bölcsész Archívum | Diplomátszerzek

Amit tudnod kell, ha néprajz szakra mennél

Hol helyezkedhetsz el néprajz szakon szerzett végzettséggel?

A képzés célja néprajz alapszakos bölcsészek képzése, akik ismerik a néprajztudomány, az európai etnológia és a kulturális antropológia alapjait. Célként jelölik meg továbbá a saját és mások kultúráját megértő, a szűkebb és tágabb közösségek kulturális identitását alakítani képes, mások kultúrájával szemben toleráns szakemberek képzése.

Ezzel a végzettséggel a leggyakrabban betöltött munkakörök a muzeológus, múzeumi gyűjteménygondnok, de gyakoriak még az olyan munkakörök is színházi asszisztens, kulturális szervező, kulturális- és közösségfejlesztő munkatárs, a projektkoordinátor vagy projektügyintéző.

Érdekességek a múzeumok világából

Hazánk első múzeuma nem más volt, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchenyi Ferenc. A gróf saját gyűjteményeit adta a múzeumnak, mondván: „édes hazámnak és a közösségnek hasznára és javára mindörökre és visszavonhatatlanul adományozom, átadom és átruházom”. Gyűjteménye nyomtatványokat, kéziratokat, térképeket és metszeteket tartalmazott, de aranyérmek, címerek, más régiségek és néhány festmény is volt közte. Az új intézményt alapítólevélben éppen ezért (többek között) Nemzeti Könyvtárnak is hívták.

Magát a Néprajzi Múzeumot 1872-ben alapították, amikor Xántus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztályának őrévé, aki még kinevezésének évében nagyszabású magyarországi néprajzitárgy-gyűjtést végzett a bécsi világkiállításra készülve. Később ezt a gyűjteményt gazdagította mindaz, amit Bartók Béla és Kodály Zoltán is gyűjtötte. Az ő és társaik munkásságával a múzeum nemzetközi élvonalba került.

Milyen szakképzettséget ad a néprajz szak?

  • néprajz alapszakos bölcsész

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a  képzés:

Angolul jelenleg nem elérhető a képzés, de Etnographer néven található meg.

Ezekből a tantárgyakból jó, ha erős vagy, ha ezt a szakot nézted ki magadnak:

  • Az alábbi érettségi vizsgák közül kettőt kell választanod:
    • állampolgári ismeretek, angol, arab, digitális kultúra, földrajz, francia, magyar nyelv és irodalom, német, olasz, orosz, spanyol, társadalomismeret, történelem emelt vagy középszintű érettségi

Milyen előképzettség segít a bejutásban?

Bölcsész szakos hallgatóként mindened lesznek majd a humán tárgyak, ezt már a felvételi tárgyakon is láthatod. A minél sikeresebb felvételi érdekében nem árt, ha ezekbe a tárgyakba több energiát fektetsz a négy év alatt, hogy az érettségi elérkeztével minden tudás a tarsolyodban legyen.

2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok. Vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. Szakképzésért intézményi pontot azonban továbbra is adhatnak majd az egyes egyetemek.

Képzési terület

Mennyi időbe telik a képzés?

  • 6 félév

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

  • általános kompetenciákat fejlesztő bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek
    • (filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, művelődéstörténet, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret)
  • a néprajzhoz kapcsolódó társadalom- és bölcsészettudományi alapozó ismeretek
  • néprajzi szakmai ismeretek
    • (a magyar és összehasonlító néprajz nagy témakörei)

Milyen gyakorlati követelményei vannak a szaknak?

A szak gyakorlatorientált, vagyis a kreditek 60-70 százalékát gyakorlati tárgyakból lehet megszerezni. A szakmai gyakorlat a szak tantervében meghatározott, a szakmúzeológiai ismeretek megszerzését követően két, egyenként 150 órás múzeumi szakmai gyakorlat helytörténeti gyűjteményben, szakmúzeumban vagy országos (történeti) múzeumban.

néprajz

(Kép: Pexels.com)

Mit tud egy néprajz szakon végzett hallgató?

  • Tájékozott a magyar és egyetemes kulturális jelenségek történetiségének általánosan elfogadott jellemzői, adatai körében. 
  • Ismeri a magyar és európai kultúrák jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait és azok szabályrendszerét. 
  • Tisztában van a néprajztudomány aktuális kutatási kérdéseivel, elemzési és értelmezési módszereivel. 
  • Ismeri a szak egyes területeinek (elsősorban magyar és összehasonlító néprajz; népcsoportok és regionális kultúrák; magyar és összehasonlító folklór) alapvető szakkifejezéseit.
  • Összefüggéseiben értelmezi a néprajztudományhoz általában kapcsolódó, munkavállalással, vállalkozással kapcsolatos szabályokat, előírásokat.

