atlétika Archívum | Diplomátszerzek

„Nincs annál fontosabb, mint hogy a szívünk vágyát kövessük” – diákinterjú a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium tanulójával

Az interjú eredetileg az UNI in&out 2026 nyár kiadványában jelent meg.

Hány évesen kezdtél el sportolni? Hogy tudod kezelni az atlétika okozta terhelést?

Már óvodáskoromban nagyon szerettem mozogni, legfőképpen futni. Akkor azt mondták, hogy csak hétéves koromtól kezdhetek el atletizálni, így addig kipróbál tam a balettet, a teniszt, de ahogy betöltöttem a hetet, elkezdtem a vágyott sportomat. Az atlétika sok időt vesz el az életemből, rengeteg energiába, olykor szenvedésbe kerül. Sokan azt hiszik, a legnehezebb a fizikai része, és figyelmen kívül hagyják a mentális terhelést, pedig az is legalább ugyan olyan fontos. Nem hiába mondják sokszor, hogy „fejben dől el”: az a mozgatója a mindennapoknak, a döntéseknek, hogy aznap is lemegyünk a pályára. Imádom ezt a sportot és azt, akivé formál engem.

Milyen kompetenciákra, készségekre van szükség a sportkarriered, a versenyek és a felkészülés során?

A sportolóvá váláshoz számos készségre van szükségünk. Kétségkívül fontos a motiváció. Sokan vannak, akik elkezdenek sportolni, és egy akadály megjelenésekor feladják. Igen, rendkívül nehéz egy sérülés vagy válság leküzdése, de az válik igazán kitűnő sportolóvá, aki lehetőségként tekint a nehézségekre. Továbbá szerintem a tudatosság visz igazán előre. Fontos a fejlődés szempontjából, segít kontrollálni a testünket és az elménket, hogy kiváló teljesítményt érjünk el. Nekem megvannak ezek a tulajdonságaim, és a sportolói énem kihat a mindennapjaimra is: nagyon tudatosan osztom be az időmet, és igyekszem minden percemet hasznosan eltölteni. Tisztában vagyok azzal, hogy ezek a tulajdonságaim kivételessé tesznek sok fiatal között. A tudatosságom és a motivációm hatalmas, és minden egyes nap nő. Persze nekem is szükségem van a fejlődésre, hiszen sokszor elveszítem a kontrollt, és utána nehéz visszaszereznem, de dolgozom azon, hogy egyre jobban kezeljem.

Hogyan kerültél kapcsolatba az MCC-vel? Milyen lehetőségeid vannak, és miről szól a programban végzett kutatásod?

Két bátyám is MCC-s, de közvetlen kapcsolatba tavaly, az Ösztöndíjprogramra való jelentkezésemkor kerültem a szervezettel. Sok szuper program van hetente, érdekes, változatos témákról hallgathatunk előadásokat különféle szakemberektől, továbbá lehetőségünk nyílik kurzusokat elvégezni, amelyek a továbbtanulásban hatalmas előnyt nyújthatnak. A program óriási segítséget nyújt abban is, hogy megtanuljam, hogyan kell szakdolgozatot írni. Tovább bővíthetem a tudásomat egy általam nagyon kedvelt témában egy mentor segítségével. A kutatási témám kiválasztásában a legfontosabb szempontom az volt, hogy engem is érdekeljen és a társadalom számára is értékes legyen. Éppen ezért választottam a genetika vagy kemény munka dilemmáját a sportolók teljesítményével kapcsolatban. Kutatásom célja választ találni arra, hogyan válhat valaki igazán kiváló sportolóvá, milyen tulajdonságokat örökölhetünk, min változtathatunk és milyen mértékben, illet ve ez vagy az mekkora arányban tesz hozzá a sportolói státuszhoz. Magyarországon nagyon kevesen foglalkoztak ehhez hason ló témával, épp ezért fontosnak tartom, hogy itthon is megmutassam, hogy mi az igazán fontos a kiváló sportolóvá válásban.

Mennyire jut időd magadra, a szórakozásra a gimnázium, az aktív sport és a kutató munka mellett?

Sokszor nehéz fenntartani az egyensúlyt: az egyik dominál, a másikat fenntartom, a harmadikat meg elhagyom. Az elmúlt fél évben a szórakozás és az énidő háttérbe szorult az iskolai kötelezettségeim és az edzések mellett. Most viszont év eleje óta dolgozom azon, hogy egységesebb, nyugalmas napjaim is legyenek. Hosszú hetekig megvolt a túl hajtás, mert minden téren maximálisan szerettem volna teljesíteni, de beismertem, hogy ez fizikailag lehetetlen, még ha nagyon kitartó is vagyok. Így törekedtem arra, hogy az akár rosszabb teljesítményt is elfogadjam, hiszen az is a folyamat, a fejlődés része.

Mik a terveid a jövőre nézve?

