Bódis László Archívum | Diplomátszerzek

Üzleti lehetőség doktoranduszok számára

A program mentorálással és pénzügyileg is támogatja a kutatásalapú startupok megvalósítását, elősegíti a technológiatranszfert és annak hasznosítását a szellemi tulajdon, a licencelés, a termékfejlesztés és a piaci bevezetés megismertetésével, valamint a kutatási eredmények társadalmi és technikai alkalmazhatóságának vizsgálatával. Emellett a több részből álló projekt során a jelentkezők egy digitális tananyag segítségével, angol nyelven sajátíthatják el a vállalkozásalapítás, az innováció és a startup világ alapfogalmait és alapismereteit.

„A pályázatra a magyarországi egyetemeken PhD-képzésben részt vevő aktív hallgatók jelentkezését várják, akik 2016. szeptember 1-je után kezdték meg doktori tanulmányaikat, már abszolutóriumot szereztek, de még nem kapták meg a fokozatot” – ismertette Bódis László.

A helyettes államtitkár kiemelte: nem szükséges kész üzleti terv, elegendő egy innovatív, kutatáson alapuló ötlet, amelynek van társadalmi vagy gazdasági hasznosulási lehetősége.

A program első körben ötven doktorandusz számára teszi lehetővé a részvételt, számukra az első három hónapban havi 50 ezer forint ösztöndíj jár, majd azok a hallgatók, akik megtartják aktív doktoranduszi státuszukat, 150 ezer, a passzív hallgatói státusszal és abszolutóriummal rendelkezők, a vállalkozásukat építők pedig havi 400 ezer forint ösztöndíjat kaphatnak, emellett a projektek finanszírozására maximum egymillió forintot vehetnek igénybe.

A tesztév végén, 2026 nyarán a program egy befektetők előtt tartott prezentációval zárul, ahol már a kész fejlesztéseiket mutatják be a programban résztvevők.

„A cél, hogy az üzleti világ, az innováció, a startup világ alapfogalmainak megismerése, valamint a gyakorlati tudás megszerzése után ismereteiket olyan szintre juttassák, amellyel akár egy új vállalkozást is sikerrel elindíthatnak. Összességében a Pathway to Business egy híd az akadémiai kutatás és a piaci hasznosítás között” – fogalmazott Bódis László.

Molnár Dániel, a DOSZ elnöke (Fotó: Debreceni Egyetem)

1993-ban került vissza a felsőoktatási intézményekhez a doktori fokozat odaítélésének joga. A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) 1994 óta látja el a doktori képzésben résztvevők érdekképviseletét és érdekvédelmét, emellett az elmúlt több mint harminc év alatt alakítója volt a hazai doktori képzés rendszerének.

„A DOSZ 2022-ben kötött együttműködési megállapodást a Kulturális és Innovációs Minisztériummal. Ebben a stratégiai együttműködési megállapodásban lefektettük azokat a rövid- és hosszútávú célkitűzéseket, amelyekkel fejleszthető a doktori képzés. Az elmúlt egy évben intenzíven dolgoztunk azért, hogy a fiatal kutatók számára egy még vonzóbb, támogatóbb rendszert tudjunk kialakítani, ami hasznosulni tud a felsőoktatási rendszerben, a doktoranduszok mindennapjaiban és a tudomány világában egyaránt. A közös munka egyik eredménye a most induló program, amely úgy vélem, vonzó lehet valamennyi, a vállalkozás világa iránt érdeklődő doktorandusz számára” – mondta Molnár Dániel, a DOSZ elnöke.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja (Fotó: Debreceni Egyetem)

A sajtótájékoztatón Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja hangsúlyozta: olyan kutatókra van szükség, akik nem csupán saját szakterületükkel, hanem annak lehetséges gazdasági hasznosulásával, valamint a tudományos, innovációs eredmények gazdasági életbe való átültetésével egyaránt tisztában vannak.