Mivel foglalkozik egy néprajz alapszakos bölcsész?

  • Értelmezi a magyar és európai kulturális jelenségeket és azok történeti beágyazottságát. 
  • Átlátja a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítését, működését, és kulturális jelenségeket európai kontextusban értelmez.
  • Képes a kulturális, illetve társadalmi kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
  • Képes legalább egy Európán kívüli kultúra, eszmerendszer szempontjából a néprajztudomány jelenségeit értelmezni. 
  • Összefüggő néprajzi szövegeket, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegeket, táblázatokat, adatsorokat, vizuális szövegeket (mozgó-, állóképek, térképek, diagramok) értelmez.
  • Több stílusregiszterben, a néprajztudomány szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban ír és beszél. 
  • Hatékonyan kommunikál írásban és szóban, valamint megérti a néprajztudományhoz kapcsolódó szakmai szövegeket.

Hol tanulhatsz tovább, ha ezen a szakon végeztél?

Mesterképzésen például olyan szakokon tanulhatsz tovább, mint:

  • afrikanisztika szak
  • kulturális örökség tanulmányok szak
  • kulturális örökség tanulmányok szak
  • vallástörténet szak
  • néprajz szak

 

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint például az alkalmazott nyelvészet szak, arabisztika szak, balkán-tanulmányok mesterképzési szak, hungarológia szak, történelem szak, történeti muzeológia szak.

 

A néprajz képzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni. 

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.

Amit tudnod kell, ha közösségszervezés szakra mennél

A közösségszervezés végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

Sok múlik a munkahelykeresésnél azon, hogy milyen szakirányon végzed el ezt a szakot. Azonban általánosságban elmondható, hogy a kultúra, közművelődés, az ifjúságügy és a felnőttképzés területén helyezkedhetsz el. Sokan közművelődési szakemberként vagy rendezvényszervezőként alapítványoknál, rendezvény-központoknál, civil szervezeteknél, művelődési házakban helyezkednek el, de oktatási intézményekben is tevékenykednek szervező, koordinátori, irányító pozícióban.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: szervező, koordinátor, közművelődési szakember vagy rendezvényszervező (Fotó: 123rf)

A humánfejlesztő szakiránnyal végzettek inkább szakképzési centrumoknál, munkaügyi központoknál és felnőttképző civil szervezeteknél helyezkednek el szintén rendezvényszervezőként, esetleg tréningek szervezőjeként vagy projektmenedzserként.

 

Híres rendezvényszervezők

A rendezvényszervezők közül talán az esküvőszervezők a leghíresebbek. Számtalan romantikus vígjátékban találkozhatunk velük, de ahol a főszereplőnek is ez a munkája, az nem más, mint a Boldogító igen, vagy nem című romkom. Itt a leglehetetlenebb feladatokkal kell megküzdenie a főszereplőnek, hogy sikerre vigye a rendezvényeit. Másik ilyen alkotás, ami a rendezvények körüli kalamajkákat felvonultatja, a beszédes című Eszeveszett esküvő, ahol egy nagy rutinnal bíró rendezvényszervező találja szembe magát élete legmacerásabb lakodalmával.

Eszeveszett esküvő (Fotó: Quad Productions Ten Films)

Milyen szakképzettséget ad a közösségszervezés szak (szakiránytól függően)?

  • Kulturális közösségszervező / Ifjúsági közösségszervező / Humánfejlesztő.

 

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés:

Angolul jelenleg az OE képzésén választhatod ezt a szakot Community Coordination néven.

 

Ezekből a tantárgyakból jó, ha erős vagy, ha ezt a szakot nézted ki magadnak:

A közösségszervezés szakon végzettek civil és nonprofit szervezetek eseményeit és tréningjeit szervezheti. (Fotó: 123rf)

Milyen előképzettség segít a bejutásban erre a szakra?

Előnyre tehetsz szert, ha az utolsó két évedben fakultációnak választasz egy olyan tárgyat, amiből emeltezni szeretnél középiskolában.

A rendszer idén is változott némiképp, de jövőre, azaz 2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok. Vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. Szakképzésért intézményi pontot azonban továbbra is adhatnak az egyes egyetemek.

 

Képzési terület: 

 

Mennyi időbe telik a képzés?

