Vajon felismered, ki tanult biológiát, ki filozófiát, és ki választott egészen váratlan szakot? Ne csak a híres arcokat figyeld, mert a tanulmányaik sokszor egyáltalán nem árulkodnak későbbi karrierjükről.
Hét kérdésből kiderül, mennyire ismered a sztárok kevésbé ismert egyetemi hátterét.
A kiemelt kép forrása: 123RF.
A kvíz egyetemistáknak készült, ezért néhol speciális szakkifejezésekkel is találkozhatsz. Vajon te hány szakot ismersz fel pusztán néhány mondatból? Indulhat a kihívás!
A kiemelt kép forrása: 123RF.
A magyar felsőoktatásban az állami ösztöndíjas képzés legnagyobb előnye egyértelmű: a tandíjat az állam fizeti. Egyes szakokon ez néhány százezer forintos megtakarítást jelent évente, más képzéseknél – például az orvosi, fogorvosi vagy több gazdasági szakon – akár több millió forintot is a teljes képzés során.
Ez azonban nem ajándék feltételek nélkül: a magyar állami ösztöndíj vállalásokkal jár. A hallgatónak teljesítenie kell a képzés követelményeit, és a diploma megszerzését követően meghatározott ideig Magyarországon kell dolgoznia. A szabályokat a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény rögzíti, és ezek minden állami ösztöndíjas hallgatóra vonatkoznak.
Sokan ettől megijednek, pedig a legtöbb pályakezdő egyébként is Magyarországon kezdi a karrierjét. Ha valaki hosszabb távon itthon szeretne dolgozni, az állami ösztöndíj általában valódi pénzügyi előnyt jelent.
Többe kerül, mint hinnéd – Mennyibe fáj valójában egy egyetemi félév?
Amikor megérkeznek a felvételi ponthatárok, sok családban csalódást okoz az önköltséges besorolás. Könnyű úgy érezni, hogy ezzel eldőlt minden, pedig korántsem ez a helyzet.
[kiemelt] Egyrészt több egyetemen is van lehetőség arra, hogy a jól teljesítő hallgatók később állami ösztöndíjas helyre kerüljenek. [/kiemelt]
Az intézmények rendszeresen felülvizsgálják a hallgatók tanulmányi eredményeit, és ha felszabadulnak állami helyek, a legjobb teljesítményt nyújtók átsorolhatók. Ennek pontos szabályai intézményenként eltérhetnek, de az átjárás valós lehetőség.
[kiemelt] Másrészt az önköltséges hallgatók sok esetben szintén nem maradnak teljesen támogatások nélkül. [/kiemelt]
Több ösztöndíj – például a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj – számukra is elérhető, ha kiemelkedő tanulmányi eredményt érnek el. Ez azt jelenti, hogy egy önköltséges képzés sem feltétlenül jelent végig teljes tandíjfizetést. Jó teljesítménnyel később kedvezőbb helyzetbe is kerülhetsz.
A döntést sokan kizárólag a tandíj alapján hozzák meg, pedig hosszú távon a várható jövedelem legalább ennyire fontos. Ha például egy hiányszakmában szerzel diplomát – mérnökként, informatikusként, egészségügyi szakemberként vagy bizonyos gazdasági területeken –, az első néhány év fizetése akár gyorsan fedezheti a képzés költségeit. Ilyenkor az önköltség egyfajta befektetésként is felfogható.
Más szakokon lassabb lehet a megtérülés. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy kevésbé értékesek, csupán érdemes előre átgondolni, milyen karrierutat szeretnél, milyen fizetés várható az adott területen, és milyen gyorsan tudod visszanyerni a tandíjra fordított összeget. Éppen ezért ugyanaz a döntés két különböző ember számára teljesen más eredményt hozhat.
Van még egy szempont, amelyről ritkábban esik szó: a szabadság. Ha önköltséges hallgatóként végzel, nem kapcsolódik a diplomádhoz hazai munkavállalási kötelezettség. Ha már most biztosan tudod, hogy néhány év múlva külföldön szeretnél dolgozni vagy továbbtanulni, ezt is érdemes mérlegelni.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az állami ösztöndíj akadályozná a nemzetközi karriert. Rengeteg magyar hallgató vesz részt Erasmus-programban, nemzetközi kutatásokban vagy külföldi szakmai gyakorlatokon állami ösztöndíjas képzés mellett is. A különbség leginkább a diploma utáni kötelezettségekben jelenik meg.
A kérdés tehát inkább az, mennyire látod előre a következő tíz év terveit. Ha még bizonytalan vagy, ez önmagában teljesen természetes. A legtöbb végzős gimnazista még csak most kezdi felfedezni, milyen lehetőségek várnak rá.
Sokan úgy tekintenek az állami és az önköltséges képzésre, mintha az egyik siker, a másik kudarc lenne. A valóságban ez egy pénzügyi és életpálya-döntés.
Az állami ösztöndíj általában akkor éri meg a legjobban, ha:
Az önköltséges képzés akkor is lehet jó választás, ha:
A felvételi eredménye sokak számára sorsfordítónak tűnik, mégsem ez dönti el, milyen karriert építesz. Sok sikeres szakember végzett önköltséges képzésben, miközben számos állami ösztöndíjas hallgató váltott később szakot vagy pályát. A diploma értékét végül sokkal inkább az határozza meg, hogyan használod ki az egyetemi éveket: milyen tudást szerzel, milyen kapcsolatokat építesz, milyen szakmai tapasztalatokat gyűjtesz, és mennyire vagy nyitott a fejlődésre. Az állami és az önköltséges képzés között valóban vannak fontos különbségek, de egyik sem jelent automatikus előnyt vagy hátrányt. A hosszú távon jó döntés az lesz, amelyik a saját céljaidhoz illeszkedik a legjobban.
——
A kiemelt kép forrása: 123RF.
A feladat nemcsak a jelenlegi hallgatóknak, hanem azoknak is izgalmas, akik továbbtanulást terveznek vagy nemzetközi képzések iránt érdeklődnek. Kiderül, mennyire ismered az egyetemi rendszer nyelvét és a legfontosabb rövidítéseket.
Sok sikert, és ne feledd: néha néhány betű mögött is rengeteg tudás rejtőzik.
A kiemelt kép forrása: Canva.
Mielőtt döntesz, érdemes végiggondolni, hogy valójában mennyibe kerül egy szemeszter kollégiumban vagy albérletben, és melyik illik jobban az élethelyzetedhez.
