Teszteld, mennyire vagy képben a környezetvédelmi alapismeretekkel, az újrahasznosítással és a klímavédelmi gyakorlatokkal.
Egy kis tudás és sok hasznos ötlet vár rád!
A kiemelt kép forrása: 123RF.
„Pszichológusként a tajvani őslakosoktól is sokat tanultam” – interjú Antonia Bai pszichológussal és vállalkozóval
A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.
Hogyan sikerült elérned, hogy megkapd a Nemzeti Tajvani Egyetem Kiváló Diák díját, amelyet abban az évben mindössze tíz hallgató nyert el mintegy tízezer közül, és te voltál az egyetlen külföldi díjazott?
Mindkét nagyapám orvos volt, de akkorra már csak az egyikük élt. Ő a család többi tagjával együtt beszélt le arról, hogy az orvosi felé induljak. Hosszas családi beszélgetések után beláttam, hogy engem sokkal inkább az emberi lélek működése vonz, így az utolsó pillanatban a pszichológia felé fordultam. Ma már tudom, hogy ez volt a legjobb döntés, amit akkor meghozhattam. A Babeş–Bolyai Egyetem évei alatt egyre erősebben éreztem, hogy vonz a külföldi tanulmányok gondolata. Így kerültem más egyetemi társaimmal együtt egy ösztöndíjas nyelvprogramba Kínába, ahol egy évet éltem, és naponta 8-10 órát a kínait tanultam. Nem volt egyszerű időszak, de rengeteget tanultam, nemcsak a nyelvet, hanem a kultúrát is, olyan dolgokat, amelyeket könyvből nem lehet elsajátítani. Sokat hallottam a Nemzeti Tajvani Egyetem kiváló oktatási stílusáról és az elérhető ösztöndíjakról, így ez lett a cél, és a nyelvvizsgáknak, valamint a kiváló értékeléseknek köszönhetően elsőként vettek fel ösztöndíjjal a Nemzeti Tajvani Egyetemre. Ez hatalmas ugrás volt: bekerültem egy olyan felsőoktatási intézménybe, amelyet a világ 63. legjobbjaként tartanak számon. Végül, mivel mindig is szenvedéllyel tanultam, annyira jól sikerült elsajátítanom a kínai nyelvet, hogy gyakran tolmácsoltam minisztériumoknak. Ráadásul egy olyan világba csöppentem, amelynek két, egymástól teljesen eltérő arca van: az egyik oldalon a futurisztikus, technológiailag fejlett ázsiai nagyvárosok világa, a másikon pedig a visszahúzódó őslakos közösségek, amelyek ma is őrzik több ezeréves hagyományaikat. Egy fizetett egyetemi programnak köszönhetően később lehetőségem nyílt közel kerülni hozzájuk – már nemcsak mint érdeklődő turista, hanem mint szociálpszichológus-kutató. Végül ez a tapasztalat lett a Tajvanon töltött évek egyik legemlékezetesebb része.
Miért látták úgy a program szervezői, hogy külföldiként te vagy a megfelelő a tajvani őslakos közösségek mobilitásának és rezilienciájának kutatására?
A program szervezői úgy vélték, hogy külföldiként egyfajta hidat képezhetek a különböző nézőpontok között: könnyebben tudtam kapcsolatot teremteni mind az őslakos közösségek tagjaival, mind a helyi résztvevőkkel. Az őslakosok felém tanúsított nyitottsága és befogadása lehetővé tette, hogy beleolvadjak a közösség életébe, és hogy kölcsönösen tanuljunk egy mástól a kultúráinkról, a kitartásról és a rezilienciáról. Ez az élmény számomra annak is a bizonyítéka lett, hogy másnak lenni nem mindig hátrány, néha éppen ez ad lehetőséget arra, hogy kapcsolatot építsünk különböző világok között, és valami egészen újat csináljunk.
Ott kint sportpszichológusként is dolgoztál. Hogyan kell ezt elképzelni, mi volt a munka fókuszában?
Először egy sportpszichológus szupervizor mellett dolgoztam különböző programokban és egyetemi asszisztensként. Később önállósodtam, és saját pszichológiai programokat építettem fel különböző csapatok számára. Eljutottam a nemzeti íjász- és az úszóválogatotthoz is. Az egyik diákom és két edző, akikkel dolgoztam, később kijutott a londoni olimpiára, több tanítványom pedig országos bajnok lett, ami hatalmas szakmai és emberi élmény volt számomra.
Mi hozott haza, és miért pont az ingatlanpiaccal kezdtél el foglalkozni?
Már csaknem tíz év telt el, mire haza tértem. Egyrészt a család is hívott haza, másrészt felmerült, hogy az ingatlan- árak hamarosan elszabadulnak, ezért szerették volna, ha segítek egy új lakás vásárlásában. Az egész család egyetlen ingatlanba fektetett, így a siker vagy a kudarc gyakorlatilag teljes mértékben rajtam múlt – hatalmas volt a nyomás. Éppen ezért a piac feltérképezését nagyon komolyan vettem, és utólag látom, hogy ez a hozzáállás vált az egyik legfontosabb tanulási folyamatommá. Ahogy egyre jobban elmélyedtem ezen a területen, és láttam, hogyan épül fel az ingatlanpiac, valamint hogyan dolgoznak az ingatlanosok, megszületett bennem a gondolat, hogy érdemes hosszabb távon is ezen a területen maradni. Ma számomra két iparág tűnik különösen izgalmasnak és jövedelmezőnek: az egyik a mesterséges intelligencia, a másik az ingatlanpiac.
Hogyan fonódik össze a pszichológia finom érzékenysége az ingatlanok és a ruhatervezés világával?
Magamat igazán vállalkozó szellemű pszichológusnak írnám le. Ha valaki belevág egy vállalkozás vezetésébe, rengeteg hasznát veheti a pszichológiának, hiszen a munka középpontjában mindig az ember áll, legyen szó tárgyalásról, döntéshozatalról vagy csapatmunkáról. Az ingatlanpiacon éppúgy, mint a divat területén, különösen fontos a finom emberismeret: érezni, mikor mire érdemes felhívni a figyelmet, hogyan lehet a legjobban ráhangolódni egy leendő vásárlóra és meddig érdemes elmenni egy alku során. Ahhoz, hogy valaki valóban jó értékesítővé vagy vezetővé váljon, elengedhetetlen a pszichológiai érzék. A pszichológusi tevékenységem az elmúlt években egyre több különböző élethelyzetet és történetet hozott elém, a vállalati stressztől és a nárcisztikus kapcsolatoktól kezdve egészen a serdülőkori útkeresésig vagy az élsportolók mentális kihívásáig. Ezekből a tapasztalatokból született meg a gondolat, hogy elindítsam a blogomat is – egy olyan ki egészítő felületet, ahol új megvilágításban írok azokról a témákról, amelyekkel a klienseimmel folytatott munkában is gyakran találkozom.
Hogy látod a nemzedékek közötti különbségeket? A mai fiatalok mennyire mások, mint akár csak egy generációval korábban?