  • 6 félév.

 

Milyen szakirányai vannak?

  • Kulturális közösségszervezés.
  • Ifjúsági közösségszervezés.
  • Humánfejlesztés.

 

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

  • általános kompetenciákat fejlesztő bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek:
    • (filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, nyelvtudomány, irodalomtudomány, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret),
  • művelődéselmélet és -történet, közművelődés,
  • közösségi fejlesztés,
  • kultúraközvetítés és ifjúsági kultúra,
  • ifjúsági- és humánfejlesztés, felnőttképzés,
  • a szakirányok tudományágai, szakterületei:
    • a) kulturális közösségszervezés szakirány,
      • közművelődés és kultúraközvetítés,
      • közösségi fejlesztés,
    • b) ifjúsági közösségszervezés szakirány:
      • ifjúsági munka,
      • ifjúságsegítés és közösségi nevelés,
    • c) humánfejlesztés szakirány:
      • felnőttképzés,
      • humán fejlesztés.

 

Milyen gyakorlati követelményei vannak a szaknak?

A szakmai gyakorlat a kiscsoportos tantervi gyakorlaton túl magában foglalja:

  • A harmadik vagy negyedik félév során egy alkalommal kulturális intézményben vagy szervezetben teljesítendő két hetes (80 óra), adott képzési időszakhoz kapcsolódó gyakorlatot.
  • A szakirányú szakképzettség szerinti, a választott szakiránynak megfelelő intézményben vagy szervezetben biztosított, legalább 160 óra, képzési időszakhoz kapcsolódó (a nyári szünet időtartamára is kiterjeszthető) gyakorlatot.

A szakmai gyakorlati helyet a felsőoktatási intézmény jelöli ki a hallgatóval egyeztetve. A gyakorlati helyszínek lehetnek: települési önkormányzatok, oktatási, közösségi művelődési intézmények, közösségi színterek, közművelődési intézmények, ifjúsági információs és tanácsadó irodák, ifjúsági vagy ifjúsággal foglalkozó szervezetek, ifjúsági szociális intézmények, felnőttképzési és humánfejlesztő szervezetek, egyházi, nonprofit és civil szervezetek.

 

Mit tud egy közösségszervezés szakon végzett hallgató?

  • Kiigazodik a kultúra, a közművelődés, a felnőttoktatás-felnőttképzés, az ifjúságszervezés, az ifjúságpolitika, a közösségfejlesztés, a közösségszervezés területén működő állami, önkormányzati, egyházi, vállalkozói, civil és nonprofit szervezetek, intézmények működésének alapvető elveiben, a szervezetek, intézmények jogi szabályozásában.
  • Ismeri a közösségszervezés módszereit, a társadalom- és gazdaságszervezés törvényszerűségeit, a kultúra mikro- és mezotereit, illetve azok közösségi használatát, a közösségi és közösségszervező tényezőket, a közösségszervezés elméleti és gyakorlati ismereteit, a közösségi fejlesztés módszereit, a közösségi szakmai beavatkozás, a közösségi fejlesztés szakmai profilját.
  • A társadalmi tervezés gyakorlatában jártas, ismeri a közművelődési és ifjúsági fejlesztési és stratégiai célokat, az ifjúság társadalmi helyzetét, igényeit, szükségleteit.
  • A kultúraközvetítés főbb történeti és funkcionális változásait ismeri, továbbá az ismeretszerzési módokat és az ismeret-forrásokat, az egész életre kiterjedő formális, nem-formális és informális környezetben zajló tanulás sajátosságait, módszereit.
  • Ismeri minden korosztály sajátosságait a fiataloktól a felnőtteken át az idős korosztályig.
  • A pályaorientáció és karriertervezés alapjait ismeri, az álláskeresés hatékony és naprakész módszereit, az életvezetési, a mediálási és a karrier-tanácsadó irodák működését és tevékenységét.

Akár az összes korosztályt bevonó tanulási módokban bővelkedő tanulás-művelődés megszervezésére képes egy közösségszervezés szakon végzett hallgató. (Fotó: 123rf)

Mivel foglalkozik egy közösségszervezés szakon végzett hallgató a mindennapokban? 