Amikor valaki albérletet keres, általában a havi bérleti díjat nézi meg először. Ez azonban csak egy része a teljes költségnek. Az albérlet kivételekor gyakran két-három havi kauciót is kérnek, amelyhez hozzáadódik az első havi lakbér. Már a beköltözés előtt jelentős összeget kell előteremteni. Ha a lakás részben bútorozatlan, vagy hiányoznak alapvető felszerelések, további kiadások is felmerülhetnek.
A kollégium ezzel szemben általában jóval kisebb kezdőtőkét igényel. A beköltözési díj és az első havi térítési díj mellett jellemzően nincs szükség többhavi kaucióra, a bútorok és az alapvető berendezések pedig rendelkezésre állnak. Ez azt jelenti, hogy aki korlátozott anyagi kerettel indul neki az egyetemnek, annak a kollégium sok esetben lényegesen kisebb kezdeti terhet jelent.
Kollégium: ahol egyszerre tanulsz meg együtt élni másokkal és önmagaddal
A lakbér vagy a kollégiumi díj mellett számos olyan kiadás van, amelyről a felvételi után sokan megfeledkeznek.
Egy átlagos szemeszter során ezekkel is érdemes számolni:
Albérletben ezek közül több költség közvetlenül a bérlőt terheli. Kollégiumban számos szolgáltatás – például az internet vagy bizonyos rezsielemek – már benne van a térítési díjban, így a havi kiadások kiszámíthatóbbak lehetnek.
A legtöbb állami egyetem kollégiumi férőhelyei jelentősen kedvezőbb áron érhetők el, mint egy önálló albérlet. A havi díj intézménytől, épülettől és szobatípustól függően változik, de általában jóval alacsonyabb annál, mint amennyibe egy piaci alapú lakás kerül.
Ennek köszönhetően a kollégiumban maradhat több pénz más célokra is: könyvekre, sportolásra, nyelvtanulásra, utazásra vagy akár arra, hogy kevesebb diákmunkát kelljen vállalni a megélhetés miatt. Ugyanakkor a kedvező ár kompromisszumokkal járhat. Többágyas szobák, közös konyha, közös fürdő vagy nagyobb zajszint is előfordulhat. Érdemes végiggondolni, hogy ezek mennyire illenek a saját tanulási szokásaidhoz.
Sokan éppen azért választják az albérletet, mert nyugodtabb környezetet szeretnének. Egy saját szoba könnyebbé teheti a tanulást, egyszerűbb vendégeket fogadni, és nagyobb szabadságot jelent a napirend kialakításában is. Ha többen béreltek közösen lakást, a költségek is megoszlanak, így a havi kiadás már jóval kedvezőbb lehet, mint egyedül lakni.
Fontos azonban figyelembe venni, hogy az albérlet nagyobb felelősséggel is jár. A takarítás, a bevásárlás, a számlák befizetése, a főzés vagy a kisebb javítások megszervezése mind a mindennapok részévé válnak. Ezek ugyan időt vesznek igénybe, ugyanakkor olyan önállóságot is adnak, amely később a munka és az önálló élet során is hasznos lehet.
Elsőre talán furcsán hangzik, de a közösség pénzügyi szempontból sem elhanyagolható. A kollégiumban sokkal könnyebb jegyzeteket cserélni, közösen tanulni, információt szerezni egy-egy tantárgyról vagy akár tankönyveket kölcsönkérni. Ráadásul egy felsőbb éves szobatárs tanácsai sokszor több időt és pénzt takaríthatnak meg, mint gondolnánk.
Az albérletben élők ugyanakkor gyakran tudatosabban alakítják ki saját kapcsolati hálójukat. Sokan szakkollégiumokhoz, hallgatói szervezetekhez vagy sportegyesületekhez csatlakoznak, így ott is kialakulhat erős közösségi élet – csak általában több kezdeményezést igényel.
A lakhatás azt is meghatározza, mennyire könnyű munkát vállalni az egyetem mellett. Ha a kollégium közel van a campushoz, kevesebb idő megy el ingázásra. Egy jó helyen lévő albérlet ugyanilyen előnyt jelenthet, míg egy olcsóbb, de távolabbi lakás esetében a hosszabb utazás és a magasabb közlekedési költség részben el is viheti a megtakarítást.
Érdemes térképen is megnézni, milyen messze található a kiszemelt lakás az egyetemtől, a gyakorlati helyektől vagy a diákmunkalehetőségektől. Egy napi plusz egy óra utazás egy szemeszter alatt több mint száz órát is jelenthet.
A lakhatás kiválasztásánál sokan kizárólag a havi költségeket hasonlítják össze. Pedig legalább ennyire fontos, hogy melyik megoldás támogatja jobban a céljaidat.
Ha szeretnél aktív hallgatói életet élni, bekapcsolódni kutatócsoportokba, részt venni egyetemi programokon vagy gyorsan kapcsolatokat építeni, a kollégium jelentős előnyt adhat. Ha viszont nyugodtabb környezetben tanulsz hatékonyan, rendszeresen dolgozol az egyetem mellett, vagy már pároddal költöznél össze, az albérlet lehet a kényelmesebb választás.
Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a döntés nem végleges. Sokan első évben kollégiumban laknak, hogy megismerjék az egyetemet és a várost, később pedig barátokkal közösen bérelnek lakást. Mások éppen fordítva döntenek: az albérlet után választják a kollégiumot, amikor szeretnének közelebb kerülni az egyetemi közösséghez.
A pénzügyi tudatosság nem azt jelenti, hogy mindig a legolcsóbb megoldást kell választani. Inkább azt, hogy olyan döntést hozol, amelyet hónapokon vagy akár éveken keresztül is biztonságosan fenn tudsz tartani.
Mielőtt aláírsz egy albérleti szerződést vagy beadod a kollégiumi jelentkezést, készíts egyszerű havi költségvetést. Számolj a biztos kiadásokkal, hagyj tartalékot váratlan helyzetekre, és gondold végig, szükséged lesz-e diákmunkára a tanév során. Ha előre tervezel, sokkal kisebb az esélye annak, hogy év közben pénzügyi nehézségek miatt kelljen lakhatást váltanod.
A kollégium és az albérlet is lehet jó választás. A lényeg, hogy ne csak a lakbért hasonlítsd össze, hanem azt is, melyik környezet segít abban, hogy sikeresen tanulj, fejlődj és jól érezd magad az egyetemi éveid alatt.
——
A kiemelt kép forrása: 123RF.
Az interjú eredetileg az UNI in&out 2026 nyár kiadványában jelent meg.
A saját érdeklődési köröm alapján választottam a matematika szakot. Egy ideig fontolgattam azt, hogy elmenjek-e mérnöknek a BME-re, de végül az ELTE matematika szak mellett döntöttem. Az érettségi előtt a tanáraimmal és több egyetemistával is beszéltem, hogy az adott szakon milyen tárgyak vannak, illetve mit is tanulnak pontosan. Kérdeztem ELTE fizika, BME fizika, ELTE matematika és BME matematika szakos hallgatókat és a válaszaik is segítettek a döntésben.
