bérek Archívum | Diplomátszerzek

Meki hír: 1500 millió forintot fordít idén bérekre a magyar McDonald’s

A Meki a kihívásokkal teli munkaerőpiaci helyzet és a tartósan magas infláció miatt kiemelten kezeli a béreket. Az étteremhálózat hazai egységeiben 2023-ban már kétszer is történt béremelés, többsíkú bónuszrendszereket vezettek be, sőt,

decembertől egy új ösztönzőrendszert indítanak el és karácsonyi prémiumot is kapnak a munkatársak, beleértve a közreműködő diákokat is.

Mindezt a hálózat több mint másfél milliárd forint ráfordítással valósítja meg az idén.

Mitől lesz versenyképes a Meki?

Számos, újonnan alkalmazott bérintézkedéssel biztosítja munkaerőpiaci versenyképességét a Progress Étteremhálózat Kft. Ennek egyik legfrissebb eleme a december 1-től elinduló új ösztönző, az ún. megjelenési bónusz, amivel azokat az éttermi kollégákat ismerik el, akikre megbízhatóan, stabilan lehet számítani, azaz például pontosan kezdik a munkát, illetve minden elvállalt műszakot teljesítenek.

Ez az ösztönző a vállalat által üzemeltetett hálózat teljes bértömegét tekintve közel 10 %-os növekedést jelent, a munkavállalók számára pedig – pozíciótól és étteremtől függően – akár 11 %-os béremelésnek is megfelelhet.

 

Szerinted mennyire kínos a Mekiben dolgozni? Szerintünk nem feltétlenül. Olvasd el a cikkünket e témában:

Mennyire kínos Mekiben dolgozni?

Egyszeri támogatás is lesz a Meki dolgozóinak

Felelős munkáltatóként fontosnak tartják továbbá, hogy az ünnepi időszak előtt egyszeri támogatást nyújtsanak a munkavállalóiknak, ezért még december elején extra juttatást fizetnek mindenkinek. Ez a prémium minden, október 26-án már az étteremláncnál dolgozó kollégának jár, függetlenül attól, hogy mikor lépett be, rész- vagy teljes munkaidőben dolgozik-e, illetve ugyanúgy megkapják a közreműködő diákok, mint az állandó munkatársak.

„Szerencsére jó alapokra tudunk építkezni munkaerőfronton, hiszen korábbi felméréseink alapján munkavállalóink több mint 80%-a ajánlaná barátainak, ismerőseinek a Mekit, mint munkahelyet”

– mondta Égi Zsolt, a Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatója.

„Arra szintén büszkék vagyunk, hogy az anyagi ösztönzőkön túl kiemelten kezeljük munkavállalóink elkötelezettségét más területeken is, hiszen olyan tréningeket, fejlődési lehetőséget biztosítunk számukra, amellyel későbbi karrierjüket is támogatjuk. Meggyőződésünk, hogy a nálunk megszerezhető tapasztalat és tudás sokoldalúan hasznosítható, tovább vihető, és ezáltal hozzájárulhat a hosszú távú karriercélok megvalósításához.”

Munka egy Meki konyhájában fotó: Unsplash

Munka egy Meki konyhájában fotó: Unsplash

A vezetőknek is létrejött egy új ösztönzőrendszer

Az éttermekben dolgozó vezetők számára az év elején külön ösztönzőprogramot dolgoztak ki, amely az adott étteremre vonatkozó pénzügyi célok túlteljesítését jutalmazza, és egyaránt vonatkozik a műszakvezetőkre, a helyettesekre és az étteremvezetőkre is.

E program keretében átlagosan havonta fejenként több mint 100 ezer forintot osztottak ki a célokat elérő vezetőknek, február és augusztus között pedig az összes, erre fordított kiadás – járulékokkal együtt – megközelítette a 130 millió forintot.

A vezetői csapat tagjainak mindezek mellett cafeteriát is biztosít a vállalat, amelyet minden juttatásra jogosult saját maga állíthat össze előre meghatározott elemekből.

Ezt megelőzően az év folyamán a McDonald’s kétszer is végrehajtott általános béremelést. Az év elején, és tavasszal is átlagosan 5-5 %-kal emelték meg az alapbéreket, az összes Progress Étteremhálózat Kft. által üzemeltetett étteremben dolgozó valamennyi munkatársnak.

Emellett az éttermi munkatársak számára térítésmentes személyzeti étkezést is biztosítanak munkaidejük alatt.

