pszichológia (6530 jelentkező)
- óvodapedagógus (4499 jelentkező)
- kereskedelem és marketing (4373 jelentkező)
- mérnökinformatikus (3651 jelentkező)
- gyógypedagógia (3392 jelentkező)
- pénzügy és számvitel (2873 jelentkező)
Ponthatárok a legnépszerűbb intézményekben
A statisztikák alapján idén is az ELTE képzései vonzották a legtöbb diákot (Forrás: felvi.hu)
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az osztatlan képzésben indított jogász szak volt a második legnépszerűbb az ELTE-n, erre 742-en jelentkeztek első helyen, összesen pedig 1405-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 479.
Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az ELTE-n:
Pszichológia szakra 873-an jelentkeztek első helyen, összesen 1977-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 457.
Programtervező informatikus szakra (Budapestre) 740-en jelentkeztek első helyen, összesen 1699-en jelölték meg. A 2025-ös őszén induló képzés ponthatára: 385.
Gazdálkodási és menedzsment szakra (Budapestre) 523-an jelentkeztek első helyen, összesen 2560-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 422.
Kereskedelem és marketing szakra (Budapestre) 399-en jelentkeztek első helyen, összesen 1704-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 419.
Nemzetközi gazdálkodás szakra 392-en jelentkeztek első helyen, összesen 1419-en jelölték meg. A 2025-ös őszén induló képzés ponthatára: 433.
Debreceni Egyetem
A két legnépszerűbb szak az általános orvos és a jogász osztatlan képzés volt.
Általános orvos szakra 399-en jelentkeztek első helyen, összesen 1768-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 397.
Jogász szakra 260-an jelentkeztek első helyen, összesen 618-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 434.
Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a DE-n:
Gazdálkodási és menedzsment szakra 258-an jelentkeztek első helyen, összesen 898-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 407.
Pszichológia szakra 234-en jelentkeztek első helyen, összesen 640-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 449.
Programtervező informatikus szakra (Debrecenbe) 227-en jelentkeztek első helyen, összesen 647-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 332.
Kereskedelem és marketing szakra (Debrecenbe) 177-en jelentkeztek első helyen, összesen 765-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 387.
Nemzetközi gazdálkodás szakra 164-en jelentkeztek első helyen, összesen 503-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 416.
A Debreceni Egyetemen a két legnépszerűbb szak az általános orvos és a jogász osztatlan képzés volt. (Fotó: Debreceni Egyetem)
Szegedi Tudományegyetem
Az eredmények alapján általános orvos és jogász osztatlan képzés itt is kiemelkedően népszerű volt.
Általános orvos szakra 444-en jelentkeztek első helyen, összesen 1923-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 414.
Jogász szakra 240-en jelentkeztek első helyen, összesen 760-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 438.
Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az SZTE-n:
Programtervező informatikus szakra 260-an jelentkeztek első helyen, összesen 647-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 350.
Ápolás és betegellátás (gyógytornász) szakra 246-an jelentkeztek első helyen, összesen 739-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 412.
Pszichológia szakra 235-en jelentkeztek első helyen, összesen 754-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 442.
Gazdálkodási és menedzsment szakra 231-en jelentkeztek első helyen, összesen 798-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 396.
Kereskedelem és marketing szakra 208-an jelentkeztek első helyen, összesen 780-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 389.
Pécsi Tudományegyetem
Osztatlan képzésben az általános orvos, a jogász és a fogorvos volt kiemelkedően népszerű.
Általános orvos szakra 499-en jelentkeztek első helyen, összesen 1971-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 406.
Jogász szakra 184-en jelentkeztek első helyen, összesen 633-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 417.
Fogorvos szakra 152-en jelentkeztek első helyen, összesen 695-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 407.
Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a PTE-n:
Ápolás és betegellátás (gyógytornász) szakra 270-en jelentkeztek első helyen, összesen 800-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 388.
Pszichológia szakra 186-an jelentkeztek első helyen, összesen 734-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 442.
Gazdálkodási és menedzsment szakra 152-en jelentkeztek első helyen, összesen 546-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 401.
Kereskedelem és marketing szakra 138-an jelentkeztek első helyen, összesen 526-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 401.
Mérnökinformatikus szakra 126-an jelentkeztek első helyen, összesen 339-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 371.
