Az interjú eredetileg az UNI in&out 2025 Innováció kiadványában jelent meg.

Milyen fejlesztések voltak az egyetemen az utóbbi időszakban?

Az egyik a tartalmi, ami kívülről kevésbé látszik, a másik az infrastrukturális fejlesztés. Az oktatás teljes átalakítása elindult, amikor az egyetem 2021-ben létrejött. Az agrár-felsőoktatás az elmúlt évtizedekben nem követte le azt az elmúlt évekbeli robbanásszerű fejlődést, ami a gyakorlatban lezajlott. A hallgatóknak azt mondom, hogy amikor megkapják a diplomát, az az ismeret, amit az egyetemen kezdtek elsajátítani, már érvényét veszíti. Nagyon gyorsan cserélődnek az ismeretek, ennek megfelelően folyamatosan formáljuk, alakítjuk a tananyagot. Új szakokat vezettünk be, azok tartalmát pedig diszciplínaszinten megújítottuk, hiszen mindenhol megjelentek precíziós technológiák, mindenhová betört az informatika, a robotika és most már a mesterséges intelligencia is. Ehhez kell igazítani az egyes szakterületek, tantárgyak tartalmát is. Nagyon sok szakot ki is vezetünk a képzésünkből, amelyek elavulttá válnak. Meghatároztunk nyolc olyan zászlóshajó-szakot, amely köré a mezőgazdaság épül: agrár-, mezőgazdasági, élelmiszer-, gépész-, gazdasági agrár-, agrárgazdasági, táj- és kertépítész, szőlész-borász mérnök. A többi szakterület, mint az ökológiai vagy a precíziós gazdálkodás, ezekhez a pillérekhez kapcsolódik, ezekre épül, ezeket kiterjeszti, kibővíti.

Nyilvánvalóan nagyon fontos a szerkezeti-infrastrukturális megújítás is, ami az elmúlt 30-40 évben csak visszafogottan valósult meg. Gyakorlatilag az ország legnagyobb egyeteme vagyunk a földrajzi kiterjedés szempontjából, és ez eltérő állapotban lévő épületeket jelent. Erre egy külön, a többi egyetemtől eltérő fejlesztési irányt kellett meghatároznunk: az elmúlt években 15 milliárd forint értékben fejeztünk be beruházásokat, a többségükben itt, Gödöllőn. Nemrég adtuk át egy 3,2 milliárdos beruházás részeként a vadgazdálkodási épületet és annak környezetét, valamint más épületeket Szarvason, Keszthelyen és Kaposváron. Vég nélkül tudnám sorolni, milyen fejlesztések, beruházások indulnak: 2030-ig megvannak azok az elképzelések, amelyeket szeretnénk végrehajtani.

Magas a külföldi hallgatók aránya a MATE-n és a vidéki kampuszok révén a magyar diákok is sokszor más városokból érkeznek. Hogyan áll az egyetem kollégiumi férőhelyekkel?

Nem állunk rosszul, de bővíteni szeretnénk. Gödöllőn van körülbelül 2000 férőhelyünk, a többi campuson is jó a kollégiumi ellátottság. Elsősorban minőségben akarunk javítani, és az a célunk, hogy a hazai és külföldi diákok egyre kulturáltabb körülmények között lakhassanak. Jelenleg a tanulóink 15 százaléka külföldi, akik 113 országból érkeznek, és a további bővítés érdekében is szükséges, hogy ne csak az oktatás színvonala, hanem a hallgatói, a sport- és a kulturális szolgáltatások is magas színvonalúak legyenek.

Hogyan teszik vonzóvá a mezőgazdaság témakörét a fiatalok számára?