„Minden, a béremeléseket és a bónuszrendszert érintő döntésünk úgy született meg, hogy bevontuk azokat, akik a mindennapok során együtt dolgoznak az éttermi kollégáinkkal, vagyis nagymértékben támaszkodtunk az étteremvezetők véleményére, javaslataira” – mondta Égi Zsolt.

„Az idén a kihívásokkal teli munkaerőpiaci helyzetre és a tartósan magas inflációra tekintettel kiemelten kezeltük a juttatások ügyét, a bevezetett és bevezetés előtt álló ösztönzők összesen több mint másfél milliárd forint ráfordítást jelentenek csak idén.”

McDonald's jópofa Halloween promóciója fotó: Facebook

A McDonald’s jópofa Halloween promóciója fotó: Facebook

Fotók: Unsplash és facebook.com/mcdonaldshungary

Az Országgyűlés elfogadta az új pedagóguséletpálya-modellről szóló törvényt

A Belügyminisztérium (BM) MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta az Országgyűlés által a napokban elfogdott törvény legfontosabb részeit, amely megalapozza a pedagógusok béremelését, a teljesítményalapú bérrendszert és a pályakezdő, illetve a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó pedagógusok többletjuttatását.

Az elfogadott törvény alapján a pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, heti 24 órát kell tanítaniuk. A kormány januártól 10 százalékos pedagógusbér-emelést előlegezett meg, amelyet az uniós források Magyarországra érkezéséhez kötött. A kormány ütemterve szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére elérheti a 800 ezer forintot – áll a BM minap kiadott közleményében.

[kiemelt]Az új pedagóguséletpálya-törvény elfogadásával a pedagógusok erkölcsi, szakmai és anyagi megbecsülésén szeretnének javítani.[/kiemelt]

Az egészségügyi és a rendvédelmi dolgozókhoz, a kormánytisztviselőkhöz hasonlóan a pedagógusok is új, önálló hivatásrendi szabályozást kapnak, amely szerint 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatott jogviszonyi keretek között dolgoznak majd.

Létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott új, teljesítményalapú bérezési rendszer: aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni.

Azokat a pedagógusokat, akik kedvezményezett és felzárkózó települések valamelyikén lévő intézményben dolgoznak, 20 százalékkal növelt illetmény illeti meg, ahogy azokat a tanárokat is, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább 10 százalékos a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya – tájékoztatott a Belügyminisztérium.

A kormány ezt az esélyteremtési illetményrészt még a közalkalmazotti, illetve munkaviszony hatálya alatt, július 1-jétől kifizeti az érintett pedagógusok számára. Ugyancsak július 1-jétől emelkednek a garantált illetményei azoknak a pedagógusoknak, akiknek a fizetése a tervezett bérsávokhoz rögzített minimális értéket jelenleg még nem éri el.

Az új bérrendszer megtartja az előmeneteli struktúra eddigi öt fokozatát, azokhoz azonban csak bérsávokat rendel, melyeken belül a tapasztalat, a teljesítményértékelés és további szakmai szempontok alapján tudja majd a munkáltató megállapítani a bért.

Az elmúlt években bevezetett pótlékok közül a 32 százalékos szakmai ágazati pótlék a sokszor megfogalmazott szakszervezeti kérés szerint beépül a bérbe, a többi juttatás pótlék vagy megbízási díj néven megmarad, de már nem a vetítési alaphoz viszonyul, hanem az új bérrendszer gyakornoki bérének százalékában kifejezve.

Az úgynevezett jubileumi jutalom, melyet eddig csak a közalkalmazottak kaptak, minden pedagógusnak jár majd, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magánintézményben tanítottak, ugyanakkor az eddigi közalkalmazotti évek is beszámítanak a 25, 30 vagy éppen 40 évbe.

Az Országgyűlés épülete – fotó: pixabay.com[kiemelt]Novák Katalin aláírta a törvényt
„A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt az Országgyűlés elfogadta. A sokak által joggal kifogásolt, eredetileg vitára bocsátott úgynevezett státusztörvény-tervezet leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem vagy érdemi módosítással szerepelnek. Ez a törvény tehát tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta. Ezért, áttanulmányozva a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szövegét és mérlegre téve a mögötte meghúzódó törvényhozói szándékot, úgy ítélem meg, hogy az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását, egyértelmű kereteket biztosít, és megteremti a béremelés alapját” – áll a Sándor-palota közleményében.[/kiemelt]

Címlapfotó: Pixabay.com

Műszaki pálya: itt nagyon jól kereshetsz!

Bekerülési arányok a műszaki képzési területre

Majdnem 7 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen szakot a műszaki képzési területről, és körülbelül a 83 százalékuk (mintegy hatezer fő) került be a választott képzésre.