Mindenképpen szeretnék továbbtanulni. Nagyon sokat gondolkozom, hogy milyen irányban, de szerencsére a sportom segített a döntéshozásban. Sajnos egy el húzódó derékfájdalom miatt tavaly fél évig szüneteltetnem kellett az atlétikát, és a regeneráció ideje alatt rengeteget gyógytornáztam. A gyógytornászom precíz munkája sokat segítettem a sporthoz való visszatérésemben, és ekkor eldöntöttem, hogy én is erre a pályára szeretnék lépni. Még van egy évem végleges döntést hozni, de ha a szívemre hallgatok, biztosan ezt a szakmát választom. Nincs annál fontosabb, mint hogy a szívünk vágyát kövessük, hiszen akkor válhatunk igazán kiváló szakemberré, ha szeretjük a foglalkozásunkat. (x)

Szmolár Anna Boglárka

  • A Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium 11. osztályos tanulója.
  • Aktívan atletizál.
  • Szabadidejében szeret sorozatokat nézni, a barátaival időt tölteni, valamint úszni és szaunázni.
  • Az MCC ösztöndíjprogramjának keretei között végzett kutatásának címe: Genetika vagy a kemény munka? Teljesítményformáló tényezők a sportolóknál.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Atlétikai világbajnokság gyorstalpaló

A Nemzeti Atlétikai Szövetség 2018 decemberében kapta meg a 19. szabadtéri atlétikai világbajnokság rendezésének jogát. Nemcsak azért nagy dolog ez Budapest számára, mert 2017 óta nem volt Európában nagy világverseny, és Budapest a közép-európai országok között is első, hanem mert csak 2020 végén kezdték el egy olyan helyszín kiépítését, ami alkalmas ilyen méretű esemény befogadására. 

Nemzeti Atlétikai Központ

Az atlétikai stadion terve még az olimpiai pályázat keretében megfogant, de a konkrét helyszín, a Müpa tőszomszédsága soktényezőssé tette projektet. Ugyanis a stadion építésével egyben a Duna-parti rozsdaövezetként emlegetett óriási iparterület zöldítése és parkosítása is a tervek részévé vált. A terület egyharmadrészt sportközpont, kétharmadrészt közpark funkciót kíván ellátni. Nemcsak az élsportnak szeretne hosszú távon helyet adni – amire a magyar sportélet már régóta várt -, hanem a szabadidős sportolás és egyetemi sportversenyzés számára is. A most 35 ezer férőhelyes stadiont a világbajnokság után visszabontják 15 ezer férőhelyesre, környezetét a városrehabilitáció és zöldítés jegyében parkosítják. Az építkezés során például több mint 120 ezer köbméter szennyezett talajt szállítottak el. Az épület tervezője Ferencz Marcel, aki előzőleg a Duna Arénát és a Néprajzi Múzeumot is tervezte. Nagyjából 100 országból látogatnak most a budapesti világbajnokságra, ami közel 300 ezer eladott jegyet jelent. Az esti programok már teltházasak, de a délelőtti futamokra még egy mozijegy áráért be lehetett jutni. A Nemzeti Atlétikai Központ most 9 napig ad otthont a sportok királynőjének, ahogy mondani szokták, 49 versenyszámban.  

35 ezer néző befogadására alkalmas a Nemzeti Atlétikai Központ (Fotó: Uniside)

Magyar sikerek a világbajnokságon

A magyar csapat 63 sportolóval képviseli magát a versenyen. Kéri Bianka a kétszázas női síkfutásban teljesített 2 perc 20 másodperces idejével bejutott az elődöntőbe. Wahl Zoltán egyéni csúcsot javított 200-on, de nem jutott tovább. Kozák Luca 100 gáton szintén elődöntős idei legjobb idejével.Krizsán Xénia hétpróbában a 4 helyen végzett, miután harmadik helyen teljesítette a futószámot. Halász Bence kalapácsvetésben bronzérmes lett, pedig több dobását is megóvták. Szinte minden sportoló elmondta a versenyek utáni interjúkban, hogy mekkora erőt ad nekik a magyar szurkolótábor. Nemcsak a verseny előtt és alatt felhangzó biztatás tölti el őket erővel és lendülettel – kinek mire van főleg szüksége-, hanem perspektívát, hosszú távú célokat ad számukra sportkarrierükben egy hazai világbajnokság.

200 ország több mint 2000 sportolója érkezett a budapesti világbajnokságra (Fotó: Uniside)

Világklasszisok Budapesten

A nézők a sportban is szeretik a szép  történeteket, és idén kétségtelen, hogy a 23 éves amerikai futónő Sha’Carri Richardson világverseny-rekordja 100 méteres síkfutásban, az. Az eddig inkább extrém hajáról és körmeiről számon tartott, elbukott fiatal futónő győzelmére senki sem számított, hiszen két jamaicai világsztár is ott volt a döntőben; az ötszörös világbajnok Shelly-Ann Fraser-Pryce, és Shericka Jackson, aki az idei legjobb idővel, 10,65-tel érkezett a döntőbe.

Sha’Carri Richardson nyerte meg a női 100 méteres síkfutást világbajnoki rekorddal (Fotó: Uniside)