Az agrárium erőteljesen gyakorlatorientált, így a gyakorlati képzés fejlesztésére komoly erőket fordítottunk. Ennek része, hogy az egyetemváros területén növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti élménygazdaságot alakítunk ki. Az óvodások, a kisiskolások és a családok számára pedig egy élményparkot hozunk létre állatsimogatóval, növénytermesztési bemutatótérrel. Egy 3 milliárdos beruházással gyakorlatilag egy élő múzeum jön létre Magyarországon őshonos növényfajokkal, állatfajtákkal. A botanikus kerttel együtt nagyon komoly és szép turisztikai attrakció lesz itt másfél éven belül, és már van is róla döntés: a Mezőgazdasági Múzeum a Vajdahunyad várából szintén átköltözik ide. Zöldmezős beruházás keretében építünk egy, nagy nemzeti mezőgazdasági múzeumot, öszszekapcsolva a meglévő gépmúzeumi állománnyal, a szabadtéri élménygazdasággal, amelyekkel egy olyan komplexumot hozunk létre, ami egész Európában, sőt a világon is egyedülálló, ami nemcsak turisztikai attrakció, de segíti az oktatást, a kutatást, és így kapcsolódik egy rendszerbe.

Miért válasszák a MATE-t a diákok?

Erre van egy nagyon rövid válaszom: mert mi vagyunk a legjobbak, ez nem is kérdés. Nyilván Magyarországon, de mi most egy olyan egyetemet építünk, amivel az a célunk, hogy nemcsak Magyarországon, nemcsak Közép-Európában, de az egész világon egyedülállók legyünk. Már most nagyon erős a gazdasági élet meghatározó szereplőinek a jelenléte az egyetem működtetésében, és egy olyan országban építjük ezt fel, amelynek az agrár- és az ökológiai adottságai a világon a legjobbak között vannak. És ha ezt tudjuk társítani egy a mezőgazdaság legmagasabb szintű, 21. századi korszerű képzési struktúrájával, akkor nem lehet kérdés, hogy miért jöjjön hozzánk valaki a világ bármely részéről.

Alapvetően agrárfókuszú egyetemként definiáljuk magunkat, de nemcsak az agrárterületen folytatunk képzéseket, hanem más tudományterületeken is. Az agrárképzés egy sokszínű, multidiszciplináris területté vált, így aki képzettséget akar szerezni magának, a gyakorlatban használható tudást szeretne, annak elkerülhetetlen, hogy gazdasági műszaki, informatikai, és ma már a legmagasabb szintű csúcstechnológiai, robotikai, akár űrtechnológiai ismeretei legyenek.

Adunk ki diplomákat a gazdaságtudományok területén, a műszaki képzési területen pedig gépész- és mechatronikai mérnököket képzünk. Van neveléstudományi és művészeti képzésünk Kaposváron. Az agrárképzésnek is van művészeti képzési ága, hiszen a tájépítész, a táj- és kerttervezés is a művészeti terület határterületének tekinthető.

Az informatika, a digitalizáció és az innovációk hogyan jelennek meg az egyetemen?

Ma már csúcstechnológiákban kell gondolkoznunk az agrárium tekintetében. A legkorszerűbb informatikai technológiák, a mesterséges intelligencia fejlesztése kétirányú. Egyrészt az egyetem működtetésében megjelenítjük ezeket a megoldásokat, hiszen például most egy olyan rendszert fejlesztünk ki, ami a hallgatói szolgáltatásokat erősíti. Az egész működésünkben megindult az MI-alapú átállás, és el is kezdjük bevezetni. A másik, ami nagyon fontos, hogy a mezőgazdaság egy olyan szakterület, ahol a mesterséges intelligencia óriási lehetőséget jelent, hiszen akár az aszálykárok előrejelzéséhez, akár a növényi vagy állati betegségek – most itt volt például a száj- és körömfájás – vagy a legkülönbözőbb talajművelési és talajvédelmi technológiák előrejelzéséhez is hozzájárul. Évente ezermilliárdos károkról van szó, ezekre dolgozunk ki olyan stratégiát a mezőgazdaságban MI-alapon, ami a csökkentésüket szolgálja. Ezt most kezdtük el, és ebben a kormányzat is nagyon komoly szereplőként, támogatóként van jelen, hiszen nemzetgazdasági cél, hogy ilyen programok megszülessenek. Az agrárstratégia kidolgozásánál szorosan együttműködünk a Szegedi Tudományegyetemmel, hiszen van olyan tudás más intézményekben, ami nálunk kevésbé áll rendelkezésre, ugyanis a statisztikai elemző háttértudás vagy a kémiai analitikai tudás természettudományos hátterű egyetemen magasabb szinten jelenik meg. A mesterséges intelligenciára akkor tudunk számítani és akkor tudunk jó előre jelző rendszereket kidolgozni, ha megvan az adatbázisok háttere. Ez nálunk rendelkezésre áll, de az azt kiegészítő tudás sok esetben más intézményekben található – ezeket mi integráljuk, egybekapcsoljuk, és így hozzuk létre a stratégiát.