A PTE-n az általános orvos, a jogász és a fogorvos szakok voltak idén kiemelkedően népszerűek. (Fotó: UnivPécs / Csortos Szabolcs)
Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a BGE-n:
Kereskedelem és marketing szakra 805-en jelentkeztek első helyen, összesen 2725-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 400.
Turizmus-vendéglátás szakra 720-an jelentkeztek első helyen, összesen 1690-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 400.
Gazdálkodási és menedzsment szakra 690-an jelentkeztek első helyen, összesen 3195-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 400.
Pénzügy és számvitel szakra 465-en jelentkeztek első helyen, összesen 1548-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 401.
Nemzetközi gazdálkodás szakra 461-en jelentkeztek első helyen, összesen 1882-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 400.
Széchenyi István Egyetem
Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az SZE-n:
Járműmérnöki szakra 347-en jelentkeztek első helyen, összesen 837-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 356.
Gazdálkodási és menedzsment szakra 261-en jelentkeztek első helyen, összesen 781-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 423.
Kereskedelem és marketing szakra 209-en jelentkeztek első helyen, összesen 760-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 416.
Mérnökinformatikus szakra 196-an jelentkeztek első helyen, összesen 567-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 334.
Gépészmérnöki szakra 180-an jelentkeztek első helyen, összesen 620-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 339.
Fotó: SZIE / Adorján András
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Az osztatlan képzésben indított építészmérnöki szak volt a harmadik legnépszerűbb az BME-n az eredmények szerint, erre 345-en jelentkeztek első helyen, összesen pedig 575-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 392.
Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a BME-n:
Mérnökinformatikus szakra 659-en jelentkeztek első helyen, összesen 1827-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 355.
Villamosmérnöki szakra 392-en jelentkeztek első helyen, összesen 1016-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 358.
Gépészmérnöki szakra 338-an jelentkeztek első helyen, összesen 1118-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 340.
Mechatronikai mérnöki szakra 337-en jelentkeztek első helyen, összesen 778-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 394.
Építészmérnöki szakra 314-en jelentkeztek első helyen, összesen 836-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 424.
Az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több jelentkezőt vett fel a BME az idén, mint tavaly. (Fotó: BME)
Óbudai Egyetem
Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az OE-n:
Mérnökinformatikus szakra (Budapestre) 734-en jelentkeztek első helyen, összesen 1901-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 423.
Villamosmérnöki szakra (Budapestre) 364-en jelentkeztek első helyen, összesen 960-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 380.
Építészmérnöki szakra 357-en jelentkeztek első helyen, összesen 961-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 397.
Gépészmérnöki szakra (Budapestre) 279-en jelentkeztek első helyen, összesen 988-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 368.
Kiberbiztonsági mérnöki szakra 192-en jelentkeztek első helyen, összesen 478-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 401.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
A legnépszerűbb szak a PPKE-n az osztatlan képzésben indított jogász volt. Erre 542-en jelentkeztek első helyen, összesen pedig 1528-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 469.
Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a PPKE-n:
Pszichológia szakra 343-an jelentkeztek első helyen, összesen 1300-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 474.
Nemzetközi tanulmányok szakra 109-en jelentkeztek első helyen, összesen 514-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 430.
Molekuláris bionika szakra 107-en jelentkeztek első helyen, összesen 265-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 359.
Kommunikáció- és médiatudomány szakra 106-an jelentkeztek első helyen, összesen 563-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 408.
Igazságügyi igazgatási szakra 67-en jelentkeztek első helyen, összesen 291-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 408.
A legnépszerűbb szak a PPKE-en az osztatlan képzésben indított jogász volt. (Fotó: PPKE)
Károli Gáspár Református Egyetem
Az eredmények megmutatták, hogy az osztatlan képzésben indított jogász szak volt a második legnépszerűbb a KRE-n, erre 276-an jelentkeztek első helyen, összesen pedig 1143-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 445.
Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a KRE-n:
Pszichológia szakra 348-an jelentkeztek első helyen, összesen 1493-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 447.
Kommunikáció- és médiatudomány szakra 94-en jelentkeztek első helyen, összesen 435-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 425.
Óvodapedagógus szakra (Budapestre) 93-an jelentkeztek első helyen, összesen 373-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 298.