„Mindez nem csupán azok számára érdekes, akik vállalkozóvá szeretnének válni, hanem azoknak is, akik valamilyen intézményben szeretnének elhelyezkedni, ezért az egyetemen is szeretnénk hasznosítani azokat a tudományos, innovációs eredményeket, amelyek megszületnek a doktoranduszok munkája nyomán. Úgy vélem, a tudományos és üzleti doktori képzések mellett a Kulturális és Innovációs Minisztérium által koordinált kiegészítő program hasznos lesz a jövő számára” – tette hozzá Bács Zoltán.
A Pathway to Business pályázatra 2025. szeptember 15-ig lehet jelentkezni.

A programról a Nemzeti Innovációs Ügynökség oldalán található bővebb információ.

——

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Nemzeti Innovációs Ügynökség: partnerek vagyunk a jövő közös építésében

A cikk eredetileg 2024. szeptemberében, az UNI in&out Innováció 2024 kiadványban jelent meg.

 

Nagyjából egy éve jött létre Magyarország innovációs stratégiája, a Neumann János Program keretében létrehozott Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ). Az eltelt időszakban mivel tudott hozzájárulni a NIÜ az innovációs ökoszisztéma fejlesztéséhez, erősítéséhez?

A NIÜ megalapítását az a cél vezérelte 2023-ban, hogy azt láttuk, nem minden esetben finanszírozásra van szükség egy-egy innovatív termék vagy szolgáltatás létrehozásához és piacra juttatásához. Már a jó innovációs ötletek megszületésénél igyekszünk ott lenni, majd a megfelelő pillanatokban a fejlesztésüket támogatni, hogy minél több magyar innováció váljon sikeressé itthon és a nemzetközi piacokon. Ennek érdekében az elmúlt hat hónapban a vállalkozások számára három ingyenes szolgáltatást is indítottunk és továbbiak bevezetése is tervben van.

A most futó programok közül az Impulse célja a tudásátadás és tudásmegosztás, hogy ne vesszen el egyetlen magas innováció-tartalommal és piaci potenciállal és hozzáadott értékkel bíró magyar találmány, innováció sem, és termékként, szolgáltatásként eljuthasson az üzleti hasznosításig. Ezzel hozzájárulva az innováció gazdasági hatásához, ezen keresztül pedig a magyar GDP növekedéséhez. Sok esetben ehhez a magyar innovátoroknak szakmai támogatásra, a megfelelő szereplőkkel való kapcsolatteremtésre van szükségük, amelyet az Impulse meg tud adni nekik.

A nemzetközi piacra lépést segíti az Xpand nevű programunk. A jelentkező vállalkozások workshopokon keresztül ismerkednek meg azzal, miként érdemes gondolkodni a külpiacra lépésről, és mik a legfőbb alapfeltételek. Ezt követően konkrét célpiaci ismereteket sajátíthatnak el, vagyis célzott információkat kapnak arról, milyen sajátosságokkal kell számolniuk a számukra releváns országok piacain, legyen szó EU-tagállamról vagy azon kívüli országról. Ezt követően konkrét célpiaci rendezvényekre, kiállításokra is elvisszük a cégeket, ahol üzleti partnerekkel is tudnak tárgyalásokat folytatni.

A futó programjaink közül a harmadik az Enterprise Horizon, amelynek keretében az Európai Unióban elérhető innovációs támogatásokra segítünk pályázni a vállalkozásoknak. A kutatás és az innováció terén az EU Horizon programja a legnagyobb a világon, a 2021 és 2027 közötti időszakban 95,5 milliárd eurónyi támogatásra lehet pályázni, így kiemelten fontos, hogy a magyar cégek felkészülten jelentkezhessenek.

Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára. (Forrás: UNI in&out Innováció 2024)

A felsőoktatás területén milyen támogatásokat nyújt a NIÜ?

