BME Archívum | Diplomátszerzek

Megjelent a QS 2026-os szakterületi rangsora, több magyar egyetem is a világ élvonalában van

A Quacquarelli Symonds (QS) március 25-én tette közzé legfrissebb szakterületi rangsorát, amely 166 ország több mint 6200 egyetemének 21 ezer képzését vizsgálta. Az értékelés során az akadémiai és munkáltatói elismertség, a publikációk idézettsége, a Hirsch-index, valamint a nemzetközi kutatási együttműködések is szerepet kaptak. A végső listára 1900-nál is több intézmény került fel, és 55 szakterület több mint felében, 29-ben magyar egyetemek is megjelennek.

Megérkezett a QS fenntarthatósági rangsora!

Óbudai Egyetem

Látványos európai előrelépés

Az Óbudai Egyetem a QS Europe rangsorban érte el a legnagyobb javulást: 77 helyet lépett előre, ezzel Európa legdinamikusabban fejlődő intézményévé vált.

A szakterületi rangsorokban is erősödött: informatikában a 701–750-es sávba került, míg matematikában először szerepel a listán, rögtön az 501–600. helyen. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyetem kutatási teljesítménye mellett nemzetközi reputációja is folyamatosan erősödik.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kilenc területen hazai első

Az ELTE 13 szakterületen szerepel a rangsorban, ezek közül kilencben a legjobb magyar egyetem. Öt területen – régészet, nyelvtudomány, történelem, pszichológia és matematika – a világ top 300 intézménye közé tartozik.

Három nagy tudományterületen is jegyzik: bölcsészettudományokban a 305., természettudományokban a 385. helyen áll. Számos területen egyedüli magyar szereplő, és több szakon (például régészet, nyelvészet, jog) stabilan vezeti a hazai mezőnyt.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Stabil pozíciók, erős mérnöki jelenlét

A BME két nagy területen szerepel: mérnöki tudományokban a 236., természettudományokban a 401–450. helyen.

A 13 értékelt szakterületből tízben az első 500-ban található, ami a Műegyetem eddigi legerősebb jelenlétét jelenti. Kiemelkedő a gépészmérnöki (151–200.), az építőmérnöki és az építészeti képzés, de villamosmérnöki területen is a top 300-ban van. Több szakterületen a legjobb magyar egyetemnek számít.

Széchenyi István Egyetem

Első megjelenés a rangsorban

A győri egyetem idén debütált a rangsorban: közgazdaságtan és ökonometria területen az 551–700. helyen szerepel.

Az eredmény mögött a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar és a doktori iskola nemzetközi kutatási aktivitása áll. A publikációs teljesítmény és a nemzetközi hallgatói közeg egyaránt hozzájárult a bekerüléshez, ami fontos visszajelzés az intézmény globális láthatóságáról.

Szegedi Tudományegyetem

Erős élet- és természettudományok

A Szegedi Tudományegyetem több területen is kiemelkedően szerepel: gyógyszerészetben és gyógyszertudományokban, valamint biológiában a legjobb magyar egyetem.

Az élet- és orvostudományok területén a 451–500. helyen áll, gyógyszerészetben a 251–300., orvostudományban a 401–450. helyen szerepel. Emellett a bölcsészettudományok, a természettudományok és az informatika területén is stabil nemzetközi pozíciókat tart.

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Világszintű elit a zenében

A Zeneakadémia a zeneművészeti rangsorban a 17. helyet szerezte meg, ami a legjobb magyar eredmény.

Ezzel az Európai Unió intézményei között a 4. helyen áll, és olyan neves intézményeket előz meg, mint több nyugat-európai zeneakadémia. A rangsorban szereplő mintegy 50 zenei intézmény közül így továbbra is a nemzetközi élmezőny tagja.

Kiemelkedő helyezések

A QS 2026-os rangsor eredményei azt mutatják, hogy a magyar felsőoktatás több területen is versenyképes nemzetközi szinten. Az intézmények nemcsak megtartják pozícióikat, hanem több esetben látványos előrelépést is elérnek, ami a kutatási teljesítmény és a nemzetközi jelenlét erősödését jelzi.

Hol szerepel a választott egyetemed a nemzetközi rangsorokban?

Az öt nagy tudományterületen elért nemzetközi helyezések:

Bölcsészettudományok

– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 305.
– Szegedi Tudományegyetem 451–500.
– Debreceni Egyetem: 501–550.

Mérnöki tudományok

– Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 236.

Orvos- és élettudományok

– Semmelweis Egyetem: 291.
– Debreceni Tudományegyetem: 451–500.
– Szegedi Tudományegyetem: 451–500.

Természettudományok

– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 385.
– Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 401–450.
– Szegedi Tudományegyetem: 501–550.

Társadalomtudományok-menedzsment

– Budapesti Corvinus Egyetem: 382.
– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 501–550.

Az egyes szakterületeken elért helyezések:

Bölcsészettudományok

Előadó-művészetek – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem: 32.

Építészet és épített környezet – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 201-260.

Modern nyelvek – Eötvös Loránd Tudományegyetem: 301-350.

Művészet és design – Moholy-Nagy Művészeti Egyetem: 101-150.

Nyelvészet – Eötvös Loránd Tudományegyetem: 151-200.

Régészet – Eötvös Loránd Tudományegyetem: 101-150.

Történelem – Eötvös Loránd Tudományegyetem: 201-250.

Zene – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem: 17.

Mérnöki tudományok

Építőmérnöki és szerkezetmérnöki tudományok – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 201-275.

Gépészmérnöki tudományok – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 151-200.

Számítástudomány és információs rendszerek

– Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 351-400.
– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 501-550.
– Szegedi Tudományegyetem: 651-700.
– Óbudai Egyetem: 701-750.
– Debreceni Egyetem: 751-850.

Vegyészmérnöki tudományok – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 401-450.

Villamos- és elektronikai mérnöki tudományok – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 251-300.

Orvos- és élettudományok

Anatómia és élettan – Semmelweis Egyetem: 101-200.

Biológiai tudományok

– Szegedi Tudományegyetem: 451-500.
– Debreceni Egyetem: 501-550.
– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 551-600.

Gyógyszerészet és farmakológia

– Semmelweis Egyetem: 251-300.
– Szegedi Tudományegyetem: 251-300.

Mezőgazdaság és erdészet

– Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem: 97.
– Debreceni Egyetem: 251-300.
– Szegedi Tudományegyetem: 401-475.

Orvostudományok

– Semmelweis Egyetem: 201-250.
– Debreceni Egyetem: 401-450.
– Szegedi Tudományegyetem: 401-450.
– Pécsi Tudományegyetem: 451-500
– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 701-850.

Pszichológia – Eötvös Loránd Tudományegyetem: 201-250.

Természettudományok

Anyagtudományok – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 301-350.

Fizika és csillagászat

– Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 351-400.
– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 351-400.
– Debreceni Egyetem: 601-675.

Kémia

– Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 401-450.
– Szegedi Tudományegyetem: 501-550.
– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 601-700.
– Debreceni Egyetem: 601-700.

Környezettudományok – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 501-550.

Matematika

– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 251-300.
– Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 351-400.
– Óbudai Egyetem: 501-600.
– Szegedi Tudományegyetem: 501-600.

Társadalomtudományok és menedzsment

Jogi tanulmányok – Eötvös Loránd Tudományegyetem: 301-350.

Közgazdaságtan és ökonometria

– Budapesti Corvinus Egyetem: 401-450.
– Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 551-700.
– Széchenyi István Egyetem: 551-700.

Oktatás és képzés – Eötvös Loránd Tudományegyetem: 351-400.

Politológia – Budapesti Corvinus Egyetem: 301-400.

Üzleti és menedzsment tanulmányok

– Budapesti Corvinus Egyetem: 401-450.
– Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 601-650.

——

Kiemelt kép forrása: QS World University Rankings.

„A képzéshez mindenképpen szükséges egy bizonyos szintű szenvedély is” – diákinterjú Biró Dominikkal, a BME mérnökinformatika alapszakos hallgatójával

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Mi alapján döntöttél az érettségi előtt, hogy merre tanulj tovább? Milyen szempontok alakították a szak- és egyetemválasztásodat?

Általános iskolás korom óta érdekel a programozás, így biztos voltam benne, hogy ehhez kapcsolódóan szeretnék továbbtanulni. A vágyam egy mérnöki pálya volt, így nem igazán merült fel kérdés az egyetem és szak párosításával kapcsolatban: egyértelműen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és az ottani mérnökinformatikus alapképzést választottam, ahol azóta a harmadik évemet töltöm.

Volt valaki, egy tanár vagy példakép, aki különösen inspirált, hogy a mérnökinformatika irányába kanyarodj? Mivel, hogyan tudod motiválni magad, amikor nehézségekbe ütközöl?

A középiskolai testnevelő tanáromnak, a „Jóságos Pista bá”-nak sokat köszönhetek, rengeteget motivált az órákon és azokon kívül is. Jelenleg úgy gondolom, hogy betartottam azt, amit ígértem neki: nem lettem „tápos csirke”, hanem sokat küzdöttem, és küzdök azóta is az álmaimért, ezért tartok ma itt. Ha nehezen megy valami, vagy teljesen elakadok, akkor természetesen először megpróbálkozom a hagyományos kecske- áldozással. De ha ez nem segít, akkor bizony a fejemet leszegve, nagyobb erőbedobással csinálom tovább a dolgomat, mert a határidő az határidő. Ráadásul még a testmozgást sem hagytam el, az is segít a mindennapokban.

Mit gondolsz az egyetemmel párhuzamos munkavállalásról vagy akár a duális képzésről? Ha jól tudom, te is dolgozol, nem a szakhoz kapcsolódóan – hogyan fér ez meg a képzéssel együtt időben és leterheltségben?

Akár a tanulmányokhoz kapcsolódva, akár bármely más területen dolgozik valaki egyetem mellett, az szerintem mindenképpen egy remek tapasztalatszerzési lehetőség. Viszont figyelni kell, mert ha nem jól osztja be az ember az idejét, akkor nagyon hamar kiéghet. Én egy teljesen más irányt követek jelenleg a munkában, Szabó Balázs Bandájában vagyok turnéstábtag. Itt olyan szempontból jó a beosztásom, hogy túlnyomó többségében csak hétvégén kell dolgoznom, így ez maximum annyiban befolyásolja az egyetemi tanulmányaimat, hogy hét közben előre kell készülnöm.

Mennyire jut időd magadra, szórakozásra az egyetem és a munka mellett? Mivel szeretsz foglalkozni a szabad óráidban, napjaidon?

Ez változó, mindig nagyban függ a számonkérések és a munka mennyiségétől. Gyakran előfordul, hogy közel semennyi szabadidőm nincs, de vannak olyan napok is, amikor meglepően sok. Viszont legyen bármilyen kevés időm is, heti 3–4 alkalommal igyekszem lejárni az edzőterembe, mivel ez a fajta fizikai aktivitás segít kiszakadni a minden napjaimból. Amikor nem dolgozom, akkor mindig nyitott vagyok egy (vagy több) sörre is. Amit pedig sosem hagyok ki, az a kedvenc focicsapatom meccse és az éppen aktuális IndyCar-futam.

