Minden évben, így 2023-ban is február 15-ig lehet jelentkezni az ősszel induló felsősoktatási képzésekre. Cikkünkben összeszedtük, miért éri meg ma Magyarországon a felsőoktatásban tanulni, és hogy miért állítjuk azt, hogy a diploma értékes.

Változások a felvételiben

Mint ismert, a kormány korábbi döntése alapján több szempontból megváltozik a felsőoktatás felvételi rendszere. A módosítások egy része 2024-től lép hatályba, de vannak 2023-ban élesedő változások is.

A 2023-tól érvényes legfontosabb változások a következők:

• Az egységes minimum ponthatárokat eltörlik, helyette az intézmények szakonként határozhatják meg, hogy mi az a minimum pont, amivel felvételt nyerhet egy-egy hallgató.
• Fontos, hogy alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek általános felvételi követelményként már nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tenniük. Helyette adott szakoknál az intézmények dönthetnek arról, hogy milyen szintű érettségit fogadnak el. A középszintű érettségit is elfogadó intézmények és szakok listája itt található.
• Megszűnik a jogszabályi minimum ponthatár (eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt). Ez nyilván nem azt jelenti, hogy alacsonyak lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon, azt viszont igen, hogy egyes szakokon alacsonyabb lehet, mint a korábbi években.

A felsőoktatási intézmények a rendelet megjelenése óta közleményben, illetve saját honlapjukon ismertették az általuk megszabott felvételi változásokat, érdemes tehát az áhított felsőoktatási intézmény saját oldalán is tájékozódni.

A felvételi rendszer változásával kapcsolatban minden fontos információt egy helyen megtalálnak az érdeklődők az UNIside híroldalon.

Sehol  ennyi állami ösztöndíjas

Jelentős, 80 százalékos bérelőnye van annak, aki diplomával helyezkedik el. (Fotó: 123rf)

A felvételi rendszerének változásait az indokolja, hogy ma már a felsőoktatási intézmények 80 százalékában a hallgatók olyan intézményekbe járnak, melyek alapítványi vagy egyházi fenntartásúak, de minden esetben egyre nagyobb részben eredményeik alapján finanszírozottak. Ezek az intézmények 2022-ban harminc, 2023-ben negyven, 2024-ben pedig ötven százalékban a számukra meghatározott teljesítményindikátorok alapján kapják a támogatást. A kormány azt vallja: ahol a lehetőség, ott legyen a felelősség is – mondta az UNIside-nak adott videóinterjújában a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára.

Hankó Balázs kifejtette: idén szeptemberben is 300 alap- és osztatlan, illetve 300 mesterképzés közül lehet választani. „Emellett 148 angol nyelvű és 8 német nyelvű képzésünk indul idén. A felsőoktatás rugalmasságát és a munkaerőpiaci igényekhez való igazodását mutatja, hogy idén először számos egyéves mesterképzésre is lehet jelentkezni. Ezek azok a képzések, amelyekhez már nem kellett előzetes akkreditációt kérniük az egyetemeknek” – emelte ki.

Mint az UNIside-nak nyilatkozva hozzátette: Magyarország kiemelkedik Európában és a világon azzal, hogy a felsőoktatásban tíz hallgató közül nyolc állami ösztöndíjjal tanulhat. „Ez az arány 2010-ben 69 százalék volt, s azóta tovább emelkedett. Az állami ösztöndíj mellett ráadásul 33 különböző ösztöndíjat kínálnak, mintegy 70 milliárd forintból, 170 ezer hallgatónak” – mutatott rá Hankó Balázs.

A magyar felsőoktatás színvonalát mutatja, hogy a diploma megszerzését követően átlagosan 36 nap alatt munkát talál egy pályakezdő fiatal. Emellett, jelentős, 80 százalékos bérelőnye van annak, aki diplomával helyezkedik el.