Magyarország közép- és hosszú távon csak akkor tudja növelni a teljesítményét és nemzetközi mércével mérve is komoly eredményeket felmutatni az innovációs térben, ha minél több fiatal számára válik vonzóvá a természettudományokhoz, mérnöki területekhez kapcsolódó életpálya, megteremtve ezzel a folyamatos kutatói utánpótlást. Fontos célunk ezek minél szélesebb körű ösztönzése, az egyetemisták és az egyetemek vállalkozási ismereteinek erősítése – hiszen az innovatív elképzelések gazdasági és társadalmi hasznosulása éppen annyira fontos, mint a tudományos eredmények előállítása.

A magyar innovációs ökoszisztéma hosszú távú erősítésében kulcsfontosságú a vállalkozói és kutatói utánpótlás biztosítása. Magyarországon jelenleg 1 millió főre nagyjából 6500 kutató-fejlesztő jut, míg a vezető európai országok esetében ez a szám 9-10 ezer. Hogy 2030-ra hazánk is megközelíthesse ezt az arányt, fontos felkelteni az általános és középiskolás diákok érdeklődését a természettudományos, műszaki, informatikai pályák iránt. Míg ma minden harmadik hallgató választja a műszaki-természettudományos szakokat, célunk, hogy 2030-ra elérjük, hogy ez már minden másodikra igaz legyen.

Ezt ösztönzi a Selye János diákhálózat programja, amely az általános és középiskolás korosztály számára teremt lehetőséget arra, hogy iskolán kívül foglalkozzanak a legmodernebb eszközökkel felszerelt laborokban különböző kísérletekkel. Már ebben az életkorban érdemes felkelteni az érdeklődést a természettudományos és műszaki tudományok iránt, hiszen leggyakrabban ezen területeken születnek a nemzetközelig és versenyképes termékinnovációk, illetve reményeink szerint ebből a közegből kerülnek majd ki azok a startupalapítók is, akik képesek piacra vinni az újításokat.

És mi a helyzet az egyetemistákkal?

A NIÜ kiemelt célja, hogy minél több piacképes, innovatív vállalkozás legyen Magyarországon, ehhez pedig arra van szükség, hogy minél nagyobb számban legyenek olyan fiatalok, akik nyitottak innovatív vállalkozások elindítására, és fel vannak vértezve azon készségekkel és kompetenciákkal, amelyek egy vállalkozás sikerre viteléhez szükségesek.

Ezen cél eléréséhez kulcsfontosságú a fiatalok érdeklődésének felkeltése, már egyetemi tanulmányaik során a szükséges tudás megszerzése, melyhez a Hungarian Startup University Program (HSUP) nyújt támogatást. Ez egy szabadon választható, e-learning alapú egyetemi tárgy, melynek két féléve során a hallgatóknak lehetősége nyílik a vállalkozói életpálya megismerésére és a vállalkozás indításához szükséges készségek, és ismeretek elsajátítására. Az első félévben betekintést nyerhetnek az innovációmenedzsment és a startupok világába. A második félév során az elméleti modulok teljesítése mellett a hallgatók egy része lehetőséget kap projektcsapatok kialakítására, és ösztöndíj támogatás mellett egy innovatív vállalkozási ötlet kidolgozására. A program a Demo Day rendezvénnyel zárul, ahol a legígéretesebb csapatok befektetők előtt is bemutathatják a projektjüket, és csapattagokként további 1-1 millió forintos ösztöndíjban részesülnek.

Az elmúlt 4 évben országos szinten 32 egyetemen és egy civil szervezetnél közel 15 ezer hallgató vett részt a programban. Ráadásul a friss arculatot kapott HSUP a jövő tanévtől megváltozik: angol nyelvű lesz a kurzus, teljesen megújul és modern formát kap a tananyag, elindul a korábban részt vett csapatokat támogató és tovább segítő Alumni program is.

A NIÜ az edukáció mellett a tudásmegosztást, a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködés erősítését is fontosnak tartja. Ezen a téren milyen előrelépések történtek?

Az egyetemi-vállalati együttműködéseket és hatékony technológiatranszfer-folyamatokat ösztönző célkitűzéseivel összhangban több kezdeményezés indult el az elmúlt években: az egyik a Technology Transfer Company (TTC), a másik pedig a Science Park projekt.