A rohamosan fejlődő MI-ben inkább lehetőségeket vagy akadályokat látsz a tudományos életre, a mérnökinformatikusi munkára, esetleg kutatásokra nézve?

Én egy remek lehetőséget látok benne mint asszisztens. Hibakeresésre tökéletes, én még kreatív ötletek, funkciók kitalálására, bővítésére vagy nagyon egyszerű, monoton, unalmasabb feladatok automatizálására szoktam használni. Ezekben szerintem egészen megbízható, nem nagyon tud rontani. Azonban a közepes nehézségű kódolós vagy egyéb összetettebb feladatokban még gyakran hibázik, rosszabb esetben pedig inkább több kárt okoz, mint hasznot.

Mik a terveid a jövőre nézve?

Mesterképzésben jelenleg nem gondolkodom, inkább a munka világába szeretnék ki lépni a diploma megszerzése után. Szerintem ebben a szakmában a tapasztalat többet ér, mint még pár év az egyetemen. Mindenképpen szoftvertervezéssel és -fejlesztéssel szeretnék foglalkozni, lehetőleg a számítógépes grafika területén. Nem baj, ha nem jön össze elsőre, viszont a fő célom mindenképpen ez.

Mit tanácsolsz azoknak, akik még bizonytalanok a mérnökinformatikus képzés mellet ti döntésben? Milyen kompetenciákra van szükség itt, és ezek hogyan kamatoztathatók a tanulmányokban, majd a munkaerő piacon?

A logikus gondolkodás elengedhetetlen a képzésen és a munkaerőpiacon, ezt tartom egyébként a saját erősségemnek is. A magas stressztűrő képesség is fontos, hiszen magasak az elvárások mind a képzés során, mind pedig a cégeknél, ahol mérnökinformatikusokat keresnek. Általában gyorsan, közeli határidőkkel, de egyben hatékonyan és jól kell dolgozni, legyen szó házi feladatról vagy munkahelyi projektről. A képzéshez mindenképpen szükséges egy bizonyos szintű szenvedély is. Ha csak azért választja az ember, mert szeretett játszani a középiskolai informatikaórán vagy mert a szülők azt mondták, hogy ez biztos neki való, akkor jó esély van rá, hogy „kihullik” már rögtön az első évben. Viszont ha valaki tényleg odateszi magát, elkötelezett, valóban ezt akarja, akkor szerintem ez egy szép és jövedelmező szakirány. Ha pedig az embert már felvették a képzésre, akkor szuper, már csak a neheze van hátra! Kicsit komolyabbra fordítva a szót, ezt a néhány évet végig lehet csinálni anélkül is, hogy megerőltetnéd magad fizikából, viszont ezt nem ajánlom. Segít megérteni a világ működését, amiről vagy amiben majd később modellezni kell.

Biró Dominik

  • Harmadéves mérnökinformatikus hallgató a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.
  • A szakon belül a számítógépes grafikára specializálódott.
  • Az egyetem mellett Szabó Balázs Bandájában turné- stábtag.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Hol szerepel a választott egyetemed a nemzetközi rangsorokban?

A két rangsor eltérő metodikát használ: a QS a hallgatói és oktatói ismertséget, valamint kutatási teljesítményt hangsúlyoz, míg a THE szakterületi rangsorai tudományterületekre lebontva elemzik az oktatás, kutatás, idézettség, nemzetközieség és ipari bevonódás mutatóit. A 2026-os adatok alapján a magyar egyetemek különböző szakterületeken értek el kiemelkedő pozíciókat, ami árnyalt képet ad az ország felsőoktatási teljesítményéről.

Lássuk, hogy a 2025-ös felvételi eljárásban leginkább népszerű egyetemek közül melyik hogyan szerepelt a rangsorokban, melyeket közvetlenül a magyarországi felvételi határidő előtt tettek közzé.

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026-ban ismét a legmagasabb magyar pozíciót érte el a QS európai rangsorában, az összesített listán a 194. helyen szerepel ebben a viszonylatban. A rangsorba összesen 42 országból 958 felsőoktatási intézmény került be, 12 vizsgált indikátor alapján. Ez az eredmény mutatja, hogy az ELTE nemcsak hazai, hanem nemzetközi dimenzióban is versenyképes – különösen a diplomások elhelyezkedési arányában, bejövő hallgatói mobilitásban és akadémiai hírnévben elért eredményei miatt.

Az ELTE a THE szakterületi rangsorokban Magyarország egyik legszélesebb és legstabilabb nemzetközi jelenlétét mutatja: több szakterületen is 301–800-as rangsávban szerepel. A bölcsészettudományok területén az ELTE a 401–500-as kategóriába került, ami erős középmezőnybeli nemzetközi pozíciót jelez. Informatika és számítástudományban 801–1000, neveléstudományban 601–800, jogtudományokban pedig 301–400 sávban végzett. Természettudományok terén szintén 601–800-as sávot ért el, pszichológia területen pedig a 301–400-as kategóriát hozta. Társadalomtudományokban 601–800-as sávban szerepel, így az ELTE sokszínű tudományos spektrummal bír európai kontextusban is.

Debreceni Egyetem (DE)

A Debreceni Egyetem a QS World University Rankings 2026-os európai listáján a 223. helyet foglalta el — ez a harmadik pozíció a magyar intézmények között. A rangsorolás során több dimenziót vizsgálnak, többek között az oktatás minőségét, nemzetközi hírnevet, kutatási tevékenységet és munkaerőpiaci eredményeket — így a Debreceni Egyetem helyezése tükrözi ezek átfogó teljesítményét az európai összehasonlításban.

Az intézmény a Times Higher Education szakterületi rangsorokban több tudományágban is nemzetközi mércével értelmezhető pozíciót ért el. A gazdaság‑ és üzleti tudományok listáján az 801–1000‑as rangsávban szerepel, ezzel megerősítve jelenlétét a regionális és globális üzleti képzésben. Informatika és számítástudomány terén szintén a 801–1000‑as sávot hozta, jelezve, hogy ezen a területen Európa‑szinten is mérhető aktivitása van. A neveléstudomány és oktatáskutatás kategóriában a 601–800‑as sávban található, az élettudományok területén a 601–800‑as kategóriában, míg az orvos‑ és egészségtudományok rangsorában 501–600‑as sávban szerepel. Társadalomtudományokban is a 601–800‑as tartományban található, ami többszörös szakterületi lefedettséget és kiegyensúlyozott nemzetközi jelenlétet tükröz.

Szegedi Tudományegyetem (SZTE)

A Szegedi Tudományegyetem 219. helyen, magyar intézmények közül a második helyen zárta a QS európai listáját, ami kilenc helyes javulást jelent a korábbi kiadáshoz képest. Ez az eredmény jelzi az SZTE erősödő nemzetközi megítélését és versenyképes oktatási, kutatási teljesítményét Európában.

A Szegedi Tudományegyetem a THE szakterületi listákon több területen is stabilan jelen van. Bölcsészet- és élettudományokban egyaránt 601–800-as sávot ért el, gazdaság- és üzleti tudományokban és informatikában 801–1000, neveléstudományban 501–600, mérnöki tudományokban szintén 601–800, természettudományok 1001–1250-es kategóriába tartozik. Jogtudományokban 301–400, pszichológia területen 601+, társadalomtudományokban pedig 801–1000 pozíciót ért el. Ezek a rangsávok azt mutatják, hogy az SZTE széles tudományos spektrummal rendelkezik, ami nemzetközi szempontból is jelentős.

Pécsi Tudományegyetem (PTE)

A Pécsi Tudományegyetem a QS World University Rankings 2026 európai listán a 292. helyen szerepel, ezzel hazánkban az 5. legjobb intézmény. A helyezés stabil nemzetközi elismertséget jelent egy több tudományterületen oktató intézmény számára. Az eredmény azt mutatja, hogy Pécsen az oktatás, nemzetközi hallgatói jelenlét és tanulási környezet kritériumai is a nemzetközi versenyben mérhető teljesítményt képviselnek.

A Pécsi Tudományegyetem a THE szakterületi rangsorai alapján különösen az orvos‑ és egészségtudományok területén ér el markáns nemzetközi pozíciót: ezen a területen a 401–500‑as rangsávban szerepel, ami kiemelkedő teljesítményt jelent a magyar vidéki egyetemek között. Emellett a PTE az élettudományok rangsorában 801–1000‑as sávba került, ami a biológiai és életfolyamatokkal kapcsolatos tudományágban mutat stabil nemzetközi jelenlétet. A pszichológia területén a Pécsi Tudományegyetem 501–600‑as rangsávban végzett, ami jó középmezőnybeli pozíciót jelez az emberi viselkedéssel és mentális folyamatokkal foglalkozó kutatások és oktatás terén. A gazdaság‑ és üzleti tudományok listáján pedig 801–1000‑as sávba került.

Széchenyi István Egyetem (SZE)

A Széchenyi István Egyetem is megjelent az európai QS-rangsorban: a 958 egyetem közül az egyetem a 399. helyen végzett, amivel a hatodik legjobb magyar intézményként jelenik meg. Ez is bizonyítja növekvő nemzetközi jelenlétét és elismertségét a kutatásban vagy nemzetközi együttműködésekben.

A Széchenyi István Egyetem a THE-rangsorokban elsősorban mérnöki, informatikai és társadalomtudományi területeken jelenik meg. Informatika és számítástudomány kategóriában 1001+, mérnöki tudományokban 1251+, természettudományokban 1001–1250, míg társadalomtudományokban 401–500 sávot ért el. Ezekből az látszik, hogy az egyetem különösen a társadalomtudományok területén rendelkezik viszonylag erősebb nemzetközi helyezéssel, míg a természettudományok és mérnöki területeken inkább a globális mezőny alsóbb sávjában szerepel.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

A BME a 2026-os európai rangsorban 246. helyet ért el, ami javulást jelent az előző évhez képest, és megerősíti pozícióját a kontinens intézményei között. A rangsor a Műegyetemet hazánkban a negyedik legjobbnak sorolta, rögtön az olyan nagy intézmények mögött, mint az ELTE, az SZTE és a Debreceni Egyetem. A BME különösen erős a munkáltatói reputáció és a nemzetközi hallgatói mobilitás mutatókban.

A BME a THE szakterületi rangsorban is előkelő helyeken képviselteti magát. Bölcsészettudományokban és műszaki, informatikai területeken 601–800-as kategóriában szerepel, mérnöki tudományokban 801–1000-as sávon található. Az informatikai rangsorban is 601–800-as besorolást kapott, míg természettudományokban a 801–1000 sávot hozza. Társadalomtudományokban 801–1000-as pozícióban szerepel. A BME tehát elsősorban műszaki és természettudományi fókuszú területeken tartja nemzetközi láthatóságát, ami az oktatás és kutatás európai versenyképességét tükrözi.