A sikeres felsőoktatás a sikeres Magyarország kulcsa

Az államtitkár az Educatio kiállításon tartott beszédében elmondta: Magyarország sikeressége többek között azon múlik, hogy sikeres-e a felsőoktatás. Ezért alakítják át a képzési kereteket, és segítik az együttműködést egyetem és ipar között, hogy az egyéni munka helyett a projektmunka, az egyéni tanulás helyett a csoportmunka kerüljön előtérbe. A tanár–diák viszonylatban egyre inkább kollegialitás kezd kialakulni a hallgatók és oktatók között, akik közös kutatási programokba kapcsolódnak be, közös prezentációkban vesznek részt, közös publikációkat készítenek. Hankó Balázs szerint a hallgatók jövőformáló képessége és az egyetemeken születő innovációk akkor jók, ha azok a magyar gazdaságot erősítik és a társadalmi kihívásokra találnak megoldást.

Egy diplomás ma 36 nap alatt helyezkedik el Magyarországon. (Fotó: MTI)

„Magyarországon jó ma egyetemistának lenni” – jelentette ki az államtitkár. A hallgatók választanak egyetemet, ők döntik el, hogy mit tanulnak, szabadon szervezhetik az életüket egy 300 ezres közösségben, ahol az oktató és a hallgató nem tanár és diák, hanem kollégák, akik együtt felelnek Magyarország jövőképességéért.

Az Erasmusból nem engedünk

A felsőoktatásért felelős államtitkár mindenkit megnyugtatott, hogy a már futó, illetve az idén induló mobilitási programok biztosítottak. Tavaly év végén az erre vonatkozó keretszerződések az egyetemekkel is meg lettek kötve. Ami pedig az idei Erasmus-programokat illeti, bíznak abban, hogy az Európai Bizottságot meggyőzik majd azok a tények, amelyeket a magyar kormány a felsőoktatás teljesítményével kapcsolatban megküld. Ha nem, a magyar kormány saját forrásból állja a 2024-es Erasmus-pályázatok költségeit. Magyar oktatót, kutatót, hallgatót hátrány nem érhet – húzta alá Hankó Balázs.

Az Erasmus-programokkal kapcsolatos fejlemények ügyében megszólalt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is. Ők közleményükben úgy fogalmaznak: „A felsőoktatás Erasmus nélkül elképzelhetetlen”.  Hozzátették: a modellváltással kapcsolatban van helye kritikának, hiszen a HÖOK is számtalan javaslatot fogalmazott meg az elmúlt években. A hibák rendezése érdekében folytatott vitáknak azonban nem lehet tárgya a hallgatók oktatáshoz vagy egyes szolgáltatásokhoz, például csereprogramokhoz való hozzáférése.

A tudás soha nem volt ennyire értékes

Szerencsére egyre tovább élünk, így nem kell életünk végéig ugyanazt csinálnunk, akár 10-20 évente is válthatunk. (Fotó: Rab Árpád)

Az UNIside új, egyetemi rangsorát tartalmazó UNI 2023 in&out kiadványban számos érdekes interjú olvasható egyetemi és cégvezetőkkel, illetve a felsőoktatáshoz valamilyen módon kapcsolódó szakemberekkel.  Rab Árpád jövőkutató, egyetemi oktató egyebek között arról beszélt, hogy a tudás soha nem volt még ennyire értékes. Azt is mondja, hogy „a jövőben azok lesznek igazán sikeresek, akik képesek kritikusan gondolkodni, jó kérdéseket feltenni, s ami a legfontosabb: biztos tudásuk van, bármilyen szakterületről is legyen szó”.

A jövőkutató kiemelte: „ha az ember azt csinálja, amit szeret, sokkal könnyebben lesz benne sikeres”. A pályaválasztással kapcsolatban pedig így fogalmaz: „a dilemma egyébként csak látszólagos, mert szerencsére egyre tovább élünk, így nem kell életünk végéig ugyanazt csinálnunk, akár 10-20 évente is válthatunk. Ma már nem szükséges végleges döntést hozni 18 évesen, hogy ez vagy az leszek, a mozgástér jóval nagyobb, mint akár csak néhány évtizede. Az oly sokat emlegetett rugalmasság azt jelenti, hogy van választási lehetőségem, mert van tudásom és élek is vele”.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.