A matematika szakon a legfontosabb a feladatmegoldó képesség fejlesztése, a tanulmányok előrehaladása szempontjából ez lenne a legfontosabb. A munkaerőpiacon többek között a bankokban is alkalmaznak matematikusokat és fizikusokat, méghozzá azért, mert máshogy állnak egy probléma megoldásának és máshogyan gondolkodnak.
Az erősségeimmel inkább tisztában vagyok, mint a gyengeségeimmel, habár az utóbbiakat jobban ismerni többet érne, mert könnyebben tudnám korrigálni a hibákat. Amiben biztosan erős vagyok, hogy mélyen és megfontoltan állok hozzá egy problémához, úgy közelítem meg, hogy minden részletét megértsem. Igyekszem minden lehetőséget számításba venni, és amíg ez nem történik meg teljes mértékben, addig nehezen tudok nekiállni az adott dolog megoldásának. Ez elég sok időbe kerül, és gyakran azzal is jár, hogy lassabban haladok, de a munkám biztosan alapos és átgondolt, az eredmény pedig pontosabb lesz.
Általános iskolás korom óta vittek versenyekre, csak hogy pár példát említsek: Medve matek, Zrínyi, Bólyai, Öveges József, TUDOK, OTIO. A legjelentősebb eredményeim közé tartozik az OTIO-n elért első helyezés, illetve a TUDOK nagydíj, amelyek felejthetetlen élmények voltak.
Az ELTE Talentum Programban vettem részt 11. osztályosként, ahol megismerkedtem a Kutató Diákok Mozgalmával. Az ELTE zárókonferenciáján kriptográfiából tartottam ismeretterjesztő előadást a kutatásomról. A KutDiák poszterversenyén pedig matematikából különdíjat nyertem, ennek köszönhetően meghívást kaptam a nyári Országos Konferenciára.
Első éves hallgatóként egyelőre nem foglalkozom kutatással, de a közeljövőben tervezem folytatni ezt az irányt. Rövidebb távú célom becsatlakozni egy kutatócsoportba, dolgozni egyetem mellett és filozófiát is tanulni. Hosszabb távú tervem, hogy elvégezzem az alapképzést, majd továbbmenjek mesterképzésre, de azt már lehetőség szerint külföldön. Az még nehéz kérdés, hogy milyen munkahelyet képzelek el magamnak, ez majd kialakul.
Az biztos, hogy a nyelvtudásomat mind a tanulmányaimban, mind a munkámban szeretném kamatoztatni: édesapukám török, édesanyukám magyar, és e két nyelv mellett beszélek angolul is. Továbbá az egyetemi éveim alatt tervezek megtanulni franciául, amire leginkább a francia nagyregények szeretete motivál.
Az egyetem mellett elég kevés időm marad bármi másra, de a vizsgaidőszakom alatt sok időm volt irodalmi nagyregények olvasására, ami számomra feltöltődés. A fakultatívan felvett tudományfilozófia tárggyal az egyetem keretein kívül, szabad óráimban is szívesen foglalkozom, érdekelnek az ez irányú tanulmányok is.
A matematika alapszak elvégzése sok ajtót nyit meg az ember előtt, és számos lehetőséget kínál, amelyek közül bőven lehet választani. Azt tanácsolnám a még bizonytalankodóknak, hogy kérdezzenek meg olyan hallgatókat, akik már a szakon vannak, vagy esetleg elvégezték azt, hogy mit is tanultak pontosan, milyen tárgyaik voltak, miféle lehetőségeket kapnak, kaptak. A hasonlóságokat és a különbségeket meglátni a szakok és tárgyak között, értelmezni, a magunk preferenciáihoz mérni – úgy gondolom, hogy ezek alapján juthat előrébb mindenki a továbbtanulás irányának eldöntésében.
Akiket frissen vettek fel az ELTE-re matek szakra, azoknak azt tanácsolnám, hogy lehetőleg minél hamarabb ismerjék ki az egyetemi rendszert: hogyan épül fel a képzésük, illetve milyen lehetőségek vannak az intézményben, amelyek felkeltik az érdeklődésüket. Ezeket nagyon fontos megragadni, mert ezáltal lehet hatékonyabban előrébb jutni.
Az UNI in&out 2026 nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!
Nincs olyan műfaj, amely mindenkinél javítaná a teljesítményt, és nincs olyan szabály sem, hogy tanulni csak teljes csendben lehet. A döntő tényező sokszor nem maga a zene, hanem az, hogy mit tanulsz, hogyan tanulsz, és milyen feladat elé ülsz le.
Sokan úgy gondolnak magukra, mint akik kiválóan tudnak multitaskingolni: közben szól a zene, nyitva van néhány böngészőlap, villognak az értesítések, mégis haladnak a tananyaggal. A kognitív pszichológia azonban régóta tudja, hogy az emberi agy valójában ritkán végez valódi párhuzamos feldolgozást.
Amikor egy összetett feladatot végzünk – például új fogalmakat tanulunk, matematikai feladatot oldunk meg vagy szöveget értelmezünk –, az agy folyamatosan váltogatja a figyelmét a különböző ingerek között. Minden ilyen váltásnak van egy apró „ára”: néhány másodperc, amíg újra felépül a koncentráció. Minél több zavaró inger érkezik, annál nagyobb ez a kognitív terhelés.
Éppen ezért nem meglepő, hogy a kutatások eredményei szerint a háttérzene hatása nagymértékben függ attól, mennyire bonyolult a feladat. Egyszerűbb, ismétlődő tevékenységeknél akár segíthet is, összetett gondolkodást igénylő feladatoknál viszont könnyebben elvonhatja a figyelmet.
Érdekes módon a tanulók jelentős része meg van győződve arról, hogy a zene javítja a koncentrációját. Egy holland kutatás szerint a diákok több mint fele rendszeresen hallgat zenét tanulás közben, főként azért, mert motiválóbbnak érzik tőle a tanulást, illetve jobban kizárják a külső zajokat. Ugyanakkor ugyanennek a kutatásnak az összegzése hangsúlyozza, hogy a tudományos eredmények korántsem egyértelműek: a háttérzene hatása erősen függ az egyéni különbségektől, a zene típusától és a feladat jellegétől.
Ez fontos különbség. Lehet, hogy a zene kellemesebbé teszi a tanulást, csökkenti a monotonitást vagy javítja a hangulatot, miközben maga a tanulási teljesítmény nem javul számottevően. A motiváció és a teljesítmény ugyanis nem mindig jár együtt.