Hazai viszonylatban az elmúlt évtizedben számos program támogatta ösztönözte a technológia- és tudástranszfer egyetemi kereteinek a kialakítását és működésük finanszírozását. Nemzetközi gyakorlatok megvizsgálva a technológia-transzfer-folyamatokat segítő struktúra alapelve egy egyetemi tulajdonú vállalkozás lehet, amely piaci igényekhez igazodva az intézményben létrejövő tudás hasznosításáért felel, mintegy hidat képezve a vállalatok és az egyetem között.

A TTC-k létrehozásához és 3 éven át történő működtetéséhez szükséges költségek fedezése érdekében az állam 2023-ban 500 millió forint forrást biztosított 5 olyan egyetemnek (Debreceni Egyetem, Óbudai Egyetem, Semmelweis Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem), amelyek részt vesznek ebben a pilotprojektben. A NIÜ a TTC-k tervezését nemzetközi jó gyakorlatokra és hazai tapasztalatokra alapozott útmutatóval, keretrendszerrel segítette, stratégiai tervezésében nyújtott szakmai támogatással segítette (a NIÜ belsős és külsős tanácsadó kollégák bevonásával például szellemitulajdonjog-kezelési, jogi, szervezetfejlesztési kérdésekben).

Említette a Science Parkokat is.

Az innovációs ökoszisztéma fejlesztésének nemzetközi szinten széles körben alkalmazott eszközei a Tudományos és Innovációs Parkok (Science Park), amelyek célja a tudományos eredmények hatékonyabb gazdasági hasznosítása és az innováció felgyorsítása azáltal, hogy fizikailag is egy térben hozza össze az egyetemeket és vállalkozásokat, ösztönözve ezzel egymás igényeinek és folyamatainak jobb megismerését és a hosszú távú, szoros együttműködések kialakulását. A Science Parkok ezáltal segítik a hazai kkv-k és nagyvállalatok, startupok és a hasznosító vállalkozások (spin-offok) növekedését a jövőbe mutató technológiai területeken, illetve tudásmegosztásban, innovációban és együttműködésben gazdag környezetet teremtenek az egyetemek, kutatóintézetek, high-tech cégek, ipari vállalkozások és az induló vállalkozások kombinációjával. 2023-ban 6 felsőoktatási intézmény (Debreceni Egyetem, Óbudai Egyetem, Pannon Egyetem, Semmelweis Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem) kapott 500 millió forint támogatást Tudományos és Innovációs Park szakmai koncepciójának kialakításához.

A NIÜ fejlesztési útmutatót is közzétett, és csatlakozott a 77 ország 350-nél is több szervezetét összefogó Science Parkok Nemzetközi Szövetségéhez (IASP), aminek köszönhetően sokkal hatékonyabban tudja segíteni a magyar egyetemek Science Park-koncepcióinak elkészítését és a megvalósításuk folyamatát.

Bódis László

  • 30 éves
  • A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán nemzetközi gazdálkodás alapszakon szerezte diplomáját, majd ugyanitt végzett pénzügy mesterszakon.
  • Szakmai pályafutását a Századvég Iskola Alapítványnál és a Neumann János Egyetemen kezdte kutatóként.
  • Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban a gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár tanácsadója, majd már kabinetfőnöke.
  • A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára 2022 óta.
  • A Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatójaként 2024 óta tevékenykedik.

Bódis László

Az UNI in&out Innováció 2024 kiadvány célja, hogy segítsen eligazodni a technológiai fejlődés gyors ütemében, és bemutassa, hogyan formálják a legújabb innovációk a jövő iparát és oktatását. Kiadványunk ezúttal az MTMI (matematika, természettudomány, műszaki és informatikai) területekre fókuszál, körüljárja az ipar 4.0-koncepciót és témaköreit.

Az UNI in&out Innováció 2024 megvásárolható online a shop.uniside.hu oldalon, valamint a Relay és Inmedio hálózat, illetve az Auchan és Interspar üzleteiben.

