építőmérnök Archívum | Diplomátszerzek

Melyik való neked: építészmérnök vagy építőmérnök alapképzés?

Milyen alapvető különbségei vannak a két szaknak?

Az építészmérnökök képesek ellátni a település- és területrendezés valamennyi építészeti és építési feladatát, ezen belül elvégzik épületek, épületegyüttesek építészeti, szerkezettervezési feladatait, irányítják és ellenőrzik ezek építését, műemlékvédelmi, épület-fenntartási és -felújítási feladatokat végeznek, ellátják az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását, vagy képzettségüknek megfelelő elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytatnak.

Az építőmérnök feladatai közül a legfontosabb az épületszerkezetek és műtárgyak méretezése a rájuk ható terhekre. Az építőmérnök az épületek tartószerkezetét méretezi, a stabilitását vizsgálja. Ezen túl megtervezi az épület alapozását, tervezhet ipari csarnokot, hidakat, tornyokat, vízépítési műtárgyakat, alagutakat, közműhálózatot, közutat, vasutat, gátat. Nem csak a szerkezetek tervezésénél, hanem a kivitelezésnél és fenntartásnál is sok építőmérnök tevékenykedik.

Milyen képességei vannak egy építészmérnöknek?

  • Értelmezi és jellemzi az építészeti tervek és alkotások funkcionális rendszereit, szerkezeti egységeit, elemeinek felépítését, működését, valamint ezek kölcsönhatásait.
  • Részt vesz az építési tevékenység feladataiban, és hatékonyan együttműködik a tervezési és kivitelezési folyamatokban részt vevő munkacsoportokkal.
  • Alaposan ismeri a széles körben használt épületszerkezeteket, termékeket és technológiákat, valamint képes azokat szakszerűen alkalmazni.
  • Megérti a magasépítési tartószerkezetek, valamint az épületszerkezeti és épületgépészeti megoldások működését, és képes részt venni ezek kivitelezésében.
  • Szervezi, előkészíti, irányítja, követi és ellenőrzi az épületmegvalósítási és épületfenntartási folyamatokat.
  • Alkalmazza a települések szabályozási terveit és az építésügyi szabályzásokat.
  • Kezeli az épületfizikai és környezeti hatásokból adódó problémákat, betartva a szakterületre vonatkozó előírásokat és szabványokat.
  • Építési műszaki dokumentációt készít: alkalmazza a vonatkozó ábrázolási szabályokat és szabványokat, valamint létre tud hozni építészeti rajzot, valós és virtuális modellezést, valamint prezentációkat.
  • Használja az alapvető építészeti informatikai eszközöket és szoftvereket, valamint elkészíti a költségvetéseket és organizációs terveket.

Milyen képességei vannak egy építőmérnöknek?

  • Megérti a mérnöki létesítmények viselkedését, valamint azokat a jelenségeket, amelyek befolyásolják a mérnöki munkát.
  • Alkalmazza az építőmérnöki tervezés különböző modelljeit és számítási módszereit.
  • Ismeri és használja az objektumok építésére és üzemeltetésére vonatkozó műszaki előírásokat.
  • Hatékonyan tud kommunikálni műszaki eszközökkel, például rajzok formájában is.
  • Elvégzi az építőmérnöki szakma teljes területén a műszaki vezetői feladatokat, építési műszaki ellenőrzést, továbbá ellátja az építési, akadálymentesítési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatokat.
  • Részt vesz a településüzemeltetési feladatokban, valamint a településmérnöki tevékenységekhez kapcsolódó építőmérnöki részfeladatok ellátásában.
  • Szakterületén belül önállóan old meg egyszerűbb tervezési és fejlesztési feladatokat, bonyolultabb feladatoknál irányítás mellett érdemi mérnöki közreműködést biztosít.
  • Képes feldolgozni és hasznosítani a szakirodalmat.

Miből épül fel az építészmérnöki képzés?

Nagyobb részben az építészmérnöki szakmai ismereteket oktatják: épülettervezés, építészettörténet, várostörténet, településtervezés, tartószerkezetek, épületszerkezetek, építőanyagok, épületgépészet, építéskivitelezés-szervezés, épületfizika és energetika, építészeti ábrázolás, építészeti informatika.

Kisebb részben a tantervet a kreatív készségfejlesztési, művészeti és műveltségi, humán és társadalomtudományi, valamint természettudományos, műszaki, gazdasági és jogi ismeretek és segédtudományok alkotják.

Miből épül fel az építőmérnöki képzés?

Legnagyobb részben az általános építőmérnöki ismereteket oktatják: anyagismeretek, építőmérnöki ábrázolás, geodézia, geoinformatika, geotechnika, magasépítési, mélyépítési, közlekedési és vízi létesítmények, települési és környezetmérnöki ismeretek.

Közepes arányban vannak a természettudományi ismeretek, úgy mint matematika, fizika, mechanika és kémia.

Kisebb részben a tantervet a gazdasági és humán ismeretek alkotják, többek között közgazdaságtan, vállalkozási és menedzsment ismeretek, államigazgatási és jogi ismeretek.

Mire kell számítani a két képzés során?

Építészmérnök Építőmérnök
képzési idő 7 félév 8 félév
megszerzendő kreditek 210 kredit 240
diplomamunka kreditértéke 20 kredit 15 kredit
gyakorlatorientáltság 60 százalék 60 százalék
szakmai gyakorlat min. 6 hét min. 6 hét
specializáció max. 42 kredit 55–85 kredit

Melyik egyetemeken, karokon érhető el építészmérnöki képzés?

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar
  • Debreceni Egyetem Műszaki Kar
  • Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar
  • Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
  • Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar

Az Óbudai Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem 2025 szeptemberétől levelező tagozaton is indított építészmérnöki képzést. Angol nyelven a szak nem indult.

Milyen ponthatárokra lehet számítani építészmérnöki képzésben?

Állami ösztöndíjas, nappali képzésben a legmagasabb ponthatár a 2025-ös általános felvételi eljárásban a BGE-n volt (424 pont), a legalacsonyabb a Debreceni Egyetemen (310 pont).

Önköltséges, nappali képzésben a legmagasabb ponthatár a 2025-ös általános felvételi eljárásban a BGE-n volt (408 pont), a legalacsonyabb a Pécsi Tudományegyetemen (308 pont).

Melyik egyetemeken, karokon érhető el építőmérnöki képzés?

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar
  • Debreceni Egyetem Műszaki Kar
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar
  • Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar
  • Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
  • Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem 2025 szeptemberétől levelező tagozaton is indított építőmérnöki képzést. Angol nyelven a BGE-n és a Széchenyi István Egyetemen érhető el a szak.

Milyen ponthatárokra lehet számítani építőmérnöki képzésben?

Magyar nyelvű, állami ösztöndíjas, nappali képzésben a legmagasabb ponthatár a 2025-ös általános felvételi eljárásban a Széchenyi István Egyetemen volt (372 pont), a legalacsonyabb az NKE-n (265 pont).

Magyar nyelvű, önköltséges, nappali képzésben a legmagasabb ponthatár a 2025-ös általános felvételi eljárásban a Széchenyi István Egyetemen volt (331 pont), a legalacsonyabb a Debreceni Egyetemen (258 pont).

A műszaki képzésekkel kapcsolatos legújabb rangsorokról az UNI in&out legfrissebb kiadványában olvashattok, amit itt tudtok megvásárolni print vagy digitális formában.

További részleteket a szakokról a felvi.hu oldalán olvashattok.

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Amit tudnod kell, ha építőmérnöki szakra mennél

Az építőmérnöki végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

Építőmérnökként főleg építő vagy építész irodákban, építkezésekkel foglalkozó cégeknél tudsz elhelyezkedni, de akár magánvállalkozásba is kezdhetsz.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: építőmérnök, építőipari egység vezetője, építő- és építésztechnikus, műszaki rajzoló, szerkesztő, mérnök vagy építőipari szakmai irányító, felügyelő.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz építőmérnöki képesítéssel: építőmérnök, építőipari egység vezetője, építő- és építésztechnikus (Fotó: 123rf)

Továbbá olyan munkaköröket is betölthetsz, mint építésvezető, munkahelyi mérnök, tervezőmérnök, műszaki előkészítő, statikus tervező, művezető, műszaki asszisztens, vezető, építéshatósági ügyintéző. A listát hosszan lehetne folytatni, hiszen nagyon sokrétű álláslehetőségeket kínál a műszaki terület. 

 

Híres építőmérnökök

John Smeaton (1724–1792) brit építőmérnök volt, hidak, csatornák, kikötők és világítótornyok tervezéséért volt felelős. Smeaton volt az első önjelölt „építőmérnök”, és gyakran az „építőmérnökök atyjának” tartják. Továbbá gépészmérnök és kiváló fizikus is volt egyben.

A Széchenyi lánchíd budai hídfője és a Váralagút a Clark Ádám téren (Fotó: 123rf)

Clark Ádám, azaz Adam Clark (1811–1866) skót mérnök volt, a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője és a budai Váralagút tervezője. 1834-ben Adam Clark a Hunter & English gépgyárában gépépítő mérnökként dolgozott. Itt ismerkedett meg Széchenyi Istvánnal, aki akkor Londonban a Duna szabályozásához szükséges gépeket rendelte meg. Széchenyi Clarkra bízta ezeknek a gépeknek a felállítását és a gépmunka vezetését. 1835-ben a budapesti lánchíd építéséhez művezető mérnöknek nevezték ki, egyúttal ő lett a híd tervezésével és a hídépítés fő vezetésével megbízott William Tierney Clark hidrotechnikus helyettese. Továbbá részt vett az első köztéri szökőkút, az első pesti sétatér építésében is. Megtervezte az első budai vízvezetéket, amelyet azonban pár év múlva le kellett bontani. Utolsó nagy műve a budai Váralagút volt, melynek végleges kivitelezési terveit 1851-ben készítette el, William Tierney Clark budapesti irodájának korábbi tervei alapján. Amikor a terveket elfogadták, az alagútépítő társaság bizottsága őt bízta meg a mű építésének vezetésével és kinevezte főmérnöknek is.

 

Milyen szakképzettséget ad az építőmérnöki szak?

  • Építőmérnök.

 

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés:

Angolul jelenleg a DE és a SZE képzésén választhatod ezt a szakot Civil Engineering néven.

 

Ezekből a tantárgyakból jó, ha erős vagy, ha ezt a szakot nézted ki magadnak:

Egy építőmérnök ismeri az építőmérnöki gyakorlatban alkalmazott alapvető tervezési elveket és módszereket (Fotó: 123rf)

Milyen előképzettség segít a bejutásban?

Célszerű már eleve olyan középiskolát választanod, ahol indítanak matek vagy reáltagozatos osztályt. De egy nem tagozatos gimnáziumban is előnyre tehetsz szert, ha az utolsó két évedben fakultációnak választod a matekot és/vagy a fizikát.

2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok. Vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. Szakképzésért intézményi pontot azonban továbbra is adhatnak az egyes egyetemek.

 

Képzési terület: 

 

Mennyi időbe telik a képzés?

  • 8 félév.

 

Milyen specializációi vannak, és azoknak milyen szakterületei?

Intézményenként változhat az, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a szakon illetve, hogy hány fős alaplétszámmal indítanak el egy szakirányt.

 

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

  • természettudományi ismeretek
    • (matematika, fizika, mechanika, kémia),
  • gazdasági és humán ismeretek
    • (közgazdaságtan, vállalkozási és menedzsment ismeretek, államigazgatási és jogi ismeretek),
  • általános építőmérnöki ismeretek
    • (anyagismeretek, építőmérnöki ábrázolás, geodézia, geoinformatika, geotechnika, magasépítési, mélyépítési, közlekedési és vízi létesítmények, települési és környezetmérnöki ismeretek).

 

Milyen gyakorlati követelményei vannak a szaknak?

A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.

 

Mit tud egy építőmérnöki szakon végzett hallgató?

  • Az építőmérnöki szakterületen leggyakrabban alkalmazott szerkezeti anyagokat, azok tulajdonságait és alkalmazásuk feltételeit ismeri.
  • Ismeri az építőmérnöki gyakorlatban alkalmazott alapvető tervezési elveket és módszereket.
  • Jártas az alapvető építéstechnológiai eljárásokban, az alkalmazott munka- és erőgépek működési elveiben továbbá ismeri a talajmechanikai, alapozási elveket, módszereket.
  • A gyakorlatban leggyakrabban használatos mérési és alapvető földmérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit ismeri.
  • Ismeri a híd-műtárgy építési-fenntartási szakmai elméleti gyakorlati módszereket.
  • A szakterületéhez kapcsolódó informatikai és infokommunikációs módszerekkel, eljárásokkal tisztában van.

Az építőmérnöki szakma teljes területén műszaki vezetői tevékenységet végzi el, építési műszaki ellenőri tevékenységet végez (Fotó: 123rf)

Mivel foglalkozik egy építőmérnök a mindennapokban? 

  • Az építőmérnöki szakma teljes területén műszaki vezetői tevékenységet, továbbá építési műszaki ellenőri tevékenységet végez. Ezeken túl építési, akadálymentesítési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatokat lát el.
  • Alkalmazza az építőmérnöki tervezés modelljeit és számítási módszereit.
  • Műszaki módon (pl. rajzban) kommunikál.
  • A mérnöki létesítmények viselkedését és a mérnöki munkát befolyásoló jelenségeket megérti.
  • Településüzemeltetési feladatokat és a településmérnöki tevékenységek körébe tartozó építőmérnöki részfeladatokat lát el.

 

Hol tanulhatsz tovább, ha itt végzel?

Mesterképzésen elsősorban olyan szakokon tanulhatsz tovább, mint:

  • településmérnöki,
  • szerkezet-építőmérnöki
  • infrastruktúra-építőmérnöki
  • építményinformatikai mérnöki,
  • földmérő- és térinformatikai mérnöki szak.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint az építész, gépészmérnöki, létesítménymérnöki, mechatronikai mérnöki, hidrogeológus mérnöki, közlekedésmérnöki, műszaki menedzser, sportmérnöki, villamosmérnöki, bánya- és geotechnikai mérnöki, biztonságtechnikai mérnöki, energetikai mérnöki, épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök, faipari mérnöki, anyagmérnöki, földtudományi mérnöki, gépészeti modellezés, ipari terméktervező mérnöki, kohómérnöki, űrmérnöki vagy egészségügyi mérnöki szak.

 

A műszaki képzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni. 

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.