A kutatások egyik legkövetkezetesebb eredménye, hogy a különböző zenei stílusok eltérően hatnak a figyelemre.
A klasszikus zene gyakran szerepel tanulós lejátszási listákon. Egy 2023-as metaanalízis szerint a háttérzene kis mértékben javíthatja a tanulási eredményeket, és a vizsgált műfajok közül a klasszikus zene mutatta az egyik legkedvezőbb hatást. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Mozart automatikusan jobb jegyeket eredményez – a hatás kicsi, és elsősorban bizonyos feladattípusoknál jelentkezik.
Az utóbbi években rendkívül népszerűvé váltak az úgynevezett lo-fi vagy ambient lejátszási listák. Ezek általában kevés dallamváltást, ismétlődő ritmusokat és szöveg nélküli hangszerelést használnak. Bár kifejezetten ezekről még kevés célzott kutatás készült, a jelenlegi eredmények alapján a szöveg nélküli, alacsony izgalmi szintű háttérzene kevésbé zavarja a figyelmet, mint az énekes számok.
Ha a dalnak szövege van, az agynak egyszerre kell feldolgoznia a tananyagot és a nyelvi ingereket is. Ez különösen akkor okozhat problémát, amikor olvasunk, esszét írunk vagy idegen nyelvet tanulunk. Ilyenkor a dalszöveg könnyebben versenyez a tananyaggal a nyelvi feldolgozásért. A gyors tempójú, gyakran váltakozó zenék ráadásul a figyelmet is könnyebben megszakíthatják.
A középiskolában a tanulás jelentős része ismeretek felidézésére, rövidebb tananyagok elsajátítására épül. Az egyetemen – különösen a vizsgaidőszakban – azonban egészen más jellegű feladatok várnak a hallgatókra.
Egy több száz oldalas jegyzet feldolgozása, egy tudományos cikk értelmezése vagy összetett problémák megoldása sokkal nagyobb mentális kapacitást igényel. Ilyenkor minden olyan inger, amely elvonja a figyelmet, csökkentheti a mély feldolgozás hatékonyságát.
Éppen ezért sok elsőéves hallgató tapasztalja meg, hogy azok a tanulási szokások, amelyek a gimnáziumban még működtek, az egyetemen már kevésbé eredményesek. Ez nem a zene hibája, hanem a tanulási feladatok összetettségének következménye.
A kutatások alapján nem kell teljesen száműzni a zenét a tanulásból. Vannak olyan helyzetek, amikor kifejezetten hasznos lehet.
Például amikor:
Egyes vizsgálatok szerint bizonyos, szabályos ritmusú háttérzenei elemek még a tartós figyelmet is támogathatják egyes embereknél, bár ez jelentős egyéni különbségeket mutat.
A vizsgaidőszakban a cél nem az, hogy minél több órát tölts a könyvek fölött, hanem hogy az agy valóban feldolgozza az információt. Ebben sokkal többet számít a tanulási stratégia, mint az, hogy milyen lejátszási lista szól a háttérben.
Ha új anyagot tanulsz, összefüggéseket keresel vagy számolási feladatokat oldasz meg, érdemes legalább egy-egy 30–45 perces tanulási blokkot teljes csendben kipróbálni. Ha viszont ismételsz, rendszerezel vagy monoton feladatot végzel, egy halk, instrumentális háttérzene segíthet kellemesebbé tenni a tanulást anélkül, hogy jelentősen megterhelné a figyelmedet. Ezt támasztják alá a legfrissebb szisztematikus áttekintések is: a háttérzene hatása nem általánosan pozitív vagy negatív, hanem mindig a feladat, a zene típusa és az egyéni jellemzők együttesétől függ.
——
A kiemelt kép forrása: 123RF.
A középiskolás években a pénz többnyire egyszerű szerepet tölt be. A zsebpénzből mozi, étkezés, közlekedés vagy kisebb vásárlások finanszírozhatók, a nagyobb kiadásokat jellemzően továbbra is a család fedezi. Emiatt a legtöbb diák még nem találkozik azokkal a döntésekkel, amelyek hosszabb távon befolyásolják a pénzügyi helyzetét.
Az egyetem ezt gyökeresen megváltoztatja. Sokan másik városba költöznek, albérletet vagy kollégiumi férőhelyet fizetnek, saját maguk intézik a bevásárlást, a közlekedést és a mindennapi kiadásokat. A pénz ekkor már nem csupán lehetőségeket jelent, hanem felelősséget is. Egy rosszul átgondolt döntés könnyen azt eredményezheti, hogy a hónap végén szűkösebb lesz a költségvetés.
Első pénzügyi döntések: mikor kérj segítséget, és mikor állj a saját lábadra?
Az OECD pénzügyi műveltséggel foglalkozó kutatásai szerint a fiatal felnőttkor az a periódus, amikor a pénzügyi szokások jelentős része kialakul. Aki ebben az időszakban megtanul tervezni, költségvetést készíteni és tudatos döntéseket hozni, később is nagyobb eséllyel kezeli felelősen a pénzügyeit.
Sok hallgató számára az első rendszeres, saját jogon megszerzett bevételt nem egy munkahely, hanem valamelyik egyetemi ösztöndíj jelenti. Tanulmányi, szociális, szakmai vagy tudományos ösztöndíjak számos felsőoktatási intézményben elérhetők, és bár összegük eltérő lehet, közös bennük, hogy teljesítményhez vagy meghatározott élethelyzethez kapcsolódnak.
Ez fontos szemléletváltást hozhat. A hallgató először tapasztalja meg, hogy a befektetett munka, a tanulmányi eredmény vagy a tudományos aktivitás közvetlenül is pénzügyi elismerést jelenthet. Az ösztöndíj ezért sokkal többet jelent egy bankszámlára érkező összegnél: visszajelzés arról, hogy az egyetemi teljesítménynek kézzelfogható értéke is van.
Éppen ezért sok hallgató tudatosan építi fel tanulmányait. Bekapcsolódik kutatásokba, tudományos diákköri munkába, demonstrátori feladatokat vállal vagy nemzetközi mobilitási programokban vesz részt. Ezek szakmai fejlődést hoznak, és számos esetben ösztöndíj-lehetőségeket is megnyitnak.
Az egyetem előtt a diákmunkát sokan elsősorban zsebpénz-kiegészítésnek tekintik. Az egyetemi évek alatt azonban egyre inkább a szakmai tapasztalatszerzés eszközévé válik. Egy gyakornoki pozíció vagy részmunkaidős állás sok esetben kevesebb azonnali bevételt jelenthet, mint egy egyszerűbb szezonális munka, mégis hosszabb távon sokkal nagyobb értéket képvisel.