Nem szeretem túlságosan szétválasztani az embereket aszerint, hogy melyik nemzedékhez tartoznak, inkább az egységet keresem. Természetesen minden generáció egy kicsit más, de éppen ez adja az értékét. Néha előfordul, hogy ha elakadok valamiben, egy fiatalabb családtagom odajön, és pillanatok alatt, néhány gombnyomással megmutatja, hogyan lehet megoldani azt, ami nekem addig nem ment Az idősebbek viszont a tapasztalat és a bölcsesség hordozói: ők őrzik azt a tudást, ami segít felismerni a mintákat, mielőtt fájdalommá vagy szenvedéssé válnának. Ha a különböző generációk egymásra hangolódnak és egymástól tanulnak, abból valódi növekedés születik – a családban és a társadalomban egyaránt.
Mit tanácsolnál a jövő pszichológusainak, vagyis azoknak a diákoknak, akik erre a pályára vágynak?
Talán azt, hogy minél hamarabb és minél magabiztosabban tanuljanak meg angolul. Ez tényleg kulcsfontosságú, mert így tudnak hozzáférni a legfrissebb tudományos eredményekhez, hallgatni inspiráló előadásokat és olvasni olyan kutatásokat, amelyekből rengeteget lehet tanulni. Az angol nyelv ma már nemcsak egy plusztudás, hanem eszköz arra, hogy a világ bármelyik részéről elérhetővé váljon a tudás.
Kell-e tartani attól, hogy a pszichólógusokat leváltják az MI-megoldások?
Úgy gondolom, hogy most egy nagy átalakulás küszöbén állunk, hasonló an ahhoz, amikor megjelent az első személyi számítógép vagy az internet. Nyilván vannak munkahelyek, amelyeket a mesterséges intelligencia már most is átalakít. Ázsiában például láttam olyan éttermeket, ahol már robotok hozták ki a tálcákat az asztalokhoz, így jóval kevesebb felszolgálóra volt szükség – ők inkább a lepakolást és a logisztikát segítették. Ami a pszichológiát illeti, az MI sok mindenre képes: empatikus válaszokat adhat és sokszor hasznos tanácsokat is. Viszont a térben megélt emberi jelenlétet nem tudja pótolni. Nem képes érzelmi válaszokat megélni, és bár rengeteg információja van, a válaszai nem élettapasztalatból, hanem kognitív adatokból születnek. Az idei lisszaboni AI Web Summiton is szólt néhány előadás erről: bár a mesterséges intelligencia már rend kívül fejlett, még mindig nem tudjuk, hogyan adhatnánk neki valódi érzelmeket vagy hogyan taníthatnánk meg rezonálni egy másik emberrel. Ez továbbra is az egyik legnagyobb kihívás, és éppen ez teszi különlegessé és pótolhatatlanná az emberi mivoltunkat.
Hogyan látod, miként lehet megőriz ni az emberi jelenlétet a technológia rohamos fejlődése mellett?
Minden technológia lehet jó is, és rossz is, attól függ, hogyan használjuk. A telefon is lehet ártalmas, ha valaki folyamatosan a telefonjába merül, és a függőjévé válik. De lehet tudatos eszköz is, ahogy a dalai láma példája mutatja: ő beállított rajta egy emlékeztetőt, amely minden órában a boldogságra és a hálára emlékezteti. Ehhez hasonlóan az MI is csak egy eszköz, és nemcsak nekünk, pszichológusoknak, hanem mindannyiunknak érdemes megtanulnunk jól használni. Ha tudatosan integráljuk, rengeteget könnyíthet a munkánkon automatizálhatja a rutinfeladatokat, és teret adhat annak, ami igazán emberi bennünk: a kreativitásnak, az empátiának és a személyes kapcsolódásnak.
Miben érzed leginkább, hogy a külföldön szerzett tapasztalataid formálták a látásmódodat akár a pszichológusi munkádban, akár az életed más területein?
Amikor valaki hozzám fordul, az élethelyzetét mindig négy különböző szemszögből igyekszem átlátni.
- Az európai szemlélet A hagyományos, európai pszichológiai irányt a Babeş–Bolyai Egyete men sajátítottam el, ez az a szemlélet, amellyel Európában a legtöbben dolgozunk. Stabil, rendszerezett és racionális alapot ad a pszichológusi munkához.
- Az amerikai szemlélet A Tajvani Egyetemen folytatott tanulmányaim során irányadó volt az amerikai pszichológia. Ennek köszönhetően figyelemmel kísérem a legfrissebb tudományos és kísérleti eredményeket, hogy pontos kérdéseket tegyek fel, jó válaszokat adjak és időben felismerjek egy-egy összefüggést vagy tünetegyüttest.
- Az ázsiai szemlélet A Tajvani Egyetemen tanulmányaim részeként megismerkedtem az ázsiai pszichológiai gondolkodással, amely olyan fogalmakat helyez középpontba, mint a meditáció, a figyelem, a fókusz vagy a hála. Ezeket elméleti keretként, majd gyakorlatban (elvonulásokon) tanultam, de mély benyomást tettek rám, és ma is fontos részei a szemléletemnek.
- Az őslakos látásmód Az őslakos közösségek nemcsak túlélnek a természetben, hanem egy olyan érzékenységgel kapcsolódnak hozzá, amit mi, modern emberek sokszor már elfelejtettünk. Ők másképpen figyelnek, látnak és érzékelnek, más szinten figyelik a világot, és ez a fajta érzékenység segít abban, hogy tudatosabban éljünk.
Ezt a négy szemléletet nemcsak a munkámban, hanem a magán- életemben is alkalmazom. Nagyon hasznosnak bizonyulnak, mert egy statikus, elakadt helyzetet is gyorsan mozgásba tudnak hozni – valame lyik nézőpont vagy a kombinációjuk mindig segít, és ilyenkor a változás szinte azonnal elindul.
Antonia Bai
- 40 éves.
- Pszichológus, blogger és vállalkozó. Saját pszichológiai praxist vezet, blogjában a modern mentális egészség és a kultúrák közti élet témáiról ír. Olyan globális lelkületű em berekkel dolgozik, akik az egyensúlyt keresik. Emellett egy divatmárkát irányít és projektalapú ingatlanfejlesztésekkel foglalkozik.
- A kolozsvári Babeş–-Bolyai Egyetem pszichológia szakán végzett 2009-ben. Kolozsvárt követően Ázsiában élt közel 10 évig, többek közt Kínában, Japánban és Tajvanon. Kínában 2009–2010 között járt a Csangcsun Egyetemre, majd 2011 és 2014 között a Nemzeti Tajvani Egyetemen szerezte a mesterdiplomáját szociálpszichológia szakon. Itt nyerte el a Kiváló Diák Díjat 2013-ban. Sportpszichológusként a tajvani nemzeti íjászcsapattal és a Nemzeti Úszómentő Szövetséggel is együtt dolgozott.
Még több értékes tartalom vár!
Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!
Miért kiemelten fontos napjainkban a sport, az egészség és az olimpia a fiataloknak?
Az olimpiai láng felgyulladása minden alkalommal inspiráló pillanat, de az igazi kihívás nem a versenypályán kezdődik: a valódi eredmény a mindennapi mozgásban, az egészséges szokások kialakításában rejlik. A magyar fiatalok fizikai állapota az elmúlt évtizedekben változásokon ment keresztül, és a szakemberek szerint a rendszeres testmozgás kulcsfontosságú a testi-lelki egészség, a koncentráció és a tanulási eredmények szempontjából is. Felmérések és tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a sport élvezetes, közösségformáló és hosszú távon is fenntartható életmódot alapozhat meg – akár az olimpiai csúcsok közelében, akár a mindennapi iskolai rutinban.