Óbudai Egyetem (ÓE)

Az Óbudai Egyetem ugyancsak szerepel a 2026-os európai listán, a mezőnyben elfoglalt helyezése 408., vagyis hazánkban a hetedik lett. Ez azt mutatja, hogy a mérnöki, informatikai és műszaki képzéseiről ismert intézmény már nemcsak regionális, hanem egészen széles, európai kontextusban is mérhető teljesítményt nyújt.

Az Óbudai Egyetem a szakterületi rangsorokban leginkább a mérnöki, informatikai és neveléstudományi területeken jelenik meg. Informatikai és számítástudományban 501–600-as sávban szerepel — ez a legjobb eredmény a magyar intézmények között ezen a területen. Neveléstudomány és oktatáskutatás kategóriában 301–400-as sávot ért el, ami szintén kiemelkedő eredmény. Mérnöki tudományokban 601–800, természettudományokban pedig 801–1000-as besorolást kapott. Az Óbudai Egyetem tehát különböző műszaki és pedagógiai területeken képes nemzetközi jelenlétre.

Nemzetközi láthatóság

A QS és THE 2026-os rangsorai alapján látható, hogy az ELTE és az SZTE a legszélesebb tudományterületi lefedettséggel rendelkezik, míg a BME és az Óbudai Egyetem a műszaki és informatikai területeken erős, a Széchenyi István Egyetem pedig a társadalomtudományokban mutat kiemelkedő nemzetközi jelenlétet. A Debreceni Egyetem a természettudományi és orvostudományi területeken mutat kiemelkedő eredményeket, míg a Pécsi Tudományegyetem elsősorban az orvostudomány és egészségtudományok, valamint a társadalomtudományok területén rendelkezik nemzetközi láthatósággal.

A rangsorok összevetése rámutat, hogy az egyetemek nem egységesen, hanem szakterületi fókuszok mentén versenyeznek nemzetközi szinten, ami jól mutatja a magyar felsőoktatás sokszínűségét és a célzott fejlesztési lehetőségeket. A nemzetközi láthatóság és a szakterületi erősségek tudatos kommunikációja kulcsfontosságú a jövőbeli hallgatói, kutatói és finanszírozási lehetőségek szempontjából.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Két világ találkozása a BME-n – interjú Martinek Péterrel

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Mi tette indokolttá a gazdaságinformatikus szak elindítását?

Az ötlet kézenfekvő volt, mivel a mesterszakon már több mint tíz éve van gazdaságinformatikus képzés. Inkább az a meglepő, hogy eddig nem volt alapképzésünk ezen a területen. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen van gazdaságtudományokkal foglalkozó, illetve Villamosmérnöki és Informatikai Kar is. Adta magát, hogy a gazdaságinformatikus szakot ez a kettő megfelelően tudja gondozni.

Az új szakon milyen arányban oktatják az informatikát és a gazdaságot?

Úgy fele-fele arányban, de természetesen igénylünk más karoktól is képzést, a természettudományos alapokat például a Természettudományi Kar adja. De egyébként nem billentjük egyértelműen egyik irányba se a mérleg nyelvét. Még úgy sem, hogy a képzési besorolásnál alapvetően ez egy informatikai képzés lesz.

Mennyire keresettek a gazdaságinformatikusok a munkaerőpiacon?

A mesterszakos képzésnél már vannak tapasztalataink, és az ipari kapcsolatainkon keresztül is látjuk, hogy nagy az érdeklődés. Gyakran felmerül, hogy egy-egy adott cégnél nem elég, hogy valaki jó informatikus, előny lenne, ha a gazdaság és az üzlet világában is otthonosan mozogna, és egyből be lehetne vetni egy vállalati környezetben informatikus szakértőként.

Jellemzően milyen cégeknél merül fel ez az igény?

Azok a társaságok, amelyekkel mi kapcsolatban állunk, és ilyen szakembereket keresnek, alapvetően vállalati szoftvermegoldásokkal, céges rendszerekkel foglalkoznak, és többek közt az adatelemzés, a vállalatirányítás, valamint az üzleti intelligencia területére keresnek embereket.

Mennyire lesz gyakorlatorientált a képzés?

Törvényi előírás szerint a képzésnek legalább a 40 százaléka gyakorlati oktatás kell legyen. Ez ugyan egy elég magas százalék, de mi még a tantervben fölé is mentünk: a becslésem szerint olyan 45,1 százalék lesz a gyakorlat. A BME képzéseinek amúgy is erőssége a gyakorlatorientáltság, ráadásul az ipari partnereknek köszönhetően a tanulók már a képzés ideje alatt bekapcsolódhatnak valós projektekbe is.

A jelentkezőktől milyen kompetenciákat várnak el?

Az informatikai készségeken túl a természettudományok terén főleg a matematikai készség és a matematika iránti érdeklődés számít előnynek.

Miben lesz más ez a gazdaságinformatikai szak, mint más egyetemeken?

A képzési követelményrendszer törvényileg szabályozza, hogy mit tanítsunk. Emiatt a tanterv és a tantárgyak terén sok lesz a hasonlóság más felsőoktatási intézmények képzéseivel. Viszont úgy gondolom, hogy a BME erősségeire építve tudunk majd pluszt nyújtani. Ide sorolnám a már említett gyakorlatorientáltságot és az erős ipari kapcsolatokat.

Hogy látják a gazdaságinformatika jövőjét?

Ahogy más informatikai területek, ez is folyamatosan bővül, egyre több specializáció és alterület jelenik meg. Az elmúlt 10–15 évben látszott, hogy a kereslet és maga a terület is folyamatosan növekedett, emiatt szerintem mindenki megtalálja majd a helyét, aki itt végez.

Az oktatásban kap valamilyen szerepet a mesterséges intelligencia?

Természetesen! A mesterséges intelligencia szerintem megkerülhetetlen minden informatikai területen, és ez igaz a gazdasági informatikára is. Konkrétan egy alkalmazott mesterséges intelligencia tárgyat be is építettünk a képzésbe. A mesterséges intelligencia területe nagyon gyorsan változik, ahogy az egész informatikai ágazat is felgyorsult. Már nemcsak pár évre, hanem akár pár hónapra előre is nehéz jósolni.

Ezeket a gyors változásokat miként tudják lekövetni?

Az oktatók nemcsak tanítással foglalkoznak, hanem kutatási-fejlesztési projektekben is részt vesznek, és részben ezeken keresztül, részben az iparágból érkező visszajelzések segítségével figyeljük a trendeket. Igyekszünk minél rövidebb tantervfejlesztési ciklusokban folyamatosan fejlődni és fejleszteni a tantervet. Nem egyszerű kihívás, az biztos.

Most a legnagyobb meghatározó trend valóban a mesterséges intelligencia, ami minden területen gyökeres változásokat hozott. Szinte az összes vállalkozás azt nézi, hogy a működési folyamatait hogyan tudja úgy optimalizálni és javítani, hogy a mesterséges intelligencia új eszközeit beépítve jelentős fejlődést és javulást érjen el. Azt gondolom, hogy erre is felkészítjük majd a leendő hallgatóinkat.

A már említett mesterséges intelligencia tantárgy mellett milyen egyéb tárgyakat emelne ki?

Az informatikai oldalról vannak programozást oktató tárgyaink, amelyek mellett lesznek klasszikusabb informatikaiak is. Ezeken az adatbiztonság, az adatbázisok, illetve a különféle vállalatirányítási rendszerek és szoftvermegoldások világába is bevezetjük a hallgatókat. Emellett lesznek a gazdasági oldalhoz közelebb álló tárgyak, mint a pénzügyek vagy a számvitel.

Mit üzenne azoknak a középiskolásoknak, akikben felmerült, hogy ezt a területet válasszák?

Azt gondolom, hogy a mai erősen digitalizált világban, azoknak a diákoknak, akik nyitottak az informatika világa felé és a gazdaság is érdekli őket, ez egy nagyon jó kombináció lehet. Hiszen, szemben egy programtervezővel vagy egy közgazdásszal, itt mindkét szakmát megismerhetik.

Az informatikai képzéseken a nemek aránya rendszerint nem kiegyensúlyozott. Mik a BME-s tapasztalatok? Mire számítanak, ezen a téren mi várható az új szakon?

A BME-n a klasszikus informatikai szakokon nem túl nagy a hölgyek aránya, a mérnökinformatikus szakon ez a szám 10–12 százalék. Bízunk benne, hogy az új alapképzés több lányt fog vonzani. Ami bizakodásra ad okot, hogy a mesterszakon előfordul, hogy a hölgyek aránya eléri a 40 százalékot is. Reménykedünk benne, hogy az újonnan indított szakon minél többen lesznek ők is.

Martinek Péter

  • 2004-ben végzett okleveles mérnökinformatikusként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.
  • Később, már a doktori képzése alatt egyetemi tanársegédként dolgozott. Majd egyetemi adjunktus, 2011-től pedig egyetemi docens lett a BME-n.
  • A BME-VIK Gazdaságinformatika szak szakbizottságában 2015 óta bizottsági tag.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Tíz középiskolai pedagógus kapta a 2025-ös Pécsi Eszter Tanári Díjat

A díjat Pécsi Eszter (született Pollák), az első magyar női mérnök emlékének tiszteletére ítélik oda, ezzel erősítve a tehetséggondozást, és inspirációt nyújtva a fiatal diákok, különösen lányok számára a műszaki pályák felé.

A díj odaítélése

A Pécsi Eszter Tanári Díj összege 1-1 millió forint pedagógusonként, amely segítséget nyújt a díjazott tanároknak pályájuk folytatásához és tehetséggondozó tevékenységük felfrissítéséhez.

A díjátadó bíráló bizottságában több rangos szakember kapott helyet: Fodor Erika, a Kutató Tanárok Szövetségének tiszteletbeli elnöke és kémia tanár; Salgó András egyetemi tanár, a Pro Progressio Alapítvány kuratóriumának tagja; Szilágyi Brigitta egyetemi docens, a BME TDK titkára; valamint Sipos Imre címzetes egyetemi docens, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára. A testület sokoldalú szakmai háttere biztosította a jelöltek értékelésének kiegyensúlyozott és magas színvonalú folyamatát.