A munkáltatók egyre gyakrabban keresnek olyan pályakezdőket, akik már az egyetemi évek alatt valós projekteken dolgoztak, ügyfelekkel kommunikáltak vagy csapatban szereztek tapasztalatot. Emiatt a hallgatók pénzügyi döntéseiben egy új szempont jelenik meg: nem kizárólag az számít, mennyit fizet egy munka, hanem az is, milyen tudást és kapcsolatokat lehet mellette megszerezni.
Ez a szemlélet hosszú távon a kereseti lehetőségekre is hatással lehet. Egy jól megválasztott szakmai gyakorlat vagy kutatási projekt később olyan állásajánlatokat alapozhat meg, amelyek jóval túlmutatnak az egyetemi évek bevételein.
A pénzügyi tudatosság kialakulásában legalább akkora szerepe van a kiadásoknak, mint a bevételeknek. Az egyetem alatt sokan először találkoznak olyan rendszeres költségekkel, amelyek korábban a család feladatai közé tartoztak.
Ide tartozhat például:
Ezek kezelése megtanít különbséget tenni szükségletek és vágyak között. Egy költségvetés elkészítése vagy egy nagyobb vásárlás megtervezése elsőre hétköznapi feladatnak tűnik, valójában azonban olyan pénzügyi gondolkodást alakít ki, amely később hitelfelvételnél, lakásvásárlásnál vagy vállalkozás indításánál is hasznos lehet.
Sokan úgy érzik, hogy akkor tekinthetők sikeres egyetemistának, ha már teljes egészében saját magukat tartják el. A valóság ennél árnyaltabb. A legtöbb hallgató egyszerre több forrásból gazdálkodik: családi támogatásból, ösztöndíjból, diákmunkából vagy gyakornoki fizetésből.
Ez teljesen természetes. A pénzügyi önállóság ugyanis nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden költséget egyedül fedezünk. Sokkal inkább azt, hogy képesek vagyunk átlátni a saját pénzügyeinket, felelősen dönteni és hosszabb távon tervezni.
A pénzügyi szakemberek szerint a fiatal felnőttkor egyik legfontosabb készsége éppen ez: megérteni, hogyan működik a saját költségvetésünk, milyen célokra szeretnénk félretenni, és miként lehet egyensúlyt teremteni a jelenlegi igények és a jövőbeli tervek között.
Az egyetemi évek végére a pénz jelentése a legtöbb hallgató számára megváltozik. A zsebpénz időszakában elsősorban fogyasztási lehetőséget jelentett. Később egyre inkább eszközzé válik: segít megvalósítani egy külföldi részképzést, finanszírozni egy szakmai konferenciát, elindítani egy vállalkozást vagy továbbtanulni egy mesterszakon.
Ez a szemléletváltás az egyik legfontosabb hozadéka az egyetemi éveknek. A pénz többé nem pusztán arra szolgál, hogy elköltsük, hanem arra is, hogy lehetőségeket teremtsen. Aki ezt már húszas évei elején felismeri, az gyakran nem attól lesz pénzügyileg sikeres, hogy mindig többet keres másoknál, hanem attól, hogy tudatosabban használja fel a rendelkezésére álló forrásokat.
PÉNZ7 2026 – Pénzügyi és vállalkozói tudatosság kezdőknek és haladóknak
Az egyetem tehát nemcsak diplomát ad, hanem egy fokozatos szemléletváltást is. A zsebpénzből lassan saját bevétel lesz, a költésből tervezés, a pillanatnyi vágyakból pedig hosszabb távú célok. És bár ez a változás ritkán egyik napról a másikra történik, sokszor éppen ezekben az években alakul ki az a pénzügyi gondolkodás, amely később egy egész életre meghatározhatja a döntéseinket.
——
A kiemelt kép forrása: 123RF.
Az eredmények jól illeszkednek az idei országos tendenciákhoz. A 2026-os felsőoktatási felvételi eljárás minden korábbi rekordot megdöntött, összesen több mint 140 ezer jelentkezővel, ami az elmúlt másfél évtized legmagasabb jelentkezőszámát jelenti.
A Miskolci Egyetem növekedése ráadásul nem egy-egy népszerű szaknak köszönhető: az intézmény szinte valamennyi képzési területén emelkedett a felvett hallgatók száma. A legnagyobb érdeklődés továbbra is a műszaki, a gazdasági és a jogi képzéseket övezi, de jelentős bővülést könyvelhettek el az egészségtudományi és bölcsészettudományi szakok is. Az egyetem nyolc kara széles képzési kínálatot biztosít a mérnöki és természettudományi területektől kezdve a gazdasági, jogi, egészségügyi, pedagógiai és művészeti képzésekig.
A felvételi adatok alapján a Miskolci Egyetem országos pozíciója is stabil maradt. Már a jelentkezési időszakban az ország 14. legnépszerűbb intézményének számított az első helyes jelentkezők alapján, míg az összes jelentkezési helyet tekintve a 13. helyen végzett. A mostani rekordlétszám azt jelzi, hogy ezt a növekvő érdeklődést a ponthatárok kihirdetése után ténylegesen beiratkozó hallgatók számában is sikerült érvényesíteni.
Töretlen népszerűség: idén is több mint 3300 gólyát vett fel a Miskolci Egyetem
Az intézmény vezetése szerint a kedvező eredmény mögött több tényező áll. Az elmúlt években folyamatosan bővült és korszerűsödött a képzési kínálat, erősödtek a vállalati együttműködések és a gyakorlatorientált oktatás, miközben a campusfejlesztések és a nemzetközi kapcsolatok is növelték az egyetem vonzerejét. A Miskolci Egyetem emellett továbbra is széles körű állami ösztöndíjas képzéseket kínál, és több új szakot is indított a 2026-os felvételi eljárásban.
A rekordlétszám nemcsak az intézmény számára jelent fontos mérföldkövet, hanem a régió szempontjából is. Az Észak-Magyarország legnagyobb felsőoktatási intézményeként a Miskolci Egyetem kulcsszerepet játszik a térség szakember-utánpótlásában, a kutatás-fejlesztésben és a vállalati innováció támogatásában. Az idei felvételi eredmények azt mutatják, hogy a jelentkezők egyre nagyobb része lát hosszú távú lehetőséget az egyetem által kínált képzésekben és karrierutakban.
——
A kiemelt kép forrása: Miskolci Egyetem.