A Nemzeti Innovációs Ügynökség csatlakozott a Science Parkok Nemzeti Szövetségéhez

Az IASP a világ tudományos parkjainak és innovációs központjainak összefogásával – a tudásalapú gazdaság fejlődését támogatja. Célja, hogy elősegítse az ipari és tudományos együttműködést, ezzel ösztönözve az innovációt és a technológiai fejlődést. 

Nemzetközi kapcsolatok erősítése

A NIÜ csatlakozása az IASP-hez nemcsak a nemzetközi kapcsolatokat erősít, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a hazai egyetemek és kutatóintézetek magasabb szintre emeljék ipari kapcsolataikat. 

„Az egyetemi központú innovációs ökoszisztémák fejlesztésében kiemelt szerepet szánunk a Science Parkoknak, amelyek célja az egyetemeken létrejövő tudás, az ott elért tudományos eredmények eredményesebb gazdasági hasznosulása. A Science Parkok azok a fizikai terek, amelyekben összekapcsolódnak és közös fejlesztéseket végeznek az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalatok, hozzájárulva elmélyült, hosszú távú, magas hozzáadott értéket eredményező együttműködések kialakításához. Egyetemeink sikerében központi szerepe van a vállalati együttműködésekből születő innovációknak, ezért a Nemzeti Innovációs Ügynökség egyik kiemelt feladata a magyarországi Science Parkok fejlesztésének koordinációja és szakmai támogatása” – emelte ki Bódis László, a NIÜ vezérigazgatója az IASP-hez való csatlakozás kapcsán.

Szeptemberben Budapest lesz az innováció központja

A csatlakozás előnyei a magyar egyetemek és kutatóintézetek számára

Nemzetközi kapcsolatok erősítése – A magyar egyetemek közvetlen kapcsolatba kerülnek a világ vezető innovációs központjaival és tudományos parkjaival, ami lehetőséget teremt új kutatási együttműködések kialakítására.

Tudás és tapasztalat megosztása –  Hozzáférést a legújabb globális trendekhez, technológiákhoz és kutatási eredményekhez. A magyar egyetemek részt vehetnek nemzetközi konferenciákon, workshopokon, és más szakmai fórumokon.

Innovációs potenciál növelése – A nemzetközi kapcsolatok és tudásmegosztás révén az egyetemi szinten született innovációk gyorsabban és hatékonyabban jutnak el az iparhoz, ami elősegíti a gazdasági fejlődést.

Pályázati és finanszírozási lehetőségek – Az IASP tagság révén a magyar egyetemek nagyobb eséllyel pályázhatnak nemzetközi kutatási és fejlesztési projektekre, ezáltal további forrásokat szerezhetnek innovációs tevékenységeikhez.

Globális láthatóság növelése – A nemzetközi szövetség részeként a magyar egyetemek és kutatók nagyobb nemzetközi elismerést és láthatóságot kapnak, ami hozzájárulhat az ország innovációs ökoszisztémájának fejlődéséhez.

Ez a lépés különösen fontos, mivel az egyetemi szinten született tudás és technológia az iparban még hatékonyabban és eredményesebben tud majd hasznosulni. A globális tudáshálózat részeként Magyarország innovációs potenciálja jelentősen megnő, lehetőséget adva a hazai szereplőknek, hogy nemzetközi szinten is elismertek legyenek.

A NIÜ IASP-tagsága egy hatalmas lehetőség a globális tudáshálózat és innovációs lehetőségek világába, amely hosszú távon hozzájárulhat Magyarország gazdasági és technológiai fejlődéséhez.

79 milliárd forint friss kutatói, innovációs pályázatokra

Magyarország új innovációs stratégiája a Neumann János Program. Ennek fókuszában az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll. Ez hangzott el a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, Hankó Balázs bevezetőjében, a program nyilvános bemutatásakor.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) június 22-i tájékoztatóján az államtitkár hozzátette: a kormány a Neumann János Program révén célul tűzte, hogy hazánk 2030-ra az EU-ban a mostani 21. helyről a legjobb 10 közé kerüljön az innováció terén. Globális szinten pedig a jelenlegi 34. helyről a legjobb 25 innovátor ország közé kerüljön.