A 2025-ben díjazott pedagógusok:

Fotó: UNIside

  • Hipik Angéla, Kispesti Deák Ferenc Gimnázium, digitális kultúra és matematika
  • Komáromi Annamária, Balassi Bálint Gimnázium, matematika és fizika
  • Kováts Lívia, Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium, matematika és földrajz
  • Martonné Pálfalvi Katalin, Batthyány Lajos Gimnázium, biológia és kémia
  • Merényi Miklós, Petrik Lajos Kéttannyelvű Technikum, informatika
  • Mindáné Kolostori Nóra, Boronkay Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium, matematika és fizika
  • Oláhné Flinta Mariann, Bocskai István Gimnázium, matematika, informatika és ábrázoló geometria
  • Surányi László, Tóth Árpád Gimnázium, biológia és kémia
  • Szabó Róbert, Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, fizika és történelem
  • Takács Imre, Földes Ferenc Gimnázium, matematika és informatika

A Pécsi Eszter-díj jelentősége

A díjátadón jelen volt Fischer Zsuzsa, Pécsi Eszter unokája, valamint számos felsőoktatási és köznevelési vezető, köztük állami és egyetemi szereplők.Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a díj nemcsak a tanárok tudását és elhivatottságát ismeri el, hanem azokat a nevelői közösségeket is, amelyek valódi kapcsolódást teremtenek a diákokkal.

A támogatók között szerepelnek neves vállalatok, például a 77 Elektronika Kft., B. Braun Magyarország, Morgan Stanley Magyarország és a Nokia. Charaf Hassan, a BME rektora kiemelte: ők azok, akik hozzájárulásukkal kifejezik, hogy számukra az oktatás és a tanári munka stratégiai jelentőségű a jövő mérnökeinél.

Fotó: UNIside

Az elismerés nemcsak a díjazottak személyes szakmai eredményeit ünnepli, hanem azt az erőt is, amelyet a középiskolai tanárok képviselnek a műszaki és tudományos pályák iránt elkötelezett fiatalok inspirálásában.

——

A kiemelt kép forrása: BME.

A villamosmérnöki tudás továbbra is kulcsfontosságú a jövő technológiáinak fejlesztésében – interjú BME VIK dékánjával

A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

Hogyan kezdődött a pályafutása, mi motiválta a mérnöki pályán, és hogyan éli meg dékáni kinevezését egy olyan karizmatikus vezető után,  mint amilyen Charaf Hassan, a BME jelenlegi rektora volt?

Az én utam elég egyenes volt: már gyerekkoromban közel kerültem a műszaki világhoz, hiszen szüleim mindketten villamosmérnökök voltak.  Emlékszem, hogy a nyolcvanas évek végén édesapám egy otthon építhető számítógépet forrasztott össze, és ez nagy hatással volt rám. Később a BME-n folytattam tanulmányaimat, ahol doktoranduszként is itt maradtam. Innen vezetett az utam az ipari és akadémiai kutatások világába, majd a dékáni pozícióba.

Már az egyetemi éveim alatt is érdekelt a technológiai fejlődés, és igyekeztem minél több gyakorlati tapasztalatot szerezni. Akkoriban a személyi számítógépek elterjedése hatalmas áttörés volt, és ez inspirált arra, hogy minél jobban belemerüljek a programozás és a hardverfejlesztés világába. A doktori tanulmányaim során pedig már tudatosan azzal foglalkoztam, hogyan lehet a mérnöki tudást ötvözni az új technológiákkal.

A szakmai pályája szoros kapcsolatban van a mobiltávközléssel és a kvantumtechnológiával. Hogyan fejlődött ez a terület, és milyen szerepet játszott benne?

Amikor a GSM-technológia indult Magyarországon, csatlakoztam az egyik első kutatócsoporthoz, amely a mobilhálózatok fejlesztésén  dolgozott. Később az 5G-ig kísértem ezt a fejlődési vonalat, de menet közben a kvantuminformatika is egyre inkább foglalkoztatott. A kérdés az volt, hogy a kvantummechanikai jelenségeket hogyan lehet mérnöki szinten alkalmazni. Most már világszerte látható, hogy ez a terület az előttünk álló évtizedek egyik meghatározó innovációs iránya lesz.

A kvantuminformatika forradalmasíthatja az adattitkosítást, az adatfeldolgozást és az információátvitelt is. A laboratóriumunkban olyan kutatásokat végzünk, amelyek célja a kvantumos titkosítás gyakorlati alkalmazása. Ezek a technológiák felfutóban vannak, és már most látható, hogy a jövő digitális világában kulcsszerepet töltenek be. Az ipari partnerekkel való együttműködésünk révén folyamatosan figyeljük, hogy miként lehet ezeket a fejlesztéseket beépíteni a valós rendszerekbe és az oktatásba.

A mesterséges intelligencia térnyerése szintén megkerülhetetlen, az MI egyre nagyobb szerepet kap nemcsak a kutatásban, hanem az iparban is. A hallgatóink már most is tevékenykednek olyan projektekben, ahol az MI alkalmazását vizsgálják többek között az automatizálás, az egészségügyi diagnosztika, a távközlő hálózatok és az energetikai rendszerek optimalizálása terén. A következő években az MI oktatásba való bevonása terén is jelentős fejlesztéseket tervezünk.

Milyen kihívásokkal néz szembe a kar vezetőjeként? Mi az, amit kiemelten fontosnak tart?

A legnagyobb kihívás az egyetemi környezetben az egyensúly megtalálása az akadémiai kutatás, az ipari együttműködések és az oktatás minőségének fenntartása között. Szerencsére a VIK erős hagyományokkal büszkélkedhet ezen a téren, és a hallgatók számára is fontos, hogy a legfrissebb technológiákkal dolgozhassanak.

Emellett további fontos kihívás a tehetséggondozás. A karon mindig is nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a legjobb tanulóink számára külön lehetőségeket biztosítsunk, például kutató-fejlesztő projektekben való részvétellel. Az elmúlt években az egyetemi környezet és az ipari partnerekkel való kapcsolat is folyamatosan fejlődött, és ebben a dinamikus közegben kell újra és újra, most már az új BME vezetéssel együtt megtalálnunk az egyensúlyt.

Egyre többen választanak informatikai pályát, azonban a villamosmérnöki tudás továbbra is kulcsfontosságú a jövő technológiáinak fejlesztésében. Fontos, hogy a fiatalokat már középiskolás korban megismertessük a mérnöki gondolkodásmóddal és támogassuk őket a továbbtanulásban.

A másik jelentős változás, hogy a mesterséges intelligencia és az adatalapú rendszerek egyre nagyobb szerepet játszanak a mérnöki pályán belül. Az oktatásunknak is lépést kell tartania ezzel a trenddel, hogy a végzős mérnökeink versenyképes tudással kerüljenek ki a munkaerőpiacra. A következő években további fejlesztéseket tervezünk a mesterséges intelligencia és az Internet of Things (IoT) integrációja terén, hogy a hallgatóink gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek ezekben az új technológiákban.

Hogyan látja az oktatás jövőjét a Villamosmérnöki és Informatikai Karon? Van-e olyan terület, amely kiemelt szerepet kap?

Az egyik legfontosabb célunk, hogy a diákjaink számára minél inkább gyakorlatorientált képzést biztosítsunk. Az ipari partnereinkkel együttműködve olyan laborokat alakítunk ki, ahol a hallgatók oktatásának jövője egyre inkább a digitalizáció felé mozdul el. A távoktatás lehetőségei, az interaktív tananyagok és a gyakorlatorientált képzés mind olyan tényező, amelyet be kell építenünk a képzési folyamatainkba.  Az ipari partnereinkkel együttműködve olyan laborokat alakítunk ki, ahol a tanulók valós problémák megoldásán dolgozhatnak. Ezenkívül  bővítjük a nemzetközi kapcsolatainkat, hogy a diákjaink külföldi tapasztalatokat szerezhessenek. Fontos a számunkra, hogy az ideérkezők tudják, mit miért tanulnak, ezért a korábbi rendszereinket az integrációjuk érdekében továbbfejlesztjük.

A villamosenergia-rendszerek, az elektromobilitás, az 5G és a kvantumkommunikáció olyan terület, amelyben a következő években jelentős fejlesztések várhatók. A kar célja, hogy ezeket az új technológiákat minél hamarabb beépítsük az oktatásba, hogy a hallgatók naprakész tudást szerezzenek. A fenntartható energiagazdálkodás és az intelligens hálózatok fejlesztése szintén kulcsszerepet kap a következő években, míg az  elektromobilitás, az energiatárolási technológiák és az IoT-rendszerek integrációja is meghatározza a jövőt, és erre a hallgatóinknak is fel kell készülniük.

Mit tanácsolna azoknak, akik a mérnöki pályát fontolgatják?

Ez a pálya rendkívül sokszínű és izgalmas, ugyanakkor kitartást és folyamatos tanulást igényel. Azoknak, akik ezt az utat választják, azt tanácsolom, hogy mindig legyenek kíváncsiak és nyitottak az új technológiák iránt. Fontos, hogy ne csak az egyetemi órákra koncentráljanak, hanem próbáljanak részt venni kutatásokban, ipari projektekben és innovációs programokban is.

A mérnöki szakma jövője rendkívül ígéretes, hiszen a világ egyre inkább a technológia felé mozdul el. Az energiahatékonyság, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia olyan terület, amelyben hatalmas lehetőségek rejlenek. Ha valaki elkötelezett és szenvedélyesen érdeklődik a technológia iránt, akkor ezen a pályán biztosan sikeres lesz. Az oktatás és az ipar közötti szoros kapcsolat segíti a hallgatók sikeres karrierépítését, és biztosítja, hogy a megszerzett tudásuk a való világban is hasznosítható legyen.

 

Imre Sándor

  • Okleveles villamosmérnökként a BME-n végzett 1993-ban, majd ugyanittszerzett doktori fokozatot 1996-ban a Neurális hálózatok alkalmazásaATM-hálózatokban történő hívásengedélyezésre című disszertációjával,majd az MTA doktora lett 2007-ben. A BME-n habilitált 2008-ban, az MTAlevelező tagja 2019 óta, az MTA Műszaki Tudományok Osztályának elnöke 2023-tól.
  • A karrierje is a BME-n kezdődött, 1996-tól tudományos segédmunkatárs,1999-től egyetemi adjunktus, 2002-től egyetemi docens, 2008-tólegyetemi tanár. 2008 óta a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének vezetője.
  • A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán villamosmérnöki BSc-szakfelelős 2015–2023 között, MSc-szakfelelős 2023-tól, a BME szenátusánaka tagja 2020-tól, a BME Mobil Innovációs Központ kutatás-fejlesztési igazgatója 2005 és 2015 között, az MTA Doktori Tanácsának tagja 2014–2020között, számos tudományos folyóirat szerkesztője, szerzője, a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője 2020 óta.
  • A BME VIK dékánja 2024-től.

 

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!”

Magyar egyetemek az ARWU 2025 rangsorban!

Idén is a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) érte el a legjobb helyezést magyar viszonylatban, és egyedüliként került be a hazai intézmények közül világ első ötszáz egyeteme közé. Az SZTE-n kívül további három magyar intézmény került fel az ARWU 2025 listára. A globális élmezőnyt idén is amerikai és brit egyetemek uralják.

Hogyan áll össze a világrangsor?