Keleti nyelvek és kultúrák (japán) szakra 84-en jelentkeztek első helyen, összesen 247-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 272.
Anglisztika szakra 78-an jelentkeztek első helyen, összesen 378-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 310.
Semmelweis Egyetem
Osztatlan képzésben az általános orvos, a fogorvos és a gyógyszerész volt kiemelkedően népszerű.
Általános orvos szakra 1240-en jelentkeztek első helyen, összesen 2084-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 427.
Fogorvos szakra 386-an jelentkeztek első helyen, összesen 988-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 417.
Gyógyszerész 149-en jelentkeztek első helyen, összesen 625-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 350.
Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az SE-n:
Ápolás és betegellátás (gyógytornász) szakra 478-an jelentkeztek első helyen, összesen 1086-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 382.
Ápolás és betegellátás (dietetikus) szakra 169-en jelentkeztek első helyen, összesen 675-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 330.
Konduktor szakra 130-an jelentkeztek első helyen, összesen 264-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 351.
Ápolás és betegellátás (mentőtiszt) szakra 77-en jelentkeztek első helyen, összesen 263-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 301.
Ápolás és betegellátás (szülésznő) szakra 75-en jelentkeztek első helyen, összesen 249-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 301.
A Semmelweis Egyetem hat karára összesen 2175 hallgató nyert felvételt idén (Fotó: Semmelweis Egyetem)
Miskolci Egyetem
Az osztatlan képzésben indított jogász szak volt a legnépszerűbb az ME-n, erre 123-an jelentkeztek első helyen, összesen pedig 360-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 402.
Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az ME-n:
Ápolás és betegellátás (gyógytornász) szakra 92-en jelentkeztek első helyen, összesen 284-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 296.
Gépészmérnöki szakra (Miskolcra) 87-en jelentkeztek első helyen, összesen 255-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 282.
Kereskedelem és marketing szakra 84-en jelentkeztek első helyen, összesen 245-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 410.
Mérnökinformatikus szakra 82-en jelentkeztek első helyen, összesen 210-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 280.
Programtervező informatikus szakra 74-en jelentkeztek első helyen, összesen 238-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 287.
A 2025-ben induló felsőoktatási képzések ponthatárai, felvételi eredményei megtekinthetők szakos és intézményi bontásban is a felvi.hu felületén. Aki lemaradt a februári határidőről vagy nem nyert felvételt, július 30. és augusztus 7. között lesz lehetősége a pótfelvételi eljárás során egyetlen helyre beadni a jelentkezését.
Kiemelt kép: Miskolci Egyetem
Minden idők legjobb magyar eredménye az Egyetemi Világjátékokon
Az Egyetemi Világjátékokon idén 161 fős magyar delegáció képviselte hazánkat, melyből 113-an versenyzők, akik huszonöt hazai és négy külföldi felsőoktatási intézmény képviseletében, tizenkét sportágban vettek részt az egyetemi sport legrangosabb versenyén. Az idei Egyetemi Világjátékokon 18 sportágban 119 ország csaknem 10 ezer résztvevője szerepelt.
Hatalmas küzdelem a zárónapon
A magyar vízilabda csapat a csoportmérkőzések alatt Szingapúrt, a németeket és a japánokat is legyőzte, a görögökkel pedig 13-13-as döntetlent játszottak. A negyeddöntőbe kerüléshez a kínai csapatot kellett legyőzni, majd az USA csapatát maguk mögött hagyva jutottak a döntőbe, melyet az Egyetemi Világjátékok záró napján játszottak le. Az olaszok elleni küzdelemben ezüstérmes lett a magyar csapat, 13-11 re kaptunk ki az olaszoktól.
Idén Csengtuban bizonyíthattak a diákok az Egyetemi Világjátékokon. (Fotó:123RF)
Minden nap szereztek érmet a magyar egyetemisták
Nem telt el olyan nap az Egyetemi Világjátékok hivatalos versenynapjain, hogy ne lett volna magyar érmes. Csengtuban a 113 magyar sportolóból 32-en szereztek érmet, 16 egyetem képviseletében.
Aranyérmet szerzett Pigniczki Fanni (KRE) ritmikus gimnasztika egyéni összetettben és labdával, a cselgáncsozó Gőz Roland (WSUF) 90 kg-ban.