Heteken belül jönnek az új innovációs pályázatok

Az NKFIH elnöke, Kiss Ádám, a bejelentés kapcsán arról beszélt, hogy e program megvalósítását szolgálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap 2023. évi Programstratégiája. Ennek részeként idén 79 milliárd forint keretösszegű pályázati forrás nyílik meg, várhatóan július végén, de legkésőbb augusztus elején innovatív, illetve kutatási projektek számára.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium illetékes vezetői szerint az ország úgynevezett jövőképességének kulcsa a gazdaság digitalzálása, az egészséges élet erősítése, valamint a zöld átállás segítése. E cél támogatására 35 milliárd forint áll rendelkezésre – árulta el a bejelentés során Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára.

Új elvárások a kutatói támogatási rendszerben

Az eredményességet segíti az, hogy az NJP pályázatokban elvárás lesz az árbevétel termelés, valamint a kifejlesztett innovációkra kért tényleges szabadalmi bejelentés. A projektek megvalósítási időszakát az új pályázatok úgymond feszesebbé teszik. Lényeges lesz továbbá a projektek folyamatos szakmai támogatása, ami főként az újonnan létrehozott Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) feladata lesz.

A Magyar Kutatási Hálózat nemzetköziesítését szolgálja az 5 milliárd forintból megvalósuló Élvonal Plusz pályázat, amelynek célja a kiváló magyar és külföldi kutatók Magyarországra vonzása. Folytatódnak a kutatói életpályát segítő programok: a kutatásokat kiválósági alapon támogató OTKA 13,5 milliárd forintos keretösszeggel, valamint a kutatói utánpótlást célzó Új Nemzeti Kiválósági Program 3,5 milliárd forintos és a Kooperatív Doktori Program közel 5,1 milliárd forintos keretösszeggel.

A kutatás és az innovációk legtöbbször elválaszthatatlanok egymásfól – fotó: Unsplash.com

 

*

AJÁNLÓ

Az UNI in&out ipari digitalizációs kiadványa – ami a hazai Siemens Zrt. fő támogatásával készült – a fentihez hasonló témákon túl (amelyek teljes terjedelemben elolvashatók a kiadványban) igen értékes rangsorokat tartalmaz. Mégpedig a digitalizáció terén releváns STEAM* képzési területeken. E rangsorok az Oktatási Hivatal és a Clarivate megoldásai alapján készültek.

*A STEM a (Science, Technology, Engineering és Mathematics) felsőoktatási képzési területeket jelenti, ám újabban STEAM-ként is emlegetik, mert az A, mint Arts is a rövidítésbe ékelődik, hiszen a digitalizációban is elengedhetetlen a művészeti megközelítés.

 

https://diplomatszerzek.hu/termek/uniside-ipari-digitalizacios-kiadvany/

Minden az AI körül forog – Magyarország az élen járna, a nagyok fékeznének

A berlini magyar nagykövetség rendezvényén is bemutatkozott a héten a magyar mesterséges intelligencia (MI vagy angolul AI) ökoszisztéma. A cél, hogy együttműködéseket alakítsanak ki a magyar és német ökoszisztémában működő kutatóintézetek, egyetemek és gazdasági társaságok között. Erről Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára beszélt az MTI-nek.

Bemutatkozott a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint a több mint négyszáz szervezetet tömörítő Mesterséges Intelligencia Koalíció. Utóbbi azért jött létre, hogy Magyarország a mesterséges intelligencia-fejlesztések és -alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön. A témában Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója tartott online előadást.