Az Academic Ranking of World Universities listát a Shanghai Rankings Consultancy készíti, és mára a legnagyobb presztízsű nemzetközi rangsorok között tartják számon. A szakértők több szempont alapján értékelik az intézményeket: számít az oktatás minősége, az egykori hallgatók és oktatók szakmai elismertsége (például Nobel- és Fields-díjak száma), a publikációs teljesítmény, a tudományos munkák idézettsége, valamint az egy főre jutó akadémiai eredményesség.

Szegedi Tudományegyetem: újra a hazai csúcson

A Szegedi Tudományegyetem idén is megőrizte vezető szerepét Magyarországon, a nemzetközi listán pedig a 401–500. helyet szerezte meg. Ez különösen figyelemre méltó eredmény, hiszen az SZTE hazánkból egyedüliként került be a világ legjobb ötszáz egyeteme közé. Kiemelkedő az egyetem oktatási, kutatási és gyógyító tevékenysége, valamint aktív társadalmi szerepvállalása. Emellett erős nemzetközi kapcsolatrendszerrel is rendelkezik: többek között az EUGLOH (European University Alliance for Global Health) szövetség tagjaként olyan partnerekkel működik együtt, mint az Université Paris-Saclay vagy a LMU München, amelyek szintén az élmezőnyben szerepelnek (top 150).

További magyar egyetemek a listán

Az SZTE mellett további három magyar intézmény került fel az ARWU 2025 rangsorába. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az 501–600. helyezést érte el, a Semmelweis Egyetem a 601–700. közé került, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a 801–900. kategóriában szerepel. Bár a legjobb 500 közé nem kerültek be, mindhárom intézmény jelenléte fontos visszajelzés a magyar felsőoktatás nemzetközi láthatóságáról.

A világ tíz legjobb egyeteme

A nemzetközi élmezőnyben idén is az amerikai és brit elitegyetemek dominálnak. Az ARWU 2025 top 10-es listája így alakult:

  1. Harvard University
  2. Stanford University
  3. Massachusetts Institute of Technology (MIT)
  4. University of Cambridge
  5. University of California, Berkeley
  6. University of Oxford
  7. Princeton University
  8. Columbia University
  9. California Institute of Technology (Caltech)
  10. University of Chicago

A teljes rangsor itt érhető el: www.shanghairanking.com/rankings/arwu/2025

Kiemelt kép forrása: 123rf

Első lépések a tudományos pályán – diákinterjú Somorjai Márkkal, a 37. OTDK Szoftvertechnológia 2 tagozatának első helyezettjével

A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

A kíváncsiságom már gyerekkoromban kialakult. Édesapám matematikus mérnök és programozó – ő is a Műegyetemen tanult – így a logikai  feladványok, a matematika, az informatika hamar az életem részévé vált, már bőven az iskola előtt. Otthon adott volt, hogy látok kódot, van számítógépünk, amin dolgozhatok.

Mit gondolsz az egyetem melletti munkáról?

Az egyetem melletti munka nagyon  sok embernek nem kérdés a megélhetés miatt, nem lehet ezt elítélni, nem mondhatjuk, hogy ne egyél, csak tanulj. Sok esetben, hogyha jó helyre kerül az ember, a szakmai elmélyülést is segítheti a munka. Én abban a szerencsés helyzetben voltam, amíg Budapesten tanultam, hogy nem kellett albérletet fizetnem, otthon lakhattam, nem szorultam rá, hogy dolgozzak. Most meg a  doktorimat csinálom, nem kell dolgozzak mellette, hiszen Németországban kellően kompenzálják a doktoranduszok munkáját.

Miért tartod nehéznek vagy könnyűnek a képzésed?

Az alapképzéshez és mesterképzéshez képest a doktori sokkal inkább önálló munka, személyi fejlődés. Ez nagyobb szabadsággal jár, ugyanakkor több felelősséggel is. Az egyes doktori képzések között ezáltal nagyobb a különbség. Azért döntöttem a német képzés mellett, mert itt több fókusz jut a kutatásra, mivel kisebb az oktatási teher és nem kell, hogy tárgyakat végezzek. Emellett az anyagi különbségek miatt Németországban több lehetőség van konferenciákra menni támogatott regisztrációval, utazással és szállással, ami elengedhetetlen a szakmai kapcsolatok építéséhez. Fontos azonban kiemelni, hogy szakmailag kint és itthon is nagyon jó szakemberekkel dolgozhattam eddig együtt, a  szakmaiság mindkét helyen megtalálható, ami nagy pozitívum.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

„2030-ra legyen magyar egyetem a top százban” – Hankó Balázs és Hiller István az MCC Feszten

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és Hiller István országgyűlési képviselő, korábbi oktatási és kulturális miniszter beszélgetését Constantinovits Milán, az MCC szakmai és oktatási igazgatója moderálta. A főbb kérdések között szerepelt, hogy milyen irányba halad a magyar felsőoktatás rendszere, van-e jelentősége a külföldi tanulmányoknak, vagy hogy milyen intézkedésekre van szükség a közeljövőben. A vita bő egy óráig tartott, és az ATV az egészet közvetítette.

Az egyetemek megújulása volt a fő téma

Hankó Balázs és Hiller István először azt a témát járták körül, hogy a magyar felsőoktatás valóban annyit javult-e az elmúlt években, mint ahogyan azt a kormánypárt bemutatja.

A kulturális és innovációs miniszter szerint a felsőoktatási rangsorok azt mutatják, hogy a magyar egyetemek nagyot léptek előre nemzetközi szinten. Hiller István álláspontja pedig az volt, hogy egyáltalán nem történt érdemi változás a rangsorokban (a Semmelweis Egyetemet leszámítva), és ezt adatokkal is alátámasztotta.

Hankó Balázs számokban is összefoglalta a felsőoktatási eredményeket:

  • a rangsorok alapján öt évvel ezelőtt hét magyar egyetem tartozott a legjobb öt százalékba, három éve kilenc, most pedig tizenkettő;
  • az elmúlt három év során 48 százalékkal több nemzetközi publikációt jelentettek meg a magyar egyetemek a világ legjobb lapjaiban;
  • közel kétharmaddal nőtt az ipari innovációs bevétel;
  • 20 százalékkal emelkedett a Magyarországon tanuló külföldi diákok száma;
  • a magyar egyetemek öt év alatt hétszeresére növelték a szabadalmak számát;
  • az elmúlt három év felvételi számait nézve több mint 90 ezerrel bővült az egyetemi diákság;
  • jelentősen megnőtt az egyetemek a térségi megtartó ereje: aki ott végzett, az az egyetem környezetében kezdi meg a munkavégzést is;
  • a felmérések alapján tízből nyolc hallgató előrelépést tapasztal a megújult magyar felsőoktatásban.

„Szóval ezek azok, amelyek azt mondják, hogy sikeres a magyar felsőoktatás. Nem vagyunk rendben még, tehát mindenhol van még benne potenciál” – mondta Hankó Balázs. Kitért rá, hogy a Corvinusban is ott rejlik a nagyobb előrelépés lehetősége, és a BME új modelljében is bíznak.

Hankó Balázs szerint jelentős előrelépés látható a felsőoktatás több szegmensében (Fotó: Facebook / MCC Feszt)

Hiller István ezzel szemben a Shanghai Ranking adataival azt támasztotta alá, hogy nem történt előrelépés a felsőoktatásban az új egyetemi modelleknek köszönhetően, sőt: visszaesés tapasztalható. A 2010-es és az idei adatokat összevetve:

  • az ELTE a 301. és a 400. hely között volt, most az 501. és a 600. között van;
  • a Szegedi Tudományegyetem a 301. és a 400. között, most az 501. és a 600. között van;
  • a Semmelweis Egyetem a 601. és a 700. között volt, és ott is maradt.

A korábbi oktatási miniszter elhibázottnak és elhamarkodottnak nevezte a magyar felsőoktatás döntő többségében megvalósított modellváltást. Úgy vélte, stratégiai hiba, hogy a magyar felsőoktatás intézményeinek nagyobb része, a teljes vidéki magyar felsőoktatás kikerült a magyar állam tulajdonából.

Az érvek ütköztetése végén abban a célkitűzésben mindkét politikus egyetértett, hogy 2030-ig legyen magyar felsőoktatási intézmény a világ top 100 egyeteme között. Azonban az odáig vezető utat másképp látták: Hankó Balázs a modellváltásban látja a legjobb esélyeket, míg Hiller István szerint hatékonyabb lenne, ha a legjobb magyarországi egyetemek úgy társulnának, mint ahogyan az külföldön is működik, például a University of London és a University of New York esetében.

Még mindig fontos a külföldről hozott tudás

Hankó Balázs szerint kiemelten fontos, hogy az egyetemi hallgatók eljussanak külföldre, és utána hazahozzák az ott megszerzett tudást. Az, hogy a megújult magyar egyetemeket kizárták az Erasmusból, szerinte hiba volt, de ezzel nem szűkültek, inkább bővültek a lehetőségek: a Pannonia programmal augusztus végéig egy év alatt 7800-an jutnak el nem európai egyetemekre. Szerencsének nevezte azt is, hogy a magyar tudósok nem mennek külföldre, sőt. a bővülő finanszírozásnak köszönhetően inkább hazánkba érkeznek kutatócsoportok.

Hiller István szintén az Európai Unió rossz döntésének nevezte az Erasmus programból való kizárást, és abban is egyetértett a miniszterrel, hogy fontos a magyar egyetemisták számára a külföldi intézményekben való tanulás. Magyarországra nézve is fontosnak véli, hogy a diákok hazahozzák a megszerzett tudást, azonban szerinte ehhez elengedhetetlen, hogy a politika egy olyan hangulatú országot teremtsen, ahová érdemes hazatérniük.

Hiller István kiemelte, hogy nemcsak a külföldi tanulmányok, de a megszerzett tudás hazahozatala is fontos szempont (Fotó: Facebook / MCC Feszt)

Hasonló célok, eltérő utak

A beszélgetés zárásaként Constantinovits Milán a két politikus felsőoktatásbeli jövőképét hozta szóba. Arra kérdezett rá, hogy a következő néhány évben mit gondolnak a legfontosabb intézkedéseknek, amelyeket a felsőoktatásban, a tudománypolitikában és az oktatási kormányzatban végre kellene hajtani.

„A cél az úgy néz ki, hogy lesz 2030-ra magyar egyetem a világ legjobb száz egyeteme között, a számító rangsorokban, lesz uniós legjobb száz egyetemünk is, néhány, jó néhány” – foglalta össze a jövőbeli terveket Hankó Balázs. Hozzátette, hogy az innovációs potenciál kiteljesedése szempontjából Európa legjobb tíz országa között leszünk.

Hiller István szoros összefüggésre világított rá az oktatás és az ország jövője között. „Ha az oktatás jobb, akkor ez a nemzet sikeresebb. Ezért én azt szeretném, hogy megőrizzük azt, ami a legjobb, a tradícióinkat, és nyitottak lennénk az újra” – mondta. Szerinte az oktatás területén jelenleg egy akkora változás zajlik, amihez hasonlót Guttenberg óta nem látott a kontinens.