De a sport nem csak a legjobbak kiváltsága. Erről beszélnek azok is, akik nap mint nap az aktív életmódot és egészséget népszerűsítik a fiatalok körében.
Miért nem „csak sport” a sport?
„Mozgás nélkül nincs élet” – állítja Fehérné Mérey Ildikó, a testnevelés‑tudományok doktora és a Hungarofit mérési rendszer kidolgozója. Szerinte a sport és a fizikai aktivitás alapvetően meghatározza a fiatalok egészségét és fittségét, és nem csupán fizikai teljesítményről van szó.
A szakember hangsúlyozza, hogy a rendszeres mozgás – akár csak séta vagy könnyű futás formájában – javítja az immunrendszert, a koncentrációt és az általános közérzetet is, miközben segít abban, hogy az iskolai és egyetemi feladatokkal hatékonyabban birkózzunk meg. A sport nem „plusz teher”, hanem olyan eszköz, ami támogatja a mindennapi teljesítményt és életminőséget.
Ez az egészségközpontú megközelítés a Hungarofit mérési rendszer filozófiájában is megjelenik: ennek célja objektív módon felmérni a fizikai állapotot és azt, hogyan tudjuk hosszú távon megőrizni a fittségünket, amely nemcsak a sportteljesítmény, hanem a mindennapi élet szempontjából is kulcsfontosságú.
Mozgás nélkül nincs élet – interjú a testnevelés-tudományok doktorával, Fehérné Mérey Ildikóval
Ezt a szemléletet Fehérné Mérey Ildikó az UNIside Glow up!-programjában is képviseli. Nagykövetként a diákok figyelmét az egészséges életmód és a rendszeres mozgás fontosságára hívja fel. A fiatalok még ingyenes sportprogramokban is részt vehetnek.
Az UNIside kezdeményezése több pilléren áll: fontos elemét adják a személyes beszélgetések, melyeken keresztül napvilágra kerül, hogy az általános és a középiskolás diákokat mi hajtja, milyen szorongásaik vannak és miként gondolkodnak a pályaválasztásról. Sokszor önmagában a figyelem is látványos változást hoz: a beszélgetéseken ugyanis rendre kiderül, hogy a fiatalok ki vannak rá éhezve, hogy meghallgassák őket.
Testnevelés a mindennapok részeként
A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rektora, Sterbenz Tamás azt képviseli, hogy a sport ma már nem csupán élsportot jelent, hanem az egészséges életmód aktív meghirdetését. A TF története száz évre nyúlik vissza, és az egyetem célja ma, hogy a testnevelést és az aktív életet a mindennapi rutin részévé tegye.
Sterbenz Tamás szerint az egyetem nem csak oktatási és kutatási központ, hanem olyan közösségi tér is, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat különböző sportokban, megtanulhatják a sport szervezését és élvezhetik az aktív élet előnyeit. A TF mostani centenáriumi eseményei között is hangsúlyt kapott, hogy a sport ne csak a versenyzésről szóljon, hanem az egészséges életmódról és a tudatos mozgásról is.
„Szeretnénk, ha a testmozgás a mindennapok természetes része lenne” – interjú Sterbenz Tamással
Diákok, sportolók, célok — inspiráció a pályán és azon túl
Akik személyesen is a sport világában mozognak — akár versenyszerűen, akár hobbi szinten —, azt mondják, hogy egy cél kitűzése segít abban, hogy a testedzés ne csak egy kötelező feladat legyen. Pap Bianka, kétszeres paralimpiai, hatszoros világ‑ és hétszeres Európa‑bajnok úszó az UNIside-nak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy számára mindig fontos volt, hogy legyen mit elérnie, mert ez ad erőt a mindennapi edzésekhez és az egészséges élethez.
Ez a célorientáltság nem csak profi sportolóknak hasznos: ha fiatalon megtalálod azt a mozgásformát, amit szeretsz – legyen az úszás, futás vagy akár tánc – az nemcsak testi fittséget ad, hanem mentális erőt is az egyetemi kihívásokhoz.
Sport és egészség mint életmód
A sport nem elszigetelt tevékenység, hanem életmód. A 2026‑os olimpiai játékok kapcsán megnyilvánuló nemzetközi lelkesedés sokakat emlékeztet arra, mennyire inspiráló lehet egy világverseny, de az igazi hatás nem a tévé előtt ülve vagy az Instagram‑bejegyzésekben mérhető. A sport, bármilyen szinten űzve, a mindennapi energiát és egészséget javítja, és hozzásegít ahhoz, hogy a tanulás, a munka és a mindennapi feladatok jobban menjenek.
Ez a gondolat a Glow up! program filozófiájában is visszaköszön: a fiatalok önbizalmának és tudatosságának fejlesztése – akár sport, akár tanulás terén – kulcs a sikeres élethez. A kezdeményezés több iskolában segít abban, hogy a diákok reálisan tervezzék meg a saját útjukat és meglássák, hogyan kapcsolható össze az egészséges életmód a céljaik elérésével.
Téli olimpia és te – hogyan kapcsolódj be?
Amikor a 2026‑os téli olimpia elkezdődött, a nézők közül sok fiatal érezhette azt, hogy a sport távolabb van mindennapi életüktől, mint kellene. A játékok Milánóban és Cortina d’Ampezzoban zajlanak február elejétől, és a magyar csapat tizenöt sportolóval vesz részt rajta, ami hatalmas lehetőség arra, hogy a sport nemzetközi pályán is inspiráljon minket a mozgásra és egészségre.
A téli olimpia alkalom lehet arra, hogy megtaláld azt a sportot vagy mozgásformát, ami téged is motivál. A magyar csapat jelenléte a játékokon emlékeztet arra, hogy a sport többről szól, mint versenyről: az egészségről, a kitartásról, az önismeretről és a közösségről.
Ha rendszeresen mozogsz — akár csak heti néhány alkalommal —, azzal nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is fittebb leszel, és az egyetemi vagy iskolai kihívásokkal is könnyebben birkózhatsz meg. Ez a szemlélet — a sport, mint életmód, nem pedig kötelesség — olyan tudás, amit ma érdemes elvinni a saját mindennapjaidba.
——
A kiemelt kép forrása: 123RF.
Friss lendület az új évhez: tippek a motivált kezdéshez
Az újév kezdete mindig remek alkalom arra, hogy új lendületet vegyél és frissen vágj bele a következő időszakba. Az első lépés az, hogy határozd el milyen célokat tűzöl ki magadnak. Gondold végig, mit szeretnél elérni, mert a pontos tervek nemcsak irányt adnak, hanem motivációt is.
Hangolódj a napra!