A legfontosabb, legérdekesebb mutatók

83 százalék – e képzési területen nagyjából ennyi volt az elsőhelyes jelentkezők bekerülési aránya 2021-ben.

A műszaki képzési területen diplomát szerzők több mint 80 százalékban elégedettek a munkájukkal.

A terület legkeresettebb intézményei

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME-GPK, BME-GTK, BME-KJK, BME-VBK, BME-VIK, BME-ÉMK, BME-ÉPK) közel 3000 elsőhelyes jelentkezővel.

Nagy képzőhelynek számít még a Óbudai Egyetem (OE-AMK, OE-BGK, OE-KGK, OE-KVK, OE-RKK, OE-YBL), amelynek a karai közel 1000 jelentkezőt hoztak és

A Széchenyi István Egyetem (SZE-AHJK, SZE-GIVK, SZE-ÉÉKK), ahol 800 főt meghaladó volt a jelentkezők száma.

Szintén nem elhanyagolható a terület szempontjából a Debreceni Egyetem (DE-MK, DE-TTK) 600 fölötti, illetve a Pécsi Tudományegyetem (PTE-MIK) mintegy feleennyi jelentkezővel.

Az előbbi intézmények mindegyikében hasonló, nagyjából 85 százalékos bekerülési arányra lehetett számítani. A műszaki képzési területre 8300 hallgatót vettek fel az idén, ez 2020-hoz képest 16 százalékos emelkedés.

Melyek az elérhető műszaki képzőhelyek, szakok?

A hazai felsőoktatási intézmények jelenleg 26-féle szakon oktatnak műszaki tudományokat alapképzésen. Ezek rendkívül széles skálán mozognak, van tehát választási lehetősége annak, akit ez a terület érdekel.

Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.

Ezek a népszerű szakok

A képzési területen meghirdetett szakok közül a legnépszerűbb a gépészmérnöki volt, közel 1200 első helyes jelentkezővel és 87 százalékos bekerülési aránnyal. A második az építészmérnöki szak, ahol némileg kiélezettebb volt a verseny: a több mint 1000 elsőhelyes jelentkező körülbelül 60 százalékát vették fel. Harmadik helyen a villamosmérnöki szak áll szintén 1000 körüli jelentkezővel és jóval magasabb (90 százalék feletti) bejutási eséllyel.
A mechatronikai mérnöki szak ugyancsak népszerű volt a területen, ahol a 600 főt meghaladó első helyes jelentkező 80 százaléka kezdhette meg az egyetemi tanulmányait.

Ponthatárok a műszaki képzésben

A gépészmérnöki szakot 13 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 290-es ponthatárral. Ez hasonlóan alakult a különböző intézményekben, bár voltak eltérések. A legkönnyebben a PE-MK-ra (280 ponttal), a legnehezebben pedig az ELTE-IK-ra (320 ponttal) lehetett bekerülni.
Az építészmérnöki szak esetén jóval magasabb, 370-et meghaladó volt az átlagos ponthatár, és jelentősen eltért a szakot hirdető öt különböző intézmény között. A legkönnyebben a DE-MK-ra (320 ponttal), a legnehezebben pedig az BME-ÉPK-ra (422 ponttal) lehetett bejutni.
A mechatronikai mérnöki szakot hét különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 300 körüli ponthatárral. Itt volt a legnagyobb szórás, míg a PE-MK-ra 280, a BME-GPK-ra csak 429 ponttal lehetett bejutni.
A villamosmérnöki szakot hirdető 9 különböző intézményben közelebb voltak egymáshoz a ponthatárok, a legalacsonyabb a ME-GÉIK-n (280), a legmagasabb a BME-VIK-n (310) volt a bekerülési határ.

műszaki képzési terület

Majdnem 7 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen szakot a műszaki képzési területről (Fotó: 2023 UNI In&Out kiadvány)

Kiválóságok a műszaki képzési területen

A legmagasabb (többletpontok nélkül 330 feletti) pontátlagokat a területen a BME és a PPKE-ITK felvett hallgatói hozták, és ők kerültek be a legnagyobb arányban (80 százalék fölött) legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségivel is, míg a többletpontok tekintetében az NKE-VTK felvettjei teljesítettek a legjobban.

Nemzetközi lehetőségek a területen

A területen képzést hirdető több intézményben is nagy arányban képeznek külföldi diákokat, különösen a DE karain, az ELTE-IK-n és a PTE-MIK-n. Nemzetközi légkör szempontjából kiemelkednek a BME karai és az NKE-VTK, ahol a hallgatóknak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.