A legfontosabbnak a színvonal emelését gondolta, és úgy vélte, hogy az alkotás és az alkalmazkodás megfelelő arányában rejlik a nemzet sikerének záloga. Mint fogalmazott: ehhez elengedhetetlen, hogy Magyarországon legyen „egy olyan oktatási, önálló tárca, amelyik a legkorábbi nevelési szakasztól, az óvodától egészen a felnőttoktatásig átlátja és képviseli ezt a nagyszerű területet.”

Középpontban a felsőoktatás

A fesztiválon számos előadás és kerekasztal foglalkozott a felsőoktatás különböző aspektusaival. Többek között az UNIside csapata is képviseltette magát: az Edu sétányon standdal, a Hencsergő színpadon pedig panelbeszélgetéssel voltunk jelen a fesztivál első napján.

A panelbeszélgetés során „Tanulási motivációk és tehetség – Mi adottság és mi tanulható?” címen és témakörben juthattak bővebb információhoz a hallgatók (Fotó: UNIside)

A rendezvény rengeteg színes programmal vonzotta az érdeklődőket Esztergomba. Július 31. és augusztus 2. között több száz előadó, meghívott vendég és zenei fellépő fordult meg a Széchenyi téren. Magyarország miniszterelnöke például idén első alkalommal vett részt az MCC csúcsrendezvényén, őt a zárónapon a Mandiner.hu főszerkesztője, Kereki Gergő kérdezte jelentős közönség előtt.

A kiemelt kép forrása: Facebook / MCC Feszt.

Felsőoktatási siker: csaknem 100 ezren jutottak be idén

Több száz egyetemista gyűlt össze az országszerte számos helyen megtartott Pont Ott Partikon, hogy közösen várják az eredményeket. A Pannon Egyetem által szervezett országos központi rendezvényen többek között Hankó Balázs és Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatásért felelős elnökhelyettese is részt vett.

„Rekordszámú gólya, sikeres fiatalok, mert megújult a felsőoktatás.” Ezekkel a szavakkal kezdte meg a sajtótájékoztatót július 24-én reggel Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium épületében. A kihirdetett egyetemi ponthatárokkal közel 96 ezer jelentkezőnek és hozzátartozóiknak okoztak hatalmas örömet.

Hankó Balázs: közel 100 ezer diákot vettek fel idén a felsőoktatásba (Fotó: UNIside)

És bizony megéri a diploma: „minimum másfélszeres bérszorzó, műszakinál 1,8-as, informatikánál 2,2-es bérszorzó, azonnali elhelyezkedés, ami miatt van az, hogy még a munka mellett is sokan szereznek egy diplomát” – mondta el a miniszter. Ezt az is adatok alátámasztják, hiszen minden ötödik felvett hallgató harminc év feletti.

„Régebb óta fiatalok” az egyetemeken

„Az örök ifjúság elixírje nem más, mint az egyetemek, mint a sikeres magyar egyetemek” – reflektált Hankó Balázs az idei jelentkezők korbeli megoszlására. Ugyanis a legidősebb hallgató, aki 2025-ben felvételt nyert felsőoktatásba, egy 82 éves férfi: ő mérnökinformatikus képzésen folytat majd tanulmányokat szeptembertől.

De az egyetemisták között lesz egy 78 éves mentálhigiénés szakember hallgató, illetve egy 74 éves fenntarthatósági mérnök szakember is. Habár a legtöbb felvételiző a 18–19-es és a 20–29-es korcsoportból került ki, a „régebb óta fiatalok” is jelentős számban jutottak be az egyetemekre. Az ötvenes éveikben járók közül 2653-an, a 60–69 évesek közül 104-en, és a hetven év felettiekből heten kezdenek tanulmányokba szeptembertől.

A diákok négyötöde állami ösztöndíjas

Jelentős növekedés tapasztalható a jelentkezők számában a 2022-es évhez képest. Alapképzésben 43,3 százalékkal, mesterképzésben 44,2 százalékkal, míg osztatlan képzésben 17 százalékkal többen kezdik meg szeptemberben a tanulmányaikat. A felsőoktatási szakképzés népszerűsége viszont csökkent, negyedannyian jelentkeztek idén, mint 2022-ben.

A diákok négyötöde, pontosabban 74.156 hallgató kezdheti meg tanulmányait állami ösztöndíjasként, ami a tavalyi évhez képest 2500-al magasabb szám. Ez az arány Európában egyedülálló. Még a pótfelvételi eljárásban is megnyitnak plusz férőhelyeket, például a gazdasági, informatikai vagy pedagógusképzésben, illetve a sporttudományok területén is. Így akik nem nyertek felvételt, azok számára van még lehetőség ilyen formában beadni a jelentkezésüket augusztus 7-ig – mondta el Vanó Renáta.

Mindig szükség van a diplomásokra

A sajtótájékoztatón is bemutatott statisztikák alapján az elmúlt időszakban történt megújulás növelte a felsőoktatási intézmények vonzerejét. Három éve minden felvételi időszakban 120 ezer feletti jelentkező és több mint 90 ezer felvett diák volt. „Kellenek diplomás fiatalok” – válaszolta Hankó Balázs arra a kérdésre, amely a közel százezer gólya munkaerőpiaci hatásait firtatta.

A korábbi években is hasonlóan magas volt a felvettek létszáma, a diplomások átlagos elhelyezkedési ideje pedig még így is 42 nap, hiszen keresett területeken folytatnak tanulmányokat. A gazdasági és társadalmi igényekre reagáló felsőoktatásban a műszaki, természettudományi, mérnöki, informatikai, agrár és orvos-egészségtudományi területen folyó képzésekre 19 ezerrel több diák nyert felvételt, mint 2022-ben.

A képzések egyre jobban igazodnak a gazdasági és társadalmi igényekhez (Fotó: UNIside)

Az idei évben először a gazdasági terület a dobogó csúcsáról második helyre szorult vissza: a műszaki és informatikai területre közel 1500-al többen nyertek felvételt. A 2022-es évhez képest ez 5760 fős emelkedést jelent.

A pedagógusképzésben jelentős fellendülés tapasztalható, amely összefüggésben áll a történelmi léptékű béremeléssel is. Idén 5630 tanár kezdi meg a tanulmányait a felsőoktatásban. A rövidciklusú pedagógusképzés, ahol egy, másfél vagy két év alatt a már meglévő alapképzettségükhöz kapnak egy tanári diplomát a hallgatók, szintén nagy népszerűségnek örvend: a jelentkezők 60 százaléka ilyen képzésben vesz részt szeptembertől.

Kiemelkedő eredmények budapesti egyetemeken

A 2025-ös felvételi eljárásban továbbra is az ELTE vezet a jelentkezők és a felvettek számát tekintve. Több mint 18 ezer diák jelölte meg az intézményt, és ebből (minden korábbi rekordot megdöntve) szeptemberben összesen 12.583 új felvett hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait az ELTE-n. Alapszakra 7823, mesterszakra 3209, osztatlan szakra 1460, felsőoktatási szakképzésre 91 fő nyert felvételt. Legnagyobb létszámmal induló alap-, illetve osztatlan szakok a jogász (797), a programtervező informatikus (650), a gyógypedagógia (669) és a nemzetközi gazdálkodás (630).

A gazdasági területre jelentkező diákok negyede a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen kezdi meg a tanulmányait szeptembertől. Ezzel az intézmény szinte mindegyik szakján piacvezető tud marad, sőt növelheti is a piaci részesedését. Gazdaságtudományi területre mintegy 5000 fő nyert felvételt, ahol minden szakon 400 pont feletti volt az állami ösztöndíjas ponthatár. Társadalomtudományi szakokra 540-en, gazdaságinformatikára 420-an jutottak be, míg bölcsésznek vagy pedagógusnak 240-en tanulhatnak tovább a BGE-n.

Idén ősszel minden 4. gazdasági képzésre felvett hallgató a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen kezdi meg tanulmányait (Fotó: BGE)

A BME-n a szakok többségén a felvételi ponthatár jelentősen magasabb lett az egy évvel korábbinál. Ennek ellenére az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több jelentkező került be, a műszaki jellegű képzésekre felvettek létszáma pedig több mint 10 százalékkal nőtt. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az intézmény képzései egyre népszerűbbek, hanem azt is, hogy a diákok egyre jobb átlagpontszámmal érkeznek a vezető magyarországi műszaki felsőoktatási intézménybe. A felvettek átlaga a szakok több mint 70 százaléka esetében 400-nál is magasabb, de nem ritka a 430, sőt 440 pont fölötti teljesítmény sem.

Rekordokat döntő felvételi pontszámok

A Semmelweis Egyetem hat karának magyar nyelvű képzéseire összesen 2175 hallgató nyert felvételt idén. 2005-en államilag támogatott, 170-en pedig önköltséges képzésre jutottak be, ahol az orvos- és egészségtudományi területen továbbra is a legmagasabbak voltak a ponthatárok. Az általános orvos osztatlan képzés volt a legnépszerűbb, ide végül 484 hallgató került be. Ebből 477-en állami ösztöndíjjal, amihez 427 pont kellett, 7-en pedig költségtérítéses formában, amihez 425 pontra volt szükség.

Az Óbudai Egyetem rektora, Prof. Dr. Kovács Levente elmondta, hogy 2021-ben megújult egyetemi struktúrájuk óta 78 százalékkal nőtt az intézménybe jelentkezők száma. Az idei ponthatárokat ennek fényében kiemelkedően magasan kellett meghúzni. Esetenként akár 100 ponttal is több kellhetett a bekerüléshez a tavalyi pontszámokhoz képest, de a felvettek száma az alapszakos képzéseken így is 11 százalékkal nőtt. A legtöbben mérnökinformatikus, villamosmérnöki, gépészmérnöki és építészmérnöki alapképzésre jutottak be.

Idén 78 százalékkal többen jelentkeztek az Óbudai Egyetemre, mint 2021-ben (Fotó: Óbudai Egyetem)

Ahogy Hankó Balázs is kiemelte, a Corvinus elérhető szakok zöménél itt lettek a legmagasabbak a felvételi ponthatárok az adott képzést kínáló összes egyetem közül. A térítésmentes alapképzésekre 433 pont alatt, az önköltséges helyekre 400 pont alatt nem lehetett bekerülni. A meghirdetett kilenc alapszak közül hétnél a Corvinuson húzták meg a legmagasabb ponthatárt az adott szakot kínáló magyar egyetemek közül. Ám tavalyhoz képest így is 361-gyel több térítésmentes helyet kínált és 25 százalékkal több diákot vett fel az intézmény. 2345-en kezdhetik meg itt szeptemberben a tanulmányaikat: Alapképzésen 1638, mesterképzésen 626, osztatlan képzésen pedig 81 hallgató.