A reggeleidet kezdheted is rögtön egy energizáló rutinnal, amely segít jól indítani a napot. Ez lehet például egy kis testmozgás, néhány perc meditáció vagy egy motiváló könyv olvasása. Ha egy ilyen pozitív szokással indítod a napod, könnyebben érezheted magad energikusnak és fókuszáltnak. Emellett egy egészséges, tápláló reggeli is sokat segíthet abban, hogy stabil energiaszinttel vághass neki a napnak. Ne feledd a megfelelő folyadékbevitelt sem: egy pohár víz vagy egy frissítő tea szintén hozzájárulhat a produktív napkezdéshez. Ha van rá lehetőséged, próbálj meg néhány percet a természetben tölteni reggelente – akár egy rövid séta vagy csak az ablakon kinézve élvezni a reggeli fényeket.
Fotó: 123rf
Rendrakás kívül és belül
Nemcsak belülről, hanem kívülről is érdemes megújulni. Egy alapos takarítás vagy a környezeted átrendezése frissességet hozhat az életedbe. Akár egy új növény beszerzése vagy néhány dekorációs elem is sokat dobhat a hangulatodon, és segít abban, hogy tiszta lappal indulj. Próbálj meg egy olyan sarkot kialakítani az otthonodban, ahol nyugodtan tudsz pihenni vagy dolgozni. Ez lehet egy kényelmes fotel egy olvasólámpával, egy kreatív sarok művészeti eszközökkel, vagy akár egy ablak melletti kis kuckó, ahol élvezheted a természetes fényt.
Mozgásra fel!
Az energia egyik legjobb forrása a testmozgás. Találj egy olyan mozgásformát, amit élvezel – legyen az egy egyszerű séta, jóga vagy akár egy dinamikusabb edzés. A rendszeres mozgás nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is feltölt, és segít jobban koncentrálni. Emellett az egészséges étrendre és a pihentető alvásra is figyelj, hiszen ezek alapvetőek ahhoz, hogy mindig tele legyél energiával.
Hálás vagyok és pozitívan nézek előre!
Ne feledkezz meg arról sem, hogy számot vess az elmúlt évvel. Gondold át, mi mindent értél el, és miért lehetsz hálás. Ez a fajta pozitív szemlélet hozzásegít ahhoz, hogy magabiztosan és örömtelin kezdj neki az újévnek. Ünnepeld meg a sikereidet, tanulj a kihívásokból, és állíts magad elé inspiráló célokat. Hiszen minden lezárt fejezet egy új lehetőség kapuját nyitja meg előtted.
Az újdonság varázsa
Inspirálódj olyan tartalmakkal, amelyek lelkesítenek – hallgass podcastokat, olvass könyveket vagy beszélgess olyan emberekkel, akik ösztönzően hatnak rád. Végül ne félj újdonságokat kipróbálni! Az új hobbik, élmények és tapasztalatok nemcsak izgalmat hoznak az életedbe, hanem friss energiát is adnak.
Az újév a lehetőségek időszaka – használd ki, és vágj bele bátran!
Kiemelt kép forrása: 123rf
Ugye te is szeretnéd, hogy később kezdődjön télen a tanítás?
Hogyha te is nehezen hagyod el az ágyad telente (és előszeretettel bosszankodsz a tanítási idő kezdetén), akkor most már tudományos bizonyítékod is lesz rá, hogy ez nem lustaságból történik.
A The Guardian-ben is megjelent, eredetileg a Frontiers in Neuroscience nevű folyóiratban közölt kutatás ugyanis alvásvizsgálatokkal bizonyította, hogy az emberek télen többet alszanak az úgynevezett REM szakaszban (vagyis mélyalvásban). Ez a különbség még – a jellemzően nem éppen zavartalanul alvó – városi lakosság esetében is mérhető volt.
A kutatócsoport 292 alvászavarral küzdő beteget vont be a vizsgálatba, amiben az ő alvási szokásaikat vizsgálta. Az eredmény alapján átlagosan 30 perccel növekedett meg a mély alvási fázis a hidegebb hónapokban.
Nem csak a medvék alszanak téli álmot? (Fotó: 123rf)
Jön a késleltetett tanítási idő?
A kutatók szerint egy egészségesen alvó embereken megismételt kutatás lehet a kulcs. Pontosabban az első igazi bizonyíték arra, hogy az alvási szokásokat az évszakokhoz kell igazítani. Dr. Dieter Kunz, a németországi St Hedwig Kórház Alvás- és Kronomedicina Klinikájának szakértője és egyben a tanulmány szerzője szerint:
„Általánosságban elmondható, hogy a társadalmaknak az alvási szokásaikat, beleértve az alvási hosszt és az időzítést az évszakhoz lenne érdemes igazítaniuk. Illetve, a munkarendet és a tanítási időt pedig szintén a szezonális alvásigényekhez lenne érdemes alakítaniuk.”
Szükségünk van-e a téli időszámításra?
A téli időszámítás itthon, minden év októberének utolsó vasárnapjára, azaz idén október 29-ére fog esni. Bár a világ jelentős részén évi kétszer átállítják az órát, az eljárás létjogosultságát évről évre parázs vita övezi. Az óraátállítás segítségével az emberek jobban tudnak alkalmazkodni a Nap ritmusához, aminek valóban megfigyelhetőek a kedvező élettani hatásai. Ettől függetlenül, számos érv felsorakoztatható ellene is.
Új hobbi? Vágj bele most és élvezd a pozitív hatásokat!
Legtöbbünknek vannak olyan gyermekkori kívánságai, amelyek sosem váltak valóra. Lehet, hogy balettozni szerettél volna, vagy zongorázni, de egy tánciskola sem volt a közelben, a zongora meg sehogy sem fért volna el az ötödik emeleten. Esetleg új nyelvet tanulnál, csak úgy? Ha egy kicsit még mindig a szívedben élnek ezek a csalódások, és azt kívánod, bárcsak lehetőséged lett volna rájuk korábban, van egy jó hírünk. Felnőttként új hobbi tanulása nem lehetetlen, sőt, elképesztően jó hatással van ránk.
Lehet, hogy úgy érezzük, semmi esély arra, hogy egy újabb elfoglaltság valahogy beleférjen a mindennapjainkba, de egy próbát mindenképpen megér. Nemcsak, hogy segíthet önmagunkat jobban megismerni (ami legtöbbünkre ráfér a rohanó mindennapokban), hanem kikapcsolódást, kihívást és az iskolai, munkahelyi stressz mellett végre frissítő tevékenységet is jelent.
Nem mersz belevágni?
Adj magadnak ultimátumot. Határozz úgy, hogy elég háromszor elmenned, vagy kísérletezned az új dologgal, és ha nem fog meg, akkor ezt mégsem neked találták ki. Anélkül az érzés nélkül, hogy örökre hozzá vagy kötve valamihez, amit még sosem próbáltál, lehet, hogy több kedved lesz kipróbálni. Egy másik lehetőség, hogy magaddal viszel egy barátot. Olyan társaságban, amit már korábbról ismersz, minden új vagy idegen helyzet százszor elviselhetőbb. Ha van egy barátod, aki szintén szívesen belevágna valami újba, vadásszatok hobbit ketten, hiszen párban minden könnyebb.
Emlékeztesd magad, hogy nem azért vagy ott, hogy tökéletesen csináld. Nem olimpiára készülsz, hanem csak szeretnéd jól érezni magad. Ehhez hozzátartozik az is, hogy nem hasonlítgatod magad másokhoz, főleg nem olyanokhoz, akik már évtizedek óta űzik ezt a tevékenységet.
Fotó: Pexels
Miért ne halogasd tovább?