Kutató szeretnél lenni?

Kutatói tevékenység szempontjából a területen kiemelkednek a BME karai és az ELTE-IK, amelyek az utóbbi öt évben megjelent közleményeket tekintve a legtermékenyebbek voltak, míg a legnagyobb nemzetközi hatást (idézettséget) az ELTE-IK mellett az OE karai érték el.

Melyek a gyakorlatorientált képzések?

A legnépszerűbb szakokat tekintve a leendő gépész-, jármű-, villamos- és mechatronikai mérnököknek legalább hat heti időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett szakmai gyakorlat az előírás.

A műszaki képzési területtel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni.

https://diplomatszerzek.hu/termek/uni-inout-2023-1-resz/

Lehetőségek diplomaszerzés után

A műszaki képzés kiemelkedő elhelyezkedési és bérezési esélyeket ad. Jellemző, hogy a munkájukkal összességében elégedettek a műszaki képzési területen diplomát szerzők (83 százalék).
A műszaki képzési területen alapképzésben végzettek viszonylag magas aránya, 6 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a tanulók 64 százaléka végzett szakmai munkát, és körülbelül ugyanilyen azon hallgatók aránya (67 százalék), akik nem szakmai munkát (is) végeztek.
A végzést követően a diplomások leginkább Budapesten (35 százalék) vagy Pest megyében (11) helyezkednek el és/vagy folytatják a tanulmányaikat. Az alapképzést követően 93 százalékban a versenyszférában kezdenek dolgozni, a végzettek mindössze körülbelül 5 százaléka vállal munkát a közszférában, valamint 2 százaléka nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (92 százalék).
A gépészmérnök-hallgatók 45 százaléka tanul tovább mesterszakon, 69 százalékuk munkát vállal, 15 százalékuk további tanulás mellett teszi ugyanezt. Ők gépész-, tervező- vagy folyamat-mérnökként helyezkednek el.
A villamosmérnöki szakon végzettek 70 százaléka dönt a munkavállalás mellett, kevesebb mint a felük tanul tovább mesterképzésen. Munkát főként fejlesztőmérnöki, szoftverfejlesztői és mérnökgyakornoki munkakörökben vállalnak.
A járműmérnökök legnagyobb része mérnök-gyakornokként kezd dolgozni, esetleg különféle mérnöki munkaköröket tölt be.
A Profession.hu felmérése szerint a BME egykori tanulói elsősorban projektmenedzsmenti, gépészmérnöki, programozói és fejlesztői területen helyezkedtek el. A bérigényeket tekintve pedig – az összes hazai egyetem közül – a BME által kiállított diplomások várják el később a legmagasabb összeget. A felsőfokú végzettséget szerzett munkavállalók átlagos nettó fizetési igénye közel 396 000 forint havonta.

Mesterképzések e területen

Az alapképzéseknél is sokkal szélesebb körű lehetőségeket kínálnak az egyetemek műszaki karjai mesterképzésen: 41-féle szakból választhat, aki mélyíteni akarja a tudását vagy specialistává szeretne válni. Ezek között van olyan hagyományos szak mint a villamos-, a kohó- vagy a járműmérnöki és olyan viszonylag fiatal, modern szakirány is, amilyen az infobionika-mérnöki, az űr- vagy a biomérnöki.

Alapképzési műszaki szakok

  • anyagmérnöki szak
  • biomérnöki szak
  • biztonságtechnikai mérnöki szak
  • energetikai mérnöki szak
  • építészmérnöki szak
  • építőmérnöki szak
  • faipari mérnöki szak
  • gépészmérnöki szak
  • ipari termék- és formatervező mérnöki szak
  • jármű-üzemmérnöki szak
  • járműmérnöki szak
  • könnyűipari mérnöki szak
  • környezetmérnöki szak
  • közlekedésmérnöki szak
  • logisztikai mérnöki szak
  • mechatronikai mérnöki szak
  • molekuláris bionika mérnöki szak
  • műszaki földtudományi szak
  • műszaki menedzser szak
  • repülőmérnöki szak
  • tesztmérnöki szak
  • tűzvédelmi mérnöki szak
  • vegyészmérnöki szak
  • villamos-üzemmérnöki szak
  • villamosmérnöki szak
  • vízügyi üzemeltetési mérnöki szak

Osztatlan mesterképzési szak

  • építészmérnöki szak

 

Nyitókép forrása: nyomtatott UNI In&Out kiadvány, 2023 tavasz