Hogy áll a MATE a vállalati kapcsolatokkal?

A vállalati, piaci kapcsolatainkra komoly hangsúlyt fektetünk. A megrendelőnk a piac, olyan értelemben is, hogy azt a szaktudást, amivel kibocsátunk hallgatókat, azt a gyakorlatban kell hasznosítaniuk egy-egy nagyvállalatnál, egy családi gazdaságban vagy az államigazgatásban. Mivel nagyon gyorsan alakuló, változó ismeretről, azaz könnyen elévülő tudásról van szó, azt folyamatosan frissíteni kell, és csak akkor lehet naprakész és használható, ha azt a gazdasági élet meghatározó szereplőivel együttműködésben alkotjuk. Egyetlen szakot sem indítunk úgy, hogy azt ne egyeztetnénk a piaci szereplőkkel. Olyan kutatásokkal, innovációkkal foglalkozunk, amikre pénzt tudunk szerezni, vagy amikre pénzünk van. Nem azzal foglalkozunk, amihez értünk, hanem ahhoz értünk, amire piacképes igény van: ebben érezhető a különbség. Vagyis nem gyártunk kutatásokat az asztalfiókoknak, csak olyanokkal foglalkozunk, amiknek megvan a gyakorlati relevanciája, és ezekre szerzünk a forrásokat. Nem akkor kezdünk el kutatással foglalkozni, amikor kiírják a pályázatot, hanem ezeket a kutatási ötleteket folyamatosan, az innovációs igazgatóságon keresztül monitorozzuk. Ehhez az kell, hogy nagyon komoly partneri együttműködéseink legyenek a piac szereplőivel.

Meg jó rektori vezetés.

Én a karmester vagyok, de a hangszeren a kollégák játszanak, én csak koordinálok ilyen szempontból. De kell a karmester és kellenek a zenészek is ahhoz, hogy jól szóljon a szimfonikus zenekar. A célunk az, hogy a világ száz legjobbja között legyünk, és 2030-ig ezt el is fogjuk érni. Van egy intézményfejlesztési programunk, aminek az a célja, hogy szisztematikusan építkezve, 27 területre fókuszálva, három pillérre alapozva a munkánkat, 2030-ig érjük el a stratégiai céljainkat az oktatás, a kutatás, az egyetemen kívüli világ számára adandó értékajánlat tekintetében tartalomban és infrastruktúrában is, és ott legyünk a világ legjobb egyetemei között, Közép-Európában pedig a legjobbak legyünk.

Van kedvenc kutatási területe?