Legyen szó akár valami teljesen újról, olyasmiről, ami gyermekkori álmod volt, vagy egy olyan dologról, ami pár éve pattant ki a fejedből, de sosem szántál rá energiát, hogy elkezdd, itt a jel, hogy ne halogasd tovább. Kutatások is bizonyítják, hogy a hobbik nyújtotta kikapcsolódás és izgalom, az általa termelt dopamin segít megvédeni az agyunkat a depressziótól. Ha úgy érezzük, semmihez sincs kedvünk, mindig fáradtnak érezzük magunkat, lehet, hogy többről van szó, akár komolyabb mentális probléma is állhat a háttérben. Egy új hobbi a szürke téli hónapokban is segíthet a szocializációt fenntartani, valami olyasmit nyújtani, amit hétről hétre várhatunk. A társas kapcsolatok is javítják mind a fizikai, mind a mentális egészségünket.
Hogy kezdj hozzá?
Ha még mindig nem tudod, milyen hobbit válassz, csak azt tudod, hogy jól esne valamilyen újdonság, van pár tippünk, ami segíthet. Próbálkozhatsz egy olyan tevékenységgel, amit korábban már próbáltál, de valamiért megakadtál vele, vagy abbahagytad. Szánj rá most újra időt és elevenítsd fel. Ha valami olyasmire vágysz, ami nem csak időtöltés, hanem még hasznos is, akkor lehet, hogy a legjobb, ha tanulsz valami újat. A horgolás vagy kötés például szinte meditatív kikapcsolódás és koncentráció az agynak, egy új nyelv ismerete pedig mindenkinek hasznára válhat. A csoportos nyelvtanulás egyszerre szórakoztató és hasznos is.
Gondolkozz el azon, hogy mikor érzed magad leginkább elemedben. Mikor feledkeztél el utoljára az időről egy tevékenység közben annyira, hogy órákkal később eszméltél fel? Ha megvan, próbálj valami olyasmit találni, ami ehhez köthető vagy hasonló. Lehet, hogy akármeddig el tudsz merülni egy társasjátékban, rejtvényben vagy a rendrakásban. Mi vonz ezekben? A problémamegoldás? Egy rendszer tanulmányozása? Ha ezen a vonalon indulsz el, könnyebben megtalálhatod azt a hobbit, ami tényleg lázba hoz.
Vegán január: te kipróbálod?
A vegán január kezdeményezés pár év alatt egyre több követőt hódít meg. A kezdeményezést egy brit non-profit szervezet indította 2014-ben azzal az elképzeléssel, hogy népszerűsítsék a vegán étrendet és annak kipróbálását, különösen januárban, amikor az emberek általában sok fogadalmat tesznek és hajlandóbbak új, szokatlan dolgok kipróbálására.
A kezdeményezés azoknak kínál jó lehetőséget a kísérletezésre, akik nem merik, vagy nem tudják elkötelezni magukat a végleges életmódváltás mellett, de szeretnék kipróbálni a növényi étrendet.
A kezdeti pár ezer feliratkozó után 2022-ben már több mint félmillióan vettek részt a kihívásban, összesen 228 országból és régióból. A jelentkezők többsége egészségügyi okokat jelöl meg motivációként, a második vezető ok az állatok iránti elkötelezettség, a klímaváltozás kérdése pedig harmadik helyen áll. Az érdeklődők teljesen ingyen jelentkezhetnek a kihívásra és tippeket, recepteket és táplálkozással, tápanyagokkal kapcsolatos útmutatókat is kapnak, hogy könnyebb legyen az átállás.
Minden a tervezésen múlik
A kezdeményezés megalkotói vallják, hogy a tervezésnek kiemelkedően fontos a szerepe, ha szeretnénk tartósan (azt remélik, nem csak egy hónapig) kialakítani egy új szokást. Ha ugyanis reggel felkelünk és nincs előttünk egy egyszerű és kézenfekvő reggeli lehetőség, biztos, hogy megesszük az első utunkba akadó dolgot. Azzal, hogy tartunk otthon olyan egyszerű vegán hozzávalókat, amelyekből egy reggeli vagy tízórai gyorsan összeüthető, már félsikert értünk el.
Ma már sokkal több a lehetőség
Szerencsére elképzelhető, hogy a kedvenc ételeink közül sok teljesen véletlenül vegán. Ha körbenézünk a konyhában, magunk is meggyőződhetünk arról, hogy a tartós élelmiszerek (tészta, rizs, paradicsom és hüvelyes konzervek) mind teljesen növényi alapúak, és akár egy teljes étkezés is kihozható belőlük. Ma már az is jelentősen megkönnyíti a dolgunkat, hogy a legismertebb szupermarket láncok is rendelkeznek saját vegán helyettesítő termékekkel mint sajtok, virsli, tej és felvágottak. Ha nem szeretnénk ezekről lemondani, nem kell tovább mennünk, mint a megszokott boltunk hűtőpultja.
Forrás: Pexels.com
Lépésről lépésre
Egyik napról a másikra a lehető legritkábban sikerül nagy változtatásokat meghonosítanunk az életünkben, ezt a vegán január kitalálói is tudják. Ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy gyakran apró, de kitartóan megtartott változtatásokkal többre megyünk, mint olyan radikális ugrásokkal, amelyeket rövid idő múlva kénytelenek leszünk feladni, mert túl nehéz a megtartásuk. Éppen ezért érdemes lemondani először arról, amit észre sem fogunk venni. A tartós tehéntej és a növényi tejek közötti különbség például szinte észrevehetetlen. Ha az egyetlen indokunk a vegánsággal szemben, hogy a sajtról biztos nem tudnánk lemondani, akkor ne is mondjunk le. Kezdjük annál, amit megvalósíthatónak érzünk.
Kísérletezz
Ha hajt a kíváncsiság és szívesen kísérletezel a konyhában, megpróbálhatod elkészíteni a kedvenc ételeid vegán verzióját. Lehet, hogy meg leszel lepve, hogy az étel ízét tulajdonképpen nem maga a hús, hanem valójában a fűszerek és zöldségek adják, amelyeket eddig mellékesnek gondoltál. Ma már megtévesztésig a húsra emlékeztető készítményeket is vehetünk a legtöbb boltban, de olyan hagyományosabb megoldásokkal is próbálkozhatunk, mint a tofu.
Ellustultál? Sétálj az új évben az egészségedért
A séta az egyik legkevésbé értékelt mozgásforma. Sokszor teljesen elfeledkezünk róla, pedig egykor természetes része volt a mindennapjainknak. Mivel bárhová indulunk, rendelkezésünkre áll autó, busz vagy vonat. A sétát szinte csak kellemetlen kiegészítésnek tekintjük, ha a fentiek közül épp egyik sem jöhet szóba.
Hogy távolodhattunk el alig pár évtized alatt ennyire az emberiség legtermészetesebb mozgásformájától? Egy átlagos nap alatt, ha nem figyelünk oda arra, hogy megmozgassuk magunkat, mindössze 3-4 ezer lépést teszünk meg, ami harmada az ajánlott mennyiségnek. Bár már 7500 lépés felett is valamelyest aktívnak számítunk, az igazi az, ha egy nap alatt legalább 10 ezer lépést megteszünk.