  • A kultúra, a kultúraközvetítés, a közművelődés, a felnőttoktatás-felnőttképzés, az ifjúságszervezés, az ifjúságpolitika, a közösségfejlesztés, a közösségszervezés területén működő szervezetek, intézmények működtetését, gazdálkodásának és menedzsmentjének ellátását, kulturális, ifjúsági, humánfejlesztési célú pályázatok írását és projektek menedzselését végzi el.
  • Az előbb felsorolt szervezeteknél szervezői, fejlesztői, monitoring, ellenőrzési, koordinátori, animátori feladatokat végez el, illetve az ezekhez kapcsolódó munkaköröket látja el.
  • A szervezetek és intézmények funkcióinak a lokális és magasabb térszerkezetben megjelenő közösségi szükségletekhez történő alakítására képes.
  • Akár az összes korosztályt bevonó, formagazdag, atipikus tanulási módokban bővelkedő tanulás-művelődés megszervezésére képes, a felnőtt és az idős korosztály körében alkalmazható módszerekkel egyaránt.
  • Az emberi viselkedés és különösen a kulturális fogyasztás és az értékpreferencia differenciált észleli és befolyásolja.

 

Hol tanulhatsz tovább, ha itt végzel?

Mesterképzésen elsősorban olyan szakokon tanulhatsz tovább, mint:

  • andragógia,
  • kulturális mediáció,
  • közösségi és civil tanulmányok,
  • művészeti instruktor,
  • emberi erőforrás tanácsadó,
  • neveléstudomány,
  • családpedagógiai tanácsadó,
  • színháztudomány,
  • szemiotika,
  • mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő szak.

A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint a társadalmi befogadás tanulmányok, történelem, esztétika, irodalom- és kultúratudomány, művészettörténet, kommunikáció- és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, beszédtudomány, európai lexikográfia, logika és tudományelmélet, történeti muzeológia, mentálhigiénés családkonzulens szak.

 

A műszaki képzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni. 

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.

Felvételi 2023: ezek a legnépszerűbb képzési területek

Az elmúlt tizenkét év statisztikái alapján kimagasló volt idén a felsőoktatásba jelentkezők száma: több mint 126 ezren jelentkeztek a magyar felsőoktatásba szemben a tavalyi 99 ezerrel, vagyis erős lesz a verseny. Az átlagnál jobban nőtt az érdeklődés a természettudomány, a műszaki és informatika képzési területek szakjai iránt. De emelkedett az agrár, a pedagógusképzés, az orvos- és egészségtudomány képzési területekre is többen jelentkeztek.

A felvi.hu adatai szerint a jelentkezők többsége, majdnem 70 százaléka – ez több mint 88 ezer felvételizőt jelent – alapképzésre szeretne bejutni. 

 

Képzési területek: van miből választani

A magyar felsőoktatás jelenleg 14 képzési területre tagolódik. Ezek a következők:

  • agrár,
  • államtudományi,
  • bölcsészettudomány,
  • gazdaságtudományok,
  • informatika,
  • jogi,
  • műszaki,
  • művészet,
  • művészetközvetítés,
  • orvos- és egészségtudomány,
  • pedagógusképzés,
  • sporttudomány,
  • társadalomtudomány,
  • természettudomány.

 

A legnépszerűbb képzési célok

 

 

A legtöbb, 36 313 jelentkező gazdaságtudományi képzési területet jelölt meg a felvételi lapon. Tehát az összes felvételiző 21 százaléka valamilyen gazdaságtudományi szakra szeretne bejutni. Több mint 32 ezren állami ösztöndíjas helyre pályáznak, az elsőhelyes jelentkezők száma 26 879. Az alap-, illetve osztatlan mesterképzésre nappalira jelentkezőké pedig majdnem 21 ezer.

A második helyen a bölcsészettudomány képzési terület áll, 21 és félezer jelentkezővel. A többség (19 ezer feletti számban) itt is állami támogatással tanulna tovább. Alap-, illetve osztatlan mesterképzést nappali munkarendben folyó oktatást 12 és félezren jelölték meg. 

Az idei őszi képzésekre felvételizők körében a harmadik legnépszerűbb képzési terület a műszaki. Ide összesen 19 179-en adták be jelentkezésüket. Javarészt – 17 666-an – állami ösztöndíjas képzésre. Az alap-, illetve osztatlan mesterképzésre nappalira jelentkezők száma 11 638.

 

A felvi.hu adatai szerint a jelentkezők többsége, majdnem 70 százaléka – ez több mint 88 ezer felvételizőt jelent – alapképzésre szeretne bejutni. (Fotó: 123rf)

Népszerűnek számítanak a pedagógusképzések is: 18 673 jelentkezőt regisztráltak. Közülük azonban nappali munkarendben zajló alap-, vagy osztatlan mesterképzést csak 7264-en jelöltek meg. Az állami ösztöndíjas képzést preferálók aránya viszont itt is magas: 17 465.