Ezüstérmet szerzett sportlövészetben a női 10 m légpuska csapat: Dénes Eszter (MATE), Lovász Dorina (BGE), Bajos Gitta (EDUTUS), Fábián Sára (NKE) és női 25 m pisztolyban. Horváth Gergő (TF) vívás egyéni férfi kardban, Sebestyén Dalma (SZE) úszás női 200 m vegyesen és női 200 m pillangón, Késely Ajna (BGE) női 400 m gyorson. A vízilabda csapat: Ágh György (KJE), Aranyi Máté (BGE), Baksa Benedek (EKKE), Batizi Benedek (BME), Bóbis Botond (SZTE), Dala Máté Döme (BME), Danka Bendegúz (ELTE), Ekler Bendegúz (TF), Kevi Bendegúz (BME), Mizsei Márton (BME) Nyíri Balázs (PPKE), Sugár Péter (BCE), Szeghalmi Zsombor (DE).
Bronzérmet szerzett Gyertyás Róza (NKE) judo 52 kg-ban, Szabó-Feltóthy Eszter (BME) úszás női 200 m háton, Török Gergely (DE) férfi magasugrásban, Mátó Sára (PPKE) női 400 m gáton, Szabó Bence (SZE) – Furkó Kálmán (TF) férfi könnyűsúlyú kettőpárevezős és a vívás női párbajtőr csapat: Gnám Tamara (EDUTUS), Kardos Edina (TF), Muhari Eszter (ELTE), Tóth Jázmin (BCE).
Egyetemi Világjátékok lehetséges helyszíne 2026-ban Magyarország
Az Egyetemi Világjátékok ideje alatt Juhász Péter a MEFS főtitkára és Ancic-Valkai Ágnes a MEFS nemzetközi kapcsolatok igazgatója tárgyalt a FISU főtitkárával és legfelsőbb vezetőivel, annak érdekében, hogy az év végi Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség soron következő tisztújító közgyűlésén magyar részről is legyen tagja a FISU felsővezetésnek, valamint 2026-ban ismét Magyarország adhasson otthont Egyetemi Világbajnokságnak.
Országosan mindenhol örömükben tombolnak a fiatalok: 94 785 embert vettek fel idén összesen a felsőoktatásba
2023-ban július 26-án este 20:00 órakor derültek ki az eredmények, hogy kik kerülnek bele a felsőoktatásba.
Az eseményt számos helyszínen ünnepelték: Pont Ott Partikat tartottak. A fővárosban most először vadonatúj helyszínen: a Budapest Parkban tartották meg az eseményt. A kapunyitás 15:00-kor történt, ekkortól folyamatosan áramlottak be a diákok. 17 óráig zene szólt, majd azt követően kerekasztalbeszélgetés következett: „Ha kell egy kis segítség, avagy gyorstalpaló az egyetemi támogatásokról” címmel. A diákok szívesen olvasták legutóbb megjelent kiadványunkat.
Az érdeklődő diákok minden példányt elkapkodtak legutóbb megjelent kiadványunkból. (Fotó: Bodzás Szabolcs)
Ezt követően 18:15-től a színpadon Filo, Atka és Nasimiiov zenélt. 20 órakor pedig eljött a pillanat, amit mindenki tűkön ülve várt: kihirdették az eredményeket. Ezt követően a legtöbb fiatal megnyugodott és kezdetét vette a Hundres Sins koncert.
A koncertező fiatalok. (Fotó: Lapat Dániel)
Budapesten ezt követően afterparti vette kezdetét, ami egészen július 27-e hajnali 3-ig fog tartani.
Koncertek a Pont Ott Partin. (Fotó: Lapat Dániel)
Ahogy arról korábban beszámoltunk: nem csupán a fővárosban, hanem több vidéki városban is tartanak a ponthúzás kapcsán rendezvényt, hogy ki jut be a felsőoktatásba: Debrecenben, Egerben, Győrött, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban – ezen a helyszínen hazánk jelenleg legnépszerűbb előadóművésze: Azahriah is fellép – és Szegeden is tartanak ponthatárváró rendezvényt.
[kiemelt]Az UNIside csapata őszintén gratulál minden felvételt nyert tanulónak![/kiemelt]
UNIside webshop