Mi a mozgásszegény életmód és miért ártalmas?
Az ülő életmód, vagyis napi legalább 6 ülve vagy fekve töltött óra napjaink csendes gyilkosa. A WHO szerint évi 2 millió haláleset tulajdonítható a fizikai aktivitás hiányának világszerte, és ez a 10 legfőbb halálok egyike. A mozgásszegény életmód olyan problémák kialakulásához járul hozzá, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, diabétesz, elhízás, vastagbélrák, magas vérnyomás, csontritkulás, depresszió és szorongás. Az ezekkel összefüggésbe hozható krónikus betegségek a világon mindenhol a legtöbb halált okozó problémákat jelentik. Kivéve az afrikai kontinens déli részén, ahol továbbra is nagy kihívást jelentenek egyes fertőző betegségek. Leegyszerűsítve: napjainkban nagy eséllyel abba halunk bele, hogy lábainkkal már csak a sarki dohányboltig megyünk, vagy abba, hogy olyan kontinensre születtünk, ahol sajnos a már rég kezelhető betegségek ellátása sem megoldott még.
Legyen szó akár fejlett, akár fejlődő országokról, az emberek jelentős része él mozgásszegény életmódot. Arról mégis kevés szó esik, hogy mennyi modern népbetegségnek számító egészségügyi problémát előzhetnénk meg, ha csak egy kicsit jobban odafigyelnénk a mindennapok során. Ahhoz, hogy mindezzel felvehessük a harcot, nem kell maratonokat futnunk: elég napi 30 perc közepesen intenzív mozgásra rászánnunk magunkat.
Forás: Pexels.com
A séta pozitív hatásai
Már mindössze heti ötszöri, napi 30 perc séta is elég ahhoz, hogy 19 százalékkal csökkentse a szívproblémák kialakulásának veszélyét. A kockázatot tovább csökkenti, ha növeljük az időt, vagy a távolságot. Ha a sétálást sikerül 60-90 perccel egy étkezés utánra időzítened, akkor abban is segít, hogy az étkezés után felugró vércukor szinted helyreálljon. Ez különösen hasznos azoknak, akik inzulin problémákkal küzdenek.
A januári, februári influenzaszezonban hasznunkra fordíthatjuk, hogy egy kutatás szerint azok, akik napi 30-45 percet sétálnak, 43 százalékkal kevesebb betegnapot vesznek igénybe és kevesebb légúti megbetegedést kapnak el összességében. A séta (a sebességtől és néhány további tényezőtől függően) kalóriát is éget, így egészséges testsúly kialakításához és megtartásához is hozzájárulhat. Séta közben kreatívabbak is vagyunk, így, ha úgy éreznénk megfeneklettünk egy feladattal kapcsolatban, lehet, hogy segít, ha kimozdulunk.
Így sétáljunk többet
Bal, jobb, bal, jobb. Igen, de mikor és hol lehet ezt végrehajtani? Kezdetnek legjobb, ha emlékeztetőt állítunk be maguknak arra, hogy munka közben legalább óránként álljunk fel és tegyünk egy kört a szobában. Csináljunk egy teát, menjünk ki a mosdóba. Bármi megteszi, csak mozogjanak a lábak és induljon be a vérkeringés a végtagokban. Csináljunk pár guggolást és nyújtózzunk ki. Mérjük fel a munkahelyünk és az otthonunk között levő távot. Trolival 40 perc, mert minden bokorban megáll? Lehet, hogy gyalog, rövidebb útvonalon még időt is spórolhatunk, vagy ugyanannyi idő alatt érünk oda, de legalább mozogtunk is. Hazaérve tekinthetünk a házimunkára is mozgásként: a növények megöntözése, a teregetés, a főzés közben akár többezer lépést is össze tudunk szedni még egy kisebb lakásban is. A lényeg: ahhoz, hogy kicsit többet mozogjunk, nem kell teljesen átalakítani a napunkat. Elég, ha apró módosításokat hajtunk végre, és már pörög is a lépésszámláló, amit hosszú távon biztos meghálál az egészségünk.
Fáj a hátad és a nyakad a sok gépezéstől? Segít a Semmelweis Egyetem! – Videó
Miért árthat a sok ülés?
A problémák egyik fő oka a hosszantartó, statikus, rossz testhelyzet. Ülő helyzetben jellemzően a fej a gerinc vonalánál előbbre tolódik, a vállak beesnek, a háti gerinc görbülete fokozódik, a medence pedig túlságosan hátrabillen. A helytelen testtartás felborítja az izmok egyensúlyát: egyes izmok zsugorodnak, mások megnyúlnak, túlterhelődnek. Ezért alakulhat ki az állandósuló nyak- és hátfájdalom.
A mozgásszervi problémák másik okát az ülés mellett a sokszor ismételt, apró mozdulatok jelentik. (Forrás: 123rf)
Mivel ilyenkor az ágyéki gerinc helyzete is eltér a normálistól, a porckorongokra extrém nagy nyomás nehezedik, ami derékfájdalmat okozhat. A rossz testtartás miatt romolhat az alsó végtagi keringés, és a belső szervek optimális működésére is káros hatással lehet.
Nem csak a testtartás okozhat gondot!
A mozgásszervi problémák másik okát a sokszor ismételt, apró mozdulatok jelentik, mint például a billentyűzet, vagy az egér használata. Ezek teniszkönyököt, ínhüvelygyulladást vagy karpális alagút szindrómát is okozhatnak, utóbbi a kéztő fájdalmas, gyakran zsibbadással járó betegsége.
Mivel előzheted meg a nagyobb problémát?
A panaszok kialakulásának megelőzésében és kezelésében kiemelt szerepe van
a végtagok átmozgatásának. Ehhez mutatnak a Semmelweis Egyetem szakértői egyszerű, irodai környezetben vagy otthon is elvégezhető gyakorlatokat. Az ülőmunka káros hatásainak kivédésében nem csak a most bemutatott gyakorlatok, hanem a rendszeres sporttevékenység és a gyógytorna is sokat segíthet.
Amennyiben a sok ülés hatására súlyosabb panaszok jelentkeznek, szükség lehet gyógyszeres terápiára, segédeszközökre is, ehhez azonban már orvosi javaslat szükséges.
Várnagy Anna, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika gyógytornásza egy oktatóvideóban bemutatja azt a gyakorlatsort, amellyel mérsékelhetőek az ülőmunkából adódó mozgásszervi panaszok.
Vírus vagy baktérium: te is kevered? Segít a Semmelweis Egyetem! – Videó
Vírus vs. baktérium – Mi a legfontosabb különbség?
A vírusok és a baktériumok is tudnak betegségeket okozni, mégis jelentős különbség van közöttük. A megfelelő gyógymód megtalálásában különösen fontos, hogy az orvos megállapítsa, bakterális vagy vírusos fertőzés áll a probléma hátterében.
A vírusok a legkisebb mikroorganizmusok, nem képesek önállóan létezni, a szaporodáshoz gazdatestre van szükségük. Az összes vírus fertőző, viszont az emberre nem mindegyik veszélyes.
A gyakran előforduló fertőzésekért felelős vírusokat és baktériumokat hajlamosak vagyunk összetéveszteni. (Forrás: 123rf)
A baktériumok a vírusokkal ellentétben rendelkeznek sejtplazmával és képesek önálló anyagcserére. Így gazdatestre sincs szükségük a szaporodáshoz, hanem képesek kettéosztódni. A legtöbbjük ráadásul nem is fertőző, az emberi testben is rengeteget találni. Ők felelnek az emésztésért, a bélflóra egyensúlyáért és az immunrendszer működtetéséért.
Melyik mit okoz?
Szervezetünket nap mint nap millió támadás éri, azonban az immunrendszerünknek hála ebből nem sokat érzékelünk. A kórokozóknak sok fajtáját ismerjük, ilyenek pl. a prionok, egyes gombafajok, a vírusok és a baktériumok. A gyakran előforduló fertőzésekért felelős vírusokat és baktériumokat hajlamosak vagyunk összetéveszteni. Ha nem vigyázunk, ez komoly egészségügyi kockázattal járhat!
- A baktériumok felelősek a tüdő- és mandulagyulladásért, de gyomorrontást és pattanásokat is okozhatnak.
- A náthát és meghűlést pedig vírusok okozzák, de sokkal komolyan fertőzésekre is képesek. Ezt alaposan megtanulta a világ a koronavírus pandémiája alatt.
Ha baktérium, akkor antibiotikum
Az antibiotikumok gátolják a baktérium biokémiai folyamatait. Az első és máig a legismertebb ilyen gyógyszer a penicillin. Ennek köszönhető, hogy ma már sokkal kevesebben halnak meg bakteriális fertőzésekben, mint 100 éve.
A vírusokra azonban egyáltalán nem nyújtanak megoldást. Ezért feleslegesen semmiképpen se szedd be őket! Az antibiotikumok hatásmechanizmusa nem tesz különbséget a hasznos és a betegséget okozó baktériumok között. Ugyanúgy irtják az emésztőrendszerünkben található jótékony bélflórát is, gyengítve ezzel az immunrendszerünket.
Mi a legfontosabb különbség a vírusok és a baktériumok között? A Semmelweis Egyetem animációs filmjéből erre a kérdésekre részletesebben is választ kaphatsz.
Egészséges agy: így vigyázz rá
Az agy egészségének megőrzése minden életkorban fontos. Ez a mérete szerint nem is olyan nagy szerv, minden nap észrevétlenül végzi a dolgát. Nem sokat gondolunk rá, pedig szervezetünk összes működését meghatározza, kezdve a mozgással, az érzelmeken át, egészen a kognitív funkciókig. Bár szinte minden körülmények között elvégzi a dolgát, jólesik neki egy kis törődés. Egy kis odafigyeléssel, megfelelő táplálékkal sokat javíthatunk a teljesítményén. Ki nem könyörgött még az agyának egy vizsga előtt, hogy csak egy kicsivel több információt jegyezzen még meg? Szintén fontos szempont, hogy ha hosszú távon megőrizzük agyunk egészségét, olyan betegségeket előzhetünk meg, mint az Alzheimer-kór és a demencia.
Figyeljünk a mentális egészségünkre
Fiatal felnőttkorunkban, azaz 18 és 30 éves korunk között, az életünk átalakulóban van, felfedezzük önállóságunkat. A növésben már megálltunk egy ideje, az agyunk még mindig fejlődik, egészen a húszas éveink közepéig. Az utoljára kifejlődő agyterületeink a döntéshozatalért és érzelmi szabályozásért felelősek, ami sok mindent megmagyaráz. A mentális betegségek 75 százalékát is 24 éves korig diagnosztizálják, és a szorongás, valamint a depresszió megjelenése is a korai felnőttkor során a legjellemzőbb. Ha nem félünk szakértői segítséget kérni, hanem idejében közbelépünk, a lehető legjobbat tesszük magunknak. Megalapozhatjuk, hogy felnőttkorunkba már olyan személyként lépjünk, aki tisztában van kihívásaival, kezeli őket, és tudatosan áll a mentális egészségéhez ahelyett, hogy káros módszerekkel nyomná el őket.
Forrás: Pexels.com
Rendszeres testedzés az agy egészségéért
A rendszeres testedzés az agyra is jó hatással van. A mozgás friss vért pumpál az agyba, felgyorsítja a vérkeringést, és ezáltal még az agy öregedésével kapcsolatos bizonyos problémák is visszafordíthatóak. A mozgás csökkenti a stressz-szintünket is, javít a mentális és érzelmi állapotunkon is. Már napi harminc perc is elég lehet ahhoz, hogy ezeket a pozitív hatásokat elérjük, és nem kell olimpiai erőfeszítésre gondolnunk. Még a séta is megteszi, vagy bármi, amihez kedved van. Ha tényleg úgy érzed lehetetlen beszorítani a mindennapjaidba, akkor már annyi is elég, ha hazafelé menet két megállóval hamarabb szállsz le, és hazasétálsz. Mindössze tíz perc pluszba fog kerülni.
Törekedj a kiegyensúlyozott táplálkozásra
Az étrendünk alapjaiban befolyásolja az agyunk működését és egészségét. Próbáljunk a lehető legtöbb teljesértékű, vagyis nem finomított, sokszorosan feldolgozott ételt fogyasztani. Az agyra nézve különösen fontos az egészséges zsírok fogyasztása is, amelyek elengedhetetlenek a sejtek regenerációjához, hisz az agy maga is nagyrészt zsírból épül fel. Az úgynevezett jó zsírokat, az Omega-3, -6, és -9-et a legkönnyebb olajos magvakból, olíva olajból és halakból bevinni a szervezetbe.
Aludj eleget
Az alvás az agy pihenőideje, az egyetlen alkalom, amikor rendet rakhat. A pihenőidőt semmiképpen sem leállásként, hanem inkább frissítésként, rendrakásként és újraindításként kell érteni, ha a szürkeállományunkról van szó. Az agy alvás közben is keményen dolgozik, de másként. Ha tanuló vagy, és minden nap újabb és újabb információkat próbálsz az agyadba raktározni, különösen fontos, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű pihenőt adj az agyadnak. Ez az idő ugyanis az emlékek elraktározására is szolgál.
Mit jelent a minőség és a mennyiség? A már sokszor hangoztatott hét vagy nyolc óra tényleg a minimum, de van olyan is, akinek többre van szüksége. Ennek az alvásnak pedig összefüggőnek kell lennie, nem lehet másként elosztani. Így sajnos nem megoldás, ha ugyan a hétvégét végig alszod, miközben a hét öt napján hajnali kettőig tanulsz és öt órát alszol.
Az ember szociális lény
Amennyire károsak az egészségtelen kapcsolatok a mentális egészségünkre, a jó kapcsolatok és a társas lét annyira jót tud tenni. Segít leküzdeni a stresszt és a depressziót, sőt még a memóriára is pozitív hatással van. A társaságban eltöltött pillanatok pozitív érzéseket váltanak ki belőlünk, és akiknek kiterjedt és egészséges társas kapcsolataik vannak, még tovább is élnek, mint azok, akik magányosak. Az elmagányosodás miatt kialakuló problémák a modern társadalmak egyik legjelentősebb kihívásai. Legyen ez a jel, hogy mindenkinek ideje kicsit megerőltetnie magát, írnia egy üzenetet azoknak, akikkel már rég beszélt, és egy tea mellett elmesélni mi történt azóta. Bármilyen sok idő is telt el, nem kínos felvenni a kapcsolatot régi barátokkal.