Az elmúlt évhez hasonlóan kiemelkedő jelentkezési számokat ért el a 2026-os általános felvételi eljárásban is a Debreceni Egyetem, huszonegyezernél többen jelentkeztek az intézmény képzéseire, első helyen több mint tizenegyezren jelölték meg valamelyik szakot. A Debreceni Egyetemre jelentkezők 71 alapképzési szak, 98 mesterszak, 6 osztatlan, az osztatlan tanárszakon belül 51 tanári szakpár, 48 duális formában meghirdetett szak, valamint négy felsőoktatási szakképzési szak közül választhattak.
Az idei általános felvételi eljárásban összesen 8265 jelentkező került be a Debreceni Egyetemre, ez az elmúlt évek legjobb eredménye. A legtöbb elsőéves hallgatót a pedagógusképzési területre (1541) vette fel az intézmény, a második legtöbb felvett hallgatóval az orvos- és egészségtudományi terület (1411) büszkélkedhet, de sokan kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben a gazdaságtudományok (1146) és a műszaki (816) képzési területen meghirdetett szakokon is. A legtöbb hallgató a Gazdaságtudományi Karra (1649), a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karra (995), valamint a Bölcsészettudományi Karra (938) jutott be. Az angol nyelvű képzések közül az Informatikai Kar (354), az Általános Orvostudományi Kar (346) és a Műszaki Kar (335) vette fel a legtöbb felvételizőt. A szakok közül ebben az évben az ápolás és betegellátás (550), a jogász (425), az óvodapedagógus (359), az osztatlan tanári (301), valamint a gyógypedagógia (294) szakok tudhatják magukénak a legtöbb gólyát.
A mesterszakok tekintetében a pszichológia (59), az egészségügyi menedzser (57), az emberi erőforrás tanácsadó (54) képzésekre kerültek be a legtöbben. Állami ösztöndíjas képzésekre 6657, önköltséges szakokra pedig 1608 jelentkező nyert felvételt.
A felvételi eljárásban kiemelkedően teljesítettek a Debreceni Egyetem székhelyen kívüli képzési helyei, Hajdúböszörményben 984-en, Szolnokon 261-en, Nyíregyházán 403-an, Siófokon pedig 127-en kezdhetik meg tanulmányaikat a DE valamely szakján.
Fenyves Veronika oktatási elnök a pénteken tartott felvételi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az egyetem az idei eredményeire is maximálisan büszke lehet, hiszen a felvételi adatokból egyértelműen megmutatkozik az intézmény versenyképes ereje.
„Elégedettek lehetünk a felvételi eredményekkel, a felvételi eljárás 2026-ban is megmutatta a Debreceni Egyetem népszerűségét. A széles körű képzési portfóliónak, valamint a nemzetközi szinten is értékálló, piacképes diplomának köszönhetően az elmúlt évek legjobb felvételi eredményét sikerült most elérni. Az intézmény munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelően végiggondolt és megtervezett szakjai népszerűek a felvételizők körében, hiszen az újonnan indított szakok, a mesterséges intelligencia informatikus, a radiográfia, valamint a kortárs könnyűzene művész mesterképzések is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az egyetem jól átgondolt stratégiájának köszönhetően olyan szakok indultak, melyekre jelentős igény mutatkozik” – emelte ki az oktatási elnök.
Nem kell elkeseredniük azoknak sem, akik nem nyertek felvételt a választott szakokra, hiszen a pótfelvételi eljárás során még lehetőségük nyílhat a sikeres egyetemi bejutásra. Ölvetiné Szabó Beáta, az Oktatási Főigazgatóság beiskolázási és továbbképzési igazgatója a pótfelvételivel kapcsolatos legfontosabb határidőkre és teendőkre hívta fel a figyelmet.
„A pótfelvételi eljárásban csupán egy jelentkezési helyet lehet megjelölni, amennyiben az önköltséges finanszírozási forma mellett állami ösztöndíjas lehetőség is található a tájékoztatóban, érdemes mindkettőt megjelölni. A dokumentumfeltöltés határideje megegyezik a jelentkezésével, eddig kell a felvétel feltételét igazolni és minden olyan dokumentumot feltölteni az e-felvételi rendszerbe, amely a jelentkezési összpontszám kialakításában szerepet játszhat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint több százan kerülhetnek még be pótfelvételivel az egyetemre ennek eredményeként, valamint a doktori képzést kezdőkkel együtt 2026 szeptemberére 12 ezer fölött lehet az elsőéves hallgatók létszáma. Az egyetem beiskolázási stratégiájában fontos szerepet játszik a pontszámítási kalkulátor korszerűsítése, mely két új funkcióval bővült, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők, valamint a szakmai vizsgával rendelkezők is számolhatják ezzel az alkalmazással a pontjaikat. Ez egy országos szinten kiemelkedő, egyedülálló fejlesztés” – közölte a beiskolázási és továbbképzési igazgató.
A pótfelvételi időszaka július 30-án indul, az eljárás keretében augusztus 7-ig lehet jelentkezni az e-felvételi rendszeren keresztül az egyetem által meghirdetett képzésekre, a ponthatárokat pedig a tervek szerint augusztus 27-én hirdetik majd ki.
A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.
A magyar felsőoktatás az elmúlt néhány évben látványos növekedést mutatott. A jelentkezők száma folyamatosan emelkedik, 2026-ban pedig már több mint 140 ezer jelentkezést adtak be a felvételizők, ami az elmúlt évek egyik legerősebb eredménye. Ez azt jelenti, hogy egyre többen gondolják úgy: a diploma továbbra is komoly előnyt jelenthet a munkaerőpiacon.
A legnépszerűbb szakok rangsora ugyanakkor meglehetősen stabil. Évek óta a gazdálkodási és menedzsment vezeti a listát, és 2026-ban is messze erre a képzésre érkezett a legtöbb jelentkezés: összesen több mint 20 ezer felvételiző jelölte meg valamelyik intézményben. Mögötte a kereskedelem és marketing, a pszichológia, a nemzetközi gazdálkodás és a mérnökinformatika következik, de továbbra is kiemelkedően népszerű az általános orvos, az ápolás és betegellátás, a jogász, valamint a pénzügy és számvitel szak is.
A toplista ugyan első pillantásra kevéssé változik évről évre, a háttérben már jól láthatók az átrendeződések. Egyes képzések népszerűsége folyamatosan nő, másoké stagnál vagy visszaesik, miközben új munkaerőpiaci igények és gazdasági folyamatok is alakítják a felvételizők döntéseit. A következő évek sikeres pályaválasztásához ezért már nemcsak azt érdemes figyelni, mely szakokra jelentkeznek a legtöbben, hanem azt is, milyen trendek rajzolódnak ki a statisztikákból.
Bár a legnépszerűbb szakok élmezőnye csak lassan változik, az elmúlt öt-hat év felvételi adatai alapján jól látszik, hogy egyes képzési területek folyamatosan erősödnek, míg mások iránt mérséklődik az érdeklődés.