 

Magyarország és a mesterséges intelligencia

A MI Koalíció 2018-ban alakult meg. Ez volt az első olyan struktúra, amely összehozta a mesterséges intelligencia ökoszisztéma magyarországi szereplőit. A MI Koalíció tevékenysége nyomán jött létre a Mesterséges Intelligencia Stratégia. Ez a 2020-2030 közötti időszakra határozza meg a teendőket annak érdekében, hogy a MI hozzájáruljon a magyar gazdasági eredményekhez és a társadalom jólétéhez.

„Erőteljes AI-rendszereket csak akkor szabad kifejleszteni, ha biztosak vagyunk abban, hogy hatásaik pozitívak, a kockázataik pedig kezelhetők lesznek” (Fotó: 123rf)

Ez egy nagyon masszív technológiai trend, rengeteg befektetés irányul a mesterséges intelligenciába. Alapjaiban változtatja meg a legtöbb iparág működését, gondoljunk például a ChatGTP-re. A mesterséges intelligenciának matematikai és hálózatelméleti alapjai vannak, és ebben világszínvonalú magyar kutatók is szerepet kaptak: Neumann János és Erdős Pál, napjainkban Barabási Albert László. Erősek vagyunk a vállalati oldalon is – mondta Bódis László.

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumba, annak kutatásaiba az állam 2020 és 2025 között 12 milliárd forintot fektet be. Ez a platform fogja össze, készteti együttműködésre a magyarországi kutatóintézeteket és a vállalati szektort.

 

Heves viták az AI körül

A mesterséges intelligencia térhódítását világszerte egyre komolyabb viták övezik. 

Az uniós mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act – röviden: AIA) is formálódik, és a döntéshozók, illetve az érintett cégek igyekeznek minden lehetséges problémát előre szabályozni, ám ez korántsem könnyű. 

A jogalkotók azon igyekeznek, hogy a különböző mesterséges intelligencia eszközöket aszerint osztályozták, hogy milyen szintű kockázatot látnak bennük. Ám közben az olyan agresszívan terjedő generatív mesterséges intelligencia-technológiák kezelésére, mint a ChatGPT és a Stable Diffusion, világszerte letarolnak mindent. 

A színfalak mögött a fejlesztésekbe dollármilliárdokat fektető IT-óriások keményen lobbiznak azért, hogy innovációik ne kerüljenek bele a nagy kockázatú osztályba. Az ugyanis több megfeleléssel, magasabb költséggel és nagyobb elszámoltathatósággal járna termékeik körül. Az AppliedAI iparági szervezet nemrégiben végzett felmérése alapján a megkérdezettek 51 százaléka számít arra, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló törvény következtében lelassul a mesterséges intelligencia fejlesztési tevékenysége.

 

Még Elon Musk szerint is óriási veszély az AI

Erőteljes AI-rendszereket csak akkor szabad kifejleszteni, ha biztosak vagyunk abban, hogy hatásaik pozitívak, a kockázataik pedig kezelhetők lesznek. (Fotó: Unsplash)

A Reuters beszámolója szerint közben Elon Musk és mintegy 1000 mesterséges intelligencia szakértő, illetve vállalatvezetők egy csoportja újra nyílt levélben követelte az MI-fejlesztések leállítását. Egészen pontosan a GPT-4-nél erősebb mesterséges intelligencia rendszerek kiképzésének hat hónapos szüneteltetését követelik. Az ok, hogy ezek a fejlesztések megítélésük szerint potenciális kockázatokat hordoznak a társadalomra és az emberiségre nézve. (Érdekesség, hogy Elon Musk – és az akkor még élő Stephen Hawking –, és velük együtt számos fontos tudós már 2015 elején is nyílt levélben figyelmeztetett az AI veszélyeire, leegyszerűsítve: egy a Terminator filmekből is ismerthez hasonló jövőtől tartva.)

„Erőteljes AI-rendszereket csak akkor szabad kifejleszteni, ha biztosak vagyunk abban, hogy hatásaik pozitívak, a kockázataik pedig kezelhetők lesznek” – áll a Future of Life Institute által kiadott levélben.

——

A kiemelt kép forrása: Unsplash.