A Budapesti Metropolitan Egyetemre a több mint négyezer jelentkezőből közel kétezret vettek fel 2025-ben. Az intézmény stratégiai partnerséget kötött a világ élvonalába tartozó Arizona State Universityvel annak érdekében, hogy a nemzetközi oktatási trendeket és innovációkat Magyarországra hozza. A METU saját fejlesztésű, myBRAND nevű oktatási módszertana emellett lehetőséget kínál a hallgatóknak arra, hogy már tanulmányaik alatt is tudatosan elkezdhessék felépíteni saját szakmai márkájukat és portfóliójukat. Ráadásul egy nemzetközi közösség tagjaiként építhetik ki a kapcsolatrendszerüket: 2025-ben már több mint 1000 külföldi hallgató tanul a METU-n a világ közel 100 országából, és az Erasmus+ program keretében is 200 külföldi partnerintézmény érhető el a magyar diákoknak.

A vidéki egyetemeken is fellendülés tapasztalható

A vidéki egyetemek is erősödtek: a 2025-ös évben minden második hallgató nem budapesti egyetemre jelentkezett. Habár továbbra is az ELTE van az első helyen a felvettek számát tekintve, azt rögtön három vidéki nagyvárosi intézmény követi: a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem több városban is működik, de továbbra is a gödöllői kampusz a legnépszerűbb. A Szent István Campusra 1301, a Budai Campusra 740, a Kaposvári Campusra 807, a keszthelyi Georgikon Campusra 255, a gyöngyösi Károly Róbert Campusra 167, a Szarvasi Képzési Helyre pedig 25 fő nyert felvételt idén. A legnagyobb hallgatói létszámmal Kaposváron indul a gyógypedagógiai alapképzés, ahová 141 főt vettek fel, 312-es ponthatárral. A felsőoktatási szakképzésekre pedig még augusztus 15-ig várják a jelentkezéseket.

A veszprémi Pannon Egyetem tette a legnagyobb előrelépést az előző évhez képest: a kétezres felvételi létszámmal egy harminc százalékos emelkedést értek el. De Sopronban, Nyíregyházán, Debrecenben és Pécsen is tíz–tizenöt százalék közötti növekedés tapasztalható.

A Pannon Egyetem tartotta idén az országos központi Pont Ott Partit: a veszprémi Gyárkertben több százan várták együtt a ponthatárokat (Fotó: Pannon Egyetem)

Jelentős a bővülés egyes hiányszakmákban is

A Szegedi Tudományegyetemen a 2025-ös központi felvételi eljárásban 466 szakot hirdetettek meg, melyekre 8395-en jelentkeztek első helyen. Az idei eljárás során 6913-an nyertek felvételt az intézménybe: 4449-en alap-, 1232-en mester-, 1022-en osztatlan képzésen, 210-en pedig felsőoktatási szakképzésen kezdik meg tanulmányaikat. Az ösztöndíjas helyek száma bővült, különösen egyes hiányszakmákban, így ősszel 5692 diák tanulhat majd állami ösztöndíjjal. A felvételi eredmények alapján az SZTE további 200 önköltséges hallgató számára nyújt ezzel megegyező összegű támogatást.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola képzései közül az óvodapedagógus, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzés volt a legnépszerűbb 2025-ben. A tavalyihoz képest mindkét szakot 40 százalékkal többen jelölték meg, és előbbi képzést 138-an, utóbbit 104-en kezdhetik meg szeptemberben. Ezenkívül több mint 60-an nyertek felvételt tanítóképzésre, és 86-an szociálpedagógia alapképzésére is. Az intézmény a 2025-ös pótfelvételin hirdeti meg először legújabb képzését, a hittanár–nevelőtanár rövid ciklusú, négy féléves mesterszakot. Ezzel és a pótfelvételivel kapcsolatos tudnivalókat néhány napon belül a főiskola honlapján is közzéteszik.

Idén 40 százalékkal többen jelentkeztek óvódapedagógus, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelő képzésre (Fotó: AVKF)

Van lehetőség jogorvoslatra és pótfelvételire

Vanó Renáta elmondta, hogy az Oktatási Hivatal munkatársai közel egymillió adatot dolgoztak fel a felvételi eljárás során, köztük érettségiket, okleveleket és nyelvvizsga-bizonyítványokat. Ezalatt több mint 69 ezer esetben volt szükség hiánypótlási felszólítások kiküldésére, illetve 59 ezer telefonhívást bonyolítottak le a jelentkezők támogatása és orientálása érdekében.

Az Oktatási Hivatal több módon is segítette a hallgatókat a jelentkezés során (Fotó: UNIside)

Oktatási Hivatal felsőoktatásért felelős elnökhelyettese beszélt arról is, hogy a ponthatárok kihirdetését és a besorolási döntés rögzítését követően milyen lehetőségeik vannak a nem felvett jelentkezőknek.

Akik úgy vélik, hogy a pontszámításban hiba történt, azok 15 napon belül nyújthatnak be jogorvoslat iránti kérelmet. Ehhez nem kötelező személyes ügyintézést kezdeményezni, az e-felvételi rendszerébe is fel lehet tölteni a dokumentumot.

Akik nem jelentkeztek, vagy nem nyertek felvételt, azok számára július 30-án meghirdetik a pótfelvételit is. A felületen augusztus 7-ig tart a jelentkezési időszak, és augusztus 27-én derülnek ki a ponthatárok. A folyamat során egyetlen helyre nyújtható be a jelentkezés.

MCC Egyetemi Program: támogatás a tanulmányok mellett

A ponthatárok kihirdetésével a felvételt nyert hallgatókban a következő kérdések fogalmazódhatnak meg: Mit és hogyan fognak tanulni? Hogyan lehet a legtöbbet kihozni az egyetemi évekből? Miből finanszírozzák a lakhatást? Mire lesz elég az ösztöndíj?

Ezekre a kérdésekre ad választ a Mathias Corvinus Collegium Egyetemi Programja, amely térítésmentesen, az egyetemi tanulmányokat kiegészítve nyújt kiemelkedő szakmai és közösségi fejlődési lehetőséget a diákoknak.

A program Budapest mellett Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Kolozsváron is elérhető. Jelentkezni azoknak a diákoknak érdemes, akik ezekben a városokban kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat nappali tagozaton 2025 szeptemberétől.

A felvételi során a jelentkezők egy írásbeli szókincs- és logikatesztet töltenek ki, a szóbeli fordulóra pedig egy prezentációt kell készíteniük és előadniuk. Ennek témáját felvételi felületen meghirdetett lehetőségekből választják ki.

Hogy a ponthatárok kihirdetését követően minél több diák tudjon élni a lehetőséggel, az MCC 2025. augusztus 10. (vasárnap) 23:59-ig várja a különböző egyetemekre bekerült fiatalok jelentkezését.

 

A kiemelt kép forrása: MATE.

Új korszak a Műegyetemen: a MOL is szerepet vállal a BME jövőjének formálásában

Május végén megjelent az a kormányhatározat, amely hivatalossá teszi: a MOL Nyrt. többségi tulajdonosként léphet be a BME Fenntartó Zrt.-be. A változás nem érinti az egyetem akkreditációit és jogi jogosultságait, ezek továbbra is érvényben maradnak. A döntés egy szélesebb, hosszú távú egyetemfejlesztési program része, amely március 1-jén indult a fenntartóváltással.

„A BME vezetése üdvözli a döntést, mert így megvalósulhat az az átfogó egyetemfejlesztési program, amelynek első lépése a fenntartóváltás volt és így új alapokra helyezhető az intézmény működése. A BME versenyképesebb, rugalmasabb keretrendszerben folytathatja nemzetközileg is elismert képzési és kutatási tevékenységét. Hazánk vezető iparvállalata több évtizede partnerünk és mostantól intézményünk fenntartójának tulajdonosaként is elősegíti az egyetem megújulását.” – hangsúlyozta a kormányhatározattal kapcsolatban Charaf Hassan egyetemi tanár, a BME rektora.

Finanszírozás, teljesítmény, kiválóság: fókuszban a minőség

A BME és a Kulturális és Innovációs Minisztérium által megkötött felsőoktatási feladatellátási keretmegállapodás 2030-ig biztosít állami finanszírozást az intézmény számára. A támogatás teljesítményalapú, vagyis olyan mutatókhoz kötött, mint:

  • a hallgatók kredit-előrehaladása,
  • a lemorzsolódás csökkentése,
  • a nemzetközi önköltséges hallgatók számának növelése,
  • valamint a képzési területen elhelyezkedők magas arányának szinten tartása.

A tudományos és K+F+I területen szintén jelentős vállalásokat tett a BME, így növelniük kell a minősített oktatók és kutatók számát, a K+F és szakértői, valamint a közvetlen uniós forrásokból és hazai pályázatokból érkező bevételeket, valamint a minősített publikációk számát és az idézettséget.

Vagyontárgyak és működés: marad az állami háttér

Az új modellben a BME által kezelt vagyon – legyen az ingó vagy ingatlan – továbbra is állami tulajdonban marad, de az intézmény 99 évre szóló vagyonkezelési jogot szerzett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött szerződés alapján.

Március 1-jétől a BME kikerült az államháztartási törvény hatálya alól, így nem minősül központi költségvetési szervnek. Fenntartója a BME Fenntartó Zrt., amely az állami tulajdonú formát most magánbefektetői struktúrára cseréli – azaz a BME magánfenntartású intézménnyé válik.

A változások hátteréről és céljairól

A fenntartóváltás ötlete 2023 decemberében a szenátusi ülésen kapott többségi támogatást. Azóta az egyetem rendszeres belső tájékoztató fórumokon ismerteti a folyamat állását, legutóbb áprilisban, Charaf Hassan rektor vezetésével.

A változás első, a munkavállalókat is érintő lépései között szerepelt az oktató-kutatói minimumbértábla bevezetése és a bérek emelése más munkakörök esetén is. A cél egyértelmű: hosszú távon fenntartható, kiszámítható finanszírozás, korszerű képzési struktúra, bővülő ösztöndíjlehetőségek és a nemzetközi pályázati rendszerekben való aktív részvétel biztosítása. Az új fenntartói keretrendszert úgy dolgozta ki a BME, hogy az intézmény továbbra is részt vehessen az uniós Horizon és Erasmus pályázati rendszerek programjaiban.

Mi várható a jövőben?

A MOL szerepvállalása új dimenziót nyithat az ipar és a felsőoktatás együttműködésében. A versenyképesség, a rugalmasság és a tudományos kiválóság jegyében megvalósuló együttműködés komoly lehetőséget jelent a hallgatók, oktatók és kutatók számára egyaránt – egy stabil, jövőorientált működési keretrendszerben.