A legnagyobb nyertesek közé tartoznak a pszichológiai, az egészségügyi és az informatikai képzések. A pszichológia évek óta az egyik legkeresettebb szak, amit részben a mentális egészség iránti növekvő társadalmi érdeklődés, részben a sokoldalú elhelyezkedési lehetőségek magyaráznak. Az egészségügyi szakok – különösen az ápolás és betegellátás, valamint az általános orvos képzés – szintén stabilan vonzzák a jelentkezőket, miközben a mérnöki és informatikai szakok népszerűségét a digitalizáció és a technológiai fejlődés tartja magasan.
Szintén látványosan nőtt az érdeklődés a pedagógusképzések iránt. A béremelések, az ösztöndíjprogramok és a képzési feltételek átalakítása érezhetően több fiatalt ösztönzött arra, hogy tanári vagy óvodapedagógusi pályát válasszon. Bár ezek a szakok még nem tartoznak a legnépszerűbbek közé, az elmúlt évek statisztikái egyértelmű növekedést mutatnak.
Ezzel párhuzamosan néhány területen csökkent a jelentkezők száma. Több hagyományos bölcsész- és társadalomtudományi képzés iránt kisebb lett az érdeklődés, és egyes agrárszakokon is visszaesés figyelhető meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a diplomák elvesztették volna az értéküket. A felvételizők döntéseit egyre inkább befolyásolja, hogy milyen gyorsan lehet elhelyezkedni, mekkora kezdő fizetés várható, illetve milyen karrierlehetőségeket kínál egy adott szak.
A statisztikák alapján kirajzolódik egy általános tendencia: egyre többen keresnek olyan képzéseket, amelyek gyakorlati tudást adnak, jól kapcsolódnak a technológiai fejlődéshez és rugalmas karrierutat kínálnak. Ez magyarázza, hogy a gazdasági, informatikai, egészségügyi és mérnöki szakok évek óta stabilan a legkeresettebbek közé tartoznak, miközben más képzések népszerűsége inkább hullámzó.
A magas ponthatár önmagában nem azt jelenti, hogy egy szak „nehezebb”, hanem azt, hogy sok jó eredményt elérő jelentkező szeretne bejutni ugyanarra a képzésre. A ponthatárt minden évben az adott szakra jelentkezők teljesítménye, a rendelkezésre álló férőhelyek száma és az intézmények felvételi szabályai együttesen alakítják, ezért ugyanazon szak ponthatára egyetemenként is jelentősen eltérhet.
Ponthatár-körkép: mutatjuk, mely szakok a legnépszerűbbek 2025-ben!
Az elmúlt évek alapján a legnagyobb verseny továbbra is a pszichológia, a jogász, az általános orvos, valamint több gazdasági képzés esetében figyelhető meg. Az ELTE pszichológia szakán például évről évre 440 pont feletti eredményre volt szükség az állami ösztöndíjas helyekhez, míg a jogászképzésen több intézményben is 450 pont körüli vagy azt meghaladó ponthatárok alakultak ki. A Semmelweis Egyetem általános orvos képzésére szintén hosszú évek óta csak kiemelkedő eredményekkel lehet bekerülni.
Ugyanakkor nem minden népszerű szakhoz tartozik kiugróan magas ponthatár. A mérnöki és informatikai képzéseken – bár sok a jelentkező – az intézmények jellemzően nagyobb hallgatói létszámot tudnak felvenni, ezért a ponthatárok több egyetemen mérsékeltebbek, mint például a pszichológia vagy a jog esetében. A gazdálkodási és menedzsment szakok között szintén jelentős különbségek lehetnek: míg egyes intézményekben 380 pont körüli eredmény is elegendő, addig a legnépszerűbb egyetemeken ennél jóval magasabb ponthatárok alakultak ki.
Mivel 2026-ban ismét kiemelkedően sokan jelentkeztek a felsőoktatásba, a legkeresettebb szakokon várhatóan idén is erős lesz a verseny. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy néhány pont eltérés a korábbi évekhez képest még nem jelent biztos felvételt vagy biztos elutasítást. A ponthatárok minden évben az aktuális jelentkezői mezőny teljesítményéhez igazodnak, ezért a korábbi évek adatai inkább támpontként szolgálnak, mintsem biztos előrejelzésként. Éppen ezért a szakértők azt javasolják, hogy a jelentkezők ne csak az előző évi ponthatárokból induljanak ki, hanem több év tendenciáit is vegyék figyelembe, amikor felmérik az esélyeiket.
Bár a felvételi statisztikák azt mutatják, mely szakok népszerűek ma, a pályaválasztás során legalább ilyen fontos kérdés, hogy mire lesz szükség öt-tíz év múlva. A hazai jelentkezési adatok és a nemzetközi munkaerőpiaci elemzések egyaránt azt jelzik, hogy a felsőoktatás egyre inkább a digitalizáció, az egészségügy és az összetett problémamegoldást igénylő területek felé mozdul el.
A World Economic Forum Future of Jobs Report 2025 szerint a következő években tovább nő a kereslet a mesterséges intelligenciával, az adattudománnyal, a kiberbiztonsággal és a mérnöki területekkel kapcsolatos szaktudás iránt. Ugyanakkor a technológiai ismeretek önmagukban már nem elegendők: a kreatív gondolkodás, az alkalmazkodóképesség, az elemző szemlélet és az egész életen át tartó tanulás is a legfontosabb készségek közé tartoznak.
Hasonló következtetésre jut az OECD is. Az oktatási szervezet szerint az MI és a zöld átállás egyszerre alakítja át a munkaerőpiacot, ezért egyre nagyobb értéket képviselnek azok a diplomák, amelyek naprakész szakmai tudást és könnyen továbbfejleszthető készségeket adnak. Az egészségügyi, műszaki, informatikai és gazdasági képzések várhatóan továbbra is keresettek maradnak, miközben a legtöbb szakmában szintén felértékelődnek a digitális kompetenciák és az adatelemzési ismeretek.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy csak a legnépszerűbb szakok vezethetnek sikeres karrierhez. A felvételi adatok inkább iránytűként szolgálnak: megmutatják, hol a legnagyobb a verseny, de a megfelelő szak kiválasztásánál legalább ilyen fontos az érdeklődés, a képességek és a hosszú távú célok figyelembevétele. A statisztikákból egy dolog biztosan kiolvasható: azok lesznek a jövő nyertesei, akik nemcsak diplomát szereznek, hanem képesek folyamatosan alkalmazkodni a gyorsan változó munkaerőpiachoz.
——
A kiemelt kép forrása: Canva.
A Debreceni Egyetem (DE) Gazdaságtudományi Kara (GTK) már több éve szervez különböző szakmai táborokat, workshopokat és előkészítő kurzusokat középiskolásoknak. Ezek sorába tartozik a gazdasági ismeretek érettségi tárgy előkészítője is, amelyet a 2025/2026-os tanévben szerveztek meg először. Az oktatási program azért egyedülálló, mert a tárgyat választó gimnazistáknak eddig Ócsára kellett utazniuk, ha ebből a tantárgyból akartak érettségizni.
A gazdasági ismeretek képzéssel olyan középiskolásokat céloztak meg, akik nem tanulták a tantárgyat.
„Az előkészítő két tanév anyagát adta át 17 szombati napon a diákoknak. Ennek részeként 2026 januárjában és áprilisában két osztályozó vizsgát tettek, továbbá 2026 tavaszán, a második félévben mentorok közreműködésével érettségi projektmunkát készítettek. Nagy öröm és jó visszaigazolás számunkra, hogy 19-en teljesítették a felkészítőt. Mindannyian emelt szintű érettségi vizsgát tettek, számosan 90 százalék feletti eredménnyel, de akadt tanuló, aki 100 százalékos eredményt ért el” – emelte ki Fenyves Veronika, a Gazdaságtudományi Kar dékánja, a Debreceni Egyetem oktatási elnöke, megköszönve az oktatók, pedagógusok részvételét is.
Hozzátette: a kurzus és a vizsga teljesítése 20 intézményi pontot jelent a felsőoktatási felvételi eljárás során, amelyet a DE GTK szakjaira jelentkezve érvényesíthetnek.
Az ingyenes képzésnek Hajdú-Bihar mellett Békés, Szabolcs és Borsod vármegyékből akadtak tanulói. Szabó Antal Szabolcs a Békéscsabai BSzC Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégium diákjaként Gyuláról ingázott.
„Környezetvédelmi technikusnak tanultam, de a pénzt nemcsak használni, hanem érteni is akartam. Az előkészítő jó ugródeszka a gazdasági területen történő továbbtanulásra mindenkinek, aki korábban nem tanult ilyen tárgyat” – fogalmazott.
„Ez nem szakkör vagy fakultáció, hanem érettségi akadémia” – kezdte Türk László, a Debreceni Tankerületi Központ igazgatója. A tankerület az egyetem partnereként vett részt az előkészítő kurzus megszervezésében.
„A képzés nyitott ajtót jelent a középiskolások számára, amelyen a jelentkezéssel bekopogtattak. A részvétellel pedig kulcsokat kaptak hozzá, ezáltal magabiztosan léphetnek át az egyetem kapuján” – vélekedett a tankerület vezetője.
A tantárgy pedagógiai, szakmai anyagát a gazdaság- és a pénzügyi kultúra kerettanterve alapján dolgozták ki.
„Bebizonyosodott, hogy olyan gyerekek ültek be a padba plusz erőfeszítést vállalva, akik valóban ebben az irányban szeretnék folytatni tanulmányaikat” – osztotta meg tapasztalatait Nagyné Biró Edit, a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma igazgatója. A hirek.unideb.hu-nak hozzátette: az osztályozóvizsga-bizottság tagjaként örömmel tapasztalta a tanulók érdeklődését és felkészültségét.
A diákok a pénzpiaci és közgazdasági elméleti ismereteken túl a vállalkozások világával, a munkaerőpiac háttérével is megismerkedhettek, továbbá gazdasági, marketing, jogi, pénzügyi és vezetésszervezési ismereteket is tanultak a GTK oktatóitól.
Fekete József, a Medgyessy Ferenc Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum igazgatója jelezte: az első év tapasztalatait már összegezték.
„A diákok előre hozott érettségit is szeretnének tenni gazdasági ismeretek tantárgyból is. A jövőben erre is lesz lehetőség, mivel 11. és 12. évfolyamos, de a 13. évfolyamot végző, egyetemre készülő tanulók is jelentkezhetnek az előkészítőre” – hívta fel a figyelmet.
A jelentkezéseket szeptember elejéig várják a szervezők a keep.unideb.hu oldalon.
A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.
A GTK rendhagyó nyári programján a diákok bepillantást nyerhettek a gazdaság-, az agrár-, a sport-, valamint az orvos- és egészségtudományok izgalmas kérdéseibe, miközben megismerhették a kar képzési kínálatát és ízelítőt kaphattak a Gazdaságtudományi Kar pezsgő hallgatói életéből. A rendezvény Debrecenben és a Szolnok Campuson egyaránt várta az érdeklődőket.
„Az első jó döntést már meghoztátok, amikor eljöttetek hozzánk az EconoMisteries Nyílt Napunkra. Itt mindenki betekintést nyerhet egy picit abba, hogy mit is fog tanulni a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán. Az ökonómia, ökológia, marketing, számvitel ismerős gazdasági fogalmak, azonban hogy mit is jelentenek a képzésben, szeretnénk itt megmutatni. Így megerősíthetünk benneteket, hogy jó helyen vagytok és a legjobb döntést hoztátok, amikor a felvételi során megjelöltétek a DE GTK-t. Már csak azért is, hiszen július 9-ig lehetőségetek van, hogy módosítsátok jelentkezési sorrendeteket” – mondta a nyílt nap megnyitóján Bácsné Bába Éva, a Gazdaságtudományi Kar stratégiai és kommunikációs dékánhelyettese.
A programon kétszáz felvételi előtt álló fiatal vett részt, akik a különleges nyílt napon egyebek mellett rövid, interaktív előadásokat hallgathattak meg, amelyek közérthető formában mutatták be a különböző tudományterületek aktuális és sokakat foglalkoztató kérdéseit.
A szakmai programokat campustúra, kollégiumi szobalátogatás, valamint a debreceni helyszínen stadion- és DEAC Sportcampus-körút egészítette ki. A leendő hallgatók megismerkedhettek a tehetséggondozási programokkal, a nemzetközi mobilitási lehetőségekkel és a kar pezsgő hallgatói közösségével is. A szervezők az egyetemi ajándéktárgyak mellett Campus Fesztivál bérleteket és napi jegyeket sorsoltak ki a résztvevők között, akiknek lehetőségük nyílt arra is, hogy már a gólyatábor előtt kapcsolatot építsenek leendő évfolyamtársaikkal.
A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara évek óta kiemelt figyelmet fordít a pályaválasztás előtt álló fiatalok tájékoztatására. Az EconoMisteries Nyílt Nap sikerét mutatja, hogy a rendezvény mára a kar egyik legnépszerűbb nyári beiskolázási eseményévé vált.
——
A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.