Az antibiotikumokkal mennyire legyél óvatos? Segít a Semmelweis Egyetem! – Videó
Mikor jelentek meg az antibiotikumok az orvostudományban?
Az első és máig a legismertebb antibiotikumot, a penicillint 1928-ban fedezte fel Alexander Fleming. Ennek a gyógyszernek köszönhető, hogy ma már sokkal kevesebben halnak meg bakteriális fertőzésekben, mint 100 éve.
A penicillinről sokáig azt hitték, hogy csak a baktériumok sejtfalának felépítését akadályozza. Kiderült pár éve, hogy a működésbe hoz egy olyan mechanizmust, amelynek során a baktériumok ciklikusan, újra és újra felépítik a működésképtelen falat, majd elbontják azt, mindaddig, amíg erőforrásaik teljesen kimerülnek, és elpusztulnak.
Milyen veszélyeket rejthetnek az antibiotikumok?
Az antibiotikumok hatásmechanizmusa nem tesz különbséget a hasznos és a betegséget okozó baktériumok között, és kiirtják az emésztőrendszerünkben található jótékony bélflórát is, gyengítve ezzel az immunrendszerünket.
Az antibiotikumok elterjedése azonban egy jóval nagyobb veszélyt is rejt magában: az antibiotikumoknak ellenálló, úgy nevezett rezisztens, sőt a csaknem kiirthatatlan multirezisztens baktériumok kialakulását.
Miközben egyre több antibiotikumot szedünk, a baktériumok egyre kevésbé érzékenyek rájuk. (Forrás: Unsplash)
Miközben egyre több antibiotikumot szedünk, a baktériumok egyre kevésbé érzékenyek rájuk. A legrosszabb forgatókönyv szerint az emberiségnek nemsokára kiirthatatlan szuperbaktériumokkal kell szembenéznie. Ha ez megtörténik, veszélybe kerülhet nemcsak a szervátültetés vagy a kemoterápia, de egy egyszerű sebfertőzésbe is könnyen belehalhatunk, ezért az antibiotikumok hatékonyságának megőrzése mindannyiunk felelőssége.
Miért indokolt az óvatosság?
Mi történik az antibiotikumok hatására a szervezetben? Mik azok a rezisztens baktériumok pontosan? A Semmelweis Egyetem animációs filmjéből ezekre a kérdésekre részletesebben is választ kaphatsz.
Hogyan kezeld az allergiát és az anafilaxiát? Segít a Semmelweis Egyetem! – Videó
Mitől jöhet létre allergia?
Nagyjából 20 ezer allergiát kiváltó anyagot, azaz allergént ismerünk. Ezek elsősorban a bejutás helyén okoznak gyulladást (pl. orr, száj, szem, bőr stb.). A két leggyakoribb allergiás reakciós típus az azonnali és a késői, amelyek hátterében eltérő immunfolyamatok állnak és a reakcióidejük is eltérő. Gyakran előfordul, hogy ugyanazon allergénre mindkét allergiás folyamat lezajlik egymást követően.
Az egyre többeket érintő allergiás betegség pontos okait nem ismerjük. A genetikai háttér mellett szerepet játszhat az immunrendszer állapota, valamint különböző környezeti tényezők is.
Fontos pontosan diagnosztizálni a tüneteket
Gyakran tévesztik össze a tejfehérje-allergiát a tejcukor-, más néven a laktózintoleranciával. Továbbá a cöliákiás gluténérzékenység sem allergia, hanem egy automimmun betegség. A búzaallergiától eltérően ezt a betegséget más glutént tartalmazó gabonafélék is kiválthatják és fenntarthatják.
Forrás: 123rf
Mivel az allergiához hasonló tünetek hátterében többféle betegség is állhat, a helyes kezelés kiválasztásához nagyon fontos a pontos és korai diagnózis. Az allergiavizsgálatok két csoportra oszthatók: az antitest alapúakra (pl. alkaros Prick teszt) és az immunsejt alapúakra (pl. epicutan teszt).
Hallottál már a keresztallergiáról?
Bár az immunsejtjeink számtalan allergént képesek elkülöníteni egymástól, a kémiailag nagyon hasonló anyagokat mégis összetéveszthetik és támadásba lendülhetnek. Ez a keresztallergia. Például, ha allergiás vagy a parlagfűre, akkor ugyanúgy reakciókat válthat ki belőled a görögdinnye vagy a sárgadinnye. Ilyenkor szájüregi viszketés, ajak-, nyelv-, garatvizenyő, néha hasi görcsök lépnek fel. A nyírfa pollenjére allergiásoknál jóval gyakoribb a pollen-étel keresztreakció.
A Budai Allergiaközpont összegyűjtötte a jellemzőbb keresztallergiákat:
- Parlagfű: görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka
- Fekete üröm: kömény, csilibors, paprika, paradicsom, sárgarépa, petrezselyem, burgonya, koriander, kapor, articsóka, kamilla, tátika, napraforgó, krizantém, kivi, ánizs, árnyika, dinnye, uborka, mangó, szerecsendió, bors, mustármag, borsmenta, bazsalikom, majoranna, oregánó, zeller
- Nyírfa: mogyoró, dió, mandula, alma, cseresznye, sárgabarack, körte, szilva, meggy, őszibarack, burgonya, kiwi, avokádó
- Füvek: paradicsom, rozs, búza, szója, földimogyoró, bab, borsó, tamarin, szentjánoskenyér
- Földimogyoró: dió
- Diófélék: búza, rozs, mák, mogyoró, szezámmag
- Latex: gesztenye, banán, spenót, avokádó, citrusfélék, kivi
Az anafilaxiás sokk veszélyei
Az anafilaxia egy potenciálisan életveszélyes reakció, ami nagyon gyorsan következik be, és általánosan az egész szervezetre kiterjed. Legsúlyosabb formája az anafilaxiás sokk, ami gyors kezelés nélkül halálhoz vezethet. Anafilaxia esetén a szervezetbe mielőbb adrenalininjekciót kell juttatni, utána pedig kórházi megfigyelés szükséges.
Hogyan kezeljük az allergia tüneteit?
Az allergiás tünetekre típustól függően vagy antihisztamint tartalmazó, illetve a hisztamin felszabadulását gátló gyógyszereket adnak, vagy helyileg, esetleg általánosan ható gyulladáscsökkentő szteroidokkal kezelik azokat. Bizonyos allergiatípusok esetében jó eredmény érhető el immunterápia segítségével.
Tünetek esetén érdemes szakember segítségét kérni, aki a vizsgálatok kiválasztásával, az eredmények értelmezésével segít kideríteni, hogy milyen folyamatok állnak a tünetek hátterében, majd a diagnózis után összeállítja a legmegfelelőbb kezelési tervet.
Mi történik az allergiás reakciók során? Mi az az anafilaxia? Hogyan lehet az allergiát kezelni? Mi a különbség az allergia, az intolerancia vagy az autoimmun betegségek között? A Semmelweis Egyetem animációs filmjéből ezekre a kérdésekre részletesebben is választ kaphatsz.
UNIside webshop