Kiemelt kép: BME

Az informatikus hallgatók Bajnokok Ligája – így zajlott az OTDK 2025-ben a BME-n

Fórum, nem csak verseny

„Az OTDK bár formailag verseny, valójában inkább fórum: a kreativitás fóruma” – fogalmazott Zaránd Gergely, a BME tudományos rektorhelyettese a rendezvény záróünnepségén. Kiemelte, hogy több tagozatban is foglalkoztak azzal a kérdéssel, vajon kiválthatja-e az emberi kreativitást a mesterséges intelligencia. „Én hiszek abban, hogy nem” – tette hozzá, kiemelve, hogy ezekre a kérdésekre azok a hallgatók fognak választ adni, akik a közönség soraiban ülnek.

Zaránd Gergely (Fotó: SPOT fotókör)

A kutatástól a közösségig: élmények a színfalak mögött

A rendezvény hátterét többek között elkötelezett hallgatókból álló csapat biztosította. Bajczi Leventét, a szervezőbizottság tagját kérdeztük a feladatairól: „Én hallgatói képviselőként vettem részt az OTDK szervezésében. Főként a bíráltatás koordinálásával és a hallgatói érdekek képviseletével foglalkoztam, ami néha vitás helyzeteket is hozott, de ezeket sikerült megoldani. Ez volt az első alkalom, hogy szervezőként vettem részt, korábban háromszor versenyzőként, egyszer konzulensként voltam jelen. Bár a szervezés főként a véghajrában megterhelő volt, összességében jól sikerült a rendezvény. Nagy élmény volt belülről látni, hogyan működik egy ekkora konferencia – különösen úgy, hogy szponzori forrásokból, részvételi díj nélkül valósult meg.”

A szakmai programokat színvonalas esti események – hangverseny, borkóstoló, gálavacsora – egészítették ki, amelyek segítettek oldani a versenyhelyzet feszültségét.

Borkóstoló (Fotó: SPOT fotókör)

Zavada Ármin, aki korábban két alkalommal is második helyezett lett a TDK-n, harmadik nekifutásra meg is nyerte azt, így idén doktoranduszként, a BME Kritikus Rendszerek Kutatócsoport tagjaként érkezett a konferenciára, hogy bemutathassa a témáját: „Szerintem az OTDK és általában véve a TDK is kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy az ember fejlessze az előadói készségeit. Ha visszagondolok az első TDK-s szereplésemre, még most is emlékszem, mennyire izgultam – és bár az izgalom most is megvan, a két szereplés már nem összehasonlítható. Azóta sokkal nagyobb rutint szereztem abban, hogyan álljak ki, hogyan adjam elő a mondanivalómat. Úgy érzem, bármennyire is jó szakember valaki, akármilyen kiváló ötletei is vannak, ha nem tudja azokat érthetően, meggyőzően átadni másoknak, akkor azok mit sem érnek. Nekem ebben segített a legtöbbet a TDK és az OTDK: abban, hogy megtanuljam, hogyan tegyem elérhetővé és befogadhatóvá a tudásomat mások számára.”

Zavada Ármin a díjátadókkal (Fotó: SPOT fotókör)

A résztvevők közül többen is megerősítették, hogy az OTDK nemcsak szakmai fejlődést jelentett számukra, hanem egyfajta inspirációt is. Fiák Ádám, a BME mesterképzésre járó hallgatója, aki a Szoftvertechnológia 1 tagozatban mérettette meg magát, úgy fogalmazott: „Én egy olyan szekcióban szerepeltem, ahol több különböző területről érkeztek az előadók, és ez kifejezetten tetszett, hogy nem csak egyetlen témáról hallottunk sokat, hanem olyan területekre is betekintést nyerhettünk, amelyekről eddig kevesebbet hallottunk. Nagyon érdekes előadások voltak.”

A záróünnepség közönsége (Fotó: SPOT fotókör)

Komoly témák – hosszú távú tervek

A konferencia résztvevői számos komoly kutatási témával készültek. A mesterséges intelligenciától a formális verifikációig széles volt a spektrum, de közös nevező volt a kutatási mélység és az elköteleződés.

Telbisz Csanád, a BME Mesterséges Intelligencia és Rendszertervezés Tanszéken a Kritikus Rendszerek Kutatócsoport hallgatójaként a Formális Módszerek tagozat első helyezettje lett idén. Témája a Párhuzamos programok hatékony és tanúsítható verifikációja volt. Csanád azt sajnálta, hogy nem tudott több előadáson részt venni: „Kicsit sajnáltam, hogy a párhuzamosan futó tagozatok miatt nem tudtam annyi előadást meghallgatni, mint szerettem volna – több téma is érdekelt volna. A hangulat kicsit formálisabb volt, mint amit nemzetközi konferenciákon megszoktam, ahol szerintem könnyebben át lehet menni egyik szekcióból a másikba. Ilyen tekintetben támogatnám, hogy az OTDK a hangulata egy kicsit lazább legyen.”

Telbisz Csanád a díjátadókkal (Fotó: SPOT fotókör)

Hibamentes rendszerek nyomában – amikor a matematika a biztonságot szolgálja

Somorjai Márk, aki jelenleg a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem doktorandusza, az Automatikus kontraktus szintézis deduktív verifikációhoz című pályamunkájával nyerte meg a Szoftvertechnológia 2 tagozatot.

Márk így mesélt nekünk a témájáról: „A kutatásom a formális verifikáció területéhez tartozik, amelynek célja, hogy matematikai módszerekkel bizonyítsuk, egy rendszer megbízhatóan és hibamentesen működik. Ez különösen fontos például a repülőgépek vagy autók vezérlőrendszereinél, ahol egy programhiba akár súlyos következményekkel is járhat. A formális verifikáción belül két fő megközelítés létezik. Az egyik a modellellenőrzés, ahol a rendszer minden lehetséges állapotát végignézzük, és azt vizsgáljuk, előfordulhat-e hibás működés. A másik a deduktív verifikáció, amely logikai levezetéseken alapul – ha bizonyos feltételek teljesülnek, abból levezethető, hogy a rendszer helyesen fog működni. A kutatásomban ezt a két módszert próbálom hatékonyan kombinálni. Ehhez úgynevezett kontraktusnyelvet használok, amely segít abban, hogy az egyik módszerből származó információkat át lehessen vinni a másikba.”

Somorjai Márk a díjátadókkal (Fotó: SPOT fotókör)

A csúcson túl is van folytatás

A konferencia végén Németh Géza ügyvezető elnök emlékeztetett: „Az OTDK az informatikus hallgatók Bajnokok Ligája: aki ide eljutott, már bajnoknak tekintheti magát.” 

A stafétát ezután átadták a következő házigazdának, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem képviselőjének.

A staféta átadása (Fotó: SPOT fotókör)

Az idei Informatikatudományi szekcióban 66 helyezést és 33 különdíjat osztottak ki. A BME hallgatói különösen eredményesen szerepeltek: 56 pályamunkából 44-et díjaztak, de több más intézmény is kimagasló eredményt ért el, például az ELTE 30 díjazott dolgozattal.

A díjak mellett az is fontos üzenet volt, hogy a kutatási munka itt nem ér véget. Szabó István, az OTDT stratégiai főtanácsadója így bátorította a hallgatókat: „A dolgozatokat érdemes továbbvinni az innovációs OTDK-ra – aki nyert, annak azért, aki nem nyert, annak meg azért.”

(Fotó: SPOT fotókör)

Űrkísérletek élőben: középiskolások is bekapcsolódhatnak Kapu Tibor űrmissziójába

Középiskolások kísérletezhetnek a világűr nyomában

Elrajtolt az UNIverZOOM program a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a HUNOR űrprogram együttműködésében. A kezdeményezés célja, hogy minél több középiskolást vonzzon be a mérnöki és természettudományos pályák világába. A résztvevő diákok és tanáraik a Nemzetközi Űrállomáson zajló űrkísérletek menetét követhetik élőben, majd földi körülmények között meg is ismételhetik azokat.

Az űrkísérletek közvetlenül az iskolákba érkeznek

A projekt központi eseménye Kapu Tibor űrmissziója lesz, aki 2025 májusától az Axiom Mission 4 (Ax-4) legénységi tagjaként dolgozik majd a világűrben. Küldetése során elsősorban magyar fejlesztésű eszközöket tesztel, és magyar kutatók által összeállított kísérleteket hajt végre. Ezek közül több kifejezetten a középiskolásoknak szóló UNIverZOOM program része.

A diákok NASA-felvételeken keresztül követhetik az űrkísérletek folyamatát, majd saját osztálytermükben, a BME és a HUNOR által biztosított eszközökkel, szakértői iránymutatás mellett el is végezhetik azokat.

300 iskola csatlakozhat

Az UNIverZOOM programba országszerte 300 középiskola jelentkezését várják, egy-egy fizikatanár és legalább 15-20 diák részvételével. A csatlakozó intézmények kísérleti eszközcsomagot kapnak, a tanároknak pedig elméleti és gyakorlati képzést, valamint folyamatos szakmai mentorálást biztosítanak. A jelentkezési határidő 2025. április 30., az iskolák kiválasztása május 5-én, az értesítés pedig május 6-án történik.

Az iskolák saját helyszíneiken kapcsolódnak a projekthez, emellett egy nagyszabású rendhagyó fizikaóra is lesz a budapesti Millenárison, Härtlein Károly (BME) és Vincze Miklós (ELTE) vezetésével.

Az űrkutatás inspirálja a jövő mérnökeit

A BME célja, hogy az UNIverZOOM-mal nemcsak a fizika és a természettudományok népszerűségét növelje, hanem hosszú távon is támogassa az űripar szakember-utánpótlását. Mint Charaf Hassan, a BME rektora kiemelte: a Műegyetem régóta aktív szereplője a hazai űrkutatásnak, és az olyan űrhajósok, mint Kapu Tibor vagy Cserényi Gyula is innen indultak el a világűr felé.

A jelentkezéssel és további információkkal kapcsolatban a középiskolák az e-mail címen érdeklődhetnek.

A Stühmer csapata rekordidő alatt (mindössze két hónap) fejlesztett ki egy teljesen új csokoládéterméket, amely megfelelt a NASA összes előírásának. (Fotó: Facebook/Stühmer Édesség )

Egy falatnyi magyar csokoládé is Kapu Tiborral tart az űrbe

Az UNIverZOOM program mellett egy másik különleges magyar kezdeményezés is színesíti Kapu Tibor küldetését: a Stühmer csokoládé is feljut a világűrbe. A maklári márka a NASA szigorú előírásainak megfelelve fejlesztett ki egy speciális, morzsamentes édességet, amely biztonságosan fogyasztható az űrállomáson is. A projekt megmutatja, hogy egy kreatív ötletből — sok munkával és bátor gondolkodással — valódi űrsiker születhet. A magyar csokoládé így nemcsak technológiai bravúrként, hanem egy inspiráló történetként is kíséri Kapu Tibor űrutazását.

(Kiemelt kép forrása: Facebook/Kapu Tibor)

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Kiadja az UNIside Kft., 2083 Solymár, Nagykovácsi út 14.

Kiadásért felelős személy: Pintér Lívia
Szerkesztésért felelős személy: Devecser János

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu