doktori Archívum | Diplomátszerzek

Jelentős mértékben nőtt az ösztöndíjas PhD-hallgatók száma az Óbudai Egyetemen

Az Óbudai Egyetemen 2025 februárjától immáron öt Doktori Iskolában folyik PhD-képzés: négy tudományterületen, hét tudományágban vannak jelen doktori képzési programok.

Rekordmagas felvételi létszám

A doktori képzésbe felvételt nyert hallgatói létszámok közül kiemelkedő az idei évi eredmény a felvételizők összlétszáma tekintetében, akár az öt évvel ezelőtti, akár a múlt évi adatokhoz képest – emelte ki Kovács Levente. Hozzátette: az állami ösztöndíjas helyek létszámának alakulása tekintetében folyamatosan bővülő keretlétszámot sikerül megszereznie egyetemnek.

A tavalyihoz képest is kiemelkedő számokat produkáltak. A három, legrégebbi hagyományokkal rendelkező doktori iskolájukban is folyamatos a létszámbővülés: az Alkalmazott Matematikai és Informatikai Doktori Iskolába 37 százalékkal, a Biztonságtudományi Doktori Iskolába 26 százalékkal, az Anyagtudomány és Technológia Doktori Iskolába 10 százalékkal többen nyertek felvételt az idei tanévre.

Minden korábbinál többen jelentkeztek doktori képzésekbe az Óbudai Egyetemre (Fotó: Facebook / Óbudai Egyetem)

PhD-ösztöndíjak saját forrásból

A múlt évben 50 államilag támogatott nappali ösztöndíjas hely volt, idén pedig legalább 60-at tudnak biztosítani. Ez a szám várhatóan még tovább fog emelkedni az országos keretlétszámok átrendezésének eredményeként, valamint figyelembe véve a STEM-terület folyamatos erősödését, amelyet a Kormány is kiemelt képzési területként kezel.

Doktori iskoláik népszerűsége elsősorban a kutatási lehetőségek jelentős színvonal-emelkedésének, másodsorban a kiemelkedő ösztöndíjaknak köszönhető. Utóbbiakat saját forrásból, a rektor kezdeményezésére duplájára emelték a nappali tagozaton tanulmányaikat folytató doktoranduszok számára. A 2021-es megújult felsőoktatási struktúrához való csatlakozásuk óta négyszer annyi nappali tagozatos, államilag finanszírozott képzésre jelentkező PhD-hallgatót vesznek fel.

Innováció a doktori képzésben

A PhD (Doctor of Philosophy) doktori fokozat mellett immáron a DLA (Doctor of Liberal Arts) új doktori cím kiadására is jogosulttá váltak az Építészet, Design és Technológiai Doktori Iskola építőművész képzési programjának elindulásával.

A PhD mellett már DLA címet is kaphatnak a doktori képzések hallgatói (Fotó: Facebook / Óbudai Egyetem)

Az Innováció Menedzsment Doktori Iskola továbbra is egyedülálló a magyar doktori képzési palettán. Nincs még egy ilyen doktori iskola hazánkban, amelyikben az innováció témakörére épül a doktori képzési program.

A jelentkezőknek a Kooperatív Doktori Program keretében is van lehetőségük tanulmányokat folytatni az Óbudai Egyetemen, és a Stipendium Hungaricum program keretében is szép számmal érkeznek az intézménybe külföldi hallgatók, 18 országból. A disszertációs ösztöndíjprogram keretében részismereti képzést biztosítanak az SH-hallgatók számára, valamint ehhez kapcsolódóan hallgatói jogviszonyt is létesítenek számukra, külön felvételi eljárás nélkül.

Hallgatóközpontú rendszerek

Számos módon ösztönzik a hallgatókat arra, hogy tanulmányaikat az ÓE doktori iskoláinak egyikében folytassák. A jogszabályoknak megfelelően, idén első alkalommal, a mesterképzésen még tanulmányait folytató, kivételes tehetségű hallgatók felvételére is lehetőséget biztosítottak a doktori képzési programjaikba.

Könnyítettek az adminisztráción is. Idén először egy korszerű, online felületen keresztül lehetett jelentkezni a doktori képzésekre. Kovács Levente elmondta, hogy a felvételt nyert új doktoranduszok ügyfélbarát módon, egy időpontfoglaló rendszeren keresztül tudnak bejelentkezni a beiratkozási, és a majdani további adminisztratív teendők ügyintézéséhez.

 

A kiemelt kép forrása: Facebook / Óbudai Egyetem.

A Neumann János Program a jövőt írja

A Neumann János Program lényegét Csák János kulturális és innovációs miniszter ismertette a napokban. Kiemelte: a család- és kultúrpolitika jövőképességéhez robusztus, hazai hozzáadott értéket termelő társadalom-gazdasági ökoszisztéma szükséges. Ez az alapja a gazdasági növekedés hosszútávon történő fenntarthatóságának. Ahhoz, hogy hazai hozzáadott értéket termeljünk, a munkaalapú mellett tudásalapú társadalmat kell felépíteni, a kettőt pedig szimbiózisba kell hozni.

 

A Neumann János Program célja

 

A stratégiai cél, hogy a kutatási és innovációs tevékenységek intellektuális, társadalmi és gazdasági hatásait mérjék és az erőforrásokat fókuszálják. Mindez kiterjed az olyan innovációs és kutatási területekre mint az ország digitális előrelépése, a zöld átállás vagy az egészséges élet.

Az is cél, hogy minél előbb, minél több jövedelemtermelő szabadalom, valamint termék jöjjön létre, amelyek az iparban is alkalmazhatók. Ennek köszönhetően lesz „olyan robusztus gazdaságunk, amely képes fenntartani a magyar kultúrát, családpolitikát és a közszolgáltatásokat” –  hangsúlyozta a miniszter.

 

A cél, hogy Magyarország 2030-ra Európában a legjobb tíz európai innovátor ország közé tartozzon. (Fotó: 123rf)

 

Európa innovátorainak élvonalába készülünk

 

Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt az új programról. A Neumann János Programot a magyar tudomány, a magyar innováció új stratégiai programjának nevezte.

Emlékeztetett, hogy a program névadója a 120 éve született Neumann János, a 20. század matematikai géniusza. Teller Ede, Szilárd Leó és Kármán Tódor mellett része volt annak a „csatársornak” , akiket „marslakóknak” neveztek Amerikában.

Az államtitkár felidézte: célunk, hogy Magyarország 2030-ra Európában a legjobb tíz európai innovátor ország közé tartozzon a jelenlegi 21-ik helyett. 

Ehhez három területen van szükség előrelépésre.

  1. Több kutató-fejlesztő kell. Számuk 2010-hez képest már a duplájára nőtt, most egymillió lakosra 6000 kutató-fejlesztő jut, de 2030-ra 9000-re szeretnék növelni a számukat.
  2. Még több szabadalomra lesz szükség: 2030-ra a jelenlegi szám megduplázását kellene elérni.
  3. A Neumann János Program része a nemzeti kutatói hálózat, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) megerősítése, amely 18 kutatóközpontot foglal magába, 2500 kutatóval. A cél a nemzetköziesítés. (Hankó Balázs utalt rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a napokban nevezte ki az ELKH élére Gulyás Balázs nemzetközi hírű neurobiológus kutatót, aki korábban dolgozott már Szingapúrban és Svédországban is.)

Kiemelte még, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal működése kiegészül egy innovációs ügynökségi tevékenységgel. Az lesz ez utóbbi tevékenység célja, hogy a jó ötletek minél hamarabb piacra jussanak.

Erősítenek a doktori képzésben is, ami azt jelenti, hogy szabadalomért is doktori cím adható. Hozzátette, hogy a kisvállalkozások ösztönzése érdekében csökkentik a szabadalmi díjakat és költségeket.