Az ötödik legnépszerűbb képzési terület a jelentkezők száma alapján az orvos- és egészségtudományi. Itt a 13 814 felvételiző közül 8839-en jelöltek meg valamilyen alap-, illetve osztatlan mesterképzést nappali munkarendben. Abban, hogy állami támogatással zajló képzésre sikerül bejutniuk, 13 ezernél is többen reménykednek. 

 

Képzési területek: népszerűségi lista

A jelentkezések száma alapján az alábbi táblázatból további információkat tudhatsz meg az egyes képzési területek népszerűségéről.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Gyakorlatilag nincs munkanélküliség a bölcsészeknél

Az UNI 2023 című kiadványba készült interjúban szóba kerül többek között, milyen munkalehetőségekkel számolhat manapság egy bölcsész.

A beszélgetésből kiderül, hogy Bartus Dávid a legfiatalabb dékán az ország legrégebbi karán. Így nem csoda, hogy jelen van a közösségi médiában. Mint fogalmaz: „Próbálok azokon a csatornákon kommunikálni a tanulókkal, amelyeket ténylegesen használnak. Illetve a korom miatt lehet, hogy könnyebben megtaláljuk a közös hangot a diákokkal.”

Bartus Dávid a legfiatalabb dékán az ország legrégebbi karán (Fotó: Uniside)

 

A Bölcsészettudományi Kar legnépszerűbb szakjai közül a dékán példaként az anglisztikát és a kommunikációt említette, de az utóbbi négy-öt évben a távol-keleti szakok népszerűsége is óriásit nőtt, köztük a koreai, a japán és a kínai. Tradicionálisan sokan választják a történelem szakot, illetve továbbra is kedvelt a magyar és a többi nyelvszak, de régészetet tanulni is sokan mennek az ELTE-re. A szabad bölcsészet terület szintén népszerű, mert onnan a hallgatók tovább tudnak specializálódni például esztétikára, művészettörténetre vagy filozófiára. De az ELTE BTK-n a kis szakok is stabil lábakon állnak: mindenhol van elég jelentkező.

 

A bölcsészkar legfontosabb jellemzői

Bartus Dávid a kar fő jellemzőivel kapcsolatban egyrészt a tradíciót emelte ki, „hiszen mi vagyunk a legrégebben működő kar az egész országban”. Másrészt a sokszínűséget, „mivel a képzési palettánk óriási: több mint száz alap- és mesterszakos képzésünk van. Mind ezek mögött pedig egy hatalmas kutatási bázis áll. Rengeteg hazai és nemzetközi együttműködésben zajló kutatási projektünk van, amelyek sokat segítenek abban, hogy az oktatásba a legfrissebb tudományos eredményeket is be tudjuk vinni. A hallgatók pedig ezekben a projektekben akár már alapszakosként is részt vehetnek. A nyelvi képzéseink ugyancsak kiemelkedők: az oktatási intézmények között, ha a tanulható nyelvek számát nézzük, mi vagyunk a másodikak a világon”.

A bölcsészek megállják a helyüket a munkaerőpiacon

Az interjúból az is kiderül, hogy korábban a tradicionális képzésekre koncentrált a BTK, de az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy reagáljanak a piaci változásokra, és olyan tudást adjanak át, amely a munkaerőpiacon kifejezetten hasznos. Az összes szakot igyekeznek modernizálni, épp azért, hogy a hallgatók minél jobban megállják a helyüket a munkaerőpiacon.

„Eleve szeretném elhessegetni azt a tévhitet, amely szerint a bölcsészek képtelenek állást találni maguknak. Gyakorlatilag nincs bölcsész-munkanélküliség. Épphogy azt látjuk, rengeteg tanulót már az alapszakos képzés után felszív a munkaerőpiac, hisz a hallgatóink már a tanulmányaik elején kifejezetten jó kompetenciákat szereznek. Sok cég azért keresi a bölcsészeket, mert ők olyan látásmódot, gondolkodásmódot, szövegértési, beszéd- és problémamegoldási készségeket sajátítanak el, amelyeket jó néhány területen lehet használni. Egyre több céggel és külső szervezettel indítunk együttműködést. A partnereink között szerepel egyebek mellett a Microsoft és az OTP”.

A Bartus Dávid dékánnal készült interjú teljes egészében az UNI 2023 kiadványban olvasható, a kiadvány az UNIside-on is megrendelhető.