Igen, amelyek aktuális, olyan gyakorlati problémákra adnak válaszokat, amelyek segítik a magyar agráriumot abban, hogy az adottságainkra építve, azokat kihasználva ki tudjunk teljesedni, mint amilyen a klímaváltozás, az aszályproblémák megszüntetése, a klímaváltozás hatásainak a mérséklése. Ebben nagyon sok az innováció. A kedvenceim azok a rendszerek, amelyekkel előre lehet jelezni a problémákat. Létérdek, hogyan tudunk előre jelző rendszereket kidolgozni, amivel az állatok viselkedését már korai stádiumban lehet detektálni, és megelőzni azt, hogy járvány legyen. Ezek érdekelnek különösen és ezeket támogatom.

Egy az agrárium felé igyekvő fiatalnak milyen tulajdonságokra van szüksége?

A fiataloknál és a diákoknál azt látom, hogy a legfontosabb tulajdonságuk jó esetben a kíváncsiság és a nyitottság. Tehát ha valakiben ott egy nagyon erőteljes kíváncsiság, akkor ahhoz már társul a szorgalom is, és erre lehet építeni. Amikor megtalálod azt a területet, amiben tehetséges vagy – mert mindenki tehetséges valamiben –, akkor az ki tud teljesedni. Azt hiszem, Einstein fogalmazta meg, hogy „nem vagyok különösebben tehetséges, csak mérhetetlenül kíváncsi”, és neki azért azt el lehet hinni, hogy a kíváncsiság valóban számít. Azt látom, hogy a sokoldalúság, a kíváncsiság az a legfontosabb alaptulajdonság, ami ha megvan valakiben, akkor annak a MATE egy kiváló terep lehet. Hiszen rengeteg olyan tehetséggondozási programunk van az egyetemen, ami a középiskola végétől lehetővé teszi, hogy ezt a kíváncsiságot, tehetséget ki lehessen bontakoztatni, és akár kutatóként, akár az államigazgatásban, akár cégvezetőként meg tudja állni a helyét valaki, és ehhez a legteljesebb képzést tudjuk adni. Azt tapasztalom, hallom, érzékelem, és ez a legnagyobb büszkeségem meg célom is, hogy azok a diákok, akik idejönnek, jól érezzék magukat itt. Nekünk ők a legjobb marketingeszközeink, hogyha ilyen csúnya szóval fogalmazhatok, mert ha elviszik a hírét az egyetemnek, ha megállják a helyüket a gazdaságban, a társadalomban, ha a jó hírünket viszik akár itthon, akár külföldön, akkor számunkra az a legjobb marketingfogás. A következő 40-50 évnek ők lesznek a meghatározó arcai, képviselői, értelmisége, és nem mindegy, hogy milyen képzettséggel, milyen tudással, milyen tehetséggel kerülnek az egyetemünkre, mert jó diákokból tudunk jó mérnököket, jó közgazdászokat képezni.

Gyuricza Csaba

• Agrármérnök, talajtani szakmérnök, az MTA doktora.
• 52 éves, nős, három gyermek édesapja.
• A Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) Mezőgazdaság-tudományi Karán 1996-ban szerzett diplomát. A GATE és a Bécsi Agrártudományi Egyetem doktori képzését párhuzamosan végezte el.
• Ezután tanszéki mérnök, egyetemi tanársegéd, egyetemi adjunktus, 2004-től egyetemi docens és az Európai Unió Közös Kutatóközpont – Környezetvédelmi Intézet nemzeti szakértője, 2012–2015 között az egyetem dékánja, 2015-ben a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem professzora – ezzel Magyarország legfiatalabb agrárprofesszora lett. 2015–2017 között a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöki, 2017–2020 között a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatói pozícióját töltötte be. 2020. augusztus 1-jétől a Szent István Egyetem megbízott rektora, 2021. május 1-jétől a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
• Fő kutatási területe a talajművelési rendszereknek talaj fizikai és biológiai állapotára gyakorolt hatásának vizsgálata szántóföldi és kisparcellás kísérletekben, a zöldtrágyázás és a tápanyag-visszatartó növények technológiájának kidolgozása változó klímafeltételek mellett.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Innováció kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális formátumban még elérhető a shop.uniside.